[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2011.3.23.

COM(2011) 136 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – 2009. évi jelentés

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. A 2008-ból áthozott, elbírálás alatt lévő kérelmek és a 2009-ben beérkezett új kérelmek 3

3. Finanszírozás 6

4. Zárások 7

5. Következtetések 7

1. melléklet: Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – Az elbírálás alatt lévő és a 2009-ben beérkezett új kérelmek 9

2. melléklet: Az EU Szolidaritási Alapjából való támogatásra 2002 óta beadott kérelmek áttekintése 10

BEVEZETÉS

Az Európai Unió Szolidaritási Alapját (EUSZA) 2002. november 15-én hozták létre. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló 2012/2002/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a Szolidaritási Alapról szóló rendelet) 12. cikke előírja, hogy az alap előző évi tevékenységéről jelentést kell készíteni az Európai Parlament és a Tanács számára. E jelentés bemutatja az alap 2009. évi tevékenységeit, a korábbi jelentésekhez hasonlóan ismerteti az elbírálás alatt lévő és a beérkezett új kérelmek feldolgozásának állását, valamint a zárások előkészítése jegyében kitér a végrehajtási jelentések értékelésére is.

A kérelmek számát tekintve 2009 a „nyugodtabb” évek közé tartozott az EU Szolidaritási Alapja (EUSZA) számára. Az év során mindössze hat kérelmet terjesztettek elő a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatás iránt, míg egyes korábbi években a benyújtott kérelmek száma a 19-et is elérte. A 2009-ben előterjesztett kérelmek közül négyet (a görögországi attikai erdőtüzekkel, a ciprusi viharokkal, a görögországi Evia szigetén történt áradásokkal és a szicíliai földcsuszamlással kapcsolatos kérelmet) novemberben és decemberben nyújtottak be, így azok értékelése csak 2010 során fejeződhetett be. Az értékelés során megállapítást nyert, hogy e – viszonylag kevésbé súlyos – katasztrófák esetében nem teljesültek az alap igénybevételének feltételei[1].

A keletkezett kárt és a kifizetett támogatás összegét tekintve azonban 2009 rendkívüli év volt. Az olaszországi Abruzzo régióban, L’Aquila városában bekövetkezett földrengés a legnagyobb katasztrófa volt az alap létrehozása óta, amelynek nyomán a valaha volt legmagasabb, csaknem félmilliárd euró összegű támogatás kifizetésére került sor. A délnyugat-franciaországi „Klaus” vihar szintén olyan jelentős katasztrófa volt, amely az átlagosnál jóval nagyobb károkat okozott.

A 2008-BÓL ÁTHOZOTT, ELBÍRÁLÁS ALATT LÉVő KÉRELMEK ÉS A 2009-BEN BEÉRKEZETT ÚJ KÉRELMEK

Ciprus (aszály)

2008-ban Ciprust aszály sújtotta, amely súlyos következményekkel járt az életkörülményeket, a gazdaságot és a természeti környezetet illetően. A ciprusi hatóságok 2008. július 1-jén a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásért folyamodtak, és kérelmüket 2008. október 16-án további információkkal egészítették ki. A Szolidaritási Alapból nyújtott támogatás iránti kérelmek közül ez volt az első aszállyal kapcsolatos kérelem. A Szolidaritási Alapról szóló rendelet előírja, hogy a támogatás iránti kérelmet a katasztrófa által okozott első kár bekövetkezését követően legfeljebb 10 héten belül kell benyújtani, ami egy olyan lassan kialakuló katasztrófa esetében, mint az aszály, objektív nehézségekbe ütközik. Ciprus esetében azonban, mivel már három éve szokatlanul kevés csapadék esett az országban, a szárazság az esős évszak végén, 2008 áprilisában érte el a legkritikusabb szintet. A Bizottság ennek alapján úgy ítélte meg, hogy 2008. április 22-e tekinthető a jelentős katasztrófa bekövetkezési dátumának. Ennek megfelelően a Bizottsághoz 2008. július 1-jén eljuttatott kérelem a 4. cikk (1) bekezdésében rögzített határidőn belül érkezett.

