[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2011.4.11.

COM(2011) 187 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a tagállamok által 2010-ben szolgáltatott költségvetési adatok minőségéről

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a tagállamok által 2010-ben szolgáltatott költségvetési adatok minőségéről

TARTALOMJEGYZÉK

1. Előzmények 3

1.1. Módosított rendelet 3

2. Főbb megállapítások a kormányzati hiány és adósság szintjére vonatkozó 2010. évi jelentéstételről 4

2.1. Határidők és teljesség 4

2.1.1. Határidők 4

2.1.2. A táblák és a kiegészítő információk teljessége 5

2.1.3. A pénzügyi zavarral kapcsolatos kiegészítő táblázatok 6

2.2. Az elszámolási szabályoknak való megfelelés és a statisztikai adatok következetessége 6

2.2.1. Információcsere és pontosítások 6

2.2.2. Konzultációs és módszertani látogatások 6

2.2.3. Az Eurostat által nyújtott konkrét tanácsadás 7

2.2.4. Friss módszertani kérdések 7

2.2.5. Az alapul szolgáló kormányzati számlákkal való összhang 7

2.3. Közzététel 8

2.3.1. A címsoradatok és a jelentés részletes tábláinak közzététele 8

2.3.2. Fenntartások az adatok minőségével kapcsolatban 8

2.3.3. A benyújtott adatok módosításai 9

2.3.4. Metaadatok közzététele (módszertani leírások) 9

3. Következtetések 9

ELőZMÉNYEK

Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 479/2009/EK tanácsi rendelet[1] 8. cikkének (3) bekezdése megköveteli a Bizottságtól, pontosabban a Eurostattól (a továbbiakban: Eurostat), hogy rendszeresen jelentésben tájékoztassa az Európai Parlamentet és a Tanácsot a tagállamok által szolgáltatott tényleges adatok minőségéről. A jelentés átfogóan értékeli az elszámolási szabályoknak való megfelelést, a hiánytalanságot, a megbízhatóságot, a határidőket és az ellentmondás-mentességet.

Az Eurostat rendszeresen értékeli a tagállamok által szolgáltatott tényleges adatok minőségét és az ezek alapját képező kormányzati szektorszámlákat, amelyeket a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (ESA95) szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelettel[2] összhangban állítanak össze. Az értékelés főként a kormányzati költségvetés végrehajtásával és a kormányzati eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos adatokon alapul. E munka azokra a tényezőkre összpontosít, amelyek a kormányzati hiányra/többletre és a kormányzati adósságszint változására magyarázattal szolgálnak. A tagállamok ezen információkat évente kétszer megküldik az Eurostatnak. Emellett más kiegészítő információkat is eljuttatnak, mint például az „EDP-notifikációs (túlzott hiány esetén követendő eljárásban szolgáltatott táblákhoz) táblákhoz kapcsolódó kérdőív” és a tagállamokkal folytatott kétoldalú tisztázó megbeszélések. A tagállamokkal való folyamatos párbeszéd fenntartása érdekében az Eurostat rendszeres konzultációs EDP-látogatást tesz minden egyes tagállamban.

Ez a jelentés a 2010-es EDP-jelentések megállapításain és eredményein alapul, a legfrissebb információkra – vagyis a legutóbbi (2010 októberi) jelentéstételre – összpontosítva. Szükség esetén összehasonlításokat végez a 2010 áprilisi jelentéssel, valamint a 2009 áprilisi és októberi jelentésekkel.

Módosított rendelet

A 479/2009/EK tanácsi rendeletet 2010 júliusában módosították a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségével összefüggésben[3].

A módosított rendelet különösen az EDP-, módszertani látogatások alapjául szolgál olyan „kivételes esetekben, amelyekben az adatok minőségével kapcsolatban egyértelműen azonosítottak jelentős kockázati tényezőket vagy problémákat.” Az Eurostat tájékoztatni fogja a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot (EFC) és a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottságot (CMFB) határozatáról, hogy tesz-e ilyen látogatást. Az EDP-konzultációs látogatásokra szintén gyakrabban fog sor kerülni.

