[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2011.2.28.

COM(2011) 104 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A tagállamoknak a Számvevőszék 2009-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai SEC(2011) 262 végleges

TARTALOMJEGYZÉK

1. A jelentés hatálya 3

2. A 2009. évi DAS megállapításai 3

2.1 A Számvevőszék ellenőrzési módszertana 3

2.2 A Számvevőszék éves jelentése – új felépítés 4

2.3 Átlátható beszámoló és a kifizetések legvalószínűbb hibaarányának folyamatos csökkentése 4

3. A tagállamok intézkedései 7

4. A tagállamoknak a Számvevőszék 2009. évről szóló éves jelentését érintő kérdőívre adott válaszai 9

4.1 Legfőbb ellenőrzési intézmények 9

4.2 Mezőgazdaság és természeti erőforrások 10

4.3 Kohézió 10

5. Következtetés 12

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

A tagállamoknak a Számvevőszék 2009-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

1. A JELENTÉS HATÁLYA

Az Európai Unió külső ellenőre, az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) a Szerződés feltételei értelmében[1] megbízhatósági nyilatkozatot (a továbbiakban: DAS) ad éves jelentésében. A DAS az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazolja, és az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtják be.

A költségvetési rendelet kimondja, hogy amint a Számvevőszék megküldte az éves jelentést, a Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamokat a jelentésnek az alkalmazandó szabályok szerint a felelősségük alá tartozó pénzeszközök kezelésére vonatkozó részleteiről. A tagállamok hatvan napon belül válaszolnak a Bizottságnak, és a Bizottság február 28. előtt továbbítja a válaszok összefoglalóját a Számvevőszéknek, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak[2].

A jelentés 2010. november 9-i közzétételét követően a Bizottság megfelelően tájékoztatta a tagállamokat a jelentés részleteiről. Ez a tájékoztató egy levélből és három mellékletből állt: az I. melléklet a jelentés egyes tagállamokra vonatkozó bekezdéseivel kapcsolatos kérdőívet tartalmazta; a II. melléklet az egyes tagállamokra vonatkozó ellenőrzési megállapításokkal kapcsolatos kérdőívet foglalta magában, míg a III. melléklet a 2009. évi DAS vonatkozásában a megosztott igazgatáshoz kapcsolódó általános megállapításokról szóló kérdőív volt.

Ez a jelentés a tagállamok válaszainak elemzése, amelyet szolgálati munkadokumentum kísér a megállapítások, valamint az I. és a III. melléklet válaszainak összefoglalásával.

2. A 2009. ÉVI DAS MEGÁLLAPÍTÁSAI

2.1 A Számvevőszék ellenőrzési módszertana

A Számvevőszék ellenőrzési koncepciója és a tranzakciók szabályszerűségének megállapítására alkalmazott módszertana a tranzakciók tesztelésén, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerek eredményességének értékelésén alapul. Ezt a vezetői állásfoglalások elemzése és más ellenőrök által nyújtott bizonyítékok egészítik ki.

A tranzakciókra tekintettel a Számvevőszék minden egyes szakpolitika-csoport esetében statisztikailag reprezentatív mintát választ ki, amellyel kapcsolatban ezt követően részletes vizsgálatot végez. Ellenőrzési munkájának további értékelése érdekében a Számvevőszék megkülönböztet számszerűsíthető és nem számszerűsíthető hibákat. A hibaaránynál csak a számszerűsíthető hibákat veszik figyelembe. A jelentés végén található 1. táblázat a Számvevőszék által extrapolált és ellenőrzési munkája során felhasznált összes számszerűsíthető és nem számszerűsíthető hiba részletes lebontását tartalmazza.

A hibákat tovább kategorizálják jellegük szerint, így különösen ezek lehetnek elszámolhatósági hibák (a kifizetés nem felel meg az elszámolhatósági szabályoknak), megalapozottsági hibák (olyan költséget térítettek meg, amelynek felmerülése nincs bizonyítva), illetve pontossági hibák (helytelenül számították ki a kifizetés összegét). A hibaelőfordulás gyakoriságának kifejezésére a Számvevőszék megvizsgálja, hogy a mintában szereplő tranzakciók mekkora hányadában fordulnak elő hibák (akár számszerűsíthetők, akár nem számszerűsíthetők). Ez a hibagyakoriság megmutatja, hogy valószínűleg mennyire széleskörűek a hibák egy szakpolitika-csoporton belül[3].

