2011. július 5., kedd
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek történő továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A J. de Larosière által elnökölt magas szintű szakértői csoport 2009. február 25-én közzétett, a Bizottság kérésére készített jelentése megállapította, hogy a jövőbeni pénzügyi válságok kockázatának és súlyosságának csökkentése érdekében meg kell erősíteni a felügyeleti keretet, továbbá az uniós pénzügyi szektor felügyeleti struktúrájának nagyszabású reformját ajánlotta, beleértve a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének létrehozását, amely három európai felügyeleti hatóságból áll – egy a bankszektor, egy a biztosítási és foglalkoztatóinyugdíj-szektor, egy pedig az értékpapírszektor felügyeletére –, emellett javasolta az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozását is.

(2)

A Bizottság 2009. március 4-i, „Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez” című közleményében az Unió pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keretének megerősítését javasolta. A 2009. július 3-i, „Hatékony, biztonságos és stabil származékos piacok biztosítása” című közleményében a Bizottság értékelte a származtatott ügyletek pénzügyi válságban betöltött szerepét, 2009. október 20-i, „Hatékony, biztonságos és stabil származékos piacok biztosítása: jövőbeni szakpolitikai intézkedések” című közleményében pedig felvázolta a származtatott ügyletekhez kapcsolódó kockázatok csökkentésére tenni kívánt intézkedéseket.

(3)

2009. szeptember 23-án a Bizottság a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének létrehozása érdekében három rendeletre irányuló javaslatot fogadott el, ezek három olyan új európai felügyeleti hatóság létrehozását foglalják magukban, amelyek hozzájárulnak az uniós jogszabályok következetes alkalmazásához, valamint kiváló minőségű közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához. A három új felügyeleti hatóság a következő: az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott Európai Bankhatóság (EBH), az 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott Európai Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) és az 1095/2010/EU rendelettel (5) létrehozott Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH). E hatóságok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a pénzügyi szektor stabilitásának megóvásában. Ezért nélkülözhetetlen annak folyamatos biztosítása, hogy tevékenységük végzése fontos politikai prioritás legyen, és megfelelő forrásokban részesüljenek.

(4)

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében – lévén ezek magánúton kötött megállapodások, amelyekről a vonatkozó információk általában csak a szerződő felek számára elérhetők – hiányzik az átláthatóság. Ezek az ügyletek a kölcsönös függés bonyolult hálózatát alkotják, ami megnehezítheti a kapcsolódó kockázatok szintjének és jellegének azonosítását. A pénzügyi válság nyilvánvalóvá tette, hogy ezek a jellemzők növelik a bizonytalanságot piaci stressz idején és ennek megfelelően veszélyeztetik a pénzügyi stabilitást. E rendelet rögzíti az említett kockázatokat csökkentő és a származtatott ügyletek átláthatóságát növelő feltételeket.

(5)

2009. szeptember 26-i pittsburghi csúcstalálkozójukon a G20-ak vezetői megállapodtak, hogy 2012 végéig valamennyi szabványos tőzsdén kívüli származtatott ügyletet központi szerződő felek bevonásával kell elszámolni, és ezen ügyleteket jelenteni kell a kereskedési adattárak felé. 2010 júniusában a G20-ak vezetői Torontóban megerősítették kötelezettségvállalásukat, és vállalták a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek átláthatóságának és szabályozói felügyeletének fokozását célzó szigorú intézkedések nemzetközileg következetes és megkülönböztetésmentes végrehajtásának felgyorsítását a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacának fejlesztése és a vállalatok általuk vállalt kockázatokért való felelősségre vonására irányuló erőteljesebb eszközök létrehozása érdekében . A Bizottság annak biztosítására törekszik, hogy e kötelezettségvállalásokat nemzetközi partnereink is hasonlóan hajtsák végre.

(6)

Az Európai Tanács 2009. december 2-i következtetéseiben egyetértett azzal, hogy szükség van a partner-hitelkockázat enyhítésének számottevő javítására, valamint azzal, hogy fontos a származtatott ügyletek átláthatóságának, hatékonyságának és integritásának javítása. Az Európai Parlament 2010. június 15-i állásfoglalásában („Származékos piacok: jövőbeni szakpolitikai intézkedések”) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kötelező elszámolását és az ügyletekről való kötelező jelentéstételt sürgette.

(7)

Az EÉPH e rendelet keretén belül jár el, amikor vészhelyzetekben óvja a pénzügyi piacok stabilitását, biztosítja az uniós szabályok nemzeti felügyeleti hatóságok általi következetes alkalmazását, valamint rendezi a felügyeleti hatóságok között felmerülő nézetkülönbségeket. Az EÉPH-ra ruházták emellett jogilag kötelező szabályozástechnikai standardok kidolgozását is, és központi szerepet játszik a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak engedélyezésében és ellenőrzésében.

(8)	Egységes szabályokra van szükség a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) I. melléklete C. szakaszának (4)–(10) pontjában rögzített származtatott ügyletek vonatkozásában.

(8a)

A Bizottság 2011. február 2-i, „Az árupiacokkal és a nyersanyagokkal kapcsolatos kihívásokkal való szembenézés” című közleményében az uniós gazdaságok előtt álló stratégiai kihívásként jelöli meg a nemzetközi nyersanyagpiacok fokozódó financializációját. A Bizottság hangsúlyozta, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség a nyersanyag-kereskedelemben, és rámutatott a pozíciós értékhatárok lehetséges kedvező hatásaira a származékos termékekkel való árukereskedelemben. Az egészségtelenül magas nyersanyag-piaci kereskedelmi volumen hatékony csökkentésének megvalósítása érdekében a Bizottságnak értékelnie kell, hogy milyen hatásokkal jár a nyersanyagtőzsdei kereskedelem engedélyezésének – a pénzügyi intézmények kizárásával – kizárólag a fizikai kereskedőkre való korlátozása. A Bizottságnak a 2004/39/EK irányelv, valamint a bennfentes kereskedelemről és a piaci manipulációról (piaci visszaélés) szóló, 2003. január 28-i 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) következő felülvizsgálata keretében foglalkoznia kell különösen az élelmiszer- és agrárpiaci árak ingadozásának problémájával, és megfelelő követelményeket – köztük letéti követelményeket, pozíciós limiteket és a profit szankciós célú visszatérítését – kell előírnia a rendszerszintű kockázatok és manipulatív gyakorlatok megelőzése érdekében.

(9)

A központi szerződő felek alkalmazását ösztönző intézkedések nem bizonyultak elégségesnek a szabványos tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tényleges elszámolásának biztosítására. Ezért a központi szerződő felek bevonásával történő, kötelező elszámolási követelményekre van szükség az elszámolható tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében.

(10)

Valószínű, hogy a tagállamok eltérő nemzeti intézkedéseket fogadnak el, amelyek akadályt állítanak a belső piac zökkenőmentes működése elé, és mind a piaci szereplőkre, mind a pénzügyi stabilitásra nézve hátrányosak. A befektetők magas szintű védelmének biztosítása és a piaci szereplők egyenlő versenyfeltételeinek megteremtése érdekében is szükség van az elszámolási kötelezettség Unió-szerte egységes alkalmazására.

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy az elszámolási kötelezettség csökkenti a rendszerszintű kockázatot, az e kötelezettség tárgyát képező alkalmas derivatívakategóriákat azonosító eljárásra van szükség. Ezen eljárásnak figyelembe kell vennie, hogy nem minden, központi szerződő fél bevonásával elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügylet minősül alkalmasnak a kötelező elszámolásra.

(12)

E rendelet rögzíti az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozás meghatározásának feltételeit. Tekintettel központi szerepére, az EÉPH feladata a Bizottsággal, valamint a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) által létrehozott Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) folytatott konzultáció után annak meghatározása, hogy a származtatott ügyletek adott kategóriája teljesíti-e az alkalmassági feltételeket, alkalmazni kell-e az elszámolási kötelezettséget és mikortól hatályos az elszámolási kötelezettség , ideértve adott esetben a „bevezető” végrehajtási standardokat. Az elszámolási kötelezettség fokozatos bevezetése történhet az elszámolásra alkalmas kategóriák arányában, illetve azon piaci résztvevők típusai szerint, akiknek be kell tartaniuk az elszámolási kötelezettséget. A kétoldalú elszámolást akkor is engedélyezni kell továbbra is, ha bizonyos származtatott ügyletek vonatkozásában a származtatott ügyletek egy osztályán belül nem teljesülnek az elszámolás feltételei, ahogy ez a fedezeti származtatott ügyleteknél olykor megtörténhet.

(12a)

Annak meghatározásakor, hogy a származtatott ügyletek mely kategóriái tartoznak az elszámolási kötelezettség alá, az EÉPH-nak törekednie kell a rendszerszintű kockázatok csökkentésére és a rendszerre gyakorolt hatások elkerülésére. Ehhez hozzátartozik az olyan becslési tényezők figyelembevétele, mint az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének jövőbeli időpontja, a származtatott ügyletek érintett kategóriáinak összekapcsoltsága a piacon, az ügyletek szerződési és gazdasági feltételeinek szabványosítási szintje, a teljesítményre és az uniós vállalkozások világpiaci versenyképességére gyakorolt hatás, a központi szerződő felek működési és kockázatkezelési képessége az ezen irányelv szerinti volumen és kötelezettségek kezelése tekintetében, az elszámolási kockázat és a partner-hitelkockázat foka, valamint a reálgazdaságra és konkrétan a beruházásokra gyakorolt költséghatás.

(12b)

A devizapiac jellemzői (az ügyletek napi mennyisége, devizapárok, harmadik országbeli ügyletek jelentősége, szilárd, már meglévő mechanizmuson keresztül kezelt elszámolási kockázat) olyan megfelelő rendszert tesznek szükségessé, amely különösen az előzetes nemzetközi konvergenciára és a vonatkozó infrastruktúra kölcsönös elismerésére épül.

12c)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és technikai végrehajtási standardok kidolgozása során különös figyelmet kell fordítani a hosszú távú megtakarításokat kezelő intézmények igényeire annak érdekében, hogy a fogyasztóknak hosszú távú megtakarításra szolgáló termékeket lehessen biztosítani. E célból e rendelet nem eredményezhet túlzott költségeket a hosszú távú megtakarításokat kezelő intézmények számára. E cél elérésének egyik eszköze az arányosság elvének megfelelő alkalmazása.

(12d)

A hosszú távú megtakarításokat kezelő intézmények esetében a kezdeti és változó letétek fedezésére lehetővé kell tenni a készpénz alternatívájaként kormányzati és jó minőségű, vállalati kötvények elhelyezését.

(13)

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolásához mindkét fél beleegyezése szükséges. Ezért az elszámolási kötelezettség alóli kivételeket szűkre kell szabni, mivel azok csökkentik a kötelezettség hatékonyságát és a központi szerződő fél bevonásával történő elszámolás előnyeit, és szabályozási arbitrázshoz vezethetnek a piaci szereplők egyes csoportjai között. A Bizottság és az EÉPH mindazonáltal biztosítja, hogy a kötelező elszámolási rendszerek védjék a befektetőket is.

(13a)

Általában az e rendelet szerinti kötelezettségeknek a jövőbeli ügyletekre kell korlátozódniuk a zökkenőmentes átmenet lehetővé tétele és a rendszer stabilitásának javítása, és egyidejűleg az utólagos kiigazítások szükségességének csökkentése érdekében. Ennek során az elszámolási és a jelentéstételi kötelezettségeket különbözőképpen kell kezelni. Miközben az utólagos elszámolási kötelezettség a szükséges utólagos fedezet miatt jogi okokból nehezen megvalósítható, ez nem vonatkozik a visszamenőleges érvényű jelentéstételi kötelezettségre. Ebben az esetben egy hatástanulmány eredményei alapján és a származtatott ügyletek kategóriáinak, a technikai feltételeknek és a maradék futamidőnek megfelelően elő lehetne írni visszamenőleges hatályú jelentéstételi kötelezettséget.

(14)

A központi szerződő fél bevonásával történő elszámolásra nem alkalmas tőzsdén kívüli származtatott ügyletek továbbra is hordoznak magukban parner-hitelkockázatot, ezért szabályokat kell alkotni e kockázat kezelésére. E szabályok csak az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó piaci szereplőkre alkalmazandók.

(14a)

Fontos, hogy a nem pénzügyi szerződő felekkel szembeni, szükségszerűen eltérő bánásmód kiterjedjen erről a rendeletről a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (9) és a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 2006/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (10) is. A folyamatos kétoldalú megállapodások tekintetében nem tapasztalhatnak magasabb tőkeköltségeket azok a szerződő felek, amelyek számára nem kötelező a központi elszámolás.

(14b)

A kétoldalúan, nem pedig elszámolóházban elszámolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket kezelő pénzügyi szerződő felek számára lehetővé kell tenni, hogy a szabályozási tőkedíjat az egyes szerződő felek tekintetében mért nemteljesítési kockázattal összefüggő potenciális veszteségkockázatok szintjei alapján számítsák ki.

(15)

A származtatott ügyletekre vonatkozó elszámolási és jelentéstételi kötelezettségekről, valamint a nem központi szerződő fél bevonásával elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikákról szóló szabályok alkalmazandók a pénzügyi szerződő felekre, nevezetesen a 2004/39/EK irányelv alapján engedélyezett befektetési vállalkozásokra, a 2006/48/EK irányelv alapján engedélyezett hitelintézetekre, az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosítási tevékenység megkezdésére és gyakorlására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1973. július 24-i 73/239/EGK tanácsi első irányelv  (11) alapján engedélyezett biztosítási vállalkozásokra, az életbiztosításról szóló, 2002. november 5-i 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján engedélyezett életbiztosítókra (12), a viszontbiztosításról szóló 2005. november 16-i 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján engedélyezett viszontbiztosítókra (13), az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján engedélyezett , átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) (14), valamint az az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) alapján engedélyezett vagy nyilvántartásba vett alternatívbefektetésialap-kezelők által kezelt alternatív befektetési alapokra .

(15a)

Azon átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokat (ÁÉKBV), amelyek csak csekély mértékben foglalkoznak származtatott ügyletekkel, meg kellene vizsgálni abból a szempontból, hogy milyen konkrét feltételek alapján nem kellene őket pénzügyi szerződő félként besorolni e rendelet értelmében. Ennek során meg kell akadályozni a verseny torzulását, illetve meg kell nehezíteni a visszaélést. Ezért a nem pénzügyi szerződő felekre vonatkozó elszámolási értékhatárt nem lehet automatikusan alkalmazni az ÁÉKBV-kre. Ehelyett szigorú mentességi szabályozást kell megvizsgálni és bevezetni.

(15b)

Az ÁÉKBV-knek e rendelet hatálya alá kell tartozniuk, mivel az ÁÉKBV-k diverzifikált befektetési politikáinak szintén részét képezik a származtatott ügyletek. Az ÁÉKBV-k az elmúlt években jelentősen nőttek, és a becslések szerint az uniós GDP 50 %-át teszik ki, és – figyelemmel jelentős befektetési kapacitásukra – globális rendszerjelentőségük is van.

(15c)

A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2003. június 3-i 2003/41/EK irányelvben (16) meghatározott, kockázatkerülő kockázati profillal rendelkező és a derivatívákat nyugdíjkötelezettségeikkel összefüggő kockázatok fedezésére alkalmazó nyugdíjalapoknak az e rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettségek és a központi szerződő fél által el nem számolt, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó kockázatcsökkentési technikák hatálya alá kell tartozniuk. A nyugdíjasokat terhelő aránytalan költségek elkerülése érdekében azonban ezeket a nyugdíjügyleteket nem kell az elszámolási kötelezettség hatálya alá vonni.

(16)

Szükség esetén a pénzügyi szerződő felekre alkalmazandó szabályok a nem pénzügyi szerződő felekre is vonatkoznak. Köztudott, hogy a nem pénzügyi szerződő felek tőzsdén kívüli ügyleteket használnak a kereskedelmi tevékenységeikhez közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi kockázat fedezésére. Következésképpen annak meghatározása során, hogy egy nem pénzügyi szerződő fél az elszámolási kötelezettség hatálya alá tartozzon-e, figyelembe kell venni a tőzsdén kívüli származtatott eszközök alkalmazásának célját, valamint az adott nem pénzügyi szerződő fél kitettségét ezen eszközökben. A nem pénzügyi szerződő feleknek éves beszámolójukban vagy más megfelelő eszközök alkalmazása révén ki kell fejteniük a származtatott ügyletek alkalmazását. Az elszámolási értékhatár megállapítása során az EÉPH valamennyi érintett hatósággal (például az árupiacokért és a nem pénzügyi szerződő felekért felelős szabályozókkal) konzultál annak biztosítása érdekében, hogy az adott szektor sajátosságait teljes mértékben figyelembe tudja venni. Ezenfelül a Bizottság 2013. december 31-ig értékeli a különböző szektorokban (beleértve az energiaszektort is) a nem pénzügyi cégek tőzsdén kívüli származtatott ügyleteinek rendszerszintű jelentőségét. Amennyiben hatályba lép egy ágazatokra szabott, hasonló uniós szabályozás, a Bizottságnak haladéktalanul meg kell vizsgálnia az adott ágazat e rendelet hatálya alóli kivételét, és megfelelő jogalkotási javaslatokat kell előterjesztenie.

(16a)

A nem pénzügyi szerződő felekre vonatkozó elszámolási értékhatár valamennyi piaci szereplő számára nagyon fontos adat. Az elszámolási értékhatár megállapításakor minőségi és mennyiségi szempontokat is figyelembe kell venni, és súlyozni kell őket. Ennek keretében adott esetben törekedni kell a tőzsdén kívüli ügyletek messzemenő szabványosítására, és el kell ismerni a kockázatcsökkentés jelentőségét a nem pénzügyi szerződő felek számára rendes működésük során. A vállalkozásnak a piac egészén, illetve valamely tőzsdén kívüli piaci szegmensen belüli jelentőségét figyelembe vevő értékhatárok bevezetését ki lehetne egészíteni például vállalati kockázati mutatókkal.

(16b)

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) elszámolási kötelezettség alóli mentesítése érdekében meg kell vizsgálni a tőzsdén kívüli ügyletekre vonatkozó, ágazati elszámolási értékhatárokat is, amelyek az adott vállalkozás ügyleteinek összességén alapulnak. Ezenkívül az EÉPH-nak meg kell vizsgálnia, hogy be lehet-e vezetni a kkv-k számára egy de minimis szabályt a jelentéstételi kötelezettségre vonatkozóan.

(16c)

A Bizottság biztosítja, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyleteknek a nem pénzügyi szerződő felek által a vállalkozási műveletekből eredő piaci kockázatok fedezetére való szükséges és megfelelő alkalmazását az árképzés és a rendelkezésre állás tekintetében a jövőbeli jogalkotási javaslatok ne veszélyeztessék.

(17)	A valamely alap által kötött ügylet attól függetlenül a rendelet hatálya alá tartozik, hogy az alapot alapkezelő kezeli-e vagy sem.

(18)

A központi bankokat és a hasonló funkciókat betöltő más nemzeti szerveket, az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szerveket, valamint a 2006/48/EK irányelv VI. melléklete 1. részének 4.2. szakaszában felsorolt multilaterális fejlesztési bankokat , a Nemzetközi Fizetések Bankját és a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (18) bekezdésében meghatározott egyes közszektorbeli intézményeket az adott esetben szükséges piacstabilizációs beavatkozási hatáskörük korlátozásának elkerülése érdekében ki kell zárni e rendelet hatálya alól. A 2006/48/EK irányelv 4. cikkének (18) bekezdése szerinti közszektorbeli intézmények esetében, amelyek egy központi állam tulajdonában állnak, és amelyekre az adott központi állam kifejezett garanciával egyenértékű felelősségvállalása vonatkozik, előzetesen meg kell vizsgálni, hogy megengedhető lenne-e az elszámolás alóli mentesség.

(19)

Mivel nem minden, az elszámolási kötelezettség tárgyát képező piaci szereplő válhat a központi szerződő felek klíringtagjává (vagy a klíringtagok ügyfelévé) , lehetőséget kell biztosítani számukra a központi szerződő felekhez ügyfélként , illetve olyan befektetési cégeken vagy hitelintézeteken keresztül való hozzáférésre , amelyek maguk is ügyfelek .

(20)

Az elszámolási kötelezettség és az e kötelezettség céljára használható központi szerződő felek meghatározását szolgáló eljárás bevezetése a tőzsdén kívüli származékos piacon folyó verseny nem szándékolt torzításához vezethet. Például valamely központi szerződő fél megtagadhatja a bizonyos kereskedési helyszíneken lebonyolított ügyletek elszámolását, mert az adott központi szerződő fél tulajdonosa egy versenytárs kereskedési helyszín. Az ilyen diszkriminatív gyakorlatok elkerülése érdekében a központi szerződő feleknek el kell számolniuk a különböző helyszíneken végrehajtott ügyleteket, amennyiben azok a helyszínek megfelelnek a központi szerződő fél által előírt működési és technikai követelményeknek , függetlenül attól a szerződési dokumentációtól, mely alapján az adott, tőzsdén kívüli származtatott ügyletet a részes felek megkötötték, amennyiben ez a dokumentáció megfelel a piaci szabványoknak . Általánosságban véve a Bizottságnak továbbra is szorosan figyelemmel kell kísérnie a tőzsdén kívüli származékos piacok alakulását, és szükség esetén be kell avatkozzon, hogy megelőzze a verseny ilyen torzulását a belső piacon.

(21)

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá sorolandó kategóriáinak az értékhatároknak és a rendszerszintű jelentőséggel bíró nem pénzügyi szerződő feleknek a meghatározásához megbízható adatokra van szükség. Ezért szabályozási célból fontos uniós szinten egységes adatbejelentési kötelezettséget kidolgozni a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre. Ezenfelül visszaható hatályú bejelentési kötelezettségre van szükség a lehető legtágabb mértékben az értékhatár feletti pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek tekintetében egyaránt, annak érdekében, hogy összehasonlítható adatok álljanak az EÉPH rendelkezésére. Ha az ilyen visszaható hatályú bejelentés bármely tőzsdén kívüli származtatott ügyletkategória esetében nem megvalósítható, megfelelő indokolással kell szolgálni a megfelelő kereskedési adattár számára.

(22)

Fontos, hogy a piaci résztvevők az általuk kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek valamennyi részletét jelentsék a kereskedési adattáraknak. Ennek eredményeképpen központilag tárolják a tőzsdén kívüli származékos piacokkal együtt járó kockázatokra vonatkozó információt, amely így könnyen hozzáférhető az EÉPH, az érintett illetékes hatóságok, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) érintett központi bankjai számára. A Bizottságnak és az EÉPH-nak fontolóra kell vennie, hogy a bejelentési kötelezettség alkalmazását a beágyazott származtatott ügyletekre is kiterjesszék.

(22a)

A 2003/41/EK irányelv 6. cikkének a) pontjában meghatározott, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek, illetve a hasonló szintű kockázatcsökkentést kínáló és a nemzeti jog szerint nyugellátás céljából elismert szervezeteknek, amelyek a nyugdíjrendszert működtető intézmény fizetőképességéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat objektíven mérhető módon csökkentő származtatott ügyleteket alkalmaznak, az e rendeletben meghatározott kétoldalú fedezetre vonatkozó, 2014-ben felülvizsgálandó rendelkezések hatálya alá kell tartozniuk.

(23)	Annak érdekében, hogy lehetővé váljon a piac teljes körű áttekintése, valamint a rendszerszintű kockázat értékelése céljából mind az elszámolt, mind az el nem számolt ügyleteket jelenteni kell a kereskedési adattárak felé.

(23a)

Az EÉPH, az EBFH és az EBH számára megfelelő erőforrásokat kell biztosítani ahhoz, hogy hatékonyan tudják elvégezni az e rendelettel rájuk ruházott feladatokat.

(24)

Az a kötelezettség, miszerint az egyes ügyletek minden módosítását, illetve megszüntetését be kell jelenteni, vonatkozik egyrészt az adott ügylet eredeti szerződő feleire, másrészt minden egyéb, az eredeti szerződő felek nevében jelentést tevő jogalanyra. A kereskedési adattár felé valamely szerződő fél nevében és e rendelettel összhangban egy ügylet valamennyi részletét bejelentő másik szerződő fél vagy annak alkalmazottai nem sérthetik meg a közzétételi korlátozásokat.

(25)

Az elszámolási és jelentéstételi kötelezettségek vonatkozásában hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókra van szükség. A tagállamok e szankciókat oly módon hajtják végre, amely nem csökkenti az említett szabályok hatékonyságát. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiszabott büntetéseket nyilvánosságra hozzák és a meglévő szabályok hatékonyságát értékelő jelentéseket rendszeresen közzétegyék.

