11.1.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 9/53

—

felhívja a figyelmet határozott elkötelezettségére A helyi és regionális önkormányzatok Európa 2020 stratégiára vonatkozó területi paktumának létrehozására irányuló javaslata iránt, amelynek az a célja, hogy az Európai Unió szintjén létező, valamint a nemzeti, a regionális és a helyi szintű közigazgatási szervek közötti hatékony partnerség révén biztosítsa a többszintű felelősségvállalást a stratégiát illetően. Ezt a javaslatot támogatásáról biztosította az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács. A területi paktumoknak néhány, az érintett régió számára különösen értékes, úgymond testreszabott prioritásra érdemes koncentrálniuk;

—

elismeri, hogy szakadék tátong a legújabb kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok között. Határozott regionális intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a kutatási eredményekből a helyi körülményekre szabott és Európa-szerte hasznosítható innováció szülessen;

—

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a regionális innovációs kapacitás fejlesztése az intelligens szakosodás és a szomszédos régiók egymást kiegészítő jellege alapján történjen;

—

kéri a vezető szerepet betöltő régiókat, hogy alakítsanak ki európai konzorciumokat, amelyek egyesítik az egész Európára kiterjedő felhasználású úttörő társadalmi innovációk létrehozásához szükséges képességeket. Különböző szereplői révén bármely régió úttörő szerephez juthat saját szükségleteire és erősségeire összpontosítva;

—

arra ösztönzi a régiókat, hogy mozduljanak el a nyílt innováció felé, az állam és a magánszektor közötti társulások emberközpontú megközelítésének keretében, amelyben döntő szerep hárul az egyetemekre és más képzési intézményekre, vagyis tegyék magukévá a hármas spirál modelljének korszerűsített változatát.

Előadó

Markku MARKKULA (FI/EPP), Espoo város önkormányzatának tagja, Helsinki-Uusimaa regionális tanácsának tagja

Referenciaszöveg

/

1.

elismeri, hogy az Európa 2020 stratégia egy átfogó strukturális reformterv és a válságból kivezető stratégia is egyben. Ezenkívül szélesebb körű célkitűzéseket és integráltabb gazdasági irányítást is tartalmaz. (1) Ebben az összefüggésben a helyi és regionális önkormányzatoknak megvan a lehetőségük és politikai elkötelezettségük ahhoz, hogy területi nézőpontból foglalkozzanak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel;

2.

hangsúlyozza, hogy amint a lisszaboni stratégia kudarca is mutatja, a jó tervek és korrekt elemzések nem elegendőek a hatékony eredmények eléréséhez. Bátor előrelépéseket kell tenni gyakorlati szinten, egyrészt biztosítva, hogy a tagállamokban valamennyi kormányzati szint – a helyi, regionális és központi szint egyaránt – nagyobb mértékben magáénak tekintse ezt; másrészt valamennyi egyéb érdekelt felet bevonva. Ösztönözni kellene a régiókat, hogy alakítsanak ki olyan innovációs platformokat, amelyek a kereslet által vezérelt szolgáltatásközpontokként működnek, és előmozdítják az Európa 2020 stratégia megvalósítását segítő nemzetközi tudásanyag felhasználását, az intelligens szakosodást és a régiók érdekeinek megfelelő európai együttműködést. Ennek eléréséhez új, dinamikus módon kell értelmeznünk a regionális innovációs ökoszisztémákat, aminek során a vállalatok, városok és egyetemek, valamint az állami és a magánszektor szereplői (a „hármas spirál”) megtanulnak együttműködni egymással új, kreatív módokon, hogy teljes mértékben ki tudják aknázni innovatív potenciáljukat;

3.

hangsúlyozza, hogy mivel a régiók fontos szereplővé váltak számos politikai területen – beleértve a szociál-, a gazdaság-, az ipar-, az innovációs, az oktatás- és a környezetpolitikát –, döntő szerepet kell játszaniuk az Európa 2020 stratégia partnerségen alapuló végrehajtásában. Ehhez nagyléptékű, komplex, nyitott, több tudományágat átfogó megközelítésre lesz szükség, amely összefogja a régiókban és városokban rejlő számos, egymást kiegészítő értéket;

4.

erősen támogatja, hogy – amint az Európai Bizottság állítja – a nemzeti reformprogramokat és a stabilitási és konvergenciaprogramokat teljes mértékben integrálni kell a nemzeti költségvetési eljárásokba, a nemzeti reformprogramok meghatározásába és végrehajtásába pedig be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat és az érintett szereplőket; (2)

5.