A rendelet továbbá feljogosítja az Eurostatot és a nemzeti statisztikai intézeteket arra, hogy megvizsgálják azon adatforrásokat, amelyekből a statisztikai adatok származnak és azt a folyamatot, amellyel ezen adatforrásokat összeállítják[4]. Emellett az Eurostat megvizsgálhatja azt is, hogy ezen adatforrásokkal fedett egységek csoportjai mennyire teljesek. Ez lehetővé tenné, hogy az Eurostat részletes következtetéseket vonhasson le a továbbított adatok minőségével kapcsolatban a 8. cikk (1) bekezdése szerint. Az Eurostat és a nemzeti statisztikai intézetek hatásköri kibővítésének az a célja, hogy egy valamennyi tagállamra alkalmazandó rendszeres megelőző rendszert építsenek ki három célból: eredményesebb nyomon követés, a kockázatok preventív módon történő beazonosítása és becslése, hogy a lehető legkorábban korrekciós intézkedéseket kezdeményezhessenek.

A fent leírt megerősített hatáskörök végrehajtása és a nemzeti statisztikai rendszerekben jelentkező szisztemikus kockázat általános kérdéseivel foglalkozó tevékenységek – az európai statisztikairányítási tanácsadó testület által beazonosított módon – fogják a következő bizottsági közlemény tárgyát képezni.

FőBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A KORMÁNYZATI HIÁNY ÉS ADÓSSÁG SZINTJÉRE VONATKOZÓ 2010. ÉVI JELENTÉSTÉTELRőL

Határidők és teljesség

Határidők

A tagállamok évente kétszer – április 1. és október 1. előtt – teljesítenek adatszolgáltatást tervezett és tényleges költségvetési és mérlegadataikról[5]. 2010 során a túlzotthiány-eljárásra (EDP) vonatkozó jelentés a 2006–2010 közötti éveket ölelte fel. A 2010-es adatok a nemzeti hatóságok által tervezettek, míg a 2006–2009-es adatok tényleges adatok (azaz véglegesek, részben véglegesítettek, előzetesek vagy becsültek).

A jelentéstételi határidőket a tagállamok rendszerint betartják. A 2010. évi második jelentést valamennyi tagállam elküldte a 2010. október 1-jei határidő előtt. A görög hatóságok egy módszertani látogatást követően november 10-én további értesítést küldtek[6]. Az áprilisi jelentéstétel idején valamennyi tagállam 2010. április 1. előtt küldte el adatait, kivéve Görögországot, amely jelentését április 1-jén és Franciaországot, amely a 2010-re vonatkozó tervezett adatokat csak 2010. április 12-én küldte el.

Az első beadványt követően néhány tagállam felülvizsgálta jelentését. 2010 októberében 18 ország 29 felülvizsgálatot, 2010 áprilisában pedig 16 ország 25 felülvizsgálatot küldött. Az alapos felülvizsgálatot végző Görögország kivételével a tagállamok a legtöbb felülvizsgálatot az Eurostat által a tagállamokhoz intézett észrevételekre, technikai kérdésekre vagy megjegyzésekre küldték válaszként, amelyek tárgya a kisebb hibák, belső ellentmondások vagy a táblázatokban szereplő helytelen elszámolások javítása volt.

A táblák és a kiegészítő információk teljessége

A jelentés táblázatainak kitöltése jogi kötelezettség, és az Eurostat számára nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfelelően figyelemmel kísérhesse az adatok minőségét. A 479/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a tagállamok biztosítják az Eurostat részére a megfelelő statisztikai információkat, és ezek

„(…) különösen (…) az alábbiak:

a) a nemzeti számlákból származó adatok;

b) módszertani leírások;

c) EDP-notifikációs táblák;

d) a jelentésre vonatkozó kiegészítő kérdőívek és a jelentések pontosításai.”

Az EDP-notifikációs táblák négy fő táblázatból állnak. Az 1–3. EDP-táblák kitöltése jogi kötelezettség, a 4. EDP-tábla jelentésében pedig a tagállamok állapodtak meg[7]. Az 1. és 2A. táblák (központi kormányzat) a 2006 és 2010 közötti éveket fedik le, a többi tábla pedig a 2006 és 2009 közötti éveket[8].

A legtöbb tagállam az összes EDP-notifikációs táblát kitöltötte[9]. A legutóbbi 2010 októberi jelentésben azonban a 2. EDP-táblában nyolc tagállam vagy nem mutatta be a központi költségvetés hivatalos egyenlege és az EDP szerinti többlet/hiány közötti kapcsolatot minden alszektorban vagy minden évben, vagy az EDP-többlettel/hiánnyal megegyező hivatalos egyenleget jelentett.

A 3. EDP-táblán nem minden tagállam adta meg az összes részletet. Főleg a hitel és tulajdonosi követelés (loans and equity) sorokban előírt részletezés volt hiányos.

A „Notifikációs táblákhoz kapcsolódó kérdőív”-re minden tagállam válaszolt[10]. Bár az elmúlt évekhez képest javult a válaszok kiterjedtsége és minősége, egyes országok nem tettek jelentést a kérdőívben előírt valamennyi részletről.

A pénzügyi zavarral kapcsolatos kiegészítő táblázatok

Az Eurostat 2009. július 15-e óta számos adatot gyűjtött össze a pénzügyi zavarról, amelyeket két kiegészítő táblázatban jelenített meg. E táblázatok a pénzintézetek támogatásával közvetlen kapcsolatban álló kormányzati beavatkozásokat ábrázolják. A nem pénzügyi intézetekre vonatkozó támogatási intézkedések vagy az általános gazdasági támogatási intézkedések nem szerepelnek bennük.

A 2010-ben gyűjtött adatok 2007-re, 2008-ra és 2009-re vonatkoztak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a beavatkozások többsége 2008-ban történt. Csupán egy ország (az Egyesült Királyság) tett jelentést a 2007-re vonatkozó feltételes kötelezettségről.

Az elszámolási szabályoknak való megfelelés és a statisztikai adatok következetessége

Információcsere és pontosítások

A 2010. szeptember 30-i jelentéstételi határidő és az adatok október 22-i közzététele közötti értékelési időszakban az Eurostat minden tagállamban kapcsolatba lépett a nemzeti statisztikai hatóságokkal, hogy további információkat kérjen és pontosítsa az egyes konkrét műveletekre alkalmazandó elszámolási szabályokat. Ez a folyamat számos levélváltást eredményezett az Eurostat és a nemzeti hatóságok között. A pontosítási kérelmek első körét október 6-át megelőzően küldték ki, 22 országhoz pedig kiküldtek egy második kört is. Néhány országtól az Eurostat felülvizsgált értesítési táblákat kért[11].

Konzultációs és módszertani látogatások

A 679/2010/EK rendelettel módosított 479/2009/EK rendelet konzultációs és módszertani látogatásokat ír elő. Konzultációs látogatásokat rendszeresen tesznek azzal a céllal, hogy áttekintsék a jelentett adatokat, megvizsgáljanak módszertani kérdéseket, megvitassák a módszertani leírásokban szereplő statisztikai forrásokat és folyamatokat, és értékeljék a vonatkozó – például a kormányzati szektor elhatárolására, a számbavételek időpontjára és a kormányzati gazdasági műveletek és kötelezettségek besorolására vonatkozó – elszámolási szabályoknak való megfelelést.

Módszertani látogatásokat csak akkor tesznek, ha az adatok minőségével kapcsolatban az Eurostat lényeges kockázatokat vagy problémákat lát, különösen a módszerekkel, a fogalmakkal vagy az alkalmazott besorolásokkal kapcsolatban.

A 2010. év során az Eurostat a következő EDP-látogatásokat tette: Finnország (január 25–26.), Görögország (számos EDP-, módszertani látogatás), Hollandia (június 15.), Málta (július 6–7.), Magyarország (július 6–7.), Románia (szeptember 6–7.), Bulgária (szeptember 16–17.), Írország (november 16–17.), Litvánia (november 22–23.), Belgium (november 26.), Franciaország (november 29.) és Ciprus (december 13.).