A Számvevőszék a számszerűsíthető hibák teljes pénzügyi hatásának megbecsülésével a legvalószínűbb hibaarányt is meghatározza. A legvalószínűbb hibaarányt három tartományba sorolják: 2 % alatt, 2 %–5 % között, 5 % felett.

A Számvevőszék végül a felügyeleti és kontrollrendszereket is értékeli azáltal, hogy megvizsgálja a szabályszerűség biztosítása terén tanúsított eredményességüket.

2.2 A Számvevőszék éves jelentése – új felépítés

Felépítését tekintve a 2009-es éves jelentés szerkezete megváltozott. A Számvevőszék a belső kontrollrendszerekhez és vezetői állásfoglalásokhoz, valamint a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó észrevételeket belefoglalta a DAS-ról szóló fejezetbe és a szakpolitikai csoportokról szóló fejezetekbe. A DAS-ról szóló fejezet mellékletet tartalmaz a Számvevőszék ellenőrzési koncepciójáról és módszertanáról. A jelentés új felépítésének eredményeként a fejezetek száma tizenegyről kilencre csökkent, és a szakpolitika-csoportokról szóló fejezetek száma is változott.

2.3 Átlátható beszámoló és a kifizetések legvalószínűbb hibaarányának folyamatos csökkentése

A Számvevőszék 2009. évi DAS-megállapításai szerint az Európai Unió beszámolója híven tükrözi az Unió pénzügyi helyzetét, valamint a műveletek és pénzáramlások eredményeit – azokról megbízható és valós képet nyújt. A Számvevőszék ezenfelül elismerte, hogy a Bizottság javította a végleges beszámolóhoz csatolt megjegyzésekben nyilvánosságra hozott, a szabálytalanul kifizetett összegek visszafizettetésére és más korrekciókra vonatkozó részletes információkat.

A tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét tekintve a Számvevőszék úgy találta, hogy 2009-ben a „Bevételek” kifizetései lényeges hibáktól mentesek voltak, valamint a felügyeleti és kontrollrendszerek eredményesen működtek. A kötelezettségvállalások ugyancsak mentesek voltak a lényeges hibáktól. Két kiadási területtől – „Igazgatási kiadások” és „Gazdasági és pénzügyek” – eltekintve a költségvetésből teljesített kifizetéseket azonban továbbra is lényeges hibák jellemezték.

A felügyeleti és kontrollrendszerek tekintetében a Számvevőszék megállapította, hogy – a „Bevételek” és az „Igazgatási kiadások” kivételével – valamennyi szakpolitika-csoport vonatkozásában az összes rendszer csak részben eredményes.

A „Mezőgazdaság és természeti erőforrások” szakpolitika-csoport tekintetében a legvalószínűbb hibaarány 2008-hoz képest emelkedett. A fejezetre vonatkozóan a legvalószínűbb hibaarányt 2 %–5 % közöttire becsülték. A Számvevőszék által talált számszerűsíthető hibák nagy részét pontossági hibák tették ki. A felügyeleti és kontrollrendszerek tekintetében, noha az IIER[4] – a tranzakciók szabályszerűségét biztosító fő rendszer – jól van megtervezve, eredményességét hátrányosan befolyásolja a bevitt adatok pontatlansága, valamint az adatbázisaiban elvégzett keresztellenőrzések minősége.

A „Kohézió” fejezet vonatkozásában a Számvevőszék kiemelte az 5 % felettire becsült legvalószínűbb hibaarány jelentős csökkenését. A számszerűsíthető hibák közül az elszámolhatósági hibák fordulnak elő leggyakrabban. A 2007–2013 közötti végrehajtási időszakhoz kapcsolódó rendszerek vonatkozásában a Számvevőszék hiányosságokat állapított meg az irányító hatóságok által elvégzett ellenőrzések és/vagy az ellenőrző hatóságok által ellenőrzött rendszerek tekintetében. A 2000–2006 közötti időszakban a korrekcióknak a Bizottság felé történő jelentésére szolgáló rendszerek ugyancsak részben kielégítően működtek. A Számvevőszék ezért a felügyeleti és kontrollrendszerek működését csak részben ítélte eredményesnek.

Az alábbi táblázat a Számvevőszék megállapításaival kapcsolatos információk összefoglalását tartalmazza szakpolitika-csoportonként[5].

[pic]

3. A TAGÁLLAMOK INTÉZKEDÉSEI

Amint a bevezetőben említettük, a Bizottság a levél mellett minden tagállamnak megfelelően három mellékletet küldött: az I. melléklet a jelentés egyes tagállamokra vonatkozó bekezdéseivel kapcsolatos kérdőívet tartalmazta; a II. melléklet az egyes tagállamokra vonatkozó ellenőrzési megállapításokkal kapcsolatos kérdőívet foglalta magában, míg a III. melléklet a 2009. évi DAS vonatkozásában a megosztott igazgatáshoz kapcsolódó általános megállapításokról szóló kérdőív volt. Az I. és II. melléklet vonatkozásában – amennyiben szükséges volt – felkérték a tagállamokat, hogy nyújtsák be a hibák kijavítására meghozott intézkedések részleteit, valamint az ütemezést, a tartalmat és a várt eredményt.

Az I. melléklet esetében a tagállamok általában alapos válaszokat adtak[6]. Noha a Számvevőszék által kiemelt bekezdések minden egyes szakpolitikai területet érintettek, a tagállami válaszok leginkább a „Bevételek”, a „Mezőgazdaság és természeti erőforrások”, valamint a „Kohézió” szakpolitikai területhez kapcsolódó számvevőszéki bekezdésekre összpontosultak.

A „Bevételek” szakpolitikai területen például a Számvevőszék a görög költségvetési hiány és adósság kapcsán kétségbe vonta a görög makrogazdasági statisztikák – köztük a nemzeti számlák – minőségét[7]. A görög válaszban kiemelték, hogy eredményes intézkedést tettek, és kijelentették:

„Ami a nemzeti számlák minőségének javítását érinti, az irányítócsoport által 2010 októberében elfogadott közös statisztikai cselekvési terv a 2011-ben meghozandó egyedi intézkedésekre összpontosul, amelyek célja, hogy javítsák az ágazati számlák, a háztartási megtakarítási számlák, a negyedéves számlák, a volumen és ármérések, valamint a nemzeti számlák felülvizsgálatának minőségét.” [8]

A „Mezőgazdaság és természeti erőforrások” szakpolitika-csoport tekintetében a Számvevőszék kiemelte a rendszerek eredményességével kapcsolatos ellenőrzési munkáját, valamint azt, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató 2009-es éves tevékenységi jelentésében fenntartást tett a Bulgáriában és Romániában teljesített IIER-kifizetések tekintetében[9]. Mindkét ország válasza egyértelműen az volt, hogy határozott intézkedést tettek, amely végrehajtása jelenleg folyamatban van. Bulgária a következőket közölte:

„A közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos kiadások tekintetében 2009-ben az IIER működésének javítását szolgáló összevont cselekvési tervet hagytak jóvá, és Bulgária azóta a tervben meghatározott ajánlások és intézkedések végrehajtásán tevékenykedik. Az összevont terv végrehajtásával kapcsolatos előrehaladásról a Bizottság háromhavonta részletes beszámolót kap.” [10]

Románia szerint „az ügynökség igazgatója a 2010-es pénzügyi évben kiemelt feladatának tartotta, hogy eredményes kiigazító intézkedéseket hozzanak, amelyek az IIER javulását eredményezik majd.

Az igazoló szerv által a 2009-re vonatkozó jelentésben foglalt fenntartásokra tekintettel az APIA[11] erőfeszítéseket tett és jelentős előrehaladást ért el az IIER cselekvési tervben meghatározott intézkedések, valamint az igazoló szerv ajánlásainak végrehajtása terén” [12] .

A II. melléklet – az egyes tagállamokra vonatkozó ellenőrzési megállapításokkal kapcsolatos kérdőív – tekintetében a tagállamok többsége részletes válaszokat adott. E megállapítások nagy része a „Mezőgazdaság és természeti erőforrások”, valamint a „Kohézió” szakpolitikai területhez kapcsolódott, és a Számvevőszék előzetes megállapítások formájában korábban a tagállamok rendelkezésére bocsátotta ezeket. Az előzetes megállapítások a Számvevőszék ellenőrzési munkájából eredő megállapítások, amelyeket megküldenek az ellenőrzött részére. A tagállamok által a válaszokban benyújtott információkat ezért az eredeti előzetes megállapítás kézhezvételét követően már meghozott valamennyi intézkedés nyomon követésének lehet tekinteni.

A 2009. évi DAS vonatkozásában összesen 24 tagállamot ellenőriztek. A nagy számú – tízet meghaladó – megállapítást kapott tagállamok közé tartozik Franciaország, Németország, Görögország és Spanyolország. Az ötnél kevesebb megállapításban részesült tagállamok között található Dánia és Hollandia. A tagállamok általában elfogadták a számszerűsíthető hibákat, és a jelentések szerint meghozták a szükséges korrekciós intézkedéseket.

A tagállamok által a megállapításokra adott válaszok több mint 50 %-ának esetében számoltak be arról, hogy már meghozták az intézkedést, és azt le is zárták, illetve az folyamatban volt. Portugália esetében például valamennyi megállapításra átfogó választ adtak. A megállapítások nagy része súlyos számszerűsíthető hibát jelzett, és a jelentések szerint valamennyi esetben megfelelően megtörtént a kifizetési kiigazítás vagy korrekció.

A legtöbb olyan esetben, ahol nem került sor intézkedésre, a tagállam indokolást adott, és alátámasztó dokumentációt nyújtott be. Ez történt Spanyolország esetében is, amely a rá vonatkozó megállapítások mintegy 50 %-ában hozott intézkedést, főleg a „Mezőgazdaság és természeti erőforrások” területén. 18 megállapítás esetében semmilyen intézkedést nem hoztak, ami részben annak volt köszönhető, hogy a Bizottságnak még pótolnia kell a hiányzó információkat, illetve egyet nem értés alakult ki a megállapítások jellege vagy súlyossága tekintetében. A válaszok magukban foglalták az alátámasztó dokumentumokat is. Hasonló volt a helyzet Ciprus esetében, amely a Számvevőszék által tett összes (14) megállapításra válaszolt. Ezek mindegyike a „Mezőgazdaság és természeti erőforrások” fejezet rendszerellenőrzéseihez kapcsolódott. 11 megállapítás vonatkozásában hoztak intézkedést, abban a 3 esetben pedig, amelyeknél Ciprus nem értett egyet a megállapításokkal, indokolást nyújtott.

4. A TAGÁLLAMOKNAK A SZÁMVEVőSZÉK 2009. ÉVRőL SZÓLÓ ÉVES JELENTÉSÉT ÉRINTő KÉRDőÍVRE ADOTT VÁLASZAI

4.1 Legfőbb ellenőrzési intézmények

A tagállamok által a Számvevőszék megállapításaira vonatkozóan benyújtott információk a 2009. évi megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos fő kérdésekről szóló kérdőívre adott válaszaikkal egészülnek ki.

Amint a 2008. évi jelentés esetében, a kérdéseket a 2009. évi jelentés kapcsán is a legfőbb ellenőrzési intézményekhez intézték. Az első kérdés a Számvevőszék által az egységes ellenőrzésről szóló 2/2004. sz. véleményében meghatározott egységes ellenőrzési alapelvre vonatkozott és arra, hogy vajon a legfőbb ellenőrzési intézmények hasznos eszköznek találták-e ezt az alapelvet. A tagállamok legfőbb ellenőrzési intézményeinek mintegy fele emelte ki azt, hogy az egységes ellenőrzési alapelv potenciális előnyöket nyújt. A lettországi legfőbb ellenőrzési intézmény kijelentette, hogy az egységes ellenőrzési alapelv „eredményes eszköznek tekinthető az uniós pénzeszközök kezelésére, mivel az érintett ellenőrzési testületek függetlenségének veszélyeztetése nélkül fokozhatja az ellenőrzési tevékenységek minőségét” . A francia legfőbb ellenőrzési intézmény több okot is említett az alapelv támogatására, ideértve a kontrollok költségeinek harmonizációját és csökkentését, valamint azt, hogy átfogóbb képet biztosít az ellenőrzési hatóságok számára az ellenőrzési eredményekről[13].