kéri, hogy a radikális átalakítások, amelyeket a vezető szerepet vállaló régiók és városok végezhetnek, a következőkre összpontosítsanak:

6.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi lakosok és közösségeik teljes mértékben ki tudják használni lehetőségeiket. Ehhez meg kell erősíteni a helyi és regionális önkormányzatok szerepét, nemcsak hagyományos szolgáltatásnyújtói szerepüket, hanem azt is, hogy proaktív együttműködés révén új üzleti tevékenységeket tesznek lehetővé. Valamennyi különböző szereplőnek együtt kell működnie egy olyan regionális együttműködési kultúra megteremtése érdekében, amelyet a helyi lakosok és közösségeik szándékainak, céljainak és erőforrásainak felismerése és az ennek alapján történő cselekvés jellemez;

7.

üdvözli a szélesebb körű stratégiai elképzelést, amely a gazdasági növekedés mellett egyenrangú és azt kiegészítő pillérként tartalmazza a társadalmi és a környezeti dimenziót is; és kéri, hogy valamennyi kiemelt kezdeményezésben ismerjék el a társadalmi innováció alapvető fontosságát a stratégia három prioritásának – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés – megvalósítása szempontjából;

8.

kéri a döntéshozókat, mind az állami, mind a magánszférában, hogy ismerjék el, hogy új vezetőségre és vezetői képességekre, kompetenciákra, struktúrákra és gyakorlatokra van szükség a globális hálózatot alkotó vállalatokban való tevékenykedéshez;

9.

arra biztatja a regionális döntéshozókat és politikusokat, hogy a változások előmozdítóiként vállaljanak szerepet, és alakítsanak ki stratégiai keretet az innováció által ösztönzött regionális fejlődéshez, mivel az innováció fokozza a minőséget, valamint elősegíti a köz- és magánforrások hatékonyabb felhasználását, és jelentős potenciállal rendelkezik a növekedés és az új munkahelyek létrehozása terén. A politika feladata az, hogy megtalálja a régiók egyedülálló értékeit és építsen azokra, hogy így sikerüljön elérni a stratégiai fejlesztési célokat. Ennek érdekében a régióknak szilárd és realisztikus gazdasági és társadalmi jövőképet kell kialakítaniuk, és szélesebb körű, integráltabb, hatékonyabb politikacsomagot kell kidolgozniuk. Ehhez különböző politikaterületek és kormányzati szintek eszközeit kell kombinálni, támogatni kell a tudás létrehozását, terjesztését és kiaknázását, valamint koherens politikai csomagokat kell létrehozni, amelyek jobb paraméterekre, jövőorientált költségvetésre és tényeken alapuló kísérletekre támaszkodnak;

10.

a fent meghatározott célkitűzés elérése érdekében azt javasolja, hogy az Európai Bizottság régiókkal és szakértői testületekkel együttműködésben indítsa útnak a szükséges fejlesztési projekteket. Ezek keretében olyan eljárásokat kellene kialakítani, amelyek révén az általános statisztikai adatokból kinyerhetők egy adott régió vagy vizsgált terület elemzéséhez testre szabott adatok és előrejelzések;

11.

kéri a vezető szerepet betöltő régiókat, hogy alakítsanak ki európai konzorciumokat, amelyek egyesítik az egész Európára kiterjedő felhasználású úttörő társadalmi innovációk létrehozásához szükséges képességeket. Különböző szereplői révén bármely régió úttörő szerephez juthat saját szükségleteire és erősségeire összpontosítva;

12.

úgy véli, hogy célzott tanulási folyamatra van szükség, amely különböző politikaalkotási szinteket fog át, hogy koordinálni lehessen a források felhasználását és erősíteni a tevékenységek hatását. A közös kapacitásépítés érdekében a többszintű stratégiai tervezési folyamatokat lefedő, MBA-szintű vállalatvezetési programokat kellene kifejleszteni politikaalkotók, magas rangú tisztviselők, gazdasági vezetők és kutatók számára. Ilyen képzési programokra uniós és regionális szinten is szükség van. Ezáltal erősíthető az egyes országok regionális szintű döntéshozóinak az Európa 2020 stratégia végrehajtásában játszott szerepe, és fokozható a köztük lévő együttműködés és a bevált gyakorlatok terjesztése;

13.

