1. Bevezetés

A „Kreatív Európa” elnevezésű, a kulturális és a kreatív ágazat számára a 2014–2020-as többéves pénzügyi kereten[1] belül létrehozandó új keretprogram a jelenlegi Kultúra, MEDIA és MEDIA Mundus programokat fogja össze és a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésére teljesen új pénzügyi eszközt hoz létre.

A program azáltal, hogy különösen a nemzeti határokon átívelő tevékenységekre törekvő kulturális és kreatív ágazatok szükségleteit célozza meg, és szorosan kötődik a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdításához, más uniós (EU) programokat egészít ki, többek között a strukturális alapokból az említett ágazatoknak nyújtott beruházási támogatásokat, a kulturális örökség helyreállítását, a kulturális infrastruktúrát és szolgáltatásokat, a kulturális örökség digitalizálásának elősegítését és a bővítési és külkapcsolati eszközöket. A tagállamok számos kulturális kezdeményezést támogatnak, amelyek között meglehetősen sokra az állami támogatások szabályai érvényesek.

A 2014–2020 időszakra szóló többéves pénzügyi keretben a Bizottság a kulturális és a kreatív ágazat költségvetésének jelentős megnövelését javasolja, amely így összesen folyó árakon 1 801 milliárd eurót tenne ki, azaz a jelenlegi ráfordításokhoz képest 37%-kal többet. Ez a növekedés teljes mértékben összhangban áll az Európa 2020 stratégia és kiemelt kezdeményezései logikai alapvetésével és prioritásaival, mivel a kulturális és a kreatív ágazatba való befektetés közvetlenül hozzájárul a stratégia céljához: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elősegítéséhez. 2008-ban a kulturális és a kreatív ágazat a becslések szerint az EU GDP-jéhez 4,5%-kal járult hozzá, és az európai munkaerő mintegy 3,8%-át alkalmazta[2]. A foglalkoztatáshoz és a növekedéshez való közvetlen hozzájáruláson túl e két ágazat más területeken is érezteti hatását, például a turizmusban vagy az információs és kommunikációs tartalmakban[3], továbbá az oktatás, a társadalmi befogadás és a szociális innováció területén is kifejtik jótékony hatásukat. Különös jelentőségre tesznek szert ezért ma, amikor Európa kiutakat keres a jelenlegi gazdasági válságból. Ugyanakkor, noha számos országban figyelhető meg az átlagosnál magasabb növekedési arány az elmúlt években, ezek az ágazatok mégis különleges nehézségekkel és kihívásokkal küzdenek. Ahhoz, hogy a bennük rejlő növekedési lehetőségeket teljes mértékben kiaknázzák, a korlátok felszámolására és a megfelelő eszközök megteremtésére törekvő következetes stratégiai megközelítésre van szükség. Ez a „Kreatív Európa” programra irányuló javaslat alapvető célja.

Az új program egyszerű, könnyen felismerhető és hozzáférhető átjáró lesz az európai kulturális és kreatív szakmák képviselői számára, függetlenül attól, hogy milyen művészeti ágazatban tevékenykednek, és utat nyit a nemzetközi tevékenységek felé mind az Unión belül, mind azon kívül.

A javaslat előkészítése során a Bizottság az érdekeltekkel széles körű konzultációkat folytatott, valamint merített a folyamatban lévő programok időközi értékeléséből és független tanulmányokból is. Emellett figyelembe vette a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló bizottsági zöld könyvet[4], valamint azokat a szakértői ajánlásokat is, amelyeket a nyitott koordinációs módszer kulturális területen való alkalmazásával és a 2008-2010 közötti időszak során az ágazattal folytatott strukturált párbeszéddel kapcsolatosan kapott.

2. A jelenlegi programok tanulságai, megfelelés a jövőbeli igényeknek

Az új, megnövekedett költségvetés lehető legjobb felhasználása érdekében az új program a jelenleg folyó programok számos eredményére épít, de egyúttal az értékelésekben feltárt vagy a programok irányítása közben közvetlenül tapasztalt főbb árnyoldalaikat is orvosolni kívánja. Javasolja továbbá egy teljes mértékben új pénzügyi eszköz létrehozását, amely megkönnyítené a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való hozzáférését. Ezzel igyekszik megoldást találni a független kutatások és a konzultációk során egyaránt erőteljesen megmutatkozó egyik szükségletre.

