[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.12.3.

COM(2010) 730 végleges

2010/0351 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Írországnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról

SEC(2010) 1516 végleges

INDOKOLÁS

Írország az utóbbi időben növekvő nyomás alá került a pénzügyi piacokon, ami az ír államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos aggályok erősödését tükrözi. A jelenlegi válság drámai hatást gyakorolt az ír államháztartásra is. A banki ágazatnak nyújtott, jelentős tőkeinjekciót tartalmazó támogatások nagyban hozzájárultak a recesszió miatt amúgy is gyenge államháztartási egyenleg romlásához. A jelenlegi piaci aggályok elsősorban azt a tényt tükrözik, hogy az ír állam és a bankrendszer fizetőképessége a válságban elválaszthatatlanul összekapcsolódott; Ez az ír államkötvények hozamának meredek emelkedését eredményezte, míg a hazai bankrendszer ténylegesen elszigetelődött a nemzetközi piaci finanszírozástól, és egyre nagyobb mértékben az eurorendszertől származó finanszírozástól függ.

Tekintettel a súlyos gazdasági és pénzügyi zavarokra, Írország 2010. november 21-én hivatalosan pénzügyi támogatást kért az Európai Uniótól, az euroövezeti tagállamoktól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), amelynek célja a gazdaság fenntartható növekedésének és a bizalomnak a visszaállítására irányuló szakpolitikai programhoz nyújtandó támogatás, valamint Írország, az euroövezet és az EU pénzügyi stabilitásának megőrzése. A Bizottság és a Tanács elé terjesztett gazdasági és pénzügyi kiigazítási programtervezet célja, hogy helyreálljon a pénzügyi piacoknak az ír bankszektorba és az államba vetett bizalma. A program három fő elemet tartalmaz. Az első a pénzügyi ágazatra irányuló stratégia, amely a banki ágazat alapvető méretcsökkentését, tőkeáttételének csökkentését és átszervezését tartalmazza, a szükséges mértékű megfelelő újratőkésítéssel kiegészítve. A második a nagyszabású költségvetési konszolidációs stratégia, amely részletes költségvetési konszolidációs intézkedéseket határoz meg, azzal a céllal, hogy a bruttó államadósság középtávon határozottan csökkenő pályára kerüljön. A harmadik az ambiciózus strukturális reform ütemterve, mindenekelőtt a munkaerőpiac területén, a kiigazítás megkönnyítése és a gazdaság növekedési potenciáljának erősítése érdekében.

A program a 2010 és 2013 közötti időszakra vonatkozik. A program finanszírozási intézkedéscsomagja legfeljebb 85 milliárd EU finanszírozási igényt fedez, ideértve a banki ágazat támogatására irányuló legfeljebb 35 milliárd EUR-t, és az esetleges költségvetési finanszírozási igények fedezését szolgáló maximum 50 milliárd EUR-t. A bankok támogatására irányuló intézkedések felét (17,5 milliárd EUR-t) ír hozzájárulásból finanszírozzák az államkincstár készpénztartalékainak felhasználásával és a National Pensions Reserve Fund (nemzeti nyugdíj-tartalékalap) befektetései révén. Írország legfeljebb 22,5 milliárd EUR összegű támogatást kért az Uniótól a 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelettel létrehozott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) keretében. Ez részét képezné az Írország európai partnerei által biztosított 45 milliárd eurós teljes támogatásnak, amelyhez kapcsolódik az IMF-től kibővített megállapodás keretében kapott 19,5 milliárd SDR összegű (körülbelül 22,5 milliárd EUR) kölcsön. Ennek ismeretében a 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelettel létrehozott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében Írországnak nyújtandó legfeljebb 22,5 milliárd EUR összegű uniós támogatás lehetővé tenné a gazdaság fenntartható növekedésének visszaállításához nyújtandó támogatást, a bankrendszer megfelelő működésének biztosítását, valamint az Unió és az euroövezet pénzügyi stabilitásának megőrzését. Az uniós támogatás kifizetésére legfeljebb 13 részfolyósítás révén kerül sor és gazdaságpolitikai feltételek teljesítéséhez kötik. A támogatásra az IMF által biztosított támogatás feltételeihez hasonló feltételeknek kell vonatkozniuk.

2010/0351 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS HATÁROZATA

az Írországnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 122. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendeletre[1],

mivel:

1. Írországra újabban egyre nagyobb nyomás nehezedik a pénzügyi piacokon, ami az ír államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos aggályok erősödését tükrözi, tekintettel a meggyengült pénzügyi ágazatnak nyújtott átfogó állami támogatásra. A hazai bankrendszer az ingatlan- és építési projekteknek való túlzott kitettsége miatt ezen ágazatok összeomlása után komoly veszteségeket szenvedett el. A gazdaság és a banki ágazat jelenlegi válsága drámai hatást gyakorolt az ír államháztartásra is, súlyosbítva a recesszió hatását. Az adóbevételek csökkenése és a ciklikus kiadásoknak a növekvő munkanélküliség miatti emelkedése hozzájárult a magas államháztartási hiányhoz és az adósság meredek emelkedéséhez, a válság előtti kedvező helyzet és a 2008 közepe óta végrehajtott öt fontos költségvetési konszolidációs intézkedéscsomag ellenére. A banki ágazatnak nyújtott, jelentős tőkeinjekciót tartalmazó támogatások nagyban hozzájárultak az államháztartási egyenleg romlásához. A jelenlegi piaci aggályok elsősorban azt a tényt tükrözik, hogy az ír állam és a bankrendszer fizetőképessége a válságban elválaszthatatlanul összekapcsolódott; Ez az ír államkötvények hozamának meredek emelkedését eredményezte, míg a hazai bankrendszer ténylegesen elszigetelődött a nemzetközi piaci finanszírozástól, és egyre nagyobb mértékben az eurorendszertől származó finanszírozástól függ.

2. A kormány ellenőrzésén kívül álló, rendkívüli fejlemények által okozott súlyos gazdasági és pénzügyi zavarokra tekintettel az ír hatóságok 2010. november 21-én hivatalosan pénzügyi támogatást kértek az Európai Uniótól, az euroövezeti tagállamoktól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), amelynek célja a gazdaság fenntartható növekedésének visszaállításához nyújtandó támogatás, a bankrendszer megfelelő működésének biztosítása, valamint az Unió és az euroövezet pénzügyi stabilitásának megőrzése. 2010. november 28-án megkötötték a 2010–2013 közötti időszakra vonatkozó átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagról szóló technikai megállapodást.

3. A Bizottságnak és a Tanácsnak előterjesztett gazdasági és pénzügyi kiigazítási programtervezet (a továbbiakban: a program) célja, hogy helyreálljon a pénzügyi piacoknak az ír bankszektorba és az államba vetett bizalma, és visszatérjen a fenntartható gazdasági növekedés. E célok eléréséhez a program három fő elemet tartalmaz: az első a pénzügyi ágazatra irányuló stratégia, amely a banki ágazat alapvető méretcsökkentését, tőkeáttételének csökkentését és átszervezését tartalmazza, kiegészítve a szükséges mértékű megfelelő újratőkésítéssel. A második a nagyszabású költségvetési konszolidációs stratégia, amely a hatóságok által 2010. november 24-én közzétett, a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó nemzeti helyreállítási terven alapul. A terv részletes költségvetési konszolidációs intézkedéseket határoz meg, amelyek célja, hogy középtávon a bruttó államadósság határozottan csökkenő pályára kerüljön. A hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2015-ig – a Tanács által 2010. december [7]-én megállapított, módosított határidőig – a hiányt a GDP 3 %-a alá csökkentik. A harmadik – szintén a nemzeti helyreállítási tervre épülő – elem az ambiciózus strukturális reform ütemterve, mindenekelőtt a munkaerőpiac területén, a kiigazítás megkönnyítése és a gazdaság növekedési potenciáljának erősítése érdekében. A hatóságok e nagyszabású szakpolitikai intézkedéscsomag támogatásához pénzügyi segítséget kérnek az Uniótól, az euroövezeti tagállamoktól, kétoldalú kölcsönt az Egyesült Királyságtól, Svédországtól és Dániától, valamint az IMF-től.

4. A nominális GDP növekedésére vonatkozó jelenlegi bizottsági előrejelzések alapján (2011-ben 1,4%, 2012-ben 2,7% és 2013-ban 3,8%) a Szerződés 126. cikkének (7) bekezdése szerint Írországnak tett 2010. december [7]-i tanácsi ajánlásban meghatározott költségvetési kiigazítási pálya összhangban van az adósság-GDP arány alakulásának pályájával, ami 2010-ben 98,9 %, 2011-ben 113,5 %, 2012-ben 120,0 % és 2013-ban 121,8 %. Így az adósság GDP-hez viszonyított aránya 2013-ban stabilizálódna, majd ezután – a hiány további csökkenését feltételezve – csökkenő pályára kerülne. Az adósság dinamikáját számos vonal alatti művelet befolyásolja, amelyek az előrejelzés szerint 2011-ben GDP-arányosan 5,3 százalékponttal, 2012-ben 0,8 százalékponttal növelik az adósság GDP-hez viszonyított arányát, majd 2013-ban 1,3 százalékponttal csökkentik. Ezek tartalmazzák a bankok számára 2011-re tervezett tőkeinjekciót, a készpénztartalékok csökkenését, valamint a felhalmozott kamatok és a készpénzkamatok kifizetése közötti különbségeket.

5. A Bizottság által az EKB-val együttműködve készített értékelés szerint Írország finanszírozási igénye 2010 decembere és 2013 vége között összesen 85 milliárd EUR. A jelentős költségvetési kiigazítás ellenére az állam esetében a finanszírozási hiány a programidőszakban elérheti az 50 milliárd EUR-t. Ez az esedékes hosszú lejáratú adósság tekintetében 2011 végéig 0 %-os, 2012-ben 20 %-os, 2013-ban pedig 80 %-os refinanszírozási mértéket feltételez. A rövid lejáratú adósság kapcsán szintén vannak a refinanszírozásra vonatkozó visszafogott feltételezések. A programban vázolt, az ír bankrendszerbe vetett bizalom tartós helyreállítását célzó pénzügyi ágazati stratégia egy legfeljebb 35 milliárd EUR összegű banki támogatást tartalmaz. Ebbe beletartozik a kiválasztott bankoknak nyújtandó, legfeljebb 10 milliárd EUR összegű azonnali tőkeinjekció, annak érdekében, hogy alaptőkéjük („1. szintű tőke”) 12 %-ra növekedjen, valamint a tőkeáttétel csökkentését támogató korai intézkedések finanszírozása és a nemzeti vagyonkezelő ügynökséghez (National Asset Management Agency – NAMA) transzferálandó további kölcsönök értékcsökkentésének (haircut) figyelembevétele. 25 milliárd EUR további feltételes tőkekötelezettség pedig biztosítékot jelent ahhoz, hogy a bankok teljesíteni tudják folyó és jövőbeli tőkekötelezettségeiket. A tényleges finanszírozási igény azonban lényegesen alacsonyabb lehet, különösen ha a piaci feltételek jelentős mértékben javulnak és a programidőszakban nem következnek be súlyos, váratlan banki veszteségek.

6. A program finanszírozása külső források és ír pénzügyi tartalékok felhasználásával történik. Az Unió a 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendelettel létrehozott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében legfeljebb 22,5 milliárd EUR összegű támogatást nyújt Írországnak. Ez részét képezi az Írország európai partnerei által biztosított 45 milliárd eurós teljes támogatásnak. Az EFSM keretében adott támogatás mellett az Írország uniós partnerországai által nyújtott hitelek tartalmazzák az európai pénzügyi stabilitási eszközből adott hozzájárulást (17,7 milliárd EUR), valamint kétoldalú hitelnyújtást az Egyesült Királyságtól, Svédországtól és Dániától (összesen 4,8 milliárd EUR). Emellett Írország kibővített megállapodás keretében hitelt kért az IMF-től, 19,5 milliárd SDR összegben (körülbelül 22,5 milliárd EUR). Az ír hozzájárulás 17,5 milliárd EUR-t tesz ki és a meglévő államkincstári készpénztartalékok felhasználásával és a National Pension Reserve Fund (nemzeti nyugdíj-tartalékalap) hozzájárulásával történik. Az EFSM keretében nyújtott támogatásra az IMF által biztosított támogatás feltételeihez hasonló feltételeknek kell vonatkozniuk.

7. A Tanácsnak – főként az ír stabilitási program aktualizált változatának és a nemzeti reformprogram végrehajtásának éves felülvizsgálata, valamint a túlzotthiány-eljárás keretében – rendszeresen meg kell vizsgálnia az Írországban végrehajtott gazdaságpolitikát.

8. Az uniós pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Az ír hatóságokkal egyeztetett konkrét gazdaságpolitikai feltételeket indokolt egyetértési megállapodásban rögzíteni. A részletes pénzügyi feltételeket a hitelmegállapodásban kell rögzíteni.

9. A Bizottságnak ellenőrző látogatások és az ír hatóságoktól kért rendszeres – negyedévente benyújtandó – jelentések útján rendszeres időközönként indokolt megvizsgálnia, hogy teljesülnek-e a támogatáshoz kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételek.

10. A program végrehajtása során célszerű, hogy a Bizottság további szakpolitikai tanácsokat, egyes területeken pedig technikai segítséget nyújtson Írországnak.

11. Az uniós pénzügyi támogatás által finanszírozott műveleteknek összhangban kell lenniük az Unió szakpolitikáival és meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak. A pénzügyi intézmények támogatására irányuló intervenciókat a versenyjogra vonatkozó uniós előírásokkal összhangban kell végrehajtani.

12. A támogatás tervezett célja, hogy alátámassza a program sikeres végrehajtását,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

13. Az Unió hitelt bocsát Írország rendelkezésére legfeljebb 22,5 milliárd EUR összegben, legfeljebb 7,5 éves átlagos futamidővel.

14. A pénzügyi támogatás e határozat hatálybalépését követő első napon kezdődő három éven belül vehető igénybe.

15. A Bizottság az uniós pénzügyi támogatást legfeljebb 13 részfolyósítás keretében bocsátja Írország rendelkezésére. Ezek kifizetése egy vagy több részletben történhet. Az első részfolyósítás keretében kifizetett részletek futamideje hosszabb lehet az (1) bekezdésben említett maximális átlagos futamidőnél. Ebben az esetben a további részletek futamidejét úgy kell megállapítani, hogy az összes részfolyósítás teljesítése után elérjék az (1) bekezdésben említett maximális átlagos futamidőt.

16. Az első részfolyósításra a hitelmegállapodás és az egyetértési megállapodás hatálybalépésétől függően kerül sor.

17. Minden egyes részlet esetében Írország viseli az uniós finanszírozás tényleges költségét, valamint egy, 292,5 bázispontot kitevő kamatrést, amely az IMF-támogatás feltételeihez hasonló feltételeket eredményez.

18. Emellett Írország viseli a 407/2010/EU rendelet 7. cikkében említett költségeket.

19. Amennyiben a hitel finanszírozása megköveteli, úgy meg kell engedni, hogy a legmagasabb hitelminősítéssel rendelkező felek bevonásával kamatswap-ügyletek körültekintő alkalmazására kerüljön sor.

20. A Bizottság dönt a további részfolyósítások nagyságáról és rendelkezésre bocsátásáról. A Bizottság dönt a részletek nagyságáról.

2. cikk

21. A támogatást a Bizottság kezeli oly módon, hogy az megfeleljen Írország vállalásainak és a tanácsi ajánlásoknak, különösen a nemzeti reformprogram és a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtásával összefüggésben Írországnak adott ajánlásoknak.

22. A Bizottság megállapodik az ír hatóságokkal a pénzügyi támogatáshoz csatolt – a 3. cikkben meghatározott – konkrét gazdaságpolitikai feltételekről. Ezeket a feltételeket az (1) bekezdésben említett vállalásokkal és ajánlásokkal összhangban lévő egyetértési megállapodásba kell foglalni. A részletes pénzügyi feltételeket a Bizottsággal kötendő hitelmegállapodásban célszerű rögzíteni.

23. A Bizottság rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a támogatáshoz csatolt gazdaságpolitikai feltételek. E célból az ír hatóságok minden szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátanak, és teljes mértékben együttműködnek a Bizottsággal. A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot a felvett hitelek esetleges refinanszírozásáról és a pénzügyi feltételek átalakításáról.

24. Írország a makroszintű pénzügyi stabilitás céljából további konszolidációs intézkedéseket fogad el és hajt végre, amennyiben a támogatási program során ilyen intézkedések szükségessé válnak. Az ír hatóságok ezeknek a további intézkedéseknek az elfogadása előtt konzultációt folytatnak a Bizottsággal.

3. cikk

25. E határozattal elfogadásra kerül az ír hatóságok által kidolgozott kiigazítási program.

26. Az egyes részfolyósításokra akkor kerül sor, ha az ír kormány által kidolgozott, Írország stabilitási programjába és a nemzeti reformprogramba is beemelendő kiigazítási programot, és legfőképpen az egyetértési megállapodásba foglalt konkrét gazdaságpolitikai feltételeket kielégítően végrehajtják. E feltételek között szerepelnie kell többek között az e cikk (4)–(9) bekezdésében előírt intézkedéseknek.

27. Az államháztartási hiány nem lépheti túl 2011-ben az előirányzott GDP 10,6 %-át, 2012-ben 8,6 %-át és 2013-ban 7,5 %-át, annak érdekében, hogy az ország 2015-re a GDP 3 %-a alá tudja csökkenteni a hiányt. A hiány előre jelzett éves pályája nem tartalmazza a kormány által a gazdaság- és pénzügypolitikáról szóló nyilatkozatban meghatározott és a Bizottság és az ír hatóságok között kötendő egyetértési megállapodásban részletezett pénzügyi ágazati stratégiával összefüggő esetleges banktámogatási intézkedések lehetséges közvetlen hatását. Emellett az említett pálya összhangban van az Eurostat által az Anglo Irish Bank számára[2] a saját váltók után fizetendő kamat számbavételi idejének ESA 95 szerinti számviteli kezelésére vonatkozóan adott előzetes véleményével, így e nézet felülvizsgálata a hiánypálya módosítását eredményezné.

28. A (7)–(9) bekezdésben részletezett intézkedéseket Írországnak a megjelölt év vége előtt el kell fogadnia, a 2011–2013-ra vonatkozó pontos határidőket a Bizottság és az ír hatóságok között kötendő egyetértési megállapodás tartalmazza. Írországnak készen kell állnia arra, hogy további konszolidációs intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy a hiányt 2015-re a GDP 3 %-a alá csökkentse, amennyiben a (3) bekezdésben a hiánycéllal kapcsolatban részletezett, lefelé mutató kockázatok megvalósulnak.

29. A pénzügyi ágazatba vetett bizalom helyreállítása érdekében Írországnak az egyetértési megállapodásban meghatározottaknak megfelelően kellő mértékű újratőkésítést, gyors tőkeáttétel-csökkentést és alapos szerkezetátalakítást kell végrehajtania a bankrendszerben. Ennek keretében Írország mindenekelőtt:

a) Intézkedéseket tesz az Allied Irish Banks, a Bank of Ireland, az Educational Building Society és az Irish Life and Permanent saját tőke formájában történő újratőkésítésének biztosítására, ha szükséges, annak érdekében, hogy a 10,5 %-os alaptőkében („1. szintű tőke”) meghatározott minimális tőkekövetelmény fennmaradjon, a 2011. évi szavatolótőke-megfelelőségi felülvizsgálat eredményeitől függően.

b) A lehető legrövidebb időn belül végrehajtja a válság idején bankokban szerzett részesedések elidegenítését, a pénzügyi stabilitás és az államháztartás szempontjainak megfelelő módon.

c) Külön tervet hajt végre az Anglo Irish Bank és az Irish Nationwide Building Society szanálására, amelynek célja ezen nem életképes hitelintézetek hiteleinek kezeléséből eredő tőkeveszteségek minimalizálása.

30. Írország 2010 végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket:

A 2011. évi költségvetés elfogadása, amely az államháztartási hiány 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott időtartamon belül történő csökkentéséhez szükséges költségvetési konszolidációs intézkedéseket tartalmaz összesen 6 milliárd EUR összegben. A költségvetésnek olyan bevételi intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekkel 2011-ben legalább 1,400 millió EUR bevétel érhető el, többek között az alábbiakkal: a személyijövedelemadó-sávok és -jóváírások csökkentése vagy hasonló intézkedések (2011-ben 945 millió EUR bevétel); a nyugdíjjal kapcsolatos adókedvezmények és levonások csökkentése (2011-ben 155 millió EUR); az általános adókiadások csökkentése (2011-ben 220 millió EUR bevétel); a jövedéki adók és egyéb adók növelése (2011-ben 80 millió EUR). Emellett a költségvetésnek részleteznie kell, hogy a kormány milyen módszereket dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy az egyszeri és egyéb intézkedésekből 2011-ben legalább 700 millió EUR bevételt érjen el. A költségvetésnek tartalmaznia kell a folyó kiadások csökkentését is, 2011-ben legalább 2,090 millió EUR-val, többek között az alábbiakkal: a szociális védelemmel összefüggő kiadások csökkentése; a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése; a jelenlegi közalkalmazotti nyugdíjak progresszív csökkentése átlagosan több mint 4 %-kal; egyéb kiadásmegtakarítások, ideértve az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások és egyéb transzferek visszafogását; az állami tőkekiadások legalább 1,800 millió EUR-val való csökkentése a 2011-re vonatkozó jelenlegi tervekhez képest. Rendkívüli körülmények között – a Bizottsággal konzultálva – meg kell fontolni a fent említetteken kívüli egyéb, összehasonlítható eredménnyel járó intézkedések bevezetését.

31. Írország 2011 végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket:

a) A közszféra új alkalmazottai tekintetében 10 %-os fizetéscsökkentés. A kormánynak megfelelő kiigazítást is meg kell fontolnia, többek között a közszféra béreivel összefüggésben, hogy ellensúlyozza a közigazgatás hatékonyságával és a közalkalmazottak számának csökkentésével összefüggő előirányzott megtakarítások esetleges kieséseit.

b) A 2012. évi költségvetés elfogadása, amely az államháztartási hiány 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott időtartamon belül történő csökkentéséhez szükséges költségvetési konszolidációs intézkedéseket tartalmaz, összesen legalább 3,6 milliárd EUR összegben. A költségvetés-tervezetnek mindenekelőtt olyan bevételi intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekkel 1,5 milliárd EUR bevétel érhető el az év egészére nézve, ezek többek között a személyijövedelemadó-sávok és -jóváírások csökkentése; a magánnyugdíjjal kapcsolatos adókedvezmények csökkentése; az általános adókiadások csökkentése; új vagyonadó; a tőkenyereség adójának és az állóeszköz-beszerzésre kivetett adónak a reformja; a szén-dioxid-kibocsátással összefüggő adó növelése. A költségvetésnek elő kell írnia a kiadások 2012. évi, 2,1 milliárd EUR-val való csökkentését, ideértve a szociális kiadásokat is; a közalkalmazottak számának csökkentését; a közszférában fizetett nyugdíjak és a programban foglalt egyéb kiadások kiigazítását; és a tőkekiadások csökkentését.

c) A vízszolgáltatás hatáskörének a helyi hatóságoktól egy közüzemi vízszolgáltató társasághoz való áthelyezésével kapcsolatos független értékelés véglegesítése és a végrehajtásra vonatkozó javaslatok előkészítése a díjkivetés 2012/2013-ban való megkezdésének céljával.

d) Jogszabályok elfogadása, amelyek értelmében az állami nyugdíjkorhatárt 2014-ben 66 évre, 2021-ben 67 évre, 2028-ban pedig 68 évre emelik, az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának erősítése érdekében. Emellett 2011-től a közszféra új alkalmazottainak nyugdíjjogosultságát érintő reformokat kell bevezetni. Ez tartalmazza a közalkalmazottak egyes kategóriáira vonatkozó előrehozott nyugdíj felülvizsgálatát és a nyugdíjak fogyasztói árakhoz kötött indexálását. A nyugdíjaknak az életpálya alatti bérek átlagán kell alapulniuk. Az új belépők nyugdíjkorhatárát az állami nyugdíjkorhatárhoz kell kapcsolni.

e) A hiteles költségvetési stratégiát érvényesítő és a költségvetési keretet erősítő intézkedések elfogadása. Írországnak el kell fogadnia és végre kell hajtania azt a költségvetési szabályt, hogy 2011–2015 között a nem tervezett további bevételeket a hiány és az adósság csökkentésére kell fordítani. A 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó nemzeti helyreállítási tervben meghatározott javaslattal összhangban Írországnak költségvetési tanácsadó testületet kell létrehoznia, amely független értékelést ad a kormány költségvetési helyzetéről és előrejelzéseiről. Írországnak el kell fogadnia a költségvetési felelősségről szóló törvényt, amely középtávú kiadási keretet hoz létre minden területen kötelező többéves kiadási felső határértékekkel. Ezt az uniós szintű módosított gazdaságirányítási reformok figyelembevételével és a már folyó reformokra építve kell végrehajtani.

f) Írországnak jogszabályi módosításokat kell elfogadnia, hogy megszüntesse a védett ágazatokat, többek között a jogi szakmát, az orvosi szolgáltatásokat és a gyógyszerészeket érintő kereskedelmi és versenykorlátozásokat.

g) Az ír hazai bankok újratőkésítése, hogy alaptőkéjük („1. szintű tőke”) elérje a 12 %-os kezdeti szintet, figyelembe véve a NAMA-hoz transzferálandó további kölcsönök értékcsökkentését (haircut), és a rendszer korai tőkeáttétel-csökkentésének finanszírozása 10 milliárd EUR rendelkezésre bocsátásával. Az újratőkésítésnek törzsrészvények formájában kell megvalósulnia (vagy az Educational Building Society esetében egyenértékű instrumentumok révén).

h) A minimálbér reformjára irányuló jogszabályok bevezetése, a munkahelyteremtés előmozdítása és az ágazati minimálbérek okozta torzulások elkerülése érdekében, és a Bizottsággal egyeztetve a kollektív szerződések (Registered Employment Agreements) és a foglalkoztatásra vonatkozó rendeletek (Employment Regulation Orders) keretének független felülvizsgálata.

i) A munkanélküliek támogatási rendszerének reformja a munkanélküliségből való minél előbbi kilépésre irányuló ösztönzők erősítése érdekében. Erősíteni kell a kedvezményezettek álláskeresését vagy képzésben való részvételét ösztönző intézkedéseket az álláskeresők igényeinek jobb azonosítása, az elkötelezettség előmozdítása és szankciók révén; ezt hatékonyabb nyomon követésnek kell alátámasztania. A szankciórendszert úgy kell kialakítani, hogy tényleges jövedelemkiesést eredményezzen, de ne legyen túlzottan büntető jellegű.

j) A lakossági hitelek rendszerére vonatkozó mélyreható értékelés közzététele, és jogszabályi reformok kidolgozása, amelyek révén egyensúlyba kerülnek a hitelnyújtók és a hitelfelvevők érdekei.

k) A villamosenergia- és a földgázágazat független értékelését tartalmazó jelentés elkészítése, az állami finanszírozási igények megállapításának segítése és a verseny növelése céljából. A hatóságoknak konzultálniuk kell a Bizottsággal ezen értékelés eredményeiről a megfelelő célok megállapítása érdekében.

l) Jogszabályi reformokra van szükség ahhoz, hogy versenyjogi esetekben bírságok vagy más szankciók lehetséges kiszabásával hitelesebb elrettentésre legyen mód, így erősítve a versenyt a nyílt piacokon. Emellett a versenyhatóságoknak elő kell írni, hogy határozzák meg azokat az ágazatokat, amelyek kívül esnek a versenyjog hatályán és állapítsanak meg eljárásokat ezeknek a kizárásoknak a kezelésére.

m) A kiskereskedelmi ágazat növekedésének ösztönzéséhez a kormány tanulmányt készít a kiskereskedelmi létesítmények méretére vonatkozó jelenlegi felső határ megszüntetésének gazdasági hatásáról, a verseny erősítésének és a fogyasztói árak csökkentésének céljával. A tanulmányhoz kapcsolódó tervek végrehajtását megvitatja a Bizottsággal.

32. Írország 2012 végéig elfogadja az alábbi intézkedéseket:

a) A 2013. évi költségvetés elfogadása, amely az államháztartási hiány 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott időtartamon belül történő csökkentéséhez szükséges költségvetési konszolidációs intézkedéseket tartalmaz legalább 3,1 milliárd EUR összegben. A költségvetésnek mindenekelőtt olyan bevételi intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekkel legalább 1,1 milliárd EUR bevétel érhető el (ideértve az átvitelt 2012-ből), többek között az alábbiakkal: a személyijövedelemadó-sávok és -jóváírások csökkentése; a magánnyugdíjjal kapcsolatos adókedvezmény csökkentése; az általános adókiadások csökkentése és a vagyonadó bevezetése. A költségvetésnek elő kell írnia a kiadások 2013. évi legalább 2 milliárd EUR-t kitevő csökkentését, többek között az alábbiakkal: a szociális kiadások csökkentése; a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése; a közalkalmazotti nyugdíjak kiigazítása; a programba tartozó egyéb kiