Az Európai Parlament 2011. december 15-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0611 – C7-0343/2010 – 2010/0303(COD))

2011. december 15., csütörtök
P7_TC1-COD(2010)0303

Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2011. december 15-én került elfogadásra az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) létrehozásáról szóló 1406/2002/EK rendelet módosításáról szóló …/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktustervezet nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Erika nevű olajszállító tartályhajó balesetét és az abból eredő pusztító olajszennyezést követően elfogadott, 1406/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) a tengeri biztonság magas, egységes és hatékony szintjének biztosítása és a hajók által okozott szennyezés megelőzése céljából létrehozta az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség). [Mód. 1]

(1a)	A Prestige nevű olajszállító tartályhajó 2002-es balesetét követően az 1406/2002/EK rendeletet úgy módosították, hogy az ügynökség nagyobb hatáskörrel rendelkezzen a szennyezés elleni küzdelem tekintetében. [Mód. 2]

(2)

Az ügynökség igazgatási tanácsa (a továbbiakban: igazgatási tanács) az 1406/2002/EK rendelet 22. cikkének megfelelően 2007-ben független külső értékelést készíttetett a rendelet végrehajtásáról. Az értékelés alapján 2008 júniusában ajánlásokat tett az 1406/2002/EK rendelet, az ügynökség , annak hatásköre és munkamódszerei rendeletnek, az ügynökségnek és az ügynökség munkamódszereinek a módosításával kapcsolatban. [Mód. 3]

(3)

Az 1406/2002/EK rendelet bizonyos rendelkezéseit a külső értékelés megállapításai, az igazgatási tanács ajánlásai és az általa 2010 márciusában elfogadott többéves stratégia alapján pontosítani és frissíteni kell. Miközben az ügynökség a tengeri biztonsággal kapcsolatos kiemelt feladatokra összpontosít, Az ügynökségnek emellett számos olyan új feladatot kell kapnia, amely tükrözi az uniós és a nemzetközi tengerbiztonsági politika fejlődését. Figyelembe véve az Unió költségvetésének korlátait, jelentős Jelentős átvilágításokra és átszervezésekre van szükség a költség- és költségvetési hatékonyság biztosítása és az átfedések elkerülése érdekében. Az Ez lehetővé teszi, hogy az ügynökség az új feladatok személyzeti szükségleteit, amennyiben lehetséges, szükségletének egyharmadát belső átszervezéssel fedezze kell fedezni . [Mód. 4]

(3a)	Ezt az átszervezést a tagállami ügynökségekkel való koordinációnak kell kísérnie. [Mód. 5]

(3b)

Az ügynökség már bizonyította, hogy egyes feladatokat, például a műholdas megfigyelő rendszerek üzemeltetését uniós szinten hatékonyabban lehet elvégezni. Amikor ezeket a rendszereket egyéb szakpolitikai célkitűzések előmozdítására lehet használni, az költségvetési megtakarítást jelent a tagállamoknak, és valódi európai hozzáadott értéket képez. [Mód. 6]

(3c)	Annak érdekében, hogy az ügynökség megfelelően el tudja látni az e rendeletben rábízott új feladatköröket, hacsak korlátozott mértékben is, de növelni kell erőforrásait. Ennek a költségvetési eljárás során különleges figyelmet kell szentelni. [Mód. 7]

(4)

Az ügynökség konkrét irányításával kapcsolatos rendelkezések némelyike pontosításra szorul. A Bizottságnak az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) meghatározott uniós szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos külön felelősségét figyelembe véve szakpolitikai útmutatást kell nyújtania az ügynökségnek annak feladatai teljesítése során, teljes mértékben tiszteletben tartva az ügynökség jogállását és az ügynökség ügyvezető igazgatójának függetlenségét az 1406/2002/EK rendelet szerint.

(4a)	Az igazgatási tanács tagjainak kinevezése során teljes körűen figyelemmel kell lenni a nemek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására. Az elnök és az alelnök megválasztása, illetve a harmadik országok képviselőinek kijelölése során is figyelemmel kell lenni e célkitűzésre. [Mód. 8]

(5)

Az ügynökségnek az Európai Unió érdekét kell szolgálnia, és követnie kell a Bizottság iránymutatásait . Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az ügynökség az Unió területén kívül jár el egy hatáskörébe tartozó ügyben, a harmadik országokkal folytatott műszaki és tudományos együttműködés révén előmozdítva az Unió tengerbiztonsági politikáját . [Mód. 9]

(5a

Az ügynökség egy tagállam kérésére további költséghatékony intézkedésekkel támogatja a tengeri szennyezés – többek között a tengeri olaj- és gázkitermelő létesítmények által okozott szennyezések – elleni küzdelmet. Harmadik országokban előforduló tengeri szennyezés esetén az ügynökség az Európai Bizottság kérésére jár el. [Mód. 10]

(6)

Az ügynökségnek a hatáskörét érintő kutatási tevékenységek esetében fokozott segítséget kell nyújtania a Bizottságnak és a tagállamoknak . A meglévő uniós kutatási keretben folyó munkával való párhuzamos tevékenységeket azonban kerülni kell. Az ügynökség különösen nem irányíthat kutatási projekteket. Az ügynökség hatáskörének kiterjesztésekor ügyelni kell a feladatok világos és pontos leírására, valamint a párhuzamosan végzett feladatok és a félreértések elkerülésére. [Mód. 11]

(6a)

Tekintettel az új innovatív alkalmazások és szolgáltatások fejlődésére, valamint a határok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozására törekvő, már meglévő alkalmazások és szolgáltatások javulására, az ügynökségnek teljes mértékben ki kell használnia az EGNOS, a Galileo és a GMES programok által biztosított lehetőségeket. [Mód. 12]

(7)

Miután a 2850/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat által a véletlen és a szándékos tengerszennyezés területén történő együttműködés érdekében létrehozott uniós keret hatályát veszti (4), az ügynökségnek folytatnia kell az elévült keretben folytatott egyes tevékenységeket, elsősorban a tengeri szennyezés elhárítását célzó készültséggel és a szennyezés elleni fellépéssel foglalkozó szaktanácsadó csoport szaktudására támaszkodva.

(7a)

Az ügynökség részletes tájékoztatást nyújt a tagállamoknak a hajók által okozott szennyezésekről annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni a hajók által okozott szennyezésről és a szennyezéssel elkövetett jogsértésekre alkalmazandó, büntetőjogi szankciókat is magukban foglaló szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (5) foglalt kötelezettségeiknek. A végrehajtás hatékonysága és a szankciók azonban országonként jelentősen eltérnek annak ellenére, hogy a szennyezés más országok vizeit is elérheti. [Mód. 13]

(8)

A közelmúlt eseményei rávilágítottak a tengeri olaj- és gázkitermelésnek a tengeri közlekedésre és a tengeri környezetre jelentett kockázataira. Az ügynökség beavatkozási lehetőségeinek felhasználását kifejezetten ki kell terjeszteni az említett tevékenységekből származó szennyezésekre szennyezések bekövetkezése esetén tett intézkedésekre. Az ügynökségnek továbbá a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a hajók által okozott szennyezés megelőzése és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén szerzett szaktudásával segítenie kell a Bizottságot az olaj- és gázkitermelő mobil tengeri létesítmények biztonságának a lehetséges hiányosságok azonosítása érdekében folytatott vizsgálatában. E további – az ügynökség meglévő tudásának és szakértelmének kihasználásán keresztül európai többletértéket teremtő – feladat ellátása érdekében megfelelő anyagi és személyzeti forrásokat kell biztosítani az ügynökség számára. [Mód. 14]

(8a)	A hajók által okozott olajszennyezések fényképes rögzítésére az ügynökség által jelenleg is használt CleanSeaNet rendszert kell alkalmazni a part menti vagy tengeri létesítmények által okozott szennyezések felderítésére és rögzítésére. [Mód. 15]

(8b)

A belső piac megteremtése érdekében optimalizálni kell a tengeri kabotázs igénybevételét, és csökkenteni kell a hajókat terhelő adminisztratív költségeket. Az ún. „kék övezet” projekt hozzájárulna a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló kereskedelmi hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeinek enyhítéséhez. [Mód. 16]

(9)

Az Unió 2018-ig terjedő, átfogó tengeri közlekedési stratégiát dolgozott ki, amelynek részét képezi az „e-tengerészet” koncepciója is. Emellett pedig uniós tengerfelügyeleti hálózat kiépítésén dolgozik. Az ügynökség olyan tengeri rendszerekkel és alkalmazásokkal rendelkezik, amelyek e szakpolitikák végrehajtása , valamint elsősorban a „kék övezet” projekt szempontjából fontosak. Az ügynökségnek ezért ezeket a rendszereket és adatokat elérhetővé kell tennie az érdekelt felek számára. [Mód. 17]

(9a)	Az „egységes európai tengeri szállítási térség” kialakításához való hozzájárulás és a tengeri szennyezés megelőzése, valamint az ellene való fellépés előmozdítása érdekében szinergiát kell teremteni a nemzeti végrehajtó hatóságok között, ideértve a nemzeti parti őrségeket is. [Mód. 18]

(9b)

Az ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat az Unió „e-tengerészetnek” nevezett kezdeményezésének kidolgozásában és megvalósításában, amely a hajózási ágazat hatékonyságának javítását célozza meg az informatika hatékonyabb felhasználásával, az illetékes hatóságok feladatköreinek sérelme nélkül. [Mód. 19]

(9c)

Tekintettel annak jelentőségére, hogy a nyugdíjba vonuló generáció felváltása céljából Európának folyamatosan új, magasan képzett tengerészeket kell vonzania, az ügynökségnek támogatnia kell a tagállamokat és a Bizottságot a tengerészeti képzés előmozdításában. Konkrétabban azon kell munkálkodnia, hogy az Erasmus-modell mintájára megossza a bevált gyakorlatokat és előmozdítsa a cserekapcsolatokat a tengerészeti képzéssel foglalkozó intézmények között. [Mód. 20]

(10)

Uniós szinten az ügynökség mértékadó forrása lett a tengeri forgalmi adatoknak, amelyek más uniós tevékenységek esetén is fontosak és szerepet játszanak. Tevékenységai révén az ügynökségnek – – közre kell működnie a meghatározott partvédelmi tengeri szennyezés megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos tevékenységekre irányuló, uniós szintű szinergiák megerősítésében, különösen a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzéssel, a tengeri forgalom és a hajózási útvonalak ellenőrzésével, valamint a lehetséges környezetszennyezők nyomon követéséhez nyújtott segítséggel, így támogatva az információk és bevált gyakorlatok különböző parti őrségi szolgálatok közötti cseréjét . Emellett az ügynökség által végzett adatfigyelés és -gyűjtés keretében alapvető információkat kell szerezni például a kalózkodásról, valamint arról, hogy a tengeri olaj- és gázfeltárás, -kitermelés és -szállítás gázkitermelés a tengeri közlekedésre és a tengeri környezetre nézve milyen potenciális veszélyeket hordoz magában. [Mód. 21]

