15.2.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 43/79


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet és az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(COM(2011) 451 végleges – 2011/0196 (COD))

2012/C 43/18

Előadó: Jan SIMONS

Az Európai Unió Tanácsa 2011. szeptember 1-jén, az Európai Parlament pedig szeptember 29-én úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. és 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet és az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

COM(2011) 451 végleges – 2011/0196 (COD).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2011. november 23-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. december 7–8-án tartott, 476. plenáris ülésén (a december 7-i ülésnapon) 136 szavazattal 1 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB általánosságban üdvözli a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet és a járművezetők vezetési és pihenőidejéről szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítására vonatkozó rendeletjavaslatot, főként mivel a javaslat előmozdítja a közlekedésbiztonságot, javítja a járművezetők munkakörülményeit és tisztességes versenyt eredményez a közúti szállítási vállalkozások között.

1.2   Az EGSZB kedvezően értékeli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát is, hogy – amennyire ez a gyakorlatban lehetséges – egyesítse a járművezetői kártyák és a vezetői engedélyek funkcióit, ami növeli a biztonságot, és csökkenti az adminisztratív terheket. Ugyanez érvényes a digitális menetíró készülék (tachográf) intelligens közlekedési rendszerekbe (ITS) történő integrálásának 6. cikkben előírt lehetőségére, ami lehetővé tenné más ITS alkalmazások könnyebb hozzáférését a digitális menetíró készülék által rögzített és létrehozott adatokhoz.

1.3   Az EGSZB egyetért továbbá azzal a szóban forgó javaslatban bevezetett lehetőséggel, hogy a menetíró készülékkel távoli kommunikációt lehessen folytatni ellenőrzés céljából, következésképpen a szabálykövető járművezetők kevesebb célzott közúti ellenőrzésnek legyenek kitéve.

1.4   Az EGSZB örömmel veszi a típusjóváhagyás tárgyában javasolt cikkeket (7–16. cikk). Véleménye szerint ezek a rendelkezések kitűnően példázzák, hogy miként lehet világosan és kimerítően meghatározni azokat a feladatokat, amelyeket a tagállamoknak az európai jogszabályok alapján el kell végezniük.

1.5   A 19. cikk (4) bekezdésében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az érdekütközések elkerülése végett – amelyek fennállását a dokumentum nem bizonyítja – egy adott szállítási vállalkozás menetíró készülékekkel foglalkozó saját műhelyének piacát korlátozzák más vállalkozások járműveire. Főként az intézkedés lehetséges költségnövelő hatása miatt lehetővé kellene tenni, hogy – a (4) bekezdés első mondatával összhangban – ezzel a korlátozással kapcsolatban a tagállamok döntsenek, oly módon, hogy egy független, elismert szervezet megfelelőségi garanciát állít ki ezekről a javításokról és kalibrálásokról.

1.6   Az Európai Bizottság javaslata értelmében a rendelet megsértéséért a szállítási vállalkozásra hárul a felelősség, de lehetőség van annak bizonyítására, hogy a vállalkozást ésszerűen nem lehet az elkövetett jogsértésért felelősnek tekinteni. Az EGSZB méltányosnak tartja ezt a szabályt.

1.7   A rendelet és annak mellékletei jövőbeli kiigazításaiba az EGSZB szerint be kell vonni a javasolt rendelet 40. cikkében említett bizottságot és a szociális partnereket.

1.8   Az EGSZB lehetségesnek tartja, hogy ha a kommunikáció hamarosan az európai műholdrendszeren keresztül zajlik, más ellenőrzési mechanizmusok is lehetővé válnak, amelyek idővel olcsóbbak és megbízhatóbbak lesznek, kevesebb helyet foglalnak el a vezetőfülkében és megkönnyítik az ellenőrzést. Az EGSZB kéri, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, nem lehet-e például a – sok tehergépjárműben már most megtalálható – fedélzeti számítógépbe telepített specifikus szoftver segítségével azonos vagy akár még magasabb minőségi szinten elérni a digitális menetíró készülék céljait.