hangsúlyozza, hogy közös tevékenységekre és messzire ható együttműködésre van szükség a különböző kiemelt kezdeményezések között, hogy azok segítsék és ösztönözzék az Európa 2020 stratégia hatékony megvalósítását. Ezt a megközelítést alkalmazva a helyi és regionális önkormányzatok területeket átfogó együttműködést építhetnek ki. Elsősorban arra lesznek képesek, hogy elősegítsék a nyitott platform alapú megközelítéseket, valamint fokozzák az általuk kifejlesztett megoldások és struktúrák újrahasznosíthatóságát és interoperabilitását. Bár a végeredmények erősen helyi színezetűek lehetnek, a struktúrák és az interoperabilitás szempontjából az aktív együttműködés méretgazdaságossághoz és a helyi tevékenységek szélesebb körű piacainak létrehozásához vezethet;

14.

elismeri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok előtt álló legfőbb kérdés (a kiemelt kezdeményezésekből következő és azokhoz kapcsolódó tevékenységek nagy számát tekintve) az, hogy hogyan lehet felgyorsítani a legfontosabb tevékenységek megvalósítását. Ennek megfelelően a kiemelt kezdeményezések regionális hatásának növelése érdekében számos aspektussal kell foglalkozni:

a)

olyan kezdeményezések támogatása, mint „a tudás régiói”, az „élő laboratóriumok” és az „intelligens városok”,

b)

olyan partnerkapcsolatok kiépítése, amelyek platformként szolgálnak a regionális döntéshozók tudásbázisának növeléséhez, és előmozdítják a társadalmi innovációkat,

c)

intelligens szakosodási platform létrehozása, amely támogatja és arra ösztönzi a régiókat, hogy a versenyelőnyöket és a más régiókkal lehetséges együttműködést előtérbe helyező stratégiákat fogadjanak el,

d)

a gazdaság és a felsőoktatás közötti együttműködés támogatása „tudásszövetségek” létrehozása révén, különös hangsúlyt helyezve az innovációs ismeretek hiányának áthidalására,

e)

a politikák kidolgozásához szükséges tudományos alap erősítése az „előretekintő tevékenységek európai fórumának” létrehozásával, amelyben helyi és regionális önkormányzatok, valamint egyéb állami és magán érdekelt felek is részt vesznek annak érdekében, hogy a szakpolitikák kidolgozása során több figyelmet kapjanak a konkrét tapasztalatok,

f)

nagyobb mértékben fel kell kelteni az érdeklődést a hármas spirál modelljének alkalmazása iránt az innovatív regionális (szubregionális) kutatási klaszterek elindítása, az innovációs platformok fejlesztése, valamint a „tudásháromszög” (a kutatás, az oktatás és az innovációs tevékenységek szinergiája) keretében végzett tevékenységek megerősítése terén,

g)

az európai regionális és helyi önkormányzatok közötti szervezeti eltérések megszüntetése a partnerség különböző formái és az Innovatív Unió elősegítését célzó proaktív együttműködési tervek által, amelyek időben tartósak és a szerkezeti és szervezeti szempontból kisebb önkormányzatokat társulásra ösztönzik annak érdekében, hogy speciális készségeiket stabil és strukturált keretben gyakorolhassák;

a)

a tudásalapú társadalomhoz szükséges legfőbb kompetenciákra kell összpontosítani, mint a tanulás megtanulása, nyelvek és kultúra, vállalkozási és innovációs ismeretek, interperszonális készségek és az IKT lehetőségeinek teljes körű kihasználására való képesség,

b)

a formális, informális és nem formális oktatás és képzés összekapcsolása a munkaerőpiac igényeivel a fiatalok foglalkoztathatóságának javítása érdekében, illetve hogy felszabadítsuk a bennük rejlő lehetőségeket és lehetővé tegyük számukra a személyes és szakmai fejlődést,

c)

minél több fiatal számára mobilitási lehetőségeket kell teremteni hátterüktől, gazdasági helyzetüktől vagy régiójuk földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül,

d)

a tanulási célú mobilitást az oktatási rendszer valamennyi részében megkönnyítő és ösztönző európai eszközök továbbfejlesztése,

e)

a mobilitás elősegítése érdekében az Europass (az európai önéletrajzminta) integrálása a jövőbeli „európai készségútlevélbe”,

f)

megállapodásokon alapuló együttműködések megteremtése a közhatóságok között, amelyeknek célja, hogy megkeressék a lehető legjobb megoldásokat a tanulók hatékony felkészítésére a felelősségteljes felnőtt életre; a szakiskolák és a munkaadók, illetve a felsőoktatás közötti együttműködés fejlesztése az optimális képzési utak tekintetében (a szakképzésben is), amelyek mind a tanulók, mind a munkaadók igényeinek megfelelnek; a munkaadók bevonása az oktatással kapcsolatos problémák azonosításába és a megfelelő megoldások megtalálásába; az iskolák támogatása a megelőzési oktatási programok megvalósításában; a fiatalok szakmai gyakorlatának elősegítése, valamint a továbbképzési intézkedések népszerűsítése a munkaadók körében,

g)

annak hangsúlyozása, hogy a jó egészség és mobilitás, melynek megalapozása az élet korai szakaszában történik, a jó életminőség előfeltételeit teremti meg. A nonprofit szervezetek a társadalom alapkövei. A Régiók Bizottsága ezért arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy hagyjon fel az olyan („A héa jövőjéről” c. zöld könyvben (COM(2010) 695) szereplő) javaslatokkal, amelyek veszélyeztetnék az ilyen szervezetek létezését és gazdasági helyzetét;

a)

helyi digitális menetrendek kidolgozása az IKT optimális felhasználásának felgyorsítása érdekében, összehangolt helyi, regionális és európai együttműködés révén,

b)

az interoperabilitás és az e-kormányzás továbbfejlesztése olyan új alkalmazások kidolgozása révén, mint az emberközpontú e-szolgáltatások, e-tanulás, e-egészségügy, elektronikus szavazás, e-közigazgatás, intelligens közlekedési rendszerek és a regionális információk modellezése a várostervezésben,

c)

az egységes digitális piacnak mint az európai digitális menetrend sarokkövének népszerűsítése és az európai szaktudásra támaszkodó, valamennyi szereplőt bevonó, nagy volumenű, úttörő jellegű projektek támogatása,

d)

egyenlő és megfizethető szélessávú hozzáférés biztosítása mindenhol, valamint a hozzáférési szakadék áthidalását célzó kísérleti projektek vezetése,

e)

közös megoldásokat kell kifejleszteni az ikt-termékek és szolgáltatások kapcsán felmerülő, adatvédelemmel és -biztonsággal kapcsolatos kérdésekre, ez ugyanis feltétele annak, hogy kialakuljon a polgárok bizalma, és elterjedjenek az általuk nyújtott lehetőségek;

a)

az éghajlatváltozással kapcsolatos irányítás fejlesztése és ennek során a helyi és regionális önkormányzatok mint alapvető szereplők bevonása az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére és a hozzájuk való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítésekbe, illetve az erőforrások fenntarthatóbb használatának népszerűsítésébe, valamint a termelők és fogyasztók éghajlatbarátabb és forráshatékonyabb viselkedésre ösztönzése,

b)

felhasználó-központú mérési módszerek kidolgozása az értékteremtésre és a hatásvizsgálatokra, melyeket a különböző kormányzati szintek használhatnak a fenntartható tudásalapú társadalom létrehozásával összefüggésben; ennek kapcsán pedig a mutatók számának csökkentése annak biztosítása érdekében, hogy a szakpolitikákat hatékony, átlátható és a nyilvánosság számára érthető módon dolgozzák ki,

c)

helyi és regionális éghajlati és energiastratégiák elfogadása, amelyek több környezetbarát közbeszerzést tartalmaznak, beleértve a tagállami és az uniós finanszírozást felhasználó projekteket is,

d)

ütemtervek és intézkedéscsomagok felhasználása a politikai támogatás mobilizálása érdekében, valamint az éghajlatbarát infrastruktúrákba, az energiarendszerek megújításába és a környezetbarát közszolgáltatásokba való beruházások népszerűsítése;

a)

az ipari modernizáció elősegítése olyan európai stratégiai projektek révén, melyek célja, hogy átfogó hajtóerőt érjenek el a hatékony tudás- és technológiamegosztás terén (olyan területeken, mint a környezetbarát szállítás és az energiahatékony épületek),

b)

az ötletek és üzleti modellek egymásra gyakorolt serkentő hatásának biztosítása olyan kezdeményezések révén, mint az „Európai vállalkozói régiók”, és ezáltal a helyi és regionális önkormányzatok ösztönzése arra, hogy segítsék elő az új fejlesztéseket, a kkv-kat és a vállalkozási kultúrát tiszteletben tartva,

c)

a regionális innovációs ökoszisztémák koncepciójának támogatása, valamint szorosabb együttműködés kiépítése a gyártók, az egyetemek és a technológiaközpontok között a növekedés és az új munkahelyek létrehozása céljából,

d)

intézkedések a munka és a magánélet összeegyeztetésére azzal, hogy javítjuk a közszolgáltatások minőségét (például elegendő napközi otthonos férőhelyet biztosítva), és többek között rugalmas munkaidő és foglalkoztatási modellek segítségével családbarátabbá tesszük a munkaerőpiacot;

