Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A digitális jártasság és a digitális készségek fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadás javítása (feltáró vélemény)

2011/C 318/02

Előadó: Laure BATUT

2011. január 24-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A digitális jártasság és a digitális készségek fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadás javítása

(feltáró vélemény).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” szekció 2011. június 22-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. július 13–14-én tartott, 473. plenáris ülésén (a 2011. március 16-i ülésnapon) 136 szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   A digitális hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenségek a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekből következnek: sürgetően szükség van a növekedés és a foglalkoztatás fejlesztésére, a válság leküzdésére.

1.2   Annak érdekében, hogy MINDEN polgár kritikus szemmel tekintsen a média különböző csatornáinak tartalmára, szükséges, hogy 1) internet-csatlakozással rendelkezzen; 2) használni tudja az eszközöket; 3) jártas legyen a technológia területén; 4) rendelkezzen képzés során elsajátított felhasználói ismeretekkel; 5) részese legyen a digitális társadalomnak.

1.3   Az e-befogadás megvalósítása során átfogó megközelítést kell alkalmazni, és biztosítani kell, hogy a digitális technológia minden személy emancipációját előmozdítsa, függetlenül a társadalomban elfoglalt helyétől. Az EGSZB úgy véli, hogy az Uniónak és a tagállamoknak a digitális készségek állandó oktatása révén biztosítaniuk kellene a digitális tartalmakhoz való hozzáférését, a munkavállalás érdekében, illetve egyéni célokra, valamint az állampolgári jogok gyakorlása érdekében.

1.4   Az infrastruktúrához és az eszközökhöz való hozzáférést alapvető jognak kell tekinteni.

1.5   Az EGSZB azt szeretné, ha az európai, nemzeti és helyi hatóságok a párbeszéd létező struktúráit felhasználnák arra, hogy a szervezett civil társadalom képviselőivel tartott találkozók során jobban fel tudják mérni a tényleges igényeket.

1.6   A minőség, az innováció, az átláthatóság és a hozzáférhetőség – amelyeket elvárhatunk az általános érdekű szolgáltatásoktól és a közigazgatásoktól Európában és a tagállamokban – mind az e-befogadás alapjai.

1.7   Mivel a digitalizáció széles körben érinti a társadalmakat (1), és mivel 2010-ben a háztartások 30 %-a még nem rendelkezett internet-hozzáféréssel (2), az EGSZB úgy véli, hogy az Uniónak annak érdekében, hogy a polgárok esélyegyenlőségét biztosítsa, ösztönző és vezető szerepet kell betöltenie, valamint hogy e területen mihamarabb harmonizált megközelítést kellene alkalmaznia a tagállamokkal szemben, beleértve a gyakorlatok biztonságossá tételére és az adatbiztonságra vonatkozó követelményeket. Az EGSZB az Unió és a tagállamok közötti koordinációt javasolja

1.8   Az EGSZB általánosságban a következő intézkedéseket tartja szükségesnek:

1.8.1   A cselekvések finanszírozásához:

1.8.2   A készségek elsajátításához kapcsolódóan:

1.8.3   A kiszolgáltatott helyzetben lévők számára történő digitális hozzáférés biztosításához kapcsolódóan:

1.8.4   A munkához való hozzáférésükkel kapcsolatban:

1.8.5   A mindenkire kiterjedő befogadó oktatás területére vonatkozóan az EGSZB azt javasolja, hogy az Unió a következők mellett kötelezze el magát:

2.   Háttér

2.1   Az Európa 2020 stratégia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést tűzte ki célul a válságból való kilábalás érdekében. „Az európai digitális menetrend” (4) akadályként a digitális jártasság és készségek hiányát, a hálózatokkal szembeni bizalomvesztés kockázatát és a számítógépes bűnözés terjedését és a társadalmi kihívások terén elmulasztott lehetőségeket nevezi meg.

2.2   Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja ezt a célkitűzést. Senkit sem szabadna kirekeszteni a digitális technológiákból, szem előtt tartva azt az elsődleges célt, hogy e technológiák utat nyissanak a polgárok személyes kiteljesedéséhez, a társadalmi életben való részvételéhez és önállóságához. (5)

3.   Fogalommeghatározások

3.1   Az e-befogadás

A rigai nyilatkozatnak (6) megfelelően az egyszerre vonatkozik az információs technológiákra, és azok felhasználására annak érdekében, hogy megvalósítsuk a befogadásra vonatkozóan kitűzött, tágabb értelemben vett célkitűzéseket azáltal, hogy biztosítjuk mindenki és minden település részvételét az információs társadalom minden aspektusában.

3.2   Az intézkedések címzettjei

A polgárokat különböző kategóriákba sorolják annak érdekében, hogy az őket célzó támogatásokban részesülhessenek: mindemellett az e-befogadásnak az átfogó megközelítést kell alkalmaznia. Ez a befogadás emberi szempontból feltételezi, hogy a kategóriába sorolt személyeket nem bélyegzik meg, társadalmi téren közös felelősségvállalásra van szükség, ipari és gazdasági szempontból pedig a „mindenki számára történő tervezés”(design for all) koncepciójára, amely a felhasználást, annak kezdeti szakaszától a végéig lefedi.

