22.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 376/62

1.1

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság rendeletjavaslatát, mely a hamisítás és a kalózkodás európai megfigyelőközpontjának (a továbbiakban: „Megfigyelőközpont”) oly módon történő megerősítésére irányul, hogy a Megfigyelőközpont feladatköreit a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (BPHH) ruházza. A Megfigyelőközpont munkája alapvetően fontos a szellemi tulajdon védelmének európai rendszeréhez, és az intézménynek több forrásra van szüksége feladatai ellátásához.

1.2

Az EGSZB külön véleményt dolgoz ki az Európai Bizottság nemrégiben kiadott közleményéről, amely stratégiát javasol a szellemitulajdon-jogok egységes piacára vonatkozóan. (1) A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok (IPR) az Európa gazdasági fellendülését és jövőbeli növekedését meghatározó technológiai és kereskedelmi innováció fő alapfeltételeihez tartoznak. (2) Szabályozásuk jellege az európai kultúra virágzása és az európai polgárok életminősége szempontjából is meghatározó.

1.3

Az EGSZB nem hiszi, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia a szellemi tulajdon valódi egységes piacának megteremtése nélkül megvalósítható volna. Az EGSZB a polgárok jóléte, az innováció és a kreativitás előmozdítása érdekében sok éve sürgeti az európai és nemzeti szabályok harmonizációját, s emellett olyan kezdeményezéseket is támogat, amelyek elérhető közelségben teremtenek munkát, árut és szolgáltatásokat a lehető legtöbb ember számára. (3)

1.4

Az EGSZB általában véve egyetért a rendeletjavaslattal abban, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt kellene megbízni a hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó uniós megfigyelőközpont vezetésével kapcsolatos feladatokkal és tennivalókkal, beleértve a szerzői és szomszédos jogokkal, valamint a szabadalmakkal kapcsolatos feladatokat is. Az EGSZB egyetért azzal, hogy az a javaslat, mely szerint a BPHH-ra – egy meglévő európai uniós hivatalra – ruházzák a feladatokat, lehetővé tenné a hamisítás és a kalózkodás európai megfigyelőközpontja számára, hogy kihasználja a BPHH-nak a szellemi tulajdon terén meglévő szakértelmét, forrásait és finanszírozását, és minél előbb működőképessé váljon. Azt is örömmel fogadja, hogy ez költségvetési szempontból költséghatékony megoldást kínálna.

1.5

Az EGSZB elvben egyetért a javaslattal a tekintetben, hogy ki kell bővíteni a BPHH által a Megfigyelőközponttal összefüggésben elvégzendő feladatok körét, beépítve a feladatok közé például a nagyközönség és a bűnüldöző szervek tájékoztatását az IPR fontosságára és arra vonatkozóan, hogy miként lehet ezeket a jogokat a legjobban megvédeni; a hamisítással és az IPR-szabályozással kapcsolatos kutatást; valamint a jogok érvényesítésének javítását szolgáló online információcsere fejlesztését.

1.6

Az EGSZB azonban határozottan úgy véli, hogy őt magát is be kellene venni a rendelet 4. cikke szerint a Megfigyelőközpont üléseire meghívandó szervezetek közé.

1.7

Az EGSZB nyomatékosan kéri, hogy a rendelet 8. cikkében a Tanács és a Parlament mellett őt magát is említsék meg, mint olyan szervet, amelynek a rendelet alkalmazására vonatkozó értékelő jelentést meg kell küldeni.

1.8

A szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó nemzeti hivatalok kulcsszerepet játszanak az IPR érvényesítésében. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak azt a tanácsát, hogy tekintsék úgy, hogy ezek a hivatalok is a 4. cikk 1. bekezdésében felsorolt, „a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmében érintett közigazgatási szervek, testületek és szervezetek” közé tartoznak, amelyek képviselőit a Megfigyelőközpont üléseire meg kell hívni.

1.9

A hamisítási vagy kalózkodási vádakkal kapcsolatos viták gyors, méltányos és következetes megoldása növelné az IPR-jogba vetett bizalmat, és kedvezőbb közeget teremtene a jogérvényesítéshez. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a 2. cikkben konkrétan bízza meg a BPHH-t azzal, hogy segítsen az IPR területén történő vitarendezés bevált gyakorlataira vonatkozó tudás és ismeretek bővítésében azáltal, hogy a megfelelő tagállami ítélkezési gyakorlatra is felhívja a figyelmet. Az illetékes bíróságokhoz való fordulást azonban nem szabad gátolni.

1.10

Az EGSZB alkalmas időben szívesen fűz majd részletesebb kommentárokat az EU-beli közös jogkezelés témájához. A BPHH mindazonáltal jelentős mértékben hozzájárulhat a szerzőijog-érvényesítés közegének javításához, ha információkat gyűjt az EU-ban működő közös jogkezelő szervezetek különféle módszereiről. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg egy ilyen tárgykör figyelembevételét a rendelet 2. cikkében.

2.1

A szellemitulajdon-jogok (IPR), amelyek magukban foglalják a szabadalmakat, védjegyeket, mintákat és földrajzi jelzéseket, valamint a szerzői jogokat és az ezekhez kapcsolódó (előadók, producerek és műsorszolgáltatók esetében felmerülő) szomszédos jogokat, az EU gazdaságának sarokkövét és további növekedésének egyik hajtóerejét képezik.

2.2

2009-ben az uniós országokban a legjelentősebb tíz márka értéke átlagosan csaknem a GDP 9 %-ára rúgott. A szerzői jogra támaszkodó kreatív iparágak – például a szoftvergyártás, a könyv- és újságkiadás, a zene és a film – 2006-ban 3,3 %-kal járultak hozzá az EU GDP-jéhez. Az ágazatban mintegy 1,4 millió kkv működik, 8,5 millió embernek adva munkát. A „tudásgazdaság” iparágaiban 1996 és 2006 között 24 %-kal nőtt a foglalkoztatás, miközben más iparágakban mindössze 6 % volt a növekedés.

2.3

Több, az ágazati és nemzetközi szervezetek által közzétett tanulmány is megerősíti, hogy folyamatosan emelkedik a hamisított és kalózkodással érintett termékek kereskedelme, és megállapítják, hogy ez

2.4

2009-ben a Tanács (9) és az Európai Bizottság (10) létrehozta a hamisítással és a szerzői jogi kalózkodással foglalkozó uniós megfigyelőközpontot (a továbbiakban: „Megfigyelőközpont”), hogy világosabb képet kaphassunk a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértéséről.

2.5

A Megfigyelőközpont egyfelől szakértői központként működik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésére vonatkozó adatok és információk összegyűjtésében, figyelemmel kísérésében és azokról jelentések készítésében, másfelől együttműködési platformként, ahol a nemzeti hatóságok és az érdekelt felek képviselői megoszthatják egymással elképzeléseiket és a bevált gyakorlatok terén szerzett szakértelmüket, közös jogérvényesítő stratégiákat alakíthatnak ki, és ajánlásokat fogalmazhatnak meg a döntéshozók számára.

2.6

Bár egyre nagyobb szükség van arra, hogy a Megfigyelőközpont további feladatokat is ellásson, feladatkörének bővítésére és működési tevékenységének fejlesztésére jelenleg nincs mód, mivel mindkettőhöz jelentős humánerőforrás-, finanszírozási és informatikai infrastruktúrára, valamint megfelelő szakértőkre lenne szükség.

2.7

Az Európai Bizottság új, átfogó IPR-stratégiát (11) javasolt az egységes piacon belüli fenntartható növekedés és foglalkoztatás elősegítésére, illetve Európa világszintű versenyképességének javítására irányuló teljes körű menetrend részeként. A stratégia fontos kiegészítő elemét képezi az Európa 2020 stratégiának, az egységes piaci intézkedéscsomagnak (12) és az európai digitális menetrendnek.

2.8

Egy közelmúltbeli közleményében, amelyről az EGSZB külön véleményt dolgoz ki, az Európai Bizottság a szellemitulajdon-jogok egységes piacának kialakítását tervezi. (13) Az IPR-stratégia egyik első kivitelezhető eredménye az a rendeletjavaslat, amely a hamisítás és a kalózkodás európai megfigyelőközpontjának oly módon történő megerősítésére irányul, hogy a megfigyelőközpont feladatköreit a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalra (BPHH) ruházza. A Megfigyelőközpont ezáltal kiterjesztheti tevékenységi körét, és előnyt kovácsolhat a BPHH-nak a szellemi tulajdonnal kapcsolatos szakértelméből, illetve a védjegyek és formatervezési minták bejegyzése során szerzett jelentős tapasztalatából.

2.9

A rendeletjavaslat 2. cikke kiterjedt listát tartalmaz a BPHH-ra ruházandó feladat- és tevékenységi körökről, amelyek többek között a következőkre terjednek ki: a jogérvényesítés képességének erősítése Unió-szerte; a szellemi tulajdonhoz fűződő jogsértések hatásainak jobb tudatosítása a közvéleményben; valamint a hatékony jogérvényesítésnek kedvező légkör kialakításának elősegítése.

2.10

Az Európai Bizottság hatásvizsgálatot végzett arról, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a Megfigyelőközpont jobban meg tudjon felelni az új IPR-stratégia kívánalmainak. (14) A hatásvizsgálat megállapította, hogy a legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha a Megfigyelőközpont irányítását átadnák a BPHH-nak, mivel ez utóbbi rendelkezik a megfelelő finanszírozással és struktúrával, és képes a Megfigyelőközpont céljainak megvalósítására az alaprendelet módosítását követően.