3. A jelenleg folyó programok eredményei

A kulturális és kreatív ágazatokban jelenleg folyó uniós programok értékelése feltárta, hogy azok lehetővé tették az ágazat megerősödését, elősegítették a szakemberek áramlását és a műalkotások terjesztését, és különösen jelentős hatást gyakoroltak a kulturális és nyelvészeti sokféleség terén.

Az uniós kiadások magas fokú költséghatékonysága mutatkozik meg a Kultúra program esetében – amelynek 57 millió eurós átlagos éves költségvetése nem haladja meg számos nemzeti operaház vagy társulat éves költségvetését [5] sem. A program művészek és kulturális szakemberek ezreit – a becslések szerint évente 20 000 személyt – segíti hozzá ahhoz, hogy készségeik és tudásuk javításával, az egymástól való informális tanulással és a szakmai előrelépés új útjainak megteremtésével megvessék nemzetközi karrierjük alapjait.

Számos – évente jóval több mint 1000 – kulturális szervezetnek ad lehetőséget arra, hogy országhatárokon át együttműködjenek, és más országokban élő szereplőkkel kötött partnerségek révén tanuljanak a helyes gyakorlatokból. Segítségével a kulturális élet szereplői közös produkciókat hoznak létre, hálózatba szerveződnek és új szakmai lehetőségeket fedeznek fel, és ezzel munkájuk és szemléletük egyaránt nemzetközibbé válik. Mindez pozitív, konstruktív hatást gyakorolt a kulturális ágazatra és még inkább képessé tette arra, hogy tágabb piacok felé forduljon. A program hozzájárult egyes ágazatok és művészeti formák fejlődéséhez, új alkotások vagy előadások létrehozásához, elősegítette a hozzáférést és a részvételt, a kutatást és az oktatást ezen a területen, valamint tájékoztatást, tanácsot és gyakorlati segítséget nyújtott.

Alkotások ezreinek terjedését segítette elő, köztük évente mintegy 500 irodalmi mű fordítását is. A programtól kapott támogatás a kulturális projektek számára minőségi védjegynek számít. A projektek keretében folyó tevékenységek közvetve vagy közvetlenül sokmillió polgárhoz jutottak el, akik így élvezhették más országok kulturális teljesítményét is. A program emellett a szakpolitika megfelelőbb ismeretalapjának kidolgozásához is hozzájárult olyan tanulmányok révén, amelyek gazdagították a nyitott koordinációs módszerrel végzett munkát. Mivel a projektek társfinanszírozást kapnak – legtöbbször 5%-os arányban –, a program jelentős mértékű kiegészítő állami és magánbefektetést is magához vonzott.

Végezetül pedig Európa kulturális fővárosai, amelyek a programtól kapják az uniós címet és finanszírozást (egyenként 1,5 millió eurót), egyes esetekben ennek nyolcszorosát termelték ki bevételként, működési programjaikkal 15–100 millió EUR értékű befektetéseket vonzottak, és a katalizátor szerepét játszották új tőkebefektetések terén. A programjaik általában több millió emberhez jutnak el, több száz önkéntest vonzanak, és hosszú távú örökséget hagynak a városokra: fejlettebb készségeket, kulturális kapacitást és dinamikát, jobb infrastruktúrát és átalakult képet.

A MEDIA programok viszonylag szerény, mintegy évi 100 millió eurós költségvetésükkel – egy ennél ezerszer többet érő piacon – jelentős eredményeket értek el a programok költség-haszon arányának optimalizálására és újabb tőkebefektetések serkentésére irányuló intézkedéseiknek köszönhetően. A fellépések az EU versenyképességére pozitívan ható tevékenységekre összpontosítottak, illetve azokra a szükségletekre, amelyekkel nemzeti szinten nem lehet megfelelően foglalkozni, például a több államot érintő terjesztésre. Legalább részben a MEDIA támogatásának köszönhető, hogy az európai mozikban első ízben bemutatott európai filmek aránya az 1989-es 36%-ról 2009-re 54%-ra emelkedett. Az Europa Cinema hálózat, amelyhez több mint 2000 moziterem tartozik 32 ország többnyire független filmszínházaiban, és ezzel az Európában rendelkezésre álló bemutatótermek 20 %-át képviseli, széles és sokrétű filmválasztékot kínál, amivel összesen 475 városban mozdítja elő a kulturális sokszínűség ügyét. Ez a minőségi műsorkínálat 59 millió nézőt vonzott a mozikba (2000-ben még csak 30 milliót), ami az európai össznézőszám 5,6%-a (2000-ben 2,8%). A hálózatban műsorra tűzött, a bemutatás helyétől eltérő országban gyártott európai filmek a jegypénztárak bevételének 36%–át érik el, míg ez az arány Európában általában nem haladja meg a 7-8%-ot. Európai filmeket az Europa Cinema vetítésein a látogatók 57%-a tekint meg; a megfelelő európai átlag mindössze 27,5%.

