[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2011.4.12.

COM(2011) 202 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Intelligens hálózatok: az innovációtól a megvalósításig

{SEC(2011) 463 végleges}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Intelligens hálózatok: az innovációtól a megvalósításig

1. Bevezetés

Az 2020-ig felvázolt uniós menetrend világos üzenetet hordoz Európa számára. Az EU jövőbeni gazdasági és foglalkoztatásbeli növekedésének záloga mind nyilvánvalóbb módon az európai polgárok és vállalatok számára kínált termékek és szolgáltatások innovációja. Az innováció segít megküzdeni az egyik legfőbb kihívással is, amellyel napjainkban Európának szembe kell néznie, tudniillik a természeti erőforrások hatékony és fenntartható felhasználásának biztosításával. Az ezt szem előtt tartó gondolkodásnak a jövőbeli energiainfrastruktúra kialakításában is tükröződnie kell. A meglévő hálózatok és mérési rendszerek jelentősebb korszerűsítése nélkül stagnálni fog a megújulóenergia-termelés, veszélybe kerül a hálózati biztonság, elszalasztjuk az energiamegtakarításra és -hatékonyságra kínálkozó lehetőségeket, és nagy mértékben le fog lassulni a belső energiapiac fejlődési üteme.

Az intelligens hálózatok[1] olyan korszerűsített villamosenergia-hálózatokként jellemezhetők, amelyekhez kétirányú – a szolgáltató és a fogyasztó közötti digitális adatátvitel, valamint intelligens mérési és nyomonkövetési rendszerek társulnak. Az intelligens hálózatoknak rendszerint szerves részét alkotja az intelligens mérés. A Bizottság felállított egy intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoportot, mely politikai és szabályozási tanácsokat ad az intelligens hálózatok európai alkalmazásával kapcsolatban. A munkacsoport által készített jelentés körvonalazza a lehetséges szolgáltatásokat és funkciókat, valamint ezek várható előnyeit. E fenti tényezők tekintetében, melyeket a kísérő szolgálati munkadokumentum is ismertet, messzemenő egyetértés uralkodik az ágazat[2] [3][4] a hatóságok[5] és a fogyasztói szervezetek[6] körében.

A várható előnyök széles körben elismertek: Az intelligens hálózatok lehetővé teszik a fogyasztók, a háztartások, a vállalkozások, a többi hálózati felhasználó és az energiaszolgáltatók közötti közvetlen interakciót és kommunikációt. A fogyasztóknak ezzel korábban nem tapasztalt lehetősége nyílik egyéni fogyasztói szokásaik közvetlen ellenőrzésére és befolyásolására, ami vonzóvá teszi számukra a hatékonyabb energiafelhasználásra való áttérést, főként ha az párosul a felhasználás időpontját figyelembe vevő árképzéssel. A hatékonyabb, célzottabb irányítás növeli a hálózat üzemeltetésének biztonságosságát és gazdaságosságát. A jövő szén-dioxid-mentes energiarendszerének gerincét az intelligens hálózatok fogják képezni. Segítségükkel nagy mennyiségű tengeri és szárazföldi megújuló energia integrálható a rendszerbe, és miközben elő fogják mozdítani az elektromos járművek elterjedését, továbbra is gondoskodnak a hagyományosan megtermelt energia rendelkezésre állásáról és az energiarendszer egyensúlyáról. Az intelligens hálózatok bevezetése alkalmat kínál – a főként kkv-k által fémjelzett elektrotechnikai és elektronikai iparban tevékenykedő – uniós technológiaszolgáltatóknak arra, hogy a jövőben fokozzák versenyképességüket és vezető szerepet töltsenek be a globális technológiai színtéren.[7] Végül az intelligens hálózatok a hagyományos energetikai vállalkozások és az új belépők, például IKT-vállalkozások (köztük kkv-k) számára platformot jelentenek új, innovatív energetikai szolgáltatások kidolgozására, az adatvédelem és a kiberbiztonsággal kapcsolatos kihívások kellő figyelembevétele mellett. Ez a dinamikus folyamat várhatóan ki fogja élezni a kiskereskedelmi piaci versenyt, előmozdítja az üvegházhatásúgáz-kibocsások csökkentését és lehetőséget teremt a gazdasági növekedésre.

Az intelligens hálózatok ily módon nagyban hozzájárulhatnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó jelenlegi stratégia sikeréhez, ideértve az „Erőforrás-hatékony Európa” elnevezésű kiemelt kezdeményezésben javasolt energetikai célokat és éghajlat-változási célkitűzéseket, hiszen mindezek a belső energiapiac lényegi elemei. A harmadik energiacsomagban megfogalmazott rendelkezések és különösen a villamos energiáról szóló 2009/72/EK irányelv I. mellékletének 2. pontja kötelezettségként írják elő a tagállamok számára az (intelligens hálózatok megvalósulását döntően segítő) intelligens mérési rendszerek bevezetésére vonatkozó értékelést[8], valamint a kedvezően értékelt mérőberendezések 80%-ának üzembe helyezését. Az intelligens hálózatok olyan eszköznek is tekinthetők, amely révén a tagállamok az energiahatékonyság előmozdítására vonatkozó kötelezettségüket teljesítik[9]. Az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK irányelv (amelynek felülvizsgálatát a Bizottság jelenleg mérlegeli[10]) szintén olyan mérést ír elő, amely pontosan tükrözi a végső fogyasztó tényleges energiafogyasztását, és tájékoztatást nyújt a tényleges felhasználási időszakról. Az Európai Tanács 2011. februári ülésén elismerte az intelligens hálózatok szerepének fontosságát, és felszólította a tagállamokat, hogy az európai szabványügyi testületekkel és az ágazattal egyeztetve gyorsítsák fel a munkát annak érdekében, hogy az elektromos járművek töltőrendszereire vonatkozó műszaki szabványokat 2011 közepéig, az intelligens hálózatokra és fogyasztásmérőkre vonatkozó műszaki szabványokat pedig 2012 végéig el lehessen fogadni.”[11] Ami az intelligens hálózatok hosszú távú jelentőségét illeti, „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című bizottsági közlemény[12] leszögezi, hogy az intelligens hálózatok különös jelentőséggel bírnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság szempontjából, hiszen előmozdítják a keresletoldali hatékonyság növelését, a megújuló energiaforrások térnyerését, a megosztott villamosenergia-termelést és a közlekedési ágazat villamosítását.

Az elmúlt évtizedben mintegy 300 intelligens hálózatokkal kapcsolatos projekt indult Európában, melyek keretében több mint 5,5 milliárd EUR-t[13] fordítottak beruházásokra. Mindezt az 1. ábra szemlélteti. Az EU költségvetésére ebből mintegy 300 millió EUR hárult. Az EU-ban a intelligens hálózatok tényleges kiépítése egyelőre kezdeti szakaszban van.[14] Napjainkban az EU háztartásainak csak kb. 10%-ában szereltek fel valamilyen fajta intelligens mérőberendezést, és ezek többsége sem feltétlenül nyújt teljes körű szolgáltatást a fogyasztók részére. Az intelligens mérőberendezéssel rendelkező fogyasztók azonban így is 10%-kal tudták csökkenteni energiafogyasztásukat.[15] Egyes kísérleti projektek eredményei arra utalnak, hogy a tényleges energiamegtakarítás még ennél is több lehet.[16] Más kísérleti projektek kimutatták, hogy az intelligens hálózatok révén jelentősen csökken a kibocsátott CO2-mennyiség. Az intelligens hálózatok globális hatását vizsgáló „Smart 2020” tanulmány[17] becslése szerint a kibocsátott CO2 mennyisége 15%-kal csökkent. Az Egyesült Államok energiaágazatát elemző EPRI-tanulmány[18] a teljes hazai CO2-kibocsátásmennyiség közel 9%-os csökkenéséről számol be 2006-ra nézve. A Bio Intelligence Service által készített tanulmány[19] következtetése szerint az intelligens hálózatok 2020-ig csaknem 9%-kal képesek csökkenteni az EU energiaágazatának éves primerenergia-fogyasztását. A várakozások szerint az intelligens hálózatok új munkahelyeket teremtenek és további gazdasági növekedést eredményeznek.[20] Az intelligens háztartási berendezések világpiaca az előrejelzések alapján 2011 és 2015 között 3,06 milliárdról 15,12 milliárd USD-ra fog nőni.[21] Egy további becslés[22] szerint a várt beruházások kb. 15%-a az intelligens mérési eljárások terén, 85%-a pedig a rendszer maradék részének korszerűsítése terén valósul majd meg.

Pillanatnyilag jelentős űr tátong az európai beruházások tényleges és optimális mértéke között, ami csak részben magyarázható a jelenlegi gazdasági hanyatlással. A beruházási költségek vélhetően elsősorban a hálózatüzemeltetőkre és az ellátókra fognak hárulni. Ugyanakkor a hálózatüzemeltetők nem lesznek hajlandók nagyobb mérvű beruházásokra mindaddig, amíg kidolgozásra nem kerül egy méltányos költségmegosztási rendszer, és egyensúlyt nem sikerül találni a rövid távon szükséges beruházási költségek és a hosszabb távon remélhető haszon között.

A beruházók egyelőre az értéklánc mentén való költség- és haszonmegosztás optimális modelljén dolgoznak. Nem egyértelmű, miként lehet az intelligens hálózatok komplex rendszereit integrálni, hogyan kerüljenek kiválasztásra a költséghatékony technológiák, mely műszaki normák érvényesüljenek a jövőbeli intelligens hálózatok tekintetében, és az is kérdés, hogy a fogyasztók elfogadják-e egyáltalán az új technológiát.

[pic]

Ezekre a kérdésekre az intelligens hálózatok bevezetésének meggyorsítása érdekében mihamarabb meg kell találni a választ. A Bizottság javaslata szerint célszerű az alábbiakra összpontosítani:

1. műszaki szabványok kidolgozása;

2. a fogyasztói adatok védelmének biztosítása;

3. az intelligens hálózatok alkalmazását ösztönző szabályozási keret megalkotása;

4. nyitott és versenyalapú kiskereskedelmi piac biztosítása a fogyasztók érdekében;

5. technológiai és rendszer-innovációk folyamatos támogatásának biztosítása.

2. A kihívások kezelése – politikai kezdeményezések az intelligens hálózatok európai alkalmazásának lehetővé tétele érdekében

2.1. Az intelligens hálózatokra vonatkozó közös európai szabványok kidolgozása

Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésének következtetései megerősítik az intelligens hálózatokra vonatkozó európai szabványok kidolgozásának szükségességét.

