A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról

1. BEVEZETÉS

Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust[1] Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozásakor hozták létre, hogy elősegítse egy pártatlan, független és hatékony igazságszolgáltatási és közigazgatási rendszer kialakítását. A jogrendszer és az igazságszolgáltatás átalakítása azoknak a többi tagállammal való további összehangolása érdekében nemzeti feladat. Ez megköveteli, hogy a kormány a kulcsfontosságú kerettörvényeket előkészítse és azokra javaslatot tegyen, a Parlament elfogadja azokat, az igazságszolgáltatás pedig megváltoztassa eljárásait és gyakorlatát e törvényeknek a tervek szerinti végrehajtása érdekében. 2007 óta az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus segíti Romániát egy korszerű igazságszolgáltatás struktúráinak kialakításában. Az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról olykor vita folyt és kritika érte e szükségszerű nemzeti konszenzus egyik vagy másik szereplője részéről, azonban mára széles körben elismerik, hogy segítette a változás pozitív irányba történő előmozdítását. A román kormány határozottságot és elkötelezettséget mutatott a reformfolyamat levezetése terén. A parlament és egészen a közelmúltig a bírói kar nem mindig mutatott ugyanilyen határozottságot. Öt év alatt a hangsúly eltolódott a törvények előkészítéséről és elfogadásáról azok végrehajtására. A reformhoz szükséges jogi keret elemeit, ha még nem is teljes mértékben, de már nagyrészt kialakították. Amint ebből a jelentésből kiderül, a következő szükséges lépéseket ebben a folyamatban az új törvényeknek a bírói kar általi végrehajtására kell összpontosítani.

Ez az ötödik éves jelentés az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus létrehozása óta[2]. 2012 nyarán, öt évvel az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megkezdése után, a Bizottság átfogó értékelést készít majd Romániának a csatlakozása óta eltelt időben az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében tett előrehaladásáról, és az értékelés fényében megteszi a megfelelő javaslatokat. Ez a jelentés számos konkrét ajánlást tartalmaz annak érdekében, hogy segítse Romániát az erre az átfogó értékelésre történő felkészülése során.

2. A ROMÁNIAI REFORMFOLYAMAT JELENLEGI HELYZETE

Eredmények és kihívások

A Bizottság legutóbbi éves jelentése óta Románia jelentős lépéseket tett a bírósági eljárások hatékonyságának javítása érdekében, és folytatta a négy új törvénykönyv hatályba lépésével kapcsolatos előkészületeket, amelyek egy korszerű bírósági eljárás alapját képezik. Az új törvénykönyvek végrehajtását megelőzően a „kisreformtörvény” már javulást hozott a bírósági eljárások meggyorsítása terén. Románia gyorsan reagált a Bizottság ajánlására is az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségre vonatkozó új jogi keret elfogadásával. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség már működik ezen új jogi keretnek megfelelően és újra eredményeket mutat fel a vizsgálatok terén. Bár az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus értékelési kritériumainak nem képezi részét, a hatóságok úgy határoztak, hogy felülvizsgálják az igazságszolgáltatást és a közbeszerzést, és értékelik a korrupcióellenes politikát. Ugyanezen időszak alatt, az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) továbbra is meggyőző eredményeket mutatott fel a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek vizsgálata terén.

A 2010 júliusa óta elért haladás ellenére a következetesség és az eredmények számos területen továbbra is kihívást jelentenek. A korrupció elleni küzdelem terén további előrelépésre van szükség. Számos fontos magas szintű ügy továbbra is évekig elhúzódik a bírósági szakaszban, és alig történt elmozdulás ezen időszak alatt. Sürgős intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy meggyorsítsák ezeket a pereket, és meg kell előzni, hogy azokat az elévülési idő elérése miatt megszüntessék. A korrupció elleni küzdelemnek továbbra is kiemelt fontosságúnak kell maradnia, és azt össze kell hangolni egy új, átfogó és szilárd korrupcióellenes stratégia segítségével. Sürgős intézkedésekre van szükség a közpénzek kezelése terén a bűncselekményből származó jövedelmek visszaszerzése, a pénzmosás üldözése és az összeférhetetlenség elleni védelem javítása érdekében. Jobb eredményeket kell felmutatni a jogalap nélkül szerzett vagyoni eszközök elkobzása és az összeegyeztethetetlenséggel kapcsolatos visszatartó erejű szankciók meghozatala terén.