A MEDIA fokozza az ágazat versenyképességét azzal, hogy támogatja a kapacitásépítést – többek között képzéssel és fejlesztésekkel –, ami az ágazat professzionálisabbá válásához járul hozzá, és javítja az alkotások minőségét. Évente körülbelül 1800 szakembert (producert, terjesztőt, forgatókönyvírót) képeznek, akik idevágó képesítést és készségeket sajátítanak el, miközben a határokon átnyúló hálózatépítés előnyeit is élvezhetik. A fejlesztési támogatás 400 minőségi európai projekt piacra bocsátását teszi lehetővé évente. A projekt-portfóliók támogatása (csomagfinanszírozás) a tisztán csak egyedi projekteknek nyújtott támogatással szemben pénzügyi stabilitást és hosszabb távú perspektívát biztosít egyes produkciós cégeknek (amelyek között nem kevés a kicsi, tőkehiányos kkv), és ez jelentős strukturáló hatást gyakorol a filmiparra.

Tekintettel az e műfajokhoz kapcsolódó különleges igényekre, nélkülözhetetlennek bizonyultak a független producereknek egyes audiovizuális műfajú művek – például dokumentumfilmek vagy animációs filmek – nemzetközi televíziós terjesztésre szánt gyártásához nyújtott támogatások.A hálózatépítési tevékenységek, mint a koprodukciós fórumok, nemzetközi kereskedelmi és képzési kezdeményezések is jelentősen megnövelték a több országot érintő koprodukciók számát (az európai filmek 26%-a volt ilyen 1989-ben, és 34%-a 2009-ben). E filmek forgalmazási potenciálja 2,3-szer nagyobb, mint a nemzeti filmeké[6]. A MEDIA program támogatásával létrehozott EAVE, ACE és Cartoon hálózatok ma már az európai filmipar gerincét alkotják.

A MEDIA program 2010-ben indított gyártásigarancia-alapja megkönnyíti a producerek hozzáférését a magánforrásokhoz egy olyan garanciamechanizmuson keresztül, amely a kockázatok megosztásával a bankokat arra ösztönzi, hogy megadják a kért hiteleket. Az alap a négy évre szóló összesen 8 millió eurós költségvetésével az elvárások szerint több mint 100 millió EUR bankhitelt generálhat a garancia-mechanizmus tőkebevonó hatásának köszönhetően. Az alaphoz 2011 májusa óta lehet kérelmeket benyújtani, és kedvező fogadtatásban részesült mind a filmipar, mind a bankok részéről. Eddig több mint egy tucat garanciát adtak meg mintegy 15 millió EUR hitelhez, tíz különböző tagállamban.

A Kultúra és a MEDIA program eredményei ellenére többet kell azonban tenni az érintett ágazatok teljes potenciáljának kibontakoztatása érdekében, mivel ugyanazokba a problémákba ütköznek: a piac töredezett, a globalizáció és a digitalizálás kihívásokat állít eléjük, kevés az összehasonlítható adat és csekély a magánfinanszírozás.

4. Tanulságok a jövőre nézve

Az új program felépítésekor figyelembe vették az elődeiből levont tapasztalatokat.

