11.1.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 9/18

—

elismeri a kisvállalkozói intézkedéscsomagon keresztül végzett tevékenységek folytán mindmáig elért eredményeket; azonban kiemelten ajánlja, hogy az intézkedéscsomag járjon nagyobb politikai kötelezettségekkel, hogy a végrehajtás szélesebb körben és szabályszerűbb módon történjen, és hogy le lehessen küzdeni a teljes végrehajtás előtt álló jelenlegi akadályokat. Ezáltal az Európai Bizottság és különösen a tagállamok is több eredményt mutathatnak fel az intézkedéscsomag célkitűzéseit tekintve;

—

úgy véli, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag politikai irányítást kíván; úgy gondolja továbbá, hogy az Európa 2020 stratégiának kifejezettebben el kellene ismernie a kisvállalkozói intézkedéscsomagot, hogy ez a politika így stabilabb irányítási struktúrát kapjon azáltal, hogy megfelelő útiterv kerül hozzá elfogadásra, amely tartalmazza mindazokat a mérföldköveket, amelyeket minden tagállamnak el kell érnie és nemzeti reformprogramjába is be kell vennie;

—

úgy látja, hogy a regionális és helyi önkormányzatok előtt további lehetőségek nyílnak majd arra, hogy hozzájáruljanak a kisvállalkozói intézkedéscsomag céljainak eléréséhez; és kéri, hogy nyíltabban ismerjék el a helyi és regionális dimenziót az alulról felfelé és a felülről lefelé irányuló megközelítések ösztönzése érdekében, valamint azért, hogy az intézkedéscsomag ismertebbé váljon EU-szerte; arra a következtetésre jut, hogy EU-szerte nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt fokozott kommunikációra van szükség, és az intézkedéscsomagnak is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani;

—

rámutat, hogy a kkv-k előtt álló legnagyobb kihívást a finanszírozáshoz való hozzájutás jelenti, és ehhez összehangolt fellépésre lesz szükség a kisvállalkozói intézkedéscsomag következő szakaszaiban; az annak érdekében teendő erőfeszítések jelentőségét is kiemeli, hogy megkönnyítsék a kkv-k számára a piacra jutást, és számottevően mérsékeljék az adminisztratív terheket;

—

nagyon sajnálja, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak a lisszaboni stratégiába, majd pedig az Európa 2020 stratégiába való beépítésére irányuló kötelezettségvállalás elmaradt, és ezzel eddig sikerült elszalasztani annak lehetőségét, hogy a nemzeti reformprogramokat az intézkedéscsomag fő végrehajtási eszközeként használják fel. Ezért ismételten kéri, hogy azonnali hatállyal építsék be a kisvállalkozói intézkedéscsomag alapelveit és célkitűzéseit az Európa 2020 stratégiába és a nemzeti reformprogramok végrehajtásába.

Előadó

Constance HANNIFFY (IE/EPP), az Offaly Megyei Tanács, a Midland Regionális Önkormányzat és a Border, Midland és Western Regionális Közgyűlés tagja

Referenciaszöveg

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata

COM(2011) 78 végleges

1.

örömmel fogadja az Európai Bizottság Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata című közleményét; és újfent kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja, hogy folyamatosan szem előtt tartsák ezt a rendkívül fontos politikai menetrendet, amely az EU-szerte működő kkv-k fejlesztésének, növekedésének és fenntarthatóságának támogatására irányul;

2.

nyomatékosan hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell azokkal a kulcsproblémákkal, amelyek hátráltatják a kisvállalkozói intézkedéscsomag valamennyi kormányzati szinten való végrehajtását az Európai Unióban; és sürgeti, hogy az intézkedéscsomag legfontosabb elemeinek tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget a tagállamok – Európa-szerte ugyanis 3,5 millió munkavállaló veszítette el kkv-nál betöltött állását (1) a pénzügyi, gazdasági és szociális válság következtében, és emiatt sajnos ezt a kérdést nyilvánvalóan első helyen kell kezelni a politikai napirenden;

3.