A finn legfőbb ellenőrzési intézmény rámutatott arra, hogy a legfőbb ellenőrzési intézmények nemzetközi ellenőrzési standardokra vonatkozó értelmezése eltér az Európai Számvevőszék gyakorlatától, ebből következően egymás ellenőrzéseinek eredményeit nem tudják közvetlenül alkalmazni. Ezért kiigazításokra lenne szükség.[14]

Néhány legfőbb ellenőrzési intézmény aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az egységes ellenőrzési alapelv sértheti az intézmények függetlenségét. A függetlenséggel kapcsolatos aggályt egyértelműen példázza a belga legfőbb ellenőrzési intézmény (francia részlege), amely hivatalos nyilatkozatot tett arról, hogy nem válaszol a közvetlenül a legfőbb ellenőrzési intézményeknek feltett kérdésekre. Ennek okaként a nemzeti külső ellenőrzési szervként betöltött független pozícióját jelölte meg, valamint azt, hogy a Számvevőszék által lefolytatott ellenőrzésekkel összefüggésben valamennyi legfőbb ellenőrzési intézményt megfigyelőként való részvétellel bízták meg. Általánosságban a tagállami legfőbb ellenőrzési intézmények is óvatosságra szólítottak fel, és megjegyezték, hogy a piramis minden egyes szintjén megbízhatóságra van szükség az alapelv működésének biztosítása érdekében.

A legfőbb ellenőrzési intézményeket az általuk alkalmazott lényegességi küszöbről is megkérdezték. Az intézmények többsége azt állította, hogy 0,5 % és 2 % közötti küszöböt alkalmaz, lehetséges eltérésekkel. Németország hangsúlyozta: a szövetségi legfőbb ellenőrzési intézmény nem tudott információt nyújtani az egyes tartományokban a különböző számvevőszékek által alkalmazott lényegességi küszöb mértékéről, illetve szintjeiről[15].

A legfőbb ellenőrzési intézményeknek szóló harmadik kérdés a kifizetésekkel kapcsolatos azon európai bizottsági jelentések felhasználására vonatkozott, amelyeket 2006 óta bocsátanak a tagállamok rendelkezésére. A legfőbb ellenőrzési intézmények általában úgy találták, hogy a Bizottság által ezekben a jelentésekben nyújtott információk és adatok hasznosnak bizonyultak ellenőrzési munkájukkal összefüggésben.

4.2 Mezőgazdaság és természeti erőforrások

A kérdőív a vidékfejlesztés terén egyszerűsítésre vonatkozó kérdést is tartalmazott. A tagállamok több mint fele kijelentette: nemcsak hogy támogatják az egyszerűsítés gondolatát, hanem már tettek is egyszerűsítési kezdeményezéseket, így például a nemzeti szabályok és eljárások pontosítása és összehangolása, illetve a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeinek csökkentése. E kezdeményezések nagy része már folyamatban van. Franciaország például kiemelte a MAAPRAT[16] által hozott intézkedéseket, amelyek célja a vidékfejlesztési szabályok egyszerűsítése, különös hangsúllyal az online bevallásra[17]. Litvánia hangsúlyozta: „módosításra kerültek az általános jogszabályok annak érdekében, hogy egyszerűsödjenek a 2007–2013 közötti litvániai vidékfejlesztési program keretében nyújtott támogatásra vonatkozó igazgatási és odaítélési eljárások” [18].

