18.4.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 113/11

—

kiemeli, hogy az Európa 2020 stratégia által kitűzött gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a bevándorlók teljes mértékben részt vegyenek befogadó városuk és régiójuk gazdasági, társadalmi és politikai életében;

—

úgy véli, hogy a többszintű kormányzás módszere a legalkalmasabb arra, hogy a legjobb eredményeket lehessen elérni a bevándorlók beilleszkedése terén;

—

örömmel fogadja az Európai Bizottság álláspontját, amely szerint az integrációs politikákat helyi szinten, alulról építkező megközelítést követve kell kidolgozni;

—

úgy véli, hogy a „területi paktumok” rugalmas keretet kínálnak az integrációs politikák megvalósításához, mivel lehetővé teszik az egyes területi egységeknek megfelelő tematikus intézkedések és prioritások alkalmazását, és mivel tekintetbe tudják venni a hatáskörök különböző kormányzati szintek közötti megoszlását, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

—

örömmel fogadja az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy létre kell hozni az integráció „európai moduljait”;

—

úgy véli, hogy ésszerű lenne stratégiai partnerségeket kialakítani az RB, az Európai Bizottság, valamint a városok és régiók európai hálózata között;

—

e partnerséget a területi önkormányzatok integrációt támogató hálózatának kialakításával tartja megvalósíthatónak, amelyben részt vehet bármely kormányzási szint politikák kidolgozásában illetékes szereplője, valamint a civil társadalmi szervezetek. Az RB számít az Európai Bizottság politikai, gazdasági és operatív támogatására a stratégiai partnerség teljes körű végrehajtásában, és úgy ítéli meg, hogy a javaslatot be lehetne illeszteni a már létező struktúrák és kezdeményezések keretébe.

Előadó

Dimitrios KALOGEROPOULOS (EL/EPP), Aigaleo város önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

Az Európai Bizottság közleménye: A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programja

COM(2011) 455 final

1.

megjegyzi, hogy a bevándorlás ma valóságos, az újságok címlapjaira is felkerülő jelenség az Európai Unió minden tagállamában, különösen az „arab tavasz” óta, amely új népességmozgásokat indított el Európa felé;

2.

megállapítja, hogy a migránsok számának növekedése mellett az elmúlt évtizedben a migránsok típusait, valamint a migrációs áramlatok szerkezetét és sajátosságait tekintve is jelentős változások tapasztalhatók;

3.

kiemeli, hogy a bevándorlók integrációjára vonatkozó stratégiák kapcsolódnak az európai bevándorlási politikához, melynek ahhoz, hogy hatékony legyen, koherensnek kell lennie, és magában kell foglalnia a bevándorlók származási és tranzitországaiban megvalósuló fejlesztési kezdeményezések támogatását;

4.

úgy véli, hogy a bevándorlás széles körű növekedése hatékony politikák alkalmazását teszi szükségessé a harmadik országokból érkező legális bevándorlók szociális, gazdasági és kulturális integrációjának érdekében;

5.

emlékeztet rá, hogy a migránsok integrációja elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartozik. A nemzeti, regionális és helyi hatóságok felelőssége, hogy többek között az oktatás, az egészségügy, a lakhatás és a munkaerőpiac területén végrehajtsák az integrációs politikákat. A Lisszaboni Szerződés előírja ugyan az EU szerepének megerősítését a harmadik országokból származó bevándorlók integrációjával kapcsolatos politikában, de nem törekszik a tagállamok törvényi és rendeleti rendelkezéseinek harmonizációjára;

6.

emlékeztet rá, hogy a Tanács által 2004-ben elfogadott tizenegy közös alapelv, valamint az Európai Bizottság által 2005-ben kiadott közös integrációs program egyaránt úgy minősíti az integrációt, hogy az „a bevándorlók és a tagállamok állampolgárai egymáshoz való alkalmazkodásának dinamikus, kétirányú folyamata”;

7.