A ciprusi hatóságok a 2008. április 22. után bekövetkezett teljes közvetlen kárt 176,15 millió EUR-ra becsülték. Tekintve, hogy ez az összeg meghaladta a Ciprus esetében irányadó 84,673 millió EUR küszöbértéket (azaz a GNI 0,6 %-át), az aszály az ország egész területét érintő „jelentős természeti katasztrófának” minősült. A Bizottság 2008. október 24-én 7,605 millió EUR pénzügyi támogatás nyújtását javasolta. A Tanács és a Parlament költségvetési eljárását, valamint a pénzügyi támogatás végrehajtására vonatkozóan a Bizottság és a ciprusi hatóságok között létrejött megállapodás megkötését követően 2009. október 9-én átutalták a támogatást Ciprus részére.

Románia (árvizek)

2008 júliusában a Románia kiterjedt részét érintő nagy esőzések komoly áradásokat és földcsuszamlásokat okoztak. A román hatóságok 2008. október 1-jén terjesztették elő a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatás iránti kérelmüket. A teljes közvetlen kár összegét 471,42 millió EUR-ra becsülték. Tekintve, hogy ez az összeg nem érte el a Románia esetében a „jelentős katasztrófákra” irányadó 566,84 millió EUR küszöbértéket (azaz a romániai GNI 0,6 %-át), de annak megközelítőleg 83 %-át tette ki, a kérelmet az ún. „rendkívüli regionális katasztrófák” feltételei szerint bírálták el.

Az érintett régió Románia észak-keleti részén található 5 megyéből álló egybefüggő terület volt, 3,046 millió lakossal. Az érintett területen élő lakosság jelentős hányadának részben vagy teljesen megsemmisült a magántulajdona és a mezőgazdasági terménye. Bizonyították, hogy a katasztrófa az érintett régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve súlyos és tartós következményekkel járt. A jelentések szerint komoly károk érték az alapvető infrastruktúrát, a mezőgazdaságot, az erdőgazdaságot, az állatállományt és a lakóingatlanokat. A katasztrófa a régió életkörülményeire nézve tartós következményekkel járt: megsemmisült mintegy 14 644 lakóingatlan, alapvető infrastruktúrák (víz/villamos energia) váltak tartósan használhatatlanná, és súlyosan megrongálódtak a közlekedési útvonalak, ami miatt kb. 100 település teljesen elszigetelődött a külvilágtól. 2009. január 22-én a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelem megfelel a rendkívüli regionális katasztrófa feltételeinek, és 11 785 377 EUR támogatás nyújtását javasolta. A megfelelő költségvetés-módosítási eljárás lezárását és a végrehajtási megállapodás aláírását követően 2009. október 29-én átutalták a támogatást a romániai hatóságok részére.

Franciaország („Klaus” vihar)

2009. január 24-én a „Klaus” elnevezésű vihar súlyos károkat okozott Délnyugat-Franciaországban. A francia hatóságok 2009. április 2-án, az első károk bekövetkezésétől számított tízhetes határidőn belül kérelmet nyújtottak be a Szolidaritási Alaphoz.

A francia hatóságok szerint a vihar különösen (az összes becsült kár 60 %-át meghaladóan) az erdőgazdaság, valamint (az összes becsült kár 25 %-át meghaladóan) a vállalkozások és a magánháztartások számára okozott súlyos károkat. A vihar jelentős károkat okozott az infrastruktúrában (közlekedés, áram- és vízellátás, távközlés), valamint a mezőgazdaságban is, és kiterjedt helyreállítási munkálatokat tett szükségessé. A vihar közvetlen következményeként tizenketten életüket vesztették, és több mint 400 személy megsérült.

