A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a távérzékelési alkalmazások végrehajtásáról és a 78/2008/EK tanácsi rendelet értelmében e célra rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználásáról (második időközi jelentés)

BEVEZETÉS

A terméshozam minőségére és a mezőgazdasági termelésre vonatkozó előrejelzések szempontjából nélkülözhetetlenek a mezőgazdasági területek felhasználására és a szántóföldi növények állapotára vonatkozó részletes információk. Az említett információk különösen az egységes közös piacszervezés értelmében végrehajtott piacfelügyelet és a kapcsolódó piaci intézkedések kezelése szempontjából hasznosak. Az Európai Unió ezzel összefüggésben érdemi erőfeszítéseket tett a távérzékelési alkalmazásokkal kapcsolatos innovatív technológiák és modellek fejlesztése és javítása érdekében. A felhalmozott tapasztalat azt mutatja, hogy a távérzékelés magas színvonalú, független információkat képes biztosítani, amelyek a hagyományos mezőgazdasági statisztikák és előrejelző rendszerek útján nem állnak rendelkezésre.

A 78/2008/EK tanácsi rendelet[1] meghatározza az említett távérzékelési tevékenységek jogi keretét a 2008 és 2013 közötti időszakra.

Az említett keret alapján támogatott távérzékelési alkalmazások különböző termékek terjesztése útján hasznos információkkal látják el az Európai Bizottságot, az érdekelt tagállamokat, kutatóintézeteket és más felhasználókat. A rendszert létrehozása óta folyamatosan fejlesztik. A rendszer elsődleges célkitűzésén túlmenően, amely a terméshozam- és betakarítási előrejelzések készítésére vonatkozik, az uniós mezőgazdaság szempontjából jelentőséggel bíró egyéb területekre is fontos bepillantást enged, ideértve pl. az éghajlatváltozást.

A 78/2008/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a Bizottság legkésőbb 2013. július 31-ig záró jelentést nyújt be a távérzékeléssel kapcsolatban megvalósult intézkedések végrehajtásáról és a rendelet címén rendelkezésre bocsátott források felhasználásáról. E második időközi jelentés annak figyelembe vételével készült, hogy ezen intézkedések a KAP keretein belül 2013. december 31. után is folytatódnak.

A jelentés a meglévő MARS terményhozam-előrejelző rendszer további uniós használatának lehetséges forgatókönyvével, valamint alkalmazásának szélesebb körű, globális kiterjesztésével foglalkozik azzal a céllal, hogy továbbfejlessze az EU terméshozam-előrejelzéseit, illetve hozzájáruljon a G20-csoport mezőgazdasági miniszterei által megfogalmazott nemzetközi kezdeményezésekhez.

A MARS TERMÉNYHOZAM-ELőREJELZő RENDSZER

A Mars terméshozam-előrejelző rendszert (MCYFS) 1988-ban hozták létre terméshozam- és betakarítási előrejelzések elkészítésére szolgáló, 10 évre szóló kísérleti projektként. Az akkor távérzékeléses mezőgazdasági monitoringnak (rövidítve MARS) nevezett tevékenység az EU-n belül az egyes termények hozamának, illetve termelési mennyiségének vizsgálatára összpontosult, amelyet meteorológiai elemzés, agrometeorológiai szimuláció útján készített terménynövekedési mutatók, alacsony felbontású műholdas adatok és statisztikai elemzés alapján végeztek.

1999 óta a tevékenység végzésének jogalapja az 1999 és 2003 közötti időszakra az 1445/2000/EK határozat[2] volt, a 2004 és 2007 közötti időszakra történő meghosszabbításáról pedig a 2066/2003/EK határozat[3] rendelkezett. A tevékenységet 2008-tól 2013-ig a 78/2008/EK tanácsi rendelet értelmében hajtják végre. A rendszer a Közös Kutatóközpont (JRC) Környezetvédelmi és Fenntarthatósági Intézetében (IES), az AGRI4CAST tevékenység keretei között működik. Az MCYFS komplex, integrált elemző eszköz, amely a rendeletben foglalt célkitűzéseket, különösen a termés állapotának, a terméshozamnak és a mezőgazdasági termelésnek a nyomon követését hivatott megvalósítani.

