Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó kerékpárok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésére vonatkozó felülvizsgálat megindításáról

2010/C 188/05

A többek között a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó kerékpárok behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően a Bizottsághoz felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2010. április 13-án nyújtotta be az Európai Kerékpárgyártók Szövetsége (European Bicycle Manufacturers Association, EBMA) (a továbbiakban: kérelmező) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése az uniós kerékpárgyártás jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A termék

A felülvizsgálat tárgyát képező termék a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 8712 00 10, 8712 00 30 és az ex 8712 00 80 KN-kód alá besorolt, motor nélküli kétkerekű és más kerékpárok (beleértve a háromkerekű szállító kerékpárokat, de kivéve az egykerekűeket) (a továbbiakban: érintett termék).

3.   A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a legutóbb az 1095/2005/EK (3) tanácsi rendelettel módosított 1524/2000/EK tanácsi rendelettel (4) kivetett végleges dömpingellenes vám.

4.   A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a kérelmező a Kínai Népköztársaság exportáló gyártóira vonatkozó rendes értéket egy megfelelő, az értesítés 5.1. pontjának d) alpontjában említett piacgazdasági berendezkedésű ország eladási árai alapján állapította meg. A dömping folytatódására vonatkozó állítás az érintett terméknek az előző mondat szerint megállapított rendes értéke és az Európai Unióba exportált érintett termék exportárának az összehasonlításán alapul.

Ennek alapján a kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

A kérelmező továbbá azt is állítja, hogy a kárt okozó dömping megismétlődése valószínűsíthető. E tekintetben a kérelmező bizonyítékokat nyújtott be arra nézve, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett ország gyártó létesítményeiben meglévő kapacitás miatt az érintett termék behozatala a jelenlegihez képest előreláthatóan növekedni fog.

A kérelmező szerint a kár elsősorban az intézkedések bevezetésének köszönhetően szűnt meg, és az uniós gazdasági ágazatnak minden valószínűség szerint ismét károkat okoz, ha az intézkedések hatályukat vesztik, és az érintett országból újra jelentős mértékű dömpingáras behozatal indul meg.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján vizsgálatot indít.

5.1.    A dömping és a kár valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódását és a kár megismétlődését eredményezné-e.

a)   Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság határozhat úgy, hogy az alaprendelet 17. cikke szerint mintavételhez folyamodik.

i.   Mintavétel a Kínai Népköztársaság exportőrei/gyártói esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi exportőrt/gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit a 8. pont ismerteti.

Az exportőrök/gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép a Kínai Népköztársaság hatóságaival és az exportőrök/gyártók ismert szövetségeivel.

ii.   Mintavétel az importőrök esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit a 8. pont ismerteti.

Az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szövetségeivel.

iii.   Mintavétel az uniós gyártók esetében

Tekintettel a kérelmet támogató uniós gyártók nagy számára, a Bizottság mintavétel alkalmazásával szándékozik megvizsgálni az uniós gazdasági ágazatot érő kárt.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi uniós gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

A Bizottság kereskedelempolitikai védintézkedésekkel foglalkozó szolgálataihoz már eljuttatott információkat nem kell újra benyújtani. A jelentkezéssel és a fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét a vállalat telephelyein tett látogatás keretében ellenőrizzék (helyszíni vizsgálat). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. A Bizottság az együtt nem működő uniós gyártók esetében a megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozza, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

Az uniós gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép azok ismert szövetségeivel.

iv.   A minták végleges kiválasztása

Amennyiben az érdekelt felek a minták kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, azt a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell megtenniük.

A Bizottság a mintákat a mintavételi eljárásban részt venni szándékozó érintett felekkel folytatott konzultációt követően kívánja véglegesen kiválasztani.

A mintába felvett vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában meghatározott határidőn belül kérdőívet kell kitölteniük, és a vizsgálat során együtt kell működniük.

Kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdésével és 18. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A rendelkezésre álló tények alapján tett megállapítások a 8. pontban ismertetett okoknál fogva kedvezőtlenebbnek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

b)   Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: a mintába felvett uniós gazdasági ágazat és az Unió területén működő ismert gyártószövetségek, a Kínai Népköztársaságban működő, a mintába felvett exportőrök/gyártók és az exportőrök/gyártók ismert szövetségei, a mintába felvett importőrök, az ismert importőrszövetségek, valamint az érintett ország hatóságai.

c)   Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

d)   A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztása

A korábbi vizsgálatban Mexikó lett kiválasztva mint a rendes érték meghatározására a Kínai Népköztársaság tekintetében alkalmas piacgazdasági berendezkedésű ország. A Bizottság ezúttal is Mexikót tervezi kijelölni erre a célra. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy a 6. c) pontban megállapított külön határidőn belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot.

5.2.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban és abban az esetben, ha a dömping valószínűsíthető folytatódására és a kár megismétlődésére vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel a dömpingellenes intézkedések fenntartása. E célból a Bizottság kérdőíveket küldhet az ismert uniós gyártóknak, az importőröknek és reprezentatív szövetségeiknek, a felhasználóknak és reprezentatív szövetségeiknek, a szállítóknak és reprezentatív szövetségeiknek, valamint a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek. A felek – köztük azok is, amelyekről a Bizottságnak még nincs tudomása – a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőn belül jelentkezhetnek a Bizottságnál, és információkat szolgáltathatnak, amennyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn. Az előző mondattal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a különleges okokat, amelyek ezt indokolják. Meg kell jegyezni, hogy a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

6.   Határidők

a)   Általános határidők

i.   Kérdőív igénylése

Minden olyan érdekelt félnek, aki nem működött együtt az e felülvizsgálat tárgyát képező intézkedéseket eredményező vizsgálatban, a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 15 napon belül be kell nyújtania a kérdőív vagy egyéb igénylőlap iránti kérelmét.

ii.   Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

A mintába felvett vállalatoknak kitöltött kérdőíveiket a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

iii.   Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 37 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

b)   A mintavétellel kapcsolatos külön határidő

c)   A piacgazdasági berendezkedésű ország kiválasztására vonatkozó külön határidő

A vizsgálatban érintett feleknek észrevételeik lehetnek azzal kapcsolatban, hogy megfelelő piacgazdasági berendezkedésű országnak tekintik-e Mexikót, melyet a Bizottság az 5.1. pont d) alpontjában ismertetettek szerint a Kínai Népköztársaságra érvényes rendes érték megállapításához kiválasztani tervez. Az észrevételeknek az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

7.   Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (Korlátozott hozzáférés) (9) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

8.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a rendelkezésre álló tények felhasználására kerül sor, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

9.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

10.   Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel a hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezései alapján történik, megállapításai nem a meglévő intézkedések mértékének módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikke (6) bekezdésének megfelelően – az említett intézkedések hatályvesztését vagy hatályban tartását eredményezik.

Ha az eljárásban érintett felek valamelyike úgy véli, hogy az intézkedések mértékének módosítása (szigorítása vagy enyhítése) érdekében indokolt az intézkedések mértékének felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal. A felülvizsgálat az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül folyik.

11.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kezel.

12.   Meghallgató tisztviselő

A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: az eljárás során szükség esetén közvetít az érdekeik védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktához való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján található (http://ec.europa.eu/trade).

(1)  HL C 70., 2010.3.19., 28. o.

(2)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(3)  HL L 183, 2005.7.14., 1. o.

(4)  HL L 175., 2000.7.14., 39. o.

(5)  Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(6)  A kapcsolt viszonyban álló vállalat kifejezés jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(7)  Lásd az 6. lábjegyzetet.

(8)  Lásd az 6. lábjegyzetet.

(9)  Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-egyezmény (dömpingellenes megállapodás) VI. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(10)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.