3.5.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 132/8

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Az Európai Szociális Alap jövője 2013 után

(feltáró vélemény)

2011/C 132/03

Előadó: Xavier VERBOVEN

Társelőadó: Miguel Ángel CABRA DE LUNA

2010. október 7-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

Az Európai Szociális Alap jövője 2013 után

(feltáró vélemény).

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció 2011. február 24-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. március 15–16-án tartott, 470. plenáris ülésén (a március 15-i ülésnapon) 172 szavazattal 1 ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1. Következtetések és ajánlások

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye szerint:

1.1

A gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a szolidaritás elve része a Szerződésnek, és mindkettő a polgárok és a területek integrációjának legfontosabb pillérei közé tartozik. Ezért ezeknek az elveknek az Európai Unió jövőbeli költségvetéséről folytatott vitáknak a középpontjában kell állniuk.

1.2

A kohéziós politikának nemcsak a régiók közötti egyenlőtlenségeket kell csökkentenie, hanem hozzá kell járulnia a bizonyos népességcsoportokat érintő társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez is, ösztönözve a teljes foglalkoztatottság megvalósítását a társadalomban, az esélyegyenlőséget, az integrációt és a társadalmi kohéziót, vagyis tágabb értelemben az európai szociális modellt. Az Európai Szociális Alapnak (ESZA) továbbra is olyan strukturális alapnak kell maradnia, amely az Európai Unió kohéziós politikájának részét képezi.

1.3

Az ESZA az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtását támogató kiemelt eszköz, és az Európa 2020 stratégia keretében a jövőben is a humánerőforrásokba történő beruházás hatékony eszközének kell maradnia, valamint ösztönöznie kell a minőségi munkahelyek számának növelését és a társadalmi beilleszkedés javítását. Ezért a jelenlegi gazdasági helyzetben az ESZA-nak továbbra is fontos stratégiai és pénzügyi eszköznek kell lennie, és az előtte álló növekvő kihívásokra (magasabb munkanélküliségi ráták) való tekintettel jelentősebb, az EU általános költségvetésének növekedését tükröző, azaz legalább 5,9 %-kal megnövelt forrásokat kell rendelkezésére bocsátani, összhangban az EU 2011. évi általános költségvetésének emelésére tett európai bizottsági javaslattal.

1.4

A jelenlegi gazdasági válság idején különösen fontos az ESZA szerepének megerősítésére vonatkozó európai tanácsi döntés. Az ESZA átfogó keretét továbbra is a munkaerő-piaci és a szociális politikáknak kell alkotniuk. A beruházásoknak a humánerőforrás fejlesztésére, a képességek javítására, valamint az elbocsátott munkavállalóknak a munkaerőpiacra való visszailleszkedésére is vonatkozniuk kell. Prioritást kellene azonban biztosítani a minőségi munkahelyteremtésnek, a fenntartható fejlődésnek, valamint a kiszolgáltatott társadalmi csoportok – többek között a fiatalok, a nők, a bevándorlók, a tartósan munkanélküliek, a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak, az idősek, a fogyatékkal élők és az etnikai kisebbségek tagjai – munkaerőpiacra és társadalomba való beilleszkedésének, hogy javuljon az EU versenyképessége, valamint az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása.

1.5

Le kell vonni az ESZA felhasználásából származó tanulságokat, mind az Európai Unió gazdasági fellendülése, mind gazdasági növekedése támogatásának érdekében. Ezt az ESZA célkitűzéseit tiszteletben tartva a kkv-k, a nagyon kis vállalkozások és a szociális gazdaság szereplői támogatásának javításával, valamint a szociális szféra javításával – mind a minőségi munkahelyek megőrzése és létrehozása, mind a különösen a munka segítségével történő társadalmi befogadás révén – lehet elérni.

1.6

Az ESZÁ-nak – mint a humánerőforrásba való beruházás uniós eszközének – támogatnia kellene az Európa 2020 stratégia három prioritását: az intelligens, a fenntartható és az inkluzív növekedést. A foglalkoztatás, a képzés és az oktatás, az aktív beilleszkedés és az esélyegyenlőségi politikák alkotják azokat a kulcsfontosságú elemeket, amelyek az ismeretek bővítése és a képzettség emelése, az innovációs kultúra ösztönzése, a foglalkoztatási ráták növelése és a befogadó munkaerőpiac támogatása révén erősítik az egyének pozícióit.