3.3   A digitális jártasság

A digitális jártasság alapvetően az az eszköz, amely nélkül nem tudnánk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek az eddigi, tág értelemben vett – a polgárok közötti kapcsolódást biztosító – kultúrában rejlenek. Ezen eszköz nélkül csökken a lehetőségünk a másokhoz való közeledésre, vagy új ismeretségek kialakítására.

A digitális jártasság (alfabetizáció), a készségek és a befogadás, elválaszthatatlanok, és együtt az egész társadalomra vonatkozó e-befogadás holisztikus, nem diszkriminatív meghatározását adják.

3.3.1   A befogadás megvalósulásához teljesülniük kell különböző előfeltételeknek:

3.3.2   A digitális társadalom kirekesztettjei közé sorolhatók az idősek, a fogyatékossággal élők, néhány esetben az őket gondozók is, az alacsony jövedelmű, az alacsony képzettségű emberek, mindazonáltal az idősek társadalmi csoportjának egy része képzett és gyakorlott internet-használó annak megjelenése óta, néhány tagállamban a gazdaság fontos motorja. Az EGSZB úgy véli, hogy a cél az emancipáció biztosítása mindenki számára – függetlenül a társadalomban betöltött helyétől – a digitális vívmányok felhasználása révén, amely egyrészt specifikus intézkedéseket, másrészt össztársadalmi megközelítést – amely gazdaságosabb és befogadóbb – jelent.

3.3.3   Az EGSZB úgy véli, hogy az e-befogadás messze nem stabil és lineáris. A technológiák folyamatosan fejlődnek, a munkahelyek bizonytalanná, rugalmassá válnak, a karrierek szétforgácsolódnak. Az e-kirekesztés gyakran egymásra épülő okokra vezethető vissza. A képzés és az ismeretek frissítése a befogadás meghatározó elemei.

3.3.4   Olyan vállalkozások érintettek, amelyeknek pénzügyi nehézségekkel, kompetencia- és/vagy időhiánnyal kell szembenézniük. Az EGSZB szemében az e-befogadásnak előrelátó módon kell működnie, hogy az ikt fejlődése a kirekesztés okainak változásával a lehető legösszehangoltabban menjen végbe.

3.4   A szakemberek e-készségei

Az egész életen át tartó képzés alapvető jelentőségű. A fiatal generációk körében tapasztalt, az e-képesítések megszerzése iránti kezdeti lelkesedés lecsengését követően (7) a képzések elégtelen átláthatósága és a kevésbé előnyös fizetések okoznak problémát. Sürgősen szükség van a jövőbeli szakemberek jobb státusz, kereset és munkafeltételek révén való újbóli motiválására, hogy orvosolni tudjuk a szakemberek és a megfelelő képzések hiányát, és hogy bevonjuk a nehéz helyzetben lévőket. Az ikt-szakemberek maguk után vonják a felhasználókat.

4.   Az eszközök

4.1   Általános hozzáférés

4.1.1   Az ikt-hoz való hozzáférésben mutatkozó különbségek felszámolása és az e-befogadás támogatása érdekében az Unió 2002-ben az elektronikus hírközlő hálózatokra és szolgáltatásokra vonatkozóan bevezette az egyetemes szolgáltatást, és meghatározta a felhasználói jogokat (8). A nyilvános hírközlő hálózatokhoz való csatlakozási kérelemnek elegendő sávszélességet kell biztosítania a működőképes és megfizethető internet-csatlakozáshoz. Ennek nem az a célja, hogy felszámolja a piacot, vagy a tisztességes versenyt, hanem hogy egyensúlyba hozza a gazdasági célkitűzéseket a sürgősen kielégítendő társadalmi igényekkel. Ahogy arra az EGSZB már többször utalt, a piac önmagában nem cél, hanem a polgárok életének a javítására szolgál.

4.1.2   A minőség, az innováció, az átláthatóság és a hozzáférhetőség – amelyeket elvárhatunk az általános érdekű szolgáltatásoktól Európában és a tagállamokban – mind az e-befogadás alapjai. A társadalmi, tehát szükségképp hosszú távú hatékonyság a befogadói „teljesítmény” lényeges eleme. Ez adja az e-befogadás kihívásában rejlő ellentmondást: az idevágó általános érdekű szolgáltatások és általános érdekű szociális szolgáltatások társadalmi hatékonysága, valamint a hosszú távra szóló állami tevékenységek lesznek a befogadási teljesítménynek a lényeges elemei, noha egy olyan területről van szó, ahol a gyors reagálás létfontosságú. Az állami hatóságok feladata, hogy ezt az ellentmondást megpróbálják feloldani.

