25.8.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 248/81

1.1

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság határozottan támogatja az Európai Unió makroregionális politikájára vonatkozó új elképzelést, valamint ennek keretén belül a Duna régióra vonatkozó stratégia kidolgozását. Az EGSZB, mint az európai szervezett civil társadalom intézményi képviselője, meghatározó szerepet óhajt játszani ennek a stratégiának a kidolgozásában és végrehajtásában, mindenekelőtt a stratégia cselekvési tervében előirányzott civil társadalmi fórum révén.

1.2

Az EGSZB-nek a Duna régióhoz köthető kérdésekre vonatkozó érdeklődése és elkötelezettsége nem új keletű: az évek során az intézmény számos, többek között a közlekedés és a környezetvédelem területét vizsgáló dokumentumot fogadott el. Irányadó az EGSZB ECO/277. sz. véleménye. amely egyértelműen tükrözi azokat az indokokat, amelyek alapján az EGSZB a Duna régióra vonatkozó stratégia meghatározását fontosnak tartja.

1.3

Az EGSZB úgy véli, hogy a Duna-stratégia kidolgozása során figyelembe kell venni a folyó szerepét egy közös „Duna-tudat és -identitás” kialakításában, melyben elsődleges szerepet játszik a kultúrák közötti párbeszéd és szolidaritás; ez regionális kiegészítője egy, az egész Európai Unióra vonatkozó Európa-tudat formálásának.

1.4

Az EGSZB reméli, hogy ajánlásai megfelelő módon tükrözik saját és a szervezett civil társadalom e stratégiával szembeni határozott elkötelezettségét és támogatását. Arra számít, hogy ez lesz az a stratégia, amely – végrehajtása és a cselekvési terv gyakorlati megvalósítása alapján, valamint a létrejövő irányítási rendszer támogatásával – valós hozzájárulást jelent az EGSZB által az Európa tükrének tekintett Duna régióban élő valamennyi polgár élet- és munkakörülményeinek javításához, az Unió fejlettebb részeihez való felzárkózáshoz. Az EGSZB azt is elvárja, hogy a stratégia végrehajtása legyen tekintettel a természeti környezet védelmének követelményeire, biztosítsa a vízforrások megőrzését, és erősítse meg a régió kulturális értékeinek védelmét.

1.5

Meg kell jegyezni, hogy a legutóbbi bővítések során az Európai Unió földrajzi központja egyértelműen kelet felé tolódott, míg gazdasági súlya továbbra is Európa nyugati részén maradt.A Duna régióra vonatkozó stratégia és a cselekvési terv kulcselemét képező gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a cselekvési terv végrehajtására vonatkozó gyakorlati elgondolások megfelelő módon járulnak hozzá a fent említett egyensúlyhiány felszámolásához. Az EGSZB szerint az új makroregionális megközelítés az EU több más régiója számára is modellként szolgálhat.

1.6

Az EGSZB úgy véli, hogy a stratégia és a cselekvési terv nyitott, támogatja a beilleszkedést, fogékony a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontokra, és jól tükrözi a szervezett civil társadalom ajánlásait. A stratégia abban az esetben lesz hatékony, ha az ágazati megközelítés helyett következetesen az integrált és fenntartható megközelítést követi majd. Az EGSZB javasolja, hogy a stratégia járuljon hozzá a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok különleges elbírálásához, és integrálja a szegénység elleni küzdelem eszközeit.

1.7

Az EGSZB véleménye szerint a stratégia az Európai Unió új, kialakítás alatt álló makroregionális politikáját tükrözi, és hozzájárul azzal a régióban már meglévő, a különböző szinteket összekötő és a különböző területeket felölelő együttműködési rendszerek tevékenységeinek harmonizálásához, e rendszerek hatékonyságának növeléséhez, valamint az átfedések megelőzéséhez. Erősíteni kell azonban a kohéziós politika új irányaival történő összhang megteremtését.

1.8

Az EGSZB meglátása szerint a stratégia végrehajtását szolgáló kormányzási struktúrának világosnak, egyszerűnek és átláthatónak kell lennie, és lehetővé kell tennie a célok alulról felfelé irányuló eredményes megközelítését. Az EGSZB célja a Lisszaboni Szerződés nyújtotta lehetőségek minél összetettebb kiaknázásához való hozzájárulás, következetesen alkalmazva a demokratikus részvétel elvét, és hatékonyan hozzájárulva a cselekvési terv végrehajtásához. A siker fontos feltétele a partnerség elvének alkalmazásán keresztül valamennyi szereplő tevékeny bevonása és részvétele, a rugalmasság, valamint a rendszeres felülvizsgálat. Ezzel összefüggésben az EGSZB örömmel fogadja a Dunával kapcsolatos civil társadalmi fórum létrehozását, amellyel kapcsolatban a cselekvési terv kulcsszerepet szán az EGSZB-nek és a nemzeti gszt-knek.

1.9

Az EGSZB úgy véli, hogy a stratégia a makroregionális fejlesztési politika formájában valós hozzájárulást jelent majd az európai integrációs folyamat elmélyítéséhez, különösképpen az Európa 2020 stratégia keretén belül (az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében), valamint a régió azon hat államának az Európai Unióhoz való közeledésében, amelyek nem tagállamok, támogatva ezek integrációs erőfeszítéseit.

1.10

Az Európai Bizottság elkészíti a stratégiát, de hangsúlyozni kell, hogy ez nem jelent a régió számára semmilyen különös elbánást, viszont előrelépést jelenthet az EU makroregionális politikájában. Ennek megfelelően a stratégia nem lehet az ún. „három nem” stratégiája, annak ellenére, hogy:

2.1

Az EGSZB megállapítja, hogy a Duna régió az elmúlt években jelentős mértékben átalakult, a folyó vízgyűjtője jelenleg túlnyomó részben az Európai Unió területén található. Új lehetőségek kínálkoznak e területhez kapcsolódóan, melyek kiaknázására fel kell készülni. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a versenyképesség, a környezetgazdálkodás és a forráshatékony fejlődés még hagy maga után kívánnivalót, a biztonságot és a közlekedési folyosókat pedig modernizálni kell.

2.2

A stratégia (2) egy igen sokféle szempontot figyelembe vevő hosszú távú együttműködési keret kiépítésén keresztül a régió társadalmi kultúrájának, hatalmas gazdasági potenciáljának fejlesztését és a környezeti feltételek javítását tűzi ki célul.

2.3

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája kulcsfontosságú szerepet játszik majd a fenntartható közlekedés javításában, az energetikai rendszerek közötti összeköttetések megteremtésében, a környezetvédelemben, a vízkészletek megóvásában és az üzleti környezet javításában. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a Duna régióra vonatkozó stratégia új hozzáadott értéket jelent majd, biztosítani fogja a különböző politikai területek közötti koherenciát és a részt vevő tagállamok közötti nagyobb koordinációt, valamint meghatározza majd a fenntartható fejlődés átfogó megközelítését.

2.4

A Duna régió a folyó vízgyűjtő területe által leírható, történeti, társadalmi, gazdasági működési egység. A stratégia keretében lehetőség nyílik a prioritások integrált módon történő megközelítésére, a Duna régióban ugyanis összeköttetést kell teremteni az emberek, az elképzeléseik, illetve a szükségleteik között. A cél az, hogy 2020-ra a régió minden állampolgára a lakóhelye közelében jobb felsőoktatáshoz és munkalehetőséghez jusson, és jobban éljen. A fenntartható fejlődésre összpontosítva a stratégia az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához nagymértékben hozzá tud járulni.

2.5

Az EGSZB reméli, hogy a stratégia végrehajtásához szükséges új alapok hiányában a jelenlegi pénzügyi költségvetési időszak során a Duna régió országai által elfogadott programok nagyobb harmonizálása révén a régió számára rendelkezésre álló 100 milliárd euró hatásának megsokszorozódását lehet elérni, a kölcsönhatásokat és a kompromisszumokat is figyelembe véve (pl. a legújabb környezetbarát technológiák fejlesztése, a politikák és a támogatások finomabb összehangolása az eredmények kézzelfoghatóvá tétele érdekében, és az elaprózódás miatti problémák megoldása).

2.6

Az EGSZB felhívja a figyelmet annak szükségességére, hogy a jelenlegi gazdasági lehetőségek közepette a hatékonyság érdekében korlátozott számú projekt kerüljön kiválasztásra, és készüljön elemzés a hatékonyság bizonyítására. A pénzügyi-gazdasági együttműködés megerősítéséhez gyakorlati lépések és az érdekelt felek között megfelelő garanciák kiépítése szükséges.

2.7

Az EGSZB nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy politikai szinten a Duna-stratégia megvalósítása folyamatként történjen, mely a végrehajtás során rugalmasságot és időközönkénti felülvizsgálatot is feltételez, és ha lehetséges, további pénzügyi és egyéb erőforrások ráfordítását teszi lehetővé.

2.8

Az EGSZB úgy véli, hogy a stratégia egyik alapköve az uniós jogszabályokkal és politikákkal való konzisztencia. Folyamatosan foglalkozni kell a végrehajtásban jelentkező hiányosságokkal, továbbá a gyakorlati vagy szervezeti nehézségekkel, amelyek a várt eredmények elmaradásához vezethetnek. A „megerősített területi dimenzió” támogatja az összehangolt együttműködést, az uniós jogszabályi kereteken belül kialakuló koordinációs szervezeti elemeket, a kötelezettségek végrehajtását, különösen az egységes piac és a környezet vonatkozásában. Előfutára lehet a „megerősített együttműködés” kialakulásának.

2.9

Az EGSZB támogatja, hogy a Duna régióra vonatkozó stratégia mintát alkotva, az Európa 2020 stratégia gyakorlati részévé váljon, mivel az EU-nak az innovatív, valamint a fenntartható és a beilleszkedést támogató fejlődés irányába mutató alapvető elkötelezettségét testesíti meg.

2.10

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a Duna térségi együttműködés szolgálja az Európa 2020 stratégia öt fő célkitűzését: a foglalkoztatás ösztönzése; az innováció, a kutatás és a fejlesztés, különösen a feltörekvő technológiák elterjedési feltételeinek javítása; az éghajlatváltozás és az energetikai célkitűzések kérdésének elemzése; az oktatás színvonalának javítása; a társadalmi befogadás ösztönzése – különösképpen a szegénység csökkentése és a társadalom elöregedése okozta problémák legyőzése révén.

3.1

Közép-Európában az 1989. évi drámai változások megindították a társadalom alapvető átalakulását. Különös odafigyelésre van szükség, hiszen a Duna régiót egyrészt olyan tagállamok alkotják, amelyek nem egy időpontban csatlakoztak az Unióhoz, másrészt pedig tagjelölt, illetve egyéb harmadik országok. Az EGSZB úgy véli, hogy legtöbbjük hasonló problémákkal szembesül, de a megoldáshoz eltérő források állnak rendelkezésükre. A közigazgatásban bevált gyakorlatok megosztása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a régió biztonságosabbá váljon, és jobban integrálódjon az Unióba.

3.2

A Duna régió vonatkozásában az EGSZB figyelemmel követi az e területen gazdasági, társadalmi és területi szempontból fellelhető szélsőséges jelenségeket. A legversenyképesebbtől a legszegényebb régióig, a legjobban képzett munkaerőtől a legalacsonyabb iskolázottságúig, a legalacsonyabb életszínvonalútól a legmagasabbig: a különbségek mellbevágóak.

3.3

A marginalizálódott közösségeknek (különösen a romáknak, akik többsége ebben a régióban él) különösképpen élvezniük kellene a fenti lehetőségek által nyújtott előnyöket. Az oktatás és a foglalkoztatás terén jelentkező különbségeket fel lehet számolni. A régió stabil és biztonságos területté formálható, ahol a konfliktusokat, a peremre szorulást és a bűnözést megfelelő módon kezelik. Összeköttetést kell teremteni az emberek, az elképzeléseik, illetve a szükségleteik között. Az EGSZB Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája című véleményében (3) már javasolta egy, a társadalmi és gazdasági szereplőket bevonó Dunai Üzleti Fórum (Danube Business Forum) létrehozását, mely a Duna-térség együttműködésének, illetve gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának fontos eszköze lehet.

3.4

A Duna régióra vonatkozó uniós stratégiajavaslat a következő fő üzeneteket tartalmazza:

3.5

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a Duna régióra vonatkozó stratégia kiemelten foglalkozzon a meglévő fő kihívásokkal:

—   Mobilitás: a Duna folyó maga is az egyik legjelentősebb TEN-T-folyosó, kapacitása azonban messze nincs teljesen kiaknázva. Azt is meg kell vizsgálni, hogy hogyan számolhatók fel az ismert fizikai és szervezési (Belgrádi Egyezmény) szűk keresztmetszetek a Dunán, amelynek során figyelembe kell venni az egyes nemzeti határozatokat és a környezet-, illetve természetvédelmi szükségszerűségeket. Emellett szükség van a multimodalitásra, valamint a közlekedési csomópontokban – mint például a belvízi kikötők – az infrastruktúra modernizálására és bővítésére. Az EGSZB véleménye szerint kiemelkedő fontosságú a munkavállalói mobilitás feltételeinek javítása, a szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása.

—   Energiaügy: a régióban viszonylag magasak az árak, az elaprózódott piacok miatt nagyobbak a költségek, és korlátozott a verseny. Alacsony a régió energiabiztonsága. A hatékonyság növelése – beleértve az energiatakarékosságot és a megújuló források számának növelését – alapvető fontosságú. A stratégia végrehajtásában részt vevő államoknak kezdeményező szerepet kell játszaniuk az energiabiztonságot eredményező európai szomszédsági politika kialakításában.

—   Környezet: a Duna régió jelentős nemzetközi vízgyűjtő terület és ökológiai folyosó. Ezért a természetvédelem, a területrendezés és a vízgazdálkodás terén regionális, holisztikus megközelítés alkalmazására van szükség. Figyelembe kell venni a társadalmi igényeket, közlekedési összeköttetések, az idegenforgalmi fejlesztések, illetve az új energiatermelő üzemek környezeti hatását is. Fontos a Natura 2000 program figyelembe-vétele. A zöld folyosó koncepciónak fontos eleme a vízi sport és a fenntartható vízi turizmus, a víz és a természet megbecsülésére való nevelés. Nagyok a kockázatok: a megelőzéshez, a készültséghez és a hatékony válaszlépéshez gördülékeny együttműködésre és gyors információáramlásra van szükség mindaddig, amíg túl gyakoriak a kis és nagy kiterjedésű áradások, aszályok, illetve ipari szennyezések.

—   Társadalmi-gazdasági tényezők: a Duna régión belül kulturális és nyelvi sokszínűség figyelhető meg, ugyanakkor igen jelentősek a gazdasági és társadalmi eltérések. Megtalálható itt az EU néhány legsikeresebb, illetve néhány legszegényebb régiója is. Mind a pénzügyek, mind az intézményrendszer területén hiányoznak a kapcsolatok és a hatékony együttműködés. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a Duna régióban alacsonyabb az EU 27 tagállamára jellemző átlagnál, magas a mobilitás, a legjobbak kedvezőbb gazdasági-társadalmi feltételeket keresve gyakran elvándorolnak a régióból.

—   Biztonság, súlyos bűncselekmények és szervezett bűnözés: a térség továbbra is igen jelentős problémákkal küzd, a csempészet és az emberkereskedelem több országban különösen nagy problémát jelent. A korrupció aláássa a közélet tisztaságába vetett bizalmat, és hátráltatja a gazdasági-társadalmi fejlődést.

3.6

A EGSZB egyetért azzal, hogy rendkívüliek a távlatok a térség előtt: a kereskedelmi kapcsolatok, valamint a jó települési infrastruktúrára támaszkodó és a jövő munkaerő-szükségletét kielégíteni hivatott oktatási rendszer továbbfejlesztésének lehetősége, annak a roppant gazdagságnak a kiaknázása, ami a kulturális, etnikai és társadalmi gazdagságon alapul. Nincs a világon még egy olyan folyam, melynek partján ennyi csodálatos főváros terül el. Kiváló adottságokkal rendelkezik a turisztika területén. Hasonlóan jók az adottságok a megújuló energia kiaknázására. A környezeti értékek gazdagsága felhívja a figyelmet arra, hogy minden fejlesztés esetén a fenntarthatóság szempontjai meghatározóak.

3.7

A közösen végzett munka az innováció, az idegenforgalom, az információs társadalom, az intézményi kapacitás és a marginalizálódott közösségek kérdéskörében mind meg fogja hozni gyümölcsét. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a konkrét eredmények érdekében kommunikációra, átláthatóságra, valamint koordinált tervezésre, finanszírozásra és végrehajtásra van szükség.

3.8

A külső tényezőkre visszavezethető piaci kudarcok különösen jól mérhetők azon, hogy a térség híján van a határokon átnyúló befektetéseknek. A jelentős projekteket be kell azonosítani, és a költségek és a hasznok megosztásával fenntartható módon és hatékonyan végre kell hajtani.

3.9

Rendkívül fontos, hogy a Duna régió mind a régión belül, mind pedig Európa és a többi kontinens más régióival jó kapcsolatokat ápoljon. A régió egyik részének sem szabad kiszorulnia a kapcsolatrendszerből. Az EU észak-déli tengelyeinek fejlesztése és a tengeri kijárattal nem rendelkező országok földközi-tengeri medencéhez való hozzáférésének javítása erősíteni fogja az EU harmadik országokkal folytatott együttműködését. Az EGSZB megismétli a Romániával, valamint a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal létrehozott konzultatív vegyes bizottság erre vonatkozó felhívásait (2002, 2005; illetve 2010). A közlekedési és az energia-infrastruktúra az elégtelen kapacitásra és minőségre vagy a nem megfelelő karbantartásra visszavezethető okok miatt még sok szempontból nem teljesen kielégítő. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy a civil társadalom bevonása mellett dolgozzon ki javaslatokat a hiányosságok pótlására és a problémák megoldására. Jobb kapcsolatokat kell kialakítani a térség lakói között is, különösen a kultúra és az idegenforgalom eszközeinek segítségével.

3.10

A környezeti erőforrások megoszlanak a szomszédos országok között, és túllépnek a nemzeti érdekeken. Az emberi tevékenységek miatt azonban egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. Az együttműködés alapvető, mivel egyesek tevékenységeinek kedvező hatását mások nemtörődömsége könnyen csökkentheti. A már kiépült együttműködési rendszereket meg kell erősíteni.

3.11

A stratégia (4) keretében javasolt cselekvési terv (5) az államoktól és az érdekeltektől határozott elkötelezettséget vár el. A stratégiában a helyi adottságokból kiinduló integrált megközelítés, valamint a városi és a vidéki területek közötti jó összeköttetés különös hangsúlyt kap. Az infrastruktúrához és a szolgáltatásokhoz méltányos feltételek mellett való hozzáférés, illetve az összehasonlítható életkörülmények elő fogják segíteni a területi kohéziót, amely jelenleg az EU egyik kifejezett célkitűzése.

3.12

A cselekvési terv keretében az Európai Bizottság a tagállamokkal, a régiókkal és az egyéb érdekeltekkel együttműködve azokat a projekteket (6) választotta ki, amelyek a régióban élők számára azonnali és érzékelhető előnnyel járnak, emellett pedig a makrorégióra (illetve annak egy jelentős részére) hatással vannak.

3.13

Az EGSZB úgy véli, hogy a projekteknek ezért a fenntartható fejlődést kell előmozdítaniuk, és több régiót, illetve országot kell lefedniük. Következeteseknek kell lenniük, és kölcsönösen támogatniuk kell egymást, olyan megoldásokat lehetővé téve, amelyeknek mindenki a nyertese lesz, emellett valós alapra kell építeniük (műszakilag megvalósíthatóaknak kell lenniük, és megbízható finanszírozással kell rendelkezniük).

3.14

Az EGSZB egyetért azzal, hogy a legfontosabb kérdések négy pillér köré csoportosíthatók. Mindegyik pillérben vannak kiemelt kérdések, amelyek megkülönböztetett jelentőséggel bíró cselekvési területek. Ezek a következők:

3.15

Az EGSZB véleménye szerint a fejlődő és gazdagodó Duna régiónak elsősorban a hiányzó észak–déli közlekedési tengelyek, az energia-infrastruktúrák és az összekapcsolt hálózatok koordinált fejlesztését kell célul kitűznie, makroregionális érdekekhez fűződő indokokkal megtámogatva a fejlesztéseket. Amennyiben a Dunát – akár közlekedési tengelyként is – fejlesztik, az EGSZB a folyó vízgyűjtő területeinek és mellékfolyóinak védelmét sürgeti. A stratégia a részt vevő Duna menti országok kkv-inak összekapcsolását is magában foglalja, az együttműködés akadályainak leépítését tűzi ki célul, épít a környezetbarát gazdaságra, a kutatói hálózatokra, és a képzésre, ezen belül is a szakképzésre.

4.1

A stratégia az erőfeszítések összehangolásával (különösen a politikák és a finanszírozás terén) igyekszik a rendelkezésre álló lehetőségeket a lehető legjobban kiaknázni. A fellépések kiegészítik egymást. Minden érdekeltnek felelősséget kell vállalnia. A megerősített területi dimenzió integrált megközelítést tesz lehetővé, és ösztönözni fogja az egyes ágazati politikák terén az összehangolt együttműködést, elősegíti az európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC) makroléptékű kialakítását és elterjesztését.

4.2

Az EGSZB úgy ítéli meg, hogy a létrehozandó magas szintű munkacsoport, amely a szabályozás meghatározásával és a fontosabb kérdések kiemelésével fog foglalkozni, az egyes témák koordinátoraival együtt jelentheti azt az új makroregionális intézményesült együttműködési formát, amelyet támogathatnak a régióban esetenként megfogalmazandó jogszabályi változtatások is.

4.3

A stratégia végrehajtásának alapját a már meglévő finanszírozások mobilizálásával és e célra történő átcsoportosításával lehet megteremteni a konkrét esetek függvényében és az általános koncepcióval összhangban. Számos EU-program keretében már rendelkezésre állnak jelentős alapok (pl. 100 milliárd EUR a 2007–2013 időszakra vonatkozó strukturális alapokból, valamint jelentős mértékű IPA- és ENPI-forrásokból is).

4.4

Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy a források átcsoportosítása csak olyan hatékonysági vizsgálat alapján kívánatos, amely igazolja a más területekről elvont eszközök össztársadalmi érvényét.

4.5

Az EGSZB véleménye szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a támogatásokat kölcsönökkel is lehet kombinálni. Nemzeti, regionális és helyi források is léteznek. A finanszírozáshoz való hozzáférés és a források kombinálása – különösen az uniós szint alatti köz-, illetve a magánforrásból származóké – valóban kiemelkedően fontos. A felhasználás hatékonyságának növelése mellett a finanszírozásban gondot kell fordítani a kockázatmegosztásra.

4.6

Az EGSZB úgy véli, hogy a politikai szintű koordináció az Európai Bizottság, míg az egyes kiemelt kérdésekhez kapcsolódó koordináció a tagállamok feladata az Európai Bizottsággal és az érintett uniós ügynökségekkel, illetve regionális testületekkel konzultálva.

4.7

Az EGSZB meg van győződve arról, hogy az intézkedések végrehajtása mindenki felelőssége – országos, regionális, városi és helyi szinten egyaránt. A fellépéseket (amelyek az elérni kívánt célt rögzítik) pontosan meghatározott projektekhez kell hozzárendelni (ezeknek részletesen kidolgozott projekteknek kell lenniük, kijelölt projektvezetővel, határidőkkel és finanszírozással).

4.8

Az EGSZB reméli, hogy a stratégia fenntartható keretet kínál a politikák integrációjához, illetve a Duna régió következetes fejlesztéséhez, meghatározva a kiemelt fontosságú intézkedéseket annak érdekében, hogy a régió 21. századi uniós régióvá válhasson. Ezt a fejlesztést jelentős erőfeszítések, megfelelő tájékoztatás és nyilvánosság mellett kell végezni, hogy a célkitűzések széles körben ismertté váljanak, és a gyakorlatban is alkalmazzák őket.