emlékeztet rá, hogy a beilleszkedés témájában, 2008 novemberében Vichyben tartott harmadik miniszteri konferencia résztvevői kiemelték, hogy biztosítani kell a területi önkormányzatok részvételét az integrációs politikák kialakításában, végrehajtásában és kiértékelésében, és hangsúlyozták, hogy ezek az önkormányzatok alapvető szerepet játszanak abban, hogy a migránsok be tudjanak illeszkedni a helyi közösség életébe;

8.

emlékeztet rá, hogy a 2010 áprilisában, a spanyolországi Zaragoza városában a bevándorlás tárgyában tartott miniszteri konferencia következtetései felhívják a figyelmet annak fontosságára, hogy hangsúlyozni kell a bevándorlás pozitív hatásait európai szinten, továbbá ki kell emelni az integrációt és a kulturális sokféleséget mint a fejlődés és a társadalmi kohézió motorját;

9.

felhívja rá a figyelmet, hogy az utóbbi években az EU létrehozott néhány olyan hasznos eszközt, amelyek elősegítik, hogy a tagállamok kidolgozzák integrációs politikájukat, és sikeres fellépéseket hajtsanak végre. Létrejött a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap, és megalakult az Európai Integrációs Fórum. Ez utóbbi rendszeres időközönként ül össze, és lehetővé teszi a civil társadalom és a bevándorlói szervezetek képviselői számára, hogy részt vegyenek a politikai vitában. Ezenkívül már működik az európai integrációs portál, amely hatalmas mennyiségű információt tartalmaz az integrációról; valamint három útmutató is készült, amelyek hasznos példákat és bevált gyakorlatokat tartalmaznak;

10.

az általa végzett konzultációt hasznosnak ítéli meg, és elégedetten állapítja meg, hogy annak eredményeit és a konzultáció kapcsán megfogalmazott javaslatokat az Európai Bizottság figyelembe vette az új európai integrációs program kidolgozása során; (1)

11.

rámutat, hogy a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának új európai programjában az Európai Bizottság olyan, folyamatosan változó folyamatként közelíti meg az integrációt, amely a különböző közigazgatási szintek közös felelőssége, és a célok megvalósítása érdekében az érintett felektől lankadatlan erőfeszítést és folyamatos együttműködést kíván;

12.

megjegyzi, hogy a jelen vélemény „A helyi és regionális önkormányzatok az integrációs politikák előterében” című saját kezdeményezésű RB-véleményben kialakított keretre épül, és az RB-nek a jövő kihívásaira adott válaszát kívánja megfogalmazni, kiemelve a helyi és regionális közigazgatási szervek hozzájárulását a harmadik országból érkező, legális bevándorlók beilleszkedésével foglalkozó politikák kidolgozásához és végrehajtásához. A vélemény megfogalmazása ezenkívül arra is kitér majd, hogy hogyan lehetne stratégiai partnerséget kiépíteni az Európai Bizottsággal;

13.

úgy ítéli meg, hogy az integrációt olyan folyamat eredményének kell tekinteni, amely a harmadik országokból származó bevándorlókat alkalmassá teszi arra, hogy minden külső beavatkozástól függetlenül, önállóan éljék életüket, és a tartózkodási országukból származó polgárokéhoz, valamint az uniós polgárokéhoz hasonló társadalmi pozíciót töltsenek be;

14.

emlékeztet rá, hogy az integráció kétoldalú folyamat, amely kölcsönös szerepvállalást kíván meg, és egyaránt jár jogokkal és kötelezettségekkel mind a befogadó társadalom, mind pedig a bevándorlók számára. Feltételezi, hogy a bevándorlóknak szándékukban áll felelősséget vállalni a befogadó társadalomba való beilleszkedésükért, az uniós polgároknak pedig elfogadni és befogadni a bevándorlókat;

15.

hangsúlyozza, hogy a beilleszkedést tartós, dinamikus folyamatként kell szemlélni és elismerni, nem pedig köztes állapotként, amely a migránsoknak a befogadó társadalomba való beolvadását előzi meg;

16.

hangsúlyozza, hogy a bevándorlókra vonatkozó integrációs politikáknak összhangban kell lenniük az alapvető európai uniós értékekkel, például az emberi jogok és a sokféleség tiszteletben tartásával, a diszkrimináció elleni küzdelemmel, az esélyegyenlőség és a tolerancia előmozdításával. Ezenkívül az EU alapvető politikáival is kompatibiliseknek kell lenniük a kohézió, a foglalkoztatás, a fejlesztés, a külkapcsolatok, de a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén is;

17.

úgy véli, hogy az egyenlő elbánás elvének alkalmazása meghatározó a demokratikus rendszerek minősége szempontjából, és az Európai Unió kultúrájának egyik alapvető vívmányát, annak szerves részét jelenti;

18.

kiemeli, hogy az Európa 2020 stratégia által kitűzött gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy a bevándorlók teljes mértékben részt vegyenek befogadó városuk és régiójuk gazdasági, társadalmi és politikai életében;

19.

úgy véli, hogy a többszintű kormányzás módszere a legalkalmasabb arra, hogy a legjobb eredményeket lehessen elérni a bevándorlók beilleszkedése terén. Az említett megközelítés meg kell, hogy feleljen a szubszidiaritás elvének, amely az Európai Unió, a tagállamok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok együttműködését szabályozza;

20.

örömmel fogadja az Európai Bizottság álláspontját, amely szerint az integrációs politikákat helyi szinten, alulról építkező megközelítést követve kell kidolgozni;

21.

hangsúlyozza a holisztikus megközelítés szükségességét, amely a beilleszkedésnek nemcsak a gazdasági és szociális aspektusait veszi figyelembe, hanem a kulturális és vallási sokféleséggel, a polgársággal, illetve a politikai jogokkal kapcsolatos kérdéseket, valamint a legális bevándorlóknak a közéletben való részvételét is;

22.

hangsúlyozza, hogy integrált megközelítésre van szükség, és úgy ítéli meg, hogy a migránsok beilleszkedését célzó erőfeszítések a politikák széles körére kiterjednek: az oktatásra, a foglalkoztatásra és a szociálpolitikára, a közegészségügyre, illetve a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra, hogy csak néhány példát említsünk;

23.

úgy ítéli meg, hogy eredményeket átfogó megközelítés révén lehet elérni, a helyi, regionális, nemzeti és európai szinten érintett szereplők részvétele mellett. Be kell vonni az Európai Unió érintett intézményeit, a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatokat, a nem kormányzati szervezeteket, a szociális partnereket és a civil társadalom képviselőit, illetve magukat a bevándorlókat is – legyen szó akár újonnan érkezett, akár egy-két generáció óta már letelepedett bevándorlókról –, valamint minden más, a sport, a kultúra és a társadalmi kohézió területén eredményesen tevékenykedő szereplőt;

24.

úgy ítéli meg, hogy minden bevándorlóért erőfeszítéseket kell tenni, és felhívja a figyelmet, hogy nem jó útirányt jelent az, ha az integrációs politikák előnyeit csak azok a bevándorlók élvezhetik, akik nemrégiben érkeztek egy adott városba vagy régióba. Az integrációs intézkedéseknek a migránsok második, sőt harmadik generációját is meg kell célozniuk, mivel az effajta intézkedések szükségesek a megkülönböztetések elleni hatékony küzdelemhez;

25.

felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a migránsok is egyenlő bánásmódban részesüljenek a munkaerő-piachoz, a közjavakhoz, valamint az egészségügyi és szociális védelmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Csak ezzel a megközelítéssel lehet eredményesen küzdeni a megkülönböztetés, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen;

26.

kiemeli, hogy az integrációs politikáknak – kidolgozásuk során – a harmadik országokból származó bizonyos kiszolgáltatott kategóriák sajátosságait és igényeit is figyelembe kell venniük. Ilyen kategóriát alkotnak többek közt a nemzetközi védelemért folyamodók és az ilyen védelmet élvezők, a kísérő nélküli kiskorúak, a bevándorló nők, az idősek, a fogyatékkal élők, illetve az egyéb kiszolgáltatott csoportok tagjai, például a romák;