4.2   Egyenlő hozzáférés mindenki számára

4.2.1   Az egyetemes szolgáltatás biztosításához mielőbb ki kell építeni az Európa egész területére kiterjedő hálózati csatlakozást, a nagysebességű szélessávú szolgáltatásokat és a digitális hozadék haszonná alakítását (9).

4.2.2   Márpedig a hozzáférésben és az ikt használatában továbbra is egyenlőtlenségek mutatkoznak, amelyek a már létező gazdasági és szociális egyenlőtlenséget tükrözik. A digitális technológiát használó polgárok gyakran azok közül kerülnek ki, akik rendelkeznek a szükséges eszközök beszerzéséhez, és az elvárt kompetenciák elsajátításához szükséges eszközökkel.

5.   Az alapvető digitális kompetenciák elsajátítása

A digitális jártasság kialakítása

A célközönségek csupán akkor nyernek hozzáférést a digitális kompetenciához, ha a következő három feltétel teljesül: igény, érdeklődés és (pénzügyi vagy egyéb) eszközök megléte.

5.1   Az idősek

5.1.1   Az idősek egyre bővülő társadalmi csoportja (10) kis mértékben használja az ikt-kat.

5.1.2   Az egyedül élők számára a digitális jártasság létfontosságú kapcsolatot jelenthet. Az általános érdekű szociális szolgáltatások tényleges feladatává válhatna például telefonos összeköttetések/egyszerű gombnyomással működő segélyhívó szolgáltatások ésszerű költségek melletti általános bevezetése, amely a veszélybe kerülő polgárokat mentené meg. Az e-egészségügy kiterjedt szerepet fog játszani (11); minden olyan elv, amelyet az EGSZB be kíván tartatni a digitális technológiák felhasználóival, általánosan érvényes, és alkalmazható az egészségügy és a szociális ellátások területére.

5.1.3   Az Uniónak ki kell használnia Az aktív időskor éve (2012.) és az innovációs partnerségek nyújtotta lehetőségeket annak érdekében, hogy érvényre juttassa az ikt befogadást elősegítő közvetítő szerepét, amelyet a generációk között (a tanulás terén) betölt, és amelynek célja az idősek elszigeteltségének leküzdése és életfeltételeik javítása.

5.2   A fogyatékossággal élők

Az ikt-k megkönnyíthetik a fogyatékossággal élő személyek számára, hogy másokkal egyenlő mértékben vegyenek részt a társadalomban. (12) A feltételek ugyanazok, mint a társadalom többi tagja számára: a célok kitűzése, a tanulási folyamat során való támogatás, hozzáférhető és a célközönséghez igazított szoftverek és hardverek, hozzáférhető és könnyen használható gépek, és különösen az intelligens közlekedési rendszerek (13). A digitális jártasság a fogyatékkal élő személyek szempontjából egy „általános érdekű szolgáltatás” szerepét tölti be. A fogyatékosság valamennyi típusa esetén nyújtott segítség hozzájárulhat a jobb társadalmi beilleszkedéshez. A nem kormányzati szervezetek munkáját el kell ismerni, és a közhatóságokéval össze kell hangolni.

5.3   Az alacsony keresettel rendelkező személyek

5.3.1   A digitális hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenségek a nők és férfiak, a többfős háztartások és egyedülálló nők, a városok és vidéki, illetve szigeti térségek, a gazdag és kevésbé fejlett országok közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekből következnek. Ezeket a lehető legnagyobb számú polgár bevonása érdekében egyértelműen le kell küzdeni.

5.3.1.1   A bevándorlók, illetve a kisebbségi csoportok még hátrányosabb helyzetben vannak. Az ő érdeklődésükre számot tartó szoftvereket nem gyártanak.

5.3.2   Az EGSZB úgy véli, hogy az ingyenes nyilvános internetes hozzáférés megszervezése a városok kiemelt csomópontjain, valamint a Web 2.0-s nyilvános adatokhoz és a nyílt forráskódú szoftverekhez való hozzáférés lehetővé tenné a munkakeresést és a kommunikációt. A fix pontok továbbra is fontosak a képzés támogatásához. Ezt a szerepet a hatóságoknak, a szolgáltatóknak és a szövetségeknek közösen kell betölteniük.

5.3.3   Az infrastruktúrához és az eszközhöz való hozzáférést alapvető jognak kell tekinteni: a képzések, az ismeretek és tapasztalatok átadása minden életkorban és élethelyzetben fontos a digitális jártasság kialakításához.

5.4   Az alacsony képzettségű személyek

5.4.1   Az EGSZB úgy véli, hogy ezeket az embereket is érdekeltté kell tenni a digitális jártasságban, a telefonhoz és a médiához kapcsolódó speciális eszközök segítségével.

5.4.2   A tanító eszközök használata, illetve a játékos kezdés segítségével elkerülhető, hogy elveszítsék kedvüket. Az EGSZB úgy véli, hogy az iskolában rosszul teljesítő gyermekeket a „smart phone” (okostelefon) segítségével lehetne felzárkóztatni, melyre új íróeszközként tekintenének. Az alapvető oktatáshoz való hozzáférés mind a fiatalok, mind a felnőttek esetében kezdődhetne olyan fejlesztő szoftveres játékokkal, amelyek hasonlítanak a logikai játékokhoz.

