Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi rendeletre az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012–2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról

(COM(2011) 71 végleges – 2011/0045 (NLE))

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi határozatra az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012–2013)

(COM(2011) 72 végleges – 2011/0046 (NLE))

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi határozatra az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, közvetett cselekvések útján megvalósuló egyedi programról

(COM(2011) 73 végleges – 2011/0043 (NLE))

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat tanácsi határozatra az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012–2013) végrehajtására irányuló, a Közös Kutatóközpont által közvetlen cselekvések útján végrehajtandó egyedi programról

(COM(2011) 74 végleges – 2011/0044 (NLE))

2011/C 318/21

Előadó: Gerd WOLF

2011. március 22-én a Tanács úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2011. június 23-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. július 13–14-én tartott 473. plenáris ülésén (a július 14-i ülésnapon) 92 szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   A maghasadással működő fukushimai reaktorblokkok cunami által kiváltott balesete és annak következményei jól mutatják, hogy mennyire érzékenyek az ilyen reaktorok a vészhűtő rendszerek kiesésére. Ami a technológia további alkalmazását illeti, az eset már tagállami energiapolitikai döntésekhez vezetett, és társadalmi vitát gerjesztett. Az Euratom kutatási-fejlesztési keretprogram (a 2012–2013-as időszak) itt tárgyalt kutatási és fejlesztési céljait illetően ezeket újra kell értékelni. A további megjegyzéseket ez a szempont határozza meg.

1.2   Az EGSZB számos okból úgy véli, hogy a nukleáris technológiákról, azok használatáról és következményeiről rendelkezésre álló tudásanyagot meg kell őrizni és bővíteni kell. Az Euratom kutatási és fejlesztési keretprogram az erőforrások összekapcsolását összehangoló funkciója és a közös erőfeszítések integrálása folytán jelentős európai többletértéket nyújt ehhez.

1.3   Az EGSZB ezért a következőket ajánlja:

1.4   Bár az EGSZB-nek a számára rendelkezésre álló dokumentumok alapján az a benyomása, hogy az Európai Bizottság javaslatai és tervei a fenti ajánlásoknak már messzemenően eleget tesznek, mégis azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, hogy az új helyzetre való tekintettel a forrásokkal való ellátottság elegendő-e, és hogy egyes témaköröket nem kellene-e jobban támogatni.

1.5   Egyéb ajánlásainak figyelembevételével az EGSZB támogatja az Euratom kutatási és fejlesztési keretprogramot és eszközeit mint az Európai Kutatási Térség lényeges elemeit.

2.   Az Európai Bizottság közleménye

2.1   Az Európai Bizottság közleménye több különböző dokumentumot foglal magában, amelyek a 2012–2013-as Euratom-programra vonatkozó rendeletre, illetve tanácsi határozatra tartalmaznak javaslatot. Az, hogy erre az időszakra egyáltalán szükség van új határozatokra, illetve rendeletekre, abból adódik, hogy az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja (2007–2013), illetve az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) kutatási és képzési intézkedésekre vonatkozó hetedik keretprogramja (2007–2011) eltérő időszakot foglal magában. Most tehát át kell hidalni a kétéves időtartam-különbséget.

2.2   Az Európai Bizottság által előterjesztett négy dokumentum lefedi az összes ehhez szükséges szempontot, melyek a következők:

Ez a négy dokumentum a mellékletekkel együtt több mint 120 oldalt tesz ki, ezért a tartalmukat itt még vázlatszerűen sem tudjuk visszaadni, sem minden szempontból kommentálni.

2.3   A témát tekintve az EU által a magfúzió (súlypontban az ITER-rel), a maghasadás és a sugárvédelem területén támogatandó kutatási munkákról van szó. Az Európai Bizottság szükségesnek tekinti, hogy ezek a kutatási munkák az előttünk álló kétéves időszakban ésszerűen a 2007–2011-ben sikeresen elvégzett tevékenységekre épülhessenek, és azokat vigyék tovább.

2.4   Az erre előirányzott kifizetések összesen mintegy 2 560 millió eurót tesznek ki, melyből a legnagyobb rész az ITER-hez kapcsolódó fúziós programra esik.