Ez a munka már 2009 márciusában megkezdődött, amikor a mérőműszerekről szóló irányelv és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv alapján a Bizottság az CEN, a CENELEC és az ETSI európai szabványügyi szervezeteket olyan intelligens közüzemi (villany, gáz, víz, távhő) mérőeszközök interoperabilitását célzó európai szabványok megállapításának feladatával bízta meg[23], amelyek képesek adatátviteli jegyzőkönyvek rögzítésére és egyéb feladatok ellátására, például biztosítják a rendszerek közötti interoperabilitást a fogyasztói interfészekkel való biztonságos kommunikáció érdekében, ily módon téve lehetővé a fogyasztó számára, hogy a tényleges fogyasztás tükrében módosítsa fogyasztási szokásait. A szabványügyi szervezeteknek a kommunikációs szabványokat 2010 márciusában, a többi funkcióra vonatkozó végleges harmonizált megoldásokat pedig 2011 decemberére kellett volna letenniük az asztalra; ezekkel azonban csaknem egy teljes évet késtek. A Bizottság időközben – az intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoport köztes eredményeinek fényében – lépéseket tett a megbízás hatókörének tisztázása, illetve a további késedelem elkerülése érdekében. Az intelligens mérőberendezésekre vonatkozó európai szabványok első meghatározása ezért csak 2012 végére várható.

2010 júniusában a Bizottság a meglévő szabványok felülvizsgálatával, valamint új európai szabványok megállapításával bízta meg[24] a szabványügyi szervezeteket annak érdekében, hogy 18 hónapon belül el lehessen fogadni az elektromos járművek töltőegységeinek az elektromos járművek minden típusával és a villamosenergia-ellátó pontokkal való interoperabilitására vonatkozó harmonizált európai megközelítést. Ez a harmonizáció lehetővé fogja tenni, hogy a felhasználók ugyanolyan töltőegységet használhassanak többféle elektromos járműhöz, és biztosítani fogja, hogy az ilyen töltőegységek az EU egész területén csatlakoztathatók és működtethetők legyenek. Széles körű az egyetértés a tekintetben, hogy Európában mihamarabb szükség van ezekre a szabványokra.

2011. március 1-jén a Bizottság megbízást[25] adott az európai szabványügyi szervezeteknek, hogy 2012 végéig dolgozzanak ki szabványokat az intelligens hálózatok magas színvonalú szolgáltatásai és funkciói bevezetésének megkönnyítésére. A megbízás hátterében a Bizottság intelligens hálózatokkal foglalkozó munkacsoportjában és az európai szabványügyi szervezetek intelligens hálózatokkal foglalkozó közös munkacsoportjában részt vevő érdekeltek közötti konszenzus áll, ami garancia lehet a folyamat zökkenőmentes és megfelelő ütemű lebonyolítására.

Az Európai Tanács 2011. februári ülésén megállapított 2012-es határidő teljesülését nyomonkövetési rendszer biztosítja. Ha az 2011-es év folyamán nem történik kellő mértékű előrelépés, a Bizottság – például egy hálózati szabályzat meghatározásával – gondoskodni fog a határidő teljesüléséről és a szükséges szabványok megállapításáról.

Ezenkívül a Bizottság folytatni kívánja az európai szabványosítási politika felülvizsgálatát az általa kibocsátott, „Az IKT-szabványosítás modernizálása az Európai Unióban: az előttünk álló út” című fehér könyv[26], valamint a szabványosítás területén világviszonylatban tapasztalt fejlemények alapján.

6. Az intelligens hálózatokkal kapcsolatos szabványokra vonatkozó intézkedések

7. Munkacsoportja révén a Bizottság ellenőrizni fogja a megbízásban rögzített munkaprogram végrehajtását, biztosítva a szabványok időben történő elfogadását. Ha 2011 során nem lesz kellő mértékű az előrelépés, a Bizottság – például egy hálózati szabályzat meghatározásával – gondoskodni fog a határidő teljesüléséről és a szükséges szabványok megállapításáról.

8. A Bizottság az intelligens hálózatok bevezetésének megkönnyítése érdekében figyelemmel fogja kísérni az európai és nemzetközi IKT-szabványok kidolgozását is.

2.2. Személyes adatok védelme és biztonsági kérdések

Az intelligens hálózatok széles fogyasztói körben való elfogadása szempontjából alapvetően fontos lenne – az adatvédelmi hatóságokkal, mindenekelőtt az európai adatvédelmi biztossal együttműködve – olyan jogi és szabályozási kereteket kialakítani, amelyek tiszteletben tartják a fogyasztók személyes adatainak védelmét. Hasonlóképpen fontos lenne megkönnyíteni a fogyasztók számára a valamely harmadik fél által feldolgozott energiafogyasztási adataik elérését és ellenőrzését.[27] Az információcsere során védeni kell a hálózatüzemeltetők és más szereplők bizalmas üzleti adatait is, illetve lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy a hálózati adatokat biztonságos módon tehessék egymás számára hozzáférhetővé.

A személyes adatok feldolgozását szabályozó irányadó jogszabály a személyes adatok védelméről szóló 95/46/EK irányelv[28]. Az irányelv technológiasemleges, a benne foglalt adatfeldolgozási alapelvek bármely ágazat személyesadat-feldolgozására alkalmazandók, így vonatkoznak az intelligens hálózatok bizonyos aspektusaira is. A „személyes adatok” meghatározásánál[29] körültekintően kell eljárni, hiszen a személyes és nem személyes adatok közötti különbségtétel rendkívül fontos az intelligens hálózatok későbbi alkalmazása szempontjából. Ha a feldolgozott adatok technikai jellegűek és nem vonatkoznak egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre, akkor a megosztott rendszerek üzemeltetői, az intelligens mérőberendezések üzemeltetői és az energetikai szolgáltató vállalkozások ezeket az adatokat a fogyasztók előzetes engedélye nélkül is feldolgozhatják. Noha az európai adatvédelmi keretszabályozás megfelelő és nem szükséges bővíteni alkalmazási körét, a nemzeti jogi keretek tekintetében szükség lehet bizonyos kiigazításokra annak érdekében, hogy azok figyelembe vegyenek egyes tervben lévő intelligenshálózati funkciókat. Természetesen elképzelhető, hogy az intelligens hálózatok széles körű alkalmazása folytán ki kell terjeszteni annak a kötelezettségnek a hatókörét, amely szerint a személyes adatok feldolgozásáról be kell számolni a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak. A tagállamok feladata gondoskodni arról, hogy ez az uniós és a nemzeti adatvédelmi jogszabályokkal teljes összhangban menjen végbe, amikor az intelligens hálózatok kiépülnek, illetve különösen amikor az adatok tulajdonjogával, a felettük való rendelkezéssel és az elérésükkel kapcsolatos szerep- és felelősségmegosztási kérdések eldőlnek.[30]