Szlovénia a bonyolult jelentéstételi rendszereket említette, amelyeket 2010 óta egyszerűsít. Felhívta továbbá a figyelmet „a jogsértések és szankciók (túl szigorú) rendszerére” , amelyet annak biztosítása érdekében fejleszt tovább, hogy „a lehetséges jogsértéseket egyértelműbben meghatározzák, a szankciókat eredményesebbé, visszatartó erejűvé és a jogsértés súlyosságával arányossá tegyék.”

A tagállamok kiemelték az egyszerűsítés meghatározása és végrehajtása terén egymással folytatott együttműködést és a Bizottsággal fenntartott folyamatos párbeszédet. Spanyolország hangsúlyozta az általa folytatott régióközi párbeszédeket, valamint részvételét „a KAP egyszerűsítéséhez kapcsolódóan európai szinten tartott találkozókon, illetve fórumokon” [19].

4.3 Kohézió

A „Kohézió” fejezetben három témát vetettek fel: elszámolhatósági kritériumok, közbeszerzés és eredményes irányító hatósági ellenőrzések. Először is, a szigorúbb elszámolhatósági kritériumok tekintetében a tagállamok hangsúlyozták, hogy két szintet kell figyelembe venni: az uniós/nemzeti szintet és a programszintet. Néhány tagállam felvetette, hogy jogi szempontból szigorúbb szabályokra van szükség. Franciaország és Finnország egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy a 2007–2013 közötti programokról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet 56. cikke[20] előírja: a költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályok nemzeti szinten kerülnek megállapításra. Finnország ezért megjegyezte: „a rendelet maga a közösségi szinten meghatározottakhoz képest részletesebb nemzeti elszámolhatósági szabályokat tesz szükségessé. A tagállamok így nem csupán annak lehetőségével rendelkeznek, hogy elszámolhatósági követelményeket támasszanak, hanem kötelesek a rendelet által közösségi szinten meghatározottakhoz képest specifikusabb követelményeket alkalmazni” [21] .

Néhány tagállam azonban jelezte, hogy az uniós szintű elszámolhatósági szabályok nem elég specifikusak a programok igényeire nézve, és hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a program-specifikus szabályokra. Lengyelország a kérdés összefoglalásaként kijelentette: „a közösségi jog általános rendelkezéseit hozzá kell igazítani az operatív program egyedi jellemzőihez. Ezért specifikusabbá kellett ezeket tenni, hogy a kedvezményezettek ne értelmezzék őket félre.” [22]

Másodszor, a közbeszerzés kérdésében a tagállamok szinte mindegyike támogatta, hogy a Bizottság nyújtson több képzést a nemzeti és regionális hatóságok személyzete, valamint a kedvezményezettek számára; emellett sok tagállam kiemelte a szabályok összetett jellegét. Jelentős számú tagállam vélte továbbá úgy, hogy a Bizottságnak egyértelműbb iránymutatásokat kell megfogalmaznia. Az alábbi 1. táblázat összefoglalja a közbeszerzési szabályokkal kapcsolatos kérdéseket és a tagállami válaszokat.

[pic]

Végül, az eredményesebb irányító hatósági ellenőrzések tekintetében a tagállamok mintegy fele egyetértett abban, hogy uniós és tagállami szinten pontosabb elszámolhatósági szabályokra van szükség. Azok a tagállamok, amelyek ezzel nem értettek egyet, kijelentették, hogy általánosságban ez nem optimális megoldás. Az Egyesült Királyság megállapította, hogy „a Bizottság már jelentős mértékben megerősítette felügyeleti szerepét a kohéziós alapok megosztott igazgatásában. Ezek ellenőrzésében történő bármilyen további erősítés a tagállamok hatásköreit csökkenti”. Málta megjegyezte: „a pontosabb szabályok veszélyeztethetik a rugalmassági és egyszerűsítési elemet, amelyek szükségesek az alapok igazgatásában” .

Az alábbi 2. táblázat összefoglalja az irányító hatóság szintjén végzett ellenőrzésekre vonatkozó kérdéseket és a tagállami válaszokat.