5.4.3   Egy digitálisan befogadó Európai Uniónak kulturális tartalmakkal kiegészített internetre van szüksége. A kultúra az, amit az európaiak leginkább elismernek közös értékként. Az EU-nak meg kell valósítania a kulturális önkifejezés sokféleségét a digitális menetrenddel kapcsolatos valamennyi kezdeményezésben (14). A kulturális tárgyak digitalizálása lehetővé teszi a leghátrányosabb helyzetben lévők számára, hogy – anyanyelvükön – hozzájuthassanak ahhoz a tudáshoz, amely része a társadalmi beilleszkedést és a személyes kibontakozást elősegítő ismeretanyagnak.

5.5   A kisebbségek

5.5.1   Az EGSZB azt szeretné, ha az e-befogadás lehetősége a népesség e rétege számára is lehetővé válna, legyen szó bevándorlókról vagy nem bevándorlókról, például a romákról. Az érintett személyek nem analfabéták, de nem ismerik befogadó országuk nyelvét, sem pedig kultúráját. A számítógép-használat nehezen oldható meg számukra. A nők gyakran még kevésbé tájékozottak és még hátrányosabb helyzetben vannak.

5.5.2   Az IMI példája (15), amely egy az EU nemzeti hatóságai közötti kommunikáció megkönnyítésére szolgáló többnyelvű elektronikus alkalmazás, alapként szolgálhatna más szociális alkalmazások számára, melyek célja az Európai Unióban tartózkodók, illetve a polgárok tanulásának fejlesztése, valamint az e-tanuláshoz való hozzáférésük lehetővé tétele.

5.5.3   Az 5. fejezetben említett valamennyi csoport számára a szociális hálózatok szerepe kiemelkedő lehet, amennyiben tudatosan alkalmazzák azokat. Az internet-kávézókat, amelyek egyébiránt fontos szerepet játszanak a fiatalok körében digitális érdeklődésük és készségeik kialakítása szempontjából, jobban hozzáférhetővé lehetne tenni, például a helyi önkormányzatok által támogatott bonok segítségével.

5.6   És végül a vállalkozások

5.6.1   A kkv-k, amennyiben elsősorban nem digitális tevékenységgel foglalkoznak, kirekesztett helyzetbe kerülhetnek. A használat betanulásához szükséges idő hiánya, a hagyományok és a pénzügyi nehézségek súlya, az informatikai eszközök használatának elavult megközelítése hátrányosan érinthetik a vállalkozások irányítását, azok folyamatait, illetve alkalmazottait. Elszalaszthatják emiatt a Cloud computing  (16) nyújtotta digitális irányítási lehetőségeket is. Mivel ez hátrányosan érintheti termelékenységüket is, meg kell találni az integrációjukhoz szükséges eszközöket.

6.   A digitális kompetenciák kialakítása minden polgár esetében, a szociális és társadalmi kihívások kezelése érdekében

6.1   Oktatás és képzés  (17)

6.1.1   A későbbi beilleszkedés óvodáskorban kezdődik.

Az inkluzív digitális neveléshez való egyenlő hozzáférés valamennyi iskolában, minden gyermek számára, beleértve a fogyatékkal élőket, az elszigetelt gyermekeket, a nehézségekkel küzdő családok gyermekeit is, növeli a gyermekek felnőttkori autonómiáját. A tanári felügyelettel használt oktató játékok, táblagépek, az e-könyv általánossá válása, a szociális hálózatok használata az általuk nyújtott új tanulási formáknak köszönhetően a leghátrányosabb helyzetű tanulók bevonását is lehetővé tehetné.

6.1.2   A képesítések és diplomák megszerzése, valamint a digitális szakmák választása európai képzési referenciákra kell, hogy támaszkodjon, főként az új, digitális társadalomhoz kapcsolódó szakmák vonatkozásában. Néhány szakma esetében régebbiek átminősítéséről van szó, más esetekben nem. Létre lehetne hozni a digitális készségek nyílt európai jegyzékét, mely meghatározná az európai diplomák kiadásának feltételeit, megkönnyítve ez érintettek mobilitását. Az EGSZB úgy véli, hogy azok az intézkedések, amelyek lehetővé teszik az európai diákok számára a minőségi társadalmi-szakmai státusz elérését, csökkenthetnék a digitális szakmáktól való idegenkedésüket.

6.1.3   Az európai ösztönzésnek minden típusú digitális oktatásra ki kell terjednie nemzeti, regionális, illetve helyi szinten, és magában kell foglalnia a felnőttek és az oktatók képzését, akiknek a munkafeltételeit a megváltozott körülményekhez kell hozzáigazítani.