A rendszert több független modul alkotja, és ezeket a termés alakulásának nyomon követése és a terméshozam-előrejelzések elkészítése céljából integrálták. Az MCYFS technikailag az alábbiakból áll: 1) meteorológiai adatbázis fenntartása (lásd a rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontját); 2) agrometeorológiai modellek alkalmazása (lásd az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontját); 3) az alacsony felbontású műholdas adatok feldolgozása (lásd az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontját); 4) az EU-ban nemzeti szinten készített statisztikai elemzések és terméshozam-előrejelzések (lásd az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontját), továbbá vizualizációs eszközök. Az MCYFS a teljes európai kontinensre, a Maghreb-országokra és Törökországra kiterjedő területen működik. A szimulációs modellekben felhasznált növények a következők: lágy búza, durumbúza, őszi és tavaszi árpa, szemes kukorica, repcemag, napraforgó, burgonya, cukorrépa, legelők, rizs és egyéb gabonanövények.

A rendszerre és a rendszerből nyert adatokra vonatkozó részletesebb információk a csatolt bizottsági személyzeti munkadokumentumban szerepelnek.

(1) Meteorológiai adatbázis

A meteorológiai adatokat európai meteorológiai állomásokról gyűjtik, majd minőség-ellenőrzés és további feldolgozás után végül elemzik. Ezt a meteorológiai adatbázist ilyen formában felhasználhatják kockázati figyelmeztetések alapjaként (pl. egy adott hónapban a rendhagyó időjárási viszonyok kiszűrésére). Emellett a Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjának időjárási előrejelzési adatait is elemzik, hogy a mezőgazdasági területeket érintő időjárási körülményekről előrejelzés készülhessen.

(2) Terménynövekedés-szimuláció céljára használt agrometeorológiai modellek

Az agrometeorológiai modellek alkalmazásának a célja a meteorológiai adatok növényi biomassza képződésére vonatkozó becslésekké történő alakítása. A felhasznált eszközök a következők: terménynövekedési monitoringrendszer (az európai léptékhez igazított World Food Study [WOFOST] modell), a legelők esetében használt LINGRA modell és a Water Accounting Rice Model (WARM modell).

A szimulációk megvalósításához további információkat, azaz talajtani paramétereket, aratási naptárat, művelési módokat, és a terményre vonatkozó paramétereket is figyelembe vesznek. Ezen a szinten számos terményspecifikus mutató, illetve előrejelző mutató (pl. potenciális biomassza) is készül, és ezeket a statisztikai elemzés keretében használják fel a mennyiségi terméshozam-előrejelzések elkészítéséhez. Ezek az elemek szintén hozzájárulnak a termés állapotának az értékeléséhez (a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja). Az eredmények közé sorolhatók a termény adott fejlődési szakaszában fennálló szélsőséges hőmérsékletet feltüntető térképek, a biomassza és a gabona előállítására vonatkozó szimulációk, a tényleges talajnedvességre és adott hónapban a termény fejlődési szakaszára vonatkozó becslések, illetve a termesztési idényben adott dekádon vagy időszakon belül a hosszú távú átlagtól való eltérés bármely agrometeorológiai mutató tekintetében.

(3) Alacsony felbontású műholdas adatok

A távérzékelési alkalmazások valamennyi rendszerszinten szolgáltatnak adatokat, és hozzájárulnak a mezőgazdasági előrejelző modellek fejlesztéséhez, továbbá a regionális alapú modellek létrehozásához. A meteorológiai műholdakból származó adatokat emellett a meteorológiai állomások adatait kiegészítve használják (ideértve pl. a műholdak által 5 km-es felbontás mellett mért sugárzást). A távérzékelés útján szerzett adatokat „mérésen alapuló” vegetációs mutatók létrehozása céljából feldolgozzák, majd ezeket össze lehet vetni az agrometeorológiai mutatókkal, és statisztikai elemzés céljából felhasználhatók. Az alacsonytól a közepesig terjedő felbontású műholdas érzékelőket használnak: SPOT Vegetation/NOAA-AVHRR (kb. 1 km-es felbontás) és MODIS (kb. 300–500 m-es felbontás)[4].