(26)

A központi szerződő felek engedélyezésének feltétele az induló tőke minimumösszegének megléte. A központi szerződő fél tőkéje, a felhalmozott eredménnyel és a tartalékokkal együtt folyamatosan arányban kell álljon az adott központi szerződő fél méretével és tevékenységével annak biztosítása érdekében, hogy kellően feltőkésített legyen a működési és a fennmaradó kockázatokkal szemben, valamint hogy szükség esetén képes legyen tevékenységeinek rendezett felszámolására vagy szerkezetátalakítására.

(27)

Mivel e rendelet szabályozási célból bevezeti a központi szerződő felek bevonásával történő elszámolás jogi kötelezettségét, elengedhetetlen annak biztosítása, hogy e központi szerződő felek biztonságosak, stabilak legyenek és folyamatosan megfeleljenek az e rendelet által felállított szigorú szervezeti, üzletviteli és prudenciális követelményeknek. Az egységes alkalmazás biztosítása érdekében e követelmények minden, a központi szerződő felek által kezelt pénzügyi eszköz elszámolására alkalmazandók.

(27a)

A megfelelő illetékes hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy a központi szerződő fél – az EÉPH által kiadott iránymutatásokkal összhangban – elegendő pénzügyi erőforrással rendelkezik (amelynek tartalmaznia kell a központi szerződő fél minimális sajáttőke-hozzájárulását is).

(28)	Ezért szabályozási és harmonizációs célból szükséges annak biztosítása, hogy a pénzügyi szerződő felek csak olyan központi szerződő felet vesznek igénybe, amely megfelel az e rendeletben rögzített követelményeknek.

(29)

A központi szerződő felek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közvetlen szabályok a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolására vonatkozó követelmény szükséges folyományai. Helyénvaló, hogy a központi szerződő felek engedélyezésének és felügyeletének valamennyi aspektusáért (beleértve annak ellenőrzését is, hogy a kérelmező központi szerződő fél megfelel-e az e rendeletben, valamint a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (17) foglaltaknak) az illetékes nemzeti hatóságok maradjanak felelősek, tekintve, hogy továbbra is ők vannak a legkedvezőbb helyzetben annak vizsgálatához, hogy a központi szerződő felek hogyan működnek a mindennapokban, továbbá a rendszeres felülvizsgálatok elvégzéséhez és szükség esetén a megfelelő intézkedések meghozatalához.

(30)

Ha egy központi szerződő fél a fizetésképtelenséget kockáztatja, a fiskális felelősség elsősorban azt a tagállamot terhelheti, ahol a székhelye van. Ebből következik, hogy az adott központi szerződő fél engedélyezését és felügyeletét az érintett tagállam érintett illetékes hatóságának kell elvégeznie. Mivel azonban előfordulhat, hogy valamely központi szerződő fél klíringtagjai más tagállamban rendelkeznek székhellyel, és ők azok, akiket a központi szerződő fél nemteljesítése elsőként érint, elengedhetetlen, hogy az EÉPH részt vegyen az engedélyezési és felügyeleti eljárásban. Ezáltal elkerülhetővé válnak a különböző nemzeti intézkedések és gyakorlatok, valamint a belső piac elé állított akadályok. Az EÉPH-nak az ajánlások és határozatok előkészítésébe be kell vonnia az érintett tagállamok további illetékes hatóságait .

(31)

Meg kell erősíteni az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a közöttük fennálló segítségnyújtási és együttműködési kötelezettségeket. ▐ Az információcsere szigorú szakmai titoktartást követel. Tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek széles körű hatására, szükséges, hogy más, szabályozó hatóságok ▐ hozzáférjenek a funkcióik betöltéséhez szükséges információkhoz.

(31a)

E rendelet egyik rendelkezése sem kísérli meg, hogy korlátozzon vagy megakadályozzon az egyik joghatóság alá tartozó valamely központi szerződő felet abban, hogy egy másik tagállam pénznemében vagy valamely harmadik ország pénznemében denominált terméket elszámoljon, illetve nem kötelezi a központi szerződő feleket, hogy a központi banki likviditáshoz való mindennapos hozzáférés érdekében banki engedéllyel rendelkezzenek.

(32)

Tekintettel a pénzügyi piacok globális jellegére, megállapodásokra van szükség a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felekkel az Unión belül nyújtott elszámolási szolgáltatásokra vonatkozóan. A megállapodásoknak tartalmazniuk kell a harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felek Unión belüli engedélyezését az EÉPH és azon tagállam illetékes hatósága által, amelyben az érintett központi szerződő fél elszámolási szolgáltatásokat kíván nyújtani, vagy a feltételek alóli mentességet és az engedéllyel kapcsolatos eljárást, amelyet a Bizottság ad meg, feltéve, hogy a Bizottság az uniós jogi és felügyeleti kerettel egyenértékűként ismerte el az adott harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszerét, és az ehhez szükséges feltételek teljesülnek. Ezzel összefüggésben a világszerte egyenlő versenyfeltételek és a pénzügyi stabilitás biztosítása szempontjából különösen nagy jelentőséggel bírnak majd az Unió főbb nemzetközi partnereivel kötött megállapodások.

(32a)

Az Európai Tanács 2010. szeptember 16-án megállapodott annak szükségességéről, hogy az Unió öntudatosabban és az Unió külső kapcsolataival összefüggésben a viszonosság és a kölcsönös előny szellemében mozdítsa elő érdekeit és értékeit, és tegyen lépéseket többek között az európai vállalkozások piacra jutásának javítása és a főbb kereskedelmi partnerekkel folytatott szabályozási együttműködés elmélyítésének biztosítása céljából.

(33)

A központi szerződő feleknek tulajdonosi szerkezetüktől függetlenül stabil irányítási rendszerrel, jó hírnevű felsővezetéssel és független igazgatósági tagokkal kell rendelkezniük. Az igazgatóság legalább harmadának – de legalább két tagnak – független tagnak kell lennie. E független tagok legfeljebb egyetlen másik központi szerződő félnél járhatnak el független tagként. Díjazásuk semmilyen módon nem kapcsolható a központi szerződő fél teljesítményéhez. A központi szerződő felek különböző irányítási rendszere és tulajdonosi szerkezetük azonban befolyásolhatja bizonyos termékek elszámolására való képességüket vagy készségüket. Ezért helyénvaló, hogy a független igazgatósági tagok és a központi szerződő fél által létrehozandó kockázatkezelési bizottság rendezzen minden lehetséges összeférhetetlenséget a központi szerződő félen belül. Biztosítani kell a klíringtagok és az ügyfelek megfelelő képviseletét, mivel hatással lehetnek rájuk a központi szerződő fél által hozott döntések.

(34)

A központi szerződő felek kiszervezhetik a kockázatkezelési funkciójuktól eltérő funkciókat, de kizárólag akkor, ha a kiszervezett funkciók nem befolyásolják a központi szerződő fél rendes működését és kockázatkezelési képességét. A kiszervezett funkciókat a központi szerződő fél kockázatkezelési bizottságának jóvá kell hagynia.

(35)	Ezért a központi szerződő fél részvételi követelményeinek átláthatónak, arányosnak és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és lehetővé kell tenniük a távoli hozzáférést, amennyiben ez nem teszi ki a központi szerződő felet további kockázatnak.

(36)

A tőzsdén kívüli származtatott ügyleteik elszámolását központi szerződő feleken keresztül végző klíringtagok ügyfeleinek magas fokú védelmet kell biztosítani. A védelem tényleges szintje az elkülönítés ügyfelek által választott szintjétől függ. A közvetítőknek el kell különíteniük eszközeiket ügyfeleik eszközeitől. Ezért a központi szerződő feleknek naprakész és könnyen azonosítható nyilvántartást kell vezetniük. Emellett lehetővé kell tenni a nem teljesítő tagok számláinak más tagokra történő átruházását.

(36a)

A központi szerződő fél stabilitását veszélyeztetné, ha bármilyen jogi bizonytalanság merülne fel a központi szerződő fél által a klíringtagok és ügyfeleik eszközeinek és kötelezettségeinek elhatárolásával, valamint a pozíciók előre meghatározott események bekövetkeztekor létrejövő átruházásával kapcsolatban alkalmazott szabályozások és eljárások hatékonysága és végrehajthatósága tekintetében. A kiváltó eseményeket előre meg kell határozni ahhoz, hogy a biztosított védelem terjedelmét illetően kellő biztonság álljon fenn.

(37)

A központi szerződő félnek szilárd kockázatkezelési keretre van szüksége a hitelkockázatok, a likviditási kockázatok, a működési és egyéb kockázatok kezelésére, ideértve a kölcsönös függések eredményeként általa viselt vagy általa más jogalanyok számára jelentett kockázatokat. A központi szerződő feleknek megfelelő eljárásokkal és mechanizmusokkal kell rendelkezniük valamely klíringtagjuk nemteljesítésének kezelésére. Az ilyen csőd továbbterjedési kockázatának minimalizálása érdekében a központi szerződő feleknek szigorú részvételi követelményekkel kell rendelkezniük, megfelelő alapletétet kell beszedniük, a potenciális veszteségek fedezésére pedig nemteljesítési alapot és más pénzügyi forrásokat kell fenntartaniuk. A nagy teherbírású kockázatkezelés kialakításának a központi szerződő fél elsődleges célkitűzésének kell maradnia. Annak jellemzőit azonban a klíringtagok ügyfeleinek egyes tevékenységeihez és kockázati profiljaihoz igazíthatja, és – amennyiben ezt megfelelőnek tartja – a nagymértékben likvid eszközök körében legalább készpénzt és megfelelő haircutnak alávetett kormányzati kötvényeket is elfogadhat biztosítékként.

(37a)

A központi szerződő felek kockázatkezelésének szilárdnak kell lennie, és a kockázatot nem háríthatják át az adófizetőre.

(37b)

A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) a központi szerződő feleket rendszerszintű jelentőséggel bíró intézményként határozta meg. Nemzetközi vagy uniós szinten nincs arra vonatkozó közös gyakorlat, hogy melyek azok a feltételek, amelyek mellett a központi szerződő felek a központi bankok likviditási eszközeihez hozzáférhetnének, vagy amelyek mellett hitelintézetekként kell azokat engedélyeztetni. Az e rendeletben előírt elszámolási kötelezettség végrehajtása fokozhatja a központi szerződő felek rendszerszintű jelentőségét és a likviditás iránti igényt. A Bizottságot ezért fel kell hívni arra, hogy vegye figyelembe a központi bankok körében jelenleg zajló munka eredményét annak – a KBER-rel együttműködésben való – felmérése érdekében, hogy esetlegesen szükség van-e a központi szerződő feleknek a központi bankok egy vagy több valutában rendelkezésre álló likviditási eszközeihez való hozzáférését elősegítő intézkedésekre, valamint hogy erről tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(38)

A pótlólagos letét bekérése és a biztosítékokból történő levonások (haircut) prociklikus hatást okozhatnak. Ezért a központi szerződő feleknek, az illetékes hatóságoknak és az EÉPH-nak a központi szerződő felek által alkalmazott kockázatkezelési gyakorlatban esetlegesen előforduló prociklikus hatások megelőzése és ellenőrzése érdekében intézkedéseket kell elfogadniuk, amennyiben ez nem befolyásolja negatívan a központi szerződő felek stabilitását és pénzügyi biztonságát.

(39)

A kitettségkezelés az elszámolási eljárás nélkülözhetetlen része. Az elszámolási szolgáltatások nyújtásához általánosságban biztosítani kell az érintett árazási forrásokhoz való hozzáférést, valamint azok használatát. Ezeknek az árazási forrásoknak magukban kell foglalniuk azokat a forrásokat, amelyek a származtatott vagy más pénzügyi eszközökhöz referenciaként használt indexekhez kapcsolódnak.

(40)

A letétek a központi szerződő felek elsődleges védelmi vonalát alkotják. Bár a központi szerződő feleknek biztonságos és prudens módon kell befektetniük a kapott letéteket, külön erőfeszítéseket kell tenniük a letétek megfelelő védelmének biztosítására, hogy garantálni tudják: a letéteket időben visszajuttatják a csődöt elkerülő klíringtagokhoz, vagy a letéteket gyűjtő központi szerződő fél csődje esetén egy interoperábilis központi szerződő félhez.

(40a)

A megfelelő likviditási forrásokhoz való hozzájutás elengedhetetlen a központi szerződő felek számára. E likviditás lehet a központi bank likviditásához vagy hitelképes és megbízható kereskedelmi bankok likviditásához való hozzáférés, vagy e kettő kombinációja.

(41)

A klíring és elszámolás európai magatartási kódexe (18) (2006. november 7.) önkéntes keretet hozott létre a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak közötti kapcsolatok kialakítására. A kereskedés utáni szektor azonban az országhatárok mentén továbbra is széttöredezett, költségesebbé téve a határokon átnyúló kereskedést és hátráltatva a harmonizációt. Ezért szükséges rögzíteni a központi szerződő felek közötti interoperabilitási megállapodások létrehozásának feltételeit, amennyiben azok nem teszik ki az érintett központi szerződő felet olyan kockázatnak, amelynek kezelése nem megfelelő.

(42)

Az interoperabilitási megállapodások általában a kereskedés utáni uniós piac nagyobb fokú integrációjának fontos eszközét alkothatják, ezért gondoskodni kell szabályozásukról. Ezek a megállapodások ugyanakkor további kockázatnak tehetik ki a központi szerződő feleket. Tekintettel a tőzsdén kívüli származékos ügyletek elszámolását végző központi szerződő felek közötti interoperabilitási megállapodások összetettségére, jelenleg helyénvaló a származtatott ügyletek elszámolására vonatkozó engedély kézhezvétele és az interoperabilitásra vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtására való alkalmasság között hároméves türelmi időt előírni, valamint az ezt követő interoperabilitási megállapodások hatályát a rövid lejáratú értékpapírokra korlátozni. Mindazonáltal az EÉPH 2014. szeptember 30-ig jelentést terjeszt a Bizottság elé arról, helyénvaló lenne-e a megállapodások hatályának kiterjesztése más pénzügyi eszközökre , és ha igen, mikor .

(43)	A kereskedési adattárak szabályozási céllal olyan adatokat gyűjtenek, amelyek valamennyi tagállam hatóságai számára relevánsak. ▐ Az EÉPH felelősségi körébe tartozik a kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele, onnan való törlése és az adattárak felügyelete.

(44)	Tekintve, hogy a szabályozó hatóságok, a központi szerződő felek és más piaci résztvevők is a kereskedési adattárak által kezelt adatokra támaszkodnak, szükséges biztosítani, hogy ezekre a kereskedési adattárakra szigorú nyilvántartási és adatkezelési követelmények vonatkozzanak.

(45)	Ahhoz, hogy a piaci résztvevők megalapozott döntést hozhassanak, szükség van a központi szerződő felek , tagjaik és a kereskedési adattárak által nyújtott szolgáltatások árainak és a kapcsolódó díjaknak az átláthatóságára.

(45a)

A pénzügyi szolgáltatásokon és a származtatott ügyletek kereskedelmén belül vannak olyan területek, melyeken kereskedelmi és szellemi tulajdonjogok is fennállhatnak. Olyan esetekben, amikor ezek olyan termékekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, amelyek ipari szabványokká váltak vagy azokat befolyásolják, elő kell írni, hogy az engedélyek arányos FRAND (tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes) alapon álljanak rendelkezésre.

(46)

Lehetővé kell tenni az EÉPH számára, hogy javaslatot tegyen a Bizottságnak kényszerítő bírságok kiszabására. A kényszerítő bírságok alkalmazásának célja, hogy megszűnjenek az EÉPH által megállapított jogsértések, hogy sor kerüljön az EÉPH által kért információk hiánytalan és pontos szolgáltatására, és hogy a kereskedési adattárak , központi szerződő felek, tagjaik és más személyek alávessék magukat a vizsgálatoknak. Ezenkívül az elrettentés érdekében és azért, hogy a kereskedési adattárakat , központi szerződő feleket és tagjaikat a rendelet betartására kényszerítse, lehetővé kell tenni, hogy a rendelet meghatározott rendelkezéseinek szándékos vagy gondatlan megszegése esetén a Bizottság az EÉPH kérésére pénzbírságot szabjon ki. A pénzbírságnak visszatartó erejűnek, továbbá a kötelezettségszegés jellegéhez, súlyosságához és időtartamához, valamint az érintett kereskedési adattár , központi szerződő fél, illetve tag gazdasági jelentőségéhez mérten arányosnak kell lennie.

(47)	A kereskedési adattárak , központi szerződő felek és tagjaik hatékony felügyelete érdekében az EÉPH számára lehetővé kell tenni nyomozások és helyszíni vizsgálatok folytatását.

(48)

Lényeges, hogy a tagállamok és az EÉPH a személyes adatok feldolgozása során a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban (19) védjék a természetes személyeknek a magánélet tiszteletben tartásához való jogát.

(49)

Fontos biztosítani a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra vonatkozó követelmények nemzetközi konvergenciáját. E rendelet a CPSS-IOSCO és a KBER-CESR által kidolgozott ajánlásokat követi és olyan uniós keretet hoz létre, amelyben a központi szerződő felek biztonságosan működhetnek. Az EÉPH a szabályozástechnikai standardok kidolgozása során figyelembe veszi e fejleményeket, valamint az e rendeletben említett iránymutatásokat és ajánlásokat.

(50)

A Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban szabályozástechnikai standardok elfogadására az ESMA értesítésébe és a nyilvántartásba foglalandó adatok, valamint az ESMA által a következőkre vonatkozó döntés meghozatalának feltételei tekintetében: alkalmasság az elszámolási kötelezettségre, tájékoztatási és elszámolási értékhatárok, az ügyletek megkötése és jóváhagyása közötti maximális időtartam, likviditás, az irányítási szabályok minimális tartalma, a nyilvántartás részletei, az üzletmenet-folytonossági terv és a garantált szolgáltatás minimális tartalma, a letétre vonatkozó követelmények százalékai és időhorizontja, rendkívüli piaci körülmények, nagy mértékben likvid biztosítékok és levonások a biztosítékokból, nagy mértékben likvid pénzügyi eszközök és a koncentráció korlátai, az ellenőrzések végrehajtásának részletei, a kereskedési adattárak ESMA-nál való nyilvántartásba vételre jelentkezésének részletei, pénzbírságok, valamint a kereskedési adattárak által rendelkezésre bocsátandó információk részletei, az e rendeletben említettekkel összhangban. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározása során a Bizottság az érintett európai felügyeleti hatóságok (ESMA, EBA, EIOPA) szakértelmére támaszkodik. Tekintettel az ESMA értékpapírokat és értékpapír-piacokat érintő kérdések terén meglévő szakértelmére, az ESMA-nak központi szerepet kell játszania a Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kidolgozása során történő tanácsadásban. Szükség esetén azonban az ESMA konzultál az EBA-val és az EIOPA-val . [Mód. 16]

(50a)

Az EÉPH a technikai iránymutatások és szabályozástechnikai standardok megállapításának előkészítése keretében, különösen az e rendelet szerinti elszámolási értékhatár nem pénzügyi szerződő felek számára való megállapítása során nyilvános meghallgatásokat tart a piaci szereplők részvételével.

(51)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20) összhangban kell gyakorolni. [Mód. 17]

(52)

Mivel e rendelet célkitűzései – nevezetesen az egységes követelmények megállapítása a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében, és ugyancsak egységes követelmények megállapítása a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak tevékenységének végzése tekintetében – tagállami szinten nem valósíthatók meg kielégítően, és ezért az intézkedés nagyságrendjéből adódóan jobban megvalósíthatók uniós szinten, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(53)	Tekintettel az interoperábilis rendszerekre vonatkozó szabályokra, helyénvalónak tűnt a 98/26/EK irányelv módosítása a biztosítékot nyújtó rendszerüzemeltető jogainak a kedvezményezett rendszerüzemeltető ellen indított fizetésképtelenségi eljárás esetén történő védelme érdekében.

(53a)

Az egységes és hatékony jogszabályok biztosítása érdekében, valamint a kereskedés és kereskedés utáni szakasz közötti szoros kapcsolatok miatt ezt a rendeletet hozzá kell igazítani a 2004/39/EK irányelvhez, amely meg fogja határozni a kereskedési helyszínnel kapcsolatos megfelelő követelményeket, amelyeket azon helyszínekkel kapcsolatban kell előírni, ahol az EMIR-ben meghatározott, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket kötnek. E követelmények kiterjedhetnek az átláthatósággal, a hozzáféréssel, a megbízások teljesítésével, a felügyelettel, a szilárdsággal és a rendszerbiztonsággal, valamint egyebekkel kapcsolatos követelményekre.

(53b)

Az összetett derivatívatermékek helyi hatóságok számára történő értékesítése különös figyelmet igényel. A Bizottság 2004/39/EK irányelv következő felülvizsgálatába e kérdés kezelése céljából külön javaslatokat vesz fel. Ezek a javaslatok az átvilágítással, a tájékoztatással és a közzététellel kapcsolatos különös követelményeket fognak tartalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   cím

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy és hatály

1.   Ez a rendelet egységes követelményeket határoz meg a származtatott ügyletek vonatkozásában, különös rendelkezéseket állapít meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piaca átláthatóságának és kockázatkezelésének javítása érdekében , valamint egységes követelményeket rögzít a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak tevékenységének folytatására vonatkozóan.

E rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében: az ESMA kidolgozza a 2004/39/EK irányelv I. mellékletének C. szakasza (4)–(10) pontjának e rendelet alkalmazásában történő értelmezésére és alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat rögzítő szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap arra, hogy a második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja. [Mód. 18]

2.   Ez a rendelet a központi szerződő felekre és klíringtagjaikra , a pénzügyi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra alkalmazandó. A rendelet alkalmazandó a nem pénzügyi szerződő felekre, amennyiben azt előírja.

3.   Az V. cím csak a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott átruházható értékpapírokra, valamint az ugyanezen cikk 19. pontjában meghatározott pénzpiaci eszközökre alkalmazandó.

4.   E rendelet elszámolási kötelezettségei nem alkalmazandók a következőkre :

a)	a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjai, a hasonló feladatokat ellátó más nemzeti szervek, valamint az olyan állami intézmények, amelyek feladata az államadósság kezelése vagy az abban való részvétel;

b)	a 2006/48/EK irányelv VI. melléklete 1. részének 4.2. szakaszában felsorolt multilaterális fejlesztési bankok;

ba)	a Nemzetközi Fizetések Bankja.

4a.     Az e rendelet alóli további kivételeket az Európai Parlament és a Tanács külön rendeletben határozhatja meg nemzetközi standardok és egyenértékű uniós ágazati szabályozások alapján.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.   E rendelet alkalmazásában:

(1)

„központi szerződő fél”: olyan jogalany, amely jogilag helyettesíti az egy vagy több pénzügyi piacon kötött szerződésekben érintett ügyfeleket, miszerint vevőként lép fel valamennyi eladóval szemben, illetve eladóként valamennyi vevővel szemben, és amely egy elszámolási rendszer működtetéséért felelős;

(2)	„kereskedési adattár”: olyan jogalany, amely központilag összegyűjti és kezeli a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek adatait;

(3)	„elszámolás”: az a folyamat, amelynek keretében valamely harmadik fél közvetlenül vagy közvetve az ügylet szerződő felei közé áll annak érdekében, hogy jogaikat és kötelezettségeiket felvállalja ;

(4)

„derivatívakategória”: a ▐ származtatott termékek olyan alcsoportja, amelynek tagjai közös és alapvető jellemzőkkel rendelkeznek , amelyek közé tartozik legalább az alapul szolgáló eszközzel meglévő kapcsolat, az alapul szolgáló eszköz típusa, a kifizetési profil és a névleges pénznem; Az azonos kategóriába tartozó származtatott ügyletek eltérő esedékességgel rendelkezhetnek ;

(5)

„tőzsdén kívüli (OTC, over the counter) származtatott ügyletek”: olyan származtatott ügyletek, amelyeknek végrehajtására nem szabályozott piacon vagy a szabályozott piaccal egyenértékűnek tekintett harmadik országbeli piacon vagy a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv  (21) szerint létrehozott bármely más, ezen ügyleteket központi szerződő fél bevonásával elszámoló szervezett kereskedési helyszínen kerül sor;

(5a)	„szabályozott piac”: a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontjában meghatározott multilaterális rendszer;

(5b)	„multilaterális kereskedési rendszer (MTF)”: a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontjában meghatározott multilaterális rendszer;

(6)

„pénzügyi szerződő fél”: az Unión belül alapított vállalkozás, amely a 2004/39/EK irányelvben meghatározott engedélyezett befektetési vállalkozás , a 2006/48/EK irányelvben meghatározott engedélyezett hitelintézet , a 73/239/EGK irányelvben meghatározott e ngedélyezett biztosítási vállalkozás , a 2002/83/EK irányelvben meghatározott, életbiztosítással foglalkozó engedélyezett biztosító , a 2005/68/EK irányelvben meghatározott engedélyezett viszontbiztosító , a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, átruházható értékpapírokkal foglalkozó engedélyezett kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV), a 2003/41/EK irányelvben meghatározott, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató engedélyezett intézmény vagy a 2011/61/EU irányelvben meghatározott engedélyezett alternatív befektetési alap ;

(7)	„nem pénzügyi szerződő fél”: az (1) és (6) pontban említett jogalanyoktól eltérő, az Unióban székhellyel rendelkező vállalkozás;

(7a)

„foglalkoztatóinyugdíj-rendszer”: a 2003/41/EK irányelv értelmében létrehozott nyugdíjrendszer, ideértve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény irányításáért felelős és annak nevében eljáró, a fenti irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében említett engedélyezett szerveket vagy a fenti irányelv 19. cikkének (1) bekezdése szerinti megbízott vagyonkezelőket, illetve a nemzeti jog alapján a nyugdíj nyújtása céljából ilyen rendszerként elismert bármely más rendszert;

(8)	„partner-hitelkockázat”: annak a kockázata, hogy egy adott ügylet partnere nem teljesít az ügylet pénzáramlásainak végső lezárása előtt;

(9)	„interoperabilitási megállapodás”: két vagy több központi szerződő fél közötti olyan megállapodás, amely az ügyletek rendszereken átnyúló végrehajtását foglalja magában;

(10)	„illetékes hatóság”: a minden egyes tagállam által a 18. cikkel összhangban kijelölt hatóság, vagy egy vagy több ESA ; [Mód. 5]

(11)	„klíringtag”: a központi szerződő félben részt vevő vállalkozás, amely az e részvételből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítéséért felelős;

(12)

„ügyfél”: valamely klíringtaggal vagy annak egyik leányvállalatával olyan közvetlen vagy közvetett szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás, amely kapcsolat lehetővé teszi a vállalkozás számára ügyleteinek az adott központi szerződő fél adott klíringtag általi használatán keresztül történő elszámolását;

(13)

„befolyásoló részesedés”: központi szerződő félben vagy kereskedési adattárban fennálló bármely olyan közvetlen vagy közvetett részesedés, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-át képviseli a 2004/109/EK irányelv 9. és 10. cikkében meghatározottak szerint, figyelembe véve az említett irányelv 12. cikke (4) és (5) bekezdésében meghatározott, a szavazati jogok összesítésére vonatkozó feltételeket, vagy amely lehetővé teszi jelentős befolyás gyakorlását azon központi szerződő fél vagy kereskedési adattár irányítása felett, amelyben a részesedés fennáll;

(14)	„anyavállalat”: a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK hetedik tanácsi irányelv 1. és 2. cikke szerinti anyavállalat (22);

(15)	„leányvállalat”: a 83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikke szerinti leányvállalat, ideértve a végső anyavállalat leányvállalatának bármely leányvállalatát is;

(16)	„ellenőrzés”: a 83/349/EGK irányelv 1. cikkében meghatározott ellenőrzés;

(17)

„szoros kapcsolatok”: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy kapcsolódik össze, aminek módja: a) részesedés, amely valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20 %-ának vagy ennél nagyobb részének közvetlen vagy ellenőrzés útján történő tulajdonlása; b) ellenőrzés, amely az anyavállalat és a leányvállalat közötti kapcsolat a 83/349/EGK irányelv 1. cikke (1) és (2) bekezdésében említett minden esetben, vagy hasonló kapcsolat bármely természetes vagy jogi személy és valamely vállalkozás között, a leányvállalat leányvállalatát is azon anyavállalat leányvállalatának tekintve, amely e vállalkozások élén áll. Úgyszintén az ilyen személyek közötti szoros kapcsolatnak kell tekinteni azt a helyzetet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személy ellenőrzési kapcsolat révén tartósan kapcsolódik ugyanazon személyhez.

(18)

„tőke”: a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK irányelv 22. cikke szerinti tőke, amennyiben azt befizették, hozzáadva a kapcsolódó névértéken felüli befizetéseket, ha rendes működés közben képes a veszteségek teljes elvonására, csőd vagy felszámolás esetén pedig az összes többi követelés után következik a rangsorban;

(19)	„tartalékok” a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi rendelet (23) 9. cikke szerinti tartalékok, valamint a végső eredmény felhasználásának következtében áthozott eredménytartalék;

(20)	„igazgatóság”: a nemzeti társasági joggal összhangban az igazgatótanács, a felügyelőbizottság, vagy mindkettő;

(21)	„független igazgatósági tag”: az igazgatóság olyan tagja, amelynek nincsen és nem is volt a központi szerződő féllel, annak többségi részvényesével vagy részvényeseivel, vezetésével, vagy klíringtagjaival vagy azok vezetésével összeférhetetlenséget eredményező üzleti, családi vagy más kapcsolata;

(22)	„felsővezetés”: a központi szerződő fél üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személy vagy személyek, valamint az igazgatóság ügyvezető tagja vagy tagjai;

(22a)

„harmadik országok klíringpartnerei”: harmadik országokban bejegyzett olyan vállalkozások, amelyek egyenértékűek a pénzügyi szerződő felekkel vagy a 7. cikk (2) bekezdésében említett nem pénzügyi szerződő felekkel; ez abban az esetben áll fenn, ha az érintett, harmadik országban bejegyzett vállalkozás pénzügyi szerződő félként vagy a 7. cikk (2) bekezdésében említett nem pénzügyi szerződő félként kerülne besorolásra, ha székhelye az Unión belül lenne;

(22b)

„elkülönítés”: legalább azt jelenti, hogy valamely személy eszközei és pozíciói nem használhatók fel olyan más személy kötelezettségei vagy vele szembeni követelések teljesítésére, akitől őt el kell különíteni, és ilyen célokra nem bocsáthatók rendelkezésre, különösen valamely klíringtag fizetésképtelensége esetén;

(22c)

„ügyletösszevonás”: az a folyamat, amely során a származtatott ügyletek adott csoportját ügyletek olyan más csoportjával jogilag helyettesítik, amely ügyletek a folyamatban résztvevők szempontjából a következőkkel jellemezhetők: a) kisebb ügyletszám és aggregált összesített névérték; valamint b) a származtatott ügyletek eredeti csoportjával azonos vagy ahhoz hasonló kockázati profil;

(22d)

„összehangolt fellépés”: a 2004/109/EK irányelv 10. cikkének a) bekezdésében meghatározott összehangolt fellépés.

2.     Az első bekezdés (22a) pontja következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA kidolgozza a szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek részletesebben meghatározzák a harmadik országokban bejegyzett vállalkozások harmadik országbeli klíringpartnerként történő besorolására vonatkozó feltételeket.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság hatáskört kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja. [Mód. 19]

II.   cím

A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolása, az azokkal kapcsolatos jelentéstétel és kockázatcsökkentés

3. cikk

Elszámolási kötelezettség

1.   A pénzügyi szerződő fél vagy a 7. cikk (2) bekezdésében említett nem pénzügyi szerződő fél valamennyi, más pénzügyi szerződő féllel vagy a 7. cikk (2) bekezdésében említett nem pénzügyi szerződő féllel kötött és a 4. cikk értelmében központi elszámolásra alkalmas tőzsdén kívüli származtatott ügyletet a 4. cikk (4) bekezdésében említett jegyzékben felsorolt központi szerződő felek bevonásával számol el.

Ez az elszámolási kötelezettség alkalmazandó azon pénzügyi szerződő felekre és az első bekezdésben említett azon nem pénzügyi szerződő felekre, amelyek harmadik országok klíringpartnereivel kötnek központi elszámolásra alkalmas származtatott ügyleteket.

Az adott derivatívakategória tekintetében az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja előtt kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletek mentesülnek az elszámolási kötelezettség alól.

Ez az elszámolási kötelezettség alkalmazandó minden olyan tőzsdén kívüli származtatott ügyletre, amelyet az EÉPH által a 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a származtatott ügyletek adott kategóriájának az elszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos alkalmasságáról hozott határozat nyilvánosságra hozatala után kötnek.

(1a)     Az elszámolási kötelezettség nem áll fenn ugyanazon anyavállalat leányvállalatai vagy egy anyavállalat és leányvállalata között kötött származtatott ügyletek esetén. E rendelkezés céljából „anyavállalatnak” és „leányvállalatnak” az Unió idevágó jogszabályai szerint ekként meghatározott vállalkozások minősülnek. A 6. cikk szerinti jelentéstételi kötelezettséget, valamint a 8. cikk szerinti, kockázatcsökkentési technikákra vonatkozó kötelezettségeket ez a kivétel nem érinti.

A mentesítés csak akkor alkalmazandó, ha az érintett anyavállalat először írásban bejelentette a letelepedése szerint tagállam illetékes hatóságához, hogy alkalmazni kívánják a mentesítést. A bejelentést a mentesítés alkalmazása előtt legalább harminc naptári nappal meg kell tenni. Az illetékes hatóság köteles biztosítani, hogy a mentesítést kizárólag a valamennyi alábbi feltételt kielégítő származtatott ügyletek tekintetében alkalmazzák:

a)	az egyazon anyavállalathoz tartozó leányvállalatok vagy az anyavállalat és a leányvállalat közötti származtatott ügyleteket gazdasági okok indokolják,

b)	a mentesítés alkalmazása nem növeli a pénzügyi rendszer rendszerszintű kockázatát,

c)	nem vonatkoznak jogi korlátozások az egyazon anyavállalathoz tartozó leányvállalatok vagy az anyavállalat és a leányvállalat közötti tőkeáramlásokra.

2.   Az (1) bekezdésben említett elszámolási kötelezettség teljesítése céljából a pénzügyi szerződő felek és a 7. cikk (2) bekezdésében említett nem pénzügyi szerződő felek klíringtaggá ▐ válnak , vagy ügyleteiket a központi szerződő félnél a 2004/39/EK irányelv követelményeinek megfelelő befektetési vállalkozáson vagy hitelintézeten keresztül számolják el .

4. cikk

Az elszámolási kötelezettség alkalmazhatósága

1.   Amennyiben az illetékes hatóság a 10. vagy 11. cikk értelmében engedélyezte valamely központi szerződő fél részére egy adott derivatívakategória elszámolását, haladéktalanul értesíti az EÉPH-t a felhatalmazásról és felkéri, hogy hozzon határozatot a 3. cikkben említett elszámolási kötelezettség adott derivatívakategóriára való alkalmazhatóságáról.

1a.     Amennyiben egy harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő felet a 23. cikknek megfelelően elismernek, a harmadik ország érintett illetékes hatósága a 23. cikk (4) bekezdésében említett együttműködési megállapodások alkalmazásával tájékoztatja az EÉPH-t a származtatott ügyletek azon kategóriáiról, amelyekkel kapcsolatban az adott központi szerződő fél megkapta a jogot az elszámolási szolgáltatások nyújtására az Unióban székhellyel rendelkező klíringtagok és/vagy ügyfelek számára.

2.   Az EÉPH az (1) bekezdésben említett értesítés és felkérés kézhezvételét követően hat hónapon belül határozatot hoz, amelynek címzettje az őt felkérő illetékes hatóság, és amely megállapítja a következőket:

a)	alkalmas-e az adott derivatívakategória a 3. cikk értelmében vett elszámolási kötelezettség teljesítésére;

b)

azt a jövőbeli időpontot, amelytől kezdve az elszámolási kötelezettség hatályos , beleértve azt az időtartamot is, amelyen belül a szerződő felek vagy a szerződő felek kategóriái az elszámolási kötelezettség hatálya alá fognak tartozni . Ez az időpont nem eshet korábbi időpontra, mint az elszámolási kötelezettség előírásának időpontja,

ba)	vonatkozik-e és milyen feltételekkel vonatkozik az elszámolási kötelezettség a harmadik országbeli személyekkel kötött ügyletekre.

A határozat meghozatala előtt az ESMA nyilvános konzultációt folytat a piaci szereplők, valamint a tárgyban érdekelt és abban szakértelemmel rendelkező nem piaci szereplők részvételével, és felveszi a kapcsolatot az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ESRB) és a harmadik országok illetékes hatóságaival. A konzultációk összefoglalóját egy hónapon belül közzé kell tenni, és kérésre hozzáférhetőek lesznek a nyilvános és egyéb konzultációkra vonatkozó további információk is.

2a.     Az EÉPH saját kezdeményezésre, a (3) bekezdésben megállapított feltételekkel összhangban, amelyek megfelelnek az elszámolási kötelezettség követelményének, de amelyek elszámolására még egyik központi szerződő fél sem kapott engedélyt.

A származtatott ügyletek e kategóriájának azonosítása után az EÉPH a származtatott ügyletek e kategóriájának elszámolására irányuló javaslatok kidolgozására vonatkozó felhívást tesz közzé.

3.   Az EÉPH a következőkre alapozza döntését:

a)	a pénzügyi rendszerben rejlő rendszerszintű kockázat csökkentése, ideértve az egymáshoz szorosan kapcsolódó szerződő felek fizetési kötelezettségeinek potenciális nemteljesítését és a pozíciók átláthatatlanságát;

b)	az ügyletek likviditása;

c)	tisztességes, megbízható és általánosan elfogadott árazási források hozzáférhetősége.

▐

A fenti kritériumok alkalmazásakor az EÉPH figyelembe veszi a nemzetközi konszenzust is.

A döntés meghozatala előtt az EÉPH nyilvános konzultációt szervez és szükség esetén konzultál a harmadik országok illetékes hatóságaival.

4.   Az EÉPH a (2) bekezdés szerinti minden döntést haladéktalanul közzétesz egy jegyzékben. A jegyzék tartalmazza a központi elszámolásra alkalmas derivatívakategóriákat, valamint az elszámolásukra felhatalmazott központi szerződő feleket. Az EÉPH rendszeresen frissíti ezt a jegyzéket.

Az EÉPH rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén módosítja döntéseit.

5.   Az EÉPH saját kezdeményezésre és az Európai Rendszerkockázati Testülettel (ERKT) konzultálva azonosítja és a Bizottság felé jelzi azon derivatívakategóriát , amelyet bele kellene foglalni jegyzékébe, és amely alkalmas az elszámolási kötelezettségre, de amely elszámolására még egyik központi szerződő fél sem kapott engedélyt. Az ilyen derivatívakategória azonosítását követően az EÉPH felhívást tesz közzé az ezek elszámolására irányuló javaslatoknak a központi szerződő felek általi kidolgozására, és közzéteszi azon javaslatok listáját, amelyekre felhívást tett közzé.

5a.     A derivatívakategória már nem tekinthető elszámolási kötelezettségre alkalmasnak, ha nincs olyan központi szerződő fél, amelyet az EÉPH engedélyezett vagy amelyet az e rendelet szerinti elszámolásra engedélyezettként elismert, vagy ha nincs olyan központi szerződő fél, amely a derivatívakategóriát el akarná számolni.

6.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA kidolgozza a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét :

a)	az (1) bekezdésben említett értesítésbe belefoglalandó adatok;

b)	a (3) bekezdésben említett feltételek;

c)	a (4) bekezdésben említett jegyzékbe belefoglalandó adatok.

A (4) bekezdésben említett jegyzék részleteinek legalább pontosan és egyértelműen azonosítaniuk kell az elszámolási kötelezettség tárgyát képező derivatívakategóriát.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja .

Az (1) bekezdésben említett döntéshozatal előtt az ESMA nyilvános konzultációt folytat a piaci résztvevőkkel. [Mód. 20]

4a. cikk

A származtatott ügyletek hatékony és következetes globális szabályozásának előmozdítása érdekében a Bizottság javaslatokat nyújthat be a Tanácsnak megfelelő felhatalmazás érdekében a 7. cikkben említett, harmadik országokban pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek által kötött ügyletekre alkalmazandó hatékony, egyenértékű szabályozással kapcsolatos megállapodás elérése céljából folytatott tárgyalásra.

4b. cikk

Nyilvános jegyzék

1.     Az EÉPH az elszámolási kötelezettség céljából nyilvános jegyzéket hoz létre és vezet. A jegyzék az EÉPH honlapján a nyilvánosság számára hozzáférhető.

2.     A jegyzék legalább a következőket tartalmazza:

a)	a 3. cikknek megfelelően elszámolási kötelezettség alá vont derivatívakategóriák;

b)	az elszámolási kötelezettség céljából igénybe vehető központi szerződő felek;

c)	az elszámolási kötelezettség hatálybalépésének időpontja, beleértve a fokozatos végrehajtást is;

d)	az EÉPH által a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban meghatározott derivatívakategóriák.

3.     Amennyiben valamely illetékes hatóság vagy valamely harmadik ország megfelelő illetékes hatósága visszavonta az adott derivatívakategória elszámolására irányuló engedélyt, az EÉPH ezt a központi szerződő felet haladéktalanul törli a jegyzékből az említett derivatívakategória tekintetében.

4.     A jegyzéket az EÉPH rendszeresen frissíti.

5.     E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozhatja a végrehajtás-technikai standardok tervezetét az (1) bekezdésben említett nyilvános jegyzékben feltüntetendő adatok meghatározása céljából.

Az EÉPH az ilyen végrehajtás-technikai standardtervezetet 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságra hatáskört ruháznak az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikke szerinti elfogadására. .[Mód. 19]

5. cikk

A központi szerződő félhez való hozzáférés

1.    Az a központi szerződő fél, amely számára engedélyezték az arra alkalmas, tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolását, ezen ügyletek elszámolását átláthatóan, tisztességesen és megkülönböztetésmentesen, a végrehajtás helyszínétől függetlenül , és lehetőség szerint nyílt nemzetközi ipari szabványok alapján elvégzi , amennyiben ez nem veszélyezteti a kockázatcsökkentést. A diszkriminatív gyakorlatok elkerülése érdekében a központi szerződő felek elfogadják a különböző helyszíneken végrehajtott ügyletek elszámolását, amennyiben azok a helyszínek megfelelnek a központi szerződő fél által előírt vagy rá alkalmazandó működési, technikai és jogi, valamint hozzáférési és kockázatkezelési követelményeknek, függetlenül az adott, tőzsdén kívüli származtatott ügylet szerződő felek általi megkötésének alapjául szolgáló szerződés dokumentációjától.

1a.     A központi szerződő fél egyértelmű kedvezőtlen vagy kedvező választ ad a tőzsdén kívüli származtatott ügylet elszámolását kérő kereskedési helyszínnek, kérése feldolgozásától számított három hónapon belül.

Abban az esetben, ha egy központi szerződő fél megtagadja egy kereskedési helyszíntől származó tőzsdén kívüli származtatott ügylet elszámolását, a kereskedési helyszínnek világos és kimerítő indokolást kell adni.

A kereskedési helyszín a kérelem elutasítását követően legalább három hónapos várakozási idő után újabb hozzáférési kérelmet nyújthat be.

Nézeteltérés esetén az EÉPH rendezi az illetékes hatóságok közötti vitákat az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke szerint.

1b.     A 68. cikkben említett, a Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez intézett jelentések céljából az EÉPH nyomon követi a központi szerződő felekhez való hozzáférést, és egyes gyakorlatok hatását a versenyképességre, beleértve a kizárólagos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását.

6. cikk

Jelentéstételi kötelezettség

1.   A származtatott ügyleteket jelenteni kell valamely, az 51. cikkel összhangban nyilvántartásba vett kereskedési adattárnak. A szerződő felek minden általuk megkötött származtatott ügylet részleteit, az ügylet lényegi módosítását, megújítását és megszűnését jelentik. Ezen információkat legkésőbb az ügylet megkötését, módosítását, megújítását vagy megszűnését követő munkanapon kell jelenteni , kivéve, ha erről az (5) bekezdés értelmében elfogadott aktus rendelkezik. Ebben az esetben a szerződés megállapodás szerinti lejárata, illetve a tevékenység megszűnése – az idő előtti megszüntetéssel ellentétben – nem számít módosításnak. A származtatott ügylettel kapcsolatos információkat legkésőbb az ügylet végrehajtása, illetve későbbi módosítása után egy munkanappal kell jelenteni. Munkanapnak számítanak azok a napok, amelyek mindkét szerződő fél – illetve az ügylet központi szerződő felek bevonásával történő elszámolása esetén az érintett központi szerződő fél – számára munkanapnak számítanak. Ugyanakkor a jelentéshez szükséges összes információt öt éven át meg kell őrizniük.

A harmadik felek jogosultak az (1) albekezdésben említett jelentéseket az eredeti szerződő felek tekintetében megtenni, amennyiben biztosított, hogy az ügylet egyetlen részlete sem kerül jelentésre kétszer.

Az első albekezdés szerinti jelentési kötelezettséget annak a központi szerződő félnek kell teljesítenie, amelyik az elszámolási kötelezettség alá eső származtatott ügyleteket elszámolta. Amennyiben a származtatott ügyletek összevont ügylet részét képezik, az első albekezdés szerinti jelentési kötelezettségeket az ügyletösszevonást végző szolgáltatónak kell teljesítenie.

Az ESMA feladata ellenőrizni, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében bevezethető-e visszamenőleges hatályú jelentéstételi kötelezettség, amennyiben ezek az információk elengedhetetlenek a felügyeleti hatóságok számára. Az ESMA a döntéshozatal során figyelembe veszi a következő kritériumokat:

a)	a jelentéstétel technikai követelményei (különösen, hogy a tranzakciókat elektronikus úton rögzítették-e);

b)	a nyitott tranzakciók hátralevő futamideje.

A döntéshozatal előtt az ESMA nyilvános konzultációt folytat a piaci résztvevőkkel. [Mód. 14 és 15]

2.    Valamennyi jelentést a nemzetközi ipar nyílt szabványainak megfelelően kell benyújtani.

3.   A jelentéstételi kötelezettség hatálya alá tartozó szerződő fél a származtatott ügylet részleteinek jelentését átruházhatja a másik szerződő félre vagy harmadik félre .

Az a szerződő fél, amely a másik szerződő fél nevében jelenti egy ügylet valamennyi részletét egy kereskedési adattárnak, nem sérti meg az ügylet, illetve törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés által előírt, információközlésre vonatkozó korlátozást.

A közzététel semmiféle felelősséget nem hárít a jelentéstevő jogalanyra, annak igazgatóira vagy munkavállalóira, illetve a képviseletében eljáró más személyekre .

4.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH az EBH-val, a KBER-rel és az ERKT-val együttműködésben kidolgozza a szabályozástechnikai standardok tervezetét az (1) és (2) bekezdésben említett bejelentések részleteinek és típusának meghatározására a származtatott ügyletek különböző osztályai , csoportjai vagy kategóriái, illetve bármely visszaható hatály esetében, beleértve az összes elektronikusan rögzített származtatott ügylet utólagos bejelentését és jelentését, továbbá a rendelet hatálybalépése előtt megkötött, nyitott származtatott ügyletek visszaható hatályú jelentése kritériumainak és feltételeinek meghatározására.

A jelentések legalább az alábbiakat tartalmazzák:

a)	az ügyletben részt vevő felek, és – amennyiben ezektől eltér – az ügyletből származó jogok és kötelezettségek kedvezményezettjének megfelelő azonosítása;

b)	az ügylet főbb jellemzői, ideértve a típust, az alapul szolgáló eszközt, a lejáratot , a végrehajtást, a teljesítési határidőt, az árra vonatkozó adatokat és a névleges értéket;

ba)	a szabványos formátumnak nem megfelelő származtatott ügyletekre lennie kell egy olyan pozíciójelző formátumnak, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az ügylet létezésének kimutatását és a szükséges szabályozási intézkedések megtételét.

bb)	egyedi ügyletazonosító.

Az EÉPH az EBH-val, az EBFH-val és az Európai Rendszerkockázati Testülettel egyeztetve 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett tervezeteket.

Amennyiben a szabályozástechnikai standardok tervezete az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló […]-i …/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (24)  (25) értelmében vett nagykereskedői energiatermékeket érinti, az EÉPH konzultál az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (ACER-rel).

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 19]

4a.     A szabályozástechnikai standardok tervezeteinek kidolgozásakor az EÉPH többek között a 2004/39/EK irányelv végrehajtásáról szóló, 1287/2006/EK bizottsági rendelet I. mellékletének 1. táblázatában előírt bejelentett adatokhoz igazodik.

5.   Az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH az EBH-val, az EBFH-val és az Európai Rendszerkockázati Testülettel egyeztetve végrehajtástechnikai standardtervezetet alakít ki az (1) és (2) bekezdésben említett jelentéstételek módjának és gyakoriságának meghatározására a származtatott ügyletek különböző kategóriái esetében.

