7.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 199/90

—

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

—

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra (1),

—

tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra (2),

—

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (3),

—

tekintettel a Számvevőszéknek a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenőrzés alá vont intézmények válaszaival együtt (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 23. cikkének (7) bekezdésére, valamint 79. cikkére,

—

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A7-0049/2011),

A.

mivel az EU jelenlegi pénzügyi, gazdasági és társadalmi helyzete kötelezi az intézményeket arra, hogy megfelelő színvonalon és hatékonyan reagáljanak, és szigorú irányítási eljárásokat alkalmazzanak, hogy megtakarításokat lehessen elérni,

B.

mivel az intézményeket elegendő forrással kell ellátni, bár a jelenlegi gazdasági környezetben ezeket a forrásokat szigorúan és hatékonyan kell kezelni,

C.

mivel az éves eljárás e szakaszában a Parlament a többi intézmény költségvetési előirányzatára, illetve saját elnökségének a 2012-es költségvetésre vonatkozó javaslatára vár,

D.

mivel különösen kívánatos, hogy a Költségvetési Bizottság és az Elnökség folytassa a két szerv közötti megerősített együttműködést a negyedik évben, azaz a 2012-es költségvetési eljárás során is,

E.

mivel az eljárási szabályzat 23. cikke szerint az Elnökség felel a Parlament belső szervezeti felépítését érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatok meghozataláért és a Költségvetési Bizottság felel a Parlament költségvetési előirányzat-tervezetének elkészítéséért az éves eljárás során,

F.

mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének az 5. fejezetre gyakorolt hatása 2012-ben stabilizálódni fog, bár például az EKSZ olyan hatással fog járni, amelyet jelenleg még mindig nehéz számszerűsíteni,

G.

mivel Horvátország 2013-ra tervezett csatlakozása miatt a bővítés hatással lesz a 2012-es költségvetésre, különösen ami az új képviselők és a személyzet felvételére vonatkozó forrásokat illeti,

H.

mivel az elmúlt években a költségvetési hatóság úgy határozott, hogy körültekintő megközelítést kell alkalmazni az igazgatási kiadásokkal kapcsolatban, így jelentős felhasználatlan keretek maradtak az 5. fejezet felső határa alatt,

I.

mivel a többéves pénzügyi keret 5. fejezetének felső határa a 2012-es költségvetés vonatkozásában 8 754 millió euró, ami 2011-hez képest 340 millió eurós, azaz 4 %-os növekedést jelent, beleértve a 2 %-os inflációt,

J.

mivel társjogalkotói minőségében a Parlament úgy határozott, hogy ésszerűen egyezteti emberi erőforrásait és a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése utáni új hatásköreit (összesen az 5. fejezet 19,67 %-a 2009-ben, 19,99 %-a 2010-ben és 20,03 %-a 2011-ben),

K.

mivel 2011 folyamán lényeges az 5. fejezet hatálya alá tartozó kiadások változásainak figyelemmel kísérése a jövőbeli költségvetésekhez megfelelő előrejelzés kidolgozása érdekében,

L.

mivel 2010. március 24-i határozatában az Elnökség elfogadta a Parlament épületekkel kapcsolatos középtávú stratégiáját, amely meghatározza jövőbeli ingatlanpolitikája egyes kulcsfontosságú részleteit; mivel e stratégia részeként a Parlament úgy határozott, hogy (ésszerű esetekben) továbbra is az épületek megvásárlását részesíti előnyben a munkahelyszínek földrajzi koncentrációjára törekedve; mivel az előrehozott kifizetés, amelynek célja a pénzügyi költségek csökkentése, a jövőben is az egyik legfontosabb cél marad,

1.

hangsúlyozza az 5. fejezet kiadásainak 2012-es felső határával kapcsolatos nehéz helyzetet, és teljes mértékben tudatában van annak, hogy az intézmények az összes finanszírozási szükséglet kielégítésével kapcsolatban nehézségekbe ütközhetnek a költségvetési fegyelem és önmérséklet – többéves pénzügyi keretnek való megfelelés céljából történő – fenntartása során;

2.

elsődleges szempontnak tekinti a jogalkotási kiválóság elvét, hogy megfelelő választ adhasson a jelenlegi politikai kihívásokra, amelyhez össze kell vonni a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséből eredő új intézményi keret kezeléséhez szükséges forrásokat; azon a véleményen van, hogy a Parlament és a többi intézmény 2012-re vonatkozó költségvetésének a megszilárdulást célzó költségvetésnek kell lennie, nem utolsósorban azért, mert hivatkozási alapul szolgálhat a következő többéves pénzügyi kerethez is;