(4) Statisztikai elemzés

A meteorológiai adatbázisból, az agrometeorológiai adatbázisból és a távérzékelési adatbázisból származó mutatókat összevetik a terméshozam idősorával, és statisztikai módszerekkel elemzik (pl. regresszióelemzéssel vagy forgatókönyv-elemzéssel). A végeredmény mennyiségi terméshozam-előrejelzés, amelyet a fenti eredmények elemzésével együtt közzétesznek a MARS-hírlevélben. A rendszerben elérhető adatok hosszabb időszakokra vonatkoznak, a legkorábbi dátum 1975.

(5) Vizualizációs eszközök és az eredmények terjesztése

Az adatbázisokban (meteorológiai információk, agrometeorológiai információk, távérzékelési információk) a felhasználók információs eszközök útján tudnak keresni. Az AGRI4CAST által fenntartott egyik webportálon a távérzékelés útján szerzett adatok szűrhetők és letölthetők, egy másik portálon pedig meteorológiai és agrometeorológiai információkat lehet megtekinteni és letölteni, elektronikus térkép formájában. A termény állapotával és a terméshozamra vonatkozó becslésekkel kapcsolatos elemzés is letölthető. A fentiekben felsorolt elemeket az éghajlati körülményekkel kapcsolatos hírlevelek és külön tanulmányok elkészítéséhez használják (lásd az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontját). Ezek alapján készülnek el az EU egyes régióira jellemző terméshelyzetek elemzései, az időjárási térképek, a terménymutatók és a terméshozamra vonatkozó előrejelzések. A MARS-hírlevelet a fő termesztési idényben rendszeresen közzéteszik, mind nyomtatott formában, mind az interneten.

VÉGREHAJTÁS

Átfogó végrehajtás

Az operatív szolgáltatásoknak a 78/2008/EK tanácsi rendelet szerint 2008 és 2013 közötti folytatólagos fenntartása céljából MARSOP3 néven új projektet indítottak útjára. Ez a projekt majdnem valós idejű operatív adatokat szolgáltat a JRC számára az európai mezőgazdasági termelés és terméshozam nyomon követése céljából. 2007 augusztusában ajánlati felhívást (Operatív tevékenységek a MARS intézkedésekhez – MARSOP3 – 2008–2013, a szerződésről szóló értesítés száma 2007/S 154-191094) tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának kiegészítésében. Az I. tételre (meteorológiai adatok) és a II. tételre (műholdas adatok beszerzése és feldolgozása) vonatkozó ajánlat értékelését és a közbeszerzési tanácsadó csoport kedvező véleményét követően aláírták a szerződést az Alterra BV által vezetett konzorciummal. A szerződés keretében elkészített operatív termékek alapján a JRC megvizsgálja a termés állapotát, és előkészíti a terméshozamra és a termelésre vonatkozó becsléseket. Ezeket az információkat az Európai Bizottság, a tagállamok és az uniós polgárok rendelkezésére bocsátják.

Végrehajtás a 78/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikkére tekintettel

A 78/2008/EK tanácsi rendelet 1. cikke megállapítja a távérzékelési intézkedések végrehajtásával kapcsolatos célkitűzéseket (az 1. cikk (1) bekezdése), és részletesen előírja a meghozandó intézkedéseket (az 1. cikk (2) bekezdése). A könnyebb tájékozódás céljából az intézkedések végrehajtásának leírása az 1. cikk felépítését követi.

