TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS 4

2. A SZELLEMITULAJDON-JOGOK EGYSÉGES PIACA ELŐTT ÁLLÓ LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK 6

3. ALAPVETŐ SZAKPOLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ KIHÍVÁSOK MEGVÁLASZOLÁSÁHOZ 9

3.1. Az európai szabadalmi rendszer reformja és az ahhoz kapcsolódó kísérőintézkedések 9

3.1.1. Egységes szabadalmi oltalom 9

3.1.2. Egységes szabadalmi bíráskodási rendszer 10

3.1.3. A szellemitulajdon-jogok valorizációs eszköze 10

3.2. Az európai védjegyrendszer korszerűsítése 11

3.3. A szerzői jogok átfogó rendszerének létrehozása az egységes digitális piacon 12

3.3.1. A szerzői jogok igazgatásának és kezelésének európai rendszere 12

3.3.2. Technológia és adatbázis-kezelés 14

3.3.3. Felhasználók által létrehozott tartalom 15

3.3.4. A magáncélú többszörözésre kivetett díjak 15

3.3.5. Hozzáférés az európai kulturális örökséghez és a médiapluralitás serkentése 16

3.3.6. Az előadóművészek jogai 17

3.3.7. Audiovizuális művek 17

3.3.8. A művészek követő jogai 18

3.4. Az immateriális javak kiegészítő oltalmának kérdése 18

3.4.1. Az üzleti titkok és a jogsértő termékutánzás 18

3.4.2. Nem mezőgazdasági földrajzi árujelzők 20

3.5. Fokozott küzdelem a hamisítással és a kalózkodással szemben 20

3.5.1. Társadalmi tudatosság 22

3.5.2. Fenntarthatóbb szerkezet és új feladatok meghatározása a Hamisítás és a Kalózkodás Európai Megfigyelőközpontja számára 22

3.5.3. A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálata 23

3.6. A szellemitulajdon-jog nemzetközi dimenziója 23

3.6.1. Többoldalú kezdeményezések, ideértve a nemzetközi szervezetekkel való egyeztetést is 24

3.6.2. A szellemi tulajdon védelméről harmadik országokkal folytatandó kétoldalú tárgyalások és együttműködés 25

3.6.3. A szellemitulajdon-jogok fokozott védelme és érvényesítése az uniós határokon 26

4. KÖVETKEZTETÉSEK 27

BEVEZETÉS

A szellemitulajdon-jogok integrált egységes piacának létrehozása azon konkrét lépések közé tartozik, amelyek lehetővé teszik az európai feltalálók és alkotók potenciáljának kiaknázását, és elősegítik ötleteik magas színvonalú munkahelyek teremtésére és gazdasági növekedésre váltását.

Ez a közlemény a szellemitulajdon-jogok – Európában jelenleg hiányzó – integrált egységes piacának létrehozására vonatkozóan a Bizottság által kialakított átfogó stratégiai elképzelést vázolja fel: a szellemitulajdon-jogok olyan európai rendszerét, amely illeszkedik a jövő gazdaságának igényeihez, díjazza a kreatív és innovatív munkát, ösztönzőleg hat az EU-ban az innovációra, és újabb lehetőségek biztosítása révén, a nyílt versenypiacon teret enged a kulturális sokszínűség érvényesülésének.

A szellemitulajdon-jogok korszerű, integrált európai rendszere jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez, a fenntartható munkahelyteremtéshez és gazdaságunk versenyképességéhez, azaz az Európa 2020 és az éves növekedési jelentés fő célkitűzéseihez, amelyek megvalósítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU sikeresen kilábaljon a gazdasági és pénzügyi válságból. E rendszer kialakítása lehetővé teszi az olyan ágazatok fejlődését, mint az internetes kereskedelem és a digitális iparágak, amelyekben a jövőbeli fejlődés szempontjából a legnagyobb potenciál rejlik[1]. Az innováció nem csupán az európai gazdaság fellendítésében játszik szerepet, hanem a 21. században az emberiség előtt álló olyan fő kihívások kezelésben is, mint az élelmezésbiztonság biztosítása, az éghajlatváltozás feltartóztatása, a demográfiai változások kezelése és a lakosság egészségének javítása. A kulturális sokszínűség erősítése révén továbbá a mindennapi élet minőségének javításához is hozzájárul.

A szellemitulajdon-jogok közé az olyan iparitulajdon-jogok tartoznak, mint a szabadalmi jogok, a védjegyek, a formatervezési mintaoltalom, a földrajzi árujelzők, a szerzői jogok és a szomszédos jogok.

A szellemitulajdon-jogok köre

[pic]

A szellemitulajdon-jogok olyan tulajdonjogok, amelyek az európai tudásalapú gazdaság által, az abban tevékenykedő alkotók és feltalálók jóvoltából teremtett hozzáadott-érték számára biztosítanak oltalmat. A szellemitulajdon-jogok összessége számos európai vállalkozás számára fontos értéket képvisel. A szellemitulajdon-jogok kiaknázása fontos eszköz ahhoz, hogy az európai alkotók és vállalkozások tevékenységüket folytathassák, bevételhez jussanak és új piaci lehetőségeket alakítsanak ki[2].

A globalizáció és a nemzetközi verseny korában a szellemitulajdon-jogokból származó potenciális bevétel csaknem olyan fontos, mint az alapanyagokhoz való hozzájutás vagy a gyártóbázis megléte.

Ahhoz, hogy e területen kedvező körforgás alakulhasson ki, a szellemitulajdon-jogoknak olyan politikai keretre kell támaszkodniuk, amely ösztönzi az innovációt, ezáltal beruházásokat vonz, aminek eredményeképpen a fogyasztók új igényeinek kielégítésére új termékek és szolgáltatások jelennek meg, ez pedig fokozza a növekedést és a foglalkoztatást.

A gyors technológiai fejlődés megváltoztatta üzletviteli szokásainkat és az olyan termékek és szolgáltatások terjesztésének, igénybevételének és fogyasztásának módját, mint amilyen a zene- és audiovizuális-tartalmak internetes szolgáltatása. Új üzleti modellek vannak kialakulóban, a hagyományos modelleknek pedig alkalmazkodniuk kell a változásokhoz. A piacon új gazdasági szereplők és szolgáltatók jelennek meg. Változik a fogyasztók és a piac viszonya is. A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó európai jogszabályoknak olyan kereteket kell biztosítaniuk, amelyek az alkotói tevékenység díjazása, a torzulásoktól mentes versenykörnyezetben az innováció elősegítése, és a tudás terjesztésének megkönnyítése révén ösztönzik a beruházásokat.

A SZELLEMITULAJDON-JOGOK EGYSÉGES PIACA ELŐTT ÁLLÓ LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK

Ma már nem szorul bizonyításra a tény, hogy a különféle szellemitulajdon-jogok az uniós gazdaság kulcsfontosságú eszközei.

A kreatív iparágakban 1,4 millió európai kkv működik. A szellemi tulajdonon alapuló iparágak az átlagosnál nagyobb növekedési és munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek. A 2010. évi Európai versenyképességi jelentés szerint a foglalkoztatottak 3%-a az EU legdinamikusabb ágazatai között számon tartott kreatív iparágakban dolgozik (2008-as adat). A kreatív iparágakban foglalkoztatott alkalmazottak száma az EU-27-ben 2008-ban 6,7 millió volt.

A 2000–2007 közötti időszakban a kreatív iparágakban az általános foglalkoztatási arány évente átlagosan 3,5%-kal nőtt, miközben az EU gazdaságának egészét tekintve csupán 1%-kal. Az EU-ban az elmúlt évtizedben a munkahelyek többsége a tudásalapú iparágakban jött létre: itt a foglalkoztatás 24%-kal nőtt. Ezzel szemben az uniós gazdaság többi területén a foglalkoztatás csupán valamivel 6% alatti mértékben növekedett[3].

A Fortune 500 listán szereplő vállalatokról készült 2002-es indikatív felmérés becslései szerint az egyes vállalatok vagyonának 45–75%-a a szellemitulajdon-jogokból származik[4]. 2009-es becslések szerint az immateriális javak adták az S&P 500-as listáján szereplő cégek értékének 81%-át[5]. 2009-ben a tíz legnagyobb márka által képviselt érték az EU valamennyi tagállamában a GDP átlagosan csaknem 9%-át tette ki.[6] A szellemitulajdon-jogok ösztönzik és védik a műszaki kutatási-fejlesztési beruházásokat (ezek 2008-ban az EU GNP-jének 1,9 %-át adták).[7] A szerzői jogra épülő kreatív iparágak (ide tartozik a szoftver- és adatbázisgyártás[8], a könyv- és lapkiadás[9], a zeneipar[10] és a filmipar[11]) 2006-ban az EU GDP-jének 3,3%-át adták.[12]

A szellemitulajdon-jogok a mindennapi életben

A szabadalmi jogok védelme alapvető fontosságú az új, áttörést jelentő gyógyszerek vagy orvosi berendezések kifejlesztésekor. Az egyre kifinomultabb műszaki cikkek, így az okostelefonok, a tablet számítógépek, a harmadik generációs és még újabb mobiltelefonok, a szórakoztatóelektronikai cikkek, a környezetbarátabb autók vagy a nagysebességű vonatok szabadalmak ezreire épülnek.

A márkák a fogyasztók számára megkönnyítik a különféle termékek és szolgáltatások előállítójának beazonosítását, ezáltal pedig a márkák védelme ösztönzi a termékek és szolgáltatások minőségének javítását célzó beruházásokat, különösen az olyan ágazatokban, amelyek erőteljesen támaszkodnak a márkahűségre. Ide tartoznak az élelmiszeripari termékek, a háztartási cikkek, a gyógyszerek, a ruházati cikkek, a sportcikkek, a kozmetikumok, a szórakoztatóelektronikai cikkek, valamint a távközlési, az utazási, a szabadidős és a sport területén működő cégek által kínált szolgáltatások. Az élelmiszer-iparban a földrajzi árujelzők és a növényfajta-oltalmi jogok védelmet biztosítanak a minőségi termékek számára és az egységes piac egészében lehetővé teszik az eredeti termékekhez való hozzájutást. A szerzői jog ösztönzi a kreatív tartalmak, így a szoftverek, könyvek, újságok és folyóiratok, tudományos cikkek, zenék, filmek, fényképek, vizuális művészeti alkotások és videojátékok létrehozását.

A szellemitulajdon-jogok európai rendszere végül hozzájárult ahhoz, hogy Európa vállalatai versenyelőnyhöz jussanak.

Az olyan szabványok kifejlesztése, mint a GSM vagy az UMTS a szellemitulajdon-jogok megfelelő alkalmazásának európai sikertörténete. A szóban forgó európai szabványok – technológiai fölényüknek és a szellemitulajdon-jogok európai rendszerének köszönhetően – világszinten is sikeres technológiákká fejlődtek. Az Európában működő vállalatok élen járnak a világon eladott mobiltelefonok több mint 90%-ában alkalmazott félvezető technológiák használatának engedélyezésében. Számos európai vállalat ma bevételének jelentős részét szellemitulajdon-portfoliója használatának engedélyezése révén nyeri.

A lendület fenntartása

A szellemitulajdon-jogokban rejlő gazdasági potenciál egyre inkább attól függ, hogy a szellemitulajdon-jogok birtokosai miként tudnak együttműködni a technológiák, termékek és kreatív tartalmak használatának engedélyezése terén, hogy a fogyasztók számára ily módon új termékeket és szolgáltatásokat kínálhassanak. Az internetes zeneszolgáltatóknak például ahhoz, hogy több ország területén kínálhassák szolgáltatásaikat, többször kell végrehajtaniuk összetett engedélyeztetési eljárásokat. Ehhez a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó átfogó, koherens jogi keretre van szükség. Ebből a szempontból a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogszabályokat olyan irányítási eszköznek kell tekinteni, amely a három fő szereplő: az alkotó, a szolgáltatás vagy tartalom szolgáltatója és a fogyasztó közötti kapcsolat szabályozását és optimalizálását célozza. A szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos szakpolitikát tehát úgy kell kialakítani, hogy az jogszabályok révén keretet biztosítson a szellemitulajdon-jogok lehető leghatékonyabb kezeléséhez, azaz megfelelő ösztönzőket biztosítson az alkotáshoz és a beruházáshoz, innovatív üzleti modellek kialakításához, a kulturális sokszínűség előmozdításához és a művek lehető legszélesebb körben való terjesztéséhez, a társadalom egésze számára is hasznos módon.