Az igazságszolgáltatás reformjának meggyorsítása érdekében az elkövetkező időszakban Romániának aktív lépéseket kell tennie, amelyek segítik a Polgári Törvénykönyv hatálybalépését, és el kell fogadnia a 2012-ben bevezetendő három másik törvénykönyv végrehajtási tervét, valamint meg kell alkotnia a bírói karral és a civil társadalommal való együttműködés keretét az igazságszolgáltatási rendszer szükséges strukturális kiigazításainak megkönnyítése érdekében. Ennek céljából a funkcionális felülvizsgálat befejezését követően hivatalosan el kell fogadni Románia igazságszolgáltatási reformstratégiáját, valamint ki kell egészíteni egy cselekvési tervvel, ütemtervvel és megfelelő költségvetéssel. Az újonnan felállított Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának továbbra is konkrét eredményeken keresztül kell a reformok iránti elkötelezettségét bizonyítania.

Az igazságszolgáltatás reformja

A Bizottság legutóbbi értékelése óta Románia javította az igazságszolgáltatás folyamatának hatékonyságát egyes igazságügyi eljárások egyszerűsítésével és olyan új jogi eszközök bevezetésével, mint a nagyobb lehetőség arra, hogy az ügyészség azokban az esetekben, amikor a meglévő bizonyítékok nem indokolják a további nyomozást, eltekintsen az ügyben való eljárástól vagy a lehetőség arra, hogy a vádlott bűnösnek vallja magát a bíróságon, és lerövidítse a peres eljárást. Ezek a törvénymódosítások hozzájárultak az ügyészség hatékonyságának megerősítéséhez és számos bírósági szakaszban lévő ügyet meggyorsítottak[3]. Ezenfelül Románia megkezdte az előkészületeket az igazságszolgáltatási rendszer független funkcionális felülvizsgálatának végrehajtására. E felülvizsgálat célja, hogy meghatározza azokat a struktúrákat, eljárásokat és emberi erőforrások átfogóbb reformjára vonatkozó intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az új törvénykönyvek hatályba léphessenek.

A négy új törvénykönyvet jelentős lépésnek kell tekinteni az igazságszolgáltatás reformja és az igazságszolgáltatási folyamat következetességének és hatékonyságának javítása terén. A Bizottság legutóbbi, 2010. júliusi értékelése óta némi késedelem mutatkozik az új törvénykönyvek végrehajtásának előkészületei terén. Bár a Román Polgári Törvénykönyv végrehajtásának időpontját október 1-jében rögzítették, és a többi törvénykönyv végrehajtási törvényeinek szövegezése és véglegesítése jelenleg is folyamatban van, a hatástanulmányok befejezése nem várható a nyár vége előtt, kevés képzésre került sor és egy átfogó végrehajtási terv továbbra is várat magára. Fontos lesz elkerülni az eltérő gyakorlatokat, és lényeges lesz a megfelelő előkészület a többi törvénykönyv zökkenőmentes végrehajtásához.

A Bizottság legutóbbi éves értékelése óta némi előrelépés történt az igazságszolgáltatási reformról szóló, a kormány, a bírói kar és a civil társadalom közötti átlátható párbeszéd kialakítása terén. A 2010 tavaszán kidolgozott igazságszolgáltatási reformstratégiát azonban a kormány még nem hagyta jóvá, és még nem egészítette ki cselekvési tervvel és ütemtervvel. Ezt a folyamatot az igazságszolgáltatás tervezett funkcionális felülvizsgálatának kell elősegítenie. A bírák, ügyvédek, jogtudósok és a civil társadalom képviselői egy csoportjának az igazságszolgáltatási reform stratégiájára vonatkozó érdekes kezdeményezése szintén hasznos hozzájárulást jelent ehhez a munkához.

Tavaly nyár óta kevés kézzelfogható eredményt sikerült elérni az igazságszolgáltatási rendszer kapacitásának szorongató kiegyensúlyozatlanságai kezelésére irányuló bizottsági ajánlások terén: A kormánynak a kis számú életképtelen bíróság bezárására vonatkozó javaslatát a parlament felpuhította. Ezenfelül nem követték nyomon szisztematikusan a Bizottság azon felhívását, hogy hozzanak azonnali intézkedéseket a kapacitások kiegyensúlyozatlanságainak csökkentése érdekében. Hasonlóképpen még nem fogadták el a bírák felvételének és képzésének erősítésére tett javaslatokat, amelyeket szintén ősszel dolgoztak ki. Az Országos Bírói Intézetet (NIM) az új törvénykönyvek végrehajtásának előkészítésében játszott fontos szerepe ellenére sem erősítették meg.