27.

emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a letelepedési és munkavállalási céllal másik tagállamba költöző uniós polgároknak is szükségük lehet a beilleszkedésüket segítő szolgáltatásokra, például nyelvtanulási lehetőségekre;

28.

támogatja a migránsok munkaerőpiachoz való hozzáférésének megkönnyítését, valamint a szakképzettség elérését célzó intézkedések ösztönzését. A bevándorlók számára az, hogy munkát találjanak, a befogadó társadalomba való zökkenőmentes beilleszkedéshez vezető folyamat alapvetően fontos eleme;

29.

kiemeli az integrációt célzó oktatás és különösen a befogadó ország nyelve megtanulásának szerepét, fenntartva ugyanakkor a bevándorlók számára az anyanyelvük tanulásához való jogot;

30.

úgy véli, hogy a migránsok gyermekeinek oktatását prioritásnak kell tekinteni, és helyesli a sokszínűségnek a nemzeti oktatási rendszereken belül történő ösztönzését. Az oktatási rendszerek sokféleségének megerősítésével kapcsolatban az RB arra kéri a tagállamokat, illetve a helyhatóságokat, hogy vegyék tervbe a bevándorlók országából származó tanárok felvételét. Az RB reméli, hogy ezáltal az oktatási folyamat kulturális hídként működik majd a befogadó társadalom és a harmadik országok polgárai között, és egyúttal egy termelékeny és összetartó társadalom motorját alkotja majd;

31.

támogatja a migránsok származási országukban végzett tanulmányainak és az ott megszerzett képesítéseinek elismerésére és hitelesítésére irányuló erőfeszítéseket. Ennek köszönhetően egyszerűsödik a munkaerőpiacra való belépésük, és több lehetőségük nyílik részt venni a befogadó ország oktatási és képzési rendszerében;

32.

megjegyzi, hogy a migránsok esélyegyenlőségének az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás területén való előmozdítása a megfelelő megközelítés társadalmi kirekesztésük elkerülése érdekében. Úgy véli, hogy az erőszakos megnyilvánulások – amelyekkel számos európai város kénytelen szembenézni – úgy előzhetők meg a legjobban, ha a migránsoknak kedvező kilátásaik vannak arra, hogy a befogadó társadalomban egyenlő esélyekhez jussanak;

33.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a migránsok aktívan részt vegyenek a befogadó társadalom struktúráiban és intézményeiben, és úgy véli, hogy ha a migránsoknak megadják a lehetőséget arra, hogy helyi és regionális szinten teljes mértékben és akadálytalanul részt vegyenek a politikai életben, az jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy köztük és az őket befogadó társadalom között kialakuljon a bizalom légköre;

34.

úgy véli, hogy kiemelt figyelmet kellene fordítani a migráns nőkre, nem csupán a gyermekek oktatásában és a kulturális modellek reprodukciójában játszott döntő szerepük miatt, hanem azért is, mert a kirekesztésnek, az erőszaknak és a megkülönböztetésnek ők vannak a leginkább kitéve;

35.

úgy véli, hogy az interkulturális párbeszéd az integráció szempontjából igen fontos kérdés, és a helyi és regionális önkormányzatoknak továbbra is kezdeményezéseket kell tenniük e párbeszéd előmozdítására; emellett úgy gondolja, hogy a bevándorlók kultúrájának alaposabb ismerete hatékonyan járul hozzá a rasszizmussal és idegengyűlölettel kapcsolatos jelenségek elleni küzdelemhez;

36.

úgy véli, hogy a média szerepe meghatározó abban, hogy felkeltse a közvélemény figyelmét a bevándorlás jelentősége, valamint a marginalizáció, a rasszizmus és az idegengyűlölet korlátozása iránt;

37.