Európának világelsővé kell válnia az innovatív engedélyezési megoldások terén, hogy ezáltal akadálytalanul ki lehessen aknázni az innovatív technológiákat, a tudást és a kulturális termékeket. A szellemitulajdon-jogok jobb hasznosítását lehetővé tévő keretnek valamennyi piaci szereplő számára elérhetőnek kell lennie, nagyságától függetlenül. A kkv-knak ugyanúgy részesülniük kell a szellemitulajdon-jogok kínálta előnyökből, mint a belső piacon működő legnagyobb szereplőknek. A szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos keret azáltal, hogy valamennyi kreatív ágazat számára kellő ösztönzőket biztosít a kibontakozáshoz, hozzájárul a kulturális termékek, szolgáltatások és kifejezésmódok sokszínűségéhez is.

A megoldást az egységes piac biztosítja

A szellemitulajdon-jogok szabályozásának széttagoltsága Európa növekedésére, a munkahelyteremtésre és a versenyképességre is hatással van. Az engedélyezési tranzakciók magas költségekkel járnak, bonyolultak és jogbizonytalanságot eredményeznek az alkotók, a felhasználók és a fogyasztók számára. Ez az egyik oka annak, hogy az EU-ban ez idáig nem sikerült teljesen kiaknázni az internetes kereskedelemben rejlő lehetőségeket, és ezért van az, hogy gyakran a legnagyobb vállalatok tudnak a legjobban eligazodni a szabályok között és ők azok, akik valóban élvezik az egységes piac biztosította előnyöket. A magas tranzakciós költségek az innováció és az alkotás ellenében hatnak. Az innovatív kkv-k nehézségekkel küzdenek a szellemitulajdon-jogok nyújtotta előnyök kiaknázása és a szellemitulajdon-jogokra alapuló stratégiák kidolgozása terén. A kulturális termékek és szolgáltatások forgalma sem éri el a benne rejlő lehetőségeket.

A technológiai fejlődés is felgyorsul, ez pedig megváltoztatja a termékek és szolgáltatások terjesztésének, igénybevételének és fogyasztásának módját, ez pedig tovább feszíti a jelenlegi szabályok kereteit. Európa nem jár kellő mértékben élen az újabb digitális szolgáltatások nyújtásában. Többek között a digitalizálás – amelynek célja kulturális örökségünk online hozzáférhetővé tétele – jogi szempontból igen összetett folyamat: amennyiben nem sikerül ezt megoldani, az „tudásbeli szakadék” kialakulásához vezethet.

A szellemitulajdon-jogok érvényesítése sem Európán belül, sem a határokon nem megoldott. Az új technológiák kialakulásával a szerzői joggal védett alkotások jogosulatlan használatának megakadályozása is újabb kihívást jelent. A szellemi tulajdon védelmére szolgáló uniós kereteket mindeddig nem sikerült az új digitális környezethez igazítani. Az uniós szakpolitikáknak a digitális korszakhoz való igazításával kapcsolatos általános elképzelések részeként, és a szellemitulajdon-jogok bárminemű további védelmét célzó intézkedésekkel párhuzamosan olyan vonzó és megfizethető megoldásokat is ki kell dolgozni, amelyekkel a fogyasztók legálisan juthatnak hozzá a digitális tartalmakhoz. Fontos továbbá, hogy a szellemitulajdon-jogok előmozdítása és védelme nem áll meg az EU határainál. A kereskedelmi áramlatok globalizációja miatt, továbbá tekintettel arra, hogy a szellemitulajdon-jogok a feltörekvő piacokon az EU versenyképességének egyik fő erejét adják, e kérdés megoldása mára rendkívül sürgetővé vált.

Az alkotás és az innováció elősegítése, valamint a gazdasági növekedés ösztönzése az iparjogvédelem és a versenyjog közös céljai közé tartoznak. A szellemitulajdon-jogok erőteljes védelmét és érvényesítését a versenyre vonatkozó szabályok szigorú alkalmazásának kell kísérnie, hiszen csak így lehet megelőzni a szellemitulajdon-joggal való visszaélést, ami gátolhatja az innovációt, illetve akadályozhatja új szereplők – és különösen a kkv-k – piacra lépését.

A változások kezelésre vonatkozó elképzelés

A szellemi tulajdon védelmére szolgáló uniós keretek irányítását korszerűsíteni kell, és ezen belül különösen fontos a költségek csökkentése, a tranzakciók egyszerűsítése és a jogbiztonság növelése, különösen a kkv-k szempontjából. Ennek keretében fokozottabban kell igénybe venni az olyan új technológiákat és eszközöket, mint a gépi fordítás vagy a keresőprogramok.

Gondoskodni kell arról, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre a jogok védelme és a hozzáférés között, azaz olyan méltányos rendszereket kell kidolgozni, amelyek díjazzák és ösztönzik a feltalálókat és az alkotókat, miközben lehetővé teszik a kulturális termékek és szolgáltatások forgalmát és terjesztését, más alapvető jogok gyakorlását, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítását és megőrzését. Fontos, hogy a szellemitulajdon-jogok irányításának megszilárdítása és egyszerűsítése a végrehajtási eszközök – mind uniós, mind nemzetközi szinten való – megerősítésével párhuzamosan történjen.

ALAPVETŐ SZAKPOLITIKAI KEZDEMÉNYEZÉSEK AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ KIHÍVÁSOK MEGVÁLASZOLÁSÁHOZ

Az európai szabadalmi rendszer reformja és az ahhoz kapcsolódó kísérőintézkedések

Egységes szabadalmi oltalom

A jelenlegi európai szabadalmi rendszer összetett, széttagolt és költséges: egy csupán 13 tagállamban hitelesített európai szabadalom megszerzése akár tízszer annyiba kerülhet, mint egy egyesült államokbeli szabadom megszerzése. Ha egy kkv jelenleg mind a 27 uniós tagállamra vonatkozóan szabadalmi oltalmat akar szerezni és azt 20 évig fenn kívánja tartani, a társaságnak az említett időszakban a becslések szerint 200 000 EUR-t kellene költenie, amely összeg jelentős részét a fordítási költségek és a nemzeti szabadalmi hivatalokkal történő ügyintézéssel kapcsolatos költségek teszik ki.

Folyik azonban már a munka egy huszonöt tagállamra kiterjedő egységes szabadalmi oltalom létrehozására a megerősített együttműködés keretében[13]. A megerősített együttműködésre való felhatalmazásról szóló tanácsi határozat[14] elfogadása után a Bizottság végrehajtási intézkedésekre vonatkozó javaslatokat[15] terjesztett elő. A Bizottság együtt fog működni az Európai Parlamenttel és a résztvevő tagállamokkal annak érdekében, hogy ezek az intézkedések mielőbb elfogadásra kerüljenek. Az egységes szabadalmi oltalom átfogó célja az, hogy a gazdasági társaságok a lehető leghamarabb jelentős költségmegtakarításokat érhessenek el, ezenkívül a szabadalmak nemzeti szintű hitelesítésének eltörlésével nagyban hozzá fog járulni az adminisztratív eljárások egyszerűsítéséhez.

Ezen túlmenően a gépi fordító rendszerek fejlesztése olyan alapvető eszköz, amellyel csökkenthetők a tetemes fordítási költségek és ezáltal a szabadalmi oltalom pénzügyileg minden gazdasági társaság számára elérhető lesz függetlenül azok méretétől. A gépi fordítás nem csupán a szabadalmi oltalmat teszi elérhetőbbé, hanem – már a kérelmezés szakaszától kezdve – a szabadalmakra vonatkozó információkat is hozzáférhetőbbé teszi különféle nyelveken. Ez alapvetően fontos a műszaki ismeretek terjesztéséhez és általában véve az innováció serkentéséhez. E tekintetben a Bizottság üdvözli és támogatja a szabadalmakhoz kapcsolódó dokumentumok gépi fordítására vonatkozó programot, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatal 2010-ben indított útnak. A cél az, hogy a gépi fordítás rendelkezésre álljon az Európai Szabadalmi Egyezmény részes államainak hivatalos nyelvein, vagyis az EU valamennyi hivatalos nyelvén.

Egységes szabadalmi bíráskodási rendszer

A szabadalmakkal kapcsolatos jogvitákat jelenleg különböző nemzeti bíróságokon kell rendezni. Túl azon, hogy ezek a jogviták rendkívül költségesek és időigényesek, a széttagoltság azzal is fenyeget, hogy különböző tagállamokban eltérő ítéletek születnek, ami jogbizonytalansághoz vezet.

Az egységes szabadalmi oltalom létrehozását megfelelő, a szabadalmi rendszert használók igényeire reagáló bíráskodási szabályoknak kell kísérniük. Annak érdekében, hogy az egységes szabadalmi oltalom megfelelően működjön a gyakorlatban, a megfelelő bíráskodási szabályoknak a részt vevő tagállamok teljes területén lehetővé kell tenniük a szabadalmak érvényre juttatását vagy visszavonását, miközben biztosítják a helytálló ítéleteket, a vállalkozások számára pedig garantálják a jogbiztonságot. A Bizottság jelenleg is dolgozik konkrét bíráskodási szabályok kialakításán, figyelembe véve többek között az Európai Unió Bírósága által nemrégiben megfogalmazott, az európai és uniós szabadalmi bíróságról szóló megállapodástervezetnek a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségére vonatkozó véleményt (A-1/09).

A mind a gyűjteményes európai szabadalmakra, mind az egységes joghatással bíró európai szabadalmakra irányadó egységes szabadalmi bíráskodási rendszer létrehozása jelentős mértékben csökkentené a perköltségeket és a szabadalmi jogviták rendezéséhez szükséges időt, egyúttal pedig növelné a felhasználók jogbiztonságát.

A szellemitulajdon-jogok valorizációs eszköze

Az immateriális javak a vállalati érték[16] akár háromnegyedét is képezhetik, és a szellemitulajdon-jogok pénzügyi szempontból olyan mértékű jelentőségre tettek szert és akkora hatásuk van, hogy a szellemitulajdon-jogokkal összefüggő ügyletek egyre fontosabbá válnak. Következésképpen a gazdasági társaságoknak megfelelő módszereket kell kifejleszteniük az ilyen immateriális javak – többek között szabadalmak, védjegyek és szerzői jogok – kezelésére.

2011. februári következtetéseiben az Európai Tanács felkérte az Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó uniós szintű valorizációs eszköz létrehozásának lehetőségeit, amelynek fő célja, hogy megkönnyítse a kkv-k tudáspiacra való belépését. A „valorizáció” ebben az összefüggésben az immateriális javak számviteli értékelésére utal, valamint arra, hogy több lehetőség nyíljon a szellemitulajdon-jogok jobb hasznosítására és finanszírozási lehetőségek bevonására.

E kérdés alapos körüljárásához a Bizottság egy átfogó értékelést kezdett, amelynek keretében szakértői csoportot hozott létre és megvalósíthatósági tanulmányt is készíttetett. E tevékenységek általános képet nyújtanak majd a helyzetről, és a Bizottságnak lehetővé teszik a szellemitulajdon-jogok valorizációs eszközének létrehozása tekintetében meglévő potenciális lehetőségek mérlegelését – ilyen például európai szellemitulajdon-jogok tudáspiaci platformja, amely megkönnyíti az ilyen jogok átruházását és a velük való kereskedést. E tevékenységekről a Bizottság 2011 vége előtt beszámol az Európai Tanácsnak.