Az intelligens hálózatokkal foglalkozó bizottsági munkacsoport egyetért a „beépített személyesadat-védelemmel” kapcsolatos megközelítés[31] alkalmazásának szükségességében. Ez a megközelítés az európai szabványügyi szervezetek által kialakítandó szabványokban is tükröződni fog.

Végül az energiaellátás folyamatossága és a fogyasztók biztonsága szempontjából elengedhetetlen, hogy a hálózat kialakítása és fenntartása biztonságos legyen. Gondoskodni kell az európai intelligens hálózatokat támogató infrastruktúrák biztonságosságáról és ellenálló képességéről. Ezért a Bizottság számos érdekelt fél bevonásával szakértői csoportot hozott létre, hogy megteremtse az intelligens hálózatok védelmét, ezen belül kiberbiztonságát, valamint ellenálló képességét érintő kihívásokról folytatott magas szintű eszmecserék lehetőségét.

9. Az intelligens hálózatokkal kapcsolatos személyesadat-védelemre és adatbiztonságra vonatkozó intézkedések

10. A Bizottság figyelemmel fogja kísérni a nemzeti ágazati szabályozás alkalmazandó, az intelligens hálózatok adatvédelmi sajátosságait figyelembe vevő előírásait.

11. Az európai szabványügyi szervezetek olyan műszaki szabványokat fognak kialakítani az intelligens hálózatok tekintetében, amelyek tükrözik a „beépített személyesadat-védelemmel” kapcsolatos megközelítést.

12. A Bizottság továbbra is működtetni fogja azt az energiaipar és az IKT-ágazat képviselőiből álló szakértői csoportot, amelynek feladata, hogy értékelje a hálózat- és információbiztonságot és az intelligens hálózatok ellenálló képességét, valamint hogy támogassa a vonatkozó nemzetközi együttműködést.

2.3. Az intelligens hálózatok alkalmazásának szabályozásbeli ösztönzői

Az intelligens hálózatoknak mindenekelőtt a piac szabályai szerint kell megvalósulniuk. Az intelligens hálózatok kiépülésének fő nyertesei a hálózatüzemeltetők, ezért valószínűleg ők lesznek a fő befektetők is. A beruházásokat természetes módon vonzzák azok a lehetőségek, amelyek a hálózati hatékonyság növelésében és a rendszer általános működésének javításában rejlenek, tehát például a jobb keresletoldali visszajelzési[32] és költségtakarékossági mechanizmusokban (távirányítású mérőberendezések, alacsonyabb leolvasási költségek, a csúcsidei termelést végző létesítményekbe való befektetés kerülése stb.). Ha a háztartások és a vállalkozások könnyen hozzáférhetnek fogyasztással kapcsolatos adataikhoz, alacsonyan tarthatják energiaköltségeiket. Az energiaszolgáltatók, az energetikai szolgáltató vállalkozások és az IKT-szolgáltatók (vagy ezek kombinációi) számára az IKT-megoldások intelligens hálózatokkal egybekötött alkalmazása pedig lehetővé teszi a különféle megújuló energiaforrások széles körű hálózatba integrálását a rendszer általános megbízhatóságának megtartása mellett. Ennek egyik előfeltétele, hogy ezek a megoldások nyitottak, üzletimodell-semlegesek és inkluzívak maradjanak, megengedve a kkv-k teljes körű részvételét. Mindezek mellett az intelligens hálózatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy értéknövelt szolgáltatások álljanak a fogyasztók rendelkezésére.

A befektetők messzemenően egyetértenek abban, hogy olyan szabályozási keret kialakítására lenne szükség, amely ösztönzi az intelligens hálózatokba való befektetéseket. A villamos energiáról szóló és az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv egyfelől kötelezettségként írja elő, másfelől előnyössé teszi a tagállamok számára ilyen kereteket kialakítását. A szabályozásbeli ösztönzőknek rá kell bírniuk a hálózatüzemeltetőket, hogy bevételnövelésük alapját ne további mennyiségek eladása jelentse, hanem a hatékonyságnövelés és a csúcsidei termelést végző létesítményekbe való befektetés kerülése; azaz a mennyiségalapú modellről térjenek át a minőség- és hatékonyságalapú modellre. Az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv 10. cikkének (1) bekezdése a tagállamokat a mennyiségalapú ösztönzők megszüntetésére kötelezi. Ha az irányelv végrehajtásának értékeléséből az derül ki, hogy ez a rendelkezés elégtelen vagy nem megfelelő, a Bizottság mérlegelni fogja, hogy módosítsa-e azt az irányelv jövőbeni felülvizsgálata során, vagy inkább egészítse ki egy díjszabásról szóló, a harmadik energiacsomag részeként megalkotandó hálózati szabályzattal.