A Bizottság a vihar által okozott teljes közvetlen kárt 3,805 milliárd EUR-ra becsülte. Tekintve, hogy ez az összeg meghaladja a Szolidaritási Alap igénybevételéhez szükséges, Franciaország esetében irányadó 3,398 milliárd EUR (2002-es árakon számítva 3 milliárd EUR) küszöbértéket, a katasztrófa „jelentős természeti katasztrófának” minősült, és így a 2012/2002/EK rendelet elsődleges alkalmazási körébe tartozott. Nem vették viszont figyelembe a támogatás kiszámításának alapjaként a Franciaország kérelmében feltüntetett egyéb olyan károkat, mint a gazdasági tevékenységek megszakításából eredő jövedelem- és termeléskiesés, valamint az olyan hipotetikus jellegű károkat, mint a fák széndioxid-megkötési kapacitásának elvesztéséből eredő károk becsült értéke (együttesen 1,220 milliárd EUR), mivel ezek nem tekinthetők közvetlen károknak.

A Bizottság 2009. május 29-én 109 377 165 EUR pénzügyi támogatás nyújtását javasolta. A megfelelő költségvetés-módosítási eljárás 2009. szeptember 15-én zárult le. A végrehajtási megállapodás Franciaországgal történt megkötését követően a Bizottság 2009. november 25-én átutalta a támogatást.

Olaszország (az abruzzói földrengés)

2009 áprilisában erős földrengés rázta meg az olaszországi Abruzzo régiót; a földrengés 300 ember életét követelte, és rendkívüli károkat okozott. Az olasz hatóságok az EU Szolidaritási Alapjához intézett kérelmek benyújtására előírt tízhetes határidőn belül benyújtották a földrengéssel kapcsolatos támogatás iránti kérelmüket.

A földrengés súlyosan megrongált alapvető infrastruktúrákat, magánháztartásokat, középületeket, vállalkozásokat és a régió kulturális örökségének fontos kincseit, valamint komoly károkat okozott a lakosságnak. A földrengéssel sújtott területek közé tartozott az egész L’Aquila tartomány, Abruzzo régió nagy része és egyes határos területek. A katasztrófa különösen súlyosan érintette a régió központját, L’Aquilát, különösen a történelmi városrészt. A katasztrófa által sújtott összesen mintegy 300 000 lakos közül a jelentések szerint 300-an meghaltak és 1 500-an megsérültek. Ezrek veszítették el otthonukat és/vagy magánvállalkozásukat, mintegy 30 000 embert helyeztek el hosszú időre sátortáborokban. További 32 000 főt szállásoltak el az adriai tengerparton szállodákban és magánházaknál, és mintegy 20 000 lakosról jelentették, hogy a régión kívüli magánszállásoknál találtak elhelyezést. A földrengés után átvizsgált épületek jelentős részét találták teljes mértékben veszélyesnek. A természeti csapás súlyosan érintette továbbá a teljes régió társadalmi-gazdasági helyzetét, a gazdasági tevékenységek drámai módon visszaestek, illetve megszűntek. Ugyanez igaz a 27 000 hallgatót számláló helyi egyetem tevékenységeire is, amely a régióban szintén jelentős gazdasági tényezőként volt jelen.

Az olasz hatóságok a teljes közvetlen kár összegét több mint 10,212 milliárd EUR-ra becsülték. Ez az összeg az olaszországi GNI 0,67 %-át képviselte, és több mint háromszorosan haladta meg a Szolidaritási Alap igénybevételéhez szükséges, 3,4 milliárd EUR (2002-es árakon számítva 3 milliárd EUR) összegű rendes küszöbértéket. A Bizottság szolgálatai által végzett elemzés feltárta, hogy az Olaszország által a kár különféle kategóriáinak becslésénél alkalmazott módszerek nagyon részletesek és alaposak, az eredmények pedig valószerűek voltak, sőt, a teljes közvetlen kár meghatározása inkább óvatosnak tűnt.