A „kisreformtörvény” útján Románia felülvizsgálta a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék hatásköreit annak érdekében, hogy az intézmény hatékonyabban működhessen semmítőszékként. Ezek a reformok azonban nem mennek eléggé messzire ahhoz, hogy hatékonyan kezelni tudják a nem egységes ítélkezési gyakorlat problémáját. Az új eljárási törvénykönyvek új mechanizmust vezetnek be az ítélkezési gyakorlat egységesítésére: az előzetes döntéshozatalt[4], amely kiegészíti a meglévő törvényességi óvást. A Legfelső Semmítő- és Ítélőszék júliusi értelmező döntéshozatala várhatóan meghosszabbítja azon ügyek különleges elévülési időszakát, amelyeknél az alkotmányossági kifogásról szóló határozat függőben van. Az új mechanizmus mellett szigorú szabályok alkalmazására szükség lesz annak elkerülése érdekében, hogy az előzetes döntésekre vonatkozó megalapozatlan kérelmek indokolatlanul késleltessék a peres eljárásokat. Románia még nem fejezte be teljesen ítélkezési gyakorlatának elektronikus közzétételét. Ezenfelül a bírósági indokolásokat az ítélet kihirdetését követően, gyakran jelentős késedelemmel bocsátják ki.

Továbbra is jelentős kihívás az igazságszolgáltatás elszámoltathatóságának javítása. A Bizottság legutóbbi éves értékelése óta elfogadták az igazságügyi felügyelők új felvételi szabályait, és lépéseket tettek az Igazságügyi Felügyelőség hatékonyságának és átláthatóságának javítására, valamint gyakorlatának egységesítésére. A Felügyelőség kapacitása és eredményei mégsem javultak jelentős mértékben. A Felügyelőség elemzése az olyan magas szinten elkövetett korrupciós ügyekről, amelyek továbbra is elhózódnak a bírói szakaszban, nem vezetett semmilyen lényeges megállapításhoz vagy ajánláshoz a bírói gyakorlatra vonatkozóan. Románia még nem kezdte meg a fegyelmi eljárások rendszerének átfogó reformját. A kormány májusban javaslatot tett a Legfelső Semmítő- és Ítélőszékre történő kinevezésekkel kapcsolatos jelentős reformra az eljárások objektivitásának, alaposságának és átláthatóságának növelése céljából, és azt jelenleg a parlamentben tárgyalják.

Az új Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa januárban lépett hivatalba, bár teljes felállítását elhalasztották jogi kihívások és részleges újraválasztások miatt. Hivatalba lépése óta a tanács megtette első biztató kezdeményezéseit az Igazságügyi Felügyelőség megerősítése és a Román Polgári Törvénykönyv hatályba lépésének megkönnyítése érdekében. Az elkövetkező időszakban az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusra vonatkozó számos területen az előrelépés a tanácsnak az igazságszolgáltatás reformja iránti elkötelezettségétől függ majd. Ezt átlátható és objektív kinevezési határozatokkal, az Országos Bírói Intézet megerősítésével és a humánerőforrás-gazdálkodás területén elért haladással kellene bizonyítania.

Korrupcióellenes küzdelem

Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) továbbra is meggyőző eredményeket ér el a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben, beleértve a jelenlegi és korábbi parlamenti képviselők és kormánytagok ellen folytatott nyomozások és bűnvádi eljárások terén, és a büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek számának növekedését lehet megfigyelni[5]. A bíróságok eredményei azonban továbbra is vegyes képet mutatnak. Habár a magas szintű korrupciós perek többségéről három éves időszakon belül határozatot hoznak, jelentős számú olyan, magas tisztséget betöltőket érintő fontosabb ügy is van, amely már több mint három éve folyik a bíróságokon. Ezek közül számos ügy már teljes mértékben vagy részlegesen elérte az elévülés idejét, és számos egyéb eset közelít e határidőhöz.

A Bizottság legutóbbi éves értékelése óta Románia azonosította a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek terén tapasztalható késedelmek tipikus okait, és felállított egy vegyes munkacsoportot azok kezelésére. Néhány fontos eljárási akadályt tavaly július óta felszámoltak[6]. A kapacitással, a belső szervezettel[7] és a bírói gyakorlattal kapcsolatos egyéb okok még továbbra is hatékony kezelésre várnak. Ezenfelül a Bizottság elemzése megmutatta, hogy a bíróságok hajlamosak megengedő és rendkívül óvatos megközelítést alkalmazni a vádlottak által felvetett olyan eljárási kihívások esetében, mint a kiegészítő szakvélemény, a tárgyalások elnapolása vagy az eljárási kifogások iránti kérelem. Még nem alkalmazzák rutinszerűen az esetek kezelésére vonatkozó olyan alapvető intézkedéseket, mint a fontos vagy összetett ügyek elsőbbségének biztosítása. Annak érdekében, hogy Románia megfeleljen a magas szintű korrupció elleni küzdelem terén vállalt kötelezettségeinek, sürgős intézkedéseket kell meghoznia, hogy a végleges döntéseket gyorsan meghozzák a magas szinten elkövetett fontos korrupciós ügyekben, és minden esetben elkerüljék az elévülést.

A korrupció elleni küzdelem terén elért eredmények a politikai akarattól és a bírói kar elkötelezettségétől függnek. Számos jó példa mutatja a bíróságok előtt lévő magas szintű korrupciós ügyek hatékony kezelését, és azt bizonyítja, hogy a vizsgálatokat az összetett ügyekben a különböző hatóságok együttműködésével miként lehet hatékonyan elvégezni[8]. Ebben a tekintetben kulcsfontosságú a parlament határozott politikai támogatása a korrupció elleni küzdelem iránt. A Bizottság legutóbbi értékelése óta a parlament leszavazta, hogy nyomozás induljon egy korábbi miniszter és egy jelenlegi parlamenti képviselő ellen korrupciós vádak miatt, megvétózta egy másik, folyamatban lévő vizsgálat során a nyomozást, és megtagadta egy másik parlamenti képviselő esetében az előzetes letartóztatást. Mindkét ügy azonban bíróság elé került.

Az új jogi keret 2010. augusztusi elfogadása óta az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) újra korábbi teljesítményét mutatja, és számos összeférhetetlenséggel, összeegyeztethetetlenséggel és jogalap nélkül szerzett vagyonnal kapcsolatos ügyet továbbított döntéshozatal céljából az illetékes intézményekhez. Bár az ANI javított módszerein és vizsgálatainak hatékonyságán, az illetékes igazságügyi vagy közigazgatási szervek általi nyomon követésnek még jelentős mértékben kell javulnia. Az ANI megállapításainak eredményeként kevés szankció alkalmazására került sor, és amelyeket alkalmaztak, azok is ritkán bizonyultak visszatartó erejűnek[9]. A bíróságok által a közbeszerzés területén az összeférhetetlenséggel kapcsolatosan meghozott határozatok legtöbbje túl későinek bizonyult. Úgy tűnik, hogy a felülvizsgált ANI törvény értelmében a fellebbviteli bíróságok szintjén létrehozott Vagyonvizsgáló Bizottságok az ANI által átadott érdemi ügyekben de facto ugyanazon bizonyítási normák alapján döntenek, mint az eljáró bíróság. Egy ilyen eljárás nemcsak késlelteti az igazságszolgáltatás döntéshozatali folyamatát, hanem megkettőzi a fellebbviteli bíróságok szerepét, amelyeknek illetékesnek kellene lenniük az ANI ügyeiben való döntéshozatal terén. Ez okból intézkedésekre lesz szükség a Vagyonvizsgáló Bizottság inkoherens gyakorlatának elkerülése érdekében. További olyan törvénymódosításra van szükség, amely lehetővé teszi az ANI számára, hogy a Vagyonvizsgáló Bizottság határozatait megfellebbezze. A Bizottság legutóbbi éves értékelése óta jogalap nélkül szerzett vagyonnak csupán két esetét erősítették meg a bíróságok első fokon. Ugyanakkor számos fontos ügy meghiúsult, amelyeket a korábbi törvény szerint vizsgáltak, mert elérték azt az elévülési időt, amelyet az ANI-ról szóló felülvizsgált törvény vezetett be tavaly augusztusban.

A Bizottság legutóbbi értékelése óta Románia független hatásvizsgálatot készített korrupcióellenes politikájáról. Az abban található ajánlás a hangsúlyt a korrupcióellenes küzdelem magas politikai prioritásának biztosítására helyezi, kialakítva egy hosszú távú célkitűzésekből álló átfogó új korrupcióellenes stratégiát, és bevonva az érdekelteket a hatalom három ágából és a civil társadalomból.

A korrupció elleni hatékony küzdelmet gátolják a bűncselekményből származó jövedelmek visszaszerzésében tapasztalható súlyos hiányosságok . A bűncselekményekből származó elkobzott vagyoni eszközökre vonatkozó eredmények Romániában nagyon alacsonyak[10], főleg az elkobzásnak a törvény által biztosított korlátozott lehetőségei, a korlátozó bírói gyakorlat, valamint a vádhatóság részéről tanúsított proaktív magatartás hiánya következtében[11]. A főügyész erőfeszítéseket tett az utolsó pontban leírtak kezelésére, azonban azt az erőforrások hiánya, valamint különösen a jogi keret[12] gátolja. A bűncselekményekből származó vagyont a gyakorlatban csak akkor lehet elkobozni, amennyiben az közvetlenül olyan bűncselekményből származik, amelyről büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet hoztak, vagy amennyiben az bizonyított bűncselekmény okozta kárral kapcsolatos. Problémák merültek fel az olyan vagyonok elkobzásánál is, amelyet továbbadtak harmadik feleknek. Ily módon a bűncselekményből származó eszközök jelentős része elkerüli a jogi ellenőrzést, amelyet nemrég jól szemléltettek a határrendészet és vámtisztviselők között végzett nagyszabású korrupciós vizsgálatok, ahol várhatóan az eszközök viszonylag kis részét kobozzák el, bár feltételezhető, hogy a bűncselekményeket hosszú időn keresztül szisztematikusan hajtották végre.

A Bizottság legutóbbi értékelése óta Románia lépéseket tett, hogy kockázatelemzéseket követően biztosítsa a nyilvános pályázati eljárások hatékonyabb szabálytalanságok elleni ellenőrzéseit. A Bizottság legutóbbi értékelése óta Románia helyreállította az OLAF partnerére, a csalás elleni ügyosztályra (DLAF) vonatkozó jogalapot, amely eszerint nyomozati cselekményeket hajthat végre. Ezek a változtatások üdvözlendők, ugyanakkor az adminisztratív kapacitás és az adminisztratív intézkedések minősége továbbra is gyenge, és ez jelenti a fő kihívást a közbeszerzés terén.

3. KÖVETKEZTETÉSEK

A Bizottság 2010. júliusi legutóbbi értékelése óta Románia jelentős lépéseket tett az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítása érdekében, helyreállította az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség jogalapját, folytatta az előkészületeket a négy új törvénykönyv végrehajtására, megkezdte az előkészületeket az igazságszolgáltatás funkcionális felülvizsgálatához, és hatásvizsgálatot végzett korrupcióellenes politikájáról. Az elkövetkező időszakban folyamatos elkötelezettségre lesz szükség az új törvénykönyvek végrehajtása, az igazságszolgáltatás további átszervezéséhez szükséges határozatok meghozatala, a korrupcióellenes politika megerősítése, valamint a jogalap nélkül szerzett vagyonelemek elkobzása és az összeférhetetlenségre vonatkozó visszatartó erejű szankciók kiszabása terén elérendő jobb eredmények biztosítása érdekében.

Sürgős intézkedésekre van szükség számos fontos magas szintű korrupciós per meggyorsítására és azoknak az elévülési idő elérése miatti meghiúsulásának megelőzésére. A korrupcióellenes küzdelemnek az egyik legfontosabb prioritásnak kell maradnia a parlament támogatásával, valamint sürgős intézkedésekre van szükség a bűncselekményből származó jövedelmek visszaszerzése, a pénzmosás üldözése és a közpénzek kezelése terén az összeférhetetlenség elleni védelem javítása érdekében.

4. AJÁNLÁSOK

A Bizottság felkéri Romániát, hogy hozzon intézkedéseket a következő területeken a Romániában 2010 júliusa óta elért haladásról szóló értékelése fényében. Ezeknek az ajánlásoknak segíteniük kellene Romániát, hogy erőfeszítéseit arra összpontosítsa, hogy felkészüljön a Bizottságnak a Románia által az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében elért haladásról szóló, 2012 nyarán készítendő átfogó értékelésére.