A végrehajtott intézkedések célkitűzései (az 1. cikk (1) bekezdése)

Az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja: az agrárpiacok irányítása

A tevékenység keretében független, aktuális, tudományosan megalapozott, nyomon követhető terméshozam-előrejelzések készülnek valamennyi tagállam és az EU-val szomszédos országok számára egyes szántóföldi növények tekintetében. Ezt az információt a bizottsági szolgálatok az alábbi főbb célokra használják fel: 1) a terményekkel kapcsolatos ellátási mérleg frissítése; 2) az éghajlati körülmények és a tagállamok vagy régiók egyes éghajlati eseményei által kifejtett potenciális hatás értékelése (pl. kései fagy hatása); 3) a termés állapotának nyomon követése harmadik országokban. Az AGRI4CAST terméshozam-előrejelzéseit az Eurostat korai előrejelző rendszere is megkapja. Az AGRI4CAST adatainak független és megbízható voltát a bizottsági szolgálatok nagyra értékelik. A terménynövekedési mutatókkal végzett statisztikai elemzés átlátható, nyomon követhető, és azt valamennyi terménnyel végzett szimuláció és év tekintetében tárolják. Az egyes modellekhez különféle statisztikai mutatók (pl. átlagos négyzetes gyökeltérés különféle konfidenciaintervallumokhoz, szórás) társulnak. Az előrejelzési időszak végén elvégzett hibaelemzés keretében összevetik a terméshozam-előrejelzést a ténylegesen megfigyelhető terméshozammal, hogy számszerűsíthetők legyenek az előrejelzés hibái, és hogy értékelhessék az előrejelzés teljesítményét.

Például az előrejelzési időszak végén az EU-27 tekintetében valamennyi hónapot és valamennyi gabonát figyelembe vevő, átlagos abszolút előrejelzési hibaként számított, százalékban kifejezett hibaarány 2007-ben 1,6 %, 2008-ban -3,3 %, 2009-ben -1,2 %, 2010-ben pedig 1,2 % volt; a negatív értékek a tényleges terméshozam alulbecslését, a pozitív értékek a túlbecslését jelzik (2009 és 2010 tényleges terméshozama egyelőre előzetes adatokon alapul).

Az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja: a termés állapotának nyomon követése és becslések

A terméshozamra vonatkozó előrejelzéseken túlmenően a termés állapotát a termesztési idényben gondosan nyomon követik. A meteorológiai és a távérzékelési információkat elemzik, és ezeket az adott terményinformációkhoz kapcsolják a biofizikai modellezés eredményei alapján (pl. hőhullám, szárazság vagy hidegsokk hatása egy termény adott fejlődési szakaszaiban). Emellett a termény növekedési modelljének az eredményeit közvetlenül felhasználják a termés állapotának az értékelése céljából (pl.: szimulált levélfelület-index vagy szimulált biomassza). Ez a nyomon követés az egész EU-ra vonatkozik, és valamennyi érintett terményt felöleli.

Az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontja: a becslésekhez való hozzáférés elősegítése

Az egyes eredményekhez való nyilvános hozzáférést a JRC és a MARSOP3 konzorcium által fenntartott weboldalak garantálják. A MARSOP weboldala számtalan információban bővelkedik (az alkalmazott távérzékelési intézkedések eredményei, a termény növekedési modelljének eredményei, a hírlevelekre mutató linkek). A műholdas adatokat és képeket képszerverre töltik fel, ahonnan az adatok megtekinthetők és letölthetők. Meteorológiai adatok a MARSOP weboldaláról is kérhetők és letölthetők.

Az 1. cikk (1) bekezdésének d) pontja: az agrometeorológiai rendszer technológiai támogatásának biztosítása

A JRC folyamatos műszaki nyomon követést végez, amely biztosítja a rendszerműködés folytonosságát és garantálja az alkalmazott módszerek tudományos megalapozottságát. Ilyen módszer például a meteorológiai adatok raszteres interpolálása, a távérzékelési intézkedéseknek a termény növekedési viselkedésének leírása céljából való felhasználása, illetve a terméshozamra vonatkozó becslések céljából elvégzett statisztikai elemzés.

A végrehajtandó intézkedések (az 1. cikk (2) bekezdése)

Az 1. cikk (2) bekezdésének a) pontja: a meteorológiai és a műholdak útján szerzett adatok összegyűjtése és megvásárlása

A meteorológiai adatok összegyűjtése és megvásárlása több mint 3 500 állomásra terjed ki; az állomások információt szolgáltatnak időjárási paraméterekről, amelyet napi szinten feltöltenek az MCYFS-be. Ez a szolgáltatás állandó jelleggel működik. Emellett a növényzet megfigyelése céljából alacsony és közepes felbontású műholdakról (1 km – 300 m pixel felbontás) származó, távérzékelés útján szerzett, szabadon hozzáférhető adatokat is beszereznek, tárolnak, feldolgoznak és elemeznek.

Az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja: a területi adatok infrastruktúrájának és egy internetes oldalnak a létrehozása

A területi adatok infrastruktúrája a területi adatok beszerzéséhez, feldolgozásához, terjesztéséhez, felhasználásához, fenntartásához és tárolásához szükséges technológiát, szabványokat, emberi erőforrásokat és kapcsolódó tevékenységeket foglalja magában. Az infrastruktúrát az MCYFS-szel és a JRC-nél alkalmazott, továbbá a MARSOP3-szerződés keretében tevékenykedő csapatokkal együtt hozták létre. Az infrastruktúra Európa egészét magukban foglaló, különböző léptékű területi adatkészleteket tartalmaz. Az adatok feldolgozása révén nyomon követik a termés állapotát és növénytermesztésre vonatkozó előrejelzéseket készítenek. A különböző forrásokból (pl. távérzékelés) származó eredményeket és információkat különféle weboldalakon és webportálokon teszik elérhetővé.

Az infrastruktúra megfelel az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúráról (INSPIRE) szóló irányelv[5] által megállapított keretnek: a területi adatokat az INSPIRE előrejelzése szerint földrajzi koordinátákkal látják el, a metaadatok leírása az INSPIRE elveit követi, és azokra vonatkozóan további összehangolásra kerül sor.

Az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontja: az éghajlati körülményekhez kapcsolódó egyedi tanulmányok

A rendszer keretében egyedi vizsgálatok készülnek az éghajlati körülményekről, a valamennyi fontos szempontra kiterjedő, rendelkezésre álló számos adatnak köszönhetően. A 78/2008/EK tanácsi határozat hatályba lépése óta a következő egyedi vizsgálatokat végezték el:

- a tavaszi-nyári szárazság és a 2008. augusztusi bőséges esőzés lettországi őszigabona-termesztésre gyakorolt hatásának elemzése;

- a 2008 júliusában és augusztusában több napon át fennálló szélsőséges időjárási körülmények szlovéniai mezőgazdaságra gyakorolt hatásának elemzése;

- a rizstermesztéshez felhasznált vízkészletek rendelkezésre állása Spanyolországban 2008-ban (a kumulált esőzések elemzése);

- a 2009. évi téli fagyok európai őszi gabonákra gyakorolt hatásának elemzése;

- a 2010. évi tavaszi és nyári időjárási viszonyok és azok belgiumi mezőgazdasági termelésre gyakorolt esetleges hatásának elemzése;

- a 2009–2010. évi őszi és téli időjárási viszonyok és azok spanyolországi mezőgazdasági termelésre gyakorolt esetleges hatásának elemzése;

- a 2010. évi tavaszi és nyári időjárási viszonyok és azok magyarországi mezőgazdasági termelésre gyakorolt esetleges hatásának elemzése;

- a 2009–2010. évi őszi és téli időjárási viszonyok és azok olaszországi mezőgazdasági termelésre gyakorolt esetleges hatásának elemzése;

- a 2010. évi téli és tavaszi időjárási viszonyok és azok litvániai mezőgazdasági termelésre gyakorolt esetleges hatásának elemzése;

- a 2010. évi csapadékviszonyok és azok romániai mezőgazdasági termelésre gyakorolt esetleges hatásának elemzése;

- a 2009–2010. évi termesztési idény időjárási viszonyai és azok luxemburgi mezőgazdasági termelésre gyakorolt esetleges hatásának elemzése;

Az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontja: az agrometeorológiai és ökonometriai modellek frissítése

A rendszer operatív működtetése mellett folyamatosan frissítik a modelleket és a kapcsolódó adatbázisokat. Az adatbázis jelenleg 3 terabyte adatot tartalmaz. A tanácsi rendelet hatályba lépése óta jelentős fejlesztésekre került sor: a meteorológiai állomások hálózatát sűrűbbé tették egy jobb nyomon követési rendszer kialakítása céljából; a területi adatok elemzését szolgáló, korábban 50 km x 50 km-es osztású rácsháló felbontását 25 km x 25 km-re javították; új terménybeállításokat hajtottak végre; és új adatbázist és szoftververziót tettek közzé.