A villamos energiáról szóló irányelv I. mellékletének 2. pontja előírja a tagállamok számára, hogy legkésőbb 2012. szeptember 3-ig készítsék el az intelligens mérési rendszerek megvalósításának végrehajtási és ütemtervét. Tekintettel az intelligens hálózatok és az intelligens mérőberendezések közötti összefüggésre, e végrehajtási tervekhez szükség van az intelligens hálózatok kialakítására is; ezért e terveknek foglalkozniuk kell az intelligens hálózatok megvalósítását célzó szabályozásbeli ösztönzőkkel. Az Európai Bizottság éberen felügyeli a tagállamok előrehaladását, és 2011 végéig iránymutatásokkal szolgál a fő teljesítményindikátorok tekintetében. Ha a 2012-ben nem történik kellő mértékű előrelépés, a Bizottság szigorúbb szabályozás lehetőségét veszi fontolóra az intelligens hálózatok kiépítésére vonatkozóan.

A nemzeti ösztönző mechanizmusok megtervezésének fontos szempontja, hogy azok ne különbözzenek egymástól annyira, hogy ez a nemzeti határokon átnyúló kereskedelem és együttműködés kerékkötőjévé váljon. Ugyanezen okból szükséges, hogy az intelligens hálózatok megvalósítása hasonló ütemben menjen végbe az egyes tagállamokban. A nemzeti energiainfrastruktúrák közötti lényeges eltérések meghiúsítanák a vállalkozások és a fogyasztók számára az intelligens hálózatok előnyeinek teljes körű élvezetét. Az energiahálózatok építésére és korszerűsítésére vonatkozó engedélyezési eljárásokat célszerű ésszerűsíteni és optimalizálni, a regionális szabályozásbeli korlátokat és buktatókat pedig fel kell számolni. Ebből a szempontból komoly szerep hárul az EU egészére kiterjedő tízéves hálózatfejlesztési tervekre[33] és a regionális kezdeményezésekre[34].

13. Az intelligens hálózatokkal kapcsolatos meglévő szabályozási keret kiigazítását célzó intézkedések

14. A Bizottság szabályozásbeli ösztönzőket fog kialakítani az intelligens hálózatok megvalósítása érdekében, például az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv alkalmazása és felülvizsgálata keretében és/vagy egy díjszabásról szóló hálózati szabályzat vagy végrehajtási aktus révén.

15. A Bizottság iránymutatásokat fog adni az intelligens mérőberendezésekre vonatkozó tagállami végrehajtási tervek, valamint az azokban (esetleg) benne foglalt költség-haszon elemzések módszertanának meghatározásához.

16. A harmadik energiacsomagban megfogalmazott, az intelligens mérőberendezésekre vonatkozó célokon túlmenően a Bizottság fel kívánja kérni a tagállamokat olyan cselekvési tervek kidolgozására, amelyek szintén konkrét célokat tartalmaznak az intelligens hálózatok megvalósítására vonatkozóan.

17. A regionális kezdeményezésekben és a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatában (ENTSO-E) vállalt szerepe révén a Bizottság európai és regionális szintű koordinált fellépést szorgalmaz az intelligens hálózatok megvalósítása érdekében.

2.4. Az intelligens hálózatok versenyalapú kiskereskedelmi piacának kiépítése a fogyasztók érdekében

A villamos energiáról szóló irányelv értelmében a tagállamoknak jól működő és átlátható kiskereskedelmi piacokat kell kialakítaniuk (41. cikk), valamint meg kell könnyíteniük a hálózathoz való hozzáférést az új belépők, köztük azon energetikai szolgáltató vállalkozások és IKT-szolgáltatók számára, amelyek szolgáltatásaik révén képesek előmozdítani a fogyasztói magatartás fogyasztók javát szolgáló megváltozását. Az intelligens hálózatok megvalósulását segíti az is, hogy a villamos energiáról szóló irányelv kötelezővé teszi a tagállamok számára a szoros határidőn belüli szolgáltatóváltás megkönnyítését, továbbá annak biztosítását, hogy a fogyasztók hozzáférjenek a fogyasztási és számlázási információkhoz. E kötelezettségek nemzeti jogba való átültetését a Bizottság szigorúan felügyelni fogja. Ugyancsak fontos lehet a fogyasztóknak szóló közvetlen visszajelzések szorgalmazása, például otthoni mérőóra vagy más eszközök alkalmazásával. Az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv jövőbeni felülvizsgálata az energetikai szolgáltatások piaca megteremtésének további könnyítését célozza, többek között a fejlett mérőrendszerek bevezetésének támogatása révén.

Az intelligens hálózatok térnyerése a versenyképes kiskereskedelmi piacon reményeink szerint magatartás-változtatásra ösztönzi majd a fogyasztókat: tudatosabbá válnak és alkalmazkodnak az „intelligens” energiafogyasztás új mintáihoz. A fent ismertetett hatékonyságalapú üzleti modellre való áttérésnek ez fontos előfeltétele. A keresletoldali visszajelzés az új modell központi eleme, (csaknem valós idejű) interakciót kíván a fogyasztók energiagazdálkodása és a közüzemi szolgáltatók között, továbbá olyan villamosenergia-árak sokkal szélesebb körű alkalmazását, amelyek differenciáltak a felhasználási időszak tekintetében. Csak ezzel biztosítható, hogy a fogyasztók valóban motiváltak legyenek fogyasztói magatartásuk megváltoztatására.

Az intelligens hálózati technológia bevezetésével a megosztott rendszerek üzemeltetői hozzájutnának a fogyasztói mintákkal kapcsolatos részletes adatokhoz, ami jelentős versenyelőnyt jelentene számukra más piaci szereplőkkel szemben a testre szabott szolgáltatások kínálata terén. E kockázatok megfelelő kezelését a szabályozással kell megoldani. Ha a harmadik energiacsomag átültetése és a műszaki szabványok kidolgozása ezt a problémát nem kezeli kellőképpen, a Bizottság mérlegelni fogja további jogalkotási intézkedések meghozatalát.

18. Az intelligens hálózatokkal kapcsolatos, a fogyasztók számára versenyképes szolgáltatásokat biztosító intézkedések

19. A Bizottság az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata során minimumkövetelményeket fog bevezetni a fogyasztók rendelkezésére bocsátandó információk tartalmára és formájára, valamint a tájékoztatási szolgáltatások elérésére és a keresletgazdálkodásra (pl. a fogyasztás otthoni nyomon követése) vonatkozóan.

20. A Bizottság felügyelni fogja a harmadik energiacsomag ahhoz szükséges követelményeinek végrehajtását, hogy létrejöjjön az intelligens hálózatokon és fogyasztásmérésen alapuló szolgáltatásfejlesztések (pl. a felhasználás időpontját figyelembe vevő árképzés és a keresletoldali visszajelzés) átlátható és versenyképes kiskereskedelmi piaca. Amennyiben a követelmények nem teljesülnek vagy nem megfelelőek, a Bizottság esetleg további intézkedéseket hoz, vélhetően az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálata keretében.

2.5. Az innováció kitartó támogatása és mielőbbi megvalósítása

A Bizottság több kezdeményezést is útjára indított az energiahálózatok korszerűsítése érdekében. Ezek nemcsak az intelligens hálózatokkal kapcsolatos jövőképet formálták, de megteremtették a technológiai kutatás és fejlesztés iránti igényt is, és inspiráltak több olyan kisebb léptékű kísérleti projektet, amely alkalmas volt az intelligens hálózatok működésének demonstrálására és előnyeinek igazolására. Az elmúlt évtizedben – elsősorban az ötödik, hatodik és hetedik keretprogram költségvetéséből – mintegy 300 millió EUR-t fordítottunk ezekre a projektekre.[35] 2005 májusában a Bizottság életre hívta az intelligens hálózatok európai technológiai platformját[36] az intelligens hálózatokkal kapcsolatos közös európai uniós jövőkép és kutatási menetrend[37] kialakítása céljából. A fejlett villamosenergia-hálózati technológiát érintő kutatási-fejlesztési erőfeszítésekre folyamatosan szükség van: a platform feladata inputok szolgáltatása az ezzel kapcsolatos menetrendhez. A 2020. évi célokra tekintettel tavaly júniusban a SET-terv keretében elindult az európai villamosenergia-hálózati kezdeményezés (EEGI) az intelligens hálózati technológiák alkalmazásának felgyorsítása érdekében. E kezdeményezés, melynek súlypontját a rendszerszintű innováció jelenti, az intelligens hálózatokra vonatkozó nagyléptékű demonstrációk és K+F-projektek révén elő fogja segíteni, hogy tisztábban lássunk a technológiai integráció és az üzleti gyakorlatok kérdésében. Céljainak sorába tartozik a párhuzamosságok széles körű tudásmegosztással történő kiküszöbölése is. 2010 májusában az EEGI részletes végrehajtási tervet állított össze, mely kijelöli a 2010 és 2018 közötti időszak prioritásait. Ezek pénzügyi igényét kb. 2 milliárd EUR-ban állapítja meg.[38] A terv meghatározza, hogy a hálózatok mely pontján mutatkozik igény jelentősebb korszerűsítésekre (különösen az elosztási szintet illetően) és a szállító- és elosztórendszerek üzemeltetői közötti szorosabb együttműködésre a végpontok közötti villamosenergia-szállítás biztosítása érdekében. Ezeket a feladatokat az új IKT-komponensekbe, -rendszerekbe és -szolgáltatásokba való szükséges és köz-magán társulások által támogatott K+F-beruházások egészítik ki.[39]

Az ágazati szintű kezdeményezések mellett ott találunk olyan regionális és helyi szintű intézkedéseket is, mint a Polgármesterek Szövetsége[40] vagy a SET-tervben felvázolt, a közeljövőben induló „Intelligens városok és községek”[41] kezdeményezés. Ez utóbbi, melynek munkájához az EEGI saját, intelligens hálózatokkal kapcsolatos eredményeivel járul hozzá, a különböző energiaellátási és -felhasználási formák (villamos energia, gáz, fűtés és közlekedés) integrációjára összpontosít, szem előtt tartva az energiahatékonyság maximalizálásának célját.

Ezek az uniós kezdeményezések – a szerény kezdet után – várhatóan felgyorsítják az intelligens hálózatok kiépítését Európában. Ennek kormányszintű támogatása, összehasonlítva a világ más részein tapasztaltakkal, mindeddig korlátozott volt. A SET-terv – teljes összhangban az Energia 2020 stratégiával – végrehajtásra összpontosító intézkedésekkel egészíti ki a kutatási tevékenységeket. A projekteket és beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy azok válaszokat jelentsenek a rendszerbe integrálás kérdéseire és szemléltessék az üzleti gyakorlatokat, vagyis alkalmasak legyenek az „élesben” történő demonstráció és hitelesítés céljaira. Példát kell adniuk arra is, miként használhatják ki a fogyasztók legjobban az e rendszerek bevezetéséből származó előnyöket. Az EEGI és a „Intelligens városok és községek” kezdeményezés az ebbe az irányba tett megfelelő lépések.

Az energiainfrastruktúra-csomag[42] az intelligens hálózati technológiák bevezetését olyan európai energiainfrastruktúra-prioritásként határozza meg, amelynek különleges figyelmet kell szentelnünk. Ismerteti az energiainfrastruktúrák tervezéshez és rendelkezésre bocsátásához szükséges eszközök összességét, idesorolva egy európai uniós pénzügyi támogatási eszközt is, melynek célja a magán és állami források mobilizálása. Annak érdekében, hogy testreszabott pénzügyi megoldásokat kínálhasson, a Bizottság meg fogja vizsgálni egyéb európai uniós finanszírozási eszközök – köztük a strukturális alapok – felhasználásának lehetőségét, melyek magukban foglalnak visszatérítendő[43] és vissza nem térítendő támogatásokat, kölcsönöket és garanciákat, valamint innovatív tevékenységekre és technológiákra vonatkozó támogatásokat.

21. Az innováció támogatására és mielőbbi megvalósítására vonatkozó intézkedések

22. 2011 során a Bizottság javaslatot fog tenni további új, az intelligens hálózatok mielőbbi alkalmazását érintő nagyléptékű demonstrációs kezdeményezésekre, figyelemmel az EEGI keretében beazonosított igényekre. E kezdeményezések közé sorolhatók a pénzeszközök mobilizálásnak új módszerei és útjai, összhangban az energiainfrastruktúra-csomaggal és az Európai Tanács 2011. február 4-én megfogalmazott felhívásával.

23. A Bizottság 2011-ben útjára indítja az „Intelligens városok és községek” kezdeményezést is.

3. Az előttünk álló út

A fent ismertetett intézkedések segítségével a Bizottság az intelligens hálózatok gyorsabb és szélesebb körű kiépülését kívánja előmozdítani. Az intézmények és az érdekeltek e közlemény kapcsán kifejtett véleményére alapozva a Bizottságnak szándékában áll a 2011-es év folyamán olyan megfelelő kezdeményezéseket indítani, amelyek középpontjában az itt tárgyalt szabályozási szempontok állnak, összefüggésben mindenekelőtt a harmadik belső energiapiaci intézkedéscsomaggal, az energetikai szolgáltatásokról szóló irányelv jövőbeni felülvizsgálatával, az energiainfrastruktúra-csomaggal, az energiapolitikai prioritásoknak a különböző európai uniós finanszírozási programokban való figyelembe vétele mellett.

[1] Az intelligens hálózatokkal foglalkozó európai munkacsoport meghatározása szerint az intelligens hálózatok olyan villamosenergia-hálózatok, amelyek hatékonyan integrálják, a hálózathoz csatlakozó valamennyi felhasználó (termelő, fogyasztó, valamint aki mindkettő egyszerre) magatartását és intézkedéseit annak érdekében, hogy biztosítsák egy gazdaságilag hatékony, fenntartható, alacsony veszteséggel járó, magas színvonalú, ellátási biztonságot nyújtó és biztonságos villamosenergia-rendszer rendelkezésre állását. http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/smartgrids/doc/expert_group1.pdf.

[2] Eurelectric, 2009. május. www.eurelectric.org/Download/Download.aspx?DocumentID=26620.

[3] ORGALIME, 2010. július. http://www.orgalime.org/positions/positions.asp?id=358.

[4] GEODE, 2010. október. Lásd: http://www.geode-eu.org/.

[5] ERGEG, állásfoglalás az intelligens hálózatokról. Referencia: E10-EQS-38-05. 2010. június 10. http://www.energy-regulators.eu/portal/page/portal/EER_HOME/EER_PUBLICATIONS/CEER_ERGEG_PAPERS/Electricity/2010/E10-EQS-38-05_SmartGrids_Conclusions_10-Jun-2010_Corrige.pdf.

[6] BEUC és ANEC. http://www.anec.org/attachments/ANEC-PT-2010-AHSMG-005final.pdf.

[7] „ELECTRA”, COM(2009) 594 végleges.

[8] Ahol nem végezték el a gazdasági szempontú értékelést, ott a fogyasztók legalább 80%-át intelligens mérőberendezéssel kell ellátni 2020-ig.

[9] A 2009/72/EK irányelv 3. cikkének (11) bekezdése.

[10] Energiahatékonysági terv 2011, COM(2011) 109 végleges.

[11] Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésének következtetései, lásd: http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/119175.pdf.

[12] COM(2011) 112/4.

[13] Európai Bizottság, „A view on Smart Grids from Pilot Projects: Lessons learned and current developments.” JRC, a megjelenés tervezett ideje: 2011. június.

[14] Összehasonlításként: az USA kormánya egy 100 intelligens hálózattal kapcsolatos beruházási támogatási programot indított összesen 3,4 milliárd USD-nyi költségvetéssel, melynek alapját a magáncégek, városok és egyéb partnerek 4,7 milliárd USD értékű kötelezettségvállalása képezte. A kínai kormány szintén beruház intelligens hálózatokkal kapcsolatos projektekbe, és eddig 7,3 milliár USD értékű ösztönző hitelt és támogatást irányzott elő erre a célra. Auszrtália és Új-Zéland megnyitották energiapiacaikat a verseny előtt annak érdekében, hogy mozgósítsák a magántőkét az intelligens hálózatokra való átálláshoz.

[15] Vincenzo Cannatelli, ENEL Telegestore Project IS ON TRACK, 4. oldal. Lásd: http://www.greey.ca/RelatedFiles/1/ENEL%20Telegestore%20Project%20IS%20ON%20TRACK.pdf.