[pic]

5. KÖVETKEZTETÉS

A Számvevőszék 2009-es éves jelentésének eredményei azt mutatják, hogy az uniós pénzeszközök kezelésében érintett valamennyi szereplő teljesítménye folyamatosan javult. Érdemes megjegyezni, hogy a költségvetés egésze tekintetében a Számvevőszék hibaaránybecslése az elmúlt évek során visszaesett, az egymást követő harmadik évben adott a Számvevőszék pozitív véleményt a beszámolóról, valamint a „Kohézió” területén jelentős mértékben csökkent a hibaarány. Az is egyértelmű azonban, hogy további javulásra van szükség, különösen a Bizottság és a tagállamok által megosztott igazgatással működtetett európai alapok vonatkozásában.

A tagállamok kedvezően reagáltak a Számvevőszék által felsorolt előrelépésekre és különösen a legvalószínűbb hibaarány jelentős csökkenésére a Kohézió szakpolitikai területen. Azt is jelezték azonban, hogy még szorosabb együttműködésre van szükség a Bizottsággal. Kulcsfontosságú kérdésként említették például, hogy – a közbeszerzés bonyolult területén – képzési programok és célzott iránymutatások formájában további, folyamatos útmutatásra és támogatásra van szükség.

A Bizottság továbbra is szilárdan elkötelezett az uniós pénzügyi irányítás javítása mellett. A költségvetési rendelet átdolgozására vonatkozó jelenlegi bizottsági javaslat egyaránt foglalkozik a Számvevőszék által, valamint a tagállamok által a Számvevőszék megállapításaira adott válaszokban kiemelt kérdésekkel. Ez különösen releváns, tekintve a Bizottság arra vonatkozó javaslatait, hogy a költségvetési rendeletben meghatározzák a tagállamok kontroll- és ellenőrzési kötelezettségeit[23], valamint hogy tovább egyszerűsítsék és ésszerűsítsék az uniós pénzeszközökre és programokra alkalmazandó szabályokat. E két kötelezettség együttesen fontos eszközként szolgálhat a kiadások minőségének jelentős javítására. A Bizottság ugyanakkor továbbra is figyelmet fordít arra, hogy a programstruktúrák és irányítási rendszerek egyszerűsítése a kedvezményezettek szintjén ne ássa alá a kontrollok nagyfokú eredményessége által nyújtott megbízhatóságot.

A Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás terén tapasztalható kedvező folyamatok fenntartására összpontosít. Ezért különös jelentőséggel bír, hogy a Bizottság és a tagállamok még szorosabban együttműködjenek a Számvevőszék által kiemelt megállapítások kezelése érdekében.