(10a)

Az ádeni-öbölbeli, illetve az Indiai-óceán nyugati részén történő kalózkodás fokozott kockázata elleni küzdelem érdekében az ügynökségnek közölnie kell az uniós tengeri haderő Atalanta műveletével az Unió lobogója alatt ezeken a nagyon kockázatosnak tekintett területeken közlekedő hajók pontos helyzetét. Ez idáig nem minden tagállam adta hozzájárulását ezen adatok közzétételéhez. Ez a rendelet hivatott a tagállamokat erre kényszeríteni az ügynökség kalózkodás elleni küzdelemben betöltött szerepének megerősítése érdekében. [Mód. 22]

(11)

Az ügynökség emellett rendszereivel, alkalmazásaival, szaktudásával és adataival jelentősen hozzájárulhat a tengervizek jó környezeti állapotának elérésére irányuló célkitűzés megvalósításához a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (6), különösen annak a hajózással kapcsolatos, például a ballasztvízzel, a tengeri hulladékkal és a víz alatti zajjal kapcsolatos elemeinek megfelelően.

(11a)

A kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzés terén az Unió szorosan követi a a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzésekről szóló párizsi egyetértési megállapodásban foglaltakat. A hatékonyság maximalizálása érdekében az ügynökségnek és a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzésekről szóló párizsi egyetértési megállapodás titkárságának a lehető legszorosabban együtt kell működnie, míg a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk a hatékonyság kiterjesztésére irányuló további lehetőségeket. [Mód. 23]

(11b)

Az ügynökség szaktudása a tengeri környezetben történő szennyezésre és balesetekre irányuló beavatkozások területén értékes lehet az olaj- és gázfeltárás, és -kitermelés engedélyezésével kapcsolatos útmutatás kialakításában is. Az ügynökségnek ezért segítenie kell a Bizottságot és a tagállamokat e feladat ellátásában. [Mód. 24]

(12)	Az ügynökség ellenőrzésekkel segíti a Bizottságot az uniós jogszabályok végrehajtásának eredményességét értékelő munkájában. Az ügynökség, a Bizottság, az igazgatási tanács és a tagállamok szerepét világosan meg kell határozni.

(13)

A Bizottságnak és az ügynökségnek szorosan együtt kell működnie az ügynökség ellenőrzésekkel kapcsolatos operatív munkamódszereinek a lehető leggyorsabb kidolgozása érdekében kidolgozásában. Az említett munkamódszerekkel kapcsolatos jogszabályok hatálybalépéséig az ügynökségnek a meglévő gyakorlatot kell követnie az ellenőrzések elvégzése során. [Mód. 25]

(14)

Az ügynökségnek az ellenőrzések során alkalmazott operatív munkamódszereivel kapcsolatos követelmények elfogadása céljából követelményeket a Bizottságra az EUMSz 290. cikkében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó hatáskört eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak megfelelően kell ruházni elfogadni. (7) . [Mód. 26]

(14a)

Mindezen intézkedéseknek, valamint az ügynökség tevékenységeinek a tagállamokkal és a Bizottsággal együttműködve valódi európai tengeri szállítási térség kialakítására kell törekedniük. [Mód. 27]

(14b)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletet (8) (költségvetési rendelet) és különösen annak 185. cikkét, valamint az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodást (9) és különösen annak 47. pontját figyelembe kell venni. [Mód. 28]

(15)	Az 1406/2002/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1406/2002/EK rendelet módosításai

Az 1406/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1)

Az 1–3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Célok

(1) E rendelet létrehozza az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség). Az ügynökség az Európai Unió érdekében jár el.

(2) Az ügynökség a szükséges technikai és tudományos támogatással és magas szintű szakértelemmel segíti a tagállamokat és a Bizottságot egyrészt az uniós jogszabályok megfelelő alkalmazásában magas szintű, egységes és hatékony tengeri biztonság biztosítása érdekében , felhasználva a tengeri szennyezés, többek között a tengeri olaj- védelem és gázkitermelő létesítmények által okozott szennyezések esetén nyújtott támogatásra, valamint azok megelőzésére és kezelésére irányuló meglévő kapacitásaikat, kialakítva a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térséget , másrészt hajók okozta szennyezés megelőzése terén, a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében és a már hatályos intézkedések eredményességének értékelésében. [Mód. 29]

(3) Az ügynökség biztosítja a szükséges technikai és tudományos segítséget a tagállamok és a Bizottság számára a véletlenül vagy szándékosan okozott tengeri szennyezésekkel összefüggésben, és kérésre költséghatékony módon további eszközökkel támogatja a tagállamok által szennyezések esetén alkalmazott mechanizmusokat, a parti államoknak a szennyezések esetén történő beavatkozáshoz szükséges mechanizmusok biztosításával kapcsolatos kötelezettségeinek sérelme nélkül, a tagállamok között e téren már meglévő együttműködést tiszteletben tartva. Támogatja a közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus kialakításáról szóló, 2007. november 8-i 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozattal (10) létrehozott uniós Polgári Védelmi Mechanizmust (11).

2. cikk

Az Ügynökség feladatai

(1) Az 1. cikkben meghatározott célok az ügynökség elsődleges feladatai, és azok megvalósítása elsőbbséget élvez. Az ügynökségnek az e cikk megfelelő módon történő elérésének biztosítására az ügynökség a (2) bekezdésében bekezdésben felsorolt új feladatokkal való megbízása során feladatokat látja biztosítani kell a kettős munkavégzés elkerülését, és e megbízás – a tagállamok és a Bizottság kérésére – a tengeri biztonsággal és védelemmel , valamint biztonság, a tengeri védelem, a hajók okozta szennyezés megelőzésével megelőzése és a tengeri szennyezés elleni fellépéssel kapcsolatos feladatok megfelelő végrehajtásának függvénye fellépés terén. [Mód. 30]

(2) Az ügynökség támogatja a Bizottságot:

a)	az alkalmazandó uniós jogszabályok korszerűsítésére és továbbfejlesztésére irányuló előkészítő munkában, különösen a tengerbiztonság és a tengeri védelem területére vonatkozó nemzetközi jogszabályok fejlődésével összefüggésben;

az alkalmazandó uniós jogszabályok eredményes végrehajtásában, különösen az ellenőrzéseknek az e rendelet 3. cikkében foglaltak szerint történő elvégzésével, valamint a Bizottságra a hajók és kikötőlétesítmények védelmének fokozásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/725/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) (13) 9. cikkének (4) bekezdésében ruházott ellenőrzési feladatok elvégzésében nyújtott technikai segítséggel; az alkalmazandó uniós jogszabályok esetleges továbbfejlesztésével kapcsolatban javaslatokat tehet a Bizottságnak;

ba)	a kikötésvédelem fokozásáról szóló, 2005. október 26-i 2005/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) (15) 13. cikkének (2) bekezdésében ráruházott nyomonkövetési feladatok elvégzésében a Bizottságnak nyújtott technikai segítségben; [Mód. 31]

olyan technikai segítség nyújtásában, amely az IMO, az ILO, a kikötő szerinti államok által végzett ellenőrzésről szóló párizsi szándéknyilatkozat és más kapcsolódó nemzetközi vagy regionális szervezet műszaki testületeinek a munkájában való részvételhez szükséges rendelkezések korszerűsítésében és továbbfejlesztésében ; [Mód. 32]

uniós szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában az ügynökség feladatkörébe tartozó olyan területeken, mint amilyenek különösen a tengeri biztonság, valamint a tengeri gyorsforgalmi utak, a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség, a „kék övezet” projekt, az e-tengerészet, a belföldi vízi utak, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv, az éghajlatváltozás és az olaj- és gázkitermelő mobil tengeri létesítmények biztonságának vizsgálata, valamint a szennyezés elleni küzdelem területén vizsgálata; [Mód. 33]

da)	minden egyéb olyan szakpolitikával kapcsolatos információcserében, amely hatáskörei és szakértelme vonatkozásában megfelelő lehet; [Mód. 34]

e)	uniós programok végrehajtásában az ügynökség feladatkörébe tartozó olyan területeken, mint amilyen a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés (GMES) és a szomszédos európai országokkal folytatott együttműködési programok;

ea)	az európai tengerészeti képzés minőségének javítására irányuló politika kidolgozásában és végrehajtásában, valamint a tengerészeti szakmák népszerűsítésében, tekintettel arra, hogy az uniós tengerészeti ágazatban magasan képzett munkaerőre van szükség; [Mód. 35]

az ügynökség tevékenységi területei szempontjából fontos, folyamatban lévő és befejezett kutatási projektek vizsgálatában; ide tartozik az egyes kutatási projektekből eredő lehetséges szabályozási intézkedéseknek és a további uniós szintű kutatások központi témájának és prioritásainak az intézkedések azonosítása is; [Mód. 36]

fa)	a tengeri környezetben végzett olaj- és gázfeltárás és -kitermelés engedélyezésével és különösen annak környezetvédelmi és polgári védelmi szempontjaival kapcsolatos követelmények és bármely útmutatás kialakításában; [Mód. 37]

g)	azon feladatok végrehajtásában, amelyet a jelenlegi és a jövőbeli uniós jogszabályok az érintett területen ráruháznak.

(3) Az ügynökség együttműködik a tagállamokkal:

a)	adott esetben a kikötő szerinti állam, a lobogó szerinti állam és a parti állam feladatkörébe tartozó képzési programok megszervezésében;

b)	technikai megoldásoknak, többek között a szolgáltatásnyújtás módjának a kidolgozásában és az uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos technikai segítségnyújtásban;

ba)

a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 2009/15/EK irányelv (16) 9. cikkének értelmében és a lobogó szerinti állam jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül a tagállamok nevében tanúsítási feladatokat ellátó elismert szervezetek ellenőrzésének támogatásában; [Mód. 38]

bb)

a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 391/2009/EK rendelet (17) 3., 5., 6., 7. és 8. cikkében leírt feladatok ellátása terén a Bizottságnak nyújtott segítségben, valamint az ugyanezen rendelet 10. cikkének alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos tanácsadásban; [Mód. 39]

abban, hogy a véletlen vagy szándékos tengeri szennyezés elhárítására irányuló tevékenységeket – a 2007/779/EK, Euratom határozattal létrehozott Polgári Védelmi Mechanizmus révén – költséghatékony módon további eszközökkel támogassa, ha erre felkérik; ebben az összefüggésben az ügynökség a megfelelő technikai eszközök rendelkezésre bocsátásával segítséget nyújt az érintett tagállamnak, amelynek a felügyelete alatt a tisztítási műveletek zajlanak; [Mód. 40]

