TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Előzmények 3

2.1. A világgazdasági recesszió utóhatásainak kezelése 3

2.2. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek új szabályainak létrehozása 4

2.2.1. MFA-keretrendelet 4

2.2.2. A kölcsönök és támogatások használatára vonatkozó kritériumok az MFA-műveleteknél 5

3. Makroszintű pénzügyi támogatási műveletek 2010-ben 5

3.1. Áttekintés 5

3.2. A kedvezményezett országokban 2010-ben végrehajtott műveletek 6

3.2.1. Nyugat-Balkán 6

3.2.1.1. Bosznia-Hercegovina 6

3.2.1.2. Koszovó[1] 7

3.2.1.3. Szerbia 7

3.2.2. Keleti szomszédos országok 8

3.2.2.1. Örményország 8

3.2.2.2. Grúzia 8

3.2.2.3. Moldovai Köztársaság 9

3.2.2.4. Ukrajna 9

3.2.3. Mediterrán szomszédos országok 10

3.2.3.1. Libanon 10

4. Az MFA-támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása: működési értékelések, PEFA- és utólagos értékelések 11

4.1. Működési értékelések 11

4.2. A közkiadásokkal és a pénzügyi elszámoltathatósággal foglalkozó elemzések 11

4.3. Utólagos értékelések 12

5. Támogatás iránti kérelmek és a bizottság készülő javaslatai 12

BEVEZETÉS

Ez a jelentés általános áttekintést ad az EU által 2010-ben harmadik országoknak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatásról (MFA). Bemutatja az MFA-műveletek jóváhagyásának és végrehajtásának általános hátterét, információkat tartalmaz az EU szomszédos országait érintő legújabb műveletekről, és általános statisztikai információkat nyújt az elmúlt tíz évben végzett MFA-műveletekről.

A világgazdasági válság hatására és az EU szomszédos országainak a válságból való lassú kilábalására visszavezethetően az évtized kezdete óta 2010 volt az MFA-eszköz működésének egyik legaktívabb éve. Egyúttal ez volt a makroszintű pénzügyi támogatás működésének első éve a Lisszaboni Szerződés által létrehozott új jogi környezetben is.

A jelentés röviden kitér az MFA keretrendeletére vonatkozó, jelenleg kidolgozás alatt lévő javaslatra is, amely várhatóan ez év folyamán kerül benyújtásra a Parlamenthez és a Tanácshoz. A jelentés leírja azt a módszertant is, ami alapján a Bizottság az egyes általa javasolt MFA-műveleteknél dönt a kölcsön és a vissza nem térítendő támogatás között.

A jelentés egyik része a működési értékelésekről, a közkiadásokról és a pénzügyi elszámoltathatóságról (Public Expenditure and Financial Accountability, PEFA) szóló elemzésekkel és az MFA-támogatásban részesülő országokban végzett utólagos értékelésekkel foglalkozik. A Bizottság az Európai Számvevőszék ajánlása alapján 2004 óta elvégzi az egyes támogatott országokban az MFA-hoz kapcsolódó pénzügyi folyamatok és eljárások működésének vizsgálatát. A költségevetési rendelet a Bizottság számára előírja programjainak utólagos külső értékelését is. A Bizottság 2010-ben szakértők bevonásával három utókövetési vizsgálatot és egy PEFA-elemzést végzett a támogatott országokban. Mivel 2009-ben egyetlen MFA-művelet sem zárult le, 2010-ben utólagos értékelésekre nem került sor.

Végezetül a jelentés tájékoztatást nyújt az új MFA-kérelmekről és az előkészítés alatt lévő lehetséges új bizottsági MFA-javaslatokról.

Ez a jelentés az MFA-műveletekre vonatkozó tanácsi, illetve tanácsi és parlamenti közös határozatokkal összhangban készült, és az előző évek jelentéseire épül. A jelentéshez két bizottsági szolgálati munkadokumentum is kapcsolódik: az egyik (SEC(2011) 873 végleges) részletesebb információkat és elemzést tartalmaz a makrogazdasági háttérről és az egyes MFA-műveletek végrehajtásáról, míg a másik (SEC(2011) 874 végleges) bővebb leírást ad a Bizottság által alkalmazott módszertanról, amely alapján az MFA-műveletek esetében döntés születik a kölcsön vagy a vissza nem térítendő támogatás alkalmazása között.

ELőZMÉNYEK

A világgazdasági recesszió utóhatásainak kezelése

Az Európai Unió szomszédos országainak fejlődő gazdaságait súlyosan érintő 2008–2009-es globális gazdasági és pénzügyi válság nyomán számottevően megnőtt a régió országainak nyújtott nemzetközi, különösen pedig az IMF-től származó támogatások volumene. A válság következtében megugrott az EU-hoz pénzügyi támogatásért, köztük MFA-támogatásért benyújtott kérelmek száma is. E kérelmek egy részéből tényleges támogatási program lett, amely segítséget nyújt az országoknak a világválság negatív következményeinek kezelésében. A Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Örményország és Grúzia támogatásáról szóló négy programról az Európai Unió Tanácsa 2009 végén döntött. A 2009-ben benyújtott kérelmek alapján 2010-ben újabb két programról, az Ukrajnát és Moldovai Köztársaságot támogató programokról hoztak döntést az EU jogalkotói – ezúttal már a Tanács és a Parlament közösen.