Az EÉPH az ilyen végrehajtástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

Amennyiben a szabályozástechnikai standardok tervezete [az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló] …/2011/EU rendelet (26) értelmében vett nagykereskedői energiatermékeket érinti, az EÉPH konzultál az ACER-rel.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja.

7. cikk

Nem pénzügyi szerződő felek

1.    A nem pénzügyi szerződő felekre a 6. cikk (1) bekezdésében rögzített jelentéstételi kötelezettség alkalmazandó .

2.   Amennyiben valamely nem pénzügyi szerződő fél oly módon tesz szert pozícióra a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek terén, hogy a pozíciók mozgóátlaga egy 50 munkanapos időszakon át meghaladja a (3) bekezdés b) pontja alapján meghatározandó elszámolási értékhatárt, ▐ a 3. cikkben rögzített elszámolási kötelezettség hatálya alá kerül.

Az elszámolási kötelezettség mindaddig fennmarad, amíg a nem pénzügyi szerződő fél tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből származó nettó pozíciói és kitettségei túllépik az elszámolási értékhatárt, és megszűnik, ha ezek a nettó pozíciók és kitettségek meghatározott időn át az elszámolási értékhatár alatt maradnak.

A 2004/39/EK irányelv 48. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóság biztosítja az első albekezdésben foglalt kötelezettség teljesülését.

Az első albekezdésben említett elszámolási kötelezettséget az annak érvénybelépésétől számított hat hónapon belül kell teljesíteni.

2a.     A (2) bekezdésben említett pozíciók kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni a nem pénzügyi szerződő felek által kötött azon tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, amelyek objektíven mérhető módon közvetlenül kapcsolódnak az adott szerződő fél kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási fedezeti tevékenységéhez.

3.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH az EBH-val, a KBER-rel és más érintett hatóságokkal folytatott konzultációt követően kidolgozza a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét :

▐

b)	az elszámolási értékhatár ;

ba)	kritériumok annak megállapítására, hogy mely tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kapcsolódnak objektíven mérhető módon közvetlenül az adott szerződő fél kereskedelmi vagy vállalkozásfinanszírozási tevékenységéhez.

Ezen értékhatárokat a szerződő fél nettó pozícióinak és kitettségeinek derivatívakategóriánkénti összege által betöltött rendszerszintű relevancia figyelembevételével határozzák meg.

Az EÉPH az EBH-val, a KBER-rel és más érintett hatóságokkal konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására. [Mód. 19]

▐

Az EÉPH az elszámolási határérték és az annak megállapítására vonatkozó kritériumok meghatározásának előkészítése keretében, hogy mely tőzsdén kívüli származtatott ügyletek kapcsolódnak objektíven mérhető módon közvetlenül az adott szerződő fél kereskedelmi vagy vállalkozásfinanszírozási tevékenységéhez, nyilvános konzultációkat folytat, és lehetőséget nyújt a nem pénzügyi szerződő felek számára, hogy kinyilvánítsák a véleményüket.

▐

5.   A Bizottság az európai felügyeleti hatóságokkal és más érintett hatóságokkal konzultálva rendszeres időközönként felülvizsgálja és szükség esetén módosítja a (3) bekezdésben meghatározott értékhatárokat.

8. cikk

Kockázatcsökkentési technikák a nem központi szerződő felek bevonásával elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében

1.   Azon pénzügyi szerződő felek, valamint a 7. cikk (2) bekezdésében említett azon nem pénzügyi szerződő felek, amelyek központi szerződő felek bevonása nélkül elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket kötnek, kellő körültekintéssel biztosítják a működési , piaci és hitelkockázat mérésére, ellenőrzésére és csökkentésére szolgáló megfelelő prudenciális eljárások és megállapodások meglétét; ezek legalább a következőket foglalják magukban:

a)	a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek feltételeinek időben történő megerősítését biztosító , megfelelő elektronikus eszközök;

b)	szabványosított, megalapozott, ellenálló és auditálható eljárások a portfóliók összeegyeztetésére, a kapcsolódó kockázatok kezelésére, a felek közötti viták korai felismerésére és rendezésére, valamint a még nyitott ügyletek értékének ellenőrzésére.

A b) pont alkalmazásában a még nyitott ügyletek értékét naponta, piaci értéken kell meghatározni, a kockázatkezelési eljárások pedig előírják a biztosítékok időben történő, pontos és megfelelőképpen elkülönített cseréjét vagy a pénzügyi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti tőkekövetelmények szerinti, a kockázattal arányos tőkekövetelményt.

A pénzügyi szerződő feleknek és a 7. cikk (2) bekezdésében említett nem pénzügyi szerződő feleknek a szerződés kezdetén felkínálják a szerződő feleknek alapletét elkülönítését.

Az EÉPH rendszeresen figyelemmel kíséri az elszámolásra nem alkalmas származtatott ügyletek terén folyó tevékenységet annak érdekében, hogy azonosítsa azon ügyletosztályokat, amelyek rendszerszintű kockázatokat támaszthatnak. Az EÉPH az ERKT-val folytatott konzultációt követően intézkedik az adott osztályban az ügyletek további felhalmozódásának megakadályozására.

Az illetékes hatóság és az EÉPH biztosítja, hogy a prudenciális eljárások és szabályok célja a szabályozói arbitrázs megelőzése az elszámolt és el nem számolt származtatott ügyletek között, és a származtatott ügyletekből származó kockázatátszállás megjelenítése.

Az EÉPH és az illetékes hatóságok a 37. cikknek megfelelően felülvizsgálják a letéti előírásokat a szabályozói arbitrázs megelőzése érdekében.

1b.     A 2003/41/EK irányelv szerinti vagy olyan rendszer keretében végzett nyugdíjbefektetések esetében, amelyeket valamely tagállami jog nyugdíjtervezésre elismer, a származtatott ügyletek kockázatcsökkentésre használt rugalmas kétoldalú fedezetek tekintetében figyelembe kell venni a szerződő fél hitelképességét. A prudenciális rendelet tőkekövetelményeinek megfelelnek a központilag elszámolt ügyletekre vonatkozó tőkekövetelményeknek.

2.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza az (1) bekezdésben említett megfelelő prudenciális eljárásokra és szabályokra, illetve letételőírásokra vonatkozó iránymutatások, valamint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek megkötése és az (1) bekezdés a) pontjában említett megerősítés közötti maximális időtartamot meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét .

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja. [Mód. 19]

3.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az európai felügyeleti hatóságok kidolgozzák az (1) bekezdés b) pontjának, valamint az (1) bekezdés második albekezdésének való megfeleléshez szükséges megállapodásokat és biztosíték-, valamint tőkeszinteket meghatározó közös szabályozástechnikai standardok tervezetét .

Az európai felügyeleti hatóságok az említett közös szabályozástechnikai standardok tervezeteit 2012. június 30-ig nyújtják be a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap a szerződő fél jogi természetétől függően az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet, a 1094/2010/EU rendelet, vagy a 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására . [Mód. 19]

▐

9. cikk

Szankciók

1.   A tagállamok – az EÉPH-val folytatott konzultációt követően és figyelembe véve a pénzügyi szektor szankciórendszereinek megerősítéséről szóló, 2010. december 8-i bizottsági közleményt – megállapítják az e címben foglalt szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtásának biztosítása érdekében. E szankciók legalább közigazgatási bírságokat magukban foglalnak. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

2.   A tagállamok biztosítják, hogy a pénzügyi és adott esetben a nem pénzügyi szerződő felek felügyeletéért felelős illetékes hatóságok közzétegyenek minden, a 3–8. cikk megsértéséért kiszabott szankciót, kivéve, ha a közzététel komolyan veszélyeztetné a pénzügyi piacokat, vagy aránytalan kárt okozna az érintett feleknek. A tagállamok rendszeres időközönként értékelő jelentéseket tesznek közzé az alkalmazott büntetési szabályok eredményességéről.

A tagállamok az (1) bekezdésben említett szabályokról 2012. június 30-ig tájékoztatják a Bizottságot. Az e szabályokat érintő minden későbbi módosításról haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

3.   A Bizottság az EÉPH segítségével ellenőrzi az (1) bekezdésben említett közigazgatási szankciók és a 7. cikk (1) és (2) bekezdésében említett értékhatárok hatékony és következetes alkalmazását.

3a.     E cím rendelkezéseinek megsértése nem befolyásolja a tőzsdén kívüli származtatott ügylet érvényességét, valamint a részes felek abbéli lehetőségét, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügylet szabályait érvényesítsék. E cím rendelkezéseinek megsértése nem indokolja kártérítés követelését egy tőzsdén kívüli származtatott ügylet részes felétől.

III.   cím

A központi szerződő felek engedélyezése és felügyelete

1.   fejezet

A központi szerződő felek engedélyezési feltételei és eljárásai

10. cikk

A központi szerződő felek engedélyezése

1.   Az Unióban székhellyel és megfelelő likviditáshoz való hozzáféréssel rendelkező jogi személy központi szerződő félnek szolgáltatásnyújtását és tevékenységeinek végzését engedélyeztetnie kell a székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságával.

E likviditás lehet a központi bank likviditásához vagy hitelképes és megbízható kereskedelmi bankok likviditásához való hozzáférés, vagy e kettő kombinációja. A likviditáshoz való hozzáférés lehet a 2006/48/EK irányelv 6. cikkével összhangban megadott engedély vagy más megfelelő megállapodás eredménye.

2.   Az engedély az Unió egész területére érvényes.

3.    A központi szerződő félnek csak az elszámoláshoz kapcsolódó tevékenységekre adható engedély és az meghatározza azon szolgáltatásokat és tevékenységeket, amelyek nyújtására illetve végzésére a központi szerződő fél jogosult, valamint felsorolja az engedély érvényességi körébe tartozó pénzügyieszköz-kategóriákat.

4.   A központi szerződő fél mindenkor megfelel a kezdeti engedélyezéshez szükséges feltételeknek.

A központi szerződő fél a kezdeti engedélyezés feltételeit érintő minden lényegi változásról indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az illetékes hatóságot.

5.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPHaz EBH-val folytatott konzultációt követően kidolgozza az (1) bekezdésben említett megfelelő likviditáshoz szükséges kritériumokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét .

Az EÉPH az EBH-val folytatott konzultációt követően 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezeteit.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 19]

▐

11. cikk

A tevékenységek és szolgáltatások körének kiterjesztése

1.   A működését a kezdeti engedély által le nem fedett, további szolgáltatásokkal vagy tevékenységekkel kiterjeszteni kívánó központi szerződő fél kiterjesztés iránti kérelmet nyújt be. A központi szerződő fél részére már engedélyezettől eltérő pénznemben vagy jelentősen eltérő kockázati profilú pénzügyi eszközökben kínált elszámolási szolgáltatások a meglévő engedély kiterjesztésének tekintendők.

Az engedély kiterjesztése a 13. cikkben foglalt eljárás szerint történik.

2.   Amennyiben a központi szerződő fél a székhelyéül szolgáló tagállamtól eltérő tagállamra kívánja kiterjeszteni működését, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul értesíti e másik tagállam illetékes hatóságát.

12. cikk

Tőkekövetelmények

1.   A központi szerződő félnek a 10. cikk szerinti engedélyezéshez legalább 10 millió EUR összegű állandó és rendelkezésre álló induló tőkével kell rendelkeznie.

2.   A központi szerződő fél tőkéjének, a felhalmozott eredménnyel és a tartalékokkal együtt arányosnak kell lennie a központi szerződő fél üzleti tevékenységeiből eredő mérettel és kockázattal . Folyamatosan elegendőnek kell lennie annak biztosítására, hogy a központi szerződő fél megfelelő időn belül képes legyen tevékenységeinek rendezett felszámolására vagy szerkezetátalakítására, valamint hogy kellően feltőkésített legyen a működési és reziduális kockázatokkal szemben.

3.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH a KBER-rel szorosan együttműködve és az EBH-val folytatott konzultációt követően kidolgozza a központi szerződő fél tőkéjére, felhalmozott eredményére és tartalékaira vonatkozó, (2) bekezdésben említett követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét, azt az információt is ideértve, hogy ezeket mikor, illetve milyen gyakran frissítik .

Az EÉPH a KBER-rel szorosan együttműködve és az EBH-val folytatott konzultációt követően 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.

A Bizottság hatáskört kap arra, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja. [Mód. 19]

13. cikk

Engedélynyújtási és -elutasítási eljárás

1.   Az illetékes hatóság az EÉPH 15. cikk szerinti pozitív véleményét követően csak abban az esetben engedélyezi a központi szerződő fél működését, ha teljes mértékben meggyőződött róla, hogy a kérelmező központi szerződő fél megfelel az e rendeletben rögzített valamennyi követelménynek és a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló, 1998. május 19-i 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) alapján elfogadott követelményeknek.

2.    A kezdeti engedélyhez a kérelmező központi szerződő fél minden olyan információt az illetékes hatóság rendelkezésére bocsát, amely ahhoz szükséges, hogy utóbbi meggyőződjön róla: a kérelmező központi szerződő fél a kezdeti engedélyezés időpontjában valamennyi, az e rendeletben rögzített követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedést megtett. Az illetékes hatóság haladéktalanul továbbítja a kérelmező központi szerződő féltől kapott összes információt az EÉPH-nak és a 14. cikk (1) bekezdésében említett kollégiumnak.

3.   Az illetékes hatóság a kezdeti engedély esetében a hiánytalan kérelem benyújtásától számított négy hónapon belül írásban tájékoztatja a kérelmező központi szerződő felet az engedély megadásáról vagy annak elutasításáról.

Az illetékes hatóság a tevékenységek és szolgáltatások kibővítése iránti kérelem esetében a hiánytalan kérelem benyújtásától számított két hónapon belül írásban tájékoztatja a kérelmező központi szerződő felet az engedély megadásáról vagy annak elutasításáról.

14. cikk

Együttműködés

1.   A központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága az EÉPH-val együttműködésben kollégiumot állít fel a 10., 11., 46. és 48. cikkben említett feladatok végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

A kollégium elnöke az EÉPH és legfeljebb 7 tagból áll , beleértve a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát és a központi szerződő fél, valamint az elszámolt pénzügyi eszközök legfontosabb pénznemeit kibocsátó központi bankok felügyeletéért felelős hatóságot , továbbá a központi szerződő fél azon klíringtagjainak felügyeletéért felelős illetékes hatóságokat , amelyek székhelye a központi szerződő félnek a 40. cikkben említett nemteljesítési alapjához (összesített alapon) egy egyéves időtartam folyamán a legnagyobb mértékben hozzájáruló három tagállamban található.

2.   A kollégium az illetékes hatóságok e rendeletben meghatározott jogkörének sérelme nélkül biztosítja az alábbiakat:

a)	a 15. cikkben említett ▐ vélemény elkészítése;

b)	a 21. cikk szerinti információcsere, ideértve az információkérést is; ▐

d)	a központi szerződő fél kockázatelemzésén alapuló felügyeleti vizsgálati programok koordinálása ;

e)	a felügyelet hatékonyságának növelése a felügyeleti követelmények felesleges duplázódásának megszüntetése révén;

f)	a felügyeleti gyakorlatok következetes alkalmazása;

g)	készenléti tervek és eljárások meghatározása a 22. cikkben említett vészhelyzetek esetére.

3.   A kollégium létrehozása és működése az annak valamennyi tagja között létrejött írásos megállapodáson alapul.

E megállapodás különösen az illetékes hatóságok és az EÉPH közötti együttműködés gyakorlati módozatait határozza meg, és meghatározhatja a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságára, vagy az EÉPH-ra ruházandó feladatokat.

H a kollégium tagjainak többsége úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága nem gyakorolja hatásköreit megfelelő módon, és hogy az fenyegetést jelent a pénzügyi stabilitásra, az EÉPH határozatot ad ki arról, hogy megfelelőnek tekinti-e a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága általi felügyeletet, illetve hogy az fenyegetést jelent-e a pénzügyi stabilitásra.

Ha az EÉPH úgy ítéli meg, hogy a felügyelet nem megfelelő, korrekciós intézkedéseket írhat elő az illetékes hatóságok számára az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően.

3a.     E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH a KBER-rel szorosan együttműködve és az EBH-val folytatott konzultációt követően kidolgozza a 14. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikk (1) bekezdésben említett kockázatértékelést meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH a KBER-rel szorosan együttműködve és az EBH-val folytatott konzultációt követően 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezeteit.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja. [Mód. 19]

15. cikk

A kollégium véleménye

1.    A kezdeti engedélyezés céljaira a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága a hiánytalan kérelem központi szerződő fél általi benyújtásától számított négy hónapon belül elvégzi a központi szerződő fél kockázatelemzését és jelentését az EÉPH elé terjeszti.

1a.     A tevékenységek és szolgáltatások kibővítésének engedélyezése céljaira a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága elvégzi a tevékenységek és szolgáltatások kibővítésének kockázatelemzését és jelentését egy hónapon belül a kollégium elé terjeszti.

A kollégium a jelentés kézhezvételétől számított egy hónapon belül a jelentés alapján véleményt alkot arról, hogy az értékelés szerinti kockázati szint alapján a központi szerződő fél működése biztonságos-e.

2.    A kollégium kedvező vagy kedvezőtlen véleményéhez a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága általi értékelés tekintetében a tagok többségének egyetértése szükséges, beleértve a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Késedelem esetén vagy megegyezés hiányában az EÉPH – az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke szerinti vitarendezési jogkörével, valamint az ugyanezen rendelet 21. cikke szerinti általános koordinálási funkciójával összhangban – elősegíti a ▐ vélemény elfogadását. ▐

16. cikk

Az engedély visszavonása

1.    A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága az alábbi esetek bármelyikében visszavonja az engedélyt:

a)	amennyiben a központi szerződő fél 12 hónapos időtartam alatt nem használta az engedélyt, kifejezetten lemond az engedélyről, vagy az előző hat hónapban nem nyújtott szolgáltatást vagy nem végzett tevékenységet;

b)	amennyiben a központi szerződő fél hamis állításokkal vagy más szabálytalan eszközzel szerezte meg az engedélyt;

c)	amennyiben a központi szerződő fél már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett az engedélyt megadták;

d)	amennyiben a központi szerződő fél súlyosan és ismételten megszegte az e rendeletben foglalt követelményeket.

1a.     Az engedély visszavonásáról szóló döntésre szolgáló eljáráshoz az eredeti engedélyben említett kollégium kedvező véleménye, illetve az EÉPH kedvező véleménye szükséges.

2.   Az EÉPH bármikor felkérheti a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, hogy vizsgálja meg, a központi szerződő fél továbbra is megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek mellett az engedélyt megadták.

3.   Az engedély visszavonását az illetékes hatóság korlátozhatja egy adott szolgáltatásra, tevékenységre vagy pénzügyi eszközre. Az engedély visszavonásáról szóló határozat az Unió egész területére érvényes.

17. cikk

Felülvizsgálat és értékelés

Az illetékes hatóság legalább évente felülvizsgálja a központi szerződő fél által végrehajtott intézkedéseket, stratégiákat, eljárásokat és mechanizmusokat azok e rendeletnek való megfelelése tekintetében, és értékeli a piaci, működési és likviditási kockázatot, amelynek a központi szerződő fél ki van vagy ki lehet téve.

A felülvizsgálat és az értékelés figyelembe veszi a központi szerződő fél tevékenységeinek méretét, rendszerszintű jelentőségét, jellegét, hatókörét és komplexitását, valamint a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított kritériumokat.

Az illetékes hatóság felkéri az e rendelet követelményeit nem teljesítő központi szerződő feleket, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket.

Az ESMA a központi szerződő félnél helyszíni ellenőrzést végez.

2.   fejezet

A központi szerződő felek felügyelete és ellenőrzése

18. cikk

Illetékes hatóság

1.   Minden tagállam kijelöli az e rendeletből eredő, a területén székhellyel rendelkező központi szerződő felek engedélyezésére, felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó feladatok végrehajtásáért felelős illetékes hatóságot, és erről tájékoztatja a Bizottságot és az EÉPH-t.

▐

2.   Minden tagállam biztosítja az illetékes hatóságok számára a funkcióik gyakorlásához szükséges felügyeleti és vizsgálati hatáskört.

3.   Minden tagállam biztosítja, hogy a nemzeti joggal összhangban meghozhatók vagy a felelős természetes vagy jogi személyekre kiróhatók a megfelelő intézkedések, amennyiben nem teljesülnek az e rendeletben foglalt rendelkezések.

Ezen intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és a visszatartó erejűnek kell lenniük.

4.   Az EÉPH saját weboldalán közzéteszi az (1) bekezdésnek megfelelően kijelölt illetékes hatóságok jegyzékét.

18a. cikk

Szakmai titoktartás

1.     A szakmai titoktartás kötelezettsége vonatkozik minden olyan személyre, aki a 18. cikknek megfelelően kijelölt illetékes hatóságoknak, az EÉPH-nak, vagy az illetékes hatóságok vagy az EÉPH által megbízott ellenőröknek vagy szakembereknek dolgozott vagy dolgozik. A feladataik ellátása során tudomásukra jutott bizalmas információt nem adhatják ki semmilyen más személynek vagy hatóságnak, az olyan összefoglalt vagy összesített formát kivéve, amelyből az egyes központi szerződő felek, kereskedési adattárak vagy más személyek nem azonosíthatók, a büntetőjog vagy adózási rendelkezések vagy ezen rendelet más rendelkezéseinek hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül.

2.     Amennyiben valamely központi szerződő fél ellen csődeljárást vagy kötelező felszámolási eljárást indítanak, a harmadik feleket nem érintő bizalmas információkat a polgári vagy kereskedelmi eljárásokban ki lehet adni, ha az szükséges az eljárás lefolytatásához.

3.     A büntetőjog, az adójog hatálya alá tartozó esetek sérelme nélkül az illetékes hatóságok, az EÉPH, illetve az illetékes hatóságokon kívüli azon testületek, természetes vagy jogi személyek, akik/amelyek ezen irányelv alapján bizalmas információkat kapnak, azokat kizárólag feladataik ellátása során és hatásköreik gyakorlása érdekében használhatják fel; az illetékes hatóságok esetében ezen irányelv hatályán belül, más hatóságok, testületek, természetes vagy jogi személyek esetében kizárólag arra a célra, amelyre az ilyen információkat számukra biztosították, és/vagy kifejezetten az ilyen hatáskörök gyakorlásához kapcsolódó közigazgatási vagy bírósági eljárások keretében. Amennyiben azonban az információkat átadó EÉPH, illetékes hatóság vagy másik hatóság, testület vagy személy hozzájárul, az információkat fogadó hatóság azokat más, nem kereskedelmi célra is felhasználhatja.

4.     Az e rendelet alapján fogadott, kicserélt vagy továbbított valamennyi bizalmas információra a szakmai titoktartás tekintetében az (1), (2) és (3) bekezdésben megállapított feltételek vonatkoznak. Azonban e feltételek nem akadályozzák meg az illetékes hatóságokat vagy az adott központi bankokat abban, hogy az e rendelettel és más, a befektetési vállalkozásokra, hitelintézetekre, nyugdíjalapokra, ÁÉKBV-kre, biztosítási és viszontbiztosítási közvetítőkre, biztosítóintézetekre, szabályozott piacokra vagy piacműködtetőkre vonatkozó rendeletekkel összhangban más módon, az információkat átadó illetékes hatóság vagy más hatóság, testület, természetes vagy jogi személy hozzájárulásával bizalmas információkat cseréljenek ki vagy továbbítsanak.

5.     Az (1), (2) és (3) bekezdés nem gátolja az illetékes hatóságokat abban, hogy nemzeti jogukkal összhangban olyan bizalmas információkat cseréljenek ki vagy továbbítsanak, amelyet nem valamely másik tagállam illetékes hatóságától kaptak.

3.   fejezet

Együttműködés

19. cikk

A hatóságok együttműködése

1.   Az illetékes hatóságok szorosan együttműködnek egymással és az EÉPH-val, és szükség esetén a KBER-rel. Az uniós intézmények megfelelő erőforrásokat biztosítanak az EÉPH számára az e rendelettel ráruházott feladatok eredményes ellátása érdekében.

2.   Az illetékes hatóságok általános feladataik végrehajtása során – különösen a 22. cikkben említett vészhelyzetekben – az adott időpontban rendelkezésre álló információk alapján kellően mérlegelik döntéseiknek az összes többi érintett tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására gyakorolt hatását.

▐

21. cikk

Információcsere

1.   Az illetékes hatóságok átadják az EÉPH-nak és egymásnak az e rendeletben meghatározott feladataik ellátásához szükséges információkat.