[16] Az Egyesült Királyságban az „AlertMe” projekt lehetővé teszi az ügyfelek számára a készülékek interneten vagy mobiltelefonon keresztül törénő kikapcsolását; ez 8 hónap alatt mintegy 40%-os árammegtakarítást eredményezett. Spanyolországban a GAD projekt előrejelzése szerint egy átlagos fogyasztó teljes energiafogyasztásának 15%-át takaríthatja meg. Az USA-ban a Smart Grid City kísérleti projekt, amelynek célja egy sor intelligens hálózati technológia lehetséges hatásainak felmérése volt (köztük a kétirányú kommunikációt lehetővé tevő OpenGrid szoftveré), azt mutatta hogy a feszültséggel kapcsolatos problémák 90%-kal csökkentek, ami egy 100 000 lakosú városban az összes áramigényt 3-5%-kal mérsékelte.

[17] GeSI SMART 2020, http://www.gesi.org/LinkClick.aspx?fileticket=tbp5WRTHUoY%3D&tabid.

[18] EPRI 2008. Electric Power Research Institute (EPRI). The green grid: Energy savings and carbon emissions reductions enabled by a smart grid. Palo Alto, California, Egyesült Államok. http://www.smartgridnews.com/artman/uploads/1/SGNR_2009_EPRI_Green_Grid_June_2008.pdf.

[19] Bio Intelligence Service. Impacts of Information and Communication Technologies on Energy Efficiency (Az információs és kommunikációs technológiák hatásai az energiahatékonyságra), végső jelentés. 2008. szeptember. ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/ict/docs/sustainable-growth/ict4ee-final-report_en.pdf.

[20] Az alacsony széndioxid-kibocsátással járó energiatermelésnek eddig 1,4 millió munkahely létrejötte köszönhető Európa-szerte. Egy Egyesült Államok-beli kutatás szerint az intelligens hálózatok megvalósulása közvetlenül akár 280 000 új munkahely megteremtésével járhat az országban, ebből több mint 140 000 maradna meg a kiépítési szakasz után.

[21] http://www.zpryme.com/SmartGridInsights/2010_Smart_Appliance_Report_Zpryme_Smart_Grid_Insights.pdf.

[22] ESMIG, lásd: http://www.scribd.com/doc/35826660/LandisGyr-Whitepaper-IDIS és SAP, Smart Grids for Europe, lásd: http://www.scribd.com/doc/47461006/12036-NM-Smart-Grids-for-Europe-En.

[23] M441, 2009.3.12., http://www.cen.eu/cen/Sectors/Sectors/Measurement/Pages/default.aspx.

[24] M468, 2010.6.29., http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/smartgrids/taskforce_en.htm.

[25] M490, 2011.3.1., http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/smartgrids/taskforce_en.htm.

[26] „Az IKT-szabványosítás modernizálása az Európai Unióban: az előttünk álló út” – COM(2009) 324.

[27] http://www.beuc.org/Content/default.asp?pageId=1120&searchString=smart%20grids.

[28] Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

[29] A 95/46/EK irányelv 2. cikkének a) pontja.

[30] A személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport, melyet a 95/46/EK irányelv 29. cikke hozott létre a Bizottság tanácsokkal való segítésére, jelenleg is dolgozik azon az állásfoglaláson, amely beazonosítja az intelligens hálózatokkal kapcsolatos releváns adatvédelemi problémákat, és ajánlásokat fogalmaz meg ezek megoldására.

[31] A beépített személyesadat-védelem egy olyan megközelítés, amely szerint az adatvédelmet eleve bele kell tervezni az információkat tartalmazó rendszerekbe, ahelyett hogy azt utólag illesztenék hozzá vagy elmulasztanák, amint az oly gyakran megtörténik. Lásd: http://www.ipc.on.ca/images/Resources/7foundationalprinciples.pdf.

[32] A keresletoldali visszajelzési mechanizmusok az ügyfelek fogyasztását befolyásolják a kínálati feltételek függvényében, például azzal, hogy a végső felhasználót kevesebb villamos energia fogyasztására ösztönzik olyan időszakokban, amikor a nagykereskedelmi piaci árak magasak vagy a rendszer megbízhatóságát valami veszélyezteti.

[33] Lásd a 2009/72/EK irányelv 22. cikkét és a 714/2009/EK rendelet 6. cikkét.

[34] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0721:FIN:EN:PDF

[35] http://www.smartgrids.eu/?q=node/162, http://intra.infso.cec.eu.int/ or http://cordis.europa.eu/fp7/energy/.

[36] European Technology Platform for the Networks of the Future (a jövő villamosenergia-hálózatainak európai technológiai platformja), http://www.smartgrids.eu/.

[37] http://ec.europa.eu/research/energy/pdf/smartgrids_en.pdf.

[38] http://www.smartgrids.eu/documents/EEGI/EEGI_Implementation_plan_May%202010.pdf.

[39] Pl. 2011 és 2013 között a Bizottság hat IKT köz-magán társulást fog támogatni a hetedik keretprogram keretében összesen 1 milliárd EUR ráfordításával és mintegy 2 milliárd EUR magántőke mobilizálásával.

[40] http://www.eumayors.eu/home_en.htm.

[41] http://ec.europa.eu/energy/technology/set_plan/doc/2009_comm_investing_development_low_carbon_technologies_roadmap.pdf.

[42] COM(2010) 677 végleges, 2010.11.17. Lásd pl. az 5.4.2. pontot.

[43] A jelenlegi kohéziós politika keretében például a (JESSICA kezdeményezés által létrehozott) városfejlesztési alapok visszatérítendő támogatást nyújtanak a fenntartható városi infrastruktúrafejlesztésre: http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/2007/jjj/jessica_en.htm.