Az európai védjegyrendszer korszerűsítése

Az uniós tagállamokban a nemzeti védjegyek bejegyzését már közel 20 éve harmonizálták[17], a közösségi védjegy fogalma pedig immár 15 éve létezik[18]. Az európai védjegyrendszer egyértelmű sikernek könyvelhető el. Ezt többek között a közösségi védjegyként való bejegyzés iránt 2010-ben benyújtott rekordszámú kérelem (több mint 98 000), illetve a közösségi védjegy 1996-os létrehozása óta a milliomodik védjegybejegyzési kérelem 2011-ben várható benyújtása is tükrözi. Az érdekeltek azonban egyre inkább gyorsabb, színvonalasabb, ésszerűbb védjegybejegyzési rendszereket követelnek, amelyek következetesebbek, felhasználóbarátak, nyilvánosan hozzáférhetők és műszaki szempontból korszerűek. Ezen igények kielégítéséhez az európai védjegyrendszert korszerűsíteni kell és hozzá kell igazítani az internet-korszak követelményeihez.

A Bizottság 2009-ben megkezdte az európai védjegyrendszer működésének átfogó értékelését. Ezen értékelés és egy hatástanulmány alapján a Bizottság javaslatokat fog előterjeszteni annak érdekében, hogy 2011 első negyedévében sor kerüljön a közösségi védjegyről szóló rendelet és a védjegyirányelv felülvizsgálatára.

A felülvizsgálat célja, hogy a szóban forgó rendszert mind uniós, mind nemzeti szinten korszerűsítse azáltal, hogy azt egészében eredményesebbé, hatékonyabbá és következetesebbé teszi. Külön hangsúlyt kell helyezni a következőkre: 1. a bejegyzési eljárás egyszerűsítése és felgyorsítása figyelembe véve az elektronikus korszak követelményeit; 2. a jogbiztonság fokozása például annak újradefiniálásával, hogy mi minősülhet védjegynek; 3. a védjegyjogok hatályának egyértelművé tétele többek között az EU egész vámterületén szállított, különböző helyzetű áruk tekintetében; 4. keret biztosítása az alicantei Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) és a nemzeti védjegyhivatalok közötti szorosabb együttműködéshez, amely az igazgatási gyakorlat harmonizációjára és a közös eszközök kifejlesztésére irányul – ide például olyan eszközök tartoznak, amelyek jóval nagyobb lehetőségeket kínálnak a prioritás szerinti keresésekhez, illetve amelyekkel a szabadalmi lajstromból kiszűrhetők a jogsértő bejegyzések; 5. az irányelv és a rendelet közötti koherencia növelése különösen az európai szintű bejegyzés elutasítása jogi alapjainak további összehangolása révén; valamint 6. az irányelv és a rendelet szerinti, a bejegyzés elutasítását vagy meghatározott védjegyek párhuzamos használatát megalapozó indokok összehangolása a földrajzi jelzésekre vonatkozó szabályokkal.

Bármilyen módosítást terjeszt is elő a Bizottság a közösségi védjegyről szóló rendelettel kapcsolatban, az mindenképpen összeegyeztethető lesz az egységes piac elvével, és megőrzi majd e sikeres védjegy egységes jellegét.

A szerzői jogok átfogó rendszerének létrehozása az egységes digitális piacon

Noha az internet határok nélküli jelenség, az uniós online piacok számos akadály miatt még ma is széttagoltak. Európa továbbra is a nemzeti online piacok színes kavalkádja, és előfordulnak olyan helyzetek, amikor európai polgárok az egységes digitális piacon képtelenek szerzői jogi védelem alatt álló műveket vagy szolgáltatásokat vásárolni. A technológia, a digitális üzleti modellek gyors fejlődése és az online fogyasztók egyre nagyobb autonómiája mind annak állandó értékelésére sarkallnak, hogy a jelenlegi szerzői jogi szabályozás megfelelő ösztönzőket tartalmaz-e, illetve hogy e jogok tulajdonosait, felhasználóit és a fogyasztókat képessé teszi-e arra, hogy éljenek a korszerű technológiák által nyújtott lehetőségekkel.

A szerzők és más alkotók elvárják, hogy műveik felhasználása után méltányos díjazásban részesüljenek, legyen szó akár könyvekről, újságcikkekről, hangfelvételekről, előadásokról, filmekről vagy fényképekről. Ez a kiadókra és a producerekre is érvényes, akik pénzt fektetnek a produkciók megvalósításába és művek terjesztésébe. A szerzők és alkotók jogdíjainak növelése akkor lehetséges, ha a megfelelő szerzői jogi környezet megkönnyíti a művek szerzői jogi engedélyezését és terjesztését az egységes digitális piacon.

Alapvetően fontos egy európai igazgatási rendszer létrehozása az alkotók, a kereskedelmi felhasználók és a fogyasztók közötti érintkezési felület kezelésére, ha Európa teljes mértékben ki akarja aknázni az új technológiákban és a digitális piacban rejlő lehetőségeket. Európának ki kell fejlesztenie a szerzői jogokra vonatkozó engedélyezési szolgáltatásokat, amelyeket webes alkalmazásokkal és eszközökkel kell kombinálni az élénk kulturális tevékenységek biztosításához, illetve a kreatív iparágak serkentésére. Ez utóbbiak a polgárok millió számára lehetővé teszik, hogy a publikált ismeretanyagot és szórakoztató műveket a lakhelyük szerinti tagállamtól függetlenül, Unió-szerte könnyen és jogszerűen használják fel és osszák meg egymás között. A Bizottság e cél megvalósítása érdekében több, az alábbiakban ismertetett kezdeményezésre tesz majd javaslatot.

A szerzői jogok igazgatásának és kezelésének európai rendszere

A belső piacon a szerzői jogokkal kapcsolatos reformokat – a felhasznált technológiától függetlenül – a kereteket meghatározó szabályozás formájában kell meghozni, amely lehetővé teszi a szerzői jogok lehető leghatékonyabb felhasználását, és ezáltal megfelelő ösztönzőket biztosít az alkotáshoz és a beruházáshoz, az innovatív üzleti modellek kialakításához, a kulturális sokszínűség előmozdításához és a művek terjesztéséhez. A reformoknak elő kell segíteniük, hogy a fogyasztóknak Unió-szerte a művek színvonalasabb és szélesebb körű kínálata álljon rendelkezésre. A szerzői jogok európai szintű igazgatását célzó stabil keretrendszer létrehozásával ki kell küszöbölni azokat a hiányosságokat, hogy a fogyasztók számára egyes tagállamokban nem érhetők el az online szolgáltatások. Ez a keretrendszer alkalmas lesz a kialakulóban lévő üzleti modellek hasznosítására.

Kialakulóban lévő üzleti modellek

[pic]

Az online környetben történő szerzői jogi engedélyezésre szolgáló európai keretrendszer létrehozása jelentős mértékben bővítené az EU-szerte kínált, védett kulturális javak és szolgáltatások legális kínálatát[19]. A korszerű szerzői jogi engedélyezési technológia lehetővé teheti, hogy az online szolgáltatások szélesebb köre váljon elérhetővé a határoktól függetlenül, sőt, Európa-szerte hozzáférhető szolgáltatások jöjjenek létre[20].

A Bizottság ezért 2011-ben javaslatokat nyújt be a szerzői jogok közös kezelésére szolgáló jogi keret létrehozására, amely által lehetővé válik a több területet érintő, páneurópai léptékű szerzői jogi engedélyezés. Figyelembe véve a kulturális javak és szolgáltatások fejlődését a digitális piacon, jelentős fejlemény, hogy a jogi keret hangsúlyt helyez az online környezethez kapcsolódó szerzői jogok határokon átnyúló kezelésére, azonban az igazgatási struktúráknak és a közösen kezelt szerzői jogok más formáinak is figyelmet kell szentelni.

Az új keretnek közös szabályokat kell megállapítania az igazgatás, az átláthatóság és a hathatós felügyelet tekintetében, ide értve a közösen kezelt bevételi forrásokat is. A szerzői jogi engedélyezésre és a bevételek elosztására vonatkozó egyértelműbb szabályok minden piaci szereplő számára – így a jogtulajdonosok, a jogkezelő szervezetek, a szolgáltatók és a fogyasztók számára is – egyenlő feltételeket fognak teremteni.

A világszintű kulturális kínálat nagyobb részét lefedő és az európai fogyasztók jelentősebb arányát kiszolgáló új online szolgáltatások fejlődésének serkentése érdekében a keretnek lehetővé kell tennie az európai „szerzői jogi brókerek” működését, akik több terület szintjén is képesek szerzői jogi szempontból engedélyezni és kezelni a világ zenei kínálatát és egyúttal Európa kulturális sokszínűségét is előmozdítják. E célból egy olyan, végrehajtható európai jogkezelő rendszert kell létrehozni, amely megkönnyíti a határokon átnyúló szerzői jogi engedélyezést. Az online szolgáltatásokra vonatkozó szerzői jogok határokon átnyúló kezeléséhez magas fokú szakértelemre, megfelelő infrastruktúrára és elektronikus hálózatokra van szükség. Eszközöket kell biztosítani ahhoz, hogy minden szolgáltató megfeleljen a jogtulajdonosok és a felhasználók szempontjából is magas színvonalú szolgáltatási követelményeknek, méghozzá oly módon, hogy a verseny ne torzuljon.

A szerzői jogokra vonatkozó rendszer mélyreható, európai szintű felülvizsgálatának egy másik megközelítése az európai szerzői jogi kódex létrehozása lehet, amely a szerzői és szomszédos jogokhoz kapcsolódó jogosultságok uniós szintű összehangolása és konszolidációja érdekében kiterjedhetne a szerzői jogokra vonatkozó hatályos EU-irányelvek átfogó kodifikációjára. Ez lehetőséget teremtene annak megvizsgálására is, hogy a 2001/29/EK irányelv[21] alapján odaítélt szerzői jogokat érintő jelenlegi kivételeket és korlátozásokat szükséges-e uniós szinten aktualizálni vagy összehangolni. A kódex tehát egyértelműbbé teheti a jogtulajdonosok birtokában lévő különféle kizárólagos jogok, valamint a szóban forgó jogokat érintő kivételek és korlátozások hatálya közötti összefüggéseket.

A Bizottság megvizsgálja egy esetleges „egységes”, az EUMSz. 118. cikkén alapuló szerzői jogi jogszabály megalkotásának a megvalósíthatóságát is, valamint annak az egységes piacra, a jogtulajdonosokra és a fogyasztókra gyakorolt lehetséges hatását.

Ezek a kérdések további vizsgálatot és elemzést igényelnek. A Bizottság e kérdéseket – különösen azt, hogy szükséges-e aktualizálni 2001/29/EK irányelvet – meg fogja vizsgálni többek között az európai digitális menetrendről az érdekeltekkel folytatott párbeszéd, illetve a menetrendről szóló 2012-es jelentés összefüggésében.

Technológia és adatbázis-kezelés

Az internet elterjedtsége megteremtette annak igényét, hogy hatékonyabbá váljon a szerzői jogok felhasználásának közös engedélyezésére vonatkozó gyakorlat. A technológia számos gyakorlatias megoldást kínálhat arra, hogy a szerzői jogi engedélyezést hozzáigazítsuk az internet követelményeihez, továbbá segítséget nyújthat a közösen kezelt bevételi források elosztásában. Ebben az összefüggésben a Bizottság támogatni fogja azokat az intézkedéseket, amelyek a szerzői jogokhoz kapcsolódó innovatív engedélyezési technológiák, az engedélyezési infrastruktúrák hitelesítése, a tényleges felhasználás feltérképezése, a felhasználási adatok cseréje és az elektronikus adatkezelés segítségével egyszerűbbé és hatékonyabbá teszik a szerzői jogi védelem alatt álló művekhez való hozzáférést. A Bizottság ösztönözni és támogatni fogja a különböző érdekeltek olyan projektjeit, amelyek automatizált és integrált, szabványalapú jogkezelő infrastruktúrák kifejlesztésére irányulnak.[22] Az együttműködésre képes online adatbázisok megkönnyíthetik a jogtulajdonosok azonosítását és ösztönözhetik az engedélyezési infrastruktúrák fejlesztését. Például a zeneszerzőkre vonatkozó pontos jogtulajdonosi információk egyetlen hiteles adatbázisba való összegyűjtése és ily módon történő rendelkezésre bocsátása elengedhetetlen a határokon átnyúló szerzői jogi engedélyezés hatékonyságának biztosításához, valamint ahhoz, hogy a jogdíjak megfelelő jogtulajdonosok közötti szétosztása Európa-szerte egységesen történjék, továbbá megkönnyíti az európai repertoár külföldön történő felhasználásának engedélyezését és a kapcsolódó jogdíjak európai szerzők közötti megfelelő felosztását. Ezeket az információkat nyilvánosan rendelkezésre kell bocsátani, hogy a felhasználók átlátható tájékoztatást kapjanak, ami megkönnyíti a szerzői jogi engedélyezés gyakorlatát.

Felhasználók által létrehozott tartalom

A végfelhasználók által létrehozott és feltöltött online tartalomra (pl. blogokra, podcastokra, posztokra, wikikre, mash-upokra, fájl- és videómegosztásra) épülő közösségi hálózatok és a szociális média ugrásszerű fejlődése miatt külön figyelmet kell szentelni a felhasználók által létrehozott vagy generált tartalmak (UGC-tartalmak) kezelését érintő különböző lehetséges megközelítéseknek[23]. Átfogó koncepciójával összhangban a Bizottság a felelősségteljes internethasználatot támogatja, mindeközben pedig gondoskodik arról, hogy a felhasználók az online szolgáltatások minden előnyét élvezhessék.

Egyre többen ráébrednek arra, hogy szükség van olyan megoldásokra, amelyek a végfelhasználók számára megkönnyítik és pénzügyileg is elérhetőbbé teszik a harmadik felek szerzői jogi védelem alatt álló tartalmainak saját műveikben való felhasználását. Egyszerű és hatékony engedélyezési rendszert kell biztosítani azoknak a felhasználóknak, akik a szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokat saját, internetre feltöltött műveikbe építik be. Ez különösen fontos az „amatőr” felhasználók esetében, akik az UGC-tartalmakat nem kereskedelmi célból hozzák létre, a szerzői jogok megsértése miatt mégis eljárás indul ellenük, ha ilyen tartalmat a jogtulajdonos hozzájárulása nélkül töltenek fel. Itt az ideje, hogy a szerzői jogok erejére alapozva felelős brókerként közvetítsünk a jogtulajdonosok és a tartalom-felhasználók között. A Bizottság mélyrehatóan meg fogja vizsgálni a kérdést – többek között az érdekelt felekkel folytatandó említett párbeszéd keretében – annak érdekében, hogy egyensúlyba kerüljenek a tartalom-létrehozók jogai és az új kifejezésformák figyelembevételének szüksége.

A magáncélú többszörözésre kivetett díjak

A belső piac megfelelő működésének biztosításához a magáncélú többszörözésre kivetett díjakat összhangba kell hozni az áruk szabad mozgásának elvével azért, hogy a magáncélú többszörözésre kivetett díjakkal érintett áruk határokon átnyúló forgalma zökkenőmentes legyen.[24] Meg kell kettőzni erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az érdekeltek között végre létrejöjjön az a megállapodás, amely a Bizottság aktív részvételével 2009-ben kidolgozott egyetértési megállapodástervezet eredményein alapul. 2011-ben egy magas szintű független közvetítőt jelölnek ki és bíznak meg az ilyen díjak kivetésére vonatkozó módszerek összehangolására és a díjak kezelési hatékonyságának növelésére. Ezen belül össze kell hangolni a díjakkal érintett eszközök típusának körét, a díjak megállapításának módját, valamint – tekintettel a belső piacon kivetett különböző díjak határokon átnyúló hatásaira – fokozni kell a különböző nemzeti rendszerek közötti átjárhatóságot. A felek által a függő kérdések megoldására hozott összehangolt erőfeszítés elviekben megteremti annak a lehetőségét, hogy ebben a témakörben 2012-ig átfogó, EU-szintű szabályozás szülessen.

Hozzáférés az európai kulturális örökséghez és a médiapluralitás serkentése

A tudásalapú gazdaság fejlesztéséhez nélkülözhetetlen, hogy megkönnyítsük Európa gazdag kulturális és szellemi örökségének megőrzését és terjesztését, valamint ösztönözzük az európai digitális könyvtárak létrehozását. Az ismeretek és a kultúra zökkenőmentes megosztásának előmozdításához innovatív engedélyezési megoldásokra van szükség, amelyek az egyetemi intézmények, a vállalkozások, a kutatók és az egyének számára lehetővé teszik a szerzői jogi védelem alatt álló művek jogszerű használatát, és egyúttal biztosítják, hogy a szerzők, kiadók és más alkotók műveik használata alapján díjazásban részesüljenek. A Bizottság 2011-ben kettős megközelítést kíván alkalmazni a digitalizálás előmozdításában és az európai kulturális intézmények (könyvtárak, múzeumok és archívumok) gyűjteményeinek hozzáférhetővé tételében. Egyik megközelítés a még szerzői jogi védelem alatt álló, de a kereskedelmi forgalomban már nem kapható (nem forgalmazott) művekre vonatkozó közös szerzői jogi engedélyezési rendszer előmozdítása. A másik megközelítés az ún. „árva” művek[25] azonosítását és rendelkezésre bocsátását célzó európai jogi keret létrehozása. E két kezdeményezés sikeres végrehajtása lökést fog adni az Europeana[26] fejlesztésének is: ez egy olyan platform, amelyen keresztül a polgárok hozzáférhetnek Európa sokszínű és gazdag kulturális örökségéhez.

A Bizottság ezenkívül a tagállamokkal együttműködve törekedni fog olyan életképes megoldások kidolgozására, amelyek enyhítik a látássérültek „könyvéhségét”. Jelenleg a publikációknak csak elenyésző hányada érhető el a célközönség számára is kezelhető formátumban, mint amilyen például Braille-írás, nagy betűszedés vagy a hangoskönyv. A Bizottság közvetítésével nemrégiben létrejött egy egyetértési megállapodás[27] (aláírására 2010 szeptemberében került sor), amelynek az a célja, hogy elősegítse a speciális formátumú művek határokon átnyúló cseréjét és e művek látássérültek részére történő rendelkezésre bocsátását. Az egyetértési megállapodás a „megbízható közvetítők” olyan hálózatát hozza létre, amelynek feladata a különleges formátumú művek online rendszeren keresztül történő, nemzeti határokon átnyúló kézbesítése. A Bizottság továbbra is együtt fog működni az érdekeltekkel azért, hogy a megbízható közvetítők hálózata minden tagállamban megalakuljon. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a különleges formátumú művek zökkenőmentes kézbesítése Unió-szerte biztonságos módon történjék. Az egyetértési megállapodás által létrehozott rendszer éves felülvizsgálat hatálya alá tartozik. Ez annak megállapításához szükséges, hogy a különleges formátumú művek határokon átnyúló kézbesítésének aránya ténylegesen növekszik-e, illetve hogy kell-e hozni további intézkedéseket.

Az újságírók szerzők, és munkájuk nemcsak azért fontos, mert a világunkban zajló eseményekről számolnak be, illetve azokat kommentálják és értelmezik, hanem azért is, mert a sajtószabadság Európa pluralista és demokratikus társadalmának élő bizonyítéka. Az újságírók esetében a szerzői jogok védelme, illetve annak biztosítása, hogy az újságíróknak legyen beleszólásuk műveik felhasználásába, alapvetően fontos a független, színvonalas és professzionális újságírás megőrzéséhez. A kiadók maguk is fontos szerepet játszanak az írók, újságírók, kutatók, tudósok, fényképészek és más alkotók műveinek terjesztésében. Ebből a szempontból fontos megőrizni azokat a jogokat, amelyeket az újságírók és a kiadók gyakorolnak az interneten fellelhető műveik felhasználása felett, figyelembe véve különösen a hírgyűjtő szolgáltatások térnyerését. A Bizottság ezeket a kérdéseket továbbra is vizsgálni fogja az új jogi és műszaki fejlemények szempontjából.

A nyílt hozzáférés mint a kutatási eredmények terjesztésének maximalizálását célzó eszköz viszonylag újszerű jelenség. A nyílt hozzáférés biztosítására különböző módszerek léteznek, többek között a nyílt hozzáférésű kiadványokban (például nyílt hozzáférésű folyóiratokban) való publikálás és a művek szerzők általi archiválása az intézményi és szakterület-alapú repozitóriumokban. A tudományos közösségben széles körben elismerik, hogy a nyílt hozzáférés elősegítheti az ismeretekhez való hozzáférést, így ez a téma további vizsgálat tárgyát képezi.[28]

Az előadóművészek jogai

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy a kreativitás valamennyi formáját díjazni kell. Egy olyan korban, amelyben a multimédiás formák kerültek előtérbe, gyakran előfordul, hogy az előadóművészeknek – és többek között a professzionális előadóknak – az alkotás során kifejtett kreatív tevékenységét nem elismerik el, illetve nem díjazzák kellőképpen. Az alkotók közötti tisztességes és egyenlő feltételek megteremtésének egyik módja az, hogy a zenei előadóművészekre vonatkozó szerzői jogi védelem feltételeit jobban összehangoljuk a szerzőkre vonatkozó ugyanilyen feltételekkel. A Bizottság már előterjesztett ilyen irányú javaslatot[29], amelynek elfogadása a közeljövőben várható. A Bizottság átfogó szerzői jogi politikájának részeként ennek a rövid távon megvalósítandó célnak a hozadékai a producerek javát is szolgálni fogják, akik nagyobb – és különösen az internetről származó – bevételi forrásaik révén elősegítik az új tehetségek felbukkanását, a producereket pedig az új zenei művekbe való beruházásra ösztönzik.

Audiovizuális művek

Ha az audiovizuális ágazatban megfelelő feltételeket biztosítunk a határokon átnyúló és páneurópai szerzői jogi engedélyezésre vonatkozó zökkenőmentes, könnyebb és technológiailag semleges megoldásokhoz, a tartalomkészítők több tartalmat tehetnek elérhetővé az európai polgárok számára. A Bizottság 2011-ben egyeztetést indít az audiovizuális művek online terjesztésével kapcsolatban, majd az egyeztetés eredményeiről 2012-ben beszámol. Az egyeztetés a következőkre tér ki: szerzői jogi kérdések, lekérhetővideó-szolgáltatások, ez utóbbiak beillesztése a média időrendi beosztásába, a műsorterjesztési szolgáltatások határokon átnyúló szerzői jogi engedélyezése, a szerzői jogi engedélyezés hatékonysága és az európai művek népszerűsítésének szempontjai. Az audiovizuális zöld könyv is foglalkozik majd az audiovizuális művel szerzőinek jogállásával és felveti az online bevételi forrásokból való részesedésük kérdését.

A művészek követő jogai

A Bizottság 2011 októberében jelentést terjeszt elő a követő jogokról szóló irányelv[30] végrehajtásáról. A Bizottság jelenleg nyilvános konzultációt folytat az irányelv végrehajtásához kapcsolódó kérdések széles köréről. Ezek többek között a következők: az irányelv hatása a belső piacra, az EU-piac versenyképessége a modern és kortárs művészet terén, a követő jogok bevezetésének hatása azokban a tagállamokban, amelyek nemzeti joga az irányelv hatálybalépése előtt nem alkalmazta követő jogokat[31], valamint a művészi kreativitás serkentésének módjai.