1. Az igazságszolgáltatás reformja

2. Támogassa tevékenyen a Román Polgári Törvénykönyv hatályba lépését, és fogadjon el átfogó végrehajtási tervet a további három törvénykönyvre vonatkozóan, biztosítson elegendő forrást a képzésre és a bíróságok és ügyészségek átalakítására, erősítse meg az Országos Bírói Intézet kapacitását, és fogadja el javaslatait a képzési és felvételi normák javítása érdekében;

3. Készítsen részletes elemzést az igazságszolgáltatáson belüli munkateher kiegyensúlyozatlanságairól az igazságszolgáltatási rendszer közelgő funkcionális felülvizsgálatának előkészítése során,

4. Véglegesítse az igazságszolgáltatási rendszer javasolt funkcionális felülvizsgálatát, és kövesse nyomon ajánlásait,

5. Az igazságszolgáltatás területén működő érdekeltek bevonásával hozzon létre keretet az igazságszolgáltatási reformban elért haladás figyelemmel kísérésére e cselekvési terv végrehajtása érdekében.

6. Az igazságszolgáltatás elszámoltathatósága

7. A bírói karon belül mutassa be az átlátható és objektív igazgatási döntések eredményeit, például a Legfelső Semmítő- és Ítélőszékre vonatkozó kinevezések, fegyelmi határozatok, teljesítményértékelések és előmeneteli rendszer útján,

8. Mutassa be az Igazságügyi Felügyelőség eredményeit a bírói gyakorlat elemzésében és javításában, és folytassa a Felügyelőség reformját,

9. Tegye közzé elektronikus úton a teljes ítélkezési gyakorlatot, és alkalmazzon intézkedéseket annak biztosítására, hogy a bírói indokolásokat a törvénnyel összhangban és időben bocsássák ki.

10. Az igazságszolgáltatási eljárások hatékonysága

11. Hozzon sürgős intézkedéseket a bírói gyakorlat és az ügykezelés javítása érdekében, valamint gyorsítsa meg a fontos magas szinten elkövetett korrupciós ügyeket annak érdekében, hogy valamennyi ügyben elkerülhető legyen az elévülési időszak elérése.

12. Folytassa a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék reformját az ítéletek megsemmisítésben játszott szerepének megerősítése és a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek kezelésére vonatkozó kapacitásának növelése céljából,

13. Javítsa tovább a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben kiszabott bírósági szankciók visszatartó erejét és konzisztenciáját, és mutasson fel jobb eredményeket az uniós forrásokkal kapcsolatos és a közbeszerzési ügyekben történt csalások nyomozati, bűnvádi és ítélethozatali szakaszában,

14. Fogadjon el olyan egyértelmű eljárási szabályokat a képviselők mentességének felfüggesztésére irányuló parlamenti határozatokra vonatkozóan, amely a többi uniós tagállam bevált módszerein alapul.

15. Feddhetetlenség

16. Mutasson be a közigazgatási és igazságügyi hatóságok által hozott azonnali és visszatartó erejű szankciókat, amelyek az összeférhetetlenségre, az összeegyeztethetetlenségre, valamint a jogalap nélkül szerzett vagyoni eszközök elkobzására vonatkoznak, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség megállapításainak nyomon követése alapján.

17. Hozzon intézkedéseket a Vagyonvizsgáló Bizottságok gyakorlatának egységesítésére és annak biztosítására, hogy az ügyeket hatékonyan kezeljék, a bíróság határozatának sérelme nélkül,

18. Javítsa az ANI és más közigazgatási és igazságügyi hatóságok közötti együttműködést, különösen a közbeszerzés terén, és javítsa az ANI vizsgálati kapacitását információs rendszere feljavításával és célzott kockázatértékelések útján.