Kultúra program, 2007-2013

A jelenlegi tapasztalatok tanulságait levonva az eljövendő keretprogram javasolt célkitűzéseit a projektek hordozóinak – köztük a kulturális és kreatív területen tevékenykedő kkv-knek – valóságos igényeihez kell szabni. Célul kell kitűzni még az érintett ágazatok foglalkoztatási és növekedési potenciáljának növelését, és továbbra is kötődni kell a kulturális és nyelvi sokféleség támogatásához. A program különféle fellépéseivel kapcsolatban számos fejlesztés és egyszerűsítés várható. A pályázati felhívások és kategóriák túlzottan magas száma – amely bonyolultabbá teszi a programokat és csökkenti az átláthatóságot – kilencről négyre fog csökkenni. A kritikus tömeget el nem érő, hosszú távú perspektívát nem nyújtó vagy a tervezés hibájából túlságosan sok jelentkezőt vonzó fellépések megszűnnek. Az új intézkedések azonban elvileg nyitva állnak majd a jelenleg még a megszüntetendő területeken támogatott szereplők előtt is, amennyiben teljesítik a szükséges feltételeket és kritériumokat. A másik egyszerűsítés a működési támogatások megszüntetése lesz, amelyek eredmény-központúsága elégtelennek bizonyult, és túlzottan bonyolultak voltak mind kérelmezők, mind a kedvezményezettek számára. A jövőben minden intézkedés projekttámogatást alkalmaz, amely egyszerűbb és hosszabb távú megközelítést tesz lehetővé. A nemzetközi dimenziót illetően megszűnik a jelenlegi évente egy, más-más országokra összpontosító pályázati kiírás, és a program nagyobb nyitása következik be a csatlakozó, a tagjelölt és a lehetséges tagjelölt országokból, az európai szomszédos térség országaiból és az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiból érdeklődő résztvevők projektjei felé. A program továbbra is nyitott lesz a hosszú távú kétoldalú vagy többoldalú együttműködés előtt, amely egyes kiválasztott országokra vagy régiókra irányulhat további kiegészítő előriányzatok alapján.

MEDIA 2007 program (2007-2013) és MEDIA Mundus program (2011-2013)

Az audiovizuális piacon végbemenő aktuális változások léptéke (különösen a digitalizálás és a globalizáció hatásai) a jelenlegi támogatási mechanizmusok elmélyült elemzését teszi szükségessé, hogy azokat alkalmazni lehessen az adott feltételekhez (és ezzel megadni nekik a további fejlődés lehetőségét). Mind stratégiai, mind pedig működési szinten számos egyszerűsítési lehetőségre derült fény/et tártunk fel, többek között: a maximális rendszerszintű hatással rendelkező, strukturáló fellépésekre kell összpontosítani; pénzügyi eszközt kell létrehozni a közvetlen támogatások fokozatos felváltására, ahol csak lehetséges; növelni kell az uniós források tőkebevonó hatását; a korábban külön működő MEDIA Mundus program által lefedett nemzetközi dimenziót egységes jogalapba kell integrálni; olyan módszert kell alkalmazni, amely egy sor, átfogó transzverzális értékláncon alapuló, nagy kereskedelmi és forgalmi potenciállal rendelkező filmprojektet (ú.n. „bajnokokat”) támogat a képzéstől a forgalmazásig húzódó teljes értékláncon keresztül; az értéklánc több szegmensét és szereplőjét lefedő transzverzális projekteket kell indítani; végezetül pedig támogatni kell a széles körű piaci hatással és globális piaci megközelítéssel rendelkező értékesítőket.

A MEDIA regionális hatására figyelemmel egyszerűsíteni kell a programhoz való hozzáférést, és lehetőséget kell nyújtani a „szélesebb európai audiovizuális terület”, vagyis az összes csatlakozó, tagjelölt és lehetséges tagjelölt ország és az EGT országok számára. Egyes projektek harmadik országbeli résztvevők számára is nyitva állnak majd. Ezek az országok viszonzásul audiovizuális ágazatuk méretétől függő részvételi díjat fizetnének, követve Svájc és Horvátország példáját, amelyek a közelmúltban lettek a MEDIA 2007 tagjai.

Új pénzügyi eszköz

Az a tény, hogy a kulturális és kreatív ágazat kisebb vállalkozásai és szervezetei nehezen jutnak finanszírozáshoz, az egyik olyan súlyos probléma, amellyel foglalkozni kell, de amelyet támogatásokkal megoldani nem lehet.

Ez a kkv-knek közös és általános problémája ugyan, de a helyzet a kulturális és a kreatív ágazatban az alábbi öt ok miatt az általános helyzetnél is jóval nehezebb. Először is e vállalkozások vagyonának jelentős része immateriális jellegű – ilyenes például a szerzői jogok –, és a könyvelésben általában nem jelenik meg (a szabadalmakkal ellentétben). Másodszor: egyéb ipari termékektől eltérően a kulturális és kreatív ágazat általában nem sorozatgyártású termékeket állít elő. Minden egyes könyv, opera, színdarab, film vagy videojáték egyedi termék, prototípus, és a vállalkozások leggyakrabban egyetlen projekt megvalósítására jönnek létre; míg a befektetéseknek ahhoz, hogy jövedelmezők legyenek, legtöbbször hosszú távúaknak kell lenniük. Harmadszor, az ágazatban rendkívül kevés a „befektetésre érett” kezdeményezés, mivel a kulturális és kreatív ágazatban működő vállalkozók nagy része nem rendelkezik azokkal az üzleti ismeretekkel, amelyek lehetővé tennék, hogy projektjeiket pénzügyi intézményeknél értékesíteni tudják. Ehhez kapcsolódik, negyedikként, a „befektetői készség” problémája, hiszen a pénzügyi intézmények szintén nem ismerik jól ezeket az ágazatokat, gyakran nem értik jól azok kockázati profilját, és nemigen kívánnak befektetni a megkívánt szakértelem felépítése érdekében. Végezetül gyakran hiányoznak a megbízható adatok, s ez limitálja az ágazatban tevékenykedő kkv-k lehetőségét arra, hogy hitelfinanszírozáshoz jussanak, mivel a pénzügyi intézmények a hitelkérelmek elbírálásakor gyakorta támaszkodnak statisztikai bizonyítékokra.

A kicsi és alultőkésített vállalkozások számára ezért nagyon nehéz finanszírozni tevékenységüket, nehéz növekedni és versenyképességüket megőrizni. A becslések szerint a bankhitelek híján ezek a kkv-k mintegy 2,8–4,8 milliárd eurós finanszírozási hézaggal küzdenek. Egyes tagállamokban ez a helyzet válságosabb, mint másutt: a pénzügyi intézmények csak kevés országban rendelkeznek alaposabb szakismeretekkel.

A program ezért most első ízben létre fogja hozni a kulturális és kreatív ágazatnak szánt pénzügyi eszközt. Ez az eszköz a strukturális alapok, valamint a versenyképességi és innovációs program keretében rendelkezésre álló egyéb uniós eszközöket egészíti majd ki. Az utóbbi program megközelítése transzverzális, és hatása meglehetősen korlátozott az olyan ágazatokban folyó tevékenységek kiterjesztése terén, amelyekben – mint a kulturális és kreatív ágazatban – a közvetítők (a pénzügyi intézményeknek) nem vállalnak magukra nagyobb szerepet. Az eszköz jelentős európai hozzáadott értéket fog nyújtani, s lehetőséget ad majd az értékes hálózatépítésre és az egymástól való tanulásra is. Rendszerszintű hatás elérésére fog törekedni azáltal, hogy megnöveli az olyan pénzügyi intézmények számát, amelyek a kulturális és a kreatív ágazatban szakértelemmel rendelkeznek, bővíti azok földrajzi megoszlását, és jelentős mértékű magántőke bevonását segíti elő. Az eszköz arra is törekedni fog, hogy változtasson az ágazat egyes szereplőinek magatartásán úgy, hogy a támogatások eddigi feltétlen előnyben részesítésétől a hitelfelvétel felé forduljanak, hogy megerősítse versenyképességüket és csökkentse a közpénzekből történő finanszírozástól való függésüket.

5. A program alapvető tevékenységei és prioritásai

A kulturális és kreatív ágazat támogatására, valamint jelentős, európai szintű hozadékuk terjesztésének elősegítésére a legkövetkezetesebb és leginkább költséghatékony megoldás az egységes keretprogram létrehozása. Ez a legjobb alap ahhoz, hogy felhívjuk a figyelmet az ágazatokat érintő jelenlegi kihívásokra, és az uniós támogatást azokra az európai hozzáadott értékkel járó intézkedésekre összpontosítsuk, amelyek elősegítik gazdasági növekedési potenciáljuk javítását, a foglalkoztatás növelését és a társadalmi befogadást. Mindez jelentős haszonnal jár majd, mert könnyebbé válik a tudásmegosztás és így a közös problémákra vonatkozó elgondolások kölcsönösen ösztönzőleg hatnak majd egymásra. Az irányítás szempontjából pedig – a tájékoztató pontok és a bizottságok összevonásának, valamint a munkaprogramok csökkentett számának köszönhetően – az egységes keretprogram az ésszerűsítés, az egyszerűsítés és a költséghatékonyság szempontjából hozza meg gyümölcsét.