üdvözli az európai bizottsági közleményt, amely elismeri a migrációs politika külső dimenzióját, valamint azt, hogy a migránsok származási országaival együttműködést kell folytatni a beilleszkedésük előkészítését érintő fellépések terén;

38.

úgy véli, hogy a „területi paktumok” rugalmas keretet kínálnak az integrációs politikák megvalósításához, mivel lehetővé teszik az egyes területi egységeknek megfelelő tematikus intézkedések és prioritások alkalmazását, és mivel tekintetbe tudják venni az egyes tagállamok alkotmányos rendjét, a hatáskörök különböző kormányzati szintek közötti megoszlását, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét;

39.

örömmel fogadja az Európai Bizottság azon kezdeményezését, hogy létre kell hozni az integráció „európai moduljait”. Úgy véli, hogy ezek hozzá fognak járulni a helyes gyakorlatok terjesztéséhez, és a nemzeti, regionális és helyi integrációs politikák kidolgozásának egy másik rugalmas eszközét jelentik majd. Reméli, hogy a jelenlegi ismeretek rendszerezése igazodik majd a helyi igényekhez, és hogy azt az eredmények javítása érdekében használják fel;

40.

elégedetten állapítja meg, hogy az új európai menetrendben az integráció valamennyi érintett kormányzati szint közös felelősségeként jelenik meg, és a helyi és regionális önkormányzatoknak az integrációs politikák végrehajtásában betöltött fontos szerepe elismerést nyer;

41.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt a döntését, hogy lehetőséget ad helyi és regionális szereplők részvételére az uniós programok keretében kidolgozandó integrációs stratégiák meghatározásában, jobban összehangolja az Unió jelenlegi pénzeszközeivel kapcsolatos tervezést, és támogatja az intézkedések helyi szintű végrehajtását;

42.

felhívja a figyelmet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok meghatározó szerepet töltenek be az ahhoz szükséges megfelelő körülmények kialakításában, hogy a harmadik országbeli állampolgárok hozzáférhessenek az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz és más lakossági jellegű szolgáltatásokhoz, illetve az ezekkel kapcsolatos információkhoz, és ők alkotják az összekötő elemet, amelynek révén erős és konstruktív kapcsolatot lehet kiépíteni a befogadó társadalommal. Ez a feladat további költségeket ró a régiókra és a településekre, amelyeknek gyakran meg kell küzdeniük az integráció kihívásaival;

43.

rámutat, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szolgáltatásnyújtóként tevékenykednek, és vállalatokkal, illetve más kormányzati szintekhez tartozó szervezetekkel szoros együttműködésben dolgoznak az integrációs politikák végrehajtásán. Saját hatásköreiken belül helyi szinten hozzájárulnak a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának erősítéséhez;

44.

emlékeztet a helyi és regionális önkormányzatok szerepére az európai szakértelem és gyakorlat alkalmazása terén, amely a legjobb gyakorlatok cseréje, illetve a közösségi programok (pl. CLIP, ERLAIM, ROUTES, City2City, EUROCITIES – Integrating Cities) végrehajtásában való részvételük által elért eredmények megismertetése, valamint az államok közötti regionális hálózatok működése alapján történik;

45.

úgy ítéli meg, hogy a helyi és regionális önkormányzatok döntő mértékben járulnak hozzá azoknak a feltételeknek a kialakításához, amelyek a harmadik országok polgárai számára az információhoz, munkaügyi, oktatásügyi, egészségügyi, lakhatási, kulturális szolgáltatásokhoz, valamint egyéb közjavakhoz való hozzáféréshez szükségesek, megteremtve ezáltal annak lehetőségét, hogy ezek a személyek a befogadó társadalommal stabil kapcsolatot építsenek ki;

46.

megjegyzi, hogy polgárközeli helyzetükből fakadóan a helyi és regionális önkormányzatok különleges jelentőséget tulajdonítanak a polgárokkal, a migránsok szervezeteivel, valamint a nem kormányzati szervezetekkel való együttműködésnek, kommunikációnak és információcserének. Ezáltal lényeges mértékben hozzájárulnak a bizalmi légkör kialakításához, a befogadó társadalmon belüli kohézió fenntartásához, következésképpen pedig a bevándorlásnak a fejlődés és haladás tényezőjeként való elismeréséhez;

47.

örömmel fogadja a közös európai mutatók kialakítását, amelyekről a tagállamok Zaragozában megállapodtak, és úgy ítéli meg, hogy azok az integrációs politikák nyomon követésének és kiértékelésének hatékony eszközévé válhatnak;

48.

különösen fontosnak tartja a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segítő európai alap hozzájárulását az integrációs politikák kidolgozásához és végrehajtásához, és emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok, noha igen fontos szerepet játszanak az integrációs politikák végrehajtásában, jelenleg nem vesznek részt aktívan sem a finanszírozási prioritások meghatározásában, sem pedig az eredmények értékelésében. Úgy gondolja, hogy az RB-nek az eredmények értékelésében való részvétele elősegítené a célratörőbb megközelítések meghatározását és a következetesebb integrációs stratégiák támogatását;

49.

megelégedéssel fogadja az Európai Bizottság azon álláspontját, amely szerint a helyi szintű fellépések az integrációs stratégia lényeges vetületét jelentik. A szubszidiaritási elvre és a többszintű kormányzás módszerére alapozva úgy véli, hogy ésszerű lenne olyan kezdeményezéseket elindítani, amelyek az RB, az Európai Bizottság, valamint a városok és régiók európai hálózata közötti stratégiai partnerség létrehozására irányulnak, azzal a céllal, hogy felhasználják a területi önkormányzatok jelentős tapasztalatait, elősegítsék a bevált gyakorlatok és nézőpontok cseréjét, valamint hogy javítsanak a kezdeményezések koordinációján és az eredmények terjesztésén;

50.

úgy véli, hogy a migránsok integrációja az Európai Unió egyik fő prioritása kell hogy legyen, és támogatja az Európai Unió azon kezdeményezéseit, amelyek javaslatok kidolgozására, új eszközök létrehozására és hatékony politikák megvalósítására irányulnak;

51.

úgy véli, hogy a gazdasági és demográfiai fejlődési folyamatok közös európai stratégia kidolgozását teszik szükségessé, amelynek célja a migrációs áramlások kiegyensúlyozott kezelése és az integráció elősegítése;

52.

hangsúlyozza, hogy közös cselekvésre van szükség, és a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű integráció révén támogatni kell az érintett felek közötti együttműködést és párbeszédet;

53.

felkéri a tagállamokat és az érintett regionális önkormányzatokat, hogy indítsanak olyan kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a migránsok szaktudásának értékelését és elismerését;

54.

a migránsok specifikus csoportjai szükségleteihez illeszkedő nyelvtanulási programok kidolgozását javasolja;

55.

helyi és regionális szintű innovatív integrációs intézkedések meghozatalának ösztönzését javasolja annak érdekében, hogy a bizonyos régiók előtt álló demográfiai kihívásokra hatékony választ lehessen adni;

56.

arra biztatja a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy ösztönözzék a helyi vállalkozásokat arra, hogy helyi szinten fokozzák társadalmi felelősségvállalásukat;

57.

felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy nyújtsanak politikai és gazdasági támogatást azoknak a területi önkormányzatoknak, amelyek meghatározó szerepet játszanak az integrációs politikák végrehajtásában;

58.

úgy véli, hogy az integrációs folyamatnak a származási országokban kell kezdődnie, és az EU külső határainak mindkét oldalán levő helyi és regionális önkormányzatok közötti, határokon átnyúló, már meglevő együttműködési kezdeményezések felhasználását javasolja;

59.

azt javasolja, hogy a területi önkormányzatok képviselői között az európai szomszédsági politika keretében megvalósuló érintkezések során vizsgálják meg a munkavállalás céljából történő bevándorlás és integráció kérdését. Úgy véli tehát, hogy a helyi és regionális önkormányzatok euro-mediterrán közgyűlése (ARLEM), valamint a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciája (CORLEAP) – újonnan létrehozott éves konferencia – hasznos eszközei e témák elmélyítésének;

60.