2.   Bevezetés

2.1   2011. július 19-én az Európai Bizottság rendeletjavaslatot terjesztett elő a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet és a járművezetők vezetési és pihenőidejéről szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítására vonatkozóan (COM(2011) 451 végleges). Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 304. cikke alapján felkérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, hogy dolgozzon ki véleményt ebben a tárgyban.

2.2   Az EGSZB szívesen teljesíti ezt a kérést, mivel – az Európai Bizottsággal együtt – úgy véli, hogy az alábbi okokat tekintve fontos a menetíró készülékek rendszerének és ellenőrzésének fejlesztése.

2.3   A rendszer előmozdítja a közlekedésbiztonságot, mivel lehetővé teszi a közúti járművezetők vezetési és pihenőidejének jobb áttekintését.

2.4   Hozzájárul a járművezetők jobb munkakörülményeihez.

2.5   Elősegíti, hogy tisztességes legyen a verseny a közúti szállítási vállalkozások között.

2.6   A menetíró készülékek költséghatékonyságának növelése összhangban van az Európai Bizottság arra vonatkozó stratégiájával, hogy Európában folytatódjon a teherszállítási piac integrálása és – amint azt a közlekedésről szóló 2011. március 28-i fehér könyv körvonalazza – biztonságosabb, hatékonyabb és versenyképesebb legyen a közúti szállítás.

2.7   Mintegy hatmillió járművezető a gyakorlatban kétféle menetíró készüléket használ: a 2006. május 1. előtt piacra került járművekben még az 1985 óta használatos, analóg menetíró készülék található, viszont a 2006. május 1. után piacra vitt járműveket digitális menetíró készülékkel kell felszerelni.

3.   Általános megjegyzések

3.1   Az EGSZB általánosságban üdvözli a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet és a járművezetők vezetési és pihenőidejéről szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítására vonatkozó rendeletjavaslatot. Az EGSZB főként a célkitűzéseket méltányolja, különösen mert a rendeletek tervezett módosítása előmozdítja a közlekedésbiztonságot, javítja a járművezetők munkakörülményeit és tisztességes versenyt eredményez a közúti szállítási vállalkozások között.

3.2   Az Európai Bizottság a rendelet módosítására vonatkozó javaslat 27. cikkében javasolja, hogy egyesítsék a járművezetői kártyák és a vezetői engedélyek funkcióit, ami növeli a rendszer biztonságát, és jelentősen csökkenti az adminisztratív terheket. Feltételezhető, hogy a járművezetők így kevésbé hajlanak majd arra, hogy saját vezetői engedélyüket csaláshoz használják. A tervek szerint a vezetői engedélyekről szóló 2006/126/EK irányelv kisebb kiigazítását a szóban forgó rendeletjavaslattal egyszerre fogadják majd el. Ezt az EGSZB támogatja, legalábbis amennyiben ez a gyakorlatban megvalósítható.

3.3   Az EGSZB örömmel veszi a típusjóváhagyás tárgyában javasolt cikkeket (7–16. cikk). Véleménye szerint ezek a rendelkezések kitűnően példázzák, hogy miként lehet világosan és kimerítően meghatározni azokat a feladatokat, amelyeket a tagállamoknak az európai jogszabályok alapján el kell végezniük.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   A hatályt illetően (3. cikk) a javaslat nem csak a szociális jellegű előírásokat tartalmazó 561/2006/EK rendelet hatályára hivatkozik: a (4) bekezdésben a tagállamok arra is lehetőséget kapnak, hogy minden járműnél, tehát a 3,5 tonnánál könnyebbeknél is előírják a menetíró készülék beépítését. Az EGSZB egyetért ezzel.

4.2   A javasolt rendelet ellenőrzési célból lehetővé teszi a távoli kommunikációt a menetíró készülékkel, amelynek révén az ellenőrző szervek nagy vonalakban tájékozódhatnak a szabályok betartása felől, mielőtt megállítanák a járműveket közúti ellenőrzésre. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a szabálykövető járművezetők kevesebb célzott közúti ellenőrzésnek legyenek kitéve. Az EGSZB egyetért ezzel az 5. cikkben ismertetett megközelítéssel.

4.2.1   Az EGSZB felhívja a figyelmet arra az európai adatvédelmi biztos által 2011. október 6-án is (EDPS/11/9) hangsúlyozott fontos adatvédelmi kérdésre, hogy, mivel nincsenek egyértelmű módozatok a járművezetők adatainak felhasználásával és tárolásával kapcsolatban, meg kell akadályozni az ágazatban hozott, az adatvédelmet illetően kedvezőtlen intézkedéseket, amíg függőben van a műszaki követelmények aktualizálása.

4.3   A rendelet hatálybalépése után 48 hónappal a járművek pontos helyét globális navigációs műholdrendszer (GNSS) segítségével automatikusan rögzítik. Az Európai Bizottság szerint az ellenőrző hatóságok így több információt kapnak a szociális jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzéséhez. Ezt a lehetőséget a 4. cikk tartalmazza. Az EGSZB el tudja képzelni, hogy a 40. cikkben megnevezett (a 182/2011/EU rendelet szerinti) bizottság az Európai Bizottsággal karöltve szerepet kap mindebben.

4.4   Az EGSZB üdvözli azt a 6. cikkben szereplő lehetőséget, hogy a digitális menetíró készüléket intelligens közlekedési rendszerekbe (ITS) integrálják, ami megkönnyíti más ITS-alkalmazások hozzáférését a rögzített és a menetíró készülék által előállított adatokhoz.

4.5   A 19. cikk (4) bekezdésében az Európai Bizottság úgy szándékozik növelni a műhelyek megbízhatóságát, hogy megerősíti a műhelyek elismerésére vonatkozó jogi kereteket. A javaslatok egyikéből az következik, hogy a nagyobb szállítási vállalkozások, amelyek saját műhellyel rendelkeznek a digitális menetíró készülékek javítására és kalibrálására, a jövőben saját járműveiket illetően nem végezhetik ezt a tevékenységet. A rendelkezés célja egy esetleges érdekütközés elkerülése. Főként az intézkedés lehetséges költségnövelő hatása miatt lehetővé kellene tenni, hogy – a (4) bekezdés első mondatával összhangban – az ilyen korlátozással kapcsolatban a tagállamok döntsenek, oly módon, hogy egy független, elismert szervezet megfelelőségi garanciát állít ki ezekről a javításokról és kalibrálásokról.

4.6   A 29. cikk értelmében a szállítási vállalkozás felelőssége, ha a vállalkozás járművezetői megsértik a rendeletben előírtakat, de lehetőség van annak bizonyítására, hogy a szállítási vállalkozást ésszerűen nem lehet az elkövetett jogsértésért felelősnek tekinteni. Az EGSZB helyesli a felelősség ilyen módon történő szabályozását.

4.7   Az EGSZB támogatja a 30–36. cikk Európai Bizottság által javasolt szövegét. Ezek a cikkek a járművezetői kártyák és adatrögzítő lapok, valamint a többi olyan dokumentum használatát szabályozzák, amelyeket a járművezetőnek magánál kell tartania, és rendelkeznek az ellenőrzést végző tisztviselők képzéséről is. Az EGSZB különösen ez utóbbi szempontot üdvözli, hiszen így összehangoltabban és hatékonyabban lehet érvényesíteni az uniós szabályokat.

4.8   A 37. cikkben az Európai Bizottság a szankciókkal kapcsolatban tesz javaslatot. A (3) bekezdésben az Európai Bizottság kimondja, hogy a tagállamok által a 2009/5/EK irányelvben meghatározott nagyon súlyos szabálysértésekre meghatározott szankcióknak a tagállamban a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályok megsértéséért alkalmazható legmagasabb kategóriába kell tartozniuk. Az EGSZB egyetért ezzel.

4.9   A 38–40. cikkben az Európai Bizottság javasolja, hogy kapjon felhatalmazást az I., IB. és II. mellékleteknek a műszaki haladással lépést tartó kiigazítására. Az EGSZB támogatná, ha a 40. cikkben említett bizottság tenné meg a kiigazítási javaslatokat, és a szociális partnerek meghívást kapnának a bizottság üléseire.