EREDMÉNYEK ÉS KIMENET

Az Európai Bizottság, a tagállamok és más érdekelt felek megkapják a különféle, a projektből származó eredményeket, amelyek egyfelől jelentések és hírlevelek, másfelől pedig információs szolgáltatások és adatok. Minden eredmény (a rendelet 2. cikke értelmében) elektronikus és részben nyomtatott formában is elérhető.

Jelentések és hírlevelek

Az európai termény-nyomonkövetési hírlevél majdnem valós idejű és operatív kontextusba helyezett információkat és elemzéseket kínál a termény növekedésének nyomon követésére és a terméshozam-előrejelzésre vonatkozóan. Az érintett országok az EU tagállamai és a vele szomszédos régiók (Maghreb, fekete-tengeri térség). A felhasznált növények a következők: lágy búza, durumbúza, őszi és tavaszi árpa, szemes kukorica, repcemag, napraforgó, cukorrépa és burgonya. Évente hat alkalommal teljes körű elemzést, emellett pedig évente két vagy három alkalommal terméshozamra vonatkozó frissített becsléseket tesznek közzé az interneten. Külön hírlevelek készülnek az uniós legelők és a rizs vonatkozásában. Az agrometeorológiai körülményekkel kapcsolatosan friss adatokat és felülvizsgálatot a teljes körű elemzést szolgáltató hírlevelek között tesznek közzé (évente 10-12 alkalommal). Ezek a kiadványok hozzáférhetők az interneten, és kérésre nyomtatott változatban is elérhetők.

Információs szolgáltatások és adatok

A MARSOP böngészője és weboldalai számtalan információt kínálnak a mostani európai mezőgazdasági termesztési idényről mind Európa, mind a világ más fontosabb mezőgazdasági területei vonatkozásában. A rendelkezésre álló termékek között a megfigyelésekre és a numerikus időjárási modellekre alapuló grafikonok, térképek, továbbá a terménymutatókkal kapcsolatos, agrometeorológiai modellekre alapuló grafikonok, térképek és a vegetációs mutatókat és a kumulált szárazanyagot ábrázoló, távérzékelés útján kapott képekre alapuló térképek találhatók.

A KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA

1. táblázat: A 78/2008/EK tanácsi rendelet szerinti pénzügyi források felhasználása 2008, 2009, 2010 és 2011 folyamán (kifizetési előirányzatok, EUR-ban; * = teljesített, ** = e dokumentum befejezéséig kifizetett)

|2008 | |2009 | |2010 | |2011 (előzetes adat) | | | |Összeg |Rövid leírás |Összeg |Rövid leírás |Összeg |Rövid leírás |Összeg |Rövid leírás | |1. tétel / 1. szakasz | | | 1 016 084 |Időközi és végső kifizetés | | | | | |1. tétel / 2. szakasz | | | 283 185 |Időközi kifizetés

| 424 777 | Végső kifizetés | | | |1. tétel / 3. szakasz | | | | | 288 707 | Időközi kifizetés | 433 061 | Végső kifizetés | |1. tétel / első megújítás 3. szakasz | | | | | | | 302 544* | Időközi kifizetés | |További meteorológiai állomások az 1. tétel tekintetében | | | 67 800 |Majdnem valós idejű állomások (több mint 250) | 0 | Majdnem valós idejű és archív állomások | 21 600** | Archív állomások | |2. tétel / 1. szakasz | | | 387 720 |Időközi és végső kifizetés | | | | | |2. tétel / 2. szakasz | | | 137 989 |Időközi kifizetés | 206 984 | Végső kifizetés | | | |2. tétel / 3. szakasz | | | | | 135 143 | Időközi kifizetés | 202 715 | Végső kifizetés | |2. tétel / első megújítás 3. szakasz | | | | | | | 141 620* | Időközi kifizetés | |MARS adatbázis- és informatikai támogatás | 97 298 |MARS adatbázis és informatikai rendszerek karbantartása és fejlesztése | 477 562 |MARS adatbázis és informatikai rendszerek karbantartása és fejlesztése | 359 239