2.   Az e rendelet szerinti feladataik ellátása során bizalmas információhoz jutó illetékes hatóságok, más testületek, természetes vagy jogi személyek csak feladataik ellátása kapcsán használhatják fel ezen információkat, és az ilyen bizalmas információkat a rendeletben kifejezetten meghatározottaktól eltérő célra nem tehetik közzé vagy másként elérhetővé.

3.   Az EÉPH továbbítja a központi szerződő felek felügyeletéért felelős illetékes hatóságoknak a feladataik ellátása szempontjából releváns bizalmas információkat. Az illetékes hatóságok és más érintett hatóságok az e rendeletben rögzített feladataik ellátásához szükséges információkat közlik az EÉPH-val és más illetékes hatóságokkal.

4.   Az illetékes hatóságok közlik az információkat a KBER központi bankjaival, amennyiben ezen információk relevánsak feladataik ellátása szempontjából.

22. cikk

Vészhelyzet

Az illetékes hatóság vagy bármely más hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az EÉPH-t és más érintett hatóságokat minden olyan, központi szerződő félhez kapcsolódó vészhelyzetről (ideértve a pénzügyi piacok fejleményeit is), amely káros hatással lehet a piaci likviditásra vagy a pénzügyi rendszer stabilitására bármely olyan tagállamban, ahol az adott központi szerződő fél, vagy annak valamely klíringtagja székhellyel rendelkezik.

4.   fejezet

Kapcsolatok harmadik országokkal

23. cikk

Harmadik országok

1.   Harmadik országban székhellyel rendelkező központi szerződő fél csak akkor nyújthat az Unióban székhellyel rendelkező jogalanyok számára elszámolási szolgáltatásokat, ha az adott központi szerződő felet az EÉPH elismerte.

Az engedélyezésre, az engedély kiterjesztésére és az engedély megvonására a 10–16. cikk szerinti feltételek és eljárások alkalmazandók.

A harmadik országbeli központi szerződő felekre az uniós központi szerződő felekre vonatkozó eljárással azonos szigorúságú ellenőrzés irányadó.

A kölcsönösség biztosítása és a következő feltételek teljesülése esetén a Bizottság az engedélyezési feltételek és eljárások alóli teljes vagy részleges mentesség megállapításáról határozhat:

a)	a Bizottság határozatot hozott a (3) bekezdéssel összhangban; valamint

b)	az Unióban székhellyel rendelkező központi szerződő felek számára az érintett harmadik országban ezzel egyenértékű mentességeket biztosítanak.

2.   Az EÉPH a következő feltételek teljesülése esetén ismeri el a harmadik országbeli központi szerződő feleket az Unión belüli illetékes hatóságokkal és az EBH-val, valamint a KBER azon érintett tagjaival folytatott konzultációt követően, amelyek tagállamában a központi szerződő fél elszámolási szolgáltatást nyújt vagy szándékozik nyújtani, valamint a KBER azon érintett tagjaival, amelyek az interoperabilitási megállapodást kötött központi szerződő felek felügyeletéért felelnek:

a)	a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el a (3) bekezdéssel összhangban; vagy

b)	a központi szerződő fél az adott harmadik országban engedéllyel rendelkezik és hatékony felügyelet alatt áll;

ba)

a harmadik ország olyan bizottsági határozat alapján született meg, amely megállapítja, hogy annak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzését célzó normái eleget tesznek a Pénzügyi Akció Munkacsoport követelményeinek, és egyenértékűek a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló 2005. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben  (28) foglalt előírásokkal;

bb)

a harmadik ország az engedélyezett központi szerződő fél székhelye szerinti tagállammal olyan megállapodást kötött, amely teljes mértékben megfelel az OECD adóügyi modellegyezményének 26. cikkében meghatározott normáknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, ideértve az esetleges multilaterális adózási megállapodásokat.

bc)	a központi szerződő fél kockázatkezelési előírásait az EÉPH ellenőrizte és azokat a IV. cím alatt meghatározott előírásokkal egyenértékűnek értékelték.

bd)	annak elegendő számú eleme van annak megítélésére, hogy a harmadik ország jogszabályi keretrendszere az uniós jogi személyek tekintetében hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz.

be)	a harmadik ország kölcsönös hozzáférési rendszert alkalmaz az uniós székhelyű központi szerződő felek számára, és az országban kölcsönös elismerési rendszert hajtottak végre.

bf)	a harmadik országbeli központi szerződő félre rótt feltételek megőrzik az európai és harmadik országbeli központi szerződő felek egyenlő versenyfeltételeit.

3.   A Bizottság a 67a. cikkkel összhangban, valamint az EÉPH, az EBH, a KBER és a központi szerződő fél nemteljesítési alapjához a legnagyobb mértékben hozzájáruló tagállamokban székhellyel rendelkező három klíringtag felügyeletéért felelős illetékes hatóságok együttes véleménye alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek az e rendeletből eredő követelményekkel, valamint hogy e központi szerződő felek az adott harmadik országban folyamatos hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek.

4.   Az EÉPH, az EBH, a KBER és a központi szerződő fél nemteljesítési alapjához a legnagyobb mértékben hozzájáruló tagállamokban székhellyel rendelkező három klíringtag felügyeletéért felelős illetékes hatóságok együttműködési megállapodásokat kötnek azon harmadik országok megfelelő illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi és felügyeleti keretrendszerét a (3) bekezdés értelmében e rendelettel egyenértékűnek ismerték el. Ezek a megállapodások meghatározzák legalább a következőket:

a)	az EÉPH , az (1) bekezdés szerinti illetékes hatóságok és az érintett harmadik országbeli illetékes hatóságok közötti információcsere mechanizmusa;

b)	a felügyeleti tevékenységek összehangolására vonatkozó eljárásokat.

ba)	a központi szerződő félnek adott engedély visszavonásához kapcsolódó eljárások.

IV.   cím

A központi szerződő felekkel szembeni követelmények

1.   fejezet

Szervezeti követelmények

24. cikk

Általános rendelkezések

1.   A központi szerződő felek megbízható vállalatirányítási rendszerrel rendelkeznek, amely áttekinthető szervezeti felépítést, egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket, a jelenlegi vagy esetlegesen felmerülő kitettségekhez kapcsolódó kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére szolgáló hatékony eljárásokat, valamint megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, többek között megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat foglal magában.

2.   A központi szerződő fél elegendő mértékben hatékony stratégiákat és eljárásokat fogad el az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, ideértve vezetői és alkalmazottai megfelelését e rendelet valamennyi rendelkezésének.

3.   A központi szerződő fél olyan szervezeti struktúrát tart fenn és üzemeltet, amely biztosítja a szolgáltatásnyújtás és a tevékenységvégzés folyamatosságát és rendes működését. A kereskedési adattár megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz.

4.   A központi szerződő fél világosan elválasztja egymástól a kockázatkezeléshez kapcsolódó jelentéstételi kötelezettséget és a működésének más területeihez kapcsolódó jelentéstételi kötelezettséget.

5.   A központi szerződő fél olyan javadalmazási politikát fogad el, hajt végre és tart fenn, amely elősegíti a hatékony és eredményes kockázatkezelést és nem hoz létre a kockázati standardok enyhítése irányába ható ösztönzőket.

6.   A központi szerződő fél az általa nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek komplexitásának, változatosságának és típusának kezelésére alkalmas információtechnológiai rendszereket tart fenn a szigorú biztonsági standardok, valamint a kezelt információk integritásának és bizalmas jellegének biztosítása érdekében.

6a.     A központi szerződő fél biztosítja, hogy az e rendelet követelményei szerint elszámol tőzsdén kívüli származtatott ügyletek tekintetében kapott kereskedési vagy ügyféladatokat kizárólag a rendelet követelményeire használják fel, és azok az adattulajdonos ügyfél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül ne kerüljenek kereskedelmi felhasználásra vagy kiaknázásra.

7.   A központi szerződő fél nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetővé teszi az irányítási rendszerét és a rá irányadó szabályokat, beleértve a klíringtagság felvételi kritériumait .

8.   A központi szerződő fél gyakori független audit tárgyát képezi. Ezen auditok eredményét továbbítják az igazgatóság felé és hozzáférhetővé teszik az illetékes hatóság számára.

9.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza az (1)–(8) bekezdésben említett szabályok és irányítási rendszer minimális tartalmát meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására. [Mód. 19]

▐

25. cikk

Felsővezetés és igazgatóság

1.   A központi szerződő fél stabil és prudens irányításának biztosítása érdekében a felsővezetés kellően jó hírnevű és tapasztalt személyekből áll.

2.   A központi szerződő fél igazgatósággal rendelkezik, az igazgatóság tagjainak legalább egyharmada, de minimum két fő független tag. A klíringtagok ügyfeleinek az igazgatóságban képviselettel kell rendelkezniük. Az igazgatóság független és más, nem ügyvezető funkciót betöltő tagjainak díjazása nem kötődik a központi szerződő fél üzleti teljesítményéhez.

Az igazgatóság tagjai, beleértve a független igazgatósági tagokat is, kellően jó hírnevűek és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a pénzügyi szolgáltatások, a kockázatkezelés és az elszámolási szolgáltatások terén.

3.   A központi szerződő fél világosan meghatározza az igazgatóság feladatait és felelősségi körét, és az illetékes hatóság és az ellenőrök rendelkezésére bocsátja az igazgatósági ülések jegyzőkönyveit.

26. cikk

Kockázatkezelési bizottság

1.   A központi szerződő fél képviselők különféle csoportjaiból, így a klíringtagok képviselőiből, a klíringtagok ügyfeleiből , független szakértőkből és a központi szerződő fél illetékes hatóságának képviselőiből álló kockázatkezelési bizottságot hoz létre, feltéve, hogy az ügyfelek képviselői nem azonosak a klíringtagok képviselőivel. A kockázatkezelési bizottságban egyik képviselői csoport sem rendelkezik többséggel. A kockázatkezelési bizottság szavazati jog biztosítása nélkül meghívhatja üléseire a központi szerződő fél alkalmazottait. A kockázatkezelési bizottság által adott tanács a központi szerződő fél vezetésének bármely közvetlen befolyásától független.

2.   A központi szerződő fél világosan meghatározza a kockázatkezelési bizottság megbízatását, a függetlenségét biztosító irányítási intézkedéseket, az operatív eljárásokat, a felvételi kritériumokat, valamint a tagok megválasztásának mechanizmusát. Az irányítási intézkedések az illetékes hatóságok számára nyilvánosan hozzáférhetők és meghatározzák legalább a következőket: a kockázatkezelési bizottság elnökletét egy független szakértő látja el, a bizottság közvetlenül az igazgatóságnak – vagy kettős testületi struktúra esetén az igazgatótanácsnak – tesz jelentést és rendszeresen ülésezik.

3.   A kockázatkezelési bizottság bármely olyan esemény kapcsán tanáccsal látja el az igazgatóságot – vagy kettős testületi struktúra esetén az igazgatótanácsot –, amely hatással lehet a központi szerződő fél kockázatkezelésére; ilyen esemény például, de nem kizárólag a kockázati modell számottevő változása, a valamely klíringtag kiesésekor alkalmazandó eljárások, a klíringtagok jóváhagyási kritériumai, vagy új pénzügyieszköz-kategóriák elszámolása vagy a funkciók kiszervezése . A központi szerződő fél napi működéséhez nincs szükség a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra. Vészhelyzetben ésszerű erőfeszítéseket kell tenni a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra.

4.   A kockázatkezelési bizottság tagjaira – az illetékes hatóság megfelelő tájékoztatáshoz való jogának sérelme nélkül – titoktartási kötelezettség vonatkozik. Amennyiben a kockázatkezelési bizottság elnöke megállapítja valamely tag egy adott üggyel kapcsolatban fennálló tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségét, az a tag nem szavazhat az adott ügyben.

5.   A központi szerződő fél haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot minden olyan döntésről, amelyben az igazgatóság nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát.

6.   A központi szerződő fél lehetővé teszi a klíringtagok ügyfelei számára a kockázatkezelési bizottságban való részvételt, vagy megfelelő konzultációs mechanizmusokat vezet be annak biztosítására, hogy a klíringtagok ügyfeleinek érdekei megfelelőképpen képviselve legyenek.

27. cikk

Nyilvántartás

1.   A központi szerződő fél legalább öt éven keresztül megőrzi a nyújtott szolgáltatásokról és végzett tevékenységekről készült feljegyzéseket, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóság számára az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés ellenőrzését.

2.   A központi szerződő fél valamely ügylet lezárását követően legalább öt évig megőriz minden, az általa feldolgozott ügyletre vonatkozó információt. Ez az információ lehetővé teszi legalább a tranzakciók eredeti, a központi szerződő fél általi elszámolást megelőző feltételeinek azonosítását.

3.   A központi szerződő fél az illetékes hatóság vagy az EÉPH kérésére utóbbiak rendelkezésére bocsátja az (1) és (2) bekezdésben említett feljegyzéseket és információkat, továbbá – a tranzakció végrehajtásának helyszínétől függetlenül – az elszámolt ügyletek pozíciójára vonatkozó minden információt.

4.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza az (1) és (2) bekezdésben említett megőrzendő feljegyzésekben és információkban foglalt adattartalmat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét, és adott esetben a feljegyzések megőrzésének hosszabb időtartamát.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 19]

▐

5.   Az (1) és (2) bekezdés egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza a megőrzendő feljegyzések és információk formátumának meghatározására irányuló végrehajtástechnikai standardok tervezetét . Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja.

▐

28. cikk

Részvényesek és befolyásoló részesedéssel rendelkező tagok

1.   Az illetékes hatóságok mindaddig nem adnak ki engedélyt a központi szerződő felek számára, amíg nem kapnak tájékoztatást a minősített részesedéssel rendelkező közvetlen vagy közvetett részvényesek vagy tagok kilétéről, legyenek akár természetes vagy jogi személyek, és arról, hogy milyen mértékű tulajdonrésszel rendelkeznek.

2.   Az illetékes hatóság elutasítja a központi szerződő fél engedélyének kiadását, amennyiben úgy véli, hogy a központi szerződő félben minősített részesedéssel rendelkező részvényesek és tagok nem alkalmasak a központi szerződő fél stabil és prudens irányítására vonatkozó követelmények teljesítésére.

3.   Amennyiben szoros kapcsolat áll fenn a központi szerződő fél és más természetes vagy jogi személyek között, az illetékes hatóság kizárólag akkor adja meg az engedélyt, ha az ilyen kapcsolatok nem akadályozzák az illetékes hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony gyakorlását.

4.   Amennyiben az (1) bekezdésben említett személyek a központi szerződő fél megbízható és körültekintő irányítására károsan ható befolyást gyakorolnak, az illetékes hatóság meghozza a megfelelő intézkedéseket a helyzet megszüntetésére, vagy visszavonja a központi szerződő fél engedélyét.

5.   Az illetékes hatóság megtagadja az engedélyezést, amennyiben valamely harmadik országnak a központi szerződő féllel szoros kapcsolatban álló egy vagy több természetes vagy jogi személyre irányadó törvényei, rendeletei vagy közigazgatási rendelkezései, vagy az ilyen jogszabályok érvényesítésének nehézségei akadályozzák az illetékes hatóság felügyeleti funkcióinak hatékony ellátását.

29. cikk

Az illetékes hatóságok tájékoztatása

1.   A központi szerződő fél a vezetőségében bekövetkező minden változásról tájékoztatja a központi szerződő fél székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát, és rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely annak megítéléséhez szükséges, hogy az igazgatósági tagok megfelelően jó hírnévvel és kellő tapasztalattal rendelkeznek-e.

Amennyiben az igazgatóság valamely tagjának viselkedése káros hatást gyakorolhat a központi szerződő fél megbízható és körültekintő irányítására, az illetékes hatóság meghozza a megfelelő intézkedéseket, az adott tag igazgatóságból való eltávolítását is ideértve.

2.   Minden olyan természetes vagy jogi személy, vagy együttesen eljáró ilyen személyek (a továbbiakban: a részesedést szerezni kívánó személy), aki vagy amely döntést hozott minősített részesedésnek egy központi szerződő félben való közvetlen vagy közvetett megszerzéséről vagy ilyen minősített részesedésnek egy központi szerződő félben való közvetlen vagy közvetett további növeléséről, aminek eredményeképpen szavazati jogainak vagy birtokolt tőkerészesedésének aránya elérné vagy meghaladná a 10, 20, 30 vagy 50 %-ot vagy a központi szerződő fél a leányvállalatává válna (a továbbiakban: a szándékolt részesedésszerzés), a birtokolni kívánt részesedés nagyságát és a 30. cikk (4) bekezdésében említett vonatkozó információkat először írásban bejelenti azon központi szerződő fél illetékes hatóságának, amelyben minősített részesedés megszerzésére vagy növelésére törekszik.

Minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely döntést hozott egy központi szerződő félben fennálló minősített részesedésének közvetlen vagy közvetett elidegenítéséről (a továbbiakban: „részesedést elidegeníteni kívánó személy”) ezt az ilyen részesedés nagyságának megjelölésével először írásban bejelenti az illetékes hatóságnak. E személy hasonlóképpen bejelentést tesz az illetékes hatóságnak akkor is, ha befolyásoló részesedésének oly mértékű csökkentéséről döntött, hogy ezáltal szavazati jogának vagy az általa birtokolt tőkerészesedésnek az aránya 10, 20, 30 vagy 50 % alá csökkenne, vagy a központi szerződő fél megszűnne leányvállalata lenni.

Az illetékes hatóság azonnal, és minden esetben e bekezdésben említett bejelentés kézhezvételét, valamint a (3) bekezdésben említett információk kézhezvételét követő két munkanapon belül írásban elismeri az átvételt a részesedést szerezni vagy elidegeníteni kívánó személy felé.

Az illetékes hatóságnak a bejelentés és a 30. cikk (4) bekezdésében említett lista alapján előírt, a bejelentéshez csatolandó valamennyi dokumentum átvétele írásos elismerésének napjától számítva legfeljebb hatvan munkanap (a továbbiakban: értékelési időszak) áll rendelkezésére a 30. cikk (1) bekezdésében előírt értékelés (a továbbiakban: értékelés) elvégzésére.

Az illetékes hatóság az átvétel elismerésekor tájékoztatja a részesedést szerezni vagy elidegeníteni kívánó személyt az értékelési időszak lejártának időpontjáról.

3.   Az illetékes hatóság az értékelési időszak során – de az értékelési időszak ötvenedik munkanapjánál nem később – szükség esetén bármely olyan további információt bekérhet, amely szükséges az értékelés elvégzéséhez. Ezt az információkérést írásban, a szükséges pótlólagos információk megnevezésével kell megtenni.

Az illetékes hatóság általi információkérés napja és a részesedést szerezni kívánó személy arra adott válaszának átvétele közötti időszakban az értékelési időszakot meg kell szakítani. A megszakítás nem tarthat tovább húsz munkanapnál. Az illetékes hatóság bármely – az információ kiegészítését vagy pontosítását szolgáló – további kéréséről szabad mérlegelése szerint dönt, ez azonban nem járhat az értékelési időszak megszakításával.

4.   Az illetékes hatóság a (3) bekezdés második albekezdésében említett megszakítást legfeljebb 30 munkanapra meghosszabbíthatja, amennyiben a részesedést szerezni vagy elidegeníteni kívánó személy:

a)	székhelye az Unión kívül található vagy az Unión kívüli szabályozás alá tartozik;

b)

olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem tartozik e rendelet, a 73/239/EGK, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1985. december 20-i 85/611/EGK tanácsi irányelv (29), az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen biztosításra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 1992. június 18-i 92/49/EGK tanácsi irányelv (30), a, 2002/83/EK, a 2003/41/EK, 2004/39/EK, a 2005/68/EK, a 2006/48/EK, a 2009/65/EK vagy a 2011/61/EU irányelv szerinti felügyelet hatálya alá.

5.   Ha az illetékes hatóság az értékelés befejezésekor a szándékolt részesedésszerzés ellenzéséről dönt, erről két munkanapon belül és az értékelési időszakot nem meghaladva írásban értesíti a részesedést szerezni kívánó személyt, megadva a döntés indokait. A nemzeti jog függvényében, a részesedést szerezni kívánó személy kérésére a határozat indokait megfelelően tartalmazó nyilatkozatot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé lehet tenni. A tagállamok mindazonáltal lehetővé tehetik az illetékes hatóság számára, hogy ezt a közzétételt a részesedést szerezni kívánó személy kérése nélkül is megtegye.

6.   Ha az illetékes hatóság az értékelési időszakon belül nem ellenzi írásban a szándékolt részesedésszerzést, akkor azt jóváhagyottnak kell tekinteni.

7.   Az illetékes hatóság megszabhatja a szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

8.   A szavazati jogok vagy tőkerészesedés közvetlen vagy közvetett megszerzése tekintetében a tagállamok nem szabhatnak meg az illetékes hatóságnak történő bejelentésre vagy az általa történő jóváhagyásra vonatkozó, az e rendeletben megállapítottnál szigorúbb követelményeket.

30. cikk

Értékelés

1.   A 29. cikk (2) bekezdésében előírt bejelentés és a 29. cikk (3) bekezdésében említett információ értékelésekor az illetékes hatóság – a részesedésszerzés tárgyát képező központi szerződő fél stabil és prudens irányítása érdekében és a részesedést szerezni kívánó személynek a központi szerződő félre gyakorolt valószínűsíthető befolyását figyelembe véve – az alábbi kritériumok alapján értékeli a részesedést szerezni kívánó személy alkalmasságát és a szándékolt részesedésszerzés pénzügyi megbízhatóságát:

a)	a részesedést szerezni kívánó személy jó hírneve és pénzügyi megbízhatósága;

b)	a szándékolt részesedésszerzést követően a központi szerződő fél üzleti tevékenységét irányító bármely személy jó hírneve és tapasztalata;

c)	képes lesz-e a központi szerződő fél folyamatosan megfelelni az e rendeletben foglalt rendelkezéseknek;

d)

léteznek-e ésszerű okok annak feltételezésére, hogy a tervezett részesedésszerzéssel kapcsolatban pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg a 2005/60/EK irányelv 1. cikke értelmében, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti annak kockázatát.

A részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi megbízhatóságának értékelése során az illetékes hatóság különös figyelmet fordít a részesedésszerzés tárgyát képező központi szerződő fél által folytatott és tervezett üzleti tevékenység típusára.

Az e rendeletnek való megfelelés képességének értékelése során az illetékes hatóság különös figyelmet fordít arra, hogy azon csoport struktúrája, amelynek a központi szerződő fél részévé válik, lehetővé teszi-e a felügyeleti jogkör hatékony gyakorlását, az információk illetékes hatóságok közötti hatékony cseréjét, valamint a felelősségi körök illetékes hatóságok közötti megosztását.

2.   Az illetékes hatóságok csak akkor ellenezhetik a szándékolt részesedésszerzést, ha erre az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján ésszerű okuk van, vagy ha a részesedést szerezni kívánó személy által szolgáltatott információ nem teljes.

3.   A tagállamok nem szabhatnak előzetes feltételeket a megszerzendő részesedés nagysága tekintetében, és nem engedélyezhetik illetékes hatóságaik számára a szándékolt részesedésszerzésnek a piac gazdasági igényei alapján való vizsgálatát.

4.   A tagállamok közzéteszik az értékeléshez szükséges és a 29. cikk (2) bekezdésében említett bejelentés időpontjában az illetékes hatóságok számára nyújtandó információk listáját. A kért információknak arányosnak kell lenniük, és azokat a részesedést szerezni kívánó személy és a szándékolt részesedésszerzés jellegéhez kell igazítani. A tagállamok nem követelhetnek meg olyan információt, amely a prudenciális értékelés szempontjából lényegtelen.

5.   A 29. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglaltaktól függetlenül, amennyiben ugyanazon központi szerződő fél tekintetében kettő vagy több, befolyásoló részesedés szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlatról érkezik bejelentés az illetékes hatósághoz, úgy az utóbbi a részesedést szerezni kívánó személyeket megkülönböztetéstől mentes módon kezeli.

6.   Az érintett illetékes hatóságok az értékeléskor egymás között teljes körűen konzultálnak, amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy az alábbiak egyike:

a)	másik központi szerződő fél, más tagállamban engedélyezett hitelintézet, életbiztosító, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás, piacműködtető, értékpapírelszámolásirendszer-működtető, ÁÉKBV-kezelő társaság vagy alternatívbefektetésialap-kezelő;

b)	másik központi szerződő fél , más tagállamban engedélyezett hitelintézet, életbiztosító, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás, piacműködtető, értékpapírelszámolásirendszer-működtető, ÁÉKBV-kezelő társaság vagy alternatívbefektetésialap-kezelő anyavállalata;

c)

másik központi szerződő felet , más tagállamban engedélyezett hitelintézetet, életbiztosító, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozást, piacműködtetőt, értékpapírelszámolásirendszer-működtetőt, ÁÉKBV-kezelő társaságot vagy alternatívbefektetésialap-kezelőt ellenőrző természetes vagy jogi személy.