elismeri a kisvállalkozói intézkedéscsomagon keresztül végzett tevékenységek folytán mindmáig elért eredményeket; azonban kiemelten ajánlja, hogy az intézkedéscsomag járjon nagyobb politikai kötelezettségekkel, hogy a végrehajtás szélesebb körben és szabályszerűbb módon történjen, és hogy le lehessen küzdeni a teljes végrehajtás előtt álló jelenlegi akadályokat. Ezáltal az Európai Bizottság és különösen a tagállamok is több eredményt mutathatnak fel az intézkedéscsomag célkitűzéseit tekintve;

4.

támogatja a kisvállalkozói intézkedéscsomag irányítási szempontjainak megerősítésére irányuló európai bizottsági erőfeszítéseket, különösen a nemzeti kkv-küldöttségek létrehozását a tagállamokban. Ezek a küldöttségek veszik majd kézbe az Európai Bizottság különleges kkv-küldöttségével karöltve az intézkedéscsomag végrehajtásának irányítását EU-szerte;

5.

úgy véli, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag politikai irányítást kíván; úgy gondolja továbbá, hogy az Európa 2020 stratégiának kifejezettebben el kellene ismernie a kisvállalkozói intézkedéscsomagot, hogy ez a politika így stabilabb irányítási struktúrát kapjon azáltal, hogy megfelelő útiterv kerül hozzá elfogadásra, amely tartalmazza mindazokat a mérföldköveket, amelyeket minden tagállamnak el kell érnie és nemzeti reformprogramjába is be kell vennie;

6.

úgy látja, hogy a regionális és helyi önkormányzatok előtt további lehetőségek nyílnak majd arra, hogy hozzájáruljanak a kisvállalkozói intézkedéscsomag céljainak eléréséhez; és kéri, hogy nyíltabban ismerjék el a helyi és regionális dimenziót az alulról felfelé és a felülről lefelé irányuló megközelítések ösztönzése érdekében, valamint azért, hogy az intézkedéscsomag ismertebbé váljon EU-szerte;

7.

rámutat, hogy a kkv-k előtt álló legnagyobb kihívást a finanszírozáshoz való hozzájutás jelenti, és ehhez összehangolt fellépésre lesz szükség a kisvállalkozói intézkedéscsomag következő szakaszaiban; az annak érdekében teendő erőfeszítések jelentőségét is kiemeli, hogy megkönnyítsék a kkv-k számára a piacra jutást, és számottevően mérsékeljék az adminisztratív terheket;

8.

újfent kiemeli, hogy a különféle típusú vállalkozások hosszú távú fenntarthatósága érdekében folyamatosan meg kell adni a megfelelő támogatást a kkv-knak. Továbbá súlyt kell fektetni az ígéretesnek tűnő induló, új és exportorientált kkv-kra; figyelmet kell fordítani a már régóta működő, illetve a fejlesztés és átszervezés alatt álló vállalkozásokra; egyúttal tudatában van a helyi és a belföldi piacokra szakosodott, a helyi és regionális gazdaságok fő ütőerét képező kkv-k előtt álló kihívásoknak;

9.

hangsúlyozza továbbá, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak és a kkv-kra irányuló politikának a lehető legtöbb munkahely létrehozása és a fenntartható gazdasági növekedés érdekében minden szinten nyitottnak kell lennie a különböző üzleti modellekre, és azokkal együtt is kell tudnia működni. Ide tartoznak a szociális gazdaság vállalkozásai, a (kereskedelmi és a forgalomba hozatalt megelőző) kulturális és szellemi alkotó tevékenységet végző vállalkozások, illetve a szövetkezetek és hasonló jogi formák is;

10.

nagyon sajnálja, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak a lisszaboni stratégiába, majd pedig az Európa 2020 stratégiába való beépítésére irányuló kötelezettségvállalás elmaradt, és így egyelőre nem sikerült élni azzal a lehetőséggel, hogy a nemzeti reformprogramokat az intézkedéscsomag fő végrehajtási eszközeként használják fel. Ezért ismételten kéri, hogy azonnali hatállyal építsék be a kisvállalkozói intézkedéscsomag alapelveit és célkitűzéseit az Európa 2020 stratégiába és a nemzeti reformprogramok végrehajtásába;

11.

csalódottan állapítja meg, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagot a tagállamok igen különböző mértékben hajtották végre. Ezt az Európai Bizottság közleménye is elismeri, viszont a különbségek mögött rejlő tényezőket nem tárja fel teljes egészében. A tagállamoktól nagyobb fokú elszámoltathatóságot kellene számon kérni az intézkedéscsomag végrehajtásával kapcsolatban. Az RB arra a következtetésre jut, hogy EU-szerte nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt fokozott kommunikációra van szükség, és az intézkedéscsomagnak is nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani;

12.

örömmel fogadja a nemzeti kkv-küldöttségek tagállami kinevezését, és arra kéri ezeket a küldöttségeket, hogy megbízatásuknak teljes mértékben eleget téve törekedjenek arra, hogy a közigazgatási szervek „először kicsiben gondolkozzanak”, és hogy kellően vegyék figyelembe a kkv-k előtt álló kihívásokat az olyan törvények, jogszabályok és eljárások kidolgozása során, amelyek elősegíthetik a kkv-k működési környezetének javulását;

13.

rámutat, hogy egyes kkv-küldöttségeket politikai, másokat közigazgatási kinevezés útján hoztak létre; és azt ajánlja, hogy minél több tagállam válassza a politikai kinevezést: ezzel erősebben megmutatkozik a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtása és a kkv-k előtt álló kihívások leküzdése iránti elköteleződés, és ezek a kérdések jobban előtérbe is helyeződnek;

14.

úgy véli, hogy a már létező különböző programok és pénzügyi eszközök felhasználása a kisvállalkozói intézkedéscsomag céljainak elérésére további, illetve célzott finanszírozás nélkül alapvető gyenge pontnak számít;

15.

tudomásul veszi az új uniós kkv-küldöttség kinevezését, azonban újfent kiemeli, hogy a közlemény nem foglalkozik kielégítő mértékben a kkv-küldöttség szerepével, és felkéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a kkv-küldöttek megkapják a kisvállalkozói intézkedéscsomag célkitűzéseinek sikeres megvalósításához és a kkv-kkal kapcsolatos politikai tevékenységek közismertségének javításához szükséges pénzügyi forrásokat és a kellő politikai szintű támogatást;

16.

örömmel fogadja a tagállamokból, kkv-küldöttségekből és a kkv-kat képviselő szervezetekből álló SBA tanácsadói csoport létrehozásának szándékát; és kéri, hogy ebbe a tanácsadói csoportba a Régiók Bizottságát is vegyék fel tagnak, ugyanis a kisvállalkozói intézkedéscsomag minden kormányzati szinten hatást kíván kifejteni, nem csak uniós és nemzeti szinten;

17.

javasolja, hogy a tagállamokon belül a helyi és regionális önkormányzatokat ösztönözzék arra, hogy tegyék magukévá a kisvállalkozói intézkedéscsomag elveit, és az abban foglalt intézkedéseket igazítsák a helyi/regionális körülményekhez; úgy véli, hogy e tekintetben jó ötletekkel szolgálhat az európai vállalkozói régió (EVR) rendszere;

18.

tudomásul veszi, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag által előirányzott jogalkotási kezdeményezések többségét sikerrel elfogadták, és szorgalmazza, hogy a tagállamok fogadják el az európai zártkörű társaság (SPE) statútumát is, ami a vállalkozásalapítás költségének csökkentése révén elősegíti majd az egységes piac jobb kihasználását, továbbá egyszerűsíti a szabályozási keretet a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése érdekében;

19.

arra kéri a tagállamokat, hogy fogadják el és teljes körűen hajtsák végre a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet; és kiemeli, hogy ennek az irányelvnek a betartatása továbbra is kulcskérdés, és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a vállalkozások és a közigazgatási szervek körében javítsák a fizetési kultúrát;

20.

hangsúlyozza, hogy a bizonyos típusú cégek, induló és mikrovállalkozások vonatkozásában érvényesítendő jogszabály alóli kivételek bevezetésére tett javaslatot indokolt esetben oly módon kellene megvalósítani, hogy ez ne vezessen „másodrangú” vállalkozások létrejöttéhez és piaci zavarhoz;

21.

úgy véli, hogy határozottabban be kellene vetni a teljesítményértékelés eszközét a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásában elért tagállami teljesítmény nyomon követésére, kiértékelésére és összehasonlítására; továbbá kéri, hogy a teljesítményértékelésből származó összes adatot hozzák nyilvánosságra, nemcsak tájékoztatásképpen, de azért is, hogy ezzel a tagállamokat jobb teljesítményre ösztönözzék;

22.

felhívja a figyelmet azokra a kihívásokra, amelyekkel a kkv-knak kell szembenézniük amiatt, hogy a pénzintézetek a nemzetközi bankszektorban bekövetkezett és még most is tartó gazdasági hanyatlás és válság következtében megszigorították a hitelfeltételeket; (2) továbbá rámutat, hogy a kkv-kat a mindez aránytalanul nagy mértékben sújtja, hiszen rosszabb a hitelkockázati minősítésük, ami rövid és középtávon egyaránt súlyosan rontja túlélési és működési képességüket;

23.

arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják fel alapként a kkv-k állandó finanszírozási fórumának 2011. márciusi ülésén született eredményeket; továbbá nagy örömmel fogadja a hitellehetőségek – köztük a Progress mikrofinanszírozási eszköz – hozzáférhetőségét célzó európai bizottsági kezdeményezéseket, valamint a kkv-k megbízható üzleti alapokon nyugvó finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását szolgáló cselekvési terv bevezetésére irányuló szándékot;

24.

helyesli a kisvállalkozói intézkedéscsomagban szereplő cselekvési tervet, és úgy véli, hogy annak a finanszírozást kereső kkv-k kihívást jelentő működési feltételeire kellene összpontosítania, vagyis: i) a bankok és más pénzintézetek és a kkv-k közötti fokozott átláthatóságra; ii) az idegen és saját tőke kombinálására; iii) a kihelyezett hitelek mennyiségének növelésére értékpapírosítás révén; iv) egyszerűbb határokon átnyúló kockázatitőke-befektetésre; valamint v) a mikrohitelek jobb szabályozására;

25.

úgy véli, hogy bár érdemes lenne bevezetni a kkv-k számára javasolt egyablakos finanszírozási megoldást, de további megfontolásokra lenne szükség ezzel kapcsolatban, és első lépésként azt ajánlja, hogy nemzeti, illetve regionális szinten térképezzék fel a kkv-k számára rendelkezésre álló összes támogatást (ideértve az uniós, a nemzeti, a regionális és helyi támogatási programokat és támogató ügynökségeket); ajánlja továbbá, hogy az Európai Bizottság vizsgáljon meg más sikeres modelleket, amelyek az üzleti támogatások összekapcsolt, szükség esetén a megfelelő helyre való kölcsönös átirányításra épülő rendszerének biztosítása révén többletértéket képviselnek a kkv-k számára, és ezeket helyi és regionális szinten szélesebb körben népszerűsítsék;

26.

üdvözli azt az európai bizottsági javaslatot, amely a kisvállalkozói intézkedéscsomag hatékony végrehajtását az uniós alapok tematikus, előzetes feltételeként szabja meg a javasolt közös stratégiai kereten belül, valamint a kkv-beruházások tematikus prioritásként való felvételét az ERFA-rendelet tervezetébe, mivel ez előmozdíthatja a kisvállalkozói intézkedéscsomag célkitűzéseinek helyi/regionális szintű gyakorlati megvalósítását az egyes tagállamokban;

27.

úgy véli, hogy a kkv-k számára nyitott európai uniós programok eltérő jellege és követelményrendszere hátrány a finanszírozás elérhetőségét tekintve, és a kkv-kat célzó uniós eszközöknek és alapoknak az EU költségvetésében való jobb összefogását javasolja; kéri, hogy a következő többéves pénzügyi kereten belül fokozottan támogassák a kkv-k ösztönzését elősegítő valamennyi programot és eszközt; és e tekintetben általánosságban üdvözli a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai bizottsági javaslat kkv-kkal kapcsolatos rendelkezéseit, amelyekről azonban majd csak a végleges költségvetések, a kkv-k támogatására irányuló specifikus keretek és a konkrét végrehajtási szempontok elfogadása után alkot ítéletet;

28.

aggódik amiatt, hogy a 2013 utáni versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) – a kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai keretének részeként – nem tudja majd kellően kielégíteni a kkv-k igényeit, ezért külön kkv-pillér létrehozását javasolja az említett kereten belül; a finanszírozási eszközökhöz való hozzájutás megkönnyítésére és azoknak a kkv-k igényeihez való jobb hozzáigazítására hív fel, többek között a mikrofinanszírozási és mezzaninhitel-eszközökre fordított figyelem növelésén, a CIP garanciaeszközeinek kiterjesztésén és bővítésén, valamint a kutatási keretprogramon belüli kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmuson (RSFF) keresztül, továbbá javasolja az Európai Beruházási Bank – a JASMINE-hez és a JEREMIE-hez hasonló – termékeinek intelligensebb felhasználását;

29.

támogatja az Európai Bizottságnak azt a döntését, hogy 2011 végéig meghosszabbítja az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabályt, amely lehetővé teszi a kkv-k kiegészítő támogatását; és úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak ezt a rendszert 2011 utánra is ki kellene terjesztenie, ám előtte ki kellene értékelnie, hogy a keret sikeresen teljesítette-e célkitűzéseit;

30.

javasolja a nemzeti kormányoknak, hogy vegyék fontolóra adózási ösztönzők bevezetését az innovatív, kisméretű induló vállalkozások számára;

31.

az Európai Bizottság javaslata alapján késztetést érez arra, hogy felügyelje, hogy valóban több kedvezményezett kkv vehet-e majd részt a megerősített hitelgarancia-programokban, amelyek a beruházásokat, a növekedést, az innovációt és a kutatást támogatják; továbbá tudomásul veszi a kockázatitőke-piac hatékonyabb működésére irányuló jogszabályokkal kapcsolatos vázlatos javaslatokat;

32.

hangsúlyozza, hogy a kkv-knak egyszerűsített, világosabb és következetes szabályozási és adminisztratív működési környezetre van szükségük; és úgy véli, hogy e tekintetben elengedhetetlen a kkv-teszt alkalmazásának megerősítése;

33.

úgy véli, hogy a kkv-tesztet módszeresebben kellene alkalmazni a hatásvizsgálati folyamatban, hogy az már a korai jogalkotási szakaszban tárgyalt politikai közleményekre és jogalkotási javaslatokra is kiterjedjen; ezenkívül felveti, hogy ez a folyamat tovább erősödhetne, ha a hatásvizsgálati bizottság nagyobb függetlenséget élvezhetne az Európai Bizottságtól;

34.

nyomatékosan ajánlja, hogy minden tagállam alkalmazza a kkv-tesztet és a „gondolkozz először kicsiben”-elvet, mégpedig ne csak az országos jogban, de a kkv-kat érintő politikai keretekre és közigazgatási eljárásokra nézve is; és azt javasolja, hogy az Európai Bizottság a kkv-k teljesítményértékelésének részeként azt is értékelje ki, hogy a tagállamok hogyan alkalmazzák a kkv-tesztet;

35.

örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság kész támogatást nyújtani a tagállamoknak az európai uniós jogszabályok túlbuzgó átültetésének elkerülésére – amint azt az RB a kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló korábbi véleményében már javasolta – azáltal, hogy rávilágít, milyen jelentős akadályokat gördít ez a túlbuzgó átültetés a mikrovállalkozások alapítása és terjeszkedése elé;

36.

teljes mértékben támogatja a „csak egyszer”-elvet, és arra biztatja a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy ezt az elvet alkalmazzák a kkv-kkal szemben minden adminisztratív és szabályozási célú adatkérés során; rámutat azonban, hogy ahol már megpróbálták bevezetni a „csak egyszer” gyakorlatát a közigazgatásban, és megosztani az így begyűjtött adatokat, adatvédelmi és adatmegőrzési okok miatt ellenállásba ütköztek;

37.

örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy 2011-ben politikai ajánlásokat terjeszt elő a vállalkozások átadásának egyszerűsítésére és az átadás előtti akadályok megszüntetése terén jelentkező kihívások kezelésére; és újfent felhívja a figyelmet arra, hogy ez különösen fontos kérdés a vállalkozások családtagok közötti átadása kapcsán, különösen azért, mert az előttünk álló évtizedben sok kkv-tulajdonos eléri az időskort, és kivonul a családi vállalkozásból; hangsúlyozza továbbá, hogy azoknál a kkv-knál is hasonló problémák állnak fenn, ahol a tulajdonos működteti a vállalkozást;

38.

sajnálattal állapítja meg, hogy mindmáig alig történt haladás a csődeljárások egyszerűsítése terén, ezért arra kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy ennek a kérdésnek tulajdonítsanak nagyobb fontosságot; továbbá újfent arra kéri az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon azoknak a sikertelen vállalkozóknak a hasonló, mégis különböző problémáival, akik formálisan nem jelentettek csődöt;

39.

kiemeli, hogy amikor egy sikertelen vállalkozó kénytelen vállalkozói tevékenységével felhagyni, nehézségekbe ütközik, ha hozzá kíván férni a tagállam szociális védelmi rendszeréhez, ellentétben alkalmazottaival, akik jogosultak erre;

40.

támogatja az egységes euró-pénzforgalmi övezet (SEPA) kiterjesztését Európa összes vállalkozására, és teljes mértékben egyetért a SEPA tanácsának 2011 májusában tett kijelentésével (3), mely szerint sürgősen szükség van egy olyan rendelet elfogadására, amely mind az átutalások, mind pedig a csoportos beszedések rendszerének esetében meghatározza az átállási időszak végét. Amint ez elfogadásra került, ez veszi át az átutalások és csoportos beszedések tagállami rendszereinek helyét, ami végeredményben a SEPA gyorsabb és hatékonyabb megvalósításához vezet;

41.

örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság elkötelezi magát amellett, hogy teljes mértékben követi a kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételének megkönnyítéséről szóló legjobb gyakorlatok európai kódexét; és arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az RB korábbi kéréseinek eleget téve fokozottan mozdítsák elő azokat az innovatív ajánlatkérési intézkedéseket, amelyekkel növelhető a kkv-k részvétele a közbeszerzésekben: például több tender felosztását csoportokba vagy adott esetben együttműködési lehetőségek feltüntetését az ajánlati felhívásokban;

42.

kéri továbbá az Európai Bizottságtól annak ösztönzését, hogy nemzeti szinten az ajánlattevők – elektronikus bejegyzési rendszer formájában – ún. közbeszerzési igazolványokat igényelhessenek annak alátámasztására, hogy a vállalkozó rendelkezik azokkal a nyilatkozatokkal és igazolásokkal, amelyeket az ajánlatkérő szervek a közbeszerzések alkalmával általában kérnek. Ha a vállalkozó egyszer már megszerezte az igazolványt, nem kell újra és újra ugyanazokat a nyilatkozatokat és írásos igazolásokat benyújtania. Ez a közbeszerzési eljárásokban gyakran részt vevő cégek számára sok időt és pénzt takarít meg. E közbeszerzési igazolványok csak meghatározott ideig lennének érvényesek, mivel a kapcsolódó igazolások csak korlátozott időre szólnak. Már működnek ilyen rendszerek, és eddig kedvezőek a tapasztalatok;

43.

emlékeztet arra, hogy az elektronikus közbeszerzések területén rengeteg a kihasználatlan lehetőség; tudomásul veszi, hogy mind az Európai Bizottságnak, mind pedig a tagállamoknak 2012-ig biztosítaniuk kell EU-szerte az elektronikus azonosítás és az elektronikus hitelesítés kölcsönös elismerését; az RB ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy 2011-ben mérje fel az ezen intézkedés terén elért haladást annak biztosítása érdekében, hogy mindenki megtegye a megfelelő lépéseket, illetve hogy fény derüljön mindazokra a problémákra, amelyekre a megvalósítás során oda kell figyelni;

44.

azt javasolja, hogy jobban használják ki a költségcsökkentő informatikai megoldásokat, tekintettel arra, hogy az Európai Unióban kiírt közbeszerzési pályázatoknak csupán egyharmadát fogadják el elektronikus formátumban; ezért kéri, hogy ezzel foglalkozzon többet a kisvállalkozói intézkedéscsomag, az Európai Bizottság és a tagállamok pedig mindezt valósítsák meg;

45.

újfent hangsúlyozza, hogy a feketepiacok egyre növekvő veszélyt jelentenek a jogszerűen működő kkv-k életképességére; és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kezelje azokat a kihívásokat, amelyeket ez a tisztességtelen verseny és a szabályozatlan kereskedelem vonatkozásában jelent, elsősorban olyan intézkedések bevezetése révén, amelyek javíthatnák a szellemi tulajdon védelmét és erősíthetnék a hamisítás elleni küzdelmet;

46.

elismeri a vállalkozói kultúra előmozdításának és fejlesztésének jelentőségét; arra kéri a tagállamokat, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a vállalkozási ismeretek oktatásának népszerűsítésére, és arra, hogy a vállalkozói gondolkodásmód meggyökerezzen a diákok fejében és a tanárképzésben;

47.

támogatja, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtásának részeként erősítsék meg az európai vállalkozói régió (EVR) rendszerét a vállalkozásösztönzés érdekében, valamint eszközként a régiók hálózatának kialakítására és a kkv-kat támogató bevált helyi és regionális gyakorlatok terjesztésére;

48.

örömmel fogadja az Erasmus – Ifjú vállalkozók program kiértékelését, és úgy véli, hogy a program kísérleti szakasza teljesítette számos célkitűzését, és valódi európai többletértéket hozott; támogatja a program kiterjesztését, feltéve, hogy a kísérleti szakasz legfontosabb hiányosságait orvosolják. Különösen a következőkről van szó: a) javítani kell általában a kezdeményezésről, illetve konkrétan a résztvevők és a fogadó felek számára jelentett előnyökről való tájékoztatást; b) helyi, illetve nemzeti kapcsolattartó pontokat kell létrehozni a kommunikációs és népszerűsítési problémák megoldására; c) biztosítani kell a résztvevők kiegyensúlyozottabb földrajzi eloszlását; d) utólagos támogatási programot kell kínálni, hogy a résztvevők megszilárdíthassák a szerzett tapasztalataikat; és e) a programot szilárdabb pénzügyi alapokra kell helyezni;

49.

tudomásul veszi és támogatja a női vállalkozókat segítő mentorhálózat létrehozását; egyúttal ismét felhívja a figyelmet a bevándorló vállalkozók igényeire, akik a körülményekből adódóan általában vállalkozóbb szelleműek és kevésbé kockázatkerülők; azt ajánlja, hogy vegyék figyelembe a fiatalok, a kisebbségek és az idősebb vállalkozók igényeit és azt is, hogy az európai uniós és a harmadik országból származó migráns vállalkozók eltérő kihívásokkal és követelményekkel szembesülnek;

50.

örömmel fogadja az Európa 2020 stratégia „Új készségek és munkahelyek menetrendje” című kiemelt kezdeményezését, amely figyelembe veszi a kkv-k néhány sajátos tulajdonságát és problémáját; és arra ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében a készségek és munkahelyek politikája is kidolgozásra kerüljön, ezzel biztosítva a kkv-k munkahely-teremtési és készségfejlesztési potenciáljának lehető legjobb kihasználását.