|MARS adatbázis és informatikai rendszerek karbantartása és fejlesztése | 333 196* | MARS adatbázis és informatikai rendszerek karbantartása és fejlesztése | | ÖSSZESEN | 97 298 | |2 370 340 | |1 414 851 | |1 443 608* | | |

Az 1. tétel meteorológiai és időjárási előrejelzéssel kapcsolatos adatok megvásárlására vonatkozik (ideértve a meteorológiai állomások hálózatának sűrűbbé tételét is). Kiterjed továbbá az MCYFS keretén belül fenntartott terménynövekedési modellek működtetésére és karbantartására is. Az eredményeket – adatbázis-frissítések és térképek formájában – naponta vagy tíznaponta feltöltik a JRC adatbázisába. Az eredmények felhasználásához megfelelő eszközöket tartanak karban és fejlesztenek. A MARSOP weboldalának karbantartása és fejlesztése az általános koordinációval és kezeléssel együtt szintén ennek a tételnek a része.

A 2. tétel távérzékelésből származó adatok feldolgozására vonatkozik. Az elvégzett munka kiterjed a nyers képek megvásárlása és a 10 napos kompozit képek elkészítése (adatbevitel, kalibrálás stb.) között lezajló valamennyi adatgyűjtési lépésre.

Mars adatbázis és informatikai támogatás: az MCYFS-nek informatikai szolgáltatásokra van szüksége a hírlevelek kellő időben történő előállításának biztosításához. Az elvégzett munka kiterjed az adatbázis kezelésére és karbantartására, ideértve valamennyi távérzékelésből származó adatot, a meteorológiai adatokat és az agrometeorológiai mutatókat. Ennek az elemnek a része az elemzési eszközök és weboldalak kifejlesztése és karbantartása is.

ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK ÉS A TEVÉKENYSÉG JÖVőJE

A MARS rendszer mindeddig hatékony és időszerű információkkal és objektív adatokkal támogatta a közös agrárpolitika (KAP) alkalmazásához kapcsolódó döntéshozatali folyamatot. A rendszer elsődleges célkitűzésén túlmenően, amely a terméshozam- és termelési előrejelzések készítésére vonatkozik, az uniós mezőgazdaság szempontjából jelentőséggel bíró egyéb területekre is fontos bepillantást enged, ideértve pl. az éghajlatváltozás kérdéseit. Emellett a MARS agrometeorológiai rendszer és a távérzékelési alkalmazások termékek terjesztése útján hasznos információkkal látták el nemcsak az Európai Bizottságot, hanem az érdekelt tagállamokat, kutatóintézeteket és más felhasználókat is.

A MARS terményhozam-előrejelző rendszer esetleges folytatása a változó globális gazdasági környezetnek megfelelően fejlődő és átalakuló KAP igényeihez igazodva új tevékenységekre is kiterjedhet. Ennek megfelelően alapvető követelmény a világszintre kiterjedő, független és megbízható információ, amely biztosítja az Európai Unióban a megfelelő és hatékony döntéshozatalt. Új tevékenység lehetne többek között:

1. az MCYFS kiterjesztése a világ egyéb fő termőterületeire és további fontos növényekre;

2. egy a jelenleg felhasznált uniós növényeken kívül más növényekre (pl. rozsra, zabfajtákra, tritikáléra) is kiterjesztett modellezési eszköz;

3. a legelőrendszerek tökéletesebb modellezése, amely képes a biomassza képződésére vonatkozó mennyiségi becslések előállítására.