3.

rámutat arra, hogy a megszilárdulásra irányuló erőfeszítés nem akadályozhatja az olyan (például technológiába történő) beruházásokat, amelyek jövőbeli hosszú távú megtakarításokat eredményeznének;

4.

másik kiemelt célnak tekinti a hatékony és eredményes gazdálkodás (a költségvetési rendelet 27. cikke), nevezetesen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveit; azon a véleményen van, hogy ezeknek az elveknek az elszámoltathatóság elvét követve egyértelműen tükröződniük kell a Parlament és a többi intézmény költségvetéseiben, valamint intézményi kultúráikban; ennek megfelelően úgy véli, hogy a különböző politikák végrehajtása során figyelembe kell venni az elért eredményeket, és a változó költségeket rendszeres költség-haszon elemzés alá kell vetni, amennyiben ez lehetséges és nagyságuk ezt megköveteli;

5.

úgy véli, hogy ezen elvek alkalmazásából eredően az intézményeknek költségcsökkentési terveket kell előterjeszteniük; ezzel összefüggésben azon a véleményen van, hogy a méretgazdaságosság megteremtése érdekében át kell gondolni a központosítás előnyeit (pl. központosított közbeszerzés, az intézmények között megosztott szolgálatok), valamint azt, hogy mi maradjon, illetve legyen központosítatlan;

6.

úgy véli, hogy a hatékony és eredményes gazdálkodás elveinek alkalmazásából pontosságnak, egyszerűségnek, egyértelműségnek és átláthatóságnak kell következnie; ezzel összefüggésben kéri minden egyes intézmény vonatkozásában szervezeti felépítés előterjesztését az egyes egységek költségeivel együtt; továbbá kéri minden költség egyértelmű meghatározását és indoklását, egyértelmű különbséget téve az állandó és a változó költségek között a nullabázisú költségvetés elvének való megfelelés érdekében;

7.

úgy ítéli meg, hogy legkésőbb a következő többéves pénzügyi kerettől kezdődően a Parlament költségvetésének és a többi intézmény költségvetésének a keret időtartamát lefedő, több évre szóló tervezés után kell elkészülnie;

8.

hangsúlyozza, hogy intézményközi szinten meg kell tenni a szükséges előkészületeket a horvát alkalmazottak fogadására, tekintettel az EU lehetséges bővítésére;

9.

úgy véli, hogy a Parlamentnek és a többi intézménynek évente kétszer jelentést kell tennie költségvetése végrehajtásáról, részletezve minden egyes költségvetési sor végrehajtását;

10.

úgy véli, hogy a környezetvédelmi politikának és az EMAS-nak (5) a Parlament és a többi intézmény alapelveinek részét kell képeznie, és ezért intézkedéseket kell hozni a papírfogyasztás, az energia- és a vízfelhasználás, valamint a károsanyag-kibocsátás csökkentésére;

11.

megismétli, hogy az intézményközi együttműködés – amennyiben az lehetséges és helyénvaló – alapvető fontosságú a hatékonyságot elősegítő és megtakarításokat lehetővé tévő bevált gyakorlatok cseréje érdekében; úgy véli, hogy a javítani kell az intézményközi együttműködést a fordítás, a tolmácsolás, a munkaerő-felvétel (EPSO) és az EMAS terén, és ki kell terjeszteni más területekre is; kéri a külső fordítások rendszerének és a fordítóközpont szerepének alapos felülvizsgálatát;

12.

emlékeztet a teljesen integrált tudásmenedzsment-rendszer szükségességére; üdvözli az igazgatás által a tudásmenedzsment-rendszerrel kapcsolatban nyújtott információkat; kéri, hogy készítsenek előrehaladási jelentést a képviselők rendelkezésére álló sokféle információs forrásról/rendszerről; a prototípus megtervezésére vonatkozó egyértelmű ütemterv meghatározását sürgeti; hangsúlyozza az osztályozási és indexálási politika gyors megvalósításának szükségességét; tájékoztatást kér arról, hogy a rendszer hogyan tehető könnyen elérhetővé az európai polgárok számára;

13.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Európai Parlament és a többi intézmény, ambiciózus és messze ható digitális stratégiát fogadjon el a Web 2.0 és különösen a közösségi hálózatok tekintetében Európa és a polgárok közötti kapcsolat megerősítése érdekében; úgy véli továbbá, hogy a Parlamentnek és a többi intézménynek elektronikus irányítási stratégiát kellene kidolgozniuk; felszólít a távmunka igénybevételére, ahol lehetséges; sürgeti az Elnökséget, hogy vizsgálja meg a felhő-számítástechnikai rendszer bevezetésének lehetőségét, ami lehetővé tenné a számítástechnikai rendszer működési költségeinek csökkentését, a berendezések teljesítményének növelését és az Európai Parlament munkájában megvalósuló nagyobb fokú mobilitást;

14.

hangsúlyozza, hogy a pénzügyi kimutatások és a hasonló költségelemzések az intézményen belüli döntéshozatal során rendkívül fontos szerepet játszanak; ragaszkodik ezek rendszeres használatához, és ahhoz, hogy e kimutatások határozzák meg az adott intézkedéssel kapcsolatos visszatérő és egyszeri költségeket (vagyis az állandó és változó költségeket);

15.

a mobilitás erősítése érdekében kéri a személyzet átcsoportosításának és átképzésének alkalmazását; azt ajánlja, hogy új személyzetet csak a belső személyzetátcsoportosítási és képzési eljárások sikertelensége után és akkor vegyenek fel, ha külső szolgáltatás igénybevétele nem megoldható;

16.

úgy véli, hogy a költségvetés végrehajtására vonatkozó közös és koordinált stratégiáról a Horvátország csatlakozása által érintett valamennyi intézménynek közösen kell megállapodnia; kéri becslés készítését az 5. fejezetet érintő következményekről;

17.

úgy véli, hogy valamennyi intézménynek aktív megkülönböztetés elleni politikákkal kell rendelkeznie, és épületeiket és humánerőforrás-politikájukat úgy kell kialakítaniuk, hogy a fogyatékkal élők számára is biztosítva legyen a könnyebb bejutás;

18.

hangsúlyozza, hogy a gazdasági válság, a magas államadósság-terhek, és a jelenlegi nemzeti költségvetési konszolidációs erőfeszítések keretében alkalmazott megszorítások összefüggésében az Európai Parlamentnek és a többi intézménynek példát kellene mutatnia a költségvetési felelősségre és az önmérsékletre;

19.

úgy véli, hogy a Parlamentnek jogalkotási kiválóság kialakítására kell törekednie, és hogy ehhez valamennyi szükséges forrásnak rendelkezésre kell állnia a költségvetési korlátozások tiszteletben tartása mellett;

20.

úgy véli, hogy a Parlamentnek példát kellene mutatnia a költségvetési felelősségre és az önmérsékletre azzal, hogy az inflációs ráta körül marad; az intézmények közötti vonalat követve a bővítéssel kapcsolatos szükségleteket módosító indítvánnyal vagy költségvetés-módosítással kell integrálni a költségvetésbe; a Lisszaboni Szerződés értelmében érkező 18 új képviselővel kapcsolatos szükségletek szintén módosító indítvánnyal vagy költségvetés-módosítással kerülnek bele a költségvetésbe;

21.

az a véleménye, hogy a Parlament igazgatása számára a Lisszaboni Szerződésből eredő kihívásokkal való szembenézés érdekében előirányzott kiegészítő személyzeti erőforrások mostanra a konszolidáció szakaszába értek; fenntartja, hogy a szervezeti struktúráknak olyanoknak kellene lenniük, hogy azok elősegítsék a szinergiák kialakítását a meglévő specializálódott egységek szakértelmére támaszkodva;

22.

kiemeli, hogy a Parlament 2011. évi költségvetése 1 685 millió EUR, amely az 5. fejezet 20,03 %-ának felel meg;

23.

elvárja, hogy az Elnökség reális kéréseket nyújtson be a költségvetési javaslat bemutatásakor; készen áll, hogy az Elnökség javaslatait teljes mértékben a szükségleteket alapul véve és körültekintő módon vizsgálja meg az intézmény megfelelő és hatékony működésének biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az Elnökség által szeptemberben a Költségvetési Bizottságnak küldött módosító indítvány célja a költségvetési javaslat elkészítésekor előre nem látott szükségletek figyelembe vétele, és hangsúlyozza, hogy ez nem tekinthető a korábban megállapított javaslat megújításának lehetőségeként; az intézmények közötti vonalat követve a bővítéssel kapcsolatos szükségleteket módosító indítvánnyal vagy költségvetés-módosítással kell integrálni a költségvetésbe; a Lisszaboni Szerződés értelmében érkező 18 új képviselővel kapcsolatos szükségletek szintén módosító indítvánnyal vagy költségvetés-módosítással kerülnek bele a költségvetésbe;

24.

részletes és világos áttekintést kér azokról a költségvetési sorokról, amelyek tekintetében alacsony volt a végrehajtási arány 2010-ben, és érdeklődve várja ezek okainak elemzését; kimutatást vár továbbá az összes 2010-es előirányzat-átvitelről és azok felhasználásáról, valamint aktualizált kimutatást kér a végleges célhoz kötött bevételekről, a költségvetésben előirányzott összegekkel összevetve;

25.

úgy véli, hogy a képviselők részére minőségi szolgáltatásokat kell biztosítani annak érdekében, hogy feladataikat egyenlő feltételekkel teljesíthessék; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi nyelvű és nemzetiségű képviselő azonos elbánásban részesüljön a tekintetben, hogy feladataikat és politikai tevékenységüket saját anyanyelvükön végezhessék, amennyiben így döntenek; elfogadhatatlannak találja például a tolmácsolás hiányát a bizottsági üléseken; úgy véli, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét a tolmácsolásra és a fordításra is alkalmazni kell;

26.

úgy véli továbbá, hogy minden lehetőséget fel kell használni a tolmácsolás rugalmasságának növeléséhez, amely döntő lépés lenne a helyes munkamódszerek biztosítása irányába, illetve megjegyzi, hogy sok esetben elkerülhetők lennének a problémák és a pénzpazarlás, ha lenne mód a nyelvek rövid határidőn belüli cseréjére a tervezett részvétel helyett az adott ülésen ténylegesen jelen levő képviselők igényei alapján;

27.

szorgalmazza egy alapos felülvizsgálat végrehajtását annak tekintetében, hogy az európai polgárok európai képviselőikkel való találkozáshoz fűzőző szabadságának jogát megfelelőbben össze lehet-e egyeztetni az intézményekben dolgozók biztonságának szavatolására vonatkozó égető szükséglettel; kéri, hogy a főtitkár 2011. június 30-ig nyújtson be erről jelentést;

28.

álláspontja szerint – amint arról már döntés született – meg kell valósítani egy teljes mértékben működőképes wifi szolgáltatást, lehetővé téve a papírhasználat csökkentésére irányuló cél elérését; úgy véli, hogy az ülések során ösztönözni kell a videokonferencia, illetve az új környezetbarát technológiák igénybevételét; költség-haszon elemzést kér ezen intézkedések tekintetében;

29.

az ingatlanpolitikával kapcsolatban kiemeli, hogy a Parlament meglévő területeinek racionális felosztására, valamint költségmegtakarítások és a méretgazdaságosság megvalósítására törekszik; kiemeli, hogy a KAD jelenleg folyó bővítési projektje – melynek költségét 549,6 millió euróra becslik (2016-os árakon) – lehetővé fogja tenni a Parlament igazgatásának földrajzi koncentrációját Luxembourgban, és valamennyi jelenleg Luxembourgban bérelt épület fokozatos kiürítését, így lényegi megtakarításokat téve lehetővé, amint a projekt befejeződik; felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy ezen ingatlanprojekt finanszírozása speciális jogi struktúrák (egy speciális célú eszköz) felállítását követelheti meg, mivel a költségvetési rendelet tiltja a közvetlen hitelfelvételt, és hogy költségmegtakarítások lennének elérhetők, ha ezt a projektet közvetlenül a költségvetésből vagy közvetlen kölcsönből finanszíroznák, ami világosan mutatja, hogy a költségvetési rendeletet ki kell igazítani a jövőbeni ingatlanprojektek átláthatóbb és közvetlenebb végrehajtásának garantálása érdekében;

30.