2010-ben a globális gazdasági és pénzügyi válság már kevésbé volt érezhető. A fejlett gazdaságok – így az Európai Unió gazdaságai – újra növekedésnek indultak, ami magasabb keresletet eredményezett a kereskedelmi partnerek, köztük az EU szomszédos országainak exporttermékei iránt. Ennek köszönhetően a nyugat-balkáni és a keleti szomszédos országok növekedése folytatódott, helyenként egészen kiemelkedő ütemű növekedést produkált. A gazdasági élénkülés megindulása ellenére a globális válság hatásai és ennek következtében a régió gazdaságait érő sokkok – ideértve a gyenge külső finanszírozási pozíciókat – nem múltak el nyomtalanul. Kelet-Európa és a Nyugat-Balkán számos országa tehát továbbra is a donorok támogatására szorul.

Az EU mediterrán szomszédos országai 2009-ben és 2010-ben jobban viselték a válság következményeit, mint a Nyugat-Balkán vagy az európai szomszédságpolitika keleti partnerországai. A földközi-tengeri térség déli országaiban dúló politikai felfordulás 2011-ben megváltoztathatja ezt.

A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek új szabályainak létrehozása

MFA-keretrendelet

Az Európai Parlament már 2003-ban a hosszas döntéshozatali eljárást jelölte meg az MFA egyik legfőbb hiányosságaként: az egyes MFA-műveletekre vonatkozó döntéseket a Tanács egyenként, a Parlamenttel való konzultációt követően hozta meg. Ezenfelül, a Parlament az MFA-eszköz egészére vonatkozó, átlátható jogalap megalkotását sürgette. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az egyes MFA-műveletekre vonatkozó jogalkotási határozatokat a Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás (együttdöntés) keretében hozza meg. Ez még hosszadalmasabbá teheti a döntéshozatali eljárást. Ezáltal a Lisszaboni Szerződés még sürgetőbbé tette az MFA-határozatok elfogadására szolgáló eljárás egyszerűsítését. A globális pénzügyi válság rámutatott továbbá arra, hogy a makrogazdasági és pénzügyi vészhelyzetek hatékony kezeléséhez gyorsan és hatékonyan mozgósítható válságkezelő eszközre van szükség.

Ezen fejlemények hatására az MFA-keretrendeletre vonatkozó jogalkotási javaslat kidolgozása bekerült a Bizottság munkaprogramjába. A javaslat várhatóan rövidesen benyújtásra kerül a Parlamenthez és a Tanácshoz.

A keretrendeletre vonatkozó javaslat szerint az MFA döntéshozatali eljárása a többi külső finanszírozási eszköz esetében alkalmazott eljáráshoz lenne hasonló, azaz egy tagállami képviselőkből álló bizottság felügyelete mellett a Bizottság hatáskörébe tartozna a támogatható harmadik országoknak nyújtott MFA-támogatásról szóló határozatok elfogadása. Ezzel a megoldással egyszerűsíthető lenne az egyes MFA-műveletekhez kapcsolódó döntéshozatali eljárás, ezáltal az eszköz hatékonyabban tudja segíteni a kedvezményezett országokat olyan programok időben történő elfogadásában, amelyek a kiigazítási intézkedések és a külső finanszírozási támogatás megfelelő kombinációját képezik.

A készülőben lévő rendelet jogszabályban formalizálja az MFA-műveletekre irányadó szabályokat, amelyeket eddig tanácsi következtetésekben határoztak meg (az ún. genvali kritériumok). A rövidesen elkészülő bizottsági javaslat lényegében megerősíti ezeket a kritériumokat, némelyiket pedig frissíti, illetve egyértelművé teszi.

A kölcsönök és támogatások használatára vonatkozó kritériumok az MFA-műveleteknél

Az MFA-eszköz módszertani kérdéseinek a Bizottság által 2010-ben vizsgált másik szempontja az egyes MFA-műveleteknél a támogatás megfelelő formájának kiválasztására, azaz a közép- és hosszú távú kölcsönök, a vissza nem térítendő támogatások, vagy a kettő kombinációja közötti választásra alkalmazott fő kritériumok felülvizsgálata volt. Az évek során kialakított gyakorlatokra építve a Bizottság finomította és átláthatóbbá tette a módszertani megközelítését. Abból az alapesetből kiindulva, hogy az MFA főszabály szerint kölcsön formáját ölti, a bizottsági módszertan arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogy mely országok esetén merülhet fel a vissza nem térítendő támogatásként nyújtott MFA. A módszertan a kedvezményezett országok fejlettségi szintjét és adósságuk fenntarthatóságát leíró objektív indikátorokra épül, összhangban a nemzetközi pénzügyi intézmények által követett gyakorlattal.

MAKROSZINTű PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI MűVELETEK 2010-BEN

Áttekintés

A Bizottság 2010-ben három MFA-program végrehajtását fejezte be: a 2006-ban Koszovó, és a 2007-ben Libanon számára megítélt támogatásokról, illetve azon négy program egyikéről, nevezetesen a Grúziának megítélt támogatásról van szó, amelyekről a Tanács 2009. november 30-án döntött. A koszovói és a libanoni műveleteket csak részben sikerült végrehajtani: a támogatás második részletének folyósítására nem került sor. A Grúziát érintő MFA-művelet teljes mértékben megvalósult, a Bizottság pedig elkészítette az utókövetés programját. A 2009 novemberében megítélt másik három, azaz a Bosznia-Hercegovinának, Szerbiának és Örményországnak nyújtott támogatás keretében 2010-ig, illetve 2011 elejéig még nem történt folyósítás, ami a programok gazdasági feltételeiről való késői megállapodásra, illetve a kedvezményezett országokban szükséges igazgatási és jogi eljárások lezárásának elhúzódására vezethető vissza.

A jogalkotók 2010-ben elfogadták az MFA-ra vonatkozó, a Lisszaboni Szerződés szerinti két első jogalkotási határozatot is: az Ukrajnának nyújtott támogatásról (500 millió EUR, kölcsön formájában) és a Moldovai Köztársaságnak nyújtott támogatásról (90 millió EUR, támogatás). A Moldovai Köztársaságnak nyújtott támogatás első részletét már 2010-ben elérhetővé tették. Az Ukrajnának nyújtott új kölcsön, amennyiben a teljes összeget folyósítják, az eddigi legnagyobb MFA-művelet lesz[2].

A két elfogadott MFA-művelet nagyságából fakadóan az MFA-kötelezettségvállalások tekintetében a 2010-es év a csúcspontot jelentette (lásd az 1. táblázatot, illetve az 1a. és1b. diagramot). A legutóbbi gazdasági válság kezdete óta jóváhagyott programok alapján lekötött teljes összeg meghaladta az 1 milliárd EUR-t, ami több mint a 2001 és 2008 között jóváhagyott összes MFA-program teljes összege. Ebben a két évben az MFA-kölcsönök teljes összege messze meghaladta a támogatásként nyújtott MFA teljes összegét. Végezetül, a két új művelet az MFA-kötelezettségvállalások földrajzi megoszlását tekintve is súlyponteltolódást eredményezett teremtett az EU keleti szomszédainak javára a nyugat-balkáni országokkal szemben.

A 2010-es év másik jelentős fejleménye a folyósítások több mint 100 millió EUR-ra való megugrása (lásd a 2. táblázatot, illetve a 2a. és a 2b. diagramot). A 2010-ben végrehajtott MFA-kifizetések éves összege a legmagasabb volt 2003 óta.

A kedvezményezett országokban 2010-ben végrehajtott műveletek

Nyugat-Balkán

Bosznia-Hercegovina

A világgazdasági válságra visszavezethető külső és fiskális egyensúlyi problémák korrekciójára irányuló gazdasági program támogatására az IMF és a hatóságok 2009 júliusában 1,1 milliárd EUR összegű készenlétihitel-megállapodást (SBA) kötöttek. 2009. november 30-án az EU a készenléti hitelnek legfeljebb 100 millió EUR kölcsönként nyújtott MFA-támogatással való kiegészítésről döntött (2009/891/EK tanácsi határozat).

Bosznia-Heregovina gazdasága a 2009-es visszaesés után 2010-ben szerény mértékű élénkülést mutatott. Az élénkülést az export növekedése hajtotta, ami az ország egyes fő kereskedelmi partnereinek erős gazdasági növekedését tükrözi. Az export növekedésével szűkült a folyó fizetési mérleg hiánya, és sikerült megnyugtatóbb szintű devizatartalékot felhalmozni, így 2010 folyamán Bosznia-Hercegovina külső finanszírozási szükséglete (az IMF számításai szerint) csökkent. Ennek fényében, az IMF-program második és harmadik felülvizsgálatának októberi sikeres lezárását követően (a program az eredeti pályán maradt 2010-ben), a központi bank nem hívta le a harmadik részlet rendelkezésre álló forrásait, ami a devizatartalékok elégséges szintjére vezethető vissza. A Bizottság 2010 elején megtárgyalta a hatóságokkal a támogatás gazdaságpolitikai feltételeit rögzítő egyetértési megállapodás és a hitelszerződés részleteit. Az egyetértési megállapodásról folyó, az állam és a két fél közötti elhúzódó tárgyalásokat követően a megállapodást és a hitelszerződést csak az országos választások után, 2010 novemberében írták alá. A hitelszerződés ratifikálása azonban még 2011-re is áthúzódott, mivel először meg kellett várni, amíg az újonnan megválasztott parlament megkezdi a működését. A hitel folyósítására várhatóan 2011 folyamán sor kerül.