1.7	A strukturális alapokhoz, és különösen az Európai Szociális Alaphoz kötődő intézkedések jó működésének alapvető biztosítéka a szociális partnereket és a szervezett civil társadalom más szervezeteit érintő partnerségi elv.

1.8	A gazdasági válság hatásainak kiküszöbölése érdekében igen fontos azoknak a tanulságoknak a levonása, amelyek a szociális partnereknek a szociális párbeszédben, illetve az NGO-knak a partnerségben játszott szerepéből adódnak.

1.9	Fenn kell tartani és meg kell erősíteni a partnerség, a diszkriminációmentesség és hozzáférhetőség, valamint a fenntartható fejlődés elvét, (1) hogy konszolidálni lehessen a tervezés utolsó időszakában elért kedvező eredményeket.

1.10

A strukturális alapokra vonatkozó rendelkezéseknek világosan meg kell határozniuk a partnerség elvét és a fent említett elveket, ahelyett, hogy „a jelenlegi nemzeti szabályozáshoz és gyakorlathoz” folyamodnának, egyúttal pedig valamennyi partner szerepét is világosan rögzíteniük kell. Tervezési, végrehajtási és nyomonkövetési feladataik keretében határozottan meg kell erősíteni a nyomonkövetési bizottságok helyzetét az illetékes nemzeti és regionális hatóságokkal szemben.

1.11

Az EGSZB szerint is javítani kell az alapok felhasználásának értékelését, teljesítményét és eredményeit. Ennek érdekében azonban alapvető a mutatók meghatározása, valamint a mennyiségi és minőségi mérésre szolgáló elemek megléte, mindez pedig a kohéziós politika végrehajtási folyamatának teljességére vonatkozó szélesebb kereten belül.

1.12	Biztosítani kell a koherenciát a különböző, európai, nemzeti, regionális és helyi szinteken meghatározott prioritások között.

1.13

Erősíteni kell a szinergiákat az Európai Regionális Fejlesztési Alappal és más alapokkal, aminek keretén belül meg kell erősíteni a partnerség, a diszkriminációmentesség és a fenntarthatóság elvét. El kell kerülni az ESZA és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) közötti átfedést, valamint biztosítani kell a koherenciát, mivel a szerkezetátalakításokkal szemben az ESZA intézkedései megelőző, míg az EGAA intézkedései helyreállító jellegűek.

1.14

Sokat kell javítani az eljárások végrehajtásán és az ESZA-finanszírozáshoz való hozzájutás gyakorlati szempontjain, mindenekelőtt jelentősen csökkentve a bürokráciát, a programokat kivitelezők pénzügyi terheinek minimalizálása érdekében különösen a kifizetési rendszereket felgyorsítva, és egyszerűsítve a számlázási eljárásokat és a számlák rendezésének eljárásait, például az átalányösszegek (lump sums) alkalmazásával.

1.15

A jövőbeli ESZÁ-nak innovatív finanszírozási formák segítségével (2) – pl. a foglalkoztatás, valamint a legkiszolgáltatottabb csoportok és a kirekesztés által fenyegetett személyek társadalmi beilleszkedése területein a célzott intézkedések céljára közvetlenül kiutalt források révén – elegendő forrással kell rendelkeznie az Európa 2020 stratégia végrehajtásához.

1.16

A szociális partnereknek és a civil társadalomnak alapvető szerepet kell játszaniuk az ESZA felülvizsgálatában, végrehajtásában és értékelésében. Következésképpen az EGSZB figyelemmel kíséri majd a jövőben az ESZA felhasználását, és így hozzá fog járulni a döntéshozatali folyamat azon alapvető elemének a javításához, amit az európai intézmények, a szociális partnerek és a civil társadalom szereplőinek összessége közötti kommunikáció jelent.

2. Háttér: az Európai Bizottság által az Európai Szociális Alap jövőjéről indított vita

2.1 A 2007–2013 közötti időszakban az ESZA által finanszírozott programok végrehajtása a félidejéhez érkezett.

2.2 Az Európai Bizottság az EU költségvetési keretének jövőjére vonatkozó fő iránymutatásait „Az uniós költségvetés felülvizsgálata” (COM(2010) 700 végleges) című dokumentumban, míg a strukturális alapokra vonatkozókat a kohézióról szóló ötödik jelentésben (COM(2010) 642 végleges) ismertette.