2010-ben számos módszertani látogatásra került sor Görögországban. E módszertani látogatásokra az Eurostatnak a 2009 októberében jelentett görög hiányra és az adósságra vonatkozó adatokkal, valamint a görög statisztikáról szóló 2010 januárjában közzétett következő bizottsági jelentéssel kapcsolatos fenntartására válaszul került sor[12].

A látogatások során megbeszélt visszatérő kérdések többek közt a következők voltak: egységek besorolása kormányzati szektoron belül vagy kívül (például a tömegközlekedéssel, televízióval és rádióval, kórházakkal és egyetemekkel kapcsolatban), tőkeinjekciók, a köz- és a magánszféra partnerségei (PPP), európai uniós pénzmozgások és a garanciák számbavétele.

Az Eurostat által nyújtott konkrét tanácsadás

A tagállamok különféle elszámolási kérdéseket tisztázandó rendszeresen konzultálnak az Eurostattal már elvégzett vagy még csak a tervezési szakaszban lévő műveletekkel kapcsolatban. Az Eurostat a meglévő iránymutatásának megfelelően ad tanácsot. A módosított 479/2009/EK rendelet átláthatósági rendelkezésének teljesítése érdekében az Eurostat tanácsadását közzéteszi[13], kivéve, ha az érintett tagállam ez ellen kifogást emel. 2010 során az Eurostat a következő tanácsokat tette közzé: Belgium: az Antwerp Masterplan Projects szektor szerinti osztályozása és a derivatívák szerződéseiben szereplő kormánykötvények fedezetének az EDP nemzeti számlákban történő megjelenítése; Írország: előzetes áttekintés az Anglo Irish Banknak a saját váltókra fizetendő kamatok rögzítési idejének az ESA95 elszámolásban történő kezeléséről; Hollandia: az ING Bank számára létrehozott illikvid eszközökre képzett hitelkeret rögzítése; Magyarország: egyes személyek csoportjainak a társadalombiztosítási rendszerbe történő visszatérésére vonatkozó ügyletek rögzítésének ideje; Németország: az Erste Abwicklungsanstalt szektor szerinti osztályozása és Spanyolország: az Aragon autonóm közösség által irányított közúthálózati projekt osztályozása. Az Eurostat 2010-ben számos módszertani kérdéssel kapcsolatban adott tanácsot, amelyeket az érintett tagállamok kérésére sem tettek közzé.

Friss módszertani kérdések

Szokás szerint az Eurostat nagy figyelmet fordított az ESA95-szabályok alkalmazására és különösen legújabb határozataira. E határozatok benne foglaltatnak az államháztartási hiányról és államadósságról szóló kézikönyvben, amelynek legfrissebb változatát 2010 októberében tették közzé.

Az alapul szolgáló kormányzati számlákkal való összhang

A 479/2009/EK rendeletben meghatározott április 1-jei és október 1-jei notifikációs határidőket azért vezették be, hogy biztosítsák az összhangot az alapul szolgáló –az Eurostat részére különböző ESA95 adattovábbítási táblákon bejelentett – éves és negyedéves kormányzati szektorszámlák között. Az Eurostat szisztematikusan elemzi az EDP-notifikációk és az ezeket alátámasztó kormányzati szektorszámlák közötti összhangot. A kormányzati kiadás és a bevétel összegének például összhangban kell lennie a bejelentett hiányadatokkal.

Az utóbbi években javult EDP-adatok és a bejelentett ESA95 kormányzati számlák közötti általános összhang, amely még eredményesebb a nem pénzügyi adatok, mint a pénzügyi adatok esetében.

Közzététel

A címsoradatok és a jelentés részletes tábláinak közzététele

A 479/2009/EK rendelet 14. cikke szerint: „A Bizottság (Eurostat) a […] határidő leteltét […] követő három héten belül rendelkezésre bocsátja a kormányzati hiánynak és államadósságnak a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásához felhasználandó tényadatait. Az adatszolgáltatás közzététel útján történik.”

A kormányzati hiány- és adósságadatokat április 22-én és október 22-én tették közzé a tagállamok által az Eurostat részére legutóbb elküldött összes notifikácós táblával együtt. Az októberi közzététel csupán 26 tagállam adatait tartalmazta Görögország és az EU összesített adatai kivételével. Az Eurostat 2010. november 15-én közzétette az összesített (az EU egészére és az euróövezetre vonatkozó) adatokat[14] a többi 26 tagállam adataival együtt, amelyek nem változtak a 2010. október 22-i sajtóközleményben szereplő adatokhoz képest.