6.2   Egész életen át tartó tanulás, egész életen át tartó e-tanulás

6.2.1   Az érintett csoportok egy része célzott kampányokkal érhető el. A digitális világból kirekesztettek számára fontos a kísérleti tudás átadása, a részvételi módszerek pedig az elméleti oktatás mellett egyszerre jelentik a képességek kibontakoztatását és a beilleszkedés lehetőségét. Különösen a munkanélkülieknek, az aktív korúaknak, az időseknek és a társadalmilag kirekesztett személyeknek, akik munkát keresnek, foglalkoztathatókká kell válniuk, és társadalmi kompetenciákra van szükségük.

6.2.2   Vállalati tevékenységek

A „digitális gazdasági útlevél” megszerzése az ikt-kkal kapcsolatban megszerzett standard üzleti képesítés után a jövőben szükséges lehet egy vállalkozás létrehozásához.

Az alkalmazottak ikt-kre vonatkozó belső képzését belső megállapodások által szintén általánossá kell tenni, hiszen ez hozzájárul az e-integrációhoz és lehetővé teszi hosszabb idejű munkában tartásukat, valamint a vállalat termelékenyégének növelését.

6.2.3   Hatósági tevékenységek

A nemzeti és helyi szintű digitális fejlesztési politikákat kezdettől fogva inkluzívként és nem diszkriminatívként kell felfogni.

A strukturális alapok alkalmazása tekintetében a hatóságok feladata annak meghatározása, hogy összességében mely innovatív tevékenységek fontosak a vállalkozásnak, valamint hogy melyeket lehet valamennyi érdekelt fél számára a legjobb áron biztosítani.

Az EU-nak és tagállamainak európai keretet kell javasolniuk az informatikával kapcsolatos foglalkozások szakmaiságának fejlesztésére.

6.3   A tartalmak kidolgozása

6.3.1   A tartalmak fontossága miatt a képzések, az oktatás és a kultúra meghatározását nem szabadna a piacra bízni.

6.3.2   A nemzeti szintű hatóságoknak kellene meghatározniuk az alapvető tartalmakat, megkönnyíteniük a távképzés menetét, valamint az Európai Unióval közösen meghatározniuk az európai szinten elismert diplomák kiadásának hasznos elemeit. A felhasználók véleményének figyelembevétele alapvető fontosságú a valódi igények meghatározása céljából.

6.3.3   A rugalmas tartalmak és a multimédiák elengedhetetlenek ahhoz, hogy az érintett személy digitális környezete folytonosságot alkosson („a tudás internete”), mindezt a fogyatékkal élők hozzáférésének tiszteletben tartása mellett.

6.3.4   Azon országok polgárai, amelyek nyelvét külföldön kevesen beszélik, egyenlőtlen helyzetben vannak az internetes kínálat területén. Az Európai Uniónak és az érintett tagállamoknak ügyelniük kell arra, hogy biztosítva legyen kultúrájuk tiszteletben tartása, valamint minőségi tartalmak nyelvükön történő terjesztése.

6.3.5   A szociális hálózatok tartalmát a felhasználók hozzák létre. Ezt az eszközt fel lehetne használni arra, hogy – a szerzői jogok tiszteletben tartása mellett – odavonzza a digitális nehézségekkel küzdő felhasználókat.

7.   Biztonság nyújtása a bizalmatlanság leküzdése érdekében

7.1   A felhasználók jogai

7.1.1   Az EGSZB olyan intézkedéseket szeretne, amelyek növelik bizalmat, valamint szavatolják valamennyi célközönség, a digitális környezet és az online tranzakciók biztonságát, ahogyan az a 7. kutatási és fejlesztési keretprogramban (21) szerepel.

7.1.2   Fontolóra lehetne venni olyan tartalmak beépítését a weboldalakba, amelyek saját védelmük érdekében emlékeztethetik a felhasználókat az egyszerű óvintézkedésekre (22). Az iskolákban a középiskolai szinttől kezdve az olyan füzetek, mint az Európai Bizottság által kiadott eYou Guide –To your rights online  (23) nagy segítséget nyújthatnak a sebezhető fiatal közönség figyelmének felkeltésében, valamint a digitális eszközök károkozás nélküli használatához szükséges reflexek elsajátításában.

7.1.3   Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Adatvédelmi Biztosnak az EUMSZ 16. cikkében megállapított tevékenységét, valamint a G29 szerepét jobban kellene tudatosítani a polgárok szemében.

7.1.4   Az EGSZB a felhasználók méltóságának megőrzése mellett száll síkra olyan európai jogszabályok (24) megteremtése által, amelyek megfelelnek az Alapjogi Charta elveinek, mivel tiszteletben tartják következő jogaikat:

7.1.5   Arra is emlékeztet, hogy már jelenleg is léteznek olyan nemzeti és nemzetközi fogyasztói charták (25), amelyek tartalmazzák a digitális felhasználók alapvető jogait azok szavatolása érdekében. Az Európai Parlament hasonló charta kidolgozását sürgeti. Az EGSZB azt szeretné, ha az Európai Bizottság digitális menetrenddel kapcsolatos közleményében (26) bejelentett európai uniós internetes jogok kódexéről minél hamarabb párbeszéd kezdődne a fogyasztói szervezetekkel, valamint az európai szociális partnerekkel.