6. A Kreatív Európa program felépítése

A program szerkezete figyelembe veszi a közpénzből finanszírozott szervezeteket, nonprofit szervezeteket és üzleti vállalkozásokat egyaránt magában foglaló kulturális és kreatív ágazat komplexitását és heterogén mivoltát. A különböző ágakemellett igen eltérő értékláncokkal rendelkeznek. A legtöbb kulturális ág értékláncai például szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, mint az audiovizuális ágazatéi (ez alól a fő kivétel a könyvkiadás és a könyvértékesítési lánc, valamint a könnyűzene előállítása, terjesztése és az értékesítő kiskereskedelmi lánc), mivel egy-egy alkotás kidolgozása, létrehozása, terjesztése és értékesítése, csakúgy, mint az ehhez fűződő ügyfél/közönségkapcsolatok rendszerint mind a mű producerének felelősségi körébe tartoznak. Ez annyit jelent, hogy az általános pályázati felhívások és az egész programra érvényes fellépések nem felelnének meg a különböző szereplők igényeinek, tisztázatlanok lennének, és egyes esetekben még zavart is keltenének.

Ezért döntött úgy a Bizottság, hogy keretprogramot hoz létre, amely három ágból áll:

- az összes kulturális és kreatív ágazatot érintő innovatív, kulturális-kreatív ág;

- az összes kulturális és kreatív ágazatot érintő kultúraág, valamint

- az audiovizuális ágazatot érintő médiaág.

Az indikatív költségvetési felosztás szerint 15% jut a kulturális-kreatív ágnak, 30% a kultúraágnak és 55% a médiaágnak.

A kultúra- és a médiaág a ma létező Kultúra és MEDIA/MEDIA Mundus progamok utódjai. Az új kulturális-kreatív ág két részre oszlik. Az első pénzügyi eszközt hoz létre, amely arra hivatott, hogy megkönnyítse a kulturális és kreatív ágazatban a kkv-k és szervezetek finanszírozáshoz jutását azzal, hogy hitelkockázat elleni fedezetet nyújt a hitelportfóliókat elkészítő pénzügyi közvetítőknek; támogatja továbbá a kapacitás/szakértelem kiépítését a mind helyesebb kockázatelemzés érdekében. Az ág második része intézkedéseket fog tartalmazni a következők támogatására: transznacionális szakpolitikai együttműködés és tapasztalatcsere a döntéshozók és egyéb szereplők között; a közönségépítés és az üzleti modellek új megközelítései; kulturális ismeretek és médiaműveltség; valamint adatgyűjtés, az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetben való tagságot beleértve. Finanszírozásban részesül a Kreatív Európa tájékoztató irodák (azelőtt kulturális kapcsolattartási pontok és MEDIA Deskek) is. A második szakaszban foglalt intézkedések többnyire a jelenlegi Kultúra és MEDIA programokat fedik, de az átfogó jellegű elemek létezésénél fogva a közös, transzverzális megközelítés mind a tudástranszfer, mind az irányítás hatékonysága szempontjából további előnyökkel járhat.

7. A program várható hatása

A program bevezetésétől azt várják, hogy szilárdabbá tegye a kulturális és kreatív ágazat igazodását a globalizációhoz és a digitális váltáshoz. Mindent egybevetve a művek nemzetek közötti terjesztésére irányuló célzott figyelem várhatóan a művek szélesebb körű bemutatásához vezet, a belső és a nemzetközi piacon egyaránt megerősödik a kereskedelem, és az ágazat ennél fogva magasabb bevételekhez jut. A kultúraágban nagyobb figyelmet kap a kapacitásépítés és a nemzetek közötti áramlás, a nemzetközi turnékat is beleértve; széleskörű, strukturáló hatású, új európai platformok jönnek létre, és a könyvkiadók több stratégiai támogatáscsomagot kapnak irodalmi művek fordítására és a promóciós kampányok elősegítésére egyaránt.