3.1

Az EGSZB egyezteti és képviseli az EU-ban a különböző gazdasági és társadalmi érdekeket – ideértve a civil társadalom összes szereplőjét is –, és a tagjai által képviselt különböző nézőpontok és tapasztalatok ötvözésével ez az egyedülálló intézmény rendkívül fontos szerepet játszik a politikai lehetőségek mérlegelésében és a politikák kidolgozásában. Ezenkívül az EGSZB számára fontos kérdés a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme, és kitartó munkájával hosszú évek óta segíti az európai IPR-politika kialakítását. Az EGSZB éppen ezért igen meglepetten és csalódottan állapítja meg, hogy kihagyták a javasolt rendelet 4. cikke szerint a Megfigyelőközpont üléseire meghívandó szervezetek listájából. Ezt a hiányosságot pótolni kell, hogy az EGSZB is hozzájárulhasson a Megfigyelőközpont munkájához és az általa kifejlesztett tudáshoz.

3.2

A Megfigyelőközpontban a különféle civil szervezeteknek – többek közt munkáltatói és szakszervezeteknek, szerzői szövetségeknek és fogyasztói érdekeket képviselő szervezeteknek – is képviseltetniük kellene magukat.

3.3

Az EGSZB ezenkívül határozottan úgy véli, hogy a rendelet 8. cikkében a Tanács és a Parlament mellett őt magát is meg kellene említeni, mint olyan szervet, amelynek a rendelet alkalmazására vonatkozó értékelő jelentést meg kell küldeni.

3.4

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok gyenge kezelése és érvényesítése által okozott károk között említhető a bűnszövetkezetek és terroristahálózatok finanszírozása. A pénzmosás és a hamisítás bűncselekmény, amely ellen erélyesen fel kell lépni. A Megfigyelőközpontnak munkája során tanulmányokat is kellene készítenie a bűnözői viselkedés jellegéről és kiterjedéséről.

3.5

A szellemi tulajdonjogok következetes védelme megerősített és fokozott, tényleges adminisztratív együttműködést igényel a hamisítás és a kalóztevékenység elleni küzdelem területén, valódi partnerséget hozva létre egy határok nélküli belső piac megvalósításához. Ebből a célból elengedhetetlen a kapcsolattartó pontok hatékony hálózatának létrehozása az egész EU-ban.

3.6

A polgároknak és a vállalkozásoknak minden tagállamban tudniuk kell, melyik szervezethez fordulhatnak felvilágosításért és támogatásért a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítése terén. A Megfigyelőközpontnak az IPR-érvényesítés terén a szellemi tulajdonjogokkal foglalkozó nemzeti hivatalokat kellene elsődleges kapcsolattartó ponttá kineveznie minden tagállamban.

3.7

Ha a szubszidiaritás elvét is kellően figyelembe akarjuk venni, a javasolt rendelet 4. cikkének 1. bekezdése szerint a tagállamoknak a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal foglalkozó nemzeti hivatalokat is fel kellene venniük a Megfigyelőközpont üléseire meghívandó szervezetek közé. Az ő jelenlétük erősítené a Megfigyelőközpont gyakorlati szakértelmét és EU-szerte a jogérvényesítési képességet.

3.8

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésével kapcsolatos hatékony és gyors információcserét biztosító elektronikus hálózathoz való hozzáférés minden bűnüldöző szervnek és minden nemzeti IPR-hivatalnak rendelkezésére kell, hogy álljon. Ennek a hálózatnak a felállítását a Megfigyelőközpontnak elsődleges feladatnak kellene tekintenie.

3.9

A szellemi alkotás jogainak birtoklása tárgyában, illetve a hamisítással és kalóztevékenységgel kapcsolatos vádak ügyében folytatott jogviták gyakran nehezen oldhatók meg. A javasolt rendelet 2. cikkének 2. bekezdése szerint a BPHH összegyűjthetné az IPR-vitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, és EU-szerte segíthetne a jogviták rendezésében, anélkül, hogy akadályozná az illetékes bíróságokhoz fordulást.

3.10

A BPHH-nak különösen a kis- és közepes vállalkozásokra és iparágakra szabott támogatást kellene nyújtania, mivel ők esnek gyakran a hamisítás áldozatául, és így gondoskodni lehetne róla, hogy jobban tisztában legyenek jogaikkal. Ahhoz, hogy az Európa 2020 stratégia sikeres legyen, nagyobb figyelmet kellene fordítani az induló vállalkozások és a kkv-k felvilágosítására.

3.11

A BPHH egyes IPR-feladatokkal való megbízásáról szóló rendelet magában foglalja a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítésének kedvező légkör EU-szerte történő javítására, valamint ennek elérése érdekében a vonatkozó információk – köztük az ítélkezési gyakorlat – összegyűjtésére irányuló szándékot is. Ebben a tekintetben fontos, hogy a BPHH összegyűjtse a közös jogkezelő szervezetek gyakorlataival kapcsolatos adatokat és az idevonatkozó, szerzői jogi vitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, hogy tudatában lehessünk a nem megfelelő szabályozás okozta problémáknak, és jobban megérthessük őket.