Ezért a földrengés jelentős természeti katasztrófának minősült, és a Szolidaritási Alap elsődleges alkalmazási körébe tartozott. A kérelmet gyorsított ütemben dolgozták fel annak érdekében, hogy az olasz hatóságok a lehető leggyorsabban megkaphassák a támogatást. A Bizottság 2009. június 8-i határozatában 493 771 159 EUR pénzügyi támogatás nyújtását javasolta a költségvetési hatóságnak. A költségvetés-módosítási eljárást 2009. október 20-án zárták le, majd nem sokkal ezt követően, 2009. november 11-én megkötötték a végrehajtási megállapodást. A támogatást 2009. november 30-án utalták át.

FINANSZÍROZÁS

2009-ben egy olyan ügyben (a ciprusi aszály esetében) fizettek ki támogatást az EU Szolidaritási Alapjából, amelynek kapcsán a kérelem 2008 őszén érkezett be. Az ehhez kapcsolódó 10/2008. számú előzetes költségvetés-módosítási tervezetet[2] 2008. december 18-án hagyta jóvá a költségvetési hatóság.

A 2009-ben beérkezett kérelmek alapján három esetben került sor az alap igénybevételére. A Romániában bekövetkezett áradások hatásaira vonatkozó 1/2009. sz. előzetes költségvetés-módosítási tervezetet[3] 2009. március 11-én hagyta jóvá a költségvetési hatóság. A franciaországi „Klaus” vihar hatásaira kiterjedő 7/2009. sz. előzetes költségvetés-módosítási tervezetet[4] 2009. szeptember 15-én hagyta jóvá a költségvetési hatóság. Az olaszországi L’Aquila városában bekövetkezett földrengés hatásaira vonatkozó 9/2009. sz. előzetes költségvetés-módosítási tervezetet[5] 2009. október 20-án hagyta jóvá a költségvetési hatóság. A kifizetések a támogatásról szóló határozatok meghozatalát és a végrehajtási megállapodások aláírását követően történhettek meg.

Kedvezményezett | Katasztrófa | Kategória | A támogatás összege (EUR) |

Ciprus | aszály | jelentős természeti katasztrófa | 7 605 445 |

Románia | árvíz | rendkívüli regionális katasztrófa | 11 785 377 |

Franciaország | vihar („Klaus”) | jelentős természeti katasztrófa | 109 377 165 |

Olaszország | földrengés (Abruzzo) | jelentős természeti katasztrófa | 493 771 159 |

Összesen | 622 539 145 |

ZÁRÁSOK

A Szolidaritási Alapról szóló rendelet 8. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a támogatás kifizetésétől számított egyéves időtartam lejártát követő hat hónapon belül a kedvezményezett államnak jelentést kell készítenie a támogatás pénzügyi végrehajtásáról (a továbbiakban: végrehajtási jelentés), amelyben nyilatkozik a kiadások indokáról (a továbbiakban: érvényességi nyilatkozat). Az eljárás végén a Bizottság lezárja az alapból folyósított támogatást.

2009 során két EUSZA-eljárás zárult le. Az Észtországnak a 2005-ös vihar kapcsán nyújtott támogatás lezárásával összefüggésben – mely ügyben a megítélt támogatás összege 1 289 765 EUR volt – a végrehajtási jelentés 2007. szeptember 27-én érkezett be. A Bizottság szolgálatai által elvégzett alapos kiértékelés után a Bizottságnak további információkat kellett kérnie az észt hatóságoktól. 2009. január 19-én beérkezett az észt hatóságok válasza, amelyben 4 430 EUR összegű, támogatásra nem jogosult kiadást jelöltek meg. A Bizottság behajtási eljárást kezdeményezett, és a 4 430 EUR összeg 2009. június 1-jén beérkezett az észt hatóságoktól. Az eljárást ezt követően lezárták.