Koszovó[3]

Koszovó gazdasága a 2009-ben elért 2,9%-os bővülés után 2010-ben is folytatta az alapvetően a közkiadások által generált növekedését. A növekedést megalapozó fiskális expanzió korlátainak közeledésével fokozódnak a növekedési kilátásokat övező kockázatok.

A Koszovónak költségvetési támogatás formájában még 2006-ban nyújtott 50 millió EUR kivételes pénzügyi támogatás (a 2006. november 30-i 2006/880/EK határozat alapján) eredetileg 2009 decemberében járt volna le. 2009 decemberében a Bizottság egy évvel, 2010. december 11-ig meghosszabbította a program rendelkezésre állási időtartamát. 2010 júliusában a koszovói kormány megállapodásra jutott az IMF-fel egy 18 hónapos készenlétihitel-megállapodással alátámasztott gazdasági programról. Ez volt az utolsó függőben lévő feltétele az EU MFA-programja keretében nyújtott első részlet rendelkezésre bocsátásának. Ennek megfelelően a Bizottság 2010 szeptemberében folyósította a támogatás első, 30 millió EUR-s részletét. A koszovói parlament novemberi feloszlatását követően az IMF nem tudta elvégezni 2010 vége előtt a készenlétihitel-megállapodás első felülvizsgálatát. A Bizottságnak így nem állt módjában megítélni azt, hogy az IMF-fel kötött megállapodás a kijelölt pályán maradt-e, ami viszont alapvető feltétele volt a fennmaradó 20 millió EUR-s második részlet megnyitásának. A támogatás rendelkezésre állási ideje 2010. decemberében lejárt, megújítására pedig nem volt mód.

Szerbia

A reálkibocsátás 2009-ben tapasztalt 3,5%-os visszaesése után 2010-ben a szerb gazdaság növekedésnek indult. A 2010-es gazdasági élénkülést (+1,8%) nagyrészt a külföldi kereslet hajtotta, miközben a hazai fogyasztás és beruházás továbbra is alacsony szinten maradt. A Szerbia fő kereskedelmi partnereinél fokozatosan kibontakozó gazdasági élénküléssel és a dinár folytatódó leértékelődésével az exporttevékenység virágzásnak indult. A 2009. májusa és 2011. áprilisa közötti időszakra szóló 3 milliárd EUR-s IMF-program megvalósítása a kijelölt pályán haladt, és az IMF igazgatótanácsa sikeresen lezárta a program mind a hét felülvizsgálatát. Tekintettel a folyó fizetési mérleg javuló helyzetére, a Szerb Központi Bank a rendelkezésre álló készenléti hitelnek csak a felét hívta le.

A 200 millió EUR-s MFA-kölcsön 2009 végi tanácsi jóváhagyását követően (2009. november 30-i 2009/892/EK tanácsi határozat) a Bizottság és a szerb hatóságok 2010. júliusában írták alá az egyetértési megállapodást, amely rögzítette ezen támogatás feltételeit. A hitelszerződést decemberben írták alá. Tekintettel a szerb hatóságok által lehívni tervezett IMF-források összegének csökkentésére, a Bizottság 2010 júliusában arról tájékoztatta a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot, hogy az uniós támogatás volumenének csökkentését, illetve csak az első részlet (100 millió EUR) folyósítását tervezi. A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság egyetértett ezzel a megközelítéssel. Az MFA-hitelszerződés 2011. márciusi ratifikációját követően a Bizottság jelenleg ezen részlet – várhatóan 2011 nyarán sorra kerülő – rendelkezésre bocsátásának előkészítésén dolgozik.

Keleti szomszédos országok

Örményország

Jóllehet az örmény gazdaság valamelyest talpra állt a 2009-ben tapasztalt 14,2%-os visszaesés után, a gazdasági élénkülés üteme azonban visszafogott maradt: a reál-GDP 2,6%-kal nőtt. A fellendülés a folyó fizetési mérleg és a külföldi befektetések tekintetében is csak elhanyagolható eredményeket hozott. Továbbra is jelentős tehát a külső finanszírozási szükséglet, a nemzetközi közösség támogatása elengedhetetlen a tartós növekedés feltételeinek újrateremtéséhez. Ezen feltételek között folytatta az örmény kormány a nemzetközi donorok által támogatott gazdasági stabilitási és reformprogram végrehajtását.