7.   Az illetékes hatóságok indokolatlan késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátanak minden – az értékelés szempontjából alapvető vagy lényeges – információt. Az illetékes hatóságok a tárgyhoz tartozó információkat kérésre, az alapvető információkat pedig saját kezdeményezésükre közlik egymással. A szándékolt részesedésszerzés tárgyát képező központi szerződő felet engedélyező illetékes hatóság határozata utal a részesedést szerezni kívánó személyért felelős illetékes hatóság részéről kinyilvánított bármely véleményre vagy fenntartásra.

31. cikk

Összeférhetetlenség

1.   A központi szerződő fél hatékony, írásban rögzített szervezeti és adminisztratív szabályokat vezet be és működtet a közötte (ideértve vezetőit, alkalmazottait, valamint az ellenőrzés vagy szoros kapcsolat révén hozzá közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó más személyeket) és klíringtagjai vagy azok ügyfelei, vagy a klíringtagok és azok ügyfelei között felmerülő potenciális összeférhetetlenségek azonosítására és kezelésére. Összeférhetetlenség megszüntetésére szolgáló megfelelő konfliktuskezelési eljárásokat alkalmaz.

2.   Amennyiben a központi szerződő fél összeférhetetlenség-kezelő szervezeti vagy adminisztratív intézkedései nem tudják kellő megbízhatósági szinten elkerülni a klíringtagok vagy azok ügyfelei érdeksérülésének kockázatát, a központi szerződő fél, mielőtt újabb tranzakciókat fogadna el az adott klíringtagtól, világosan tudomására hozza az összeférhetetlenség általános jellegét vagy forrását. ▐

3.   Amennyiben a központi szerződő fél anya- vagy leányvállalat, az írásos szabályoknak figyelembe kell venniük minden olyan körülményt, amelyről a központi szerződő félnek tudomása van vagy tudomása kellene, hogy legyen, és amely a központi szerződő féllel anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő más vállalkozások struktúrájából vagy üzleti tevékenységéből adódóan összeférhetetlenséget eredményezhet.

4.   Az (1) bekezdéssel összhangban létrehozott írásos szabályok a következőket tartalmazzák:

a)	azokat a körülményeket, amelyek egy vagy több klíringtag vagy ügyfél érdekei sérülésének lényeges kockázatát magában hordozó összeférhetetlenséget eredményeznek vagy eredményezhetnek;

b)	az összeférhetetlenségek kezeléséhez követendő eljárásokat és hozandó intézkedéseket.

5.   A központi szerződő fél minden ésszerű lépést megtesz a rendszereiben tárolt információkkal való bárminemű visszaélés megelőzésére, és megakadályozza ezen információk más üzleti tevékenységekhez való felhasználását. A központi szerződő félnél nyilvántartott bizalmas információkat nem használhatják fel kereskedelmi célra más, a központi szerződő féllel anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő természetes vagy jogi személyek.

32. cikk

Az üzletmenet folytonossága

1.   A központi szerződő fél megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és vészhelyzet esetére helyreállítási tervet dolgoz ki, hajt végre és tart fenn, amelynek célja a központi szerződő fél funkcióinak megőrzése, a műveletek időben történő helyreállítása, valamint kötelezettségeinek teljesítése. A terv lehetővé teszi legalább a rendszer összeomlásakor folyamatban lévő valamennyi tranzakció helyreállítását, hogy a központi szerződő fél biztonsággal folytatni tudja működését és az ütemezésnek megfelelően le tudja zárni az ügyleteket.

1a.     A központi szerződő fél megfelelő eljárást hoz létre, hajt végre és tart fenn, biztosítva az ügyfél eszközeinek megfelelő idejű és szabályos elszámolását vagy átruházását, amennyiben a 16. cikk szerinti határozat következtében visszavonják az engedélyt.

2.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza az üzletmenet-folytonossági terv minimális tartalmát, valamint a szolgáltatások vészhelyzeti helyreállítási terv által garantálandó minimális szintjét meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 19]

▐

32a. cikk

Automatikus feldolgozás

1.     Annak érdekében, hogy előmozdítsák az automatikus feldolgozást (STP) a tranzakciók teljes áramlásában, a központi szerződő felek a résztvevőkhöz kapcsolódó rendszereikben és azokban a piaci infrastruktúrákban, amelyekkel közös csatlakozó felületük van, valamint a szereplőkkel és azokkal a piaci infrastruktúrákkal kapcsolatos kommunikációs eljárásokban, amelyekkel közös csatlakozó felületük van, az üzenetküldés és adattovábbítás céljából a megfelelő nemzetközi kommunikációs eljárásokat és szabványokat használják vagy alakítják ki, hogy elősegítsék a hatékony klíringet és elszámolást a rendszerek között.

2.     E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza azon szabályozástechnikai standardok tervezetét, amelyek ismertetik az annak meghatározására szolgáló eljárásokat, hogy az (1) bekezdés alkalmazásában mely nemzetközi kommunikációs eljárásokat és szabványokat tekintik megfelelőnek az üzenetküldés és adattovábbítás céljára.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja. [Mód. 19]

33. cikk

Kiszervezés

1.   Amennyiben a központi szerződő fél kiszervez egyes operatív funkciókat, szolgáltatásokat vagy tevékenységeket, teljes egészében felelős marad az e rendelet értelmében fennálló valamennyi kötelezettségének teljesítéséért, és folyamatosan megfelel a következő feltételeknek:

a)	a kiszervezés nem eredményezi a felelősség delegálását;

b)	a központi szerződő fél klíringtagjai, illetve adott esetben azok ügyfelei felé fennálló kapcsolata és kötelezettségei nem módosulnak;

c)	a központi szerződő fél engedélyezésének feltételei lényegében nem változnak;

d)	a kiszervezés nem akadályozza a felügyeleti és ellenőrzési funkciók gyakorlását, beleértve a kapcsolódó információkhoz való helyszíni hozzáférést is a szolgáltatón belül;

e)	a kiszervezés nem fosztja meg a központi szerződő felet a kockázatok kezeléséhez szükséges rendszerektől és ellenőrzésektől;

ea)	a szolgáltató olyan üzletmenet-folytonossági követelményeket vezet be, amelyek egyenértékűek azokkal, amelyeket a központi szerződő félnek a hazai felügyeleti keretrendszere alapján teljesítenie kellene;

f)

a központi szerződő fél megtartja a nyújtott szolgáltatások minőségének, valamint a szolgáltató szervezeti és tőkemegfelelésének értékeléséhez, továbbá a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletéhez és a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és erőforrásokat , és folyamatosan felügyeli e funkciókat és kezeli e kockázatokat;

g)	a központi szerződő fél közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a kiszervezett funkciók releváns információihoz;

h)	amikor szükséges, és a központi szerződő fél e rendelet előírásainak való megfelelésre vonatkozó felelősségének sérelme nélkül , a szolgáltató együttműködik az illetékes hatósággal a kiszervezett tevékenységek vonatkozásában;

i)

a szolgáltató biztosítja a központi szerződő félhez, annak klíringtagjaihoz és ügyfeleihez kapcsolódó valamennyi bizalmas információ védelmét. Amennyiben a szolgáltató székhelye valamely harmadik államban van, ezen harmadik állam adatvédelmi normái az Unióban hatályos adatvédelmi normákkal egyenértékűek;

ia)	az üzletfolytonosság és az adatvédelem tekintetében a szolgáltatóra az országában ugyanaz a jogi rendszer vonatkozik, mint központi szerződő félre;

ib)	a kockázatkezeléshez kapcsolódó tevékenységek nem szervezhetők ki.

2.   Az illetékes hatóság előírja a központi szerződő fél számára a szolgáltató és saját jogainak és kötelezettségeinek világos elkülönítését és írásos megállapodásban való rögzítését.

3.   A központi szerződő fél kérésre rendelkezésre bocsát minden olyan információt, amelyre az illetékes hatóságnak szüksége van ahhoz, hogy értékelni tudja a kiszervezett tevékenységek e rendelet követelményeinek való megfelelését.

2.   fejezet

Az üzletvitel szabályai

34. cikk

Általános rendelkezések

1.   A központi szerződő fél klíringtagjainak és adott esetben azok ügyfeleinek történő szolgáltatásnyújtás során tisztességesen és szakszerűen jár el, a klíringtagok és az ügyfelek érdekeivel, valamint a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban.

2.   A központi szerződő fél hozzáférhető, átlátható és tisztességes szabályokkal rendelkezik a panaszok időben történő kezeléséhez.

35. cikk

Részvételi követelmények

1.   A központi szerződő fél meghatározza az elfogadható klíringtagok kategóriáit és a felvételi kritériumokat. E kritériumok a központi szerződő félhez való tisztességes és nyílt hozzáférés biztosítása érdekében megkülönböztetésmentesek, átláthatók és objektívek, és biztosítják, hogy a klíringtagok elegendő pénzügyi forrással és működési kapacitással rendelkezzenek a központi szerződő félben való részvételből fakadó követelmények teljesítéséhez. A hozzáférést korlátozó kritériumok csak annyiban engedélyezhetők, amennyiben azok célja a központi szerződő fél kockázatának kézben tartása. Nem szabad versenyellenes vagy ésszerűtlen módon korlátozni a pénzügyi intézményeket abban, hogy klíringtaggá váljanak.

2.   A központi szerződő fél biztosítja az (1) bekezdésben említett kritériumok folyamatos teljesülését, és kellő időben hozzáfér az értékelés szempontjából lényeges információkhoz. A központi szerződő fél az e cikkben foglalt rendelkezések teljesítésére vonatkozóan legalább évente egyszer átfogó felülvizsgálatot tart klíringtagjainál.

3.   A tranzakciók elszámolását ügyfeleik nevében végző klíringtagok rendelkeznek az e tevékenység elvégzéséhez szükséges pótlólagos pénzügyi forrásokkal és működési kapacitással. A központi szerződő fél klíringtagokra vonatkozó szabályainak lehetővé kell tennie azt, hogy alapvető információkat gyűjtsön az ügyfélnek nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos megfelelő kockázati koncentrációk azonosítása, nyomon követése és kezelése céljából. A klíringtagok kérésre tájékoztatják a központi szerződő felet azokról a kritériumokról és intézkedésekről, amelyeket annak érdekében hoznak, hogy lehetővé tegyék ügyfeleik számára a központi szerződő fél szolgáltatásaihoz való hozzáférést. Az ügyfél felügyeletére és kötelezettségeire vonatkozó felelősség továbbra is a klíringtagokat terheli. E szempontok megkülönböztetéstől mentesek.

4.   A központi szerződő fél objektív és átlátható eljárásokkal rendelkezik azon klíringtagok felfüggesztésére és rendes kilépésére, amelyek már nem teljesítik az (1) bekezdésben említett kritériumokat.

5.   A központi szerződő fél csak akkor tagadhatja meg az (1) bekezdésben említett kritériumokat teljesítő klíringtag hozzáférését, ha döntését átfogó kockázatelemzésre alapozza és írásban kellően megindokolja.

6.   A központi szerződő fél speciális pótlólagos követelményeket támaszthat a klíringtagokkal szemben, ilyen többek között a csődbe jutott klíringtag pozíciójának aukcióján való részvétel. E pótlólagos követelményeknek arányosnak kell lenniük a klíringtag által hordozott kockázattal és nem korlátozhatják a részvételt a klíringtagok bizonyos kategóriáira.

36. cikk

Átláthatóság

1.   A központi szerződő fél nyilvánosságra hozza az általa nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó árakat és díjakat. Külön-külön nyilvánosságra hozza az egyes szolgáltatások és funkciók árait és díjait, beleértve az árengedményeket és pénzvisszatérítéseket, valamint e kedvezmények igénybevételének feltételeit. A központi szerződő fél lehetővé teszi klíringtagjai és adott esetben azok ügyfelei számára az egyes szolgáltatásokhoz külön-külön való hozzáférést.

2.   A központi szerződő fél tájékoztatja a klíringtagokat és az ügyfeleket a nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó gazdasági kockázatokról.

3.   A központi szerződő fél klíringtagjai és az illetékes hatóság előtt nyilvánosságra hozza a klíringtagokkal szembeni nap végi kitettség kiszámításához használt árinformációkat.

A központi szerződő fél nyilvánosságra hozza az egyes eszközkategóriák esetében az elszámolt tranzakciók volumenét, amelyeket a közös szerződő fél összesítve számolt el .

3a.     A központi szerződő fél nyilvánossá teszi nyilvánossá teszi a harmadik felekkel való kapcsolattartáshoz általa használt tartalmi és üzenetformátumokat felölelő kommunikációs protokollokkal kapcsolatos működési és technikai követelményeket, beleértve az 5. cikkben említetteket is.

3b.     A központi szerződő fél nyilvánosságra hozza, ha a klíringtagok megsértik a 35. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kritériumokat , kivéve ha az illetékes hatóság az EÉPH-val folytatott konzultációt követően úgy ítéli meg, hogy a közzététel fenyegetné a pénzügyi stabilitást .

37. cikk

Elkülönítés és hordozhatóság

1.   A központi szerződő fél nyilvántartása és számlavezetése mindenkor és késedelem nélkül lehetővé teszi számára az egyes klíringtagok eszközeinek és pozícióinak azonosítását, valamint egymás eszközeitől és pozícióitól és a központi szerződő fél eszközeitől és pozícióitól való elkülönítését. Amennyiben valamely központi szerződő fél harmadik félnél helyez letétbe eszközöket és pénzeszközöket, biztosítja, hogy a klíringtaghoz tartozó eszközöket és pénzeszközöket a központi szerződő fél és a többi klíringtag eszközeitől és pénzeszközeitől, valamint az említett harmadik félhez tartozó eszközöktől és pénzeszközöktől elkülönítve vezetik.

2.   A klíring tag a központi szerződő félnél vezetett külön számlán megkülönbözteti a klíringtag pozícióit az ügyfelei pozícióitól.

2a.     A klíringtag a központi szerződő félnél vezetett külön számlákon megkülönbözteti minden egyes ügyfél pozícióit („teljes elkülönítés”). A klíringtagok lehetőséget adnak az ügyfeleknek arra, hogy pozícióikat a központi szerződő félnél vezetett gyűjtőszámlákon vegyék nyilvántartásba ilyen célú írásbeli kérelem benyújtása révén.

3.     A központi szerződő fél és a klíringtag nyilvánossá teszi az általa biztosított egyes elkülönítési szinteknek megfelelő védelmi szintet és költségeket. Az elkülönítés különböző szintjeinek részletezésekor ki kell térni a felkínált elkülönítés adott szintjeinek jogkövetkezményeire, beleértve az adott joghatóság alkalmazandó fizetésképtelenségi jogszabályairól szóló tájékoztatást is. A központi szerződő fél előírja a klíringtagok számára, hogy tájékoztassák ügyfeleiket ezekről a kockázatokról és költségekről.

3a.     A központi szerződő fél olyan nyilvántartást vezet, amely lehetővé teszi, hogy bármikor és haladéktalanul azonosítani tudja az e cikkel összhangban vezetett minden egyes számlával kapcsolatban elkönyvelt eszközöket.

3b.     A közös szerződő félnek úgy kell felépítenie szabályozásait, hogy biztosítsa, hogy amikor a teljes elkülönítést kell alkalmazni, elősegíthesse a nemteljesítő tag ügyfelei pozícióinak és eszközeinek átruházását egy vagy több más résztvevőre.

4.   Feltéve, hogy egy ügyfél esetében teljes elkülönítés áll fenn , a 2006/48/EK irányelv III. melléklete 2. részének 6. pontja alkalmazandó.

5.    A tagállamok biztosítják, hogy fizetésképtelenségi jogszabályaik megfelelő eltéréseket tartalmaznak annak érdekében, hogy a központi szerződő fél teljesíteni tudja e rendelkezések célkitűzéseit és követelményeit.

Az adott kiváltó események magukban foglalják valamely klíringtag fizetésképtelenségét és a hasonló eseményeket, valamint a fennálló kötelezettségek nemteljesítését is.

E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza a technikai standardok tervezetét, amely részletesebben meghatározza az adott eseményeket.

Az EÉPH 2012. június 30-áig nyújtja be az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy a harmadik albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja. [Mód. 19]

3.   fejezet

Prudenciális követelmények

38. cikk

Kitettségkezelés

A központi szerződő fél csaknem valós időben méri és értékeli az egyes klíringtagokkal és adott esetben más olyan központi szerződő felekkel szembeni likviditási és hitelkockázatát, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött. A központi szerződő fél – amennyire megvalósítható – azonosítja, nyomon követi és kezeli a klíringtagok által az ügyfelek nevében végzett klíringügyletekből adódó lehetséges kockázatokat. A központi szerződő fél kellő időben és megkülönböztetésmentes módon fér hozzá az érintett árazási forrásokhoz, hogy hatékonyan mérni tudja kitettségét. Ezt ésszerű költségalapon a nemzetközi tulajdonjogok tiszteletben tartása mellett kell elvégezni.

39. cikk

Letéti követelmények

1.   A központi szerződő fél a hitelkockázati kitettség korlátozására letétet ír elő, hív le és gyűjt be a klíringtagoktól és adott esetben azon központi szerződő felektől, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötöttek. Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a központi szerződő fél tiszteletben tartja a minimális letétre vonatkozó standardokat az (5) bekezdésben meghatározottak szerint. A minimális standardokat a kockázati szinttel összhangban kell megállapítani, és rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy tükrözzék az aktuális piaci feltételeket, és különösen hogy választ adjanak a vészhelyzetekre, amennyiben azt a következtetést vonják le, hogy ez mérsékli a rendszerszintű kockázatokat. E letéteknek elegendőnek kell lenniük azon potenciális kockázatok lefedésére, amelyek a központi szerződő fél becslése szerint az érintett pozíciók likviddé tételéig felmerülhetnek. A letétnek elegendőnek kell lennie a kitettség megfelelő időhorizont alatti változásainak legalább 99 %-ából eredő veszteségek fedezésére, és biztosítania kell, hogy a központi szerződő fél legalább napi szinten teljes egészében biztosítékkal fedezze valamennyi klíringtagjával, és adott esetben azon központi szerződő felekkel szembeni kitettségét, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött.

A 1095/2010/EU rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban az EÉPH vészhelyzetekben újra megállapíthatja a letéti követelményeket, amennyiben ez mérsékelni fogja a rendszerszintű kockázatokat.

2.   A központi szerződő fél letéti követelményeinek kidolgozása során olyan modelleket és paramétereket fogad el, amelyek megragadják az elszámolt termékek kockázati jellemzőit, és figyelembe veszik a letétek beszedése között eltelt időszakokat, a piac likviditását, és a változások lehetőségét a tranzakciók időtartama során. A modelleket és a paramétereket az illetékes hatóság hagyja jóvá, és azok a 15. cikk szerinti vélemény tárgyát képezik.

3.   A központi szerződő fél napközbeni alapon hívja le és szedi be a letéteket, legalább az előre meghatározott értékhatárok átlépésekor.

3a.     A központi szerződő fél lehívja és beszedi azokat a letéteket, amelyek a meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében megfelelően a 37. cikkel összhangban vezetett egyen számlákon nyilvántartásba vett pozíciók fedezésére. A központi szerződő fél csak akkor számítja ki a letétet a pénzügyi eszközök egy portfóliója tekintetében, ha a portfólióban szereplő pénzügyi eszközök közötti árkorreláció magas és állandó.

▐

5.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH az EBH-val folytatott konzultációt követően kidolgozza az (1) bekezdésben említett, a pénzügyi eszközök különböző kategóriái esetében figyelembe veendő megfelelő százalékos arányt és időhorizontot meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét, valamint a (3a) bekezdésben megemlített feltételeket.

Az EÉPH az EBH-val folytatott konzultációt követően 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 19]

▐

40. cikk

Nemteljesítési alap

1.   A központi szerződő fél a klíringtagjaival szembeni hitelkockázati kitettségének további csökkentése érdekében nemteljesítési alapot tart fenn az egy vagy több klíringtag nemteljesítéséből – ide értve a fizetésképtelenségi eljárás megindítását is – eredő veszteségek fedezésére, amelyek meghaladják a 39. cikkben említett letéti követelmények által fedezett veszteségeket.

2.   A központi szerződő fél meghatározza a nemteljesítési alapba fizetendő hozzájárulás minimális összegét és az egyes klíringtagok hozzájárulásának kiszámításához alkalmazandó kritériumokat. A hozzájárulások arányosak az egyes klíringtagok kitettségével, annak biztosítása érdekében, hogy a nemteljesítési alaphoz való hozzájárulások legalább azt lehetővé tegyék a központi szerződő fél számára, hogy ellenálljon a két legnagyobb kitettséggel rendelkező klíringtag nemteljesítésének.

2a.     A központi szerződő fél rendkívüli, de valószerű piaci körülményeket feltételező forgatókönyveket dolgoz ki. A forgatókönyvek között szerepelniük kell azoknak az időszakoknak, amikor azokon a piacokon, amelyek számára a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt, a legnagyobb volatilitás volt tapasztalható, valamint különböző lehetséges jövőbeli forgatókönyveknek. A forgatókönyvek kidolgozásakor figyelembe kell venni a pénzügyi erőforrások hirtelen értékesítésének és a piaci likviditás gyors csökkenéseinek lehetőségét. A nemteljesítési alap nagysága magában foglalja a 39. cikkel összhangban a feltételezett forgatókönyvekből adódó pozíciókra kiszámított letéteket.

A klíringtagjaival szembeni hitelkockázati kitettség kiszámításakor a központi szerződő fél figyelembe veszi a következőket:

a)	klíringtagok kitettségei 37. cikkel összhangban vezetett minden egyes számlán nyilvántartottak szerint; és valamint

b)	a tulajdonosi pozíciókból szerzett nyereség felhasználható-e az ügyfél pozícióiból adódó veszteségek fedezésére.

3.   A központi szerződő fél az általa elszámolt különböző eszközkategóriákra egynél több nemteljesítési alapot is létrehozhat.

3a.     E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH a KBER-rel szorosan együttműködve és az EBH-val folytatott konzultációt követően kidolgozza az (1) és (3) bekezdésben említett nemteljesítési alapok részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét.

Az EÉPH a KBER-rel szorosan együttműködve és az EBH-val folytatott konzultációt követően 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezeteit.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja. [Mód. 19]

41. cikk

Egyéb kockázatellenőrzési eszközök

1.   A 12. cikkben rögzített tőkekövetelmények mellett a központi szerződő félnek elegendő hozzáférhető pénzügyi forrással kell rendelkeznie azon potenciális veszteségek fedezésére, amelyekre a letéti követelmények és a nemteljesítési alap már nem nyújtanak fedezetet. E források magukban foglalhatják a klíringtagok vagy más felek által biztosított egyéb elszámolási alapokat, a veszteség-megosztási megállapodásokat, biztosítási megállapodásokat, a központi szerződő fél saját forrásait, a feltétlen, ún. „szülői” kezességvállalásokat vagy hasonló rendelkezéseket. E források szabadon hozzáférhetők a központi szerződő fél számára és nem használhatók a működési veszteségek fedezésére.

2.   ▐ A 40. cikkben említett nemteljesítési alap és az (1) bekezdésben említett egyéb pénzügyi források folyamatosan lehetővé teszik a központi szerződő fél számára, hogy ellenálljon a rendkívüli, de valószerű piaci körülmények esetén bekövetkező esetleges veszteségeknek . A központi szerződő fél forgatókönyveket dolgoz ki az ilyen rendkívüli, de valószerű piaci feltételekre vonatkozóan.

3.    A központi szerződő fél felméri saját potenciális likviditási szükségleteit. A központi szerződő félnek mindenkor hozzá kell tudnia jutni a feladatai és tevékenységei végzéséhez szükséges megfelelő likviditáshoz. A központi szerződő fél e célból szert tesz a szükséges hitelkeretre vagy más hasonló megállapodást köt annak érdekében, hogy fedezni tudja likviditási szükségleteit, ha a rendelkezésére álló pénzügyi források nem lennének azonnal felhasználhatók. Az egyes klíringtagok és a klíringtagok anya- vagy leányvállalatainak mindegyike legfeljebb 25 %-át nyújthatja a hitelkeretnek, amelyre a központi szerződő félnek szüksége van.

4.   A központi szerződő fél felkérheti a teljesítő klíringtagokat, hogy egy másik klíringtag nemteljesítése esetén biztosítsanak pótlólagos forrásokat. A klíringtagok központi szerződő féllel szembeni kitettsége korlátozott.

5.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH az EBH-val folytatott konzultációt követően kidolgozza a (2) bekezdésben említett azon rendkívüli körülményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét , amelyeknek a központi szerződő félnek ellen kell állnia.

Az EÉPH az EBH-val folytatott konzultációt követően 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 19]

▐

42. cikk

Többlépcsős veszteségfedezés

1.   A központi szerződő fél a veszteségek fedezésére más pénzügyi források előtt a nemteljesítő klíringtag által befizetett letétet használja fel.

2.   Amennyiben a nemteljesítő klíringtag által befizetett letét nem elegendő a központi szerződő félnél felmerült veszteségek fedezésére, a központi szerződő fél a nemteljesítő tag nemteljesítési alaphoz való hozzájárulását használja fel a veszteségek fedezésére.

3.   A központi szerződő fél csak azt követően használja a teljesítő klíringtagok nemteljesítési alaphoz való és egyéb hozzájárulásait, hogy kimerítette a nemteljesítő tag hozzájárulásait és ▐ a központi szerződő fél 41. cikk (1) bekezdésében említett saját forrásait.

4.   A központi szerződő fél nem használhatja a teljesítő klíringtagok által befizetett letéteket a más tag nemteljesítéséből származó veszteségek fedezésére.

43. cikk

A biztosítékra vonatkozó követelmények

1.   A központi szerződő fél nagymértékben likvid, minimális piaci és hitelkockázatú biztosítékokat fogadhat el a klíringtagokkal szembeni kezdeti vagy folyamatos kitettség fedezésére , például készpénzt, aranyat, államkötvényeket és kiváló minőségű vállalati kötvényeket . A központi szerződő felek a nem pénzügyi szerződő felekre vonatkozóan elfogadhatnak bankgaranciákat, az ilyen biztosítékokat klíringtag bankkal szembeni kitettségnek értelmezve. A központi szerződő fél megfelelő levonásokat (haircut) alkalmaz az eszközök értékére, mely levonásoknak tükrözniük kell azt, hogy az eszközértékek mennyivel csökkenhetnek utolsó újraértékelésük és azon időpont között, amikorra értékesítésük ésszerűen feltételezhető. A központi szerződő fél figyelembe veszi a valamely piaci résztvevő nemteljesítését követően jelentkező likviditási kockázatot, valamint a bizonyos eszközökhöz kapcsolódó koncentrációs kockázatot, ami az elfogadható biztosíték és a vonatkozó levonások megállapításához vezethet. A minimális standardokat a kockázati szinttel összhangban kell megállapítani, és rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy tükrözzék a piaci feltételeket, és különösen hogy választ adjanak a vészhelyzetekre, amennyiben azt a következtetést vonják le, hogy ez mérsékli a rendszerszintű kockázatokat.

2.   A központi szerződő fél adott esetben, amennyiben az kellőképpen prudens, letéti követelményeinek fedezésére elfogadhatja biztosítékként a származtatott ügylet alapjául szolgáló eszközt vagy a központi szerződő fél kitettségét eredeztető pénzügyi eszközt.

3.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH az EBH-val és az ERKT-val folytatott konzultációt követően kidolgozza a nagymértékben likvidnek tekinthető biztosítékok típusát és az (1) bekezdésben említett levonásokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét .

Az EÉPH az EBH-val és az ERKT-val folytatott konzultációt követően 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 19]

▐

44. cikk

Befektetési politika

1.   A központi szerződő fél csak nagymértékben likvid és minimális piaci és hitelkockázattal rendelkező pénzügyi eszközökbe , például uniós központi bankokban elhelyezett tartalékokba fektetheti pénzügyi erőforrásait. A befektetéseknek gyorsan, minimális negatív árhatással likviddé tehetőnek kell lenniük.

1a.     A 12. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a központi szerződő fél tőkéje, valamint az (1) bekezdés értelmében nem befektetett eredménye és tartalékai nem veendők figyelembe.

2.   A letétként befizetett pénzügyi eszközöket olyan értékpapírelszámolásirendszer-üzemeltetőknél kell letétbe helyezni, amelyek biztosítják a központi szerződő fél megkülönböztetésmentes hozzáférését és ezen eszközök teljes körű védelmét. A központi szerződő félnek szükség esetén azonnal hozzá kell tudnia jutni a pénzügyi eszközökhöz. A közös szerződő felek megbízható ellenőrzéssel rendelkeznek a klíringtagok biztosítékának tovább-jelzálogosítása felett, és ezt az EÉPH ellenőrizheti.

3.   A központi szerződő fél nem fektetheti be tőkéjét, valamint a 39., 40. és 41. cikkben említett követelményekből származó összegeket saját értékpapírjaiba, illetve anya- vagy leányvállalatának értékpapírjaiba.

4.   Befektetési döntései során a központi szerződő fél figyelembe veszi az egyedi adósokkal szembeni teljes hitelkockázati kitettségét, és biztosítja, hogy bármely egyedi adóssal szembeni teljes hitelkockázati kitettsége az elfogadható koncentrációs korlátok között maradjon.

5.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH az EBH-val folytatott konzultációt követően kidolgozza az (1) bekezdésben említett nagymértékben likvid pénzügyi eszközöket és a (4) bekezdésben említett koncentrációs korlátokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét .

Az EÉPH az EBH-val folytatott konzultációt követően 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 19]

▐

45. cikk

Nemteljesítési eljárások

1.   A központi szerződő fél részletes eljárásokat vezet be arra az esetre, ha valamely klíringtag nem teljesíti a 35. cikkben rögzített követelményeket az előírt határidőn belül és a központi szerződő fél által kidolgozott eljárásoknak megfelelően. A központi szerződő fél részletesen meghatározza az akkor követendő eljárásokat, ha a klíringtag fizetésképtelenségét nem a központi szerződő fél állapítja meg. Az eljárásokat évente felül kell vizsgálni.

2.   A központi szerződő fél haladéktalanul intézkedéseket hoz a nemteljesítésből származó veszteségek és likviditási nyomás korlátozására, és biztosítja, hogy bármely klíringtag pozícióinak zárása nem okoz zavart a működésben és nem teszi ki a teljesítő tagokat olyan veszteségeknek, amelyeket azok nem tudnak előrejelezni vagy ellenőrizni.

3.   A központi szerződő fél azonnal értesíti az illetékes hatóságot. Az illetékes hatóság haladéktalanul értesíti a nemteljesítő klíringtag felügyeletéért felelős hatóságot, amennyiben a központi szerződő fél úgy véli, hogy a klíringtag nem lesz képes jövőbeli kötelezettségeinek teljesítésére, és amennyiben a központi szerződő fél szándékában áll az adott tag nemteljesítésének bejelentése.

4.   A központi szerződő fél biztosítja nemteljesítési eljárásainak végrehajthatóságát. Megtesz minden ésszerű lépést annak biztosítására, hogy törvényes jogkörrel rendelkezzen a nemteljesítő klíringtag saját (tulajdonosi) pozícióinak likviddé tételéhez, valamint a nemteljesítő klíringtag ügyfélpozícióinak transzferálásához vagy likviddé tételéhez. [Mód. 19]

46. cikk

A modellek felülvizsgálata, stresszteszt és utótesztelés

1.   A központi szerződő fél rendszeresen felülvizsgálja a letéti követelmények, a nemteljesítési alaphoz való hozzájárulások, valamint a biztosítékokra vonatkozó követelmények kiszámításához elfogadott modelleket és paramétereket, továbbá a többi kockázatellenőrzési mechanizmust. A modelleket szigorú és gyakori stressztesztnek veti alá, hogy értékelni tudja alkalmazkodó képességüket rendkívüli, de valószerű piaci körülmények között, és utótesztelést hajt végre az elfogadott módszertan megbízhatóságának értékelésére. A központi szerződő fél tájékoztatja az illetékes hatóságot az elvégzett tesztek eredményeiről és megszerzi annak jóváhagyását a modellek és paraméterek bármely módosításának elfogadása előtt.

2.   A központi szerződő fél rendszeresen teszteli nemteljesítési eljárásainak alapvető aspektusait és megtesz minden ésszerű lépést annak biztosítására, hogy valamennyi klíringtag tisztában legyen azokkal és rendelkezzen a megfelelő eljárásokkal a nemteljesítés esetére való reagáláshoz.

2a     Az EÉPH tájékoztatást nyújt az ESA-knak az (1) bekezdés szerinti stressztesztek eredményeiről annak érdekében, hogy értékelhessék a pénzügyi vállalkozások közös szerződő felek nemteljesítésével szembeni kitettségét.

3.   A központi szerződő fél nyilvánosságra hozza a kockázatkezelési modelljével kapcsolatos kulcsfontosságú információkat , ▐ az (1) bekezdésben említett stresszteszt elvégzése érdekében elfogadott feltételezéseket , valamint a stressztesztek eredményeit, kivéve ha az illetékes hatóság az EÉPH-val folytatott konzultációt követően úgy ítéli meg, hogy a közzététel fenyegetné a pénzügyi stabilitást .

4.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza a következőket meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét :

a)	a pénzügyi eszközök és portfóliók különböző kategóriái esetében végrehajtandó tesztek típusai;

b)	a klíringtagok vagy más felek részvétele a tesztekben;

c)	a tesztek gyakorisága;

d)	a tesztek időhorizontja;

e)	a (3) bekezdésben említett kulcsfontosságú információk.

Az EÉPH az EBH-val konzultálva 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 19]

▐

47. cikk

Teljesítés

1.   A központi szerződő fél lehetőség szerint , és amennyiben kivitelezhető, központi banki pénzt használ a tranzakciók teljesítéséhez. Amennyiben nem központi banki pénzt használ , megteszi a készpénzes elszámolási kockázat szigorú korlátozásához szükséges lépéseket.

2.   A központi szerződő fél világosan bemutatja a pénzügyi eszközök szállítására vonatkozó kötelezettségeit, ideértve azt is, hogy kötelezettsége a pénzügyi eszköz szállításának megtételére vagy fogadására vonatkozik-e, illetve hogy kártalanítja-e a résztvevőket a szállítási folyamat során keletkezett veszteségekért.

3.   Amennyiben a központi szerződő félnek pénzügyi eszközök szállításának megtételére vagy fogadására vonatkozó kötelezettsége van, az elsődleges kockázatot „fizetés ellenében történő szállítás” mechanizmusa révén a lehető legnagyobb mértékben kiküszöböli.

48. cikk

Interoperabilitási megállapodások

1.   A központi szerződő fél interoperabilitási megállapodást köthet más központi szerződő féllel, amennyiben teljesülnek a 49. és 50. cikkben előírt követelmények.

1a     Annak érdekében, hogy ne tegyék ki a központi szerződő feleket további kockázatoknak, az interoperabilitási megállapodásokat e rendelet alkalmazásában a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése 18. pontjának a) és b) alpontjában, valamint 19. pontjában meghatározott átruházható értékpapírokra és pénzpiaci eszközökre kell korlátozni. Mindazonáltal az EÉPH 2014. szeptember 30-ig jelentést terjeszt a Bizottság elé arról, helyénvaló lenne-e a megállapodások hatályának kiterjesztése más pénzügyi eszközökre.

2.   Az egy adott kereskedési helyszínnek történő szolgáltatásnyújtás céljából más központi szerződő féllel kötött interoperabilitási megállapodás esetében a központi szerződő fél megkülönböztetésmentes hozzáféréssel rendelkezik az adott kereskedési helyszíntől származó, feladatainak ellátásához szükséges adatokhoz, valamint az érintett ügyletlezárási rendszerekhez.

3.   Az (1) és (2) bekezdésben említettek, azaz az interoperabilitási megállapodás megkötése és az adatállományokhoz vagy ügyletlezárási rendszerekhez való hozzáférés közvetlenül és közvetetten is csak a megállapodásból vagy hozzáférésből származó kockázatok ellenőrzése érdekében korlátozhatók.

48a. cikk

A központi szerződő fél hozzáférése a kereskedési adatállományhoz

1.     A központi szerződő fél jogosult bármely adott kereskedési helyszín adatállományaihoz való megkülönböztetésmentes hozzáférésre és minden érintett ügyletlezárási rendszerhez való hozzáférésre, amelyre feladatainak teljesítéséhez szüksége van.

2.     A 68. cikkben említett, a Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez intézett jelentések céljából az EÉPH nyomon követi a központi szerződő felekhez való hozzáférést, és egyes gyakorlatok hatását a versenyképességre, beleértve a kizárólagos engedélyezési gyakorlatok alkalmazását.

49. cikk

Kockázatkezelés

1.   Az interoperabilitási megállapodást kötő központi szerződő felek:

a)	a megállapodásból származó pótlólagos kockázatok hatékony azonosítására, felügyeletére és kezelésére szolgáló megfelelő politikákat, eljárásokat és rendszereket hoznak létre, hogy kellő időben tudják teljesíteni kötelezettségeiket;

b)	megállapodnak jogaikról és kötelezettségeikről, beleértve a kapcsolatukra irányadó jog meghatározását is;

c)	azonosítják, felügyelik és hatékonyan kezelik a hitel- és a likviditási kockázatot, hogy az egyik központi szerződő fél klíringtagjának nemteljesítése ne legyen hatással az interoperábilis központi szerződő félre;

d)	azonosítják, felügyelik és kezelik az interoperabilitási megállapodásból származó potenciális kölcsönös függéseket és korrelációkat, amelyek hatással lehetnek a klíringtagok koncentrációjához és a pénzügyi források összevonásához kapcsolódó hitel- és likviditási kockázatokra.

Az első albekezdés b) pontja alkalmazásában a központi szerződő felek ugyanazon szabályokat alkalmazzák az átutalási megbízások rendszereikbe történő bevitelének, illetve a visszavonhatatlanságnak az időpontja tekintetében, amelyeket a 98/26/EK irányelv rögzít.

Az első albekezdés c) pontja alkalmazásában a megállapodás feltételei rögzítik valamely, az interoperabilitási megállapodásban részt vevő központi szerződő fél nemteljesítése következményeinek kezelésére vonatkozó eljárást.

Az első albekezdés d) pontja alkalmazásában a központi szerződő felek szilárd ellenőrzéssel rendelkeznek a klíringtagok biztosítékának a megállapodás keretében történő tovább-jelzálogosítása felett, amennyiben ezt illetékes hatóságaik engedélyezik. A megállapodás rögzíti, hogy e kockázatok hogyan kerülnek kezelésre, figyelembe véve a kellő fedezetet és a továbbterjedés korlátozásának szükségességét.

2.   Amennyiben a központi szerződő felek klíringtagokkal, illetve egymással szembeni kitettségének fedezésére szolgáló kockázatkezelési modelljei különbözőek, a központi szerződő felek azonosítják e különbségeket, értékelik az azokból esetlegesen származó kockázatokat és (többek között pótlólagos pénzügyi forrásokat biztosító) intézkedéseket hoznak, amelyek korlátozzák a kockázatok interoperabililtási megállapodásra gyakorolt hatását, valamint a továbbterjedési kockázatot tekintve a potenciális következményeket, és biztosítják, hogy e különbségek a központi szerződő felek egyike esetében se befolyásolják a klíringtagok nemteljesítése következményeinek kezelésére irányuló képességet.

49a. cikk

Letétek nyújtása a központi szerződő felek között

1.     A központi szerződő fél elkülöníti az olyan központi szerződő felektől kapott biztosítékot, amelyekkel interoperabilitási megállapodást kötött.

2.     A készpénz formájában kapott biztosítékot külön számlán kell tartani.

3.     A pénzügyi eszköz formájában kapott biztosítékot a 98/26/EK irányelv szerint bejelentett értékpapírelszámolásirendszer-üzemeltetőknél vezetett számlán kell elkülöníteni.

4.     Az (1), (2) és (3) bekezdés alapján elkülönített biztosíték csak akkor áll az azt átvevő központi szerződő fél rendelkezésére, ha a biztosítékot nyújtó központi szerződő fél az interoperaibilitási megállapodás összefüggésében nem teljesít.

5.     A biztosítékot átvevő központi szerződő fél interoperabilitási megállapodással kapcsolatos nemteljesítése esetén az (1), (2) és (3) bekezdés alapján elkülönített biztosítékot haladéktalanul visszafizetik az azt nyújtó központi szerződő félnek.

50. cikk

Az interoperabilitási megállapodások jóváhagyása

1.   Az interoperabilitási megállapodáshoz az érintett központi szerződő felek illetékes hatóságainak előzetes jóváhagyása szükséges. A 13. cikk szerinti eljárást kell alkalmazni.

2.   Az illetékes hatóságok csak akkor hagyják jóvá az interoperabilitási megállapodást, ha az érintett központi szerződő fél engedéllyel rendelkezik a 13. cikkben meghatározott eljárás szerinti klíringre, és ezen engedély alapján a felügyeleti követelményekkel összhangban legalább három éve folyamatosan ellátja szerepét a származtatott ügyletek klíringje terén, továbbá a 49. cikkben rögzített követelmények teljesülnek, és a tranzakciók elszámolásának a megállapodás szerinti technikai feltételei lehetővé teszik a pénzügyi piacok zökkenőmentes és rendes működését, valamint a megállapodás nem csökkenti a felügyelet hatékonyságát.

3.   Amennyiben valamelyik illetékes hatóság úgy véli, nem teljesülnek a (2) bekezdésben foglalt feltételek, írásban nyújt magyarázatot a kockázatokkal kapcsolatos megfontolásairól a többi illetékes hatóságnak és az érintett központi szerződő feleknek. Értesíti az EÉPH-t is, amely véleményt bocsát ki a kockázattal kapcsolatos megfontolások helytállóságáról és az interoperabilitási megállapodás elutasításának jogosságáról. Az EÉPH véleményét valamennyi érintett központi szerződő fél számára hozzáférhetővé kell tenni. Amennyiben az EÉPH értékelése eltér az érintett illetékes hatóság értékelésétől, a hatóság az EÉPH véleményét figyelembe véve újragondolja álláspontját.

4.   Az EÉPH 2012. június 30-ig iránymutatást vagy ajánlásokat bocsát ki az interoperabilitási megállapodások értékelésének következetessé, hatékonnyá és eredményessé tétele érdekében, az 1095/2010/EU rendelet 8. cikkében rögzített eljárással összhangban.

VI.   cím

A kereskedési adattárak nyilvántartása és felügyelete

1.   fejezet

A kereskedési adattárak nyilvántartásba vételi feltételei és eljárásai

51. cikk

A kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele

1.   A kereskedési adattárakat az EÉPH a 6. cikk céljaira nyilvántartásba veszi.

2.   E cikk értelmében az a kereskedési adattár vehető nyilvántartásba, amely az Unióban székhellyel rendelkező jogi személy és megfelel a VII. cím követelményeinek.

3.   A kereskedési adattárak nyilvántartásba vétele az Unió egész területére érvényes.

4.   A nyilvántartásba vett kereskedési adattárnak mindenkor meg kell felelnie az első nyilvántartásba vétel feltételeinek. A kereskedési adattár indokolatlan késedelem nélkül értesíti az EÉPH-t a nyilvántartásba vételi feltételekben bekövetkező bármely változásról.

52. cikk

Nyilvántartásba vétel iránti kérelem

1.   A kereskedési adattár a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az EÉPH-hoz nyújtja be.

2.   A kérelem kézhezvételét követő tíz munkanapon belül az EÉPH értékeli a kérelem hiánytalanságát.

Ha a kérelem hiányos, az EÉPH határidőt szab meg, amelynek leteltéig a kereskedési adattárnak pótlólagos információkat kell nyújtania.

Az EÉPH azt követően, hogy megállapította a kérelem hiánytalanságát, ennek megfelelően értesíti a kereskedési adattárat.

3.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza az (1) bekezdésben említett, az EÉPH általi nyilvántartásba vétel iránti kérelem részleteit meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét .

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 19]

▐

4.   Az (1) bekezdés egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza az EÉPH-hoz benyújtandó, nyilvántartásba vétel iránti kérelem formátumát meghatározó végrehajtástechnikai standardok tervezetét .

Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezetet 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkének megfelelően elfogadja.

▐

53. cikk

A kérelem vizsgálata

1.   Az EÉPH az 52. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett értesítéstől számított negyven munkanapon belül megvizsgálja a nyilvántartásba vételi kérelmet a kereskedési adattár 64–67. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelése alapján és megalapozott indokolással ellátott határozatot fogad el a nyilvántartásba vételről vagy a kérelem elutasításáról.

2.   Az EÉPH által a (1) bekezdésnek megfelelően kibocsátott határozat az elfogadása utáni ötödik munkanapon lép hatályba.

54. cikk

Értesítés a határozatról

1.   Amennyiben az EÉPH határozatot fogad el a nyilvántartásba vételről, annak elutasításáról vagy a nyilvántartásból való törlésről öt munkanapon belül értesíti a kereskedési adattárat, csatolva határozatának megalapozott indokolással ellátott magyarázatát.

2.   Az EÉPH az (1) bekezdésnek megfelelően hozott valamennyi határozatról tájékoztatja a Bizottságot.

3.   Az EÉPH a honlapján közzéteszi az e rendelettel összhangban nyilvántartásba vett kereskedési adattárak listáját. E listát az (1) bekezdés szerinti határozatok elfogadását követő öt munkanapon belül frissíteni kell.

55. cikk

Pénzbírságok

1.   Az EÉPH pénzbírságot róhat ki valamely kereskedési adattárra, amennyiben az – szándékosan vagy gondatlanságból – megsértette e rendelet 63. cikkének (1) bekezdését, 64., 65., 66. cikkét vagy 67. cikkének (1) és (2) bekezdését.

2.   Az (1) bekezdésben említett pénzbírságnak visszatartó erejűnek, továbbá a kötelezettségszegés jellegéhez, súlyosságához és időtartamához, valamint az érintett kereskedési adattár gazdasági jelentőségéhez mérten arányosnak kell lennie.

3.   A (2) bekezdés ellenére, ha a kereskedés adattár számszerűsíthető pénzügyi előnyhöz jutott a kötelezettségszegés révén – akár közvetlenül, akár közvetve –, akkor a pénzbírságnak legalább akkorának kell lennie, mint az előnynek.

4.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA kidolgozza a következőkre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tervezetét :

a)	a pénzbírság összegének megállapítására vonatkozó részletes kritériumok;

b)

a vizsgálatokra, a hozzájuk kapcsolódó intézkedésekre és a jelentéstételre vonatkozó eljárások, valamint a döntéshozatallal kapcsolatos eljárási szabályok, beleértve a védekezéshez való jogra, az iratbetekintésre, a jogi képviseletre, a titoktartásra és az átmeneti intézkedésekre, valamint a pénzbírság számszerűsítésére és beszedésére vonatkozó rendelkezéseket.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 6]

▐

56. cikk

Kényszerítő bírságok

1.   Az EÉPH felügyelőtanácsa határozatban időszakos kényszerítő bírságot szab ki az alábbiak kikényszerítése érdekében :

a)	a jogsértés megszüntetése a kereskedési adattár részéről ;

b)	a kért teljes információk szolgáltatása a kereskedési adattárban részt vevő személyek és a velük kapcsolatban álló harmadik felek részéről ;

c)

hogy a kereskedési adattárban részt vevő személyek és a velük kapcsolatban álló harmadik felek vessék alá magukat vizsgálatnak és különösen, hogy hiánytalanul adják át a kért nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat vagy egyéb anyagokat, illetve adjanak meg vagy javítsanak egyéb vizsgálatban benyújtandó információkat;

d)	hogy a kereskedési adattárban részt vevő személyek és a velük kapcsolatban álló harmadik felek vessék alá magukat helyszíni ellenőrzésnek.

2.   A ▐ kényszerítő bírságnak hatékonynak és arányosnak kell lennie. A kényszerítő bírságot a késedelem minden egyes napja után ki kell szabni.

2a.     A (2) bekezdés sérelme nélkül, a kényszerítő bírságok összege az előző üzleti év átlagos napi árbevételének 3 %-a. Az összegeket az időszakos kényszerítő bírságot kivető határozatban megállapított időponttól kezdődően kell kiszámítani.

2b.     Az időszakos kényszerítő bírság az EÉPH határozatáról szóló értesítést követő legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki. A hathónapos időszak leteltével az EÉPH megvizsgálja az intézkedést. [Mód. 7]

57. cikk

Az érintett személyek meghallgatása

1.   Az 55. és 56. cikk szerinti, pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot elrendelő határozat meghozatala előtt az EÉPH meghallgatási lehetőséget biztosít az eljárással érintett személyek számára azon ügyek tekintetében, amelyeket a Bizottság kifogásol.

Az EÉPH csak olyan kifogásokra alapozhatja határozatát, amelyekre az érintett személyek megtehették észrevételeiket.