ca)	a tengerészek képesítésével és foglalkoztatásával kapcsolatos adatok gyűjtésében és elemzésében a tengerészek képzésével kapcsolatos bevált gyakorlatok európai szinten való megosztása céljából; [Mód. 41]

cb)	az iskolák megfelelő összehangolásában a képzési programok harmonizálása céljából; [Mód. 42]

cc)	a tengerészeti képzéssel foglalkozó intézetek közötti Erasmus típusú csererendszer létrehozásának megkönnyítésében; [Mód. 43]

cd)	technikai szakértelem biztosításában a hajógyártás vagy a tengeri közlekedéshez kapcsolódó bármely egyéb tevékenység területén a környezetkímélő technológiák használatának javítása és a biztonság szintjének növelése céljából; [Mód. 44]

(4) Az ügynökség segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak:

a forgalommegfigyelés terén, valamint előmozdítja különösen a közösségi hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő és információs rendszer létrehozásáról szóló, 2002. június 27-i 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) (19) hatálya alá tartozó hajózási területeken található parti államok közötti együttműködést és az említett irányelv célkitűzéseinek megvalósításához szükséges információs rendszerek kifejlesztését és működtetését. Továbbá közreműködik az Európai Unió tengeri területeire kiterjedő közös információmegosztási környezet kialakításában;

aa)	a műveleteket megkönnyítő adatok és információk nyújtásával, különösen automatikus azonosító rendszereik és műholdképek használatával az illegális kereskedelem és a kalózkodás elleni küzdelem keretében tett intézkedések támogatásában; [Mód. 45]

ab)	az ügynökség tevékenységi területeivel kapcsolatos makroregionális uniós politika kidolgozásában és megvalósításában; [Mód. 46]

a tengeri baleseteknek a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) (21) szerinti kivizsgálásában; az ügynökség az illetékes tagállamok kérésére támogatja a tagállamokat a súlyos tengeri balesetek kivizsgálásában, és elemzi a baleseti jelentéseket az uniós hozzáadott értéknek a levonható tanulságok alapján történő megállapítása érdekében; ebben az összefüggésben az ügynökséget fel kell kérni, hogy nyújtson támogatást a tagállamoknak a (part menti és nyílt tengeri) tengeri létesítményeket, köztük az olaj- és gázkitermelő létesítményeket érintő balesetek kivizsgálásához, a tagállamokat pedig fel kell kérni, hogy teljes mértékében és időben működjenek együtt az ügynökséggel; [Mód. 47]

ba)	a tengeri létesítmények által okozott olajszennyezésekkel kapcsolatban az ügynökség CleanSeaNet szolgáltatásának felhasználásával segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak e szennyezések kiterjedésének és környezeti hatásának figyelemmel kísérésére; [Mód. 48]

bb)	a tengeri olaj- és gázkitermelő létesítmények tekintetében a vészhelyzeti intézkedési tervekkel és a vészhelyzeti készültséggel kapcsolatos tagállami szabályok értékelésekor és az olajszennyezések elleni fellépések összehangolásakor baleset esetén; [Mód. 49]

bc)	tengeri létesítmények tekintetében a biztonsággal, megelőzéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos tengeri szempontok független, harmadik fél által gyakorolt felügyeletének biztosításában, valamint készenléti terv készítésében; [Mód. 50]

objektív, megbízható és összehasonlítható statisztikák, információk és adatok szolgáltatásában, valamint lehetővé teszi, hogy a Bizottság és a tagállamok megtegyék a tevékenységeik javításához és a meglévő intézkedések hatékonyságának eredményességének és költséghatékonyságának értékeléséhez szükséges lépéseket. Ezek a feladatok magukban foglalják a műszaki adatok összegyűjtését, rögzítését és értékelését, a meglévő adatbázisok szisztematikus kihasználását, ideértve a szóban forgó adatbázisok kölcsönös gyarapítását is, és adott esetben további adatbázisok létrehozását. Az ügynökség az összegyűjtött adatok alapján segítséget nyújt a Bizottságnak a hajókkal kapcsolatos információk közzétételében a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló, 2009. április 23-i 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) (23) értelmében. Az ügynökség továbbá a hajók által okozott szennyezésről és a szennyezéssel elkövetett jogsértésekre alkalmazandó, büntetőjogi szankciókat is magukban foglaló szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) (25) összefüggésében segíti a Bizottságot és a tagállamokat a jogellenes kirakodásokat végző hajók azonosításának és felkutatásának javítására irányuló tevékenységükben. [Mód. 50]

(4a) Az Ügynökség összeállítja a „tengeri események” – köztük „kockázatos események” és „balesetveszélyes helyzetek”– éves áttekintését a tagállamok érintett nemzeti testületei által összegyűjtött adatok alapján. Ezt az áttekintést minden évben az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátják. [Mód. 91]

(5) Az ügynökség a Bizottság kérésére az alkalmazandó uniós jogszabályok végrehajtáshoz technikai segítséget nyújt az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak, szükség esetén a szomszédos európai partnerországoknak és a kikötő szerinti államok által végzett ellenőrzésről szóló párizsi szándéknyilatkozat részes országainak. [Mód. 53]

Az ügynökség a Bizottság kérésére emellett az említett tagállamokat érintő véletlen vagy szándékos tengeri szennyezés esetén segítséget nyújt a 2007/779/EK, Euratom határozattal létrehozott Polgári Védelmi Mechanizmuson keresztül, az e cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott, a tagállamokra vonatkozó feltételekkel analóg módon.