19. Korrupcióellenes küzdelem

20. Javítsa a korrupcióellenes politikák koordinációját a legmagasabb szinten, és dolgozzon ki szilárd többéves új stratégiát a korrupció megelőzésére és szankcionálásra egy független kockázatértékelés ajánlásait követve, valamint a civil társadalommal együtt hozzon létre egy ellenőrző csoportot a stratégia végrehajtásának figyelemmel kisérésére,

21. Mutasson fel meggyőző eredményeket a bűncselekményből származó jövedelmek visszaszerzése terén a többi uniós tagállam bevált módszereit követve, a kiterjesztett elkobzásról szóló törvény elfogadásával és a bírói gyakorlat megerősítésével. Romániának eredményeket kellene felmutatnia a pénzmosás elleni küzdelem, mint különálló bűncselekmény terén is,

22. Dolgozzon ki az összeférhetetlenség megelőzését célzó szabályokat a közpénzek kezelése terén és azokon a hatóságokon belül, amelyek szabályozzák, ellenőrzik és határozatot hoznak a panaszokkal kapcsolatosan a közbeszerzés területén, erősítse meg az illetékes hatóságok eljárásait és kapacitását, beleértve az e területen folyamatban lévő funkcionális felülvizsgálat nyomon követését.

[1] A Bizottság 2006/928/EK határozata (2006. december 13.) a Romániában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus létrehozásáról (HL L 354., 2006.12.14., 56. o.).

[2] A jelentés a román hatóságoktól kapott rendszeres tájékoztatáson, konkrétan a Bizottság részletes kérdőívére adott válaszokon alapul. A Bizottság munkája során szakértői támogatást vett igénybe, és különféle forrásokból származó dokumentumokra és adatokra támaszkodott. A jelentést kísérő szolgálati munkadokumentum részletes értékelést tartalmaz az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról szóló határozatban rögzített valamennyi értékelési kritérium vonatkozásában.

[3] 2011 januárja óta például május 3-ig 3 jogerős ítéletet és 20 nem jogerős ítéletet hoztak a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben, miután a vádlott beismerte bűnösségét.

[4] Az új eljárás értelmében a bírák kérhetik a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék előzetes döntéshozatalát a folyamatban lévő ügyekben, amennyiben egymásnak ellentmondó ítélkezési gyakorlat állapítható meg.

[5] 2010 júliusa óta összességében április 1-ig a DNA 269 új eljárást indított, és 159 esetben emelt vádat 611 vádlott ellen. A DNA statisztikái azt mutatják, hogy az elmúlt 5 évben vádemeléseinek több mint 90%-a fejeződött be büntető ítélettel, és az összes vizsgálat 90%-a legfeljebb másfél évet tartott.

[6] Ezek közé tartoznak az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek a 177/210. törvényben foglalt módosításai, amelyek megszüntetik a bírósági eljárás felfüggesztésének lehetőségét alkotmányos kifogás esetén, valamint a 202/2010. törvény (kisreformtörvény) rendelkezései.

[7] Nagy hiány mutatkozik a bírósági tárgyalótermek terén, és jelentős számú betöltendő állás van a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék büntetőügyekben illetékes részlegén, ahol számos magas szintű korrupciós ügy van függőben.

[8] Az év kezdetén egy jelentős határ menti művelet során a határrendészet és a vámtisztviselők között széles körű korrupcióra derült fény a különböző rendőri erők és az igazságszolgáltatás közötti jól megtervezett közös művelet során. Májusban elsőfokú határozatot hoztak egy bíró ellen egy magas szintű korrupciós ügyben, amelyet sikerült mindössze 6 hónap alatt befejezni a heti rendszerességgel, még karácsony estéjén és december 30-án is megtartott meghallgatásoknak köszönhetően.

[9] Például az összeegyeztethetetlenséggel kapcsolatosan a bíróságok által megerősített összesen 82 határozatból a fegyelmi bizottságok mindössze 14 esetben alkalmaztak szankciót, amelyből 5 elbocsátás és 5 csupán figyelmeztetés volt.

[10] A román alkotmány 44. cikke tartalmaz többek között egy záradékot, amely megállapítja, hogy minden vagyon esetében feltételezni kell, hogy azt törvényesen szerezték, amely gátolja a vagyon átláthatóságának és visszaszerzésének hatékonyságát.

[11] A román hatóságok által rendelkezésre bocsátott statisztikák szerint 2010-ben a bűnözés összes típusából származó vagyonok ellen irányuló, jogerős vagyonelkobzást elrendelő határozatok összege elérte az 1,8 millió eurót, amelyből ténylegesen 0,2 millió EUR visszaszerzésére került sor.

[12] A kormány a közelmúltban nyújtotta be a parlamentnek a kiterjesztett elkobzásról szóló törvény tervezetét.