I. táblázat

PONTOSSÁG | ELSZÁMOLHATÓSÁG | MEGALAPOZOTTSÁG | EGYÉB SZABÁLYSZERŰSÉGI KÉRDÉSEK |

Tagállam | Mező-gazda-ság | Kohé-zió | Bevé-telek | Ösz-sze-sen | Mező-gazda-ság | Kohé-zió | Bevé-telek | Ösz-sze-sen | Mező-gazda-ság | Kohé-zió | Bevé-telek | Ösz-sze-sen | Mező-gazda-ság | Kohé-zió | Bevé-telek | Ösz-sze-sen | Mező-gazdaság összesen | Kohézió össze-sen | Bevételek összesen | |Ausztria |3 |0 |0 |3 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |1 |0 |0 |1 |4 |0 |0 | |Belgium |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 | |Bulgária |0 |0 |0 |0 |2 |0 |0 |2 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |2 |0 |0 | |Cseh Közt. |4 |1 |0 |5 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |4 |1 |0 | |Ciprus |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 | |Dánia |1 |0 |0 |1 |0 |1 |0 |1 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |1 |1 |0 | |Észtország |0 |0 |0 |0 |0 |1 |0 |1 |0 |0 |0 |0 |0 |5 |0 |5 |0 |6 |0 | |Finnország |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 | |Franciaország |6 |1 |0 |7 |0 |2 |0 |2 |0 |0 |0 |0 |1 |5 |0 |6 |7 |8 |0 | |Németország |4 |0 |0 |4 |1 |1 |0 |2 |0 |0 |1 |1 |1 |15 |0 |16 |6 |16 |1 | |Görögország |3 |0 |0 |3 |1 |1 |0 |2 |0 |0 |0 |0 |7 |1 |0 |8 |11 |2 |0 | |Magyarország |1 |0 |0 |1 |0 |2 |0 |2 |0 |0 |0 |0 |1 |4 |0 |5 |2 |6 |0 | |Írország |1 |0 |0 |1 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |1 |0 |0 | |Olaszország |1 |0 |1 |2 |2 |0 |0 |2 |0 |0 |0 |0 |5 |0 |0 |5 |8 |0 |1 | |Lettország |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 | |Litvánia |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |4 |0 |4 |0 |4 |0 | |Luxemburg |1 |0 |0 |1 |0 |1 |0 |1 |0 |0 |0 |0 |0 |5 |0 |5 |1 |6 |0 | |Málta |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 | |Hollandia |1 |0 |0 |1 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |1 |0 |0 |1 |2 |0 |0 | |Lengyelország |0 |1 |0 |1 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |2 |0 |2 |0 |3 |0 | |Portugália |1 |2 |0 |3 |0 |5 |0 |5 |0 |0 |0 |0 |1 |0 |0 |1 |2 |7 |0 | |Románia |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |1 |0 |0 |1 |8 |0 |0 |8 |9 |0 |0 | |Szlovákia |1 |0 |0 |1 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |1 |4 |0 |5 |2 |4 |0 | |Szlovénia |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 | |Spanyolország |1 |0 |0 |1 |0 |9 |0 |9 |0 |0 |0 |0 |1 |3 |0 |4 |2 |12 |0 | |Svédország |0 |2 |0 |2 |0 |1 |0 |1 |0 |0 |0 |0 |0 |1 |0 |1 |0 |4 |0 | |Egyesült Királyság |6 |0 |0 |6 |2 |0 |0 |2 |0 |0 |0 |0 |2 |0 |0 |2 |10 |0 |0 | | ÖSSZESEN | | | | 43 | | | |32 | | | |2 | | | |79 | | | | |

[1] Az EK-Szerződés 248. cikke (a Lisszaboni Szerződés 287. cikke).

[2] HL L 390., 2006.12.30., a költségvetési rendelet 143. cikkének (6) bekezdése.

[3] A Számvevőszék 2009-es éves jelentése – 1.1. melléklet.

[4] Integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer.

[5] Kivonat a Számvevőszék éves jelentéséből, 1.2. táblázat, 22. o., A tranzakciók szabályszerűségére vonatkozó 2009-es megállapítások összefoglalója.

[6] Lásd a csatolt szolgálati munkadokumentumot.

[7] A Számvevőszék jelentése, 2.27. bekezdés.

[8] Szolgálati munkadokumentum, 15. o.

[9] A Számvevőszék jelentése, 3.68. bekezdés.

[10] Szolgálati munkadokumentum, 50–51. o.

[11] Agentia de Plati si Interventie Pentru Agricultura.

[12] Szolgálati munkadokumentum, 51–52. o.

[13] Szolgálati munkadokumentum, 73. o.

[14] Szolgálati munkadokumentum, 69. o.

[15] Szolgálati munkadokumentum, 75. o.

[16] Ministère de l'Agriculture de l'Alimentation, de la Pêche, de la Ruralité et de l'Aménagement du Territoire.

[17] Nincsenek papíralapú dokumentumok, a gazdálkodók jelentkezési folyamata 100 %-ban elektronikusan történik.

[18] Szolgálati munkadokumentum, 81. o.

[19] Szolgálati munkadokumentum, 94. o.

[20] 56. cikk (4) bekezdés: A költségek elszámolhatóságára vonatkozó szabályok nemzeti szinten kerülnek megállapításra, az egyes alapokra vonatkozó egyedi rendeletekben előírt kivételekre is figyelemmel. Ezek a szabályok az operatív program keretében bejelentett költségek egészére vonatkoznak.

[21] Szolgálati munkadokumentum, 71. o.

[22] Szolgálati munkadokumentum, 88. o.

[23] A Lisszaboni Szerződés 317. cikke is tartalmazza.