A médiaág növelni fogja a terjesztés forrásait, több és jobban összpontosított finanszírozást nyújtva az értékesítési ügynököknek, hogy a nemzetközi piacon erősebb, nagyobb vásárló- és eladóerővel rendelkező ügynökségek jelenhessenek meg. Az Európában megtelepedett nemzetközi koprodukciós alapoknak nyújtott nagyobb támogatás fellendíti majd az európai és Európán kívüli producerek közötti együttműködést, növelve a művek számát és javítva minőségüket, és ezzel hozzájárul a nemzetközi piacok további megnyílásához. A független videojáték-fejlesztők a könnyebb finanszírozáshoz jutás révén újabb növekedő piacok előnyeit élvezhetik. Ennek következtében pedig a kkv-k versenyképessége megnő, bevételük emelkedik, piaci részesedésük és a közönségük is szélesedik.

Az európai kulturális és kreatív ágazatok globális versenyképességének és jelentőségének növelésén túl a Kultúra és a MEDIA alprogramok javítani fogják a fogyasztók rendelkezésére álló tartalomkínálatot, ami pozitívan hatást fog gyakorolni a kulturális sokszínűségre és az európai kulturális identitásra is. A közönségépítő intézkedések közvetlen és célzott támogatása várhatóan új közönséget vonz, és ezzel megnöveli a fogyasztói keresletet – noha nem tudható, milyen mértékű lesz ez a hatás, amely bizonyára hosszú távú erőfeszítéseket kíván majd. Az eddig a kultúrából kirekesztett társadalmi csoportok bevonásával ez az intézkedés a szociális kohézióra is kedvező hatást gyakorolhat. A megnövekedett kereslet előnyei az értékláncon keresztül áttevődnek, és ösztönzik majd a művek áramlását, új bevételi forrásokat teremtenek, és növelik az ágazatok versenyképességét.

A hatékonyabb befektetés és a befektetői hajlandóság támogatása révén, vagyis a kulturális és a kreatív ágazatok finanszírozáshoz jutásának megkönnyítésével az új pénzügyi eszköz segítségével az ágazatok magánfinanszírozást vonzó képessége nőni fog, javíthatják pénzügyi kapacitásukat és a művek kereskedelmi potenciálját; ezáltal fokozódik majd a versenyképesség, és új lehetőségek nyílnak meg a növekedés és a foglalkoztatás előtt is. Egyes esetekben csökkenni fog a kkv-knek a közpénzből nyújtott szubvencióktól való függése is, más esetekben pedig új bevételi források keletkeznek.

A transznacionális szakpolitikai együttműködés támogatása révén növekedni fog az összehasonlítható adatok mennyisége, ami elősegíti majd a hatékonyabb, tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalt. A kulturális és a kreatív ágazat szakpolitikai kerete megerősödik a tagállamokban, és ez rendszerszintű változásokra ad lehetőséget. Az a lehetőség, hogy új üzleti modelleket teszteljenek, hogy az ezekre vonatkozó tapasztalatokat és tudást megosszák, segíteni fogja az ágazatokat a digitális váltáshoz való alkalmazkodásban is, ami új foglalkoztatási és növekedési lehetőségeket teremt.

8. EU hozzáadott érték

Az Unió fellépése rendszerszintű hatásra és a szakpolitikák támogatására irányul. E tekintetben az európai hozzáadott érték a következőket foglalja magában:

- a tevenységek országok közötti jellege, valamint e tevékenységek hatása, amely kiegészíti a nemzeti, nemzetközi és egyéb uniós programokat

- az az uniós támogatással elérhető méretgazdaságosság és kritikus tömeg, amelyek révén további pénzforrások válnak hozzáférhetővé;

- országok közötti együttműködés, amely ösztönözheti a globális kihívásokra való átfogóbb, gyorsabb és hatékonyabb reagálást, és hosszú távon rendszerszintű hatást gyakorolhat az ágazatra;

- egyenlőbb versenyfeltételek az európai kulturális és kreatív ágazatokon belül, az alacsony produkciós kapacitású országok és/vagy a korlátozott földrajzi vagy nyelvi területtel rendelkező országok vagy régiók figyelembevételével.