úgy véli, hogy az integrációs politikáknak vonatkozniuk kell az ideiglenes és a körkörös migránsokra is. Emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a körkörös migráció nem helyettesítheti az állandó jellegű migrációt, és annak tanulmányozását javasolja, hogy milyen módon vonhatók be mind a származási ország, mind a befogadó ország helyi és regionális önkormányzatai a mobilitást célzó partnerségekbe, és az azokról folytatott tárgyalásokba;

61.

újfent kéri, hogy a regionális önkormányzatok aktívan részt vehessenek az integrációs stratégiák kidolgozásának korai szakaszában, valamint végrehajtásuk teljes időtartama alatt;

62.

kéri, hogy az RB részt vehessen az Unió integrációs pénzügyi eszközei területét érintő prioritások meghatározásában, valamint az integrációs programok eredményeinek az értékelésében;

63.

támogatja egy migrációs és menekültügyi alap létrehozását, és a megfelelő finanszírozás érdekében kéri a szükséges források biztosítását, továbbá a migránsok helyi és regionális szintű beilleszkedésének tényleges ösztönzését, beleértve regionális szintű projektek finanszírozását is. A belügyek területén rendelkezésre álló kiadási eszközök általánosabb keretét illetően rámutat arra, hogy biztosítani kell a megfelelő egyensúlyt egyrészt a biztonságra és a határok védelmére fordított kiadások, másrészt pedig olyan területek kiadásai között, mint például a migránsok integrációja és a menedékkérők befogadásának feltételei, amelyekhez a területi önkormányzatok egyértelmű többletértékkel tudnak hozzájárulni;

64.

aktívabb szerepet kíván betölteni az európai szintű tevékenységek koordinációjában. Ehhez kéri, hogy az RB – a területi önkormányzatok képviselőjeként – aktív résztvevője lehessen az európai miniszteri konferenciáknak, javasolja az „Integrációs fórum” tevékenységeiben való részvétele megerősítését, és kész arra, hogy lényeges szerepet vállaljon a „területi paktumok” népszerűsítésében;

65.

kész hozzájárulni az integráció területén elkönyvelt haladás nyomon követésére szolgáló európai rendszer létrehozásához, amely rendszer közös mutatókat fog alkalmazni;

66.

úgy véli, hogy könnyebbé kell tenni az olyan új eszközök használatát, mint például a „területi paktumok”, és biztosítani kell finanszírozásukat a strukturális alapokból, valamint az új programozási időszakban a tematikus finanszírozás révén;

67.

javasolja, hogy hozzák létre a harmadik országokból származó bevándorlók integrációjáért járó díjat, amelyet bevándorlóknak és/vagy a bevándorlók integrációjának folyamatában részt vevő szereplőknek (helyi vagy regionális önkormányzatok, szervezetek, szövetségek, alapítványok stb.) ítélnek majd oda. Ezt a kezdeményezést be lehetne illeszteni az olyan létező rendezvények sorába, mint például az ENSZ égisze alatt sorra kerülő „Migránsok nemzetközi napja”;

68.

stratégiai partnerséget kíván kialakítani az Európai Bizottsággal, valamint a városok és régiók európai hálózatával a migránsok integrációjának megkönnyítése és a hatékony politikák elősegítése érdekében. E partnerséget a területi önkormányzatok integrációt támogató hálózatának kialakításával tartja megvalósíthatónak, amelyben részt vehet bármely kormányzási szint politikák kidolgozásában illetékes szereplője, valamint a civil társadalmi szervezetek. Az RB számít az Európai Bizottság politikai, gazdasági és operatív támogatására a stratégiai partnerség teljes körű végrehajtásában, és úgy ítéli meg, hogy a javaslatot be lehetne illeszteni a már létező struktúrák és kezdeményezések keretébe.