Értesítés a Bosznia-Hercegovinából származó zeolit-A-por behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárásról

2010/C 40/04

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke értelmében a Bizottsághoz panaszt nyújtottak be, amely szerint Bosznia-Hercegovinából (a továbbiakban: érintett ország) származó zeolit-A-por behozatala dömpingelt formában történik, s ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2010. január 4-én az Industrias Quimicas del Ebro, SA, a MAL Magyar Aluminium, a PQ Silicas B.V.; Silkem d.o.o. és a Zeolite Mira Srl Unipersonale (a továbbiakban: panaszosok) nyújtották be, amelyek termelése a zeolit-A-por teljes uniós termelésének jelentős részét, ebben az esetben több mint 25 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

A vizsgált termék a zeolit-A-por, amely zeolit-NaA-porként vagy zeolit-4A-porként is ismeretes (a továbbiakban: vizsgált termék).

3.   A dömpingre vonatkozó állítás  (2)

Az állítások szerint dömpingelt termék a jelenleg az ex 2842 10 00 KN-kóddal bejelentett, Bosznia-Hercegovinából származó vizsgált termék. A megadott KN-kód csak tájékoztató jellegű.

Mivel nem állnak rendelkezésre megbízható adatok az érintett ország belföldi áraira vonatkozóan, a dömpingre vonatkozó állítás a számtanilag képzett rendes érték (előállítási költségek, általános és adminisztratív költségek [„SG&A”], valamint nyereség) és a vizsgált terméknek az Unióba irányuló (gyártelepi alapon megállapított) exportárainak összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett exportáló országra kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4.   A kárra vonatkozó állítás

A panaszosok bizonyítékokkal szolgáltak arról, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszosok által benyújtott prima facie bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott érintett termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az eladott mennyiségre, az uniós gazdasági ágazat által kialakított árszintre és piaci részesedésre, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó, vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazat számára. Amennyiben a következtetések megerősítést nyernek, azt is megvizsgálják, hogy az Unió érdekében áll-e az intézkedések bevezetése.

5.1.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országból származó exportáló termelőit (3), hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

5.1.1.   Az exportáló termelőkkel kapcsolatos vizsgálat

Az érintett országokban tevékenykedő exportáló termelőkkel kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az érintett ország általa ismert exportáló termelőinek, az exportáló termelők valamennyi ismert szövetségének és az érintett exportáló ország hatóságainak. Felkéri valamennyi exportáló termelőt, valamint az exportáló termelők valamennyi szövetségét, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából mihamarabb vegyék fel vele a kapcsolatot faxon vagy e-mailben, eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül.

Az exportáló termelőknek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell megküldeniük a kitöltött kérdőíveket a Bizottságnak.

5.1.2.   A vállalatokkal kapcsolt viszonyban nem álló importőrök vizsgálata  (4)  (5)

Az eljárásban érintett, a vállalatokkal kapcsolt viszonyban nem álló importőrök esetlegesen nagy számára való tekintettel, valamint a vizsgálat jogszabályban elrendelt határidőn belüli lefolytatása érdekében a Bizottság ésszerű keretek közé korlátozhatja a kapcsolt viszonyban nem álló, vizsgálandó importőrök számát, és mintát választhat ki (a folyamatra „mintavételként” is hivatkoznak). A mintavételt a Bizottság az alaprendelet 17. cikke alapján végzi.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi, a vállalatokkal kapcsolt viszonyban nem álló importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Az említett feleknek eltérő rendelkezés hiányában ezt legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell megtenniük, és a következő információkat kell vállalatukról vagy vállalataikról a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat (a továbbiakban: helyszíni ellenőrzés) keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő vállalatra vonatkozó bizottsági megállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és előfordulhat, hogy az érintett fél számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mint abban az esetben, ha együttműködött volna.

A vállalatokkal kapcsolt viszonyban nem álló importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök bármely ismert szövetségeivel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – a fent kért információ kivételével – eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Amennyiben mintavételre van szükség, az importőröket az Unióba történő azon legnagyobb reprezentatív értékesítési mennyiség alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen kivizsgálható. A Bizottság valamennyi, a vállalatokkal kapcsolt viszonyban nem álló importőrt és importőrszövetséget értesít arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a mintába felvett, a vállalatokkal kapcsolt viszonyban nem álló vállalatoknak és valamennyi ismert importőrszövetségnek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív információt tartalmaz többek között a felek vállalatának/vállalatainak struktúrájáról, tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.2.    A kár megállapítására irányuló eljárás

Kár alatt az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt kell érteni, vagy az ágazatot érhető jelentős kár veszélyét, vagy egy ilyen ágazat létrehozásának jelentős hátráltatását. A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, továbbá tényszerűen meg kell állapítani a dömpingelt behozatalok mennyiségét, azoknak az importáló ország árait érintő hatását, valamint ezen behozataloknak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett közvetlen hatását. Annak megállapítására, hogy érte-e jelentős kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós termelőit, hogy működjenek közre a bizottsági vizsgálatban.

5.2.1.   Az uniós termelők vizsgálata

Az eljárásban érintett uniós termelők esetlegesen nagy számára való tekintettel, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belüli lefolytatása érdekében a Bizottság ésszerű keretek közé korlátozhatja a vizsgálandó uniós termelők számát, és mintát választhat ki (a folyamatra „mintavételként” is hivatkoznak). A mintavételt a Bizottság az alaprendelet 17. cikke alapján végzi.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi uniós termelőt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. Az említett feleknek eltérő rendelkezés hiányában ezt legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell megtenniük, és a következő információkat kell vállalatukról vagy vállalataikról a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat (a továbbiakban: helyszíni ellenőrzés) keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő uniós termelőkre vonatkozó bizottsági megállapítások alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és előfordulhat, hogy az érintett fél számára az eredmény kevésbé lesz kedvező, mint abban az esetben, ha együttműködött volna.

Az uniós termelők mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az uniós termelők ismert szövetségeivel is.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – a fent szereplő információ kivételével – eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Amennyiben mintavételre van szükség, az uniós termelőket az Unióba történő azon legnagyobb reprezentatív értékesítési mennyiség alapján választják ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen kivizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert uniós termelőt és uniós termelői szövetséget értesít arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld ki a mintába felvett uniós termelőknek és az uniós termelők valamennyi ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív információt tartalmaz többek között a felek vállalatának/vállalatainak struktúrájáról és pénzügyi helyzetéről, a vállalat(ok) tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.3.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell az alaprendelet 21. cikke szerint arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására sor kerül. Az uniós termelők, az importőrök és reprezentatív szövetségeik, a reprezentatív felhasználók, valamint a reprezentatív fogyasztói szervezetek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül jelentkezhetnek a Bizottságnál. A vizsgálatban való részvételhez a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül információt kell szolgáltatniuk a Bizottság részére arról, hogy az uniós érdek megkívánja-e intézkedések meghozatalát. Ezeket az információkat vagy szabadon választott formátumban, vagy a Bizottság által elkészített kérdőíven lehet benyújtani. Mindazonáltal a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4.    Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseire figyelemmel a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezen információknak és az állításokat alátámasztó bizonyítékoknak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.5.    Lehetőség a Bizottság vizsgálati szolgálatai előtti meghallgatásra

Valamennyi érintett fél kérheti a Bizottság vizsgálati szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem okainak indokolásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felek közötti levélváltás során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

5.6.    Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó eljárás

Az érdekelt feleknek minden beadványukat – beleértve a minták kiválasztásához megküldött információkat, a kitöltött kérdőíveket és azok aktualizálását is – írásban kell benyújtaniuk, mind papíron, mind elektronikus formátumban, melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Amennyiben egy érdekelt fél technikai okok miatt nem tudja elektronikus formában eljuttatni beadványait és kérelmeit, erről azonnal értesítenie kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket – Limited (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni (8).

A Limited jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek egy nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk az alaprendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerint, amelyet For inspection by interested parties (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezen összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük annak érdekében, hogy a bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott információk tartalmának lényege kellőképpen megismerhető legyen belőlük. Amennyiben a bizalmas információkat benyújtó egyik érdekelt fél kérelmét nem látja el a kért formátumú és minőségű, nem bizalmas jellegű összefoglalóval, a bizalmas információkat figyelmen kívül lehet hagyni.

A Bizottság levelezési címe:

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül lehet hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő felülvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyéni meghallgatást tarthat az érdekelt féllel, és közbenjárhat az érdekelt fél jogai teljes mértékű védelmének biztosítása érdekében.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem okainak indokolásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felek közötti levélváltás során meghatározott egyedi határidőkön belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, ahol az érintett felek előadhatják különböző álláspontjukat, és ütköztethetik érveiket, többek között a dömping, a kár, az okozati összefüggés vagy az uniós érdek kérdésében. E meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások ismertetését követő negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint az érdekelt felek elérhetősége a meghallgató tisztviselő weboldalán, a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén találhatók: (http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/ho/index_en.htm).

8.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően fogja kezelni (9).

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2)  Dömping alatt egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes értéket általában a „hasonló” terméknek az exportáló ország belföldi piacán felszámított összehasonlítható ára alapján képezik. „Hasonló termék” alatt olyan terméket kell érteni, amely minden tekintetben hasonlít az érintett termékre, vagy ilyen termék hiányában egy, az adott termékhez közel hasonló terméket.

(3)  Exportáló termelőnek számít minden olyan, az érintett országban működő vállalat, amely a vizsgált terméket előállítja, és az Unió piacára exportálja, akár közvetlenül, akár harmadik félen keresztül, beleértve annak valamennyi, az érintett termék termelésében, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatot. A nem termelő exportőrök alapvetően nem jogosultak egyedi vámtételre.

(4)  Csak olyan importőröket lehet felvenni a mintába, amelyek nem állnak kapcsolt viszonyban az exportáló termelővel. Az exportáló termelővel kapcsolt viszonyban álló importőröknek ki kell tölteniük az ezen exportáló termelők által benyújtható kérdőívek 1. mellékletét. A 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikkének megfelelően a Közösségi Vámkódex végrehajtását illetően a személyek csak akkor tekinthetők kapcsolt viszonyban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetve vagy közvetlenül tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) közvetve vagy közvetlenül együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség; ii. szülő és gyermek; iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér); iv. nagyszülő és unoka; v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg; vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253. 1993.10.11. 1. o.). Ebben az összefüggésben „személy” lehet bármely természetes vagy jogi személy.

(5)  A kapcsolt viszonyban nem álló importőrök által szolgáltatott adatokat fel lehet használni ezen vizsgálat bármely szempontjához, kivéve a dömping meghatározását.

(6)  A kapcsolt viszonyban álló felek meghatározásához lásd a 4. lábjegyzetet.

(7)  A kapcsolt viszonyban álló felek meghatározásához lásd a 4. lábjegyzetet.

(8)  Ez a dokumentum az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke értelmében bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentumnak az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani.

(9)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.