7.2   Az Európai Parlament egy „ötödik szabadság” elismerése mellett száll síkra, amely lehetővé teszi a tartalmak és ismeretek szabad áramlását a hálózatokon. Az EGSZB úgy véli, hogy ennek szavatolnia kellene a felhasználók és a szellemi tulajdon biztonságát. A gazdasági és ipari adatok biztonságára is szükség van. A „grids” (intelligens hálózatok) és a „cloud computing”, amelyek egyidejűleg számos digitális szereplőt mobilizálnak, speciális védelmi módszereket igényelnek, amelyeket a vállalkozások, különösen a kkv-k és a mikrovállalkozások rendelkezésére kellene bocsátani.

7.3   Az e-kormányzás (27) javítása, főként a hivatalos eljárások egyszerűsítése, biztonságosabbá tehetné ezeket mindenekelőtt az idős emberek számára, figyelembe véve, hogy az e-demokrácia bár lehet inkluzív, nem hathat hátrányosan magára a demokráciára, gyakorlatait pedig alá kell rendelni a fentebb említett elveknek.

8.   Munkahelyteremtés

8.1   A valamennyi polgárra kiterjedő e-befogadás valószínű következménye az alkalmazottak számának növekedése és a fejlődés. A válság, a demográfiai helyzet és a munkanélküliség növekedése, a bizonytalanság nem segítik elő a készségek fejlesztését, sem a munkavállalók, sem a munkáltatók szempontjából. A bizonytalan munkakörülmények és az elszigeteltség megszüntetése előfeltétele a főleg digitális képzettség előmozdításának és a befogadó munkaerőpiachoz (28) való hozzáférésnek, hiszen a képzett és képzetlen személyek közötti távolság egyre nő. A szociális, főként ágazati párbeszéd (29) és a közpolitikák keretében feltétlenül arra kell törekedni, hogy a hátrányos helyzetű csoportok digitális készségei fejlődjenek, és így az érintettek munkahelyhez jussanak.

8.2   A digitális képzésben részt vevő csoportok beilleszkedésük érdekében új foglalkoztatási ágazatok felé fordulnak. Az egyes tagállamok foglalkoztatásért felelős ügynökségei képesek kell, hogy legyenek arra, hogy felhívják rájuk a figyelmet különböző területeken, EU-s szintű elismerésük megkönnyítése érdekében.

8.3   A munkafelügyeleti testületeket valamennyi tagállamban modernizálni kell.

8.4   Az átfogó megközelítés, valamint az európai tevékenységek közötti szinergia az e-befogadás sikerességének kulcsai az Európai Unióban. A végfelhasználó digitális anyagainak nagy része import által érkezik az Európai Unióba, gyártásának feltételei pedig nem ismeretesek az európaiak számára. A hozzáférhetőség a polgár számára azonban az általa használt eszközök technológiájának függvénye, főként a hátrányos helyzetű csoportok esetében, és különösen az idős és fogyatékkal élő emberek tekintetében. A jó hozzáférést biztosító design-t és funkcionalitást kell előnyben részesíteni, valamint a tartalomhoz jól illeszkedő szoftvereket, hogy azok az inkluzív digitális jártasság aduivá válhassanak, melyet a világszintű követelmények tiszteletben tartása mellett európai megközelítések alapján határoztak meg; a kereskedelmi megállapodásokba pedig megfelelő feltételeket kell belefoglalni.

8.5   Ehhez befektetésekre van szükség valamennyi területen, főként a nyilvánosságra irányuló szolgáltatások terén. Amennyiben ez nem valósul meg európai szinten, mások fogják megteremteni, az európai vállalkozások pedig elveszítik piacaikat és munkahelyeiket. Az EU jelenlegi célkitűzése, hogy a GDP 3 %-át fordítsa K+F-re. Az EGSZB úgy véli, hogy ennek kivitelezésére sürgősen szükség van. Minden hátrányos helyzetben lévő csoportnak szüksége van a haladásra.

9.   A tevékenységek finanszírozása

9.1   A kialakítandó politikáknak el kell kerülniük, hogy a jelenlegi e-befogadottak digitális tekintetben mégis marginalizálódjanak. Az ehhez az alapvető kihíváshoz az Unió számára szükséges költségvetést hosszú távon kell kialakítani, a lánc elejétől (K+F & I) a lánc végéig (végfelhasználók), olyan pénzügyi tartalékokkal, amelyek lehetővé teszik a válságok hatásainak kiegyensúlyozását. Amikor a nemzeti költségvetéseknek nincs további mozgásterük a kiadásaik csökkentése végett elvégzett kurtítások miatt, minden százalék döntő fontosságú lehet.

9.2   Bármely digitálisan kirekesztett célközönség befogadása történhet a megfelelő támogató szolgáltatások strukturált európai piacának kialakítása által, esetleg task force formájában, amely méretgazdaságossági hatással járna.