Az 1. pontot illetően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság a JRC-vel kötött igazgatási megállapodás keretében 2011-ben elindította a GLOBCAST (GLOBal Crop Monitoring and ForeCASTing – globális termény-nyomonkövetés és -előrejelzés) elnevezésű projektet, amely 2013-ban fejeződik be. A GLOBCAST projekt célja, hogy tanulmányozza az MCYFS-nek a világ más területire (Oroszország és a FÁK-államok, Argentína, Brazília, Kína, India, Ausztrália, Kanada és az Egyesült Államok), valamint egyéb fontosabb növényekre – például a szójababra és a cukornádra – történő kiterjesztését. Az első évben a JRC felülvizsgálja a meglévő adatokat, majd a szoftver és a modellezési eszközök kiigazításával 2012–2013-ban megtervezi és bevezeti a jövőbeli preoperatív rendszert. A GLOBCAST projekt értékelésének fényében a projekt eredményeként létrejövő tevékenységeket később fele lehetne használni a MARS programban a terméshozam-előrejelzések elkészítéséhez.

A GLOBCAST projekt célja, hogy az EU jelentősen hozzájáruljon a G20-csoport közelmúltbeli, élelmezésbiztonságról és áringadozásról szóló kezdeményezéshez, elsősorban a G20-csoport mezőgazdasági miniszterei által elfogadott „Action Plan on Food Price Volatility and Agriculture” (Az élelmiszerárak ingadozásáról és a mezőgazdaságról szóló cselekvési terv)[6] című dokumentumban szereplő mezőgazdasági piaci információs rendszerhez (AMIS). A kiterjesztett MARS terményhozam-előrejelző rendszer az AMIS-hez a Föld-megfigyelési Csoport (GEO) révén járul hozzá, amelynek célja az időszerű és pontos nemzeti, regionális és globális szintű növénytermesztési előrejelzés készítésére és terjesztésére irányuló kapacitás megerősítése. Az Európai Bizottság vállalja, hogy piacokra, készletekre és termelésre vonatkozó adatok és információk szolgáltatásával részt vesz ezekben a kezdeményezésekben. A meglévő, a 78/2008/EK rendelet értelmében megvalósított MCYFS, valamint a GLOBCAST projekt eredményei máris hozzájárultak az AMIS-rendszerhez, és ez a jövőben is így lehet.

A MARS terményhozam-előrejelző rendszer és a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) programjának tevékenységei között szoros kapcsolat áll fenn. Jelenleg folyik a vita a GMES és a MARS terményhozam-előrejelző rendszer tevékenységei közötti szinergiák lehetőségeiről, elsősorban a műholdas adatok megvásárlásáról és előfeldolgozásáról, amelyek tekintetében hasznosak lehetnek a GMES-programból származó adatok és információk.

[1] A Tanács 78/2008/EK rendelete (2008. január 21.) a közös agrárpolitika keretében kidolgozott távérzékelési alkalmazások segítségével a Bizottság által a 2008–2013 közötti időszakban meghozandó intézkedésekről, az Európai Unió Hivatalos Lapja L 25., 2008.1.30., 1. o.

[2] Az Európai Parlament és a Tanács 1445/2000/EK határozata (2000. május 22.) az 1999–2003 közötti agrárstatisztikákhoz a légi felmérés és a távérzékelés technikáinak alkalmazásáról, az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 163., 2000.7.4., 1. o.

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 2066/2003/EK határozata (2003. november 10.) az 1999–2003 közötti agrárstatisztikákhoz a légi felmérés és a távérzékelés technikáinak folytatólagos alkalmazásáról, az Európai Unió Hivatalos Lapja L 309., 2003.11.26., 9. o.

[4] A SPOT mozaikszó feloldása „Satellite pour l'Observation de la Terre”, a NOAA „National Oceanic and Atmospheric Administration”, az AVHRR „Advanced very high Resolution Radiometer”, a MODIS mozaikszóé pedig „Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer”.

[5] Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról, az Európai Unió Hivatalos Lapja L 108., 2007.4.25., 1. o.

[6] http://agriculture.gouv.fr/IMG/pdf/2011-06-23_-_Action_Plan_-_VFinale.pdf