- A program végrehajtásának fő szempontjai

- Irányítási mód

A kultúra- és a médiaág keretében odaítélt támogatások túlnyomó többségét továbbra is az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség irányítja pályázati felhívások révén. Több értékelés szerint bebizonyosodott, hogy a több tagállamot érintő projektek irányításának ez a költséghatékony módja. A tájékoztatási pontok hálózata (a jelenlegi kulturális kapcsolattartási pontok és MEDIA Deskek) továbbra is adnak majd tájékoztatást és tanácsot a program keretében benyújtandó pályázatok ügyében, de nem foglalkozik a pénzeszközök újraelosztásával.

A program egyes részeit közvetlenül irányítja a Bizottság, köztük a különleges fellépéseket, nevezetesen a díjakat, a nemzetközi intézményekkel folytatott együttműködést, ezen belül a nemzetközi audiovizuális koprodukciós alapokat, valamint az európai kulturális fővárosok és az Európai Örökség cím finanszírozását.

A kulturális és a kreatív ágazat pénzügyi eszközének irányítását – tekintettel az ilyen eszköz működésének biztosításához szükséges szakértelemre – egy harmadik félnek minősülő intézményre, minden bizonnyal az Európai Befektetési Alapra bízzák.

9. A költségvetés elosztása

A programbizottság közreműködik az éves munkaprogram kidolgozásában. A jelenlegi gyakorlattal összhangban a bizottsággal folytatott konzultáció után részletesebb pályázati felhívásokat tesznek közzé, amelyekben megadják a pontos kritériumokat, az elérendő célokat, a célközönséget és a tervezett költségvetést is.

10. Egyszerűsítés

Már a jelenlegi Kultúra és MEDIA program bevezetése is jelentős számú egyszerűsítésre adott alkalmat; és a Kreatív Európa program további fejlesztésekkel fog járni.

Mint fentebb már jeleztük, a kutúraág keretében az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség által irányított pályázati felhívások száma 9-ről 4-re csökken. Általában véve többször folyamodnak majd az átalánytámogatáshoz, megnő a támogatási határozatok és a partnerségi keretmegállapodások száma, a pályázatokat minden esetben elektronikus formában kell benyújtani, és minden fellépésről jelentés fog készülni; emellett a létrehozandó elektronikus portál mind a pályázók, mind a kedvezményezettek számára kevesebb adminisztrációt jelent majd.

Az egyszerűsítés másik fontos lépése a két tájékoztatási hálózat egybeolvasztása lesz, amivel méretgazdaságosságot lehet elérni, a nagyközönség számára pedig nagyobb átláthatóságot biztosít, amihez az egységes EU belépési pont és a jobb minőségű szolgáltatások is hozzájárulnak.

Az egységes programbizottság létrehozása is a költséghatékonyságot és a programirányítás egyszerűsítését segíti elő, nemcsak a végrehajtási költségek egy részének megtakarítása révén, hanem azért is, mert az érintett szakpolitikák és ágazatok közötti fokozottabb együttműködés nagyobb hatékonyságot eredményez.

A pénzügyi eszköz az általa generált tőkebevonó hatás és a megújuló alapok újrafelhasználása révén az uniós alapok jobb felhasználásához fog vezetni, ami nagyobb hatékonyságot biztosít majd a Bizottságnak, mint a hagyományos úton odaítélt támogatások esetében.

***

Az új programjavaslat előkészítése során a Bizottság széles körű konzultációkat folytatott. A továbbiakban is az a szándéka, hogy bevonja az érdekelteket – de elsősorban a tagállamokat és az Európai Parlamentet – az európai kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos új elképzeléseibe és stratégiájába.

[1] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.

[2] Building a Digital Economy: The importance of saving jobs in the EU's creative industries (A digitális gazdaság építése: a foglalkoztatási szintek megtartásának jelentősége az EU kreatív iparágaiban), TERA Consultants, 2010. március.

[3] A kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről szóló bizottsági ajánlás, C(2011) 7579 végleges, 2011.10.27.

[4] Zöld könyv a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról – COM(2010) 183; a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló zöld könyv révén elindított konzultációk elemzéséről szóló bizottsági munkadokumentum, SEC (2011) 399 végleges, 2011.3.24.

[5] Érdemes megjegyezni, hogy ez az 57 millió EUR messze alatta marad a művészetek és a kultúra nemzeti közfinanszírozásának is pl. olyan országokban, mint az Egyesült Királyság, Franciaország vagy Németország (590 millió ₤, 7,5 milliárd EUR, illetve 8,5 milliárd EUR).

[6] Forrás: Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet, 2008.