9.3   A finanszírozás érintené Európa teljes területének infrastruktúrával történő lefedését, a kutatást és a technológiai innovációt, a tartalmakat, a szociális innovációt a kirekesztett csoportok számára, az e-tanulást, a készségek munkahelyekre váltását, a civil társadalom, a vállalkozások, a nemzeti, területi, helyi közszereplők kezdeményezéseit.

9.4   A támogatások összeadódása segítségével fel lehetne számolni a kirekesztés szintén halmozott okait, fel lehetne vállalni az energetikai költségeket, a helyiségek költségeit, a tartalmak meghatározását, megfelelő anyagokat lehetne létrehozni, illetve meg lehetne határozni a megfelelő oktatást.

9.5   Az e-befogadással kapcsolatos intézkedéseket (adminisztráció, tevékenységek, ellenőrzés) az EGSZB szerint meg kellene említeni az Európai Bizottság éves jelentésében és meg kellene vitatni a szociális partnerekkel. A polgárokat az e-befogadás felé orientáló intézkedéseket széles körben kellene terjeszteni.

9.5.1   A nemzeti politikák végrehajtásának előőrsét jelentő területi szereplőknek 1) helyi szintű ütemterveikben figyelembe kell venni a digitális prioritásokat és az ESZA-hoz kell fordulniuk, 2) tudatosítaniuk kell a felelősökben az általuk képviselt társadalmi csoportok digitális szükségleteit, 3) fel kell hívniuk a célcsoportok figyelmét az olyan helyi eszközökre, mint a helyi televízió, 4) a civil szervezetek képviselőivel szervezett üléseken ki kell kérdezniük azokat saját szükségleteikről.

9.5.1.1   Az EGSZB sajnálja, hogy a társadalmi és a civil párbeszéd, mind európai, mind nemzeti szinten nem igazodik az élet minden területét átható e-társadalom struktúrájához, holott a hátrányos helyzetű csoportoknak időre, következetességre, és a decentralizált tevékenységek szavatolására van szüksége.

9.6   A vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy a digitális feltételek által fejlődhessenek, valamint érzékennyé kell tenni a fejlesztőket és az alkotókat mind általános értelemben, mind pedig a különböző fajta fogyatékosságok szempontjából („mindenki számára történő tervezés” (design for all), beleértve az e-hozzáférést is).

9.7   A finanszírozás módszerei

9.7.1   Az Európai Szociális Alap: A 2014–2020-as időszakra az Európai Bizottság (11. és 12. kiemelt intézkedés) alapok rendelkezésre bocsátását tervezi a tagállamok számára az ESZA-n keresztül az e-befogadás célkitűzéseinek megvalósítására. Az EGSZB úgy véli, hogy egyre fontosabb a költségvetési jogcímek közötti összes lehetséges szinergia megtalálása.

9.7.1.1   Az EGSZB megkérdőjelezi az addicionalitás elvének létjogosultságát a strukturális alapok odaítélése során, mivel a jövőbeni tét nagy egy olyan időszakban, amikor számos közszereplő kemény költségvetési problémákkal küzd, és amikor a digitális szakadék áthidalása nem várathat magára. Azt szeretné, ha megvizsgálnák a közvetlen odaítélés lehetőségeit.

9.7.2   Az EGSZB azt javasolja, hogy az e-befogadás megvalósítása érdekében keressenek új finanszírozási módszereket:

9.7.3   Az alapok felhasználásának ellenőrzése (32) minden esetben alapvető fontosságú lenne ahhoz, hogy a támogatások hatékonyak legyenek. A szociális partnereket be kell vonni az ellenőrzés különböző formáiba. Az ESZA esetében már léteznek utókövetési bizottságok. A PPP-k esetében, melyeket megfelelő európai keretben lehetne elképzelni, új nézőpontokat lehetne kialakítani a végső költség tekintetében, mind az adófizető, mind a felhasználó szempontjából, az általános érdekű szolgáltatások, az általános gazdasági érdekű szolgáltatások és az általános érdekű szociális szolgáltatások szabályainak megfelelően. Ezt csak megfelelő európai uniós keretben lehetne elképzelni (33).

9.7.4   Az EGSZB úgy véli, hogy nem elég általánossá tenni a hozzáférést és az egyetemes szolgáltatás átviteli sebességét hozzáigazítani a technológiai fejlődéshez, valamint megismétli javaslatát (CESE 1915/2008 vélemény), melynek alapján a következőkre lenne szükség:

(1)  HL C 116., 2001.4.20., 30. o.; HL C 77., 2009.3.31., 60. és 63. o.; HL C 175., 2009.7.28., 92. o.; HL C 317., 2009.12.23., 84. o.; HL C 128., 2010.5.18., 69. o.; HL C 255., 2010.9.22., 116. o.; HL C 48., 2011.2.15., 72. o.; HL C 54., 2011.2.19., 58. o.; HL C 107., 2011.4.6., 44. o. és 58. o.; HL C 218, 2011.7.23., 130. o.