a)

a munkahelyteremtéshez szükséges feltételek megteremtése és helyi intézkedések meghozatala az ipari és gazdasági változások kezeléséhez, például a digitális készségek hiányosságainak és az ezzel kapcsolatos üzleti lehetőségeknek a meghatározása révén,

b)

stratégiai partnerségek ösztönzése helyi és regionális önkormányzatok, oktatási intézmények és vállalatok között a regionális innovációs ökoszisztémák fejlesztése érdekében, és ezek összeegyeztetése a rugalmas biztonság politikájával,

c)

a digitális írástudással, a korai iskolaelhagyókkal, az egész életen át tartó tanulással és az idősek szerepvállalásának elősegítésével kapcsolatos helyi intézkedések ösztönzése,

d)

erősebb kapcsolatok kialakítása a vállalkozások és az egyetemek között, például a „hitelképes” szakmai gyakorlatok valamennyi egyetemi programba való beépítése révén, illetve a programok kialakításánál a munka mellett tanulmányokat folytatók igényeinek figyelembevétele, például rövidebb külföldi tartózkodással és úgy, hogy otthon szereznek nemzetközi tapasztalatokat (Internationalisation at Home);

a)

a társadalmi befogadás helyi és regionális menetrendjének kidolgozása annak érdekében, hogy a helyi szociális szolgáltatások hatékonyabbak és mindenki számára hozzáférhetőek legyenek,

b)

a jogi kompetenciák és olyan programok kihasználása, amelyek a helyi igényekhez igazodnak az oktatás, a lakásügy, a várostervezés, a szociális szolgáltatások, a biztonság és a kulturális tevékenységek terén, különös hangsúlyt helyezve a fiatalokra és gyerekekre,

c)

az e-integrációnak, a szociális gazdaságnak, az önkéntességnek és a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának népszerűsítése,

d)

a véghezvitt reformok értékelése, különösen a társadalmi innovációk kiterjedésére, költségeire és hatására való tekintettel, valamint az olyan új megoldások helyi alkalmazása és egész Európában való terjesztése, amelyek bizonyították hatékonyságukat;

15.

hangsúlyozza, hogy a stratégia regionális és helyi dimenziójának erősítése a következő célokat szolgálja: igyekszik elérni, hogy a tagállamok határozottabban elkötelezzék magukat a stratégia mellett, és politikai értelemben a sajátjuknak érezzék azt, ezáltal növelve a stratégia jelentőségét az alulról jövő, helyi kezdeményezések számára, illetve beemelve azokat a stratégia látókörébe;

16.

felhívja a figyelmet az RB határozott elkötelezettségére A helyi és regionális önkormányzatok Európa 2020 stratégiára vonatkozó területi paktumának létrehozására irányuló javaslata iránt, amelynek az a célja, hogy az Európai Unió szintjén létező, valamint a nemzeti, a regionális és a helyi szintű közigazgatási szervek közötti hatékony partnerség révén biztosítsa a többszintű felelősségvállalást a stratégiát illetően. Ezt a javaslatot támogatásáról biztosította az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács; (3)

17.

megjegyzi, hogy az Európa 2020 stratégiához kötődő, az európai szemeszter keretében a tagállamok kormányai által 2011 áprilisáig az Európai Bizottság elé terjesztett nemzeti reformprogramok hivatkoztak arra a szerepre, amelyet a helyi és regionális önkormányzatok a programok kialakításában játszottak. Azt azonban csak néhány nemzeti reformprogram említi, hogy a többszintű kormányzás elvének figyelembevételével történt volna az új stratégia egyes részeinek végrehajtása, és csak egy utal kifejezetten az RB területi paktumokra vonatkozó javaslatára;

18.

nyomatékosan ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék régióikat és városaikat abban, hogy az Európa 2020 stratégiához kötődő nemzeti területi paktumokat (4) hozzanak létre annak érdekében, hogy központi kormányaikkal közösen – a nemzeti jogszabályi kereteket teljes mértékben tiszteletben tartva – országos szintű célokat, kötelezettségvállalásokat és jelentéstételi mechanizmusokat rögzítsenek az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítése érdekében; (5)

19.