Ezeket a feladatokat össze kell hangolni a meglévő regionális együttműködési programokkal, és ezeknek adott esetben vonatkozó képzési tevékenységek szervezését is magukban kell foglalniuk.

3. cikk

Ellenőrzések

(1) Az ügynökség a tagállamokban segítséget nyújt a Bizottságnak a környezeti hatásvizsgálatok felülvizsgálatában, és a Bizottság kérésére ellenőrzéseket végez a tagállamokban feladatai teljesítése céljából és annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot a Szerződések értelmében rárótt kötelezettségeinek teljesítésében, különösen annak értékelésében, hogy az uniós jogszabályok végrehajtása eredményes-e. [Mód. 54]

A tagállamok nemzeti hatóságai segítik az ügynökség munkatársainak munkáját.

Az ügynökség továbbá a Bizottság nevében elvégzi harmadik országokban az uniós jogszabályok által előírt ellenőrzéseket, különösen az Unió által a 391/2009/EK rendeletnek megfelelően elismert szervezetek tekintetében, valamint a tengerészek képzését és képesítését illetően a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló, 2008. november 19-i 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (26) (27) megfelelően.

(2) Az ügynökség által az (1) bekezdés szerinti ellenőrzések végzése során alkalmazott operatív munkamódszereknek meg kell felelniük a 23. cikkben (2) bekezdésében szereplő eljárással összhangban elfogadott követelményeknek. [Mód. 55]

(3) Adott esetben, és amennyiben az ellenőrzési ciklus lezárult, az ügynökség elemzést készít a ciklusban készült jelentésekről, hogy a meglévő intézkedések eredményességével és költséghatékonyságával kapcsolatban horizontális megállapításokat tegyen, és levonja az általános következtetéseket. Az ügynökség ezt az elemzést átadja a Bizottságnak, amely azt megvitatja a tagállamokkal, továbbá a nyilvánosság számára is elérhetővé teszi, könnyen hozzáférhető – többek között elektronikus – formában. [Mód. 56]

(2)

Az 5. cikk (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A Bizottság kérésére az igazgatási tanács az érintett tagállamok hozzájárulásával és együttműködése mellett határozhat az ügynökség feladatainak leghatékonyabb és legeredményesebb végrehajtásához szükséges regionális központok létrehozásáról , fokozva a megelőző intézkedésekben jelenleg szerepet vállaló regionális és nemzeti hálózatokkal való együttműködést, továbbá meghatározva a regionális központ pontos tevékenységi körét a szükségtelen pénzügyi költségek elkerülése mellett . [Mód. 57]

(4) Az ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli. Az igazgatási tanács tájékoztatása után az ügyvezető igazgató az ügynökség nevében az ügynökség tevékenységi területén működő más szervekkel igazgatási megállapodásokat köthet.”

(3)

A 10. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

-a)

a b pontot a következő szöveg helyettesíti:

„b)

elfogadja az ügynökség tevékenységéről szóló éves jelentést, és azt legkésőbb június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak.

Az Ügynökség évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó összes információt.”;

[Mód. 58]

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	a munkaprogram előkészítése keretében megvizsgálja a tagállamoknak a 2. cikk (3) bekezdésében említett technikai segítségnyújtás iránti kérelmeit;

ca)	az Európai Parlament és a Bizottság véleményének figyelembevételével elfogadja az ügynökségnek a következő öt évre vonatkozó többéves stratégiáját; [Mód. 59]

cb)	elfogadja az ügynökség többéves személyzeti politikai tervét;”;

b)	a g) pontot el kell hagyni;

ba)

a h pontot a következő szöveg helyettesíti:

„h)	a 18., 19. és 21. cikk értelmében eleget tesz az ügynökség költségvetésével kapcsolatos kötelezettségeinek, valamint felügyeli és biztosítja a belső és külső ellenőrzési jelentésekben és értékelésekben szereplő észrevételek és ajánlások megfelelő nyomon követését.”;

[Mód. 60]

az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

„i)	fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató és a 16. cikkben említett osztályvezetők felett;”

az l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„l)

felülvizsgálja a k) pontban említett részletes terv pénzügyi végrehajtását, valamint a hajók által okozott szennyezés elleni fellépés területén az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség cselekvéseinek többéves finanszírozásáról szóló, 2006. december 18-i 2038/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (28) (29) előírt költségvetési kötelezettségvállalásokat.

(3a)

A 11. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés 2. albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A bizottság tagjait a tengeri biztonság és a tengeri szennyezés elleni védelem és fellépés területén szerzett tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki. Tapasztalattal és technikai ismeretekkel rendelkeznek továbbá az általános pénzügyi irányítás, az igazgatás és az emberi erőforrások igazgatása területén is. [Mód. 61]

Az igazgatási tanács tagjai évente egy-egy nyilvános írásbeli nyilatkozatot tesznek kötelezettségvállalásaikról és minden olyan közvetlen vagy közvetett érdekeltségükről, amely érintheti függetlenségüket. Az üléseken jelzik az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos minden olyan érdekeltségüket, amelyről feltehető, hogy függetlenségüket befolyásolhatja, és tartózkodnak e napirendi pontok megvitatásában és az ezekkel kapcsolatos szavazásban való részvételtől.”;

[Mód. 62]

A (3) és (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A hivatali idő négy év. A hivatali idő egyszer megújítható.” [Mód. 63]

„(4) Adott esetben, a harmadik országok képviselőinek részvételét és annak feltételeit a 17. cikk (2) bekezdésében említett intézkedésekben kell meghatározni. E részvétel nem befolyásolja a Bizottság képviselőinek szavazati hányadát az igazgatási tanácsban.”