(2)  Lásd: Eurostat-STAT10/193, 2010. december 14.

(3)  Edutainement – a tevékenység angol megnevezése.

(4)  COM(2010) 245 végleges/2, HL C 54., 2011.2.19.

(5)  EU, 2009. november 18-i miniszteri nyilatkozat, Malmö (Svédország).

(6)  EU, „Az ikt-k a befogadó társadalomért” című, Rigában (Lettország), 2006. június 11-én elfogadott miniszteri nyilatkozat, 4. o.

(7)  Vö.: Insead, „The school of the world”(A világ iskolája), idézte Richier úr (Vállalkozáspolitikai és ipari főigazgatóság) a 2011. március 28-i meghallgatáson.

(8)  2002/22/EK irányelv.

(9)  HL C 94., 2002.4.18; HL C 110., 2006.5.9; HL C 175., 2007.7.27; HL C 224., 2008.8.30; HL C 175., 2009.7.28; HL C 128., 2010.5.18; HL C 44., 2011.2.11; HL C 54., 2011.2.19; HL C 107., 2011.4.6., 53. o.

(10)  HL C 44., 2011.2.11., 17. o.; HL C 77., 2009.3.31., 115. o.; HL C 74., 2005.3.23., 44. o.

(11)  HL C 317., 2009.12.23., 84. o.

Lásd: EHTEL, European Health Telematics Association (Európai Egészségügyi Telematikai Szövetség).

(12)  COM(2010) 636 végleges, A fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt az EU 2010. december 23-án ratifikálta.

(13)  HL C 277., 2009.11.17., 85. o.

(14)  Az Unesco a kulturális sokféleség támogatásával kapcsolatos egyezménye, 2005.10.20., hatályba lépett 2007. március 18-án; Az EP 2010.05.05-i állásfoglalása az új európai digitális menetrenddel kapcsolatban.

(15)  IMI, COM(2011) 75 végleges, 2011.02.21. – Együttműködés és Európa/Gazdasági fejlődés és foglalkoztatás, www.ec.europa/imi-net.

(16)   Cloud computing: információs technológiák használata azzal a céllal, hogy a termékek szállítása, a szolgáltatások nyújtása illetve az adatkezelés valós időben történjen az interneten, a vállalkozáson belül (private) vagy kívül (public), illetve ezek ötvözeteként. Lásd az EGSZB TEN/452 számú, kidolgozás alatt lévő véleményét.

(17)   e-tanulás: új technológiák, a multimédia és az Internet használata az oktatás és képzés minőségének javítása érdekében, a forrásokhoz és szolgáltatásokhoz való távoli hozzáféréssel, valamint együttműködés és cserék segítségével. (az Európai Bizottság meghatározása – E-tanulással kapcsolatos kezdeményezés).

(18)  HL C 218, 2011.7.23., 130. o.

(19)  HL C 107., 2011.4.6., 58. o. COM(2010)521 végleges.

(20)  Alex Türk, a franciaországi Informatikai és Szabadságjogokkal Foglalkozó Nemzeti Bizottság elnöke: „La vie privée en péril, des citoyens sous contrôle” (Veszélyben a magánélet, ellenőrzött polgárok), in: Ed. O. Jacob, 2011; travaux du G29, groupe de travail rassemblant les représentants de chaque autorité indépendante de protection des données nationales (AG 29 csoport, a nemzeti adatvédelemmel foglalkozó független hatóságok képviselőinek munkacsoportja munkái) 1995.10.24-i irányelv, 29. cikk.

(21)  Hetedik (2007–2013) kutatási és fejlesztési keretprogram, 1982/2006/EK határozat, 2006.12.18.

(22)  A G29 csoport véleménye az internetes szociális hálózatokról, 2009.06.12., 5. fejezet, 8. pont: olyan technológiák kifejlesztése, melyek célja a magánélet védelme.

(23)  www.ec.europa.eu/eyouguide.

(24)  Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az új európai digitális menetrenddel kapcsolatban: 2015.eu, a 29. pont szerint számos tagállam még nem írta alá az Európai Tanács internetes bűnözéssel kapcsolatos konvencióját.

(25)  DOC No: 3708 INFOSOC, 2008 március – A fogyasztói jogok chartája a digitális területen.

(26)  COM(2010) 245 végleges, 4. tevékenység.

(27)  Malmöi Nyilatkozat, 2009.

(28)  Az ETUC, BUSINESS EUROPE, CEEP, UEAPME közötti keretszerződés, 2010.

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról (2008/C 111/01).

(30)  A konzultációt 2011. május 2-án indították el.

(31)  Európai Parlament, Podimata Jelentés a pénzügyi tranzakciók megadóztatásáról – 529 szavazattal 127 ellenében, 18 tartózkodás mellett (2011. március 8–9).

(32)  HL C 132., 2011.05.03., 8. o.

(33)  HL C 48., 2011.2.15., 72. o.

(34)  HL C 175., 2009.7.28., 8. o.