Örményországnak az IMF-fel kötött megállapodása 2009 márciusáig nyúlik vissza, amikor az IMF igazgatótanácsa egy 28 hónapos készenlétihitel-megállapodást hagyott jóvá 820 millió USD értékben. 2010 júniusában a készenlétihitel-megállapodás helyébe új, hároméves program lépett a kibővített megállapodás (Extended Fund Facility, EFF), illetve a koncesszionális kibővített hiteleszköz (Extended Credit Facility, ECF) alapján. A készenlétihitel-megállapodás keretében teljesített folyósításokat is figyelembe véve, Örményországnak 2009–2013 között összesen mintegy 950 millió USD IMF-forráshoz van hozzáférése. 2009. november 30-án az EU Tanácsa határozatot fogadott el az Örményországnak nyújtandó, 100 millió EUR-s makroszintű pénzügyi támogatásról, amelyből 35 millió EUR támogatás, 65 millió EUR a kölcsön formájában nyújtott MFA-támogatás (2009/890/EK tanácsi határozat). Az említett határozat végrehajtására irányulóan a Bizottság és örmény hatóságok 2010 decemberében megállapodtak az egyetértési megállapodásról és a kapcsolódó jogi dokumentumokról (hitelszerződés és támogatási szerződés), amelyeket 2011 februárjában írtak alá. Az MFA-program keretében a folyósításokra a tervek szerint 2011-ben kerül sor.

Grúzia

Az EU 2010-ben befejezte a Grúzia számára nyújtott MFA-támogatás végrehajtását, amelyet a Tanács még 2009 novemberében hagyott jóvá (a 2009. november 30-i 2009/889/EC tanácsi határozat). A 46 millió EUR-s vissza nem térítendő támogatás az Európai Bizottság által a 2008. októberi nemzetközi adományozói konferencián vállalt, két azonos összegű makroszintű pénzügyi támogatási művelet része volt. E műveletek célja az volt, hogy segítséget nyújtsanak Grúziának az Oroszországgal szembeni 2008-as katonai konfliktus (és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi blokád) és globális pénzügyi válság okozta kettős sokkhatás kezelésében. 2008 szeptembere óta Grúzia sikeresen hajtott végre egy, az IMF-fel elfogadott és az IMF által pénzügyileg is támogatott gazdasági programot.

A 2009-es támogatási program első részletének 2009. decemberi és 2010. januári folyósítását követően a 23 millió EUR-s második részlet folyósítására 2010 augusztusában került sor. A részlet megnyitását az tette lehetővé, hogy a grúz hatóságok sikeresen végrehajtották a strukturális reformokat – különösen az államháztartás irányítása terén –, amelyeket a 2009-es megállapodáskor a támogatás elérhetővé tételének feltételéül szabtak.

Ezzel egyidejűleg a Bizottság megkezdte a második MFA-művelet előkészítését. A 2008-ban vállalt második makroszintű pénzügyi támogatás jóváhagyásának feltétele az IMF-megállapodással fedezett külső finanszírozási igényen felüli igények folytatódó megléte volt. Grúzia finanszírozási szükségleteinek alapos vizsgálata, valamint a korábbi MFA-műveletek sikeres lezárása alapján, a Bizottság 2011 januárjában javaslatot tett a 2008-ban vállalt MFA-támogatás második részének aktiválására. A bizottsági javaslatban a vissza nem térítendő támogatás (a teljes támogatás felének erejéig) és kölcsönök kombinálása szerepel. Az új program a reformok folytatását fogja támogatni a strukturális átalakítások néhány meghatározó területén, így többek között az államháztartás irányítása terén. Az Európai Parlament és a Tanács közös határozatának elfogadására várhatóan 2011 nyarán kerülhet sor.

Moldovai Köztársaság

A Moldovai Köztársaság MFA-programját a Bizottság már 2009-ben elkezdte kidolgozni, amikor a reformok iránt elkötelezett új koalíciós kormány állt fel, amely ambiciózus reformprogrammal állt elő. A nemzetközi pénzügyi intézményekkel szoros együttműködésben végzett munka még egy hároméves ECF-EFF finanszírozási eszköznek az IMF igazgatótanácsa általi 2010. januári jóváhagyását követően is folytatódott 2010 elején, majd egy 90 millió EUR összegű, 2010 és 2011 folyamán három részletben folyósítandó, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott MFA-támogatásról szóló javaslatnak a Parlamenthez és a Tanácshoz való benyújtását eredményezte. A bizottsági javaslatot a társjogalkotók végül 2010. október 20-án hagyták jóvá (938/2010/EU határozat). A makroszintű pénzügyi támogatásról szóló jogalkotási határozat elfogadását követően a Bizottság és a hatóságok lezárták a támogatás gazdaságpolitikai feltételeiről folytatott tárgyalásokat. Az egyetértési megállapodás megkötése lehetővé tette a Bizottság számára, hogy már 2010 decemberében folyósítsa az MFA-támogatás első részletének megfelelő 40 millió EUR-t.

A 2009-es visszaesés után 2010-ben a moldován gazdaság növekedésnek indult. Moldova külső egyenlege azonban továbbra is gyenge, aminek eredményeképp a nemzetközi donorok támogatása fontos tényező marad a makrogazdasági egyensúly fenntartásában és a kormányzat reformprogramjának támogatásában. Az EU által nyújtott MFA-támogatást kiegészítik majd az IMF, a Világbank és egyéb multilaterális hitelnyújtók, továbbá hivatalos bilaterális donorok által nyújtott összesen mintegy 1,4 milliárd USD, valamint az EU által EBB-kölcsönök és ágazati költségvetési támogatás formájában nyújtott pénzügyi források.