A 2005-ös litvániai vihar ügyében a Litvániának megítélt támogatás összege 378 910 EUR volt, és a litván nyelvű végrehajtási jelentés 2007. október 10-én érkezett be. A Bizottság szolgálatai az elvégzett fordítás és ellenőrzés után további információkat kértek a litván hatóságoktól. A litván hatóságok nyilatkozatban igazolták, hogy a záráshoz szükséges valamennyi feltétel teljesült. A Bizottság 2009. június 11-én lezárta az eljárást.

2009-ben a Bizottság megkapta Görögországtól (az Evrosz 2006-os áradásához kapcsolódóan), Magyarországtól (a 2006-os árvízhez kapcsolódóan), Németországtól (a 2007-es „Kyrill” viharhoz kapcsolódóan) és Franciaországtól (a 2007-es „Gamède” viharhoz kapcsolódóan) a 2007-es támogatások végrehajtási zárójelentéseit. A jelen éves jelentés tárgyidőszakának végén még folyamatban volt ezeknek a végrehajtási jelentéseknek az értékelése.

KÖVETKEZTETÉSEK

2009-ben ismét bebizonyosodott, hogy a Szolidaritási Alap a jelentős katasztrófákra való reagálás hatékony eszköze, mivel ésszerű időn belül jelentős pénzügyi támogatást tud hozzáférhetővé tenni. Ennek egyik feltétele azonban az, hogy a kérelmeket a kérelmező állam megfelelően állítsa össze, hogy a Bizottságnak ne kelljen pontosítást vagy további információkat kérnie. E tekintetben nagyon hatékonynak bizonyult a Bizottság szolgálatainak kialakult gyakorlata, amelynek keretében felajánlják az illetékes nemzeti hatóságoknak, hogy a kérelem hivatalos benyújtása előtt a kérelem tervezetét velük közösen, informális módon megvizsgálják. A Szolidaritási Alapból nyújtott támogatást kérelmezni kívánó országokat a Bizottság arra bátorítja, hogy használják ki ezt a lehetőséget.

Még a valaha volt legnagyobb olyan katasztrófa esetében is, amelyre vonatkozóan a Szolidaritási Alapból nyújtott támogatásért folyamodtak, viszonylag gyorsan, alig több mint 5 hónappal a kérelem benyújtása után kifizethető volt a támogatás – az Európai Parlament júniusi választásokat követő újjáalakulása ellenére is.

A 2009. év esetében az is megmutatkozott, hogy a lassan kialakuló katasztrófák esetében nehézségekbe ütközik az EUSZA igénybevétele. A kérelmeknek a katasztrófa által okozott első kár bekövetkezésétől számított 10 héten belül történő benyújtásának követelménye objektív nehézségekbe ütközik az olyan katasztrófák – például aszály – esetén, amikor gyakorlatilag lehetetlen a pontos kezdő időpont meghatározása. Noha Ciprus kérelme esetében sikerült gyakorlati megoldást találni, a katasztrófák e típusára vonatkozóan kívánatos lenne egy konkrét rendelkezést felvenni a Szolidaritási Alapról szóló rendeletbe, feleslegessé téve ezáltal a rendelet „értelmezését”. A Bizottság meg fogja vizsgálni ezt a kérdést az EU Szolidaritási Alapjának jövőjéről szóló közleményében, amelynek közzétételére a tervek szerint 2011 második felének elején fog sor kerülni.