Az Eurostat továbbá közzéteszi honlapján az EDP-adatokat alátámasztó éves és negyedéves kormányzati pénzügyi statisztikákat és az adóssághányad alakulására vonatkozó (stock-flow) korrekciót is[15]. Az Eurostat továbbá közzétette a pénzügyi zavarral összefüggő kormányzati beavatkozásokkal kapcsolatos, tagállamok által nyújtott információkat[16].

A 479/2009/EK rendelet értelmében a tagállamoknak közzé kell tenniük tényleges hiány- és adósságadataikat. A legtöbb tagállam jelentést tett arról az Eurostat számára, hogy közzéteszik valamennyi értesítési táblájukat is.

Fenntartások az adatok minőségével kapcsolatban

Az Eurostat a 2010 áprilisi értesítésében kifejezte fenntartását a Görögország által bejelentett adatok minőségével kapcsolatban. Ezt a fenntartást visszavonta a 2010 novemberi sajtóközleményében.

A benyújtott adatok módosításai

Az Eurostat 2009. és 2010. évi EDP-sajtóközleményei magyarázattal szolgáltak az Egyesült Királyság notifikációs adatainak módosításaival kapcsolatban a 2009. és 2010. évi valamennyi notifikációjára[17].

„Az Eurostat módosította az Egyesült Királyság által a 2006–2009-es évekre benyújtott hiányadatokat az UMTS-liszenszekből származó 2000. évi bevételek számbavételének következetessége érdekében. Ez a kormányzati hiány növekedését eredményezi 2007-ben és 2008-ban (vagyis a 2007/2008. és a 2008/2009. pénzügyi évben) 1,044 millió fonttal (a GDP 0,1%-a), 2006-ban és 2009-ben (a 2006/2007. és a 2009/2010. pénzügyi évben) pedig 1,045 millió fonttal (a GDP 0,1%-a). A bejelentett adósságadatok nem változnak.”

Metaadatok közzététele (módszertani leírások[18])

A 479/2009/EK rendelet megállapítja, hogy az EDP módszertani leírásai azok között a statisztikai információk között találhatók, amelyeket a tagállamok elküldenek, hogy az Eurostat ellenőrizhesse az ESA95-szabályoknak való megfelelésüket. Ezen kívül úgy rendelkezik, hogy ezeket a módszertani leírásokat kötelező nemzeti szinten közzétenni. Az Eurostat közzétette valamennyi tagállam módszertani leírását. Valamennyi tagállam úgy nyilatkozott, hogy EDP-módszertani leírásaikat közzétették vagy rövidesen így kívánnak tenni.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az Eurostat arra a következtetésre jutott, hogy a költségvetési adatok minőségében további javulás következett be 2010-ben. Általánosságban véve a tagállamok információnyújtása teljesebb körű volt mind az EDP notifikációs táblákban, mind más lényeges statisztikai adatszolgáltatásokban. Az EDP-adatok és az ESA95 kormányzati számlák közötti általános összhang már kielégítő és a korábbi évek helyzetéhez képest – különösen a pénzügyi oldalon – javul.

Eltekintve az Eurostatnak a 2010. áprilisi értesítésében a Görögország által bejelentett adatok minőségével kapcsolatban kifejezett fenntartásától, a bejelentett adatok minőségével kapcsolatban 2010-ben nem fogalmazott meg további fenntartást. Ezt a fenntartást az Eurostat 2010 novemberében visszavonta. A 2009 októbere óta zajló hosszadalmas és kritikus folyamatot lezárva az Eurostat november 22-én arra a következtetésre jutott, hogy a Görögországra vonatkozó legfrissebb, 2006–2009. évi felülvizsgált adatok megbízhatósága kielégítő volt az EDP céljaira, a többi uniós tagállam adatainak minőségével összhangban. Az Eurostat honlapján a görög költségvetési adatokról szóló külön tájékoztató áll rendelkezésre.

Az elismert javulások ellenére továbbra is felmerül néhány kérdés, amely az elszámolási szabályoknak való megfeleléshez és a benyújtott statisztikai információk teljességéhez és minőségéhez kapcsolódik. Az Eurostat ezért felkérte a tagállamokat, hogy folytassák a kormányzati pénzügyi statisztikák minőségébe történő beruházásaikat azzal a céllal, hogy elérjék a kívánatos minőségi szintet a kormányzati adatoknak az elszámolási szabályoknak való megfelelése, teljessége, megbízhatósága, időszerűsége és összhangja tekintetében.

Ezenfelül a Görögország esete kapcsán tapasztaltak és az európai statisztikairányítási tanácsadó testület észrevételei alapján a Bizottság közleményt tesz közzé, amely a nemzeti statisztikai rendszerekben jelentkező szisztemikus kockázattal és a túlzott hiány esetén követendő eljárás adatainak, nevezetesen a kormányzattól származó forrásadatok kockázatalapú megközelítésének bevezetésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, gyakorolva az Eurostatnak a módosított 479/2009/EK rendelet értelmében megerősített hatásköreit.

[1] HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

[2] HL L 310., 1996.11.30., 1. o.

[3] A 679/2010/EK tanácsi rendelet (HL L 199, 2010.7.30., 1. o.).

[4] E tekintetben egy kockázatalapú megközelítést fejlesztenek ki.

[5] A 479/2009/EK rendelet 3. cikkének (1) és (3) bekezdése.

[6] A görög költségvetési adatokról szóló részletes információk szerepelnek a Eurostat jelentésében „Information Note on Greek Fiscal Data” (tájékoztató a görög költségvetési adatokról (2010. november 15.) amely az Eurostat weboldalán olvasható. Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/introduction.

[7] Lásd az 1993. november 22-i tanácsi jegyzőkönyvhöz tartozó nyilatkozatokat.

[8] A tervezett adatoknak az 1. és a 2A. táblák kivételével az EDP-táblákban történő rendelkezésre bocsátása nem jelenik meg kifejezett kérésként a módosított 479/2009/EK tanácsi rendeletben.

[9] A táblák tartalmának részletes leírása megtalálható az Eurostat weboldalán. Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=2373,58110711&_dad=portal&_schema=PORTAL.

[10] Ez a kérdőív tizenhárom szakaszból áll, és mennyiségi, illetve néha minőségi információkat kér számos területen, mint például az adóhoz és szociális hozzájárulásokhoz, illetve az EU-hoz kapcsolódó műveletekhez, a katonai felszerelés beszerzéséhez, a kormánygaranciákhoz, adósságtörlésekhez, a kormány által az állami vállalatokba irányított tőketranszferekhez és a köz- és magánszféra közötti partnerségekhez stb. kapcsolódóan.

[11] Lásd a 2.1. pontot.

[12] Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/procedure/eurostat_edp_visits_member_states.

[13] Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/methodology/advice_member_states.

[14] Eurostat News Releases, 55/2010, 157/2010 és 170/2010. sz.

[15] Az Eurostat honlapjának kormányzati pénzügyek (Government Finance) része nyilvános hozzáférést biztosít a túlzotthiány-eljárásra vonatkozó statisztikákhoz és az ennek alapjául szolgáló kormányzati szektorszámlákhoz, köztük adatokhoz, módszertani döntésekhez és kézikönyvekhez, illetve az EDP konzultációs látogatások megállapításaihoz: (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/introduction).

[16] Lásd: (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/procedure/supplementary_tables_financial_turmoil).

[17] A 479/2009/EK tanácsi rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság (Eurostat) módosíthatja a tagállamok által megküldött tényleges adatokat és rendelkezésre bocsáthatja a módosított adatokat és a módosítás indoklását, amennyiben bizonyítékai vannak arra, hogy a tagállamok által megküldött tényleges adatok nem felelnek meg a 8. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott követelményeknek.

[18] A tényleges hiány- és adósságadatok, illetve az ezek alapjául szolgáló kormányzati számlák összeállításához használt módszerek, eljárások és források kimutatásai.