Ukrajna

Ukrajna gazdasága a növekedési pályához való visszatéréssel, alacsonyabb hazai inflációval, a hrivnya stabilizálódásával, a devizatartalékok feltöltésével és a költségvetési hiány csökkentésével 2010-ben fellendülési szakaszához érkezett. Az élénkülés a beruházások terén azonban visszafogott maradt, a folyó fizetési mérleg pedig újra deficitet mutatott, így kételyek merültek fel a gazdasági élénkülés középtávú fenntarthatóságával kapcsolatban, és meghosszabbodott az országnak a hivatalos külső pénzügyi támogatástól való függősége. Ezen körülmények ismeretében az EU társjogalkotói 2010 júliusában határozatot fogadtak el az Ukrajnának nyújtandó 500 millió EUR-s MFA-támogatásról (a 2010. július 7-i 388/2010/EU határozat). Ez volt az első olyan MFA-művelet, amelyet a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után, az új szabályoknak megfelelően hagytak jóvá (a Tanács és a Parlament együttdöntése). Az EU által nyújtott MFA-támogatás kiegészíti az IMF által, a 2010. július 29-án jóváhagyott készenlétihitel-megállapodás keretében rendelkezésre bocsátott 10 milliárd SDR-t (2008 novemberében jóváhagyott korábbi készenlétihitel-megállapodás kiváltása).

2010-ben az Európai Bizottság tárgyalásokat kezdett az ukrán hatóságokkal a 2010-es és a 2002-es MFA-határozatok (a 2002. július 12-i 2002/639/EK tanácsi határozat) alapján rendelkezésre álló összegekkel együttesen akár 610 millió EUR-t is kitevő MFA-kölcsön gazdaságpolitikai feltételeiről. A gazdaságpolitikai feltételekről (amelyek várhatóan az államháztartás irányításával, az adórendszerrel, a vámigazgatással, az energiapolitikával és a pénzügyi ágazat szabályozásával kapcsolatos kérdéseket is érintenek) folytatott tárgyalások azonban csak lassan haladtak előre, késleltetve a művelet végrehajtását.

Mediterrán szomszédos országok

Libanon

A 30 millió EUR vissza nem térítendő támogatásból és 50 millió EUR kölcsönből álló, Libanonnak szánt MFA-támogatást 2007-ben hagyták jóvá (2007. december 10-i 2007/860/EK határozat). A program keretében az első részletet – ami mind a támogatásnak, mind a kölcsönnek a felét jelentette – a támogatás esetében 2008 decemberében, a kölcsön esetében 2009 júniusában folyósították. A második részlet folyósítására nem kerülhetett sor a program eredeti lejárati ideje (2009. december 21.) előtt, mivel a hatóságoknak nem sikerült teljesíteniük az egyetértési megállapodásban a Bizottsággal rögzített feltételeket. A strukturális reformok megvalósítása terén mutatkozó elmaradás 2008 és 2009 nagy részében – a 2009. júniusi parlamenti választások ellenére – a politikai konszenzusnak a törékeny koalíciós kormányt jellemező hiányára és a jogalkotói tevékenység szinte teljes leállására vezethető vissza.

2009 végén a Bizottság javaslatot tett a második részlet rendelkezésre állási idejének 2010. december 21-ig történő meghosszabbítására az egyetértési megállapodás kiegészítésén keresztül. Ezt a kiegészítést azonban a libanoni hatóságok nem ratifikálták. 2010-ben ugyancsak nagyon kevés előrelépés történt a strukturális reformok végrehajtása terén, jóllehet ezek közül számos az EU által nyújtott MFA-támogatás második részletének rendelkezésre bocsátáshoz szükséges feltételt képez. Így a Libanonnak nyújtott MFA-támogatás 2010 decemberében lejárt. A programnak a teljes végrehajtás nélküli lejárata az IMF-fel a konfliktust követő sürgősségi segítségnyújtásra szóló finanszírozási programról (Emergency Post-Conflict Assistance, EPCA II) kötött, 2009 júniusában lejárt megállapodás helyébe lépő új program hiányát, valamint a folyó fizetési mérleg javuló helyzetét is tükrözi. Tény, hogy a libanoni gazdaság a politikailag instabil környezet ellenére, a gazdasági aktivitás élénkülése és javuló külső finanszírozási pozíció mellett nagy mértékben ellenállt a globális pénzügyi válság kihívásainak.

AZ MFA-TÁMOGATÁS MEGFELELő FELHASZNÁLÁSÁNAK BIZTOSÍTÁSA: MűKÖDÉSI ÉRTÉKELÉSEK, PEFA- ÉS UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK

Működési értékelések

A támogatásnak a kedvezményezett országok részére történő folyósítását megelőzően elvégzendő vizsgálatok tekintetében az uniós költségvetésre vonatkozó költségvetési rendelet követelményeinek megfelelően a Bizottság külső szakértők bevonásával működési értékeléseket végez annak érdekében, hogy kellő bizonyosságot szerezzen a támogatott ország igazgatási eljárásainak és pénzügyi folyamatainak működéséről.

A működési értékelések a pénzügyminisztériumok és a központi bankok folyamataira és szervezeteire és különösen az uniós forrásokat fogadó számlák kezelésére összpontosítanak. Ezenfelül, külön figyelmet szentelnek a külső ellenőrzési intézmények működésének, függetlenségüknek, munkaprogramjaiknak és az általuk elvégzett ellenőrzések hatékonyságának. A legfrissebb működési értékelések kitértek a közbeszerzéseket bonyolító szervezetek eljárásainak elemzésére is.

2010-ben a Bizottság Örményországban, a Moldovai Köztársaságban és Grúziában végzett működési értékeléseket. A működési értékelések legfőbb megállapításait a bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC(2011) 873 végleges) foglalja össze.

A közkiadásokkal és a pénzügyi elszámoltathatósággal foglalkozó elemzések

A Bizottság keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel a donorok támogatását élvező országok államháztartási irányításának minőségét leíró eszközök kiegészíthetők. E tekintetben a közkiadásokkal és a pénzügyi elszámoltathatósággal (Public Expenditure and Financial Accountability, PEFA) foglalkozó, 2001-ben több donor, többek között az Európai Bizottság, a Világbank és az IMF által elindított közös együttműködés különösen alkalmas keretet biztosít.

Az elmúlt években számos olyan országra vonatkozóan készült PEFA-elemzés, amelyek MFA-támogatásban részesülnek, vagy potenciálisan részesülhetnek: Örményország (2008), Belarusz (2009), Grúzia (2008), Koszovó (2009), Kirgiz Köztársaság (2009), Moldovai Köztársaság (2008), Marokkó (2009) és Szerbia (2010). A Bizottság a Világbankkal közösen társszerzője volt a Grúziával és a Marokkóval foglalkozó PEFA-elemzésnek, továbbá közvetlenül hozzájárult egy sor másik tanulmány elkészítéséhez. 2010-ben a Bizottság PEFA-elemzést végzett Libanonra vonatkozóan is, de a tanulmány még nem készült el. A Bizottság jelenleg a Világbankkal közösen két PEFA-elemzést készít: Ukrajna korábbi (2007-ben készült) PEFA-elemzésének frissítését, valamint a Moldovai Köztársaságét.

A PEFA-tanulmányok megállapításai kiegészítik majd a két ország pénzügyi folyamatairól készített működési értékeléseket. Ezek az elemzések rendkívül hasznosak lesznek a folyamatban lévő MFA-műveletek alátámasztása, és konkrétan az államháztartás irányítására vonatkozó feltételek kidolgozása, illetve teljesítésük nyomon követése szempontjából.

Utólagos értékelések

Az MFA-támogatások hatásának vizsgálata céljából és a költségvetési rendelet alapján a Bizottság utólagos értékeléseket végez az MFA-programokkal kapcsolatban. Az értékelések megállapításait figyelembe veszik az MFA-támogatások irányítási gyakorlatának megerősítéséhez. Az értékelések tapasztalatait felhasználták a kidolgozás alatt lévő MFA-keretrendelet tervezésekor is.

2010-ben nem indítottak utólagos értékeléseket, mivel 2009-ben egyetlen MFA-műveletet sem zártak le. 2010-ben viszont lezártak két olyan értékelést, amelyeket 2009-ben indítottak: lezárták a 2006-2008 között Grúziában, illetve a 2007-2008 között a Moldovai Köztársaságban végrehajtott MFA-programok értékelését. Ezen értékelések eredményei a harmadik országoknak 2009-ben nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtásáról szóló jelentésben kerültek bemutatásra.

A Grúziának nyújtott MFA-program 2010. augusztusi lezárását, illetve a Koszovónak és Libanonnak nyújtott MFA-programok 2010. decemberi lejártát követően a Bizottság azt tervezi, hogy 2011 folyamán megkezdi ezen három program utólagos értékelését.

TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELMEK ÉS A BIZOTTSÁG KÉSZÜLő JAVASLATAI

2011-ben végrehajtási szakaszukban vannak a Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Örményország, a Moldovai Köztársaság és Ukrajna részére nyújtott, 2009-2010 folyamán jóváhagyott MFA-támogatások. Az Ukrajnát támogató program kivételével várhatóan ezen programok mindegyike lezárul 2011-ben. A Grúziának szánt, a társjogalkotók által jelenleg még vizsgált új program várhatóan szintén rövidesen jóváhagyásra kerül. A tervek szerint az a művelet is lezárul 2011-ben.

A 2011-2012-re tervezett, illetve kilátásba helyezett MFA-műveletek között szerepel egy Koszovónak nyújtott támogatás lehetősége is. Az előző program lejártát követően az új MFA-művelet a Koszovóval foglalkozó, 2008. júniusi donorkonferencián az EU által tett feltételteles kötelezettségvállalásnak felelne meg, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott 100 millió EUR erejéig.

A Kirgiz Köztársaság új kormánya 2010-ben támogatás iránti kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz. Az előző kormány által 2009 első felében benyújtott eredeti kérelmet elutasították, mivel az Oroszország által vállalt jelentős pénzügyi támogatással a finanszírozási rés megszűnt. Az új kérelem az országban 2010-ben lezajlott politikai eseményeket követi. A Bizottság az IMF-fel szorosan együttműködve és hivatalos donorok széles körű bevonása mellett jelenleg újraértékeli a Kirgiz Köztársaság gazdasági helyzetét és finanszírozási szükségleteit.

További új MFA-programok lehetősége áll fenn az Izland és Belarusz által 2009-ben benyújtott kérelmek alapján. Tekintettel a sokkal kedvezőbb külső környezetre, egy esetleges izlandi MFA-művelet megvalósítása jelen állás szerint valószínűtlennek tűnik. 2011 augusztusában az IMF programja is lejár, és a hatóságok nem szándékoznak újabb hitelprogramot kérelmezni helyette. Miközben 2011 eleje óta Belarusz fizetési mérlegének pozíciója jelentősen romlott, a Belarusz által benyújtott esetleges új kérelemmel kapcsolatos uniós álláspont – amikor és amennyiben az IMF új finanszírozási megállapodásról szóló tárgyalásokba kezd az ország vezetésével (az előző készenlétihitel-megállapodás 2010 elején lejárt) – alapvetően attól fog függeni, hogy Belarusz képes lesz-e teljesíteni az MFA-támogatás politikai előfeltételeit, konkrétan a demokratikus intézményrendszer működését és az emberi jogok védelmét. Ezek az előfeltételek jelenleg nem teljesülnek.

Ezenfelül Örményország és a Moldovai Köztársaság esetében a meglévő programokhoz (és az IMF-fel kötött középtávú, 2013-ban lejáró finanszírozási megállapodásokhoz) kapcsolódó utókövetési műveletekkel lehet számolni.

A politikai változásokon keresztülmenő déli szomszédos országok némelyikénél (pl. Egyiptom, Tunézia) valószínűsíthetően jelentkező rövid távú finanszírozási szükségletek miatt az is nagyon valószínű, hogy az EU felkérést kap majd pénzügyi támogatás, többek között MFA-támogatás nyújtására a leginkább érintett országok számára. Az MFA-eszköznek az egyes mediterrán országok tekintetében történő igénybevételének lehetőségét az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője explicit formában megerősítették a „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” című, 2011. március 8-án elfogadott közös közleményükben. A közlemény leszögezi, hogy – csakúgy, mint bármely más MFA-művelet esetében – két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy az EU fontolóra vehesse ilyen jellegű támogatás nyújtását a régióban: egyrészt szükség van az IMF-fel való megállapodás meglétére, másrészt a Bizottságnak az IMF-fel együttműködve meg kell erősítenie azt, hogy fennáll a fizetési mérleg pótlólagos finanszírozási szükséglete. Egyiptom esetében a hatóságok egy IMF-program feltételeiről tárgyalnak, és 2011. június 9-én hivatalosan kiegészítő MFA-támogatást kértek a Bizottságtól. Egy Egyiptomnak nyújtandó lehetséges MFA-támogatás elfogadásának előkészítéseként a Bizottság jelenleg az IMF-fel együttműködve próbálja felmérni Egyiptom pótlólagos külső finanszírozási szükségletét.

1. táblázat: MFA-támogatásként jóváhagyott összegek éves bontásban 2001-2010 között (millió EUR)

[pic]

1a. diagram: MFA-támogatásként jóváhagyott összegek éves bontásban 2001-2010 között (millió EUR)

[pic]

1b. diagram: MFA-támogatásként jóváhagyott összegek régiónként 2001-2010 között

[pic]

2. táblázat: MFA-támogatásként folyósított összegek éves bontásban 2001-2010 között (millió EUR)

[pic]

2a. diagram: MFA-támogatásként folyósított összegek éves bontásban 2001-2010 között (millió EUR)

[pic]

2b. diagram: MFA-támogatásként folyósított összegek régiónként 2001-2010 között

[pic]

[1] ENSZ BT 1244. sz. határozata

[2] A 2010. júliusi határozat alapján Ukrajna részére rendelkezésre álló 500 millió EUR-t kiegészíti a 2002-es MFA-határozat alapján szintén Ukrajnának megítélt támogatásból még nem folyósított 110 millió EUR, így a művelet összességében akár a 610 millió EUR-t is elérheti. Ez lenne a második legnagyobb MFA-program, amiről valaha döntés született. Az eddigi legnagyobb MFA-műveletet – egy 1990-es döntés alapján Magyarországnak nyújtott 870 millió EUR-s kölcsönmegállapodást – a 260 millió EUR-s első részlet felszabadítását követően felfüggesztették.

[3] ENSZ BT 1244. sz. határozata