Az immateriális javak kiegészítő oltalmának kérdése

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmének jelenlegi uniós szabályozását olyan – a versenynek bizonyos, a törvényesség kereteit feszegető eszközeire vonatkozó – nemzeti szabályok egészítik ki, amelyek gyakran az ipari tulajdon védelme és az egyéb jogi területek közötti határra eső kérdéseket érintenek.

Az üzleti titkok és a jogsértő termékutánzás

Példaként említhető a fentiekre az üzleti titkok védelme.[32] Az üzleti titkok – úgymint egy adott technológia, üzleti vagy értékesítési stratégia, adatgyűjtemény (például az ügyfelek jegyzéke) vagy recept – a vállalatok értékes immateriális javait képezik. A tagállami jogrendszereket és a biztosított védelem szintjét illetően jelentős eltérések figyelhetők meg az EU-ban.

Számos tagállamban – nevezetesen Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Dániában, Észtországban, Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban, Szlovákiában és Szlovéniában – konkrét polgári jogi rendelkezések vonatkoznak az üzleti titkokra. E tagállamok némelyike büntetőjogi szankciókat is előírt. A tagállamok jelentős részében azonban semmiféle konkrét polgári jogi rendelkezés nincs hatályban az üzleti titok tekintetében. E tagállamok közé tartozik Belgium, Ciprus, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország (noha a szellemi tulajdonra vonatkozó francia törvénykönyv szabályozza a kérdés egyes szempontjait), Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta és Románia. Az üzleti titkok védelme azonban – legalább részben – egyéb eszközökkel is biztosítható, például a tisztességtelen verseny általános tilalma, a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó jog, a szerződési jog, a munkajog és a büntetőjog révén.

Azok a számottevő különbségek, amelyek az üzleti titkok számára az egyes tagállamok nemzeti jogában biztosított védelem természete és hatálya, valamint a rendelkezésre álló jogorvoslati eszközök és lehetőségek tekintetében megfigyelhetők, elkerülhetetlenül különböző védelmi szinteket eredményeznek, aminek következtében egyes vállalatok – elhelyezkedésüktől függően – felkészültebben nézhetnek szembe az információalapú gazdaság kihívásaival, mint mások. Az üzleti titkok néhány év óta növekvő mértékben ki vannak téve a külső kémkedési kísérleteknek[33], különösen az adatcsere és az internethasználat fokozódása következtében; ugyanakkor a vállalaton belüli kémkedés is egyre nagyobb veszélyt jelent rájuk nézve: egy, a magánszektorban készített tanulmány szerint tízszer olyan sokba kerül az, ha egy alkalmazott lop el érzékeny információkat, mint azok véletlen, alkalomszerű elvesztése.[34] Más körülmények között ugyanakkor az üzleti titkok hivatkozási alapul szolgálhatnak kulcsfontosságú információk visszatartásához, gátolva ezáltal a versenytársakat innovációs és műszaki fejlesztési tevékenységeikben. Tekintettel a téma összetettségére és szerteágazó hatásaira, a Bizottságnak azt további megfontolások tárgyává kell tennie, és átfogó ismereteket kell szereznie, mielőtt állást foglalna a jövőbeli fejlődés lehetséges irányáról.

Figyelmet kell fordítani az úgynevezett „jogsértő termékutánzatokkal” avagy a „jellegbitorló termékekkel”[35] szembeni védelem problémájára is. A jogsértő termékutánzatokat úgy tervezik, hogy hasonlítsanak valamely közismert márkához tartozó létező termékekre, ám azoktól bizonyos szempontokból különbözzenek is, megelőzve ezáltal azt, hogy a szóban forgó termékek hamisítványnak minősüljenek. E termékek megtéveszthetik azokat a fogyasztókat, akik nem figyelnek oda eléggé vásárláskor, illetve akik nem ismerik elég jól a márkát ahhoz, hogy észrevegyék a különbségeket.

A tagállamok e jelenség vonatkozásában is eltérő koncepciókat alkalmaznak és különböző mértékben biztosítanak védelmet. Így míg egyes tagállamok (Ausztria, a Cseh Köztársaság, Németország, Spanyolország) a tisztességtelen versenyre vonatkozó jogi szabályozásukban konkrét rendelkezéseket határoztak meg a jogsértő termékutánzás tárgyában, más tagállamokban (Belgiumban, Dániában, Finnországban) ezzel a problémával valamely, a tisztességtelen versenyt tiltó átfogó vagy általános záradék keretében foglalkoztak. Megint más tagállamokban a nemzeti jog semmiféle olyan, a tisztességtelen versenyről szóló rendelkezést nem tartalmaz, amely alkalmazható lenne a jogsértő termékutánzásra; az ilyen ügyekkel a polgári törvénykönyv foglalkozik, vagy konkrét rendelkezések formájában (Olaszország), vagy az általánosságban a szerződésen kívüli károkozásra alkalmazandó rendelkezésekben (Franciaország, Hollandia). Végezetül az Egyesült Királyságban sem a tisztességtelen versenyre vonatkozó jogi szabályozás, sem pedig a jogsértő termékutánzásra vonatkozó konkrét rendelkezés nem létezik; e probléma kapcsán a jellegbitorlás („passing off”) révén történő károkozásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Ezért a védelem hatékonysága tagállamonként jelentős eltéréseket mutat.

A Bizottság munkához látott annak meghatározása érdekében, hogy milyen hatást gyakorol a gazdaságra a jogszabályi keretnek az üzleti titkok védelme, valamint a versenynek a törvényesség keretét feszegető eszközeivel – például a jogsértő termékutánzással – szembeni védelem tekintetében jelenleg tapasztalható széttöredezettsége. E munka keretében átfogó külső tanulmány elkészítésére és az érdekelt felekkel folytatott konzultációra is sor kerül majd a szóban forgó gyakorlatok tényleges gazdasági és társadalmi hatásainak megvizsgálása céljából. A Bizottság fel fogja mérni továbbá azokat a gazdasági előnyöket, amelyek az e területekre vonatkozó uniós megközelítésből származnának.

Nem mezőgazdasági földrajzi árujelzők

A földrajzi árujelzők a termék minősége és földrajzi eredete közötti kapcsolat biztosítására hivatott eszközök, amelyek lehetővé teszik a piaci rések kihasználásával történő értékesítést, a márkafejlesztést és a hírnéven alapuló értékesítést.

A nem-mezőgazdasági termékek oltalmát ugyanakkor a tagállamok különböző jogi keretek között biztosítják (például a versenyjog vagy a fogyasztóvédelmi jog révén, illetve együttes vagy tanúsító védjegyekkel), és csupán a tagállamok egyharmada hozott létre a földrajzi árujelzőket mint egyedi szellemitulajdon-jogokat szabályozó konkrét jogszabályokat. Ez az egyenetlenség, amely a jogi keretet a nem-mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők oltalmának megadása tekintetében jellemzi, hátrányosan befolyásolhatja a belső piac működését. Ezenkívül a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők oltalmának kérdése a harmadik országokkal folytatott két- és többoldalú kereskedelmi tárgyalásokon is nagy jelentőséggel bír.

A Bizottság hamarosan megvalósíthatósági tanulmányt készít a nem mezőgazdasági és nem élelmiszer termékek földrajzi árujelzőinek témájában, figyelmet szentelve az ezzel a témával összefüggő valamennyi jogi területnek. A tanulmány magában foglalja majd a meglévő tagállami jogi keretek elemzését, valamint az érdekelt felek igényeinek és a nem mezőgazdasági földrajzi árujelzők oltalma által a gazdaságra gyakorolt potenciális hatásoknak a mélyreható értékelését. A Bizottság e munka eredményeire alapozva, valamint további mérlegelések és átfogó adatgyűjtések után határoz a követendő lépésekről.

Fokozott küzdelem a hamisítással és a kalózkodással szemben[36]

A szellemitulajdon-jog hatálya alá tartozó termékeket és szolgáltatásokat gyakran bonyolult és költséges létrehozni, ám olcsó lemásolni és reprodukálni. A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok szervezett és széles körű megsértése mára globális jelenséggé vált és világszerte aggodalomra ad okot. Az OECD a legfrissebb (2009-ben készült) tanulmánya szerint a hamisított áruk nemzetközi kereskedelmének értéke a 2000. évi 100 milliárd USD-hez képest 2007-ben 250 milliárd USD volt.[37] Az OECD szerint ez az összeg nagyobb, mint körülbelül 150 nemzetgazdaság GDP-je együttesen. Az Európai Bizottság által a tagállami vámügyi tevékenységekre vonatkozóan közzétett számadatok azt mutatják, hogy a szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő áruk nyilvántartásba vett eseteinek száma 2005 és 2009 között 26 704-ről 43 572-re, azaz öt év alatt 60 %-kal nőtt.[38]

A szellemitulajdon-jogot megsértők megfosztják az uniós alkotókat a megfelelő díjazásuktól, gátat emelnek az innováció útjába, rontják a versenyképességet, csökkentik a munkahelyek számát és az államháztartás bevételeit, valamint potenciális veszélyt jelentenek az uniós polgárok egészségére és biztonságára. A Centre for Economics and Business Research (Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja, CEBR) tanulmányában kiemeli, hogy a hamisítás és a kalózkodás által okozott veszteségek évente akár 8 milliárd EUR-val is csökkenthetik az EU GDP-jét.[39] A hamisítás ezenkívül hatalmas nyereséghez juttatja a szervezett bűnözői csoportokat, valamint a jogellenes gyakorlatok vállalkozásokon belüli ösztönzése révén torzítja a belső piac működését.[40]

Ahhoz, hogy szembenézhessen e kihívásokkal, az EU a következő eszközökhöz folyamodott: olyan polgári jogi intézkedésekhez, amelyek képessé teszik a jogtulajdonosokat szellemi tulajdonhoz fűződő jogaik megerősítésére[41], a szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő áruknak az EU külső határain történő feltartóztatását lehetővé tévő 1383/2003/EK uniós vámrendelethez[42], valamint a Hamisítás és a Kalózkodás Európai Megfigyelőközpontjának 2009-ben történő felállításához[43]. A megfigyelőközpont fő célja a hamisítás és a kalózkodás gazdasági és társadalmi következményeire vonatkozó adatok gyűjtése és az ezen adatokat ismertető jelentések elkészítése, valamint a nemzeti hatóságok és az érdekelt felek képviselőit tömörítő platform létrehozása a bevált gyakorlatokra vonatkozó ötletek és szakvélemények kicserélése céljából.

Az első intézkedések sikere azt jelzi, hogy az EU jó úton halad. A megfigyelőközpont eddigi munkája pozitív visszajelzéseket kapott az Európai Parlamenttől, a tagállamoktól és a magánszektorbeli érdekeltektől egyaránt. E visszajelzésekben ugyanakkor az is megfogalmazódott, hogy szükség lenne a megfigyelőközpont tevékenységi körének kibővítésére. Ezenkívül a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv alkalmazásáról szóló, 2010 decemberében közzétett bizottsági jelentés[44] megerősítette, hogy szükség van az érvényesítés jelenlegi jogi keretének megerősítésére és annak az érdekelt felek között kötött önkéntes megállapodásokkal való kiegészítésére. Végezetül az uniós vámrendelet felülvizsgálata, amely egy 2010-ben megrendezett nyilvános konzultációt is magában foglalt, azzal a megállapítással zárult, hogy indokolt átdolgozni a jogszabályt a vámellenőrzések alkalmazási körének kiszélesítése és egyes eljárások egyértelműbbé tétele érdekében, hogy a legális kereskedelmet folytatók érdekei ne sérüljenek.

Társadalmi tudatosság

A fogyasztók gyakran nincsenek tudatában a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok által képviselt értéknek, a hamisítás és a kalózkodás káros gazdasági és társadalmi hatásainak, valamint a hamisított termékekkel összefüggő potenciális veszélyeknek.[45] A polgárok megfelelőbb tájékoztatása ezért fontos tényezője a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szakpolitika sikerének. Az Európai Parlament szintén felhívást intézett a Bizottsághoz, a tagállamokhoz és az érdekeltekhez, hogy irányítsák a fogyasztók – különösen a fiatalok – figyelmét e problémára, és segítsenek számukra megérteni, hogy mi forog kockán a szellemitulajdon-jogok megsértése esetén.[46]

Ezért a Bizottság az Európai Parlamenttel és az érdekeltekkel szoros együttműködésben lépéseket fog tenni a nyilvánosság figyelmének felkeltésére irányuló megfelelő kampányok lebonyolításának elősegítése érdekében. A tervek szerint e célkitűzés megvalósításához hozzájárul majd a Hamisítás és a Kalózkodás Európai Megfigyelőközpontja is.

Fenntarthatóbb szerkezet és új feladatok meghatározása a Hamisítás és a Kalózkodás Európai Megfigyelőközpontja számára

A kihívások eredményes kezeléséhez megbízható adatokra van szükség a probléma kiterjedését illetően, továbbá gyarapítani kell a hamisított és kalózáruk eredetére, a terjesztési csatornákra és a különböző érintett szereplőkre vonatkozó ismereteket. Ezenkívül tekintve, hogy a trendek – különösen az online szférában – gyorsan változnak, szorosabbá kell fűzni az együttműködést az érdekeltek és a közigazgatási rendszerek között.

Következésképpen a Bizottság a Hamisítás és a Kalózkodás Európai Megfigyelőközpontjára bízott feladatok körének kiszélesítését javasolja. Indokolt, hogy a jövőben a következők is a megfigyelőközpont feladatai közé tartozzanak: figyelemfelhívó kampányok megtervezése és lebonyolítása, megfelelő képzési intézkedések biztosítása a jogérvényesítő hatóságok számára, olyan innovatív érvényesítési és felderítési rendszerekre (például nyomonkövetési rendszerekre) irányuló kutatások folytatása, amelyek egyfelől lehetővé teszik, hogy a jogszerű ajánlatok a lehető leginnovatívabbak és legvonzóbbak legyenek, másfelől eredményesebb fellépést tesznek lehetővé a hamisítással és a kalózkodással szemben, valamint a kapacitásépítés terén nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködés koordinálása. E célból a megfigyelőközpontnak fenntarthatóbb szerkezetre lesz szüksége a szakértelem, a források és a műszaki felszerelések tekintetében. A megfigyelőközpont feladatainak ellátását ezért célszerű a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (OHIM) bízni, amelyet e feladatok tekintetében fel kell hatalmazni arra, hogy működését a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok valamennyi kategóriájára kiterjessze.

Ezzel összefüggésben az OHIM javítani fogja a jogérvényesítő hatóságok között napi szinten folytatott együttműködést és az érdekelt magánfelekkel való együttműködést, többek között az információcsere céljára szolgáló új elektronikus rendszer és a hamisított termékekkel és a kalózárukkal kapcsolatos korai előrejelző rendszer létrehozása révén. A Bizottság 2010-ben közzétett egy külső tanulmányt, amely számba vette az ilyen hálózat kiépítéséhez felhasználható meglévő információtechnológiai rendszereket.[47] Ez a tanulmány képezi majd az alapját azoknak a további konzultációknak és értékeléseknek, amelyek célja a költséghatékony megoldások megtalálása, a meglévő rendszerekkel és folyamatban lévő projektekkel megvalósítandó szinergiák kialakítása, és mindezek által a fent említett elektronikus hálózat koncepciójának 2012 végéig történő kidolgozása lesz. A hálózat az uniós adatvédelmi jogszabályok teljes betartása mellett fog működni.

A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálata

Mindezzel egyidejűleg a Bizottság azt tervezi, hogy 2012 tavaszán felülvizsgálja a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK irányelvet. A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv alkalmazásáról szóló, nemrégiben közzétett jelentés[48] rámutatott, hogy az igazi kihívást a szellemitulajdon-jogoknak a digitális környezetben történő érvényesítése jelenti. A Bizottság tanulmányozni fogja egy olyan keret létrehozásának lehetséges módjait, amely lehetővé teszi mindenekelőtt a szellemitulajdon-jogok interneten keresztül történő megsértésével szembeni eredményesebb fellépést. Az irányelv bárminemű módosításának azt a célt kell szolgálnia, hogy a jogsértéseket még forrásuknál kezelni lehessen, és e célból előmozdítsa a közvetítők – például az internetes szolgáltatók – együttműködését; ugyanakkor a módosításoknak összeegyeztethetőknek kell lenniük a széles sávú internetre vonatkozó szakpolitikai célokkal, és nem sérthetik a végső fogyasztók érdekeit sem. A Bizottság gondoskodni fog arról, hogy a módosítások tiszteletben tartsák az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert valamennyi alapjogot és különösen a magánélet tiszteletben tartásához, a személyes adatok védelméhez, a véleménynyilvánításhoz és a tájékozódáshoz, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot.[49]

Ezzel párhuzamosan a Bizottság a továbbiakban is törekedni fog arra, hogy az érdekelt felek által 2011. május 4-én aláírt egyetértési megállapodás[50] alapján feltérképezze különösen azt, hogy milyen mértékben csökkenthető a hamisított áruk interneten történő értékesítése az e jelenség által leginkább érintett érdekelt felek (jogtulajdonosok, internetes platformok, fogyasztók) bevonásával megvalósított önkéntes intézkedések révén.

A szellemitulajdon-jog nemzetközi dimenziója

A nemzetközi kereskedelem volumenének növekedése ráirányította a figyelmet a szellemitulajdon-jog nemzetközi dimenziójára. A globalizáció eredményeként hatalmas lehetőségek nyíltak meg Európa előtt a szellemitulajdon-jogok hatálya alá tartozó termékeivel, szolgáltatásaival és know-how-jával folytatott kereskedésre a harmadik országok viszonylatában. Ezzel egyidejűleg a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések növekvő száma szükségessé teszi egy szilárd globális érvényesítési stratégiának az alapjogok tiszteletben tartásával történő kidolgozását.

Az Európai Parlament egyik állásfoglalásában[51] felhívta a figyelmet arra, hogy „a belső piac számára a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése ellen az EU külső határainál és a harmadik országokban folytatott küzdelem jelenti a legnagyobb kihívást”.

Ez az érvelés már a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésére vonatkozó, jelenleg felülvizsgálat alatt álló 2004. évi bizottsági stratégia[52] kialakítása során is megfogalmazódott. Ezenkívül a Bizottság elkötelezett amellett, hogy biztosítsa a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos szakpolitikája és a fejlesztéspolitikai célkitűzések közötti összhangot.[53]

Többoldalú kezdeményezések, ideértve a nemzetközi szervezetekkel való egyeztetést is

A Bizottság a jövőben is törekedni fog a szellemitulajdon-jogokhoz kapcsolódó normák tiszteletben tartásának nemzetközi szinten történő erősítésére azáltal, hogy fokozza a harmadik országokkal nemzetközi fórumokon folytatott együttműködés hatékonyságát és az ezen országokkal kapcsolatos szerepvállalását, különösen a WIPO, a WTO és az UPOV keretében a szellemitulajdon-jogok globális szinten történő védelme és érvényesítése céljából végzett munka révén. A Bizottság hozzá fog járulni a műszaki innovációhoz és a technológia átadásához, elterjedéséhez a műszaki ismeretek előállítóinak és felhasználóinak kölcsönös előnyére és a szociális és gazdasági jólétet eredményező módon, a jogok és kötelezettségek egyensúlya mellett.[54] Az EU és a nemzetközi szervezetek fellépései ma még gyakran nincsenek megfelelően összehangolva, ami csökkenti e fellépések hatékonyságát.[55]

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, a továbbiakban: WIPO) keretében a Bizottság továbbra is támogatni fogja a szervezet 1996-os internetszerződéseinek széles körű ratifikációját és a nemzeti jogrendszerekben történő megfelelő végrehajtását. Fokozottan fog törekedni arra is, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a szerzői jogi rendszerek működésének értékelésére. Támogatni fogja a jelkalózkodásnak és a kalóz műsorsugárzó jelek internetes továbbközvetítésének globális méreteket öltő jelensége ellen folyó küzdelmet. A Bizottság megkettőzi erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény célkitűzéseivel összhangban létrejöjjön az olvasási nehézségekkel küzdő személyek szükségleteinek megfelelő, különleges formátumú anyagok határokon keresztüli szállítására vonatkozó WIPO-megállapodás. 2010 júniusában az EU már a WIPO elé terjesztett egy közös állásfoglalásra vonatkozó javaslatot, amelynek célja az volt, hogy a nyomtatott szövegek használata terén nehézségekkel küzdők számára megkönnyítse a szerzői jogi védelem alatt álló művekhez való hozzáférést.

Nemzetközi szinten a Szabadalmi Jogi Szerződés már harmonizálta és egyszerűsítette a nemzeti és a regionális szabadalmi bejelentésekre és szabadalmakra vonatkozó hivatalos eljárásokat. Az EU ezért a jövőben is igyekezni fog előmozdítani a szabadalmi jog harmonizációjára vonatkozóan a WIPO keretében folytatandó megbeszéléseket. A harmonizáció javítaná a szabadalmak minőségét és csökkentené a költségeket, ami a szabadalmi rendszer használóinak világszerte javára válna.

Az EU-nak készen kell állnia arra, hogy megerősítse a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodást (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA)[56], amint azt a szerződő felek 2011-ben aláírják. Az uniós joggal teljes mértékben összhangban lévő megállapodás fontos lépést jelent a szellemitulajdon-jogok megsértése ellen azon országokkal együttműködésben folytatott küzdelem fokozásában, mely országok e kérdéskör kapcsán ugyanazokat az aggályokat és nézeteket fogalmazzák meg, mint az uniós tagállamok. A Bizottság az elkövetkező hetekben fogja előterjeszteni a megállapodás aláírásáról szóló uniós határozatra vonatkozó javaslatát.

A szellemi tulajdon védelméről harmadik országokkal folytatandó kétoldalú tárgyalások és együttműködés

Az EU a jövőben is tárgyalni fog a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokra vonatkozó rendelkezéseknek a harmadik országokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodásokba történő felvételéről. A szabadkereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalások során törekedni kell arra, hogy a szellemitulajdon-jogi záradékok lehetőség szerint – az érintett országok fejlettségi szintjét is figyelembe véve – az uniós védelemmel megegyező szintű védelmet biztosítsanak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogoknak. A politikai és szakmai párbeszédek útján folytatott együttműködés szintén részét képezi a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi szempontjaira vonatkozó uniós stratégiának.

Fontos megtalálni az egyensúlyt a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban biztosítandó védelme és az ismeretekhez való hozzáférés célkitűzése között. A szellemitulajdon-jogi szakpolitika akkor képes az inkluzív és fenntartható fejlődés segítésére, ha egy olyan átfogó fejlesztési stratégia részét képezi, amelynek célja az üzleti környezet javítása, a fejlesztési igényekhez igazított kutatások előmozdítása, valamint az egészségügyhöz, a biológiai sokféleséghez, illetve az élelmezésbiztonsághoz kapcsolódó célkitűzések megfelelő figyelembevételének biztosítása. A lakosság alapvető szükségleteit kielégítő technológiák megfizethető áron történő átadása kiemelt fontosságú a legkevésbé fejlett országok szempontjából. Ahhoz, hogy sor kerüljön ilyen technológiaátadásokra, az EU-nak és tagállamainak felül kell vizsgálniuk azokat az ösztönzőket, amelyeket vállalataik és intézményeik számára biztosítottak a legkevésbé fejlett országok javára történő innováció- és technológiaátadás támogatása és előmozdítása céljából. E cél megvalósításának egyik lehetséges útja a WIPO bevonásával megvalósítandó, „Global Access in Action” elnevezésű kísérleti partnerség, amelynek célja a szerzői jogi engedélyezés bevált gyakorlatainak a legkevésbé fejlett országok érdekében történő előmozdítása, anélkül, hogy a szellemi tulajdon jogosultjának ebből hátránya származna fő kereskedelmi piacain.[57] Ezzel összefüggésben további megfontolásokat igényel az a kérdés, hogy milyen mértékben indokolt a legkevésbé fejlett országok számára mentességet biztosítani a TRIPS alapján fennálló kötelezettségek tekintetében 2013-at követően.