üdvözli az Elnökség 2010. március 24-i határozatait; ismételten sürgeti közép- és hosszú távú ingatlanstratégia kidolgozását; úgy véli, hogy e stratégiának a hatékony és eredményes gazdálkodás elveit, illetve a különböző lehetőségek és alternatív finanszírozási lehetőségek értékelésének szükségességét figyelembe véve kell megtalálnia a legjobb megoldást; felhívja a figyelmet a fenti határozatban szereplő azon javaslatra, mely szerint a belga kormánytól származó célzott bevételt a képviselői asszisztensek irodahelyiségeivel kapcsolatos infrastrukturális beruházások finanszírozására kellene felhasználni; bármilyen döntés meghozatala előtt további tájékoztatást kér a célzott bevételek ilyen célú felhasználásáról és részletes információkat az alternatív lehetőségekről;

31.

hangsúlyozza, hogy további tájékoztatásra van szüksége az Európai Történelem Háza tekintetében; konkrétan részletes üzleti terv benyújtását szorgalmazza a Költségvetési Bizottsághoz; ismételten hangsúlyozza, hogy tájékoztatást vár a projekt átfogó költségeiről, valamint a Parlament számára várható jövőbeli pénzügyi és jogi vonzatokról, valamint további tájékoztatást kér a 2009 óta zajló építészeti tervezési versenyről; hangsúlyozza, hogy a projekttel kapcsolatos valamennyi döntésre a rendes parlamenti eljárás vonatkozik;

32.

úgy véli, hogy – mint minden nagy szervezet esetében – időnként független külső nézőpont szükséges az erőforrások felhasználásának és a munka szervezésének mikéntjével kapcsolatban, ami csak annak helyes felhasználása esetén lehet előnyös; míg hangsúlyozza, hogy egy olyan európai politika intézmény, mint a Parlament jellegét tekintve egyedülálló, álláspontja szerint hosszú távon el kellene végezni szervezetének és irányításának ilyen jellegű külső elemzését; úgy véli, hogy 2012-ben bizonyos egységeket ki lehetne választani és meg lehetne ilyen módon vizsgálni;

33.

kiemeli, hogy a Parlament tájékoztatási és kommunikációs politikája fontos, és minden európai polgárhoz el kell jutnia és fokozottabb lehetőséget kell biztosítania a polgárok számára, hogy közvetlenül kapcsolatba léphessenek a Parlamenttel, és ezért kéri az e politika által elért eredmények értékelését;

34.

támogat minden erőfeszítést, amelynek célja a Parlament pénzügyi alkalmazásaihoz kapcsolódó szoftverrendszerek modernizálása;

35.

teljes mértékben támogat minden erőfeszítést, mely hatékonyabb és nagyobb szakmai színvonalú személyzeti politikára törekszik, beleértve a személyzet főigazgatóságokon belüli és azok közötti átcsoportosítását is;

36.

úgy véli, hogy számos, pénzügyi vonzattal rendelkező politika, mint az EMAS, a közbeszerzés és a költségvetési mentesítési eljárás során tett ajánlások következtében tett lépések esetében fontos a nyomon követési tevékenység; hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének általános végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni és elemezni kell;

37.

aggasztónak tartja az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségek mérésére szolgáló Európai Hozzáadott Érték Értékelésének Osztálya létrehozására irányuló javaslatot; megkérdőjelezi egy ilyen hivatal szükségességét; részletesebb tájékoztatást kér a hivatal létrehozása tekintetében;

38.

kéri, hogy a többi intézmény a szűkös erőforrások optimális kezelésének szükségességét maradéktalanul figyelembe vevő reális és költségalapú költségvetési igényeket nyújtson be; üdvözli az EU költségvetésben az Európai Külügyi Szolgálatra kialakított új X. szakaszt az előirányzott 464 millió euróval, és kész megvizsgálni a Külügyi Szolgálat ingatlan- és személyzeti szükségleteit, illetve eltökélt szándéka, hogy gondosan nyomon kövesse 5. fejezetre gyakorolt hatását, mivel létrehozása a tervek szerint költségvetési szempontból semleges; nem kívánja veszélyeztetni a meglévő intézmények szükségleteit;

39.

úgy véli, hogy az uniós költségvetésben az Európai Külügyi Szolgálatra vonatkozó új, X. szakasz létrehozása választ ad arra, hogy az Európai Uniót olyan intézményi kerettel kell ellátni, amely a KKBP/KBVP-ra vonatkozó új rendelkezésekkel együtt támogatni tudja az EU ambiciózus külpolitikai törekvéseit;

40.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Külügyi Szolgálatnak.