3.   Általános megjegyzések

3.1   Fukushima – új helyzetből kell kiindulni

Az Európai Bizottság fenti dokumentumai a fukushimai események előtt készültek. Tekintve a cunami hatásait az ottani maghasadásos erőműblokkokra, az általuk okozott károkat és azok hatását a lakosságra és a környezetre, az EGSZB szükségesnek tartja, hogy az Euratom kutatási és fejlesztési keretprogramjának itt tárgyalt kutatási és fejlesztési céljait ebből a szempontból is szemléljék és átértékeljék azzal a céllal, hogy adott esetben módosítsanak kialakításán. A kizárólag a kutatásra és fejlesztésre vonatkozó jelen vélemény ezért nem csupán arról szól, hogy az Euratom kutatási és fejlesztési keretprogram, illetve az általános 7. kutatási és fejlesztési keretprogram eltérő időkeretét össze kell hangolni egymással.

3.1.1   Az EGSZB ugyan korainak tartja, hogy ebből máris általános energiapolitikai következtetéseket vonjanak le, de tiszteletben tartja azon tagállamok döntését, amelyek az elővigyázatosság elve alapján úgy határoztak, hogy a jövőben a maghasadást nem használják energiaforrásként. Üdvözli, hogy Fukushima témáját az EU szintjén is tárgyalják (1) és felvették az energiapolitikai napirendbe, még ha a Lisszaboni Szerződés alapján minden tagállam maga dönthet is arról, hogy milyen energiaszerkezetet részesít előnyben.

3.2   Az Euratom kutatási és fejlesztési keretprogramja

Az elsődlegesen az energiakutatást szolgáló Euratom kutatási és fejlesztési keretprogram (2) kiegészíti az általános kutatási és fejlesztési keretprogramban szereplő energiakutatást, amely mindenekelőtt a megújuló energiahordozók és más, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia-előállításra alkalmas nemnukleáris technológiák kutatásával és fejlesztésével foglalkozik. Így az EU-n belül a fenntartható energiaszerkezethez hozzájáruló valamennyi technológiának és ezek tulajdonságainak a kutatására és értékelésére sor kerül.

3.3   Európai többletérték

Az EGSZB számos okból (lásd alább) úgy véli, hogy a nukleáris technológiákról, azok használatáról és következményeiről rendelkezésre álló tudásanyagot feltétlenül el kell mélyíteni. Az Euratom kutatási és fejlesztési keretprogram összehangoló funkciója, az erőforrások összekapcsolása és a közös erőfeszítések integrálása folytán jelentős európai többletértéket nyújt ehhez. Alábbi ajánlásainak figyelembevételével az EGSZB teljes mértékben támogatja az Euratom kutatási és fejlesztési keretprogramot és eszközeit mint az Európai Kutatási Térség lényeges elemeit. (3)

3.4   A biztonságtechnikai kutatás és a szakismeretek megőrzésének elsődlegessége

Függetlenül attól, hogy a tagállamok és az EU a jövőben milyen döntéseket hoz az energiatermelésre használt maghasadási technológia jövőbeli alkalmazásáról, az EGSZB szerint már csak

miatt is feltétlenül szükséges, hogy az EU-n belül intenzíven továbbfejlesszék és továbbra is hozzáférhetővé tegyék a biztonsági kérdésekkel és az azok alapjául szolgáló technológiákkal kapcsolatos ismereteinket. A teljes körű tudásról való lemondás veszélyes struccpolitika lenne. Ezért – és annak elkerülése érdekében, hogy az ezekkel a technológiákkal és hatásaikkal kapcsolatos tudás általánosan feledésbe merüljön – különösen fontos, hogy az ehhez szükséges tudományos és technológiai szakember-utánpótlást kellő számban, módszeresen és folyamatosan kiképezzék és támogassák.

3.5   Maghasadás

A maghasadási technológiát illetően az EGSZB különösen a biztonsági szempontból lényeges pontokat emeli ki:

3.6   A szabályozott magfúzió

A fúziós program kezdettől fogva (6) elsősorban e technológia jelentős biztonsági előnyei (igen alacsony tüzelőanyag-készlet szükséges, nem kell vészhűtés, nincs láncreakció, nincsenek hasadási termékek és aktinidák) és egyéb előnyei miatt kapott támogatást. Az elért haladás lehetővé tette egy jelentős (500 MW-os) fúziós teljesítményű létesítmény (az ITER) megépítését. Bár a fúziós reaktorok az ismeretek jelenlegi szintje és a támogatások jelenlegi mértéke alapján csak az évszázad második felében járulhatnak majd hozzá az energia-előállításhoz, és bár még jelentős kutatásokra és fejlesztésekre van szükség, amíg ebből használható energiaforrás válik, a szabályozott magfúzió az egyetlen olyan ismert energetikai lehetőség – méghozzá világszerte rendelkezésre álló és gyakorlatilag korlátlan potenciállal –, amelyet ma még semmilyen módon nem hasznosítanak. (7) Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy ezt a programot állítsák előtérbe. Több extrapoláció egyöntetű eredménye szerint a globális energiaszükséglet és az egész Földre kiterjedő, az éghajlatot károsan nem befolyásoló és fenntartható energiaellátás problémája századunk folyamán drámai módon tovább éleződik majd. Ezért különösen égető szükség van további, éghajlati szempontból kárt nem okozó energiaforrásra, mint amilyen például a magfúzió.

3.7   Az Európai Bizottság tematikus javaslataihoz – teljes körű támogatás

A 3.1. pontban szereplő megjegyzéseket illetően örvendetes módon megállapítható, hogy az EGSZB jelen véleményben megjelölt ajánlásai már döntő részben bekerültek az Európai Bizottság tematikus javaslatai közé, úgyhogy az EGSZB e javaslatokat teljes mértékben támogatja. Az EGSZB azonban a rendelkezésére álló dokumentumok alapján nem tudja megítélni – és nem is tekinti feladatának, hogy megítélje –, hogy a rendelkezésre álló műszerek, illetve személyi és pénzügyi erőforrások mennyisége a részleteket tekintve megfelel-e a kitűzött céloknak. Azt ajánlja ezért az Európai Bizottságnak, hogy a programot kísérő szakértői csoportjai révén végezzen el egy ilyen újbóli értékelést a program egyes ágain belül, és ahol szükséges, utaljon ki többletforrásokat.

3.8   Biztonsági és kockázati kérdésekről készítendő további tanulmányok

Mivel a biztonsági és kockázati kérdések problémaköre nem csak az Euratom kutatási és fejlesztési keretprogramot érinti, az EGSZB azt ajánlja, hogy az általános 7. kutatási és fejlesztési keretprogram energiakutatásával együtt – és lehetőleg további nemzetközi partnerekkel együttműködve – készítsenek tanulmányokat a megfelelő biztonsági és kockázati kérdésekről, tekintetbe véve a most előtérbe került természeti eseményeket is. Ezeknek többek között az alábbi szempontokra kellene kitérniük:

3.9   A lakosság oktatása

Az EGSZB ezenkívül fontosnak tartja, hogy a szakemberek, például fizikusok, vegyészek és mérnökök amúgy is szükséges képzésén (lásd a 3.4. pontot) túl az iskolákban és a felsőfokú intézményekben a polgárokat már fiatal koruktól fogva megismertessék a sugárzás mérésével, és a természetes, az elfogadható, illetve a veszélyes sugárdózisok értékével. Az EGSZB véleménye szerint ez a legjobb módja annak, hogy eljussunk a nukleáris veszélyhelyzetek kielégítő, objektív értékeléséhez, amelyre feltétlenül szükség van, főként amikor az események válsággá sűrűsödnek, amelyben el kell kerülni a pánikot, és józan, célirányos cselekvésre van szükség.

3.10   Kérdéses támogatási volumen

Noha az EGSZB nem érzi magát képesnek arra, hogy ezt a kérdést ad hoc módon mennyiségi szempontból megítélje, a fenti új értékelési alapot tekintve inkább kételyeinek ad hangot (lásd a 3.7. pontot is), hogy a jelenlegi támogatási volumen elegendő lesz-e az itt tárgyalt időtartamra ahhoz, hogy a felvetett kérdések megoldásához a szükséges nyomatékkal, illetve az EGSZB SET-tervhez (10) és a 2050-es menetrendhez (11) kapcsolódó ajánlásainak megfelelően hozzálássanak. Az EGSZB ezért azt ajánlja, hogy ha a 2013-ig rendelkezésre álló költségvetési eszközöket netán már befolyásolhatatlanul rögzítették volna, akkor legalább a 2013-tól kezdődő új támogatási időszakra (i) a kutatási szükségletet aszerint határozzák meg, hogy az energiaínségnek és a CO2-csökkentési célok el nem érésének milyen messze ható következményei lennének az Európa 2020 stratégiára nézve és azon túl is, illetve hogy (ii) ennek megfelelően kellő mértékű eszközöket bocsássanak rendelkezésre. Az EGSZB ismét kijelenti, hogy az energiakutatásnak a kutatási és fejlesztési keretprogramokon belüli pénzügyi részesedése már régóta nem áll arányban azzal, hogy az energia- és a vele összefüggő éghajlat-problematika a társadalom számára mennyire alapvető jelentőségű.

3.11   EGSZB-vélemények a 7. keretprogramról

A 3.7. pontban szereplő megjegyzéseivel együtt az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a tárgyalt kétéves időszakra javasolt programnak a 2007–2011-es években sikeresen elvégzett tevékenységekre kell épülnie, és azokat megfelelően tovább kell vinnie. Utal emellett arra, hogy a támogatás folyamatossága – amint azt számos véleményében kiemelte – fontos a kutatások eredményessége szempontjából Ennek kapcsán utal az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó 7. keretprogramjáról (2007–2011), valamint a hozzá tartozó egyedi programokról és azok részvételi szabályairól készült véleményeire, és ismét megerősíti az ezekben a véleményekben tett ajánlásokat, kiegészítve azokat az itt ismertetett további szempontokkal. Ez a korábbi véleményekre való utalás azért is fontos, mivel a jelen vélemény nyilvánvaló okokból nem térhet ki az európai bizottsági javaslatokban szereplő valamennyi kijelentésre.

4.   Részletes megjegyzések

4.1   A hulladékprobléma és a végleges elhelyezés problémájának megoldása

Az EGSZB, utalva az atomenergiához, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszer 2050-re történő megvalósítását szolgáló útitervhez és a végleges elhelyezés problémaköréhez (12) kapcsolódó eddigi véleményeire, ismét hangsúlyozza, mennyire fontos minden olyan erőfeszítés, amely a veszélyes hulladékok mennyiségének és felezési idejének csökkentését célozza. Döntő előrelépés volna, ha valóban sikerülne a radioaktív hulladékok felezési idejét hatékony transzmutálás révén a „geológiai időskáláról” egy „történelmi időskálára” rövidíteni. Ezzel teljesen új megközelítés nyílna a hulladék és a végleges elhelyezés problémájának megoldására vagy csökkentésére. Ezért tehát nyomatékosan támogatni kell minden olyan lehetőséget, amely alkalmat ad ennek tudományos-technikai vizsgálatára és sikerre vitelére.

4.2   A jelentős és a rendkívüli méretű balesetek (GAU, illetve szuper-GAU) kockázatának csökkentése

Az EGSZB véleménye szerint ember által épített műszaki létesítmények esetében nem beszélhetünk teljes biztonságról. A fejlesztés egyik lehetséges célja lehetne azonban az, hogy a jövőben csak olyan berendezéseket építsenek és üzemeltessenek, amelyek a belső okok által előidézett balesetek tekintetében biztonságosak, és csak olyan, igen ritkán előálló külső események (például aszteroida becsapódása) révén sérülhetnek meg, amelyek amúgy is olyan kiterjedt károkhoz vezetnek, hogy a létesítmények károsodása vagy elpusztulása önmagában nem súlyosbítaná lényegesen a károk következményeit.

4.3   Magfúziós program

Tekintve a fúziós energia jövőbeli rendelkezésre állásának jelentőségét, az EGSZB azt ajánlja, hogy

Meg kellene fontolni emellett azt is, hogy milyen előfeltételek mellett lehetne lerövidíteni a DEMO-hoz vezető utat, és hogy az ITER-projekt egész világot átfogó szervezésével időközben szerzett tapasztalatok nyomán miként lehet továbbfejleszteni egy teljesítőképes és hatékony európai fúziós programot. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ITER európai fejlesztései és eredményei csak a fúziókutató laboratóriumoknak a megfelelő iparágakkal kellően összekapcsolt, teljesítőképes infrastruktúrája révén jöhettek létre, illetve használhatók ki.

4.4   Részvételi szabályok az atommaghasadás és a sugárvédelem terén

Az EGSZB ezen a téren nem lát lényeges különbségeket a 2007–2011-es program erre vonatkozó eddigi részvételi szabályaihoz képest. Ezért tehát ismét utal az ennek kapcsán már kiadott, pozitív véleményére, (13) amelyhez ehelyütt nem kíván egyebet hozzáfűzni.

4.5   A fúziós program részvételi szabályai

Az európai magfúziós programnak jelenleg speciálisan adaptált részvételi szabályai vannak, amelyeknek központi elemeit a részt vevő kutatóközpontokkal, illetve azok tagállamaival kötött társulási szerződések („társulások”) jelentik, melyekből mára már 26 van. Ehhez kapcsolódik a közös európai tórusz (Joint European Torus, JET) programja, a hozzá kidolgozott speciális támogatási szabályokkal. Erre a sikeres infrastruktúrára építve az EU jelentős befolyást tudott gyakorolni a nemzetközi ITER-projektre, és elnyerte az annak telephelyéért folytatott versenyt.

4.5.1   Társulási szerződések

A program eddigi gyors és határozott előrehaladásában különösen a társulási szerződések megfelelő és a fejlesztési célokhoz adaptált, a támogatási politikát nagymértékben segítő konstrukciója, valamint a tagállamok részéről érkező politikai támogatás volt a meghatározó. Csak ezáltal vált lehetővé az ITER, amelyet – mint a magfúziós kutatások eddigi történetének legfontosabb projektjét – az EGSZB nyomatékosan támogat. Az ITER-projekt költségeinek jelentős emelkedése miatt – amelynek okaira az EGSZB itt nem tud részletesebben kitérni – a program más részeire, különösen a „társulási szerződések” tevékenységeire drasztikus költségcsökkentési kényszer nehezedik. Óva intenénk attól, hogy ezeket a költségcsökkentéseket odáig vigyék, hogy ezáltal a társulási szerződések fellendítő hatása összeomoljon, és így a program teljesítőképessége, a szükséges tudásbázis és általában véve a tagállamok politikai támogatása is csorbuljon. Ezekre ugyanis szükség van ahhoz, hogy az ITER-t sikerre vigyük, és abból az európai oldal a várakozásoknak megfelelően profitáljon. A „társulások” a magfúziós program alapjai és ötletgyárai – itt készítik elő az ITER üzemelését és használatát, fejlesztenek ki és vizsgálnak meg új elképzeléseket, itt képezik ki a tudósok és mérnökök égetően szükséges utánpótlását, és itt építik a kapcsolatokat az uniós polgárokkal.

4.6   Közös Kutatóközpont

Az Európai Bizottság által intézményileg támogatott Közös Kutatóközpontnál (JRC) az Euratom-programot illetően elsősorban a következő kutatási célokon dolgoznak: (a) nukleáris hulladékok ártalmatlanítása, környezeti hatások és alapkutatások; (b) nukleáris biztonság és (c) veszélyelhárítás nukleáris területen. Ez tematikailag megfelel a véleményünk elején megfogalmazott ajánlásoknak, valamint azoknak az ajánlásoknak, amelyek már a 7. keretprogramról készült EGSZB-véleményben (14) szerepeltek, tehát az EGSZB maximális támogatását élvezi.

(1)  Például az Európai Nukleáris Fórum (ENEF) keretében (http://ec.europa.eu/energy/nuclear/forum/forum_en.htm).

(2)  HL C 65., 2006.3.17., 9. o.

(3)  HL C 44., 2008.2.16., 1. o.

(4)  Lásd az Észak-rajna–vesztfáliai Tudományos Akadémia „Zur Sicherheit der Kernkraftwerke nach dem Unfall von Fukushima” [Az atomerőművek biztonságáról a fukushimai baleset után] című, 2011. május 26-i memorandumát.

(5)  Lásd az EGSZB 60/2011. számú, 2011. május 30-i sajtóközleményét.

(6)  HL C 302., 2004.12.7., 27. o.

(7)  HL C 107., 2011.4.6., 37. o.

(8)  Lásd: http://www.iea.org/index_info.asp?id=1959, 2011. május 30.

(9)  Lásd az 5. lábjegyzetet, valamint pl. a research*eu results magazine 2011. májusi, 2. számának 20. oldalát.

(10)  HL C 21., 2011.1.21., 49. o.

(11)  HL C 107., 2011.4.6., 37. o.

(12)  HL C 218., 2011.7.23., 135. o.

(13)  HL C 309., 2006.12.16., 41. o.

(14)  HL C 185., 2006.8.8., 10. o.