hangsúlyozza a területi paktumok által teremtett hozzáadott értéket. Ezeknek a paktumoknak néhány, az érintett régió számára különösen értékes, úgymond testreszabott prioritásra érdemes koncentrálniuk, és ahelyett, hogy új bürokratikus eszközzé silányulnának, a nemzeti reformprogramok szerves részévé kell válniuk, biztosítva a többszintű kormányzás és a partnerség elvének való megfelelést. Ölthetik politikai kötelezettségvállalás formáját, és adott esetben kiegészíthetik őket hatóságok által önkéntes alapon kötött szerződések. Céljuk, hogy elősegítsék a kormányzást és az Európa 2020 stratégia végrehajtását. Ilyen területi paktumokat különösen azokon a szakpolitikai területeken érdemes kialakítani, ahol a regionális és helyi önkormányzatok kulcsszerepet játszanak az Európa 2020 stratégia fő célkitűzéseinek és kiemelt kezdeményezéseinek kidolgozásában és végrehajtásában;

20.

emlékeztet arra, hogy több példa is van olyan többszintű kormányzásra épülő megállapodásokra, amelyek a közös területi fejlesztési célok integrált és összehangolt intézkedések révén történő elérésére törekednek. Ezek között jelentős eltérések vannak, amelyek nemcsak különböző célokat tükröznek, hanem az érintett országok közötti tényleges különbségeket, valamint társadalmi-gazdasági, kulturális, intézményi és környezeti sokszínűségüket is. Példaként említhetjük többek között a következő országokban már megkötött megállapodásokat: Ausztria (területi foglalkoztatási paktumok), Spanyolország (Katalónia területi paktumai a vidék jellegének megőrzése érdekében), Belgium (Flandria Akcióban Paktum 2020, ill. 2. „Zöld” Marshall Terv Vallóniáért), Egyesült Királyság (Nottingham és környéke partnerség), Franciaország (területi paktumok a társadalmi befogadásért, állam–régióközi tervezési szerződések), Németország (BMBF innovációs kezdeményezés a vállalkozói régiókért). Az RB ismételten hangsúlyozza aziránti elkötelezettségét, hogy a kölcsönös tanulási folyamatok ösztönzése érdekében a lehető legszélesebb körben terjessze ezeket a tapasztalatokat; (6) ezenkívül utal a szomszédsági kapcsolatok megerősítését és további kiépítését célzó közös tevékenységekre is két vagy több szomszédos állam közösségei, illetve helyi és regionális önkormányzatai között, melyek alapját a két- vagy többoldalú együttműködési megállapodások képezik az érdekelt felek között;

21.

megismétli azt az üzenetet, amelyet az RB Elnöksége fogalmazott meg a 2011. évi tavaszi európai tanácsi ülésnek címzett nyilatkozatban: a területi paktumok elősegítik majd az új stratégia területi dimenziójának kialakítását, valamint azt, hogy minden elérhető szakpolitikai és finanszírozási eszköz a kormányzás különböző érintett szintjeire összpontosítson;

22.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak meg kell valósítaniuk az Európa 2020 stratégia céljait, a tagállamokban és az Európai Unióban hatályos jogszabályokkal összhangban, és ezért arra kéri az EU egymást követő soros elnökségeit, hogy az európai tanácsi következtetésekben kifejezetten támogassák a többszintű kormányzás elvét, ideértve az RB területi paktumokra vonatkozó javaslatát is;

23.

megjegyzi, hogy a nemzeti reformprogramok (NRP) elemzése azt mutatta, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat a legtöbb tagállamban nem vonták be kellőképpen a tagállami NRP-k kidolgozásába. A Régiók Bizottsága arra kéri a tagállamokat, hogy a nemzeti reformprogramok végrehajtásába minél szélesebb körűen vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat. Az alulról fölfelé irányuló végrehajtási stratégia, melynek keretében a szubszidiaritás elvének értelmében a lehető legszélesebb körben bevonják az illetékes kormányzati szinteket, nemcsak jobb eredményeket helyez kilátásba a nemzeti reformprogramokban, hanem növeli azok végrehajtásának elfogadottságát is. Az RB kész az erre hajlandó régiókkal együttműködésben kidolgozni a területi paktumok koncepcióit és azon regionális intézkedési programokat, amelyekkel az Európa 2020 stratégiát és a kiemelt kezdeményezéseket helyi szinten megvalósíthatják. Jellemzően ilyenek a helyi digitális, illetve innovációs menetrendek, melyek segítik a régiókat az intelligens szakosodásban, valamint az európai együttműködés kiépítésében és jólétük megalapozásában;

24.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a regionális innovációs kapacitás fejlesztése az intelligens szakosodás és a szomszédos régiók egymást kiegészítő jellege alapján történjen. Az európai makrorégiókat a lehető legnagyobb mértékben ki kell aknázni a piacbővítés érdekében, illetve azért, hogy a makrorégiók a növekedésserkentés innovatív kísérleti terepévé váljanak. Ebben az összefüggésben nyilvánvalónak tűnik, hogy a balti-tengeri térség példaértékű lehet egész Európa számára;

25.

elismeri, hogy szakadék tátong a legújabb kutatási eredmények és a gyakorlati tapasztalatok között. Határozott regionális intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a kutatási eredményekből a helyi körülményekre szabott és Európa-szerte hasznosítható innováció szülessen. A helyi és regionális önkormányzatoknak ki kell használniuk a köz-magán társulásokban rejlő lehetőségeket, és ösztönözniük kell az alulról jövő helyi kezdeményezések részvételét (felhasználóorientált nyílt innováció a nyílt társadalmakban az értékteremtés érdekében);

26.

hangsúlyozza azt a létfontosságú, területeken átívelő szerepet, amelyet az „Innovatív Unió” (7) és a „Digitális menetrend” (8) elnevezésű kiemelt kezdeményezések játszanak abban, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a rendelkezésünkre álló kutatási eredmények és a gyakorlat között tátongó szakadék áthidalásához. A legújabb kutatási eredmények fényében tovább kell fejleszteni, adott esetben gyökeresen meg kell változtatni a helyi és regionális szintű stratégiai és működési gyakorlatokat;

27.

határozottan szorgalmazza a szolgáltatási innováció előmozdítását, amely a folyamatok megújítását és azt szolgálja, hogy azok alkalmazása a digitális rendszerszemléletre alapuljon;

28.

azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság hozzon gyors döntéseket annak érdekében, hogy lefektesse az egységes piac, azon belül különösen az egységes digitális piac továbbfejlesztésének alapjait, és hogy finanszírozzon néhány olyan nagyszabású K+F-kezdeményezést, amelyek multidiszciplináris, kreatív módon képesek a globális kutatási eredményeket életszerű, gyakorlati alkalmazásokká és koncepciókká alakítani. Ezeknek olyan úttörő kezdeményezéseknek kell lenniük, amelyek különböző szakterületek legkiválóbb szakembereit és az innovációban jártas szereplőit alkalmazzák;

29.

kívánatosnak tartja, hogy az Európai Bizottság az RB-vel együtt indítson szélesebb körű kommunikációs kampányt annak érdekében, hogy jobban felhívják a helyi és regionális döntéshozók, valamint a nagyközönség figyelmét az Európa 2020 stratégiára. E célból az RB egy olyan dokumentumnak az Európai Bizottsággal közös kidolgozását javasolja, amely „Az Európa 2020 stratégia kézikönyve a városok és a régiók számára” címet viselné, és igyekezne világosan elmagyarázni, hogyan tudnak a városok és a régiók a stratégia végrehajtásához hozzájárulni. A kézikönyv egyben kitérne a különböző – nemzeti, helyi és regionális szintű, valamint az Európai Unió szintjén meglévő – finanszírozási forrásokra is;

30.

megerősíti, hogy az Európa 2020 stratégiát nyomon követő platformja révén folytatja a stratégia végrehajtásának monitorozását. Az új stratégia sikerét elősegítendő, az európai szemeszter keretében az RB monitoringtevékenységének eredményeit minden év decemberében nyilvánosságra hozzák, az Európai Bizottság éves növekedési jelentésének megjelenése és az Európai Tanács tavaszi ülése előtt;

31.

hangsúlyozza, hogy az Európai Unió, a tagállamok és a régiók számára az jelenti a fő kihívást, hogy az Európa 2020 stratégia végrehajtásához megteremtsék a szükséges szinergiát a köz-, ill. a magánszférához kötődő különböző finanszírozási eszközök között; és a nemzeti, regionális és helyi költségvetések jobb összehangolását tartja szükségesnek annak érdekében, hogy a régiók és a városok jobban ki tudják használni a strukturális alapokat és az Európai Unió egyéb programjait;

32.

külön kiemeli, hogy előrelépést kell elérni az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez és célszámaihoz kapcsolódó erőforrások koncentrálásában, és felhívja a figyelmet a kohéziós politika és az Európa 2020 stratégia közötti szoros összefüggésre, amely valódi lehetőséget teremt arra, hogy továbbra is elősegítsük az Európai Unió szegényebb régióinak felzárkózását, megkönnyítsük az Európai Unió politikái közötti koordinációt, és hogy a kohéziós politikát az Európai Unió egészében a növekedésserkentés fő eszközévé fejlesszük, amely egyben az olyan társadalmi kihívásokra is reagálni képes, mint az elöregedés vagy az éghajlatváltozás; (9)