A fejlődő és a felemelkedő országokat, amelyek különösen nagy mértékben ki vannak téve a szellemitulajdon-jogokat sértő tevékenységeknek, gyakran használják előállítási és terjesztési bázisként bonyolult felépítésű bűnözői hálózatok. Az EU képzési intézkedései és kapacitásépítési tevékenységei ezért alapvető fontosságú elemei az ezen országok számára a szellemi tulajdon szervezett keretek között történő megsértése elleni küzdelemhez nyújtott támogatásnak. Ezen intézkedések és tevékenységek előmozdítására a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalon keresztül, a Hamisítás és a Kalózkodás Európai Megfigyelőközpontjának keretében folytatott munkával összefüggésben és a Bizottság által irányított egyéb programok útján kerül sor. Az e területen folyó együttműködésnek olyan országokra kell összpontosulnia, ahol a jogérvényesítési képességre gyakorolt hatás és a ráfordítások megtérülése szempontjából a legjobb eredmények várhatók.

A szellemitulajdon-jogok fokozott védelme és érvényesítése az uniós határokon

Az EU határain a vámhatóságok kedvező helyzetben vannak ahhoz, hogy hatékony intézkedéseket tegyenek. A szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelemre irányuló 2009–2012-es uniós vámügyi cselekvési terv[58] prioritásként jelöli meg a Bizottság és a tagállamok számára a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésének megerősítésére irányuló fellépést. Ezzel összefüggésben a Bizottság – a jogérvényesítés megerősítése és az eljárások egyszerűsítése céljából – javaslatot terjeszt elő egy, az 1383/2003/EK rendelet helyébe lépő új rendeletre vonatkozóan. Jelenleg folyik annak a COPIS elnevezésű központi uniós adatbázisnak a kifejlesztése, amely magában foglalja majd a vállalatok által vámhatósági intézkedés iránt benyújtott összes kérelmet, az említett rendeletben foglaltaknak megfelelően. A nemzeti vámhatóságoknak és a Bizottságnak közös erőfeszítéseket kell tenniük a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítésére. A Bizottság például szakértői csoportot állít fel és megszervezi a nemzeti vámhatósági kapcsolattartó pontok hálózatát annak érdekében, hogy megelőzze azoknak az interneten értékesített áruknak a behozatalát, amelyek szellemitulajdon-jogokat sértenek.

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése elleni küzdelem ezenkívül a tiltott áruk EU-ba irányuló exportjának megelőzésére is kiterjed. A Bizottság és a tagállamok aktívan részt vesznek mind a származási országokkal, mind pedig egyéb fogyasztó országokkal folytatott vámügyi együttműködésekben, amelyek olyan konkrét kezdeményezésekben nyilvánulnak meg, mint például a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó vámügyi együttműködésre vonatkozó EU-Kína cselekvési terv. A terv a várakozások szerint megteremti az alapját annak, hogy csökkenteni lehessen az EU és Kína közötti kétoldalú kereskedelemben előforduló, a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogsértések mértékét.

KÖVETKEZTETÉSEK

A szellemi tulajdonhoz fűződő, különböző formában testet öltő jogok az új, tudásalapú gazdaság alappillérei. A jövőben az európai vállalkozások értéke, piaci tőkeértéke és versenyelőnye jelentős részben az általuk birtokolt immateriális javakból fog adódni. A szellemi tulajdon az új gazdaságot tápláló tőke. A szellemitulajdon-portfolióknak a használat engedélyezése és az üzleti célú hasznosítás révén való hatékonyabb kezelése az új üzleti modellek szempontjából központi kérdés.

Az alkotók, a szolgáltatók és a fogyasztók javát és boldogulását egyaránt szolgáló, egységes digitális piac létrehozásában rejlő potenciált nem szabad alábecsülni. Európának sürgősen mozgósítania kell a rendelkezésére álló humán és műszaki erőforrásokat annak érdekében, hogy létrejöjjön a kreatív tranzakciók lendületes és versenyképes online piaca, amely lehetővé teszi, hogy a digitális termékek és szolgáltatások a lehető legszélesebb körben terjeszthetők legyenek és ebből mindenki egyaránt profitáljon.

A szellemitulajdon-jogokra vonatkozóan felvázolt átfogó stratégia választ ad e kihívásra. A fentiekben bemutatott ambiciózus bizottsági munkaprogram megvalósítása az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a tagállamok részéről egyaránt magas szintű elkötelezettséget követel meg. A szellemitulajdon-jogban rejlő hatalmas potenciál kiaknázásához Európának teljes mértékben támaszkodnia kell szellemi örökségére. Ahogyan azt a fenti kezdeményezések bizonyítják, további lépésekre van szükség ahhoz, hogy a lehetőségek valóban növekedéshez és magas színvonalú foglalkoztatáshoz vezethessenek.

A felmerülő újabb kihívások és prioritások, a szerzett tapasztalatok, valamint a technológiák terén és a társadalomban végbemenő változások figyelembevételével a Bizottság kész arra, hogy felülvizsgálja a stratégiát, és az érdekeltekkel szoros együttműködésben levonja a megfelelő következtetéseket.

MELLÉKLET: A BIZOTTSÁG ÁLTAL MEGVALÓSÍTANDÓ INTÉZKEDÉSEK

Sz. | Intézkedés | Leírás | Ütemezés |

1 | Egységes szabadalmi oltalom | Az (1) egységes szabadalmi oltalom létrehozásáról és a (2) fordítási szabályokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslatok. | A Bizottság 2011. április 13-án elfogadta az (1) és a (2) kérdésre vonatkozó javaslatokat. |

2 | A szellemitulajdon-jogok valorizációs eszköze | Átfogó elemzés a jelenleg készülő megvalósíthatósági tanulmány alapján és jelentéstétel az Európai Tanácsnak. | 2011 végéig javaslat kerül benyújtásra. |

3 | A közösségi védjegyről szóló rendelet és a védjegyirányelv felülvizsgálata | A javaslatok célja az uniós védjegyrendszer hatékonyabbá, eredményesebbé és egységesebbé tétele. | 2011 második fele |

4 | Árva művek | Az árva művek bizonyos engedélyezett felhasználási formáiról szóló irányelvjavaslat. | 2011 első fele |

5 | A szerzői jogok több területet érintő közös kezelése | A szerzői jogok európai szintű igazgatására szolgáló stabil keretrendszer létrehozása céljából jogszabályalkotási javaslat az internetes szerzői jogok használatának engedélyezésére szolgáló európai keretrendszerről | 2011 második fele |

6 | Audiovizuális művek | Zöld könyv alapján nyilvános konzultáció az audiovizuális művek online terjesztéséhez kapcsolódó kérdésekben. | 2011 második fele |

7 | További intézkedések a szerzői jogok területén | Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően jelentéstétel és annak felmérése, hogy szükség van-e további intézkedésekre annak érdekében, hogy az uniós polgárok, az internetes tartalomszolgáltatók és a jogtulajdonosok teljes mértékben részesülhessenek a digitális belső piac biztosította előnyökből. | 2012 |

8 | A magáncélú többszörözésre kivetett díjak | Magas szintű független közvetítő kijelölése az érdekeltek között létrehozandó, a magáncélú többszörözésre kivetett díjakra vonatkozó megállapodás kialakítása érdekében. | 2011 második fele |

9 | Felhasználók által létrehozott tartalom | Konzultáció az érdekeltekkel. | 2012 második fele |

10 | Európai szerzői jogi kódex | Értékelés és egyeztetés az érdekeltekkel, majd erről jelentéstétel. | 2012 és azt követően |

11 | A 2001/29/EK irányelv felülvizsgálata | Jelentés a 2001/29/EK irányelv alkalmazásáról az irányelv 12. cikke alapján. | 2012 |

12 | A Hamisítás és a Kalózkodás Európai Megfigyelőközpontja | A Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak a szellemitulajdon-jogok védelméhez kapcsolódó egyes feladatokkal, és többek között a köz- és a magánszféra képviselőit egyesítő, a Hamisítás és a Kalózkodás Európai Megfigyelőközpontjának létrehozásával való megbízásáról szóló rendeletre irányuló javaslat. | 2011. május |

13 | A szellemitulajdon-jogok védelmét kiegészítő jogok | Tanulmány készítése annak meghatározására, hogy milyen gazdasági és társadalmi hatása van az üzleti titkok megsértésének és a versenynek a törvényesség kereteit feszegető, a jogsértő termékutánzáshoz hasonló eszközeinek, valamint az e területre vonatkozó uniós megközelítésből származó potenciális gazdasági előnyök felmérése érdekében. | 2012 vége |

14 | Nem mezőgazdasági földrajzi árujelzők | Megvalósíthatósági tanulmány a nem mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőinek uniós szintű védelméről. A tanulmány magában foglalja majd a meglévő tagállami jogi keretek elemzését, valamint az érdekelt felek igényeinek és a nem mezőgazdasági földrajzi árujelzők oltalma által a gazdaságra gyakorolt potenciális hatásoknak a mélyreható értékelését. | 2012 második fele |

15 | A szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálata | Az irányelv felülvizsgálata olyan keretek létrehozás céljából, amelyek lehetővé teszik mindenekelőtt a szellemitulajdon-jogok interneten keresztül történő megsértésével szembeni eredményesebb fellépést. | 2012 első fele |

16 | Az egyes szellemi tulajdonjogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági rendelkezésekről szóló rendelet felváltása | Új vámrendeletre irányuló javaslat, amelynek célja a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésének megerősítése, a hatékony fellépést lehetővé tévő körülmények megteremtése és egyúttal az eljárások egyszerűsítése. | 2011. május |

17 | A szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos jogsértéseket célzó, önkéntes intézkedések | Az érdekelt felek közötti megállapodás (egyetértési megállapodás) a hamisított áruk interneten történő értékesítéséről és az utókövetési folyamatról. | Az egyetértési megállapodás 2011. május 4-én aláírásra került, az értékelés és a felülvizsgálat 2012 közepén várható. |

18 | A COPIS elnevezésű uniós adatbázis | A vállalatok által vámhatósági intézkedés iránt benyújtott kérelmek hatékony kezelését és a feltartóztatott árukra vonatkozó statisztikák készítését lehetővé tévő adatbázis létrehozása. | 2012 első fele |

19 | A szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő védelmére és érvényesítésére vonatkozó 2004. évi bizottsági stratégia felülvizsgálata | A stratégia felülvizsgálata annak napjaink igényeihez és fejleményeihez való igazítása és a szellemitulajdon-jogok harmadik országokban történő érvényesítésének fokozása érdekében, továbbá együttműködés a kereskedelmi megállapodások keretei között. | 2011 vége |

[1] Lásd: Európa 2020 Stratégia (COM (2010) 2020), 2011-es éves növekedési jelentés (COM (2011) 11), Európai digitális menetrend (COM (2010) 245), Egységes piaci intézkedéscsomag (COM (2011) 206) és Innovatív Unió (COM (2010) 546).

[2] „A tudás értéke: európai vállalkozások és a szellemi tulajdon kihívása”, a The Economist által közzétett Economist Intelligence Unit white paper, 2007. A válaszadók 53%-a nyilatkozott úgy, hogy üzleti modelljük szempontjából a szellemi tulajdonjogok használata az elkövetkezendő két évben rendkívül fontos vagy kritikus jelentőségű lesz, míg a válaszadók 35%-a vélte úgy, hogy ez már a felmérés készítése idején is így volt.

[3] The Work Foundation: The knowledge economy in Europe , az Európai Tanács 2007. tavaszi ülésére készített jelentés.

[4] Forrás: http://www.wipo.int/sme/en/documents/valuing_patents.htm.

[5] Forrás: Ocean Tomo, idézi: „The 2011 drug patent 'cliff' and the evolution of IP evaluation”, Liza Porteus Viana, Intellectual Property Watch, 2011. január 11.

[6] Forrás: Eurobrand Study 2009, Country Review, http://study.eurobrand.cc.

[7] Forrás: Eurostat.

[8] A szerzői jogra épülő iparágakon belül a szoftver- és adatbázisgyártás messze a legnagyobb arányt teszi ki: az ezen iparágaknak tulajdonított forgalom közel egynegyedét adja.

[9] Az Európai Kiadók Szövetsége szerint a könyvkiadásban a teljes munkaidős foglalkoztatottak száma 135 000, és az ágazat mintegy 24 milliárd EUR-val járul hozzá az EU GDP-jéhez.

[10] A Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) szerint az EU-ban a zenei hangfelvételek piaci értéke 6 milliárd EUR körül van. A zenei hangfelvételek piaca a csaknem 30 milliárd EUR értékű teljes zenei piac mintegy egyötödét adja.

[11] A filmgyártás, a filmterjesztés és a filmvetítés, valamint a videókölcsönzés és -értékesítés a szerzői jogokból származó forgalom 10%-át adja. Az európai audiovizuális iparágban évente több mint 1100 film készül, és az ágazat több mint egymillió főt foglalkoztat. Forrás: Multi-Territory Licensing of Audiovisual Works in the European Union, KEA tanulmány, 2010. október.

[12] 2010. évi európai versenyképességi jelentés, Bizottsági szolgálati munkadokumentum – SEC(2010) 1276 végleges.

[13] COM (2010) 790 végleges.

[14] A Tanács 2011/167/EU határozata (2011. március 10.) az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített együttműködésre való felhatalmazásról, HL L 76, 2011.3.22., 53. o.

[15] COM (2011) 215 végleges és COM (2011) 216 végleges.

[16] Ld. a 2. pontot és az 5. lábjegyzetet.

[17] Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről, HL L 299., 2008.11.8., 25. o.

[18] A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről, HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

[19] A Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) által kiadott 2010-es „Music Report” arról számol be, hogy egy európai átlagosan kevesebb mint 2 EUR-t költ digitális zenére, ezzel szemben egy amerikai 8 EUR-t, egy japán pedig 7 EUR-t költ erre átlagosan.

[20] Az Emusic, az egyik vezető szolgáltató 27 tagállamban van jelen, és katalógusa 10 millió zeneszámot tartalmaz. Az iTunes 15 tagállamban van jelen, a 7digital és a Vodafone 12 tagállamban, a Nokia (OviMusic) 11 tagállamban, a YouTube 10 tagállamban, a LastFM pedig 9 tagállamban: http://www.pro-music.org/Content/GetMusicOnline/stores-europe.php.

[21] Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK irányelv, HL L167., 2001.6.22., 10. o.

[22] E kezdeményezések példái a Global Repertoire Database (globális műsorszám-adatbázis, GRD) és az Automated Content Access Protocol (automatizált tartalom-hozzáférési protokoll, ACAP). A Bizottság már támogatja az Accessible Registries of Rights information and Orphan works projekt (szerzői jogi információk és árva művek központi adatbázisa, ARROW) elnevezésű projektet a jogtulajdonosok azonosítása, illetve annak érdekében, hogy egyértelműen meg lehessen határozni egy meghatározott mű jogállását (pl. árva vagy már nem forgalmazott mű).

[23] Ezt a kérdést a Bizottságnak a „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” című zöld könyve és az azonos című későbbi bizottsági közlemény is felveti (sorrendben COM (2008) 466 és COM (2009) 532). A dokumentumokban az a következtetés fogalmazódott meg, hogy a kérdés további vizsgálata szükséges.

[24] Ezek a díjak a felvevőkészülékekre és a nyers adathordozók után egyes tagállamokban beszedett pénzösszegek. A díjak jogszabályi kivételt hoztak létre a magáncélú többszörözésre vonatkozóan. Az Econlaw (2007) szerint az Európai Unióban a digitális eszközök és adathordozók eladásaiból 2006-ban 453 millió EUR gyűlt össze a magáncélú többszörözés címén.

[25] A már nem forgalmazott művek annyiban különböznek az árva művektől, hogy szerzőik vagy kiadóik ismertek, de az adott könyv nem szerezhető meg a hagyományos vagy elektronikus kereskedelmi csatornákon keresztül. Az árva művek olyan művek, amelyeknél a szerző nem ismert vagy – ha ismert is – nem lelhető fel.

[26] http://www.europeana.eu/portal/

[27] http://ec.europa.eu/internal_market/copyright/copyright-infso/copyright-infso_en.htm#otherdocs.

[28] Az európai digitális menetrend (23. o.) kiemeli, hogy a tudásátadással kapcsolatos tevékenységek számára hatékony irányítást és megfelelő pénzügyi eszközöket kell biztosítani, és a közpénzből finanszírozott kutatások eredményeit (tudományos adatokat és értekezéseket) széles körben, nyíltan hozzáférhető publikációk formájában közzé kell tenni. Az innovatív Unióról szóló közleményben a Bizottság meghirdeti, hogy elő fogja mozdítani a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeihez való nyílt hozzáférést, valamint célul tűzi, hogy az EU kutatási keretprogramjai keretében finanszírozott projektek esetében a publikációkhoz való nyílt hozzáférés általánossá váljon (20. kötelezettségvállalás).

[29] COM (2008) 464 végleges.

[30] Az Európai Parlament és a Tanács 2001/84/EK irányelve (2001. szeptember 27.) az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról, HL L 272., 2001.10.13., 32. o.

[31] Egyes tagállamok az elhunyt művészek műalkotásai vonatkozásában 2012. január 1-jéig mentességet kaptak a követő jogok alkalmazása alól. Az örökölt követő jogok hatálya alá tartozó művek kereskedelme négyszer akkora, mint az élő művészek műalkotásainak kereskedelme. A Bizottság jelentése így jellegét tekintve előretekintő lesz.

[32] Az üzleti titok fogalma az olyan know-how-ra vonatkozik, amelyet nem – vagy még nem – vettek nyilvántartásba ipari tulajdonnal kapcsolatos jogként, de amely tulajdonosa számára valós vagy potenciális értéket képvisel, ugyanakkor a nyilvánosság számára nem közismert és nem könnyen felismerhető, és amelynek titokban tartására a tulajdonos ésszerű erőfeszítést tett.

[33] Erre vonatkozóan lásd például: Bundesministerium des Innern, Verfassungsschutzbericht 2009; a dokumentum a következő internetcímen érhető el: http://www.bmi.bund.de/SharedDocs/Downloads/DE/Broschueren/2010/vsb2009.pdf?__blob=publicationFile .

[34] Ld. a Forrester Consulting által (az RSA és a Microsoft megbízásából) készített tanulmányt: „The Value of Corporate Secrets: How Compliance and Collaboration Affect Enterprise Perceptions of Risk”, 2010. március. A tanulmány elérhető a http://www.rsa.com/go/press/RSATheSecurityDivisionofEMCNewsRelease_4510.html internetcímen.

[35] Ezeket egyes jogrendszerekben „szolgai utánzatoknak” nevezik.

[36] A „hamisítás és kalózkodás” kifejezés alatt a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkéről szóló bizottsági nyilatkozatban (HL L 94., 2005.4.13., 37. o.) említett szellemitulajdon-jogok bármelyikének megsértése értendő.

[37] OECD: Magnitude of counterfeiting and piracy of tangible products (A materiális javakkal kapcsolatos hamisítás és kalózkodás nagyságrendje) – 2009. novemberi aktualizált változat, http://www.oecd.org/document/23/0,3343,en_2649_34173_44088983_1_1_1_1,00.html .

[38] http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/statistics

[39] CEBR (2000): The Impact of Counterfeiting on four main sectors in the European Union (A hamisítás hatása az Európai Unió négy fő ágazatában), Centre for Economic and Business Research, London.

[40] Lásd pl. Europol: „OCTA 2011 – EU Organised Crime Threat Assessment” (OCTA 2011 – Az EU értékelése a szervezett bűnözéssel összefüggő veszélyekről), http://www.europol.europa.eu/publications/European_Organised_Crime_Threat_Assessment_(OCTA)/OCTA_2011.pdf.

[41] 2004/48/EK irányelv (2004. április 29.) a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 16. o.)

[42] A Tanács 1383/2003/EK rendelete (2003. július 22.) az egyes szellemitulajdon-jogokat feltehetően sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről és az ilyen jogokat ténylegesen sértő áruk ellen hozandó intézkedésekről (HL L 196., 2003.8.2., 7. o.).

[43] Lásd a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok belső piaci érvényesítésének megerősítéséről szóló, 2009. szeptember 11-i COM (2009) 467 bizottsági közleményt.

[44] COM (2010) 779, http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/index_en.htm.

[45] A Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság által 2009-ben végzett Eurobarométer felmérés (ld. a következő internetcímen: http://ec.europa.eu/public_opinion/) feltárta, hogy a fogyasztók körében csupán 55% (LT és DK) és 84% (FR) között van azok aránya, akik tudnak a hamisításra és a kalózkodásra vonatkozó uniós szabályok létezéséről. Ez az arány sokkal alacsonyabb, mint az egyéb szakpolitikai területekkel kapcsolatos tudatosság esetében kapott érték. Ezenkívül a felmérésből az is kiderült, hogy minden ötödik uniós polgárral előfordult már legalább egyszer az, hogy tudtán kívül hamisított terméket vásárolt.

[46] Az Európai Parlament 2010. szeptember 22-i 2009/2178(INI) állásfoglalása.

[47] Lásd http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/documents_en.htm.

[48] http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/directives_en.htm.

[49] A szellemi tulajdonhoz fűződő jog a Charta 17. cikkének (2) bekezdése értelmében alapjognak minősül.

[50] http://ec.europa.eu/internal_market/iprenforcement/stakeholders_dialogues_en.htm#Sale .

[51] http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2010-0340+0+DOC+XML+V0//HU.

[52] HL C 129., 2005.5.26., 3. o.

[53] Az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikkének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 208. cikkének megfelelően.

[54] A TRIPS-megállapodás 7. cikke. A Bizottság teljes mértékben támogatni fogja azoknak a 2011. május 13-án Isztanbulban vállalt kötelezettségeknek a teljesítését, amelyek célja rugalmasságok biztosítása a közegészség védelme érdekében, és különösen annak előmozdítása, hogy a gyógyszerek mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, továbbá hogy a fejlődő országok e téren segítséget kapjanak; ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy e rugalmasságok ne sértsék a jogtulajdonosok törvényes jogait.

[55] Lásd az ADE által a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának megbízásából 2010 novemberében készített, „Evaluation of the Intellectual Property Rights Enforcement Strategy in Third Countries” (A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok harmadik országokban történő érvényesítésére vonatkozó stratégia értékelése) című tanulmányt: http://trade.ec.europa.eu/doclib/cfm/doclib_section.cfm?sec=180&langId=en .

[56] Az ACTA – amelynek szövege a http://ec.europa.eu/trade/creating-opportunities/trade-topics/intellectual-property/anti-counterfeiting/ internetcímen érhető el – az 1994. évi TRIPS-megállapodásra épül, és célja a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítésére vonatkozó globális normák javítása. Rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vállalatok és az egyének hogyan szerezhetnek érvényt jogaiknak a bíróságon, a határokon és az interneten.

[57] A „Global Access In Action” projekt a Világgazdasági Fórum szellemi tulajdonnal foglalkozó tanácsának (Global Agenda Council on IP) bábáskodásával indult útjára, és megvalósítása a WIPO, valamint más köz-, illetve magánszférabeli partnerek támogatásával folyik. Ld.: http://globalaccessinaction.org.

[58] A Tanács 2009. március 16-i állásfoglalása (HL C 71., 2009.3.25., 1. o.)