4.10   Az EGSZB kedvezően értékeli a 41. cikkben megfogalmazott európai bizottsági javaslatot olyan menetírókészülék-fórum létrehozására, amelyben helyet kapnak mind a tagállami szakértők, mind pedig az AETR-országok szakértői. Ennek célja, hogy a szabályokat és technikai alkalmazásokat össze lehessen hangolni az uniós országok és az AETR-országok között.

4.11   A szóban forgó javaslattal az Európai Bizottság tovább halad a választott – azaz a digitális menetíró készülék technikai fejlesztését támogató – úton. Az EGSZB lehetségesnek tartja, hogy ha a kommunikáció hamarosan az európai műholdrendszeren keresztül zajlik, más ellenőrzési mechanizmusok is lehetővé válnak, amelyek idővel olcsóbbak és megbízhatóbbak lesznek, kevesebb helyet foglalnak el a vezetőfülkében és megkönnyítik az ellenőrzést. Az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy vizsgálja meg, nem lehet-e például a – sok tehergépjárműben már most megtalálható – fedélzeti számítógépbe telepített specifikus szoftver segítségével azonos vagy akár még magasabb minőségi szinten elérni a digitális menetíró készülék céljait. Az EGSZB olyan műszerre gondol, amely a vezetőfülkében elhelyezve önmagában elegendő a jogszabályokból vagy a vállalkozás tevékenységéből adódó összes feladat elvégzéséhez.

4.12   Úgy tűnik, hogy a tagállamokban közvetlenül és egységesen érvényben lévő 561/2006/EK rendelet, valamint a különféle értelmezési szempontokról szóló, az Európai Bizottság által az ellenőrző szervekkel karöltve, illetve e szervek számára kidolgozott fél tucat – egyébként nem kötelező érvényű – iránymutatás még mindig nem tisztázza a rendeletnek a szóban forgó ellenőrző szervek általi végrehajtásakor felmerülő értelmezési eltéréseket. Az EGSZB ajánlja, hogy lehetőleg még az új, módosított rendelet legkorábban két év múlva várható hatálybalépése előtt számolják fel ezeket a különbségeket, hogy az ellenőrzések végrehajtása valóban egységes legyen.

4.13   Az EGSZB még három megjegyzést szeretne tenni, amelyek nem tartoznak ugyan az egyelőre két, de hamarosan három módosítandó rendelet tárgykörébe, de az EGSZB szerint minden további nélkül illenek ebbe a véleménybe.

4.13.1   A súlyérzékelők beépítése lehetővé tenné a túlterhelés megállapítását, ami mind a szállító, mind pedig az ellenőrző szervek számára hasznos lehet.

4.13.2   Az EGSZB-ben felvetődött, hogy a digitális menetíró készüléknek a szállítási útvonal kiinduló- és célpontját is rögzítenie kellene a műholdrendszer (GNSS) segítségével. Ez hatékonyabbá tenné a kabotázs tagállamok általi ellenőrzését. Ennek kapcsán figyelembe kell azonban venni, hogy a kabotázst 2014-től – vagy akár még előbb, ahogy azt a 2011-es fehér könyv az EGSZB támogatását élvezve jelzi – korlátozás nélkül engedélyezik.

4.13.3   Az EGSZB mindig is támogatta a szabályok egységes alkalmazását és érvényesítését a határokon átnyúló szállításban. Ezek a tényezők fontos szerepet játszanak. A közúti szállítási vállalkozások között ugyanis csak akkor lehet tisztességes a verseny, ha az EU-ban megegyeznek a szabályok, és azonos módon ellenőrzik betartásukat. Eltekintve jelen vélemény néhány kritikus megjegyzésétől, a szóban forgó rendeletben foglalt javaslatok jól példázzák, hogy miként lehet megvalósítani ezt az egységesítést. Az EGSZB kéri, hogy a jövőbeli – új vagy módosított – jogszabályok kidolgozásakor hasonló figyelmet kapjon ez a szempont.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 7-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON