23.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 218/38


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása

(COM(2010) 614 végleges)

2011/C 218/07

Előadó: Joost VAN IERSEL

Társelőadó: Enrico GIBELLIERI

Az Európai Bizottság 2010. október 28-án úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása

COM(2010) 614 végleges.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) 2011. április 4-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2011. május 4–5-én tartott, 471. plenáris ülésén (a május 4-i ülésnapon) 119 szavazattal 1 ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1

Az EGSZB üdvözli az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezését jelentő iparpolitikáról szóló közleményt. Határozottan támogatja a holisztikus megközelítést és az uniós szakpolitikák fokozott összekapcsolását, valamint az EU és a tagállamai közötti, iparra irányuló elmélyített koordinációt. A cél az, hogy Európa fenntartható, versenyképes ipari ágazattal legyen jelen a globális gazdaságban.

1.2

Az EGSZB felkéri a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy a közlemény és a kapcsolódó tanácsi következtetések (1) alapján alakítsanak ki prioritási listát és határidőket.

1.3

Az EGSZB véleménye szerint a fokozott összekapcsolásnak integrált megközelítéseket kell eredményeznie egy teljes mértékben kialakult, szociális piacgazdaságon belül működő belső piacon, intelligens jogalkotás, K+F és innováció, finanszírozáshoz jutás, energiahatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, környezetvédelmi politika, közlekedéspolitika, versenypolitika, foglalkoztatáspolitika, a készségek és kompetenciák javítása, kereskedelempolitika és ahhoz kapcsolódó kérdések, valamint a nyersanyagokhoz való hozzáférés révén.

1.4

A belső tervezés és koordináció uniós intézményeken belüli korszerűsítése, valamint az EU és a tagállamai közötti szorosabb kapcsolatra történő összpontosítás a kormányzás javítását helyezi a jövőbeli iparpolitika középpontjába. A tagállamoknak javítaniuk kell az egymás közötti koordinációt. A régióknak és a nagyvárosi agglomerációknak is felelősséget kell vállalniuk. Ez röviden azt jelenti, hogy Európa-szerte meg kell erősíteni a vertikális és a horizontális kapcsolatokat is ahhoz, hogy Európa lépést tartson más kontinensekkel.

1.5

Az EGSZB kiemeli az Európai Bizottság nemzeti iparpolitikákról szóló éves jelentéseinek fontosságát, amely politikáknak közösen elfogadott célkitűzésekre kell irányulniuk. Nyílt vitát kell folytatni ezekről a jelentésekről a koordináció és a legjobb gyakorlatok előmozdítása, valamint az Európán belüli egyenlő versenyfeltételekhez való hozzájárulás érdekében.

1.6

Az EGSZB ragaszkodik ahhoz, hogy a versenyképességet és az innovációt célzó, megfelelő szintű magán- és közfinanszírozási források ellensúlyozzák az apadó költségvetéseket. Az EGSZB kifejezetten üdvözli a kockázati tőke határokon átnyúló feltételeinek bejelentett javítását, valamint az energiaügyi, a közlekedési és az ikt-beruházásokra irányuló, állami és magánszektorbeli uniós projektkötvényekre vonatkozó javaslatokat. (2) Meg kell vizsgálni egyéb területekre – például a kutatási és demonstrációs projektekre – vonatkozó projektkötvényeket is. A strukturális és kohéziós alapoknak az iparpolitikai célokat is szem előtt kellene tartaniuk. Új, innovatív elképzeléseket kell kidolgozni, hogy a magántőkét az ipari ágazatba vonzzuk.

1.7

Az iparpolitika az egymással szorosan összefüggő feldolgozóipar és szolgáltatás valamennyi fajtájára kiterjed. Az ágazatok közötti határok elmosódnak. A kkv-k a hozzáadott érték és a munkahelyteremtés szempontjából is egyre fontosabbá válnak. Ezek a tényezők intelligens horizontális és ágazati jogszabályokat és/vagy szabályozást, valamint kísérő intézkedéseket tesznek szükségessé. Figyelembe kell venni a nemzetközi hálózatok és az integrált gyártási eljárások összetettségét.

1.8

Az EGSZB szerint az összetettség és a sokrétű kapcsolódások miatt az állami és a magánszektorbeli érdekelt feleknek – magas szintű csoportok, technológiai platformok, szociális párbeszéd és oktatási programok révén – (közös) kötelezettséget kell vállalniuk.

1.9

Az EGSZB a következő prioritásokat emeli ki:

intelligens szabályozásra, szabályozási stabilitásra, megfelelő felmérésekre és utólagos értékelésekre van szükség;

finanszírozáshoz jutás uniós szinten: 7. és 8. keretprogram, CIP (3), EBB és EBA, különösen a kkv-k tekintetében;

az „Innovatív Unió” kezdeményezésnek nagyon szorosan kell kapcsolódnia az iparpolitikához, különösen a kulcsfontosságú alaptechnológiák és az energiaigényes iparágak területén;

elő kell mozdítani a tudásláncokon – kutatóközpontokon, egyetemeken, vállalatokon – belüli és az azok közötti koordinációt;

az európai szabadalom az iparpolitika hitelességének próbaköve;

a munkavállalók bevonása és aktív szerepvállalása;

a magas színvonalú és stabil foglalkoztatás biztosítása érdekében a vállalkozói készség előmozdításával párhuzamosan minden szinten oktatásra és képzésre van szükség – megfelelő és fenntartható bérek mellett és a bevált gyakorlatok terjesztésével;

a globális fejlemények aktív kereskedelempolitikát és hatékony piacfelügyeletet tesznek szükségessé, kétségkívül egységes európai fellépést követelnek a globális versenyfeltételek megvalósítása érdekében;

az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai gazdaság megvalósításához az is kell, hogy az EU ugyanezeknek a szabványoknak a betartását kereskedelmi partnereitől is megkövetelje;

garantálni kell a nyersanyagokhoz és a diverzifikált energiaforrásokhoz való hozzáférést.

2.   Bevezetés

2.1

Az „új stílusú” iparpolitika 2004 áprilisából származik. (4) Egy hosszadalmas liberalizációs és privatizációs folyamatot követően az iparpolitika tekintetében továbbra is igen változatos nemzeti elképzelések érvényesülnek.

2.2

Uniós szinten előtérbe kerültek az iparágakat megerősítő keretfeltételek. Ágazati elemzésekre került sor.

2.3

Az EGSZB aktív szerepet vállalt ebben, és egy sor véleményben észrevételeket tett az ágazatok és azok sajátos jellemzői iránt uniós szinten megnövekedett érdeklődésről. (5)

2.4

Eközben a háttér folyamatosan változik: a pénzügyi és gazdasági válság, az uniós szintű kormányzásról alkotott eltérő vélemények, valamint a tagállamokban elért eltérő ipari teljesítmények mind hatással vannak arra, hogy Európa mennyire képes reagálni a változásokra.

2.5

Ezzel párhuzamosan új témák és társadalmi kihívások merültek fel, többek között az idősödő társadalom, az éghajlatvédelem és a fenntartható fejlődés, az energiához való hozzáférés, a felfokozódott globalizáció, a tudásalapú és a digitális társadalom, valamint a munkaerő-piaci változások.

2.6

Az innováció napi szintű elvárás, amelyet a folyamatos kutatás és technológiai fejlesztés, valamint a hazai és a külföldi piacokon egyaránt megnövekedett verseny ösztönöz.

2.7

Az elmúlt évtized során az oktatás és a képzés minden szinten mindinkább prioritást kapott.

2.8

A nyilvánvaló haladás ellenére megmaradt a belső piac széttagoltsága és az összpontosítás hiánya – részben a különböző üzleti megközelítések miatt. A belső piac kiteljesedése és az iparpolitikák közötti összefüggést túl gyakran figyelmen kívül hagyják. Az EGSZB több ízben szorgalmazta a megfelelő feltételek megteremtését, figyelembe véve az ágazatokhoz igazított szabályok és olyan tematikus kérdések szükségességét, amelyek tekintetbe veszik az egész világon létező, egészen szerteágazó értékhálózatokat.

3.   Mi az újdonság a közleményben?

3.1

Az iparpolitika lényege egy erős európai feldolgozóipar fenntartása, valamint a társadalom és az érdekelt felek körében annak általános tudatosítása, hogy az EU-nak értékeléseket kell végeznie és olyan átalakított feltételeket kell szabnia, amelyek lehetővé teszik, hogy az ipar – a feldolgozóipar és a szolgáltatások – a hazai piacokon és külföldön egyaránt sikeresen fejlődjön.

3.2

Az iparpolitikának felül kell kerekednie a fokozott bizonytalanság és egyensúlyhiány jelentette problémákon, helyt kell tudnia állni az éles versenyben és fel kell vennie a világ más szereplői által diktált tempót. Ezt úgy érheti el, hogy meghatározza az erős európai ipari bázist, beruházást és munkahelyteremtést támogató keretet.

3.3

Az iparpolitika – az innováció, a készségek, a kereskedelem és az egységes piac mellett – az Európa 2020 stratégiában szereplő egyéb kiemelt kezdeményezések és fontos területek egyike. A holisztikus megközelítés kihangsúlyozza valamennyi uniós szakpolitika hatékony koordinációját és koherenciáját. A koordinációnak és a koherenciának – ideértve az uniós szakpolitikák ezzel együtt járó átláthatóságát és nyilvánosságát is – támogatniuk kell a technológiai fejlődést és az innovációt (különösen a kulcsfontosságú alaptechnológiákat), a szerkezetátalakítást, a minőségi munkahelyek teremtését (6) és az európai jelenlétet a nemzetközi piacokon.

3.4

Új eszközt jelent az az európai bizottsági javaslat, hogy egy értékelési eljárással ellenőrizzék a „versenyképességre gyakorolt hatást”. Ennek az eljárásnak a versenyképesség mérésekor beruházási és innovációs tényezőket is figyelembe kell vennie, nem pusztán az árakat vagy a költségeket.

3.5

Az iparpolitika gyakran elhanyagolt külső dimenziója prioritást kap. Ugyanez vonatkozik a nyersanyagokhoz való hozzáférést mint az iparpolitika alapvető feltételét illető kitüntetettebb figyelemre.

3.6

Ismét hangsúly kerül arra, hogy integrált, horizontális megközelítésre van szükség, amelyhez ágazati alkalmazások és testre szabott megközelítések társulnak, továbbá arra, hogy figyelembe kell venni az ágazatok közötti kölcsönhatást, valamint (a kkv-k számára döntő fontosságú) érték- és ellátási láncokat, a hálózatok és a klaszterek összekapcsolódását, az üzleti szolgáltatások hatását és a finanszírozáshoz jutást.

3.7

Az európai ipar jelentős részében végbemenő folyamatos változással és szerkezetátalakítási folyamatokkal párhuzamosan a közlemény több beruházást és munkahelyet teremtő új ágazatokat tár fel, ilyen az űripar, (7) az új biztonsági szolgáltatások, valamint a kulturális és kreatív iparágak.

3.8

Az EGSZB véleménye szerint nagyon fontos és ambiciózus az Európai Bizottságnak a Lisszaboni Szerződés 173. cikkén alapuló, arra irányuló javaslata, hogy a közös elemzések, valamint a közösen elfogadott megközelítések és politikák megerősítésére tegyenek közzé éves jelentéseket a nemzeti iparpolitikák helyzetéről és fejlődéséről.

3.9

Az EGSZB elégedetten nyugtázza, hogy a Versenyképességi Tanács maximálisan támogatja az uniós fellépés stratégiai irányvonalainak keretét, ami elő fogja segíteni a prioritásokra vonatkozó közös elképzelést. A legfontosabb, hogy a Tanács is hangsúlyozza a tagállami iparpolitikák koordinációjának szükségességét.

4.   Általános megjegyzések

4.1

A kényszerítő körülményekre tekintettel az EGSZB az iparpolitikáról szóló közleményt és a tanácsi következtetéseket kifejezetten időszerűnek tekinti.

4.2

Az iparpolitika az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése, és ez azt bizonyítja, hogy az Európai Bizottságnak határozott szándéka, hogy mind uniós szinten, mind a tagállamokban összehangolt stratégiát készítsen. A tagállamok kötelezettségvállalása alapvető fontosságú és nem tűr halasztást.

4.3

Az EGSZB hangsúlyozza egy versenyképes, fenntartható európai feldolgozóipar fontosságát. Ez erős ipari bázist igényel, amely összekapcsolódik az ipar számára elengedhetetlen szolgáltatásokkal. Hiteles források rámutatnak, hogy a foglalkoztatás területén a gyártásról fokozatosan az iparhoz kapcsolódó szolgáltatásokra terelődik a hangsúly; ez utóbbi nemcsak a köztes inputokat jelenti, hanem a gyártók által biztosított szolgáltatásokat is. (8)

4.4

A határozott szakpolitikák elengedhetetlenek a jövő alakításához: az intelligens energia, a nanotechnológia és az élettudományok, az új anyagok, az üzleti szolgáltatások és a szociális média, valamint az ikt bővítésének szükségessége. Európa nem rendelkezik olyan vállalatokkal, mint az Apple vagy a Google. Kína gyors ütemben zárkózik fel, és bizonyos területeken máris lehagyta Európát.

4.5

Az EU-nak rendkívül nagy szüksége van jövőképre és egy programra a termelési beruházások és a termelékenység javításához. A jól meghatározott, uniós és tagállami fellépésre vonatkozó elveknek ösztönzőket kell teremteniük a vállalatok és a közigazgatási szervek ambiciózus beruházási programjaihoz.

4.6

Az iparpolitikának megfelelő szintű magán és állami pénzügyi forrásokra van szüksége. A jelenleg apadó költségvetéseket más, közösen elfogadott pénzügyi eszközökkel kell ellensúlyozni. (9)

4.7

Az EGSZB megítélése szerint három fő témát kell továbbvinni az elkövetkezendő években:

a horizontális és ágazati uniós szakpolitikák széles spektrumának összekapcsolása és kölcsönhatása,

a komplex nemzetközi hálózatok és integrált gyártási eljárások, (10) valamint

a nemzeti politikák uniós szinten és a tagállamok körében végzett értékelése és fokozott koordinációja.

4.8

A belső tervezés és koordináció uniós intézményeken belüli korszerűsítése, valamint az EU és a tagállamai közötti szorosabb kapcsolatra történő összpontosítás a kormányzás javítását helyezi a jövőbeli iparpolitika középpontjába.

4.9

A tagállamok maguk alakítják ki saját ipari megközelítéseiket és céljaikat. Az EU „új stílusú” iparpolitikájának sikere érdekében a Tanácsnak ki kell dolgoznia a Versenyképességi Tanács következtetéseit az intenzívebb közös munka alapjaként.

4.10

Az EGSZB maximálisan támogatja azt a gondolatot, hogy holisztikus és integrált megközelítésre van szükség. A szakpolitikák jobb összekapcsolása fontos elképzelés egy fenntartható európai szociális piacgazdasághoz. Ennek az összekapcsolódásnak egy működőképes belső piacon, intelligens jogalkotás, K+F és innovációs politika, finanszírozáshoz jutás, energiapolitika és alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó politika, környezetvédelmi politika, közlekedési politika, versenypolitika, a készségek és kompetenciák javítása, kereskedelempolitika és kapcsolódó kérdések, valamint nyersanyagokhoz való hozzáférés révén egy Európa ipari jövőjét biztosító integrált megközelítést kell eredményeznie. Az ágazati megközelítések szélesíteni fogják a lehetőségek tárházát. Ezeket a témaköröket külön közlemények tárgyalják. (11)

4.11

Az EGSZB üdvözli a „versenyképességre gyakorolt hatás ellenőrzését”, amelynek szelektív módon kell megkezdődnie.

4.12

Az uniós pénzügyi források fenntartása, sőt bővítése a K+F területén mindennél fontosabb. A nagyszabású európai projekteknek – például az energiával kapcsolatosaknak –, valamint a páneurópai infrastruktúra egy vagy több tagállam által társfinanszírozott megvalósításának katalizátorhatást kell kiváltaniuk.

4.13

Az ipari klaszterek általában olyan hagyományos iparvidékeken jelennek meg, amelyek – új beruházások, technológia és innováció, értékláncok, kompetenciák és készségek, valamint regionális és nemzetközi hálózatba szervezés révén – folyamatosan fejlődnek. (12) A fejlett régiók húzóerőt jelentenek Európa számára.

4.14

Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós szintű, egymáshoz illeszkedő szakpolitikák és fellépések, valamint a nemzeti fejleményekkel kapcsolatos átláthatóbb és naprakészebb, folyamatos tájékoztatás jelentősen hozzájárulnak az egyenlő versenyfeltételek megvalósításához és az európai integráció lelkét jelentő szilárd belső piachoz.

4.15

Az adatok és az elemzések kulcsfontosságúak. Az EGSZB méltatja az Európai Bizottság részletes elemző munkáját. A részletes elemzések, valamint a pontos és összehasonlítható adatok uniós szinten minden szakpolitikához elengedhetetlenek. A szorosabb és előretekintő nyomon követés és értékelés a folyamatosan változó aktuális tendenciákra vonatkozó megbízható adatokat tesz szükségessé. (13) A haladás folyamatban van, de még sok a teendő.

4.16

A nemzeti statisztikák mellett az Eurostat statisztikáinak is alapvető szerepet kell játszaniuk. Az Eurostatnak kellő felszereltséggel kell rendelkeznie a megfelelő adatok összegyűjtéséhez, valamint az európai és a globális tendenciák és dinamika időben történő elemzéséhez. Jobb eszközöket kell kapnia az adatokhoz való hozzáféréshez. Az információknak a lehető leghamarabb és a lehető legteljesebb formában kell hozzáférhetővé válniuk.

5.   Uniós szintű kormányzás; horizontális és egyedi megközelítések: ágazatok és értékhálózatok

5.1

Az Európai Bizottság tevékenységeinek egyetlen koncepció keretében történő összevonása előtérbe helyezi, hogy a nyilvánosság és a hatékonyság javítása érdekében meg kell szüntetni a felosztottságot.

5.2

Az iparpolitika bizonyos mértékben nemzeti hatáskörben marad. A közleményben említett azon területek listája, ahol az EU (az Európai Bizottság, a Tanács és az EP) feladata a fellépés, vagy ahol beavatkozhat, ugyancsak tekintélyes. E háttér mellett az Európa 2020 stratégia koherens kerete ígéretes lehetőségeket kínál.

5.3

Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság szakpolitikai szándékaival. Az Európai Bizottság szerepe azonban nincs mindig egyértelműen meghatározva, részben amiatt, hogy számos területen hiányoznak a formális hatáskörök. Bizonyos ágazatokban, például az energiaágazatban, továbbra is dominánsak a nemzeti célok és eljárások, és nem alkalmazzák koherens módon az európai bizottsági és tagállami jogköröket.

5.4

Ennek megfelelően javítani kell a Versenyképességi Tanács felhatalmazását és hatékonyságát, amely – az Európai Bizottsággal együtt – meghatározza a célokat, és igen sokféle témakörben felelős a szabályozásért.

5.5

Az EGSZB arra kéri a Tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy dolgozzák ki a prioritások operatív listáját és a kapcsolódó időbeli ütemezést. E prioritásoknak tartalmazniuk kell a gazdasági infrastruktúrát is, például a fejlett közlekedési hálózatokat, a diverzifikált energiaforrásokat és az azokhoz való hozzáférést, a digitális menetrendet és az ikt-t.

5.6

A belső piac külső dimenziója és a világviszonylatban egyenlő versenyfeltételekre vonatkozó cél egyre inkább aktív kereskedelempolitikát és hatékony európai diplomáciai testületet igényel.

5.7

Az ipar ismét alapvető átalakuláson megy keresztül, amelynek motorját a K+F és az innováció, a módosított szabályozás, valamint a nemzetközi ipar és a szolgáltatási piacok jelentik. Ezek a fejlemények minden ágazatot érintenek. Az egymást követő uniós munkaprogramok szerinti prioritásoknak tükrözniük kell a tendenciákat a megfelelő keretfeltételek biztosítása érdekében, és egy olyan konkrét menetrendet kell tartalmazniuk, amely útmutatást és bizonyosságot nyújt az ipari beruházásokhoz. Stabil, hosszú távú szabályozási keretre van szükség.

5.8

Az iparpolitika és az egységes piac közötti kapcsolat döntő fontosságú. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a konkrétabb iparpolitikákkal párhuzamosan az egységes piaci intézkedéscsomaggal kapcsolatos döntéshozatal egyértelműen meg fogja majd erősíteni az Európai Bizottság és az EU szerepét, valamint az egyenlő európai versenyfeltételek szükségességét.

5.9

Az EGSZB ismételten megerősíti, hogy a K+F kiadásokkal kapcsolatban fenn kell tartani a GDP 3 %-ára vonatkozó célkitűzést. A pénzügyi források apadása nem lehetetlenítheti el a meghatározó innovatív erőket.

5.10

A szakpolitikák és a pénzügyi eszközök hatékonysága és hozzáadott értéke érdekében az EGSZB különböző véleményekben üdvözölte az ágazati magas szintű csoportokat, technológiai platformokat, az innovatív klaszterek ösztönzését, valamint a kutatási testületek és a kutatóközpontok közötti, határokon átnyúló együttműködést, melyek mindegyikét uniós finanszírozás támogatja. Demonstrációs és példaértékű projekteket kell kidolgozni.

5.11

A „Vezető piacok” kezdeményezés hat fontos ágazatban sikeresen csökkentette a termékek és a szolgáltatások előtti akadályokat. (14) Ehhez hasonlóan az EU-nak hozzá kellene fognia új ipari projektekhez, például a tiszta és energiahatékony járművek, a szén-dioxid leválasztása és tárolása, páneurópai hálózatok, a világűrrel kapcsolatos törekvések, valamint a kulcsfontosságú alaptechnológiák területén.

5.12

Az EGSZB az európai szabadalom elfogadását az uniós iparpolitika hitelessége próbakövének tekinti. Ha a teljes Unió számára most még nem is valósítható meg az európai szabadalom, néhány ország már megkezdhetné a bevezetését.

5.13

Általánosabban: a világon ma uralkodó körülmények között a szellemi tulajdonjogok védelme kiemelt prioritás.

5.14

A kifejezetten az egyes ágazatokra szabott megközelítések elengedhetetlenek a jobb és megfelelőbb szabályozáshoz, valamint a szükséges eszközök és intézkedések kidolgozásához.

5.15

Mindazonáltal a globalizáció, az ellátási láncok országhatárok mentén tapasztalható szétszabdaltsága, valamint a különböző szereplők kölcsönös függősége miatt az ipar ágazatokra történő felosztásának „hagyományos” látásmódja szakpolitikai szempontból ma már kevésbé releváns. Ez nem az egyes ágazatokban felmerülő igen egyedi problémák létezésének tagadását jelenti, ám ezekkel eseti alapon, de európai távlatokban gondolkodva kell foglalkozni.

5.16

Egy rugalmas ágazati megközelítés sikeres véleménycserét tesz lehetővé, és megfelelő alapot jelent az állami és a magánszektorbeli érdekelt felek kötelezettségvállalásához. Az európai bizottsági és a kormányzati tisztviselők mellett ezen érdekelt felek között vannak vállalatok, kutatóintézetek, (felső)oktatási intézmények, szociális partnerek, nem kormányzati szervezetek és regionális képviselők.

6.   Fontos egyedi kérdések

6.1

Az iparpolitika számos hasonló és összekapcsolódó területet lefedő átfogó fogalom.

6.2

A finanszírozáshoz és támogatáshoz való hozzáférés sürgősen kezelendő komoly problémát jelent. Az EGSZB üdvözli a kockázati tőke határokon átnyúló feltételeinek javítására irányuló szándékot, valamint az energiaügyi, a közlekedési és az ikt-beruházásokra irányuló, állami és magánszektorbeli uniós projektkötvényekre vonatkozó javaslatokat. (15) Meg kell vizsgálni egyéb területekre, például a kutatási projektekre vonatkozó projektkötvényeket is. Figyelembe kell venni más intézkedéseket, többek között az adócsökkentési rendszereket.

6.3

A pénzügyi válság különösen a kkv-kat sújtotta. Innovatív elgondolásokat kell kidolgozni a magántőke mobilizálására, például a tömegfinanszírozást (crowd funding). Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság szervezzen kerekasztalokat a külső érdekelt felekkel a magántőke ipari célú mobilizálási lehetőségeinek és módjainak megvizsgálására. A világszerte alkalmazott gyakorlatokat figyelembe kell venni. A termékeny ötleteket és gyakorlatokat terjeszteni kell.

6.4

Az EGSZB ajánlása szerint az EBB-t és az EBA-t is ösztönözni kell az európai kkv-k növekedését segítő, célzott eszközök kidolgozására irányuló törekvéseikben.

6.5

Az EBB szerepe még fontosabb más magánbefektetőknek szánt példaként, valamint a kiegészítő pénzügyi támogatást vonzó katalizátorként. Ez az innovatív eljárások kifejlesztéséhez szükséges hosszú távú beruházások előmozdítására is kiterjed. Amellett, hogy utólagosan értékelni kell, hogy az EBB-kiadások milyen általános hatással vannak az európai iparra és az uniós célkitűzések megvalósítására, az EBB-hiteleknek szociális és környezetvédelmi kritériumokat is tartalmazniuk kell.

6.6

A hetedik és a nyolcadik keretprogram kapcsán az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság nagyobb figyelmet fordít az innovatív ipari projektekre és a (határokon átnyúló) együttműködésre.

6.7

Jelenleg az uniós K+F-támogatás az ismeretek terjesztésére és elmélyítésére összpontosít. Támogatni kell az uniós technológiai platformok véleményével összhangban lévő projekteket, illetve az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT). (16) Az EGSZB támogatja a végrehajtás további egyszerűsítését. Az uniós támogatást célzott módon kell befektetni az állami és/vagy a magánberuházások multiplikátorhatásának megteremtése érdekében.

6.8

Ez azt jelenti, hogy a nyolcadik keretprogramban az alapkutatás mellett iparpolitikai célkitűzéseknek is főszerepet kell kapniuk. A nagyszabású ipari projektekhez mindenesetre szükséges a központosított (uniós) és nemzeti támogatás közötti hatékony koordináció.

6.9

Ugyanez vonatkozik a kkv-kat célzó versenyképességi és innovációs programra az energiaügy, az ikt és a vállalkozói készség területén.

6.10

Az egyetlen fő iparággal rendelkező régiókban a fejlődést újra kell gondolni az ipari diverzifikáció hatékonyabb ösztönzése érdekében. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó projektek és a környezetvédelmi projektek uniós támogatása elősegíti a fenntartható fejlődést.

6.11

Az innováció és az iparpolitika közötti kapcsolat magától értetődő. Az innováció nagyon szerteágazó terület, amely nem csak technikai jellegű kérdéseket foglal magában. Az innovációs és az iparpolitikai kiemelt kezdeményezések nagyon helyesen túlnyomórészt ugyanarra összpontosítanak, és olyan közös célkitűzésekkel rendelkeznek, mint az innovációs partnerségek. Ez hozzá fog járulni a hatékonysághoz és a nagyobb ismertséghez.

6.12

Az ipar lehetséges leépülését az innováció és az ipar közötti kapcsolat erősítésével kell elkerülni, (17) többek között a „kulcsfontosságú alaptechnológiákra” helyezett hangsúly révén. A tudományorientált iparágak feltételeit javítani kell.

6.13

A nemzeti és az uniós szintű kutatási és innovációs politika szorosan kapcsolódik az iparpolitikához, különösen az apadó költségvetések és a más kontinenseken tett erőfeszítések nyomása alatt. A kutatások off-shore kiszervezése és a kutatási kiadások vállalatokon belüli lefaragása ugyancsak aggasztó.

6.14

A kutatás és a tudomány – alkalmazott technológia segítségével történő – termékekké alakítása továbbra is gyenge pont Európa-szerte. Amellett, hogy az alapkutatás továbbra is nagyon fontos, az EGSZB hangsúlyozza a „laborból” a reálgazdaságba való hatékony, fenntartható és gyorsabb átmenet szükségességét.

6.15

Az átmeneti folyamat során az alacsony energiafogyasztású és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra vonatkozó célok további lehetőségeket teremthetnek az innováció előretöréséhez.

6.16

A tudásláncokon belüli és az azok közötti koordináció javítását prioritásnak kell tekinteni, azt meg kell vitatni a magán- és az állami szektorbeli összes érdekelt fél körében, a hiányosságok áthidalása, valamint a hozzáadott érték és a hatékonyság előmozdítása érdekében.

6.17

Az egyetemek még mindig nem töltik be teljes mértékben a tudásháromszög szerves részeként rájuk háruló szerepet. Hangsúlyt kell fektetni az egyetemek és az ipar közötti nyitott és határokon átnyúló hálózatokra, az EU-nak pedig támogatnia kell ezek létrehozását.

6.18

Az Európa 2020 stratégia szociális fejezete különböző témákat tárgyal. A magánberuházásokon keresztüli, valamint az ellátási és az értékláncon és a kkv-kon keresztüli munkahelyteremtés központi jelentőségű. Ez a célkitűzés a stratégia közvélemény általi elfogadottságát is javítaná.

6.19

A munkavállalókat be kell vonni, és aktív szerepet kell vállalniuk. Az EGSZB hangsúlyozza a tényleges szociális párbeszéd, valamint a közös célkitűzések és kötelezettségvállalások előmozdításának szükségességét a mai dinamikus változások korában. A szociális párbeszéd a társadalmilag elfogadható megoldásokhoz is szükséges, továbbá szükséges a gazdasági átalakulás iránti bizalom megteremtéséhez; ezenfelül javítania kell a közvélemény tudatosságát és elfogadását.

6.20

A tagállamoknak megvannak a saját hagyományaik ezen a területen. Az EGSZB véleménye szerint a munkavállalók részvételének és bevonásának vállalati, regionális, nemzeti és uniós szinten is meg kell történnie, az előrelátás és a változás alakításának elősegítése érdekében. Az EU szintjén az ágazati szociális párbeszéd igen értékes eszköz, amelyet az Európai Bizottságnak továbbra is támogatnia kell, illetve népszerűsítenie ott, ahol az még nem működik.

6.21

Az oktatás és a képzés minden szinten kiemelt prioritás. A tantervekre vonatkozó iránymutatásoknak az (ágazati szintű) munkaerő-piaci elemzésekre kell alapulniuk, a közép- és a hosszú távú készségkövetelményekre tekintettel. A nemek közötti egyenlőtlenségeket fel kell számolni. Egyes területeken, például a mérnöki tervezés és a műszaki szakmák területén aggasztó a munkaerő-piaci kínálat és kereslet közötti különbség. Elő kell mozdítani a vállalkozói készséget.

6.22

Iránymutatásokra és a legjobb gyakorlatok terjesztésére van szükség a (felsőoktatási) tananyagok kialakításához. (18) Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg kötelezettségvállalását ezen a területen.

6.23

A globális fejlemények miatt aktív európai kereskedelempolitikára van szükség. A „kiemelkedő értékű” és az „alacsony értékű” országok között a munkamegosztás egyre inkább elmosódik. Jelentős gazdasági és társadalmi fejlemények zajlanak gyors ütemben, különösen Ázsiában. A globális szintű egyenlő versenyfeltételek tehát még fontosabbak a környezetvédelmi és társadalmi normák, a piacra jutás kölcsönössége, a szellemi tulajdon stb. tekintetében. (19)

6.24

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az uniós döntéshozatal, továbbá a jövőbeli jogalkotás értékelése során mindig figyelembe kell venni a globális szintű egyenlő versenyfeltételek szempontját. Ezzel párhuzamosan jobb nyomon követést és hatékonyabb piacfelügyeletet kell bevezetni az EU-ban. Javítani kell a vámellenőrzési hatásköröket.

6.25

A szabványosítás – mint az egységes piacon alkalmazott fontos eszköz – jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. Amerikai és kínai vállalatok gyakran spontán módon igazodnak ezekhez a szabványokhoz, mert úttörők a világon.

6.26

Az EGSZB kiemeli az iparpolitika, valamint a kereskedelempolitika és a kapcsolódó kérdések közötti összefüggést. A kereskedelem és a beruházás előtt a világ más részein jelentkező mesterséges akadályokat le kell küzdeni. Az e kérdésekre irányuló tárgyalások túlmutathatnak a WTO keretén, és azokkal kétoldalú vagy többoldalú keretek között kell foglalkozni. Az iparpolitika külső dimenziója magában foglalja, hogy az EU-nak egységes véleményt kell képviselnie valamennyi nemzetközi gazdasági fórumon. (20)

6.27

Az EU-nak szembe kel szegülnie a nyersanyagokhoz való hozzáférés kereskedelmi partnerek általi korlátozásaival. Az EGSZB üdvözli a bányászati ágazatban a nyersanyagárakkal és a piac konszolidációjával kapcsolatos fellépésre irányuló ajánlásokat. Az árupiacokon folytatott spekulációval foglalkozni kell.

6.28

Anélkül, hogy ez a közösen lefektetett uniós energetikai és éghajlati célkitűzések és szabványok rovására menne, körültekintően át kell gondolni és ki kell dolgozni politikai eszközöket, szem előtt tartva, hogy mennyiben befolyásolják az ipar versenyképességét. (21) Egy erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású európai gazdasághoz az is kell, hogy az EU ugyanezen szabványok elérését kereskedelmi partnereitől is megkövetelje. (22) A kívánatos megoldást többoldalú megállapodások jelentik. A kereskedelmi szankciók kerülendők.

6.29

A szociális előírások tekintetében az EGSZB elfogadta a diszkriminációra, a gyermek- és a kényszermunkára, valamint a szakszervezetek szabadságára és a kollektív tárgyalásra vonatkozó alapvető munkaügyi előírásokról szóló, 1998. évi ILO-nyilatkozatot. (23) Az ILO-egyezmények konkrétabbak, de azokat számos ország nem írta alá, illetve nem hajtotta végre.

6.30

A vállalatok társadalmi felelősségvállalását nemzetközi szinten kell gyakorolni az ILO-nyilatkozatok és az OECD-iránymutatások, valamint egyéb, széles körben elismert nemzetközi jogi aktusok (24) alapján. A vállalatok a társadalmi felelősségvállalást imázsuk javítására is kezdik használni.

7.   A nemzeti iparpolitikák és az EU közötti kapcsolat

7.1

Az államok közötti különbségek ellenére az USA gazdasága egy piaccal és egy központi kormánnyal működik. Ugyanez érvényes Kínára és más országokra.

7.2

Európában ezzel szemben minden tagállamban más-más iparpolitikai formák léteznek. (25) A minta az eltérő nemzeti döntéshozatali struktúráknak és hagyományoknak, az állami és a magánszektor közötti sajátos kapcsolatoknak, valamint a gazdaságok eltérő struktúráinak és a komparatív előnyöknek köszönhetően igen változatos. Ezen túlmenően most a válság miatt a rejtett protekcionizmus kísértése is megjelent.

7.3

Mindezen eltérések miatt a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás terén felmutatott eredmény nagyon különböző a tagállamokban. A Tanács hangsúlyozza, hogy szükség van a nemzeti iparpolitika fejlődéséről szóló éves jelentésekre. Az Európai Bizottságot e területen megillető korlátozott hatáskörökre való tekintettel ez korántsem könnyű feladat.

7.4

Az Európa 2020 stratégia legfőbb célkitűzése, hogy az EU-t és a tagállamokat közelebb hozza egymáshoz. Az Európai Bizottság jelentései az uniós kormányzás további részterületét alkothatják. Az átláthatóság, a sikeres példák és a legjobb gyakorlatok a kormányok magatartásának kedvező irányba mutató konvergenciájához vezethetnek. Lehetővé kell tenniük a Tanácson belüli eszmecseréket a különböző elképzelésekre és azok gyakorlati eredményeire vonatkozóan.

7.5

Természetesen az egyes tagállamok szabadon határozhatják meg saját erősségeiket és hozhatnak létre ismereteket és más infrastruktúrákat, ha fellépéseik összhangban vannak az uniós szabályokkal. A tapasztalatokról folytatott eszmecserére szolgáló platformok javíthatják a tagállamok csoportjai közötti együttműködést.

7.6

A nemzeti teljesítmények nyomon követése és értékelése új lehetőségeket tárhat fel a kormányok között, a kormányok és az Európai Bizottság között, és természetesen a vállalatok – különösen a tekintélyes számú, nemzetközivé váló kkv-k – számára.

7.7

A különböző országoknak megvannak a nemzeti célokkal rendelkező innovációs platformjaik. Ezek ritkán kedveznek a közös európai célkitűzéseknek. Az EGSZB támogatja annak vizsgálatát, hogy a határokon átnyúló megközelítések hogyan javíthatják a hatékonyságot. A legjobb gyakorlatokat terjeszteni kell és meg kell vitatni.

7.8

Az éves jelentéseknek elemezniük kell az uniós iparpolitika és a nemzeti politikák koherenciáját. Egy ideje a tagállamok – például Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Spanyolország és Hollandia – is kiadnak nemzeti szakpolitikájukról szóló szakpolitikai dokumentumokat. (26) Az európai célkitűzésekhez és fellépésekhez való kapcsolódás azonban továbbra is gyenge. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság a következő éves jelentésében európai szempontból elemezze ezeket a nemzeti jelentéseket.

7.9

A kívánatos iparpolitikákra vonatkozó, tagállamok közötti véleménycserék szintén egyre intenzívebbek. Az ilyen jellegű gyakorlatokat, valamint a működési eredményeket az Unió egészében terjeszteni kell a nemzeti csőlátás tágabb perspektívákkal való felváltása érdekében.

7.10

A régióknak és a nagyvárosi agglomerációknak is felelősséget kell vállalniuk. Lehetőséget kell kapniuk arra, hogy klasztereket alakítsanak ki és erősítsék az együttműködést az oktatás, a tudásközpontok és az ipar között (például regionális ágazati hálózatok kialakításával).

7.11

Az Európai Bizottság értékelésének ki kell terjednie a teljesítményekre és a gyakorlatokra olyan konkrét területeken, mint a – GNP 17 %-át adó – közbeszerzés, ahol az elemzések szerint és az uniós irányelvekkel ellentétben még mindig a nemzeti ipari célkitűzések érvényesülnek.

7.12

Speciális eset a katonai felszerelés, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak. A költségvetés apadását gyakran a katonai kiadások sínylik meg. Független vizsgálatokkal kell megteremteni az előnyösebb ajánlatok alapját.

7.13

Ezen a területen az EGSZB kiemeli, hogy fel kell számolni az EU-n belüli akadályokat, és ugyanakkor versenyképes, határokon átnyúló ellátási láncokat kell kifejleszteni. A katonai és a polgári termelés között továbbgyűrűző és járulékos hatásokat segíteni kell. Ezzel párhuzamosan elő kell irányozni a kiviteli engedélyek uniós szintű harmonizációját.

7.14

Egy másik érdekes terület a közszolgáltatások területe. Az Európai Bizottság leltára alapján több nyitottságot kell előirányozni a határokon átlépő együttműködés és/vagy legjobb gyakorlatok iránt.

7.15

Az EU elemzései érdekes adatokat tárhatnak fel a tagállamokban felmerülő igen változatos feltételek minőségéről. Ösztönözni kell a közigazgatási gyakorlatoknak a termékbiztonság és a fogyasztóvédelem sérelme nélküli egyszerűsítését és a pénzügyi terhek csökkentését. (27) Egyes területeken és országokban ezek az eljárások már folyamatban vannak.

Kelt Brüsszelben, 2011. május 4-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON


(1)  A Versenyképességi Tanács által 2010. december 10-én elfogadott következtetések (hivatkozási szám: 17838/10). Az Európai Tanács 2011. február 4-én ígéretesen megkezdte az energiaügyi és az innováció ösztönzésére irányuló munkát.

(2)  Lásd az éves növekedési jelentés (COM(2011) 11 végleges) 9. szakaszát.

(3)  Versenyképességi és innovációs keretprogram.

(4)  COM(2004) 274 végleges.

(5)  A vonatkozó EGSZB-vélemények a következő címen találhatók meg: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.enterprises-and-industry.

(6)  Lásd az EGSZB „Innovatív munkahelyek – a termelékenység és a színvonalas munkalehetőségek forrásai” című, 2011. március 18-án elfogadott véleményét (a Hivatalos Lapban még nem jelent meg), különösen a 2.6. pontot.

(7)  Az EGSZB rámutat az űripari ágazatok sajátos jelentőségére a távoli és a vidéki térségek fejlődése szempontjából.

(8)  Lásd többek között: Les secteurs créateurs d'emploi à court-moyen terme après la crise [A válság után rövid- és középtávon munkahelyeket teremtő ágazatok] (a francia miniszterelnök felügyelete alatt álló Centre d'analyse stratégique 2010 novemberi tanulmánya).

(9)  Németország például a közelmúltban 20 %-kal növelte innovációs költségvetését.

(10)  Lásd Az érték- és ellátási lánc fejlődése: európai és globális tendenciák c. EGSZB-véleményt (HL C 168., 2007.7.20., 1. o.).

(11)  E módszer alkalmazásának első példája a LeaderSHIP 2015 elnevezésű, az európai hajógyártási ágazatra vonatkozó, 2005-ben elindított stratégiában található.

(12)  Ezt a pontot Európa-szerte számos olyan régióban és nagyvárosi agglomerációban bekövetkezett fejlemény illusztrálja, ahol az elavult ipari struktúrákat jövőorientált beruházásokkal és új dinamizmussal váltják fel.

(13)  Az EGSZB ezt már korábban leszögezte a Vállalatáthelyezések ágazati vizsgálata című tájékoztató jelentésben (2006), amely rámutatott az Európai Bizottság által használt adatok összehasonlíthatóságának hibáira.

(14)  A vezető piacok kialakítását célzó kezdeményezés a következő piacokat határozta meg: e-egészségügy, védőruházatok, fenntartható építőipar, újrafeldolgozás, bio-alapanyagú termékek és megújuló energiaforrások.

(15)  Lásd a 2. lábjegyzetet.

(16)  Már folyamatban van az első három tudományos és innovációs társulás (KIC) létrehozása.

(17)  Lásd többek között: „The de-industrialisation of Europe. There is no more time to lose!” (Európa iparának leépülése. Nincs több vesztegetni való idő!), Académie Royale de Belgique, 2010.

(18)  Lásd az Egyetemek Európa számára c. EGSZB-véleményt (HL C 128., 2010.5.18., 48. o.).

(19)  Lásd a kereskedelempolitikáról szóló közleményt, SEC(2010) 1268.

(20)  Lásd az EGSZB következő véleményeit: „Az európai iparpolitika külső dimenziója – Az EU kereskedelempolitikája valóban figyelembe veszi az európai ipar érdekeit?” (Lásd e Hivatalos Lap 25 oldalát) és HL C 128., 2010.5.18., 41. o.

(21)  Lásd az EGSZB véleményét a következő tárgyban: „Az energiapiacok jelenlegi alakulásának hatása az európai ipari értékláncokra”, HL C 77., 2009.3.31., 88. o., azon belül is az 1.6. pontot.

(22)  Lásd az EGSZB véleményét a következő tárgyban: „Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló nemzetközi egyezmények hatásai az európai ipari szerkezetváltási folyamatokra”, HL C 185., 2006.8.8., 62. o.

(23)  Lásd a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatot (1998).

(24)  Többek között az ENSZ „Global Compact” elnevezésű kezdeményezése és a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS, köztük a nemzetközi számviteli standardok). A John Ruggie által szövegezett, az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek szintén relevánsak.

(25)  Némi túlzással ez összesen 27 ipar- és innovációs politika.

(26)  In focus: Germany as a competitive industrial nation (Németország), Feuilles de route des comités stratégiques de filière (Franciaország), the Growth Agenda (Egyesült Királyság; ezt hamarosan részletes program követi), Plan Integral de Política Industrial 2020 (Spanyolország), Naar de top: de hoofdlijnen van het nieuwe bedrijfslevenbeleid (Hollandia).

(27)  Stoiber-csoport.