1. melléklet: Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – Az elbírálás alatt lévő és a 2009-ben beérkezett új kérelmek

Kérelmező ország | Ciprus | Románia | Franciaország | Olaszország |

Katasztrófa neve, jellege | aszály | árvíz | vihar („Klaus”) | Földrengés (Abruzzo) |

Első kár bekövetkezésének napja | 2008.4.22. | 2008.7.24. | 2009.1.24. | 2009.4.6. |

Kérelem benyújtásának napja* | 2008.7.1. | 2008.10.1. | 2009.4.2. | 2009.6.8. |

Minden információ rendelkezésre áll (dátum) | 2008.7.1. | 2008.10.1. | 2009.4.2. | 2009.6.8. |

Jelentős katasztrófa küszöbértéke (m€) | 84,673 | 566,845 | 3 398,6 | 3 398,6 |

Összes közvetlen kár (m€) | 176,15 | 471,41 | 3 805,47 | 10 212,04 |

Kategória | jelentős | regionális | jelentős | jelentős |

Kár/küszöbérték | 208,03 % | 83,16 % | 111,97 % | 300,48 % |

Támogatható sürgősségi intézkedések költsége (m€) | 59,45 | 390,81 | 462,91 | 2 004,14 |

Támogatható költség / összes kár | 33,74 % | 82,9 % | 12,16 % | 19,63 % |

Támogatás / támogatható költség | 12,79 % | 3,01 % | 23,63 % | 24,64 % |

A támogatás intenzitása (a teljes kár százalékában) | 4,31 % | 2,49 % | 2,87 % | 4,84 % |

Támogatási határozat dátuma | 2009.3.30. | 2009.7.20. | 2009.10.27. | 2009.11.11. |

Végrehajtási megállapodás dátuma | 2009.6.10. | 2009.9.3. | 2009.11.13. | 2009.11.11. |

Megítélt támogatás (EUR) | 7 605 445 | 11 785 377 | 109 377 165 | 493 771 159 |

2. melléklet: Az EU Szolidaritási Alapjából való támogatásra 2002 óta beadott kérelmek áttekintése

2 | CZ | árvíz | 2 300 | jelentős | 129 |

3 | FR | árvíz (Gard) | 835 | regionális | 21 |

4 | DE | árvíz | 9 100 | jelentős | 444 |

A 2002-es kérelmek összes támogatása | 728 |

2 0 0 3 | 1 | ES | olajszennyezés (Prestige) | 436 | regionális | 8,626 |

2 | IT | földrengés (Molise/Apulia) | 1 558 | regionális | 30,826 |

3 | IT | vulkánkitörés (Etna) | 894 | regionális | 16,798 |

4 | IT | árvíz (Észak-Olaszország) | (1 900) | (jelentős) | elutasítva |

5 | GR | szélsőséges téli időjárás | (nem egyértelmű) | (jelentős?) | elutasítva |

6 | PT | erdőtüzek | 1 228 | jelentős | 48,539 |

7 | FR | erdőtüzek (Dél-Franciaország) | 531 | (regionális) | elutasítva |

8 | ES | erdőtüzek (portugál határvidék) | 53 | szomszédos ország | 1,331 |

9 | MT | árvíz | 30 | jelentős | 0,961 |

10 | IT | árvíz (Friuli-Venezia Giulia) | (525) | (regionális) | elutasítva |

A 2003-as kérelmek összes támogatása | 107,081 |

2 0 0 4 | 1 | FR | árvíz (Rhone-delta) | 785 | regionális | 19,625 |

2 | ES | árvíz (Malaga) | (73) | (regionális) | elutasítva |

3-9 | ES | erdőtüzek (7 kérelem) | (480) | (regionális) | mind a 7 elutasítva |

10 | SK | árvíz | (29) | (regionális) | elutasítva |

11 | SI | földrengés | (13) | (regionális) | visszavonva |

A 2004-es kérelmek összes támogatása | 19,625 |

2 0 0 5 | 1 | SK | vihar (Tátra) | 203 | jelentős | 5,668 |

2 | IT | árvíz (Szardínia) | (223, over-estimated) | (regionális) | Rejected |

3 | EE | vihar | 48 | jelentős | 1,29 |

4 | LV | vihar | 193 | jelentős | 9,487 |

5 | SE | vihar („Gudrun”) | 2 297 | jelentős | 81,725 |

6 | LT | vihar | 15 | szomszédos ország | 0,379 |

7 | GR | árvíz (Evrosz) | (112) | (regionális) | Rejected |

8 | RO | tavaszi áradás | 489 | jelentős | 18,798 |

9 | BG | tavaszi áradás | 222 | jelentős | 9,722 |

10 | BG | nyári áradás | 237 | jelentős | 10,632 |

11 | RO | nyári áradás | 1 050 | jelentős | 52,4 |

12 | AT | árvíz (Tirol/Vorarlberg) | 592 | regionális | 14,799 |

A 2005-ös kérelmek összes támogatása | 204,905 |

2 0 0 6 | 1 | UK | buncefieldi olajraktár felrobbanása | (700) | (regionális) | visszavonva |

2 | GR | árvíz (Evrosz) | 372 | regionális | 9,306 |

3 | HU | árvíz | 519 | jelentős | 15,064 |

4 | ES | erdőtüzek (Galícia) | (91) | (regionális) | elutasítva |

A 2006-os kérelmek összes támogatása | 24,370 |

2 0 0 7 | 1 | DE | vihar („Kyrill”) | 4 750 | jelentős | 166,9 |

2 | FR | vihar („Gamede”, Réunion szigete) | 211 | regionális | 5,29 |

3 | ES | árvíz (El Hierro) | (18) | (regionális) | elutasítva |

4 | ES | árvíz (La Mancha) | (66) | (regionális) | elutasítva |

5 | UK | árvíz | 4 612 | jelentős | 162,387 |

6 | CY | erdőtüzek | (38) | (regionális) | elutasítva |

7 | ES | erdőtüzek (Kanári-szigetek) | (144) | (regionális) | elutasítva |

8-16 | IT | 9 kérelem 9 régiót érintő erdőtüzek kapcsán | - | (regionális) | nem befogadható, határidőn túl érkezett |

17 | FR | vihar („Dean”, Martinique szigete) | 509 | regionális | 12,78 |

18 | GR | erdőtüzek | 2 118 | jelentős | 89,769 |

19 | SI | árvíz | 233 | jelentős | 8,254 |

A 2007-es kérelmek összes támogatása | 445,380 |

2 0 0 8 | 1 | CY | aszály | 165,4 | jelentős | 7,605 |

2 | RO | árvíz | 471,4 | regionális | 11,785 |

A 2008-as kérelmek összes támogatása | 19,390 |

2 0 0 9 | 1 | FR | vihar („Klaus”) | 3 805,5 | jelentős | 109,377 |

2 | IT | földrengés (Abruzzo) | 10 212,0 | jelentős | 493,771 |

3 | GR | erdőtüzek (2009) | (152,8) | (regionális) | elutasítva |

4 | CY | viharok (2009) | (2,6) | (regionális) | elutasítva |

5 | GR | árvíz (Evia) | (83,2) | (regionális) | elutasítva |

6 | IT | földcsuszamlás (Messina) | (598,9) | (regionális) | elutasítva |

A 2009-es kérelmek összes támogatása | 603,148 |

A 2002 óta jóváhagyott támogatások összege | 2 151,899 millió EUR |

[1] E kérelmek elbírálásának részleteit a 2010. évi jelentésben fogjuk ismertetni.

[2] COM(2008)731; A 2008. december 18-án jóváhagyott 11/2008. sz. költségvetés-módosítás, HL L 27., 2009.1.30.

[3] COM(2009)22; A 2009. március 11-én jóváhagyott 1/2009. sz. költségvetés-módosítás, HL L 99., 2009.4.17.

[4] SEC(2009)827; A 2009. szeptember 15-én jóváhagyott 7/2009. sz. költségvetés-módosítás, HL L 293., 2009.11.10.

[5] COM(2009)448; A 2009. október 20-án jóváhagyott 9/2009. sz. költségvetés-módosítás, HL L 326., 2009.12.11.