2.   Az érintett személyek védekezéshez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani.

E személyeknek jogukban áll betekinteni az EÉPH irataiba, amennyiben ez nem sérti más személyeknek az üzleti titkok védelmére irányuló jogos érdekét. Az iratokba való betekintés joga nem terjed ki a bizalmas információkra és az EÉPH belső dokumentumaira. [Mód. 8]

58. cikk

A pénzbírságokra és a kényszerítő bírságokra vonatkozó közös rendelkezések

1.   Az EÉPH nyilvánosságra hoz minden, az 55. és 56. cikkel összhangban kiszabott pénzbírságot és kényszerítő bírságot.

2.   Az 55. és 56. cikkel összhangban kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok közigazgatási jellegűek.

2a.     Amennyiben az EÉPH úgy határoz, hogy nem vet ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, döntéséről és annak indokairól tájékoztatja a Bizottságot, a tagállamok illetékes hatóságait, az Európai Parlamentet és a Tanácsot. [Mód. 9 rev]

59. cikk

A Bíróság által történő felülvizsgálat

Az Európai Unió Bírósága korlátlan jogkörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben az EÉPH pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. A Bíróság törölheti, csökkentheti vagy emelheti a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot. [Mód. 10]

60. cikk

A nyilvántartásból való törlés

1.   Az EÉPH az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén törli a kereskedési adattárat a nyilvántartásból:

a)	a kereskedési adattár kifejezetten lemond a nyilvántartásról vagy az elmúlt hat hónap során nem nyújtott szolgáltatást;

b)	a kereskedési adattár a nyilvántartásba vételt hamis nyilatkozatok adásával vagy egyéb szabálytalan módon szerezte meg;

c)	a kereskedési adattár már nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek mellett nyilvántartásba vételére sor került;

d)	a kereskedési adattár súlyosan vagy több ízben megsértette e rendelet rendelkezéseit.

2.   Amennyiben az érintett kereskedési adattár szolgáltatásnyújtása és tevékenységvégzése szerinti tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek valamelyike teljesült, felkérheti az EÉPH-t, hogy vizsgálja meg, teljesültek-e a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó feltételek. Amennyiben az EÉPH úgy határoz, hogy az érintett kereskedési adattárat nem törli a nyilvántartásból, e határozatát teljes körűen meg kell indokolnia.

2a.     Az EÉPH megtesz minden szükséges lépést annak biztosítása érdekében, hogy szabályosan helyettesítse azt a kereskedési adattárat, amelynek nyilvántartásba vételét visszavonták, beleértve az adatok átadását más kereskedési adattáraknak, valamint a bejelentett információk átirányítását egy másik kereskedési adattárhoz.

61. cikk

A kereskedési adattárak felügyelete

1.   Az EÉPH felügyeli a 64–67. cikk alkalmazását.

2.   Az 51–60., 62. és 63. cikkben foglalt feladatok ellátása érdekében az EÉPH a következő jogkörökkel rendelkezik:

a)	hozzáfér minden dokumentumhoz azok formájától függetlenül, és azokról másolatot kaphat vagy készíthet;

b)	bármely személytől információt kérhet, és ha szükséges, információszerzés céljából beidézhet és kihallgathat személyeket;

c)	előre bejelentett vagy bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzéseket végezhet;

d)	kérheti a telefon- és adatforgalom nyilvántartásait.

2.   fejezet

Kapcsolatok harmadik országokkal

62. cikk

Nemzetközi megállapodások

A Bizottság adott esetben javaslatot terjeszt a Tanács elé arra vonatkozóan, hogy egy vagy több harmadik országgal tárgyalásokat folytasson a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekre vonatkozó, harmadik országbeli székhelyű kereskedési adattárakban tárolt információkhoz való kölcsönös hozzáférésről, valamint ezen információk cseréjéről szóló nemzetközi megállapodásokról, amennyiben ez az információ releváns az illetékes hatóságok e rendelet szerinti feladatainak ellátásához.

63. cikk

Egyenértékűség és elismerés

1.   Harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattár a 6. cikk céljaira csak akkor nyújthat szolgáltatást és gyakorolhatja tevékenységét az Unióban székhellyel rendelkező jogalanyok számára, ha az adattár az Unióban önálló székhellyel rendelkezik és az adattárat az EÉPH elismerte.

2.   Az EÉPH kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén ismeri el a harmadik országbeli kereskedési adattárakat:

a)	a kereskedési adattár az adott harmadik országban engedéllyel rendelkezik és hatékony felügyelet alatt áll;

b)	a Bizottság határozatot hozott a (3) bekezdéssel összhangban;

c)	az Unió a 62. cikkben említetteknek megfelelően nemzetközi megállapodást kötött az adott harmadik országgal;

d)	a (4) bekezdéssel összhangban együttműködési megállapodások jöttek létre annak biztosítására, hogy az uniós hatóságok azonnali és folyamatos hozzáféréssel rendelkeznek minden szükséges információhoz;

da)

harmadik ország tekintetében a Bizottság olyan határozatot hozott, amely megállapítja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében az adott országban előírt normák eleget tesznek a Pénzügyi Akció Munkacsoport követelményeinek, és egyenértékűek a 2005/60/EK irányelvben foglalt előírásokkal;

db)

harmadik ország az engedélyezett központi szerződő fél székhelye szerinti tagállammal olyan megállapodást kötött, amely teljes mértékben megfelel az OECD adóügyi modellegyezményének 26. cikkében meghatározott normáknak, és biztosítja az adóügyi információk tényleges cseréjét, ideértve az esetleges multilaterális adózási megállapodásokat;

dc)	gy harmadik ország illetékes hatóságai a 62. cikkben említett nemzetközi megállapodást kötöttek az Unióval, feltéve, hogy beleegyeznek a kereskedési adattár és az uniós hatóságok kártalanításába a kereskedési adattár által nyújtott információkkal kapcsolatos per során keletkező minden költségért;

dd)	harmadik ország kölcsönös hozzáférési rendszert alkalmaz az uniós székhelyű kereskedési adattárak számára, és az országban kölcsönös elismerési rendszert hajtottak végre.

3.    A Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a -68. cikkel összhangban történő elfogadására , amelyben megállapítja, hogy a harmadik ország jogi és felügyeleti keretrendszere biztosítja, hogy az adott harmadik országban engedéllyel rendelkező kereskedési adattárak olyan, jogilag kötelező érvényű követelményeket teljesítsenek, amelyek egyenértékűek az e rendeletben rögzített követelményekkel, valamint hogy e kereskedési adattárak az adott harmadik országban folyamatos hatékony felügyelet és végrehajtás hatálya alá esnek.

4.   Az EÉPH-nak együttműködési megállapodásokat kell kötnie azon harmadik országok megfelelő illetékes hatóságaival, amelyeknek jogi és felügyeleti keretrendszere a (3) bekezdés értelmében e rendelettel egyenértékűnek tekinthető. E megállapodások biztosítják, hogy az uniós hatóságok azonnali és folyamatos hozzáféréssel rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi információhoz , illetve közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a harmadik államok joghatósága alá tartozó kereskedési adattárakhoz . Ezek a megállapodások meghatározzák legalább a következőket:

a)

az EÉPH, bármely más, e rendelettel összhangban feladatköreit gyakorló uniós hatóság, az érintett harmadik ország illetékes hatóságai és az érintett harmadik ország kereskedési adattárai közötti információcsere mechanizmusát; e mechanizmusok közé tartoznak a harmadik országok kereskedési adattárainál az EÉPH által végzett helyszíni vizsgálatok is ;

b)	a felügyeleti tevékenységek összehangolására vonatkozó eljárásokat.

VII.   cím

A kereskedési adattárakkal szembeni követelmények

64. cikk

Általános követelmények

1.   A kereskedési adattár megbízható vállalatirányítási rendszerrel rendelkezik, amely áttekinthető szervezeti felépítést, egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi köröket, valamint megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, többek között megbízható adminisztratív és számviteli eljárásokat foglal magában, amelyek megakadályozzák a bizalmas adatok bárminemű nyilvánosságra hozatalát.

2.   A kereskedési adattár kidolgozza a megfelelő politikákat és eljárásokat annak biztosítására, hogy az adattár (ideértve vezetőit és munkavállalóit is) e rendelet minden rendelkezésének megfeleljen.

3.   A kereskedési adattár olyan szervezeti struktúrát tart fenn és működtet, amely biztosítja az adattár szolgáltatásnyújtásának és tevékenységvégzésének folyamatosságát és rendes működését. A kereskedési adattár megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmaz.

4.   A kereskedési adattár stabil és prudens irányításának biztosítása érdekében a felsővezetés és az igazgatóság tagjai kellően jó hírnevű és tapasztalt személyek.

5.   A kereskedési adattár objektív és megkülönböztetésmentes hozzáférési és részvételi követelményekkel rendelkezik, amelyeket nyilvánosan közzétesz. A hozzáférést korlátozó kritériumok csak annyiban engedélyezhetők, amennyiben azok célja a kereskedési adattár által tárolt adatokat érintő kockázatok ellenőrzése.

6.   A kereskedési adattár nyilvánosságra hozza az általa nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó árakat és díjakat. Külön-külön hozza nyilvánosságra az egyes szolgáltatások és funkciók árait és díjait, beleértve az árengedményeket és rabattokat, valamint e kedvezmények igénybevételének feltételeit. A kereskedési adattár lehetővé teszi a jelentést tevő jogalanyok számára az egyes szolgáltatásokhoz külön–külön történő hozzáférést. A kereskedési adattár által felszámított árak és díjak nem lehetnek magasabbak a kereskedési adattár költségeinél .

65. cikk

Működési megbízhatóság

1.   A kereskedési adattár azonosítja a működési kockázat forrásait és minimalizálja azokat a megfelelő rendszerek, ellenőrzések és eljárások kidolgozása révén. E rendszerek megbízhatóak és biztonságosak, és megfelelő kapacitással rendelkeznek a kapott információk kezelésére.

2.   A kereskedési adattár megfelelő üzletmenet-folytonossági politikát és vészhelyzet esetére helyreállítási tervet dolgoz ki, hajt végre és tart fenn, amelynek célja a kereskedési adattár funkcióinak fenntartása, a műveletek időben történő helyreállítása, valamint kötelezettségeinek teljesítése. A helyreállítási terv legalább a biztonsági tartalékrendszerek létrehozásáról rendelkezik.

66. cikk

Adatvédelem és -rögzítés

1.   A kereskedési adattár biztosítja a 6. cikk értelmében kapott információk bizalmas jellegét, integritását és védelmét. A származtatott ügylet mindkét felének beleegyezése nélkül semmilyen információ sem használható fel üzleti célra.

2.   A kereskedési adattár azonnal rögzíti a 6. cikk értelmében kapott információkat, és a vonatkozó ügyletek lezárását követően legalább tíz évig megőrzi azokat. Időszerű és hatékony nyilvántartási eljárásokat alkalmaz a rögzített információ változásainak dokumentálására.

3.   A kereskedési adattár a származtatott ügyletek 6. cikkel összhangban bejelentett adatai alapján kiszámítja a pozíciókat derivatívakategóriánként és a jelentést tevő jogalanyok szerinti bontásban.

4.   A kereskedési adattár az ügyletben részes felek számára lehetővé teszi, hogy bármikor hozzáférjenek az adott ügylethez kapcsolódó információkhoz és javítsák azokat.

5.   A kereskedési adattár minden ésszerű lépést megtesz a rendszereiben tárolt információkkal való bárminemű visszaélés megelőzésére, és megakadályozza ezen információk más üzleti tevékenységekhez való felhasználását.

A kereskedési adattárban nyilvántartott bizalmas információkat nem használhatják fel más, a kereskedési adattárral anya- vagy leányvállalati kapcsolatban lévő természetes vagy jogi személyek.

67. cikk

Átláthatóság és az adatok rendelkezésre állása

1.   A kereskedési adattár rendszeresen és könnyen hozzáférhető módon, derivatívakategóriák szerinti bontásban közzéteszi a neki bejelentett ügyletek aggregált pozícióit , ezek a bejelentések pedig lehetőség szerint nemzetközi nyílt ipari szabványokat alkalmaznak.

A kereskedési adattárak biztosítják, hogy valamennyi illetékes hatóság közvetlen és azonnali hozzáféréssel rendelkezzen azokhoz a származtatott ügyletekkel kapcsolatos információkhoz, amelyek feladataik ellátásához szükségesek.

2.   A kereskedési adattár a következő jogalanyok számára teszi elérhetővé a szükséges információkat , feltéve, hogy az ezekhez az információkhoz való hozzáférés szigorúan szükséges számukra, hogy teljesíteni tudják a rájuk háruló feladatokat és megbízásokat :

a)

az EÉPH;

aa)

az ERKT;

b)	a 6. cikk szerinti jelentéstételi kötelezettség alá eső vállalkozásokat felügyelő illetékes hatóságok;

c)	a kereskedési adattárhoz hozzáférő központi szerződő feleket felügyelő illetékes hatóság;

ca)	bejelentett ügyletek végrehajtásának helyszínét felügyelő illetékes hatóság;

d)	a KBER érintett központi bankjai;

da)

nyilvánosság minden héten aggregált formában érthető formátumban, hogy a nem piaci szereplők is megfelelően tájékozódhassanak a volumen, a pozíciók, az árak és az érték konkrét adatairól, valamint a trendekről, kockázatokról és más lényeges információkról, ami fokozza a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek piacainak átláthatóságát.

Felhatalmazzák az EÉPH-t, hogy rögzítse és felülvizsgálja a közzététel kritériumait, és döntsön arról, hogy az illetékes nemzeti vagy uniós hatóságok alkalmasabbak-e a közzétételre.

3.   Az EÉPH megosztja más érintett illetékes hatóságokkal az azok számára feladataik ellátásához szükséges információkat.

4.    E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH kidolgozza az (1) és (2) bekezdésben említett információk részleteit , valamint az adatok adattárak közötti összesítéséhez és összehasonlításához szükséges, illetve a (2) bekezdésben említett hatóságok információhoz való hozzáférését lehetővé tevő működési standardokat meghatározó szabályozástechnikai standardok tervezetét. A szabályozástechnikai standardok biztosítják, hogy az (1) bekezdés alapján közzétett információk nem alkalmasak az ügyletek egyik felének azonosítására sem.

Az EÉPH az említett szabályozástechnikai standardok tervezetét 2012. június 30-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottságot hatáskörrel ruházzák fel, hogy az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardokat az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkének megfelelően elfogadja . [Mód. 19]

▐

67a. cikk

Annak biztosítása érdekében, hogy el tudják látni feladatukat, a kereskedési adattárakat megfelelően meg kell szervezni, hogy olyan helyzetben legyenek, hogy közvetlen és azonnali hozzáférést biztosítsanak az EÉPH és az érintett illetékes hatóságok számára a 6. cikkben említett származtatott ügyletek részleteihez.

VIII.   cím

Átmeneti és záró rendelkezések

-68. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

1.     A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására való felhatalmazására az e cikkben megállapított feltételeket kell alkalmazni.

2.     A 23. cikkben és a 63. cikkben említett felhatalmazást a Bizottság határozatlan időtartamra kapja meg.

3.     Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását megelőzően a Bizottság törekszik arra, hogy konzultáljon az EÉPH-val.

4.     Az Európai Parlament vagy a Tanács a 23. és 63. cikkben említett felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

5.     Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor a Bizottság haladéktalanul és egyidejűleg értesíti erről a körülményről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

6.     A 23. vagy a 63. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács nem emelt kifogást az aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak adott értesítéstől számított három hónapon belül, illetve ha ezen időszak lejárta előtt mind az Európai Parlament, mind pedig a Tanács értesíti a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére e határidő három hónappal meghosszabbodik.

68. cikk

Jelentések és felülvizsgálat

1.   A Bizottság 2013. december 31-ig felülvizsgálja a III. cím szerinti intézményi és felügyeleti intézkedéseket, különösen az EÉPH szerepét és felelősségi köreit és jelentést készít azokról. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtja be.

Ugyanezen időpontig a Bizottság az EÉPH-val és az érintett ágazati hatóságokkal együttműködve értékeli a nem pénzügyi vállalkozások tőzsdén kívüli származtatott ügyleteinek rendszerszintű jelentőségét.

2.   Az EÉPH jelentést terjeszt a Bizottság elé a II. cím szerinti elszámolási kötelezettség alkalmazásáról, valamint az ▐ interoperabilitási megállapodások lehetséges jövőbeli szabályozásairól .

A jelentést 2014. szeptember 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

3.   A Bizottság a tagállamokkal és az EÉPH-val együttműködve, miután értékelést kért a KBER-től, éves jelentést állít össze, amelyben értékeli az interoperabilitási megállapodások valamennyi lehetséges rendszerszintű kockázatát és költségvonzatát.

A jelentés legalább e megállapodások számára és összetettségére, valamint a kockázatkezelési rendszerek és modellek megfelelőségére összpontosít. A Bizottság ezt a jelentést a megfelelő javaslatokkal együtt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtja be.

A KBER a Bizottság rendelkezésére bocsátja az interoperabilitási megállapodások valamennyi lehetséges rendszerszintű kockázatára és költségvonzatára vonatkozó értékelését.

3a.     A Bizottság …-ig (31) az EÉPH-val együttműködésben előzetes jelentést készít e rendelet végrehajtásának bizonyos konkrét elemeiről.

A Bizottság az EÉPH-hel együttműködésben felméri, hogy miként alakulnak a központi szerződő feleknek a biztosítékok pótlólagos biztosításával kapcsolatos követelményekre vonatkozó politikái és hogyan igazodnak a felhasználók konkrét tevékenységeihez és kockázati profiljához.

68a. cikk

Az EÉPH megfelelő kiegészítő finanszírozást kap, hogy eredményesen elláthassa az e rendeletben szereplő szabályozási és felügyeleti feladatokat.

69. cikk

Bizottsági eljárás

1.   A Bizottság munkáját a 2001/528/EK bizottsági határozattal (32) létrehozott európai értékpapír-bizottság segíti. E bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet  (33) jelentése szerint gyakorolja hatáskörét.

2.   Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. ▐ cikke alkalmazandó, tekintettel a szóban forgó rendelet 8. cikkének rendelkezéseire is .

▐

70. cikk

A 98/26/EK irányelv módosítása

A 98/26/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése az alábbi albekezdéssel egészül ki:

70a. cikk

Az EÉPH honlapjának fenntartása

1.     Az EÉPH weboldalt tart fenn, amely a következő információkat tartalmazza:

a)	az elszámolási kötelezettség teljesítésére a 4. cikk alapján alkalmas szerződések;

b)	a 3–8. cikkek megsértése miatt kiszabott büntetések;

c)

az Unióban szolgáltatások nyújtására vagy tevékenységek végzésére jogosult azon központi szerződő felek, amelyek az Unióban székhellyel rendelkező jogi személyek, valamint azon szolgáltatások és tevékenységek, amelyek nyújtására illetve végzésére engedélyt kaptak, beleértve az engedély által lefedett pénzügyieszköz-kategóriákat;

d)	a IV. és V. címek megsértése miatt kiszabott büntetések;

e)

a harmadik országban székhellyel rendelkező, az Unióban szolgáltatások nyújtására vagy tevékenységek végzésére jogosult központi szerződő felek, valamint azon szolgáltatások és tevékenységek, amelyek nyújtására illetve végzésére engedélyt kaptak, beleértve az engedély által lefedett pénzügyieszköz-kategóriákat;

f)	az Unióban szolgáltatások nyújtására vagy tevékenységek végzésére jogosult kereskedési adattárak;

g)	a 55. és 56. cikkek szerint kiszabott büntetések és bírságok;

h)	a4b. cikkben említett nyilvános jegyzék.

2.     E cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontja alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai weboldalakat tartanak fenn, amelyek az EÉPH weboldaláról is elérhetők.

3.     Az e cikkben említett valamennyi honlapnak hozzáférhetőnek kell lennie a nyilvánosság számára, rendszeresen frissülnie kell, és érthető formában kell tájékoztatást nyújtania.

71. cikk

Átmeneti rendelkezések

1.   Az a központi szerződő fél, amely e rendelet hatálybalépése előtt kapott engedélyt szolgáltatásnyújtásra a székhelye szerinti tagállamban vagy az a harmadik országbeli központi szerződő fél, amely valamely tagállamban a szolgáltatásnyújtásra az adott tagállam nemzeti rendelkezései alapján engedélyt kapott , e rendelet alkalmazásában legkésőbb …-ig (34) a 10. cikk szerinti engedélyért vagy a 23. cikk szerinti elismerésért folyamodik.

1a.     Az a kereskedési adattár, amely a székhelye szerinti tagállamban származtatott ügyletek nyilvántartásának összegyűjtésére és fenntartására e rendelet hatálybalépése előtt engedélyt kapott, vagy az a harmadik országban székhellyel rendelkező kereskedési adattár, amelyet valamely tagállamban származtatott ügyletek nyilvántartásának összegyűjtésére és fenntartására az adott tagállam nemzeti jogával összhangban jóváhagytak, …-ig (35) az 51. cikk szerinti nyilvántartásva vételért vagy a 63. cikk szerinti elismerésért folyamodik.

2.   Azon származtatott ügyleteket, amelyeket e rendelet alkalmazásának, azaz valamely kereskedési adattár e derivatíva-típus vonatkozásában történő nyilvántartásba vételének időpontja előtt kötöttek, az adott kereskedési adattár EÉPH általi nyilvántartásba vételétől számított 120 napon belül kell bejelenteni.

2a.     A 2003/41/EK irányelv szerint végzett nyugdíjbefektetések vagy a valamely tagállami jog által nyugdíjtervezésre elismert nyugdíjrendszer fizetőképességéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatok mérséklését objektíven mérhető módon elősegítő származtatott ügyleteket e rendelet hatálybalépését követő három évre ki kell zárni a 3. cikk szerinti elszámolási kötelezettség alól, amennyiben likvid biztosíték előírása szükségtelen terhet eredményezne a befektetőnél az eszközátváltási követelmények miatt. Amennyiben a 68. cikkben említett jelentés bizonyítja, hogy e szükségtelen teher továbbra is aránytalan a szerződő felekre nézve, a Bizottság jogosult kiterjeszteni a mentességet a fennmaradó kérdések megoldása érdekében.

A 6. cikk szerinti jelentéstételi kötelezettséget, valamint a 8. cikk (1b) bekezdése szerinti, kockázatcsökkentési technikákra vonatkozó kötelezettségeket ez a kivétel nem érinti.

2b.     A szerződő felek 3., 6. és 8. cikk szerinti kötelezettségei a szabályozás- és végrehajtástechnikai standardok, valamint az e rendelet értelmében az EÉPH által ezekhez kapcsolódóan kidolgozott és a Bizottság által elfogadott iránymutatások közzététele után hat hónappal lépnek hatályba.

71a. cikk

Az EÉPH személyzete és erőforrásai

Az EÉPH 2011. szeptember 15-ig értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

72. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 54., 2011.2.19., 44. o.

(2)  HL C 57., 2011.2.23., 1. o.

(3)  HL L 331., 2010.12.15., 12. o.

(4)  HL L 331., 2010.12.15., 48. o.

(5)  HL L 331., 2010.12.15., 84. o.

(6)  HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

(7)   HL L 96., 2003.4.12., 16. o.

(8)   HL L 331., 2010.12.15., 1. o.

(9)   HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(10)   HL L 177., 2006.6.30., 201. o.

(11)  HL L 228., 1973.8.16., 3. o.

(12)  HL L 345., 2002.12.19., 1. o.

(13)  HL L 323, 2002.12.9., 1. o.

(14)  HL L 302., 2009.11.17., 32. o.

(15)  HL L 174., 2011.7.1., 1. o.

(16)   HL L 235., 2003.9.23., 10. o.

(17)  HL L 166., 1998.6.11., 45. o.

(18)  http://ec.europa.eu/internal_market/financial-markets/docs/code/code_en.pdf

(19)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(20)   HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(21)  HL L 390., 2004.12.31., 38. o.

(22)  HL L 193., 1983.7.18., 1. o.

(23)  HL L 222., 1978.8.14., 11. o.

(24)  

+	HL: kérjük, illessze be a rendelet számát, dátumát és címét (COM(2010)0726).

(25)   HL L

(26)  

++	HL: Kérném beilleszteni a rendelet számát (COM(2010)0726).

(27)  HL L 166., 1998.6.11., 45. o.

(28)  HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

(29)  HL L 375., 1985.12.31., 3. o.

(30)  HL L 228., 1992.8.11., 1. o.

(31)  

+	HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépése után három évvel.

(32)  HL L 191., 2001.7.13., 45. o.

(33)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(34)  

+	HL: Kérjük illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépésétől számított két évvel .

(35)  

++	HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépése után egy évvel.