[Mód. 64]

(3b)	A 12. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az elnök és az elnökhelyettes megválasztásakor is tiszteletben kell tartani a nemek közötti egyenlőség elvét.” [Mód. 88]

(3c)

A 14. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok képviselői egyenlő mértékben elosztva az összes szavazat 75 százalékával rendelkeznek. A Bizottság képviselői egyenlő mértékben elosztva az összes szavazat 25 százalékával rendelkeznek. Az ügynökség ügyvezető igazgatója nem szavaz.”

[Mód. 65]

(4)

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)	elkészíti az ügynökség többéves stratégiáját, és azt a Bizottsággal és az Európai Parlament illetékes bizottságával folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak, legalább 8 héttel annak ülése előtt; [Mód. 66]

aa)	elkészíti az ügynökség többéves személyzeti politikai tervét, és azt a Bizottsággal és az Európai Parlament illetékes bizottságával folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak; [Mód. 67]

ab)

elkészíti az egyes tevékenységek céljaira előirányzott tervezett humán és pénzügyi erőforrásokat is tartalmazó éves munkaprogramot és az ügynökség szennyezés elhárítását célzó készültségre és szennyezés elleni fellépésre vonatkozó részletes tervét, és azokat a Bizottsággal folytatott konzultáció után benyújtja az igazgatási tanácsnak, legalább 8 héttel annak ülése előtt. Az ügyvezető igazgató elfogadja az Európai Parlament illetékes bizottságának meghívását az éves munkaprogram ismertetésére és az azzal kapcsolatos eszmecserére. Megteszi a végrehajtásukhoz szükséges intézkedéseket. A 10. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelően reagál a tagállamok segítségnyújtás iránti kérelmére; [Mód. 68]

b)	a Bizottsággal folytatott konzultáció után határoz a 3. cikkben előírt ellenőrzések végrehajtásáról a 3. cikkben említett követelményeknek megfelelően. Szorosan együttműködik a Bizottsággal a 3. cikk (2) bekezdésében szereplő intézkedések előkészítésében.”

a (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

hatékony ellenőrzési rendszert hoz létre abból a célból, hogy az ügynökség eredményeit össze lehessen hasonlítani működési céljaival és az e rendeletben meghatározott feladataival. Ennek érdekében a Bizottsággal egyetértésben az elért eredmények tényleges értékelésére alkalmas teljesítménymutatókat állít fel. Biztosítja, hogy az ügynökség szervezeti struktúráját rendszeresen kiigazítsák a változó igények szerint, a rendelkezésre álló pénzügyi és emberi erőforrások figyelembevételével. Ezek alapján az ügyvezető igazgató évente általános jelentéstervezetet készít, és azt benyújtja az igazgatási tanácsnak. A jelentés külön részben foglalkozik az ügynökségnek a szennyezés elhárítását célzó készültségre és szennyezés elleni fellépésre vonatkozó részletes tervének pénzügyi végrehajtásával, és aktuális információkkal szolgál a terv keretében finanszírozott tevékenységek helyzetével kapcsolatban. Megállapítja az elismert szakmai színvonalnak megfelelő rendszeres értékelési eljárásokat.”

[Mód. 70]

c)	a (2) bekezdés g) pontját el kell hagyni;

d)	a (3) bekezdést el kell hagyni.

(5)

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Az ügyvezető igazgató és az osztályvezetők kinevezése

(1) Az ügyvezető igazgatót az igazgatási tanács nevezi ki és menti fel. Kinevezése öt évre szól, és a kinevezés a Bizottság által javasolt jelöltek közül, az érdemek és a dokumentált irányítási és vezetői képességek figyelembevételével, valamint a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a hajók okozta szennyezés megelőzése és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén gyűjtött szakértelem és tapasztalatok alapján történik. Kinevezése előtt az igazgatási tanács által kiválasztott jelölt felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre. A bizottság esetleges véleményét mérlegelni kell a hivatalos kinevezés előtt. Az igazgatási tanács határozatát az összes szavazásra jogosult tag négyötödös többségével hozza meg. [Mód. 71]

(2) Az igazgatási tanács a Bizottság javaslata alapján, az értékelő jelentés figyelembevételével legfeljebb három öt évvel meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató kinevezését. Az igazgatási tanács határozatát az összes szavazásra jogosult tag négyötödös többségével hozza meg. Ha az igazgatási tanácsnak szándékában áll megújítani az ügyvezető igazgató megbízatását, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal megbízatásának megújítása előtt az ügyvezető igazgató felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és annak tagjai jelenlétében válaszoljon a feltett kérdésekre. A bizottság esetleges véleményét mérlegelni kell a hivatalos meghosszabbítás előtt. Ha megbízatását nem újították meg, az ügyvezető igazgató mindaddig hivatalban marad, amíg utódját ki nem nevezik. [Mód. 72]

(3) Az ügyvezető igazgatót egy vagy több osztályvezető segítheti munkájában. Az ügyvezető igazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén az osztályvezetők egyike helyettesíti.