2.3 Az ESZA jövőjét a Lisszaboni Szerződés figyelembevételével kellene megtervezni. Az új 9. cikknek megfelelően az Uniónak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

2.4 A területi kohézióval jelenleg a módosított 175. cikk foglalkozik. Az ESZA, mint a humánerőforrás támogatásának fő uniós pénzügyi eszköze, továbbra is hozzá fog járulni a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósításához, amint azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 162. cikke előírja.

2.5 Az előttünk álló évtized új politikai keretét, vagyis az Európa 2020 stratégiát az Európai Tanács 2010. június 17-én jóváhagyta. Így az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy 75 %-ra emelik a 20–64 év közötti korcsoport foglalkoztatottságát, 10 % alá csökkentik az iskolai lemorzsolódás arányát, és biztosítják, hogy a fiatal generáció legalább 40 %-a felsőoktatási diplomához jusson, 20 millió fővel csökkentik a szegénység által fenyegetett személyek számát, és a GDP 3 %-ig emelik a kutatást és fejlesztést célzó magán- és állami beruházások szintjét. (3)

2.6 2011-ben az Európai Bizottság új költségvetési keretet javasol majd a 2013 utáni időszakra, amelyet a strukturális alapokra – az Európai Szociális Alapot is ideértve – vonatkozó jogalkotási javaslatok kísérnek majd. Ezzel kapcsolatban az Európai Bizottság 2010. október 19-én közleményt tett közzé az EU költségvetésének felülvizsgálata tárgyában. Ez megfelelő alkalom lenne arra, hogy új lendületet adjanak az ESZA-nak, és végrehajtsák a változtatásokat. Az EU új költségvetési keretében meg kell erősíteni az ESZA ismertségét és egyediségét.

2.7 Az Európai Bizottságnak a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról 2010. november 10-én közzétett ötödik jelentése ismerteti a jövőbeli kohéziós politika lehetőségeit.

2.8 Ami konkrétan az ESZA jövőjét illeti, speciális tanulmányok révén megindult a gondolkodási folyamat.

2.9 Az ESZA-bizottság emellett 2010. június 3-án elfogadott egy véleményt, az Európai Bizottság pedig konferenciát rendezett 2010. június 23–24-én.

2.10 Ezzel kapcsolatban 2010. október 7-én az Európai Bizottság felkérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot egy saját kezdeményezésű vélemény kidolgozására, az ESZA-bizottság véleményében megfogalmazott kérdések elemzésének céljával.

2.11 E különböző reflexiók a következő öt téma köré csoportosulnak:

—	Milyen hozzáadott értékkel bír az ESZA a szigorúan nemzeti jellegű finanszírozási eszközökkel szemben?

—	Az Európa 2020 stratégiával összefüggésben mi lehetne az ESZA küldetése és prioritása?

—	Hogyan lehetne biztosítani az ESZA földrajzi és tematikus koncentrációját?

—	Hogyan lehetne megteremteni a maximális szinergiát a többi alappal, különösképpen az Európai Regionális Fejlesztési Alappal?

—	Milyen végrehajtási rendszert kellene kiépíteni a leghatékonyabb, és egyúttal legegyszerűbb kezelés érdekében?

2.12 Emellett tekintettel a munkahelyek megszűnésének a tendenciájára, amellyel az Uniónak jelenleg szembesülnie kell, az európai kohéziós politikával összefüggésben az ESZÁ-ra még nagyobb szerep hárul. Ezért költségvetésének jelentősen emelkednie kell – ennek az emelésnek összhangban kell lennie az EU 2011. évi költségvetésének általános, legalább 5,9 %-os növelésére vonatkozó európai bizottsági javaslattal.

3. Általános megjegyzések az Európai Szociális Alap jövőjéről

3.1 A kohézió és a szolidaritás elve a Szerződés része, és mindkettő a polgárok és a területek integrációjának legfontosabb pillérei közé tartozik. Ezeknek az elveknek ezért az Európai Unió jövőbeli költségvetéséről folytatott vitáknak a középpontjában kell állniuk.

3.2 A Lisszaboni Szerződés megerősíti ezeket az elveket, és a 174. cikknek megfelelően kijelenti, hogy „Átfogó harmonikus fejlődésének előmozdítása érdekében az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze.”

3.3 A Szerződés különösképpen hangsúlyozza, hogy „Az Unió különösen a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik.” Ez a célkitűzés az Európai Unió két utolsó bővítése óta még inkább fontossá vált.

3.4 Az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely a Szerződésbe való foglalását követően kötelező jogi érvénnyel bír, másrészt kimondja, hogy a területi kohézió mellett az EU-nak ösztönöznie kell a társadalmi kohéziót, régiójuktól vagy nemzetiségüktől függetlenül valamennyi polgárnak biztosítva a szociális jogokat, megtiltva a diszkriminációt, valamint erőfeszítést téve többek között az esélyegyenlőség érdekében.

3.5 A kohéziós politikának nemcsak a régiók közötti egyenlőtlenségeket kell csökkentenie, hanem az emberekre összpontosító megközelítésen keresztül ugyancsak ösztönöznie kell a teljes foglalkoztatottság megvalósítását a társadalomban, az esélyegyenlőséget, az integrációt és az EU társadalmi kohézióját, vagyis tágabb értelemben az európai szociális modellt.

3.6 Az Európai Tanács határozata értelmében a strukturális alapok szolgálnak a lisszaboni stratégia végrehajtásának pénzügyi eszközeként. Ez a stratégia erőfeszítéseit azokra összpontosította, akik a legalacsonyabb képzettséggel rendelkeznek és a legtöbb nehézséggel szembesülnek az aktív nemzeti foglalkoztatási politikákhoz való hozzáférés területén. (4). Ezzel összefüggésben az ESZA az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtását támogató kiemelt eszköz, és az Európa 2020 stratégia keretében a jövőben is a minőségi munkahelyek és a társadalmi beilleszkedés magas szintjét ösztönző hatékony eszköznek kell maradnia.

3.7 A gazdasági, társadalmi és területi kohéziónak továbbra is az Európa 2020 stratégia középpontjában kell maradnia, annak biztosítása érdekében, hogy mobilizálják az összes energiát és kapacitást, és ezeket a stratégia végrehajtására fordítsák. A strukturális alapok kulcsfontosságú eszközei az ún. „intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés” prioritásai elérésének a tagállamokban, régiókban és területeken. Ezért az ESZÁ-nak továbbra is fontos stratégiai és pénzügyi eszköznek kell maradnia a foglalkoztatási ráta és a társadalmi beilleszkedés növelése érdekében.

3.8 A strukturális alapokhoz, és különösen az Európai Szociális Alaphoz kötődő intézkedések megfelelő működésének alapvető biztosítéka a szociális partnereket és a szervezett civil társadalom (5) más szervezeteit érintő partnerségi elv.

3.9 Igen fontos levonni a szociális partnerek által a szociális párbeszéd, illetve az NGO-k által a partnerség keretén belül játszott szerep tanulságait a gazdasági válság hatásainak kiküszöbölése és eredmények elérése érdekében.

3.10 Javítani kell az alapok felhasználásának értékelését, teljesítményét és eredményeit. Ennek érdekében azonban feltétlenül mutatókat kell meghatározni, valamint a mennyiségi és minőségi mérésre szolgáló elemekkel kell rendelkezni, mégpedig a kohéziós politika végrehajtási folyamatának teljességére vonatkozó szélesebb kereten belül. Jelenleg a kohéziós politika a kiadások szabályosságát ellenőrzi, nem pedig a hatékonyságukat. Össze kell hangolni a kétfajta logisztikát, ezzel egyidejűleg pedig csökkenteni kell az adminisztratív terhet, az arányosság elvének megfelelően ésszerű szintre visszaszorítva.

3.11 Tekintettel a jelenlegi gazdasági válságra, az európai foglalkoztatási stratégiának ismét az Európai Unió prioritásai közt kell szerepelnie, és nagyobb összegeket kell fordítani a munkahelyteremtésre és a munkahelyek megőrzésére, valamint arra, hogy mindenki jobb munkahelyekhez juthasson. A munkaerő-piaci politikáknak továbbra is az ESZA átfogó keretét kell jelenteniük.

3.12 A kohéziós politikának a gazdasági fellendülési tervhez történő hozzájárulására vonatkozó európai tanácsi határozat mindenképpen pozitív jelnek tekintendő. A strukturális alapok, amelyek az európai költségvetés több mint egyharmadát alkotják, valóban olyan finanszírozási forrást jelentenek, amely lehetővé teszi a rövid, közép- és hosszú távú kihívásoknak való megfelelést.

3.13 Az előző közösségi kezdeményezésekre (különösen az EQUAL-ra) jellemző transznacionális dimenziót a politikai kohézió alapelveként át kell venni egy nemcsak európai, hanem – leginkább – szolidáris megközelítés biztosítása érdekében, különösen azért, mert a 2007–2013-as programozási időszakban nem vették megfelelően figyelembe, ahogyan az új átfogó megközelítésnek (mainstreaming) megfelelően kellett volna. Ezért újra be kellene vezetni az európai projektek finanszírozásának lehetőségét, különösen a transznacionális hálózatokra vonatkozó innovatív projektek esetében.

4. A tárgyalt témákhoz kapcsolódó részletes megjegyzések és javaslatok

4.1 Az ESZA hozzáadott értéke

4.1.1 Létrehozása óta az ESZA európai hozzáadott értéke már bebizonyosodott, és ez különösen érvényes ebben a gazdasági válság által fémjelzett időszakban. Az ESZA egyben eszköz az EU gazdasági növekedésének támogatására.

4.1.2 Az ESZA az a strukturális alap, amely közvetlenül érinti az egyéneket: a dolgozókat, a munkanélkülieket, a társadalomból kirekesztetteket, azokat a személyeket, akik jelentős nehézségekkel küzdenek a munkaerőpiachoz való hozzáférés szempontjából, a fiatalokat, az időseket, és más kiszolgáltatott helyzetben lévő egyéneket.

4.1.3 Az ESZA a legfontosabb eszköz az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtásának ösztönzésére. Következésképpen ezt a stratégiát integrálni kellene a nemzeti, regionális és helyi munkaerőpiac-politikákba, valamint az ESZA által kitűzött célok közé.

4.1.4 Európának jelentős befektetéseket kell fordítania a humán erőforrásokra, amelyek kétségkívül jelentős adut jelentenek a versenyképesség szempontjából minden vállalkozás számára. Ezeket a befektetéseket a várt társadalmi változások figyelembevételével kellene megvalósítani, és ezzel párhuzamosan választ kellene adniuk a munkahelyek megtartásának és létrehozásának problémáira azáltal, hogy növelik a munkavállalók képzettségét és képességeit, emelik az európai vállalkozások termelékenységi szintjét, innovatívabb és hatékonyabb módokat keresnek a munka jobb megszervezésére a munkavállalók képességeibe és a társadalmi integrációba történő valódi befektetéseknek köszönhetően, valamint az esélyegyenlőség és a szociális gazdaság kezdeményezéseinek ösztönzése által.

4.1.5 A jelenlegi gazdasági válság idején különösen fontos az ESZA szerepének megerősítésére vonatkozó európai tanácsi határozat.

4.1.6 A befektetéseknek egyidejűleg kell a humán erőforrások fejlesztésére, az elbocsátott munkavállalók újbóli munkaerő-piaci integrációjára, valamint a munkahelyteremtésre és a fenntartható fejlődésre irányulniuk annak érdekében, hogy szinergiákat és interakciókat lehessen biztosítani a két folyamat között. Ennek következtében figyelembe kell venni a valódi társadalmi kohézió hozzájárulásait az európai versenyképességhez. Az ESZA által a munkaerőpiacról leginkább kiszorultakat (például a fogyatékkal élők, a sajátos foglalkoztatási problémákkal küzdő fiatalok, a meghosszabbodó munkanélküliség által veszélyeztetett időskorúak, illetve más, társadalmilag kirekesztett személyek) célzó finanszírozás jelentősen hozzá fog járulni az EU versenyképességének javításához, hosszú távon pedig az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához.

4.1.7 A strukturális alapokhoz kötődő intézkedések megfelelő működésének legfőbb záloga a partnerségi elv.

4.1.8 A strukturális alapokra vonatkozó rendelkezéseknek világosan meg kell határozniuk a partnerség elvét ahelyett, hogy „a hatályban lévő nemzeti szabályozásra és gyakorlatra” hivatkoznának, egyúttal valamennyi partner szerepét is világosan rögzíteni kell.

4.1.9 A partnerek – többek között a szociális gazdaság szervezetei – számára elérhetővé kell tenni a technikai segítségnyújtást, valamint az ESZA révén ágazatspecifikus szervezetek segítségével támogatni kell kapacitásépítésüket.

4.1.10 Jó minőségű partnerségek kialakítására van szükség, amelyekbe bevonják a szociális partnereket és a szervezett civil társadalmat az alapok minden egyes intervenciós időszakában, főként azért, mert kulcsszerepet játszanak a gazdasági válság következményeinek megoldásában.

4.1.11 Az ESZA hozzáadott értéke maximalizálásának további alapelvei a fenntartható fejlődés a környezet védelmének és javításának érdekében, a nők és férfiak közötti egyenlőség, valamint a nem, az életkor, a faji vagy etnikai származás, a vallás vagy hitbéli meggyőződés, a fogyatékosság, illetve a nemi irányultság alapján történő megkülönböztetés elkerülése az alap alkalmazása során, valamint – főként a fogyatékkal élő, vagy a társadalom peremére szorult személyek esetében – az ahhoz történő hozzáféréssel kapcsolatban (6).

4.2 Az ESZA feladatai és prioritásai az Európa 2020 stratégiával összefüggésben

4.2.1 Az Európa 2020 stratégia középpontjában továbbra is a gazdasági, társadalmi és területi kohézió kell, hogy álljon, ahogyan az az Európai Tanács határozatában is szerepel.

4.2.2 Az ESZA és az Európa 2020 stratégia összehangolásának mértéke attól függ, hogy léteznek-e stratégiai irányvonalak, amelyek célja az EU stratégiai célkitűzéseinek átültetése az operatív programokba.

4.2.3 Ebben a keretben továbbra is az ESZA kell, hogy maradjon a legfontosabb eszköz az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtására. Ezért az ESZA-nak hozzá kell járulnia a jó minőségű munkahelyek megteremtéséhez, mely lényegi elem az EU gazdasági növekedésének biztosításához. Még ha a jó minőségű munkahelyek megteremtését kell is előnyben részesíteni, figyelmet kell fordítani a foglalkoztatás egyéb formáira is, például a zöld munkahelyekre a termelési modell megváltozása miatt, valamint a fenntartható és inkluzív növekedésre.

4.2.4 Az ESZA az Európai Unió legfőbb pénzügyi eszköze a humán erőforrásokba való befektetésre, mivel támogatja az aktív integráció, az aktiváció, az újrahasznosítás és a továbbképzés eszközeinek alkalmazását.

4.2.5 Le kell vonni az ESZA alkalmazásával kapcsolatos tanulságokat az Európai Unió gazdasági élénkítésének támogatása érdekében.

4.2.6 A következő intézkedésekről és prioritásokról van szó:

—	támogatni kell különösen a fiatalok, az idősebb munkavállalók, a fogyatékkal élők és más kiszolgáltatott csoportok, így a bevándorlók aktív bevonását és integrációját a munkaerőpiacon, valamint küzdeni kell a diszkrimináció ellen,

—	növelni kell a nők foglalkoztatottságának mértékét, és küzdeni kell a bérek közötti egyenlőtlenségek ellen,

—	munkaerő-piaci megfigyelőközpontokat kell létrehozni, és igénybe kell venni a strukturális alapokat,

—	ösztönözni kell a munkavállalók átképzését és szakmaváltását, az innováció és CO2-szegény gazdaságba történő átmenet jegyében,

—	javítani kell a kkv-k, a nagyon kis vállalkozások és a szociális gazdaság szereplőinek támogatását, amelyek az Európai Unió ipari struktúrájának 80–90 %-át alkotják, mindeközben minőségi munkahelyek teremtésére van szükség,

—	az ágazatok és a régiók fejlődéséről szóló viták eredményei alapján meg kell határozni a „válság idején történő képzés” fogalmát,

—	jobban kell terjeszteni a bevált gyakorlatokat, amilyen például a csökkentett munkaidőbe történő befektetés, a munkavállalók képzésével egyidejűleg,

—	erősíteni kell a társadalmi párbeszédet a szociális partnerek közös képzése által,

—	támogatni kell az egész életen át tartó oktatást és képzést,

—	támogatni kell az alapok programozásában, kezelésében és értékelésében való közvetlen részvételt, az 1083/2006/EK rendelet 11. cikkével összhangban, főként a kapacitás megerősítése (capacity building) által,

—	biztosítani kell a munkahelyek és a munkakörülmények minőségét,

—	szükség van a munkahelyek fejlesztésére egészségügyi és biztonsági szempontból,

—	fizikai és pénzügyi szempontból elérhető gondozási szolgáltatásokat kell biztosítani, és törekedni kell a gondozóközpontok által ellátott emberek, például a fogyatékkal élők gondozásának intézeten kívül helyezésére,

—	az állami munkaügyi hivatalok korszerűsítésére van szükség.

4.3 Az ESZA földrajzi és tematikus prioritásai

4.3.1 Az Európai Unió legkedvezőtlenebb helyzetű területeinek és a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportoknak a támogatására, valamint az egyes tagállamok és az egyes területek közötti társadalmi-gazdasági eltérések csökkentésére szolgáló legfőbb európai uniós és tagállami eszközt a strukturális alapok jelentik. Ennek így is kell maradnia.

4.3.2 Ezenkívül a régiókon belüli és a régiók közötti társadalmi-gazdasági eltérések (például az egyes társadalmi csoportok közötti különbségek) csökkentésében játszott szerepe miatt a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót a jövőbeli ESZA-nak kiemelten kell kezelnie az Európa 2020 stratégia hatékony megvalósítása érdekében. Minden tagállamnak vannak lemaradásai különböző területeken. Ebből következően minden olyan régiónak, melyben a munkanélküliség aránya meghaladja a közösségi átlagot, és a munkaerőpiac egyenlőtlenségeket mutat, melyek különösen a leghátrányosabb helyzetű csoportokat érintik, részesülnie kell az ESZÁ-ból, beleértve azokat a régiókat is, amelyekben a GDP magasabb, mint a nagyvárosi területek vagy a határ menti területek.

4.3.3 Az ESZA, melynek középpontjában a foglalkoztatás, a humán erőforrások fejlesztése és a gazdasági integráció előmozdítása áll, továbbra is olyan eszközként kell, hogy működjön, amely közvetlenül érinti az egyéneket, különösen a munkavállalókat, a munkanélkülieket, a társadalomból kirekesztetteket, a fiatalokat, az időseket és a többi hátrányos helyzetű személyt.

4.3.4 Biztosítani kell a koherenciát a különböző, európai, nemzeti, regionális és helyi szinteken meghatározott prioritások között.

4.3.5 Ennek a koherenciának tükröződnie kell az operatív programok kidolgozása és végrehajtása során.

4.3.6 Minden tagállamnak a régióira jellemző feltételek és lehetőségek függvényében kell meghatároznia prioritásait és operatív módszereit. A prioritások meghatározásakor a tagállamoknak igazodniuk kell saját nemzeti reformterveikhez, feltételeikhez és lehetőségeikhez; a prioritásoknak összhangban kell lenniük az Európa 2020 stratégiával, különösen a foglalkoztatás, a képzés és a társadalmi befogadás szempontjából.

4.3.7 Ezenkívül tanulmányozni kell a megfelelő pénzügyi segítségnyújtási mechanizmusokat, például a hátrányos helyzetű csoportokra (például a fogyatékkal élő személyekre (7)) irányuló beavatkozások finanszírozását, annak érdekében, hogy a kohéziós politika bizonyos, meghatározott számú prioritásra vonatkozzon (8). Az EGSZB már régebben javasolta, hogy az alapokat fordítsák célirányosan a különböző célkitűzésekre a társadalmi befogadás keretében (9).

4.4 Szinergiák a többi strukturális alappal

4.4.1 Az ESZA a legfontosabb eszköz az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtásának ösztönzésére, és az is kell, hogy maradjon.

4.4.2 Mindazonáltal erősíteni kell a szinergiákat az Európai Regionális Fejlesztési Alappal, amelynek keretén belül meg kell erősíteni a partnerség, az egyenlőség, a diszkriminációmentesség és a fenntarthatóság elvét, valamint a foglalkoztatással és a társadalmi befogadással kapcsolatos célkitűzéséket. Ezért annak érdekében, hogy az ESZA, az ERFA és más alapok (például az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap, EMOGA) minél jobban kiegészítsék egymást, és össze legyenek hangolva, nagyobb mértékben alkalmazni kellene a rugalmasság elvét, így biztosítva forrást kiegészítő kezdeményezésekhez, például olyanokhoz, amelyek a fogyatékkal élőket hivatottak segíteni a szakképzéshez és az infrastruktúrához való hozzáférésben.

4.4.3 El kell kerülni az ESZA és a globalizációhoz való alkalmazkodás elősegítését célzó európai alap közötti átfedést, valamint biztosítani kell a koherenciát, mivel a szerkezetátalakításokkal szemben az ESZA intézkedései megelőző, míg az EGF intézkedései helyreállító jellegűek.

4.5 Irányítási rendszer

4.5.1 Sok szempontból javítani kell az eljárások végrehajtását és az ESZA általi finanszírozáshoz való hozzáférés gyakorlati szempontjait.

4.5.2 Az említett javítások szavatolása érdekében meg kell őrizni, és erősíteni kell a partnerség elvét a jövőbeni ESZA keretében. Fontos jelezni, hogy a partnerség elve alapvető eszköz az ESZA sikeres végrehajtásához, mivel lehetővé teszi kiegészítő források mobilizálását; Ez egy olyan tény, melynek terjesztése kiemelt fontosságú a közkiadások európai uniós szintű általános csökkentésének időszakában.

4.5.3 A javítások mindenekelőtt a következőket jelentik:

—

az operatív program végrehajtása előtt és alatt csökkenteni kell az adminisztrációt azáltal, hogy megkönnyítjük a finanszírozáshoz való hozzáférés feltételeit, meggyorsítjuk a fizetési rendszert a programok végrehajtói pénzügyi terheinek minimalizálása céljából, egyszerűsítjük a számlázási folyamatokat és a számlák kiegyenlítését például átalányösszegek (lump sums) bevezetése által, valamint a projekt könyvelésének egyszerűsítésével, pénzügyi igazolások helyett a konkrét eredményekre támaszkodva,

—	csökkentjük a tagállamok hatóságainak lehetőségeit kiegészítő mechanizmusok vagy adminisztratív feltételek meghatározására, melyek megnehezítik az ESZA általi finanszírozáshoz való hozzáférést;

—	a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos információkat megfelelőbben kell terjeszteni, többek között az ESZA általi finanszírozással kapcsolatos információk átláthatóságára és hozzáférhetőségére vonatkozó európai minimumszabályok bevezetése által, főként a nyelvezet egyszerűsítése segítségével;

—	javítani kell a finanszírozott projektek kiválasztási folyamatainak átláthatóságát és hatékonyságát, mind a tagállamok, mind a régiók szintjén, ügyelve arra, hogy az innovatív programok kiemelt figyelmet kapjanak;

—	kiemelt figyelmet kell fordítani az épített környezetre, az új technológiákra és a közlekedésre (ezen belül az árukra, a szolgáltatásokra és az infrastruktúrákra) is, annak érdekében, hogy elháruljanak az akadályok az ESZA által társfinanszírozott összes intézkedés teljes hozzáférhetősége elől.

4.5.4 Az alapok felhasználásának hatékonyságát biztosítani és értékelni kell mind a mennyiségi, mind a minőségi eredmények szempontjából.

4.5.5 Meg kell határozni a finanszírozáshoz kapcsolódó mutatókat.

4.5.6 A szociális partnereknek és a civil társadalomnak lényegi szerepet kell játszaniuk ebben a folyamatban.

Kelt Brüsszelben, 2011. március 15-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Staffan NILSSON

(1) A 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet 11., 16. és 17. cikkeibe foglalt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezéseknek megfelelően.

(2) A Bizottság 2010. október 19-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és a nemzeti parlamenteknek – Az uniós költségvetés felülvizsgálata, COM(2010) 700 végleges.

(3) Az Európai Bizottság 2010. március 3-i közleménye: Európa 2020 - Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája (COM( 2010 2020 végleges).

(4) Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Foglalkoztatás a kiemelt népességcsoportokban (lisszaboni stratégia), HL C 256., 2007.10.27.

(5) A 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet 11., 16. és 17. cikkeibe foglalt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezéseknek megfelelően.

(6) A 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet 11., 16. és 17. cikkeibe foglalt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezéseknek megfelelően.

(7) A Bizottság 2010. november 15-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt – COM(2010) 636.

(8) Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Szociális Alapról, HL C 234., 2005.9.22.

Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Javaslat tanácsi határozatra (az EK-Szerződés 128. cikkének alkalmazásaként) a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról, HL C 162, 2008.6.25., 92. o.

Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: Fogyatékos személyek: foglalkoztatás és fokozatos hozzáférhetőség az EU-ban a fogyatékos személyek számára. A 2010 utáni lisszaboni stratégia, HL C 354, 2010.12.28., 8. o.

A Bizottság 2010. november 15-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Európai fogyatékosságügyi stratégia 2010–2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt – COM(2010) 636.

(9) Az EGSZB véleménye a következő tárgyban: A gazdasági és társadalmi kohézióról szóló negyedik jelentés, HL C 120, 2008.5.16., 73. o., 4.5.2. pont.