33.

megerősíti, hogy ebben az összefüggésben két, az új (a 2013 utáni időszakra vonatkozó) többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos európai bizottsági javaslatot (10) is érdekesnek talál, konkrétan: az Európai Bizottság és az egyes tagállamok között megkötendő, a partnerek nemzeti, regionális és helyi szintű kötelezettségvállalásait tükröző fejlesztési és beruházási partnerségi szerződések gondolatát, valamint a jelenlegi különálló iránymutatási csomagokat felváltó közös stratégiai keretre vonatkozó felvetést, amelynek célja az Európa 2020 stratégia megvalósítását és a kohéziós célok elérését szolgáló politikák koherenciájának növelése;

34.

emlékeztet a kohéziós politika azon intézkedéseire, amelyek regionális innovációs rendszerek és területi együttműködési eszközök kialakítását célozzák, a kockázati tőke rendelkezésre bocsátására, valamint az innovatív termékek gyorsabb bevezetését és az érintett gazdasági, tudományos és közigazgatási szereplők hálózatba szervezését szolgáló intézkedésekre; (11)

35.

emlékeztet arra, hogy az olyan problémák kezeléséhez, mint az éghajlatváltozás, az erőforrás-hatékonyság, az életminőség vagy a társadalmi befogadás, a GDP-nél jobb mérőszámokra van szükség; és hangsúlyozza, hogy a helyi, regionális és nemzeti szervek, valamint az Európai Unió szervei által alkalmazott mutatóknak egységeseknek kell lenniük, és elő kell segíteniük a társadalmi innováció és a koherencia kialakítását és terjesztését a döntéshozatalban. (12) Ezeket a további mutatókat figyelembe kell venni a kohéziós politika végrehajtásakor és értékelésekor, hogy jobban tükröződjön az egyes régiók fejlődése; (13)

36.

kéri az Európai Bizottságot, hogy könnyítse meg az új területi partnerségeket azáltal, hogy leegyszerűsíti és javítja a régióközi együttműködési programok kezelésének módját; (14)

37.

szükségesnek tartja a régiók és a városok teljesítőképességének növelését annak érdekében, hogy ki tudják használni a 7. keretprogramban, a versenyképességi és innovációs programban és az egyéb hasonló kezdeményezésekben rejlő lehetőségeket. Különös figyelmet kell fordítani a digitalizáció és a legfontosabb új kapacitásnövelő technológiák teljes körű kihasználására a regionális innovációs politika korszerűsítése érdekében;

38.

elismeri, hogy az innováció különböző elemek és multidiszciplináris megközelítések ötvözéséből ered, és a régiók strukturális és kapcsolati tőkéjének növelését szolgáló intézkedéseket tart szükségesnek, mind az egyes régiókon belül, a gyakorlati közösségekben, mind a más régiókkal való együttműködés terén;

39.

úgy véli, hogy a vállalkozásoknak új mentalitást kell kialakítaniuk, és jelentős mértékben támaszkodniuk kell a régiójukon belül elérhető közösségi erőforrásokra, így sikerük nem függetleníthető társadalmi tőkéjüktől. Másrészt az RB arra ösztönzi a régiókat, hogy mozduljanak el a nyílt innováció felé, az állam és a magánszektor közötti társulások emberközpontú megközelítésének keretében, amelyben döntő szerep hárul az egyetemekre és más képzési intézményekre, vagyis tegyék magukévá a hármas spirál modelljének korszerűsített változatát;

40.

üdvözli a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés mint a társadalmi innovációt és a technológiaalapú megoldásokat összekapcsoló eszköz felhasználását, és hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési szabályok korszerűsítése révén növelni kell a közszféra szerepét annak érdekében, hogy minél jobb ár-érték arányt lehessen elérni. (15) Amennyiben a specifikációkat és a folyamatokat össze lehet hangolni a régiók között, a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés az európai egységes piac megteremtésének is fontos motorja lehet;

41.

megismétli, hogy a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzést tovább erősíti, ha ötvözzük a zöld tudásalapú társadalom fejlesztésének felgyorsítását szolgáló nyílt innovációval, más szóval, ha arra használjuk, hogy közös, újrafelhasználható megoldásokat alakítsunk ki azoknak az infrastruktúráknak és szolgáltatásoknak a megteremtéséhez, amelyekre a modern, valódi innovációs ökoszisztémák épülnek.