(4) Az osztályvezetők kinevezése a nemek kiegyensúlyozott képviselete elvének tiszteletben tartásával, az érdemeik és dokumentált irányítási és vezetői képességeik figyelembevételével, valamint a tengeri biztonság, a tengeri védelem, a hajók okozta szennyezés és a tengeri szennyezés elleni fellépés terén gyűjtött szakértelmük és tapasztalataik alapján történik. Az osztályvezetőket az ügyvezető igazgató nevezi ki és menti fel, miután a döntését az igazgatási tanács jóváhagyta.”

[Mód. 73 és 90]

(6)

A 18. cikk a következőképpen módosul:

Az (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)	kiadványok díjaiból és költségeiből, képzésből és/vagy az ügynökség által biztosított egyéb szolgáltatásokból.”

A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az ügyvezető igazgató a tevékenységalapú költségvetés alapján elkészíti az ügynökség következő pénzügyi évre előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezetet, és azt a létszámterv tervezetével együtt megküldi az igazgatási tanács részére.”

[Mód. 74]

A (7) és (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az előirányzott bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatást a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi az Európai Parlament és a Tanács (a továbbiakban: költségvetési hatóság) részére.

(8) Az előirányzatokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió általános költségvetésének tervezetébe a létszámterv céljaira általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd az általános költségvetést az EUMSZ 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti az ügynökségnek az előirányzatokra vonatkozó kimutatása és az általános költségvetésre terhelendő támogatás közötti bármely különbség feltüntetésével és magyarázatával együtt.”

[Mód. 75]

A (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(10) A költségvetést az igazgatási tanács fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az ügynökség költségvetését az éves munkaprogrammal együtt adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.”.

[Mód. 76]

(7)

A 22. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az igazgatási tanács rendszeresen és legalább ötévente független külső értékelést készíttet e rendelet végrehajtásáról , értékelve annak megfelelőségét, eredményességét és költséghatékonyságát . A Bizottság az ügynökség számára hozzáférhetővé tesz minden olyan információt, amelyet e vizsgálat szempontjából fontosnak tekint. [Mód. 77]

(2) Az értékelés az ügynökség és munkamódszerei hasznosságát, megfelelőségét, valamint az elért hozzáadott értékét és hatékonyságát méri fel. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekelt felek véleményét európai és tagállami szinten egyaránt. Ki kell térni az ügynökség feladatainak módosításával illetve kiterjesztésével kapcsolatos felmerülő esetleges igényre, illetve arra, hogy amennyiben szerepe feleslegessé válik, tevékenységét megszüntethetik.”

[Mód. 78]

(7a)

A következő cikkek kerülnek beillesztésre:

„22a. cikk

Megvalósíthatósági tanulmány

… (30) -ig a Bizottság költséghatékonysági elemzést tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a nemzeti parti őrségek összehangolásának rendszeréről.

A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri. [Mód. 79]

22b. cikk

Jelentés az elért eredményekről

… (31) -ig a Bizottság jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben ismerteti, hogy az ügynökség hogyan teljesítette az e rendelet által rárótt további kötelezettségeket, valamint azt, hogy szükség van-e a rendeletben foglalt célok és feladatok további kiterjesztésére. Ez a jelentés különösen a következőket foglalja magában:

a)	az ügynökség és a kikötő szerinti állam által végzett ellenőrzésekről szóló párizsi egyetértési megállapodás nagyobb mértékű bevonása révén megvalósuló hatékonyságnövekedés elemzése;

b)	tájékoztatás arról, hogy a tagállamok milyen hatékonyan és következetesen hajtják végre a 2005/35/EK irányelvet, és részletes statisztikai információk az alkalmazott szankciókról.

A jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kíséri..

[Mód. 80]

(8)

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

Bizottság

(1) A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) 3. cikke által létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti felhatalmazzák, hogy a 23a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ügynökségnek a 3. cikk (1) bekezdése értelmében hivatkozott ellenőrzések elvégzésére vonatkozó operatív munkamódszerei tekintetében . [Mód. 81]

(2) Az erre a bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni a határozat 8. cikkében foglalt rendelkezésekre is figyelemmel..

[Mód. 82]

(8a)

A következő cikk kerül beillesztésre:

„23a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek szerint felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság a [hatálybalépés időpontja] követő ötéves időtartamra felhatalmazást kap a 23. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb hat hónappal az ötéves időszak vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időszakok vége előtt nem emel kifogást a meghosszabbítás ellen, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 23. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 23. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő[két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Ezen időszak az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére két hónappal meghosszabbítható.”.

[Mód. 83]

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamban a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt

az Európai Parlament részéről

az elnök

a Tanács részéről

az elnök

(1) HL C 107., 2011.4.6., 68. o.

(2) Az Európai Parlament 2011. december 15-i álláspontja.

(3) HL L 208., 2002.8.5., 1. o.

(4) HL L 332., 2000.12.28., 1. o.

(5) HL L 255., 2005.9.30., 11. o.

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv), HL L 164., 2008.6.25., 19. o.

(7) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(8) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(9) HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(10) HL L 314., 2007.12.1., 9. o.

(11) HL L 314., 2007.12.1., 9. o.

(12) HL L 129., 2004.4.29., 6. o.

(13) HL L 129, 2004.4.29., 6. o.

(14) HL L 310., 2005.11.25., 28. o.

(15) HL L 310., 2005.11.25., 28. o.

(16) HL L 131., 2009.5.28., 47. o.

(17) HL L 131., 2009.5.28., 11. o.

(18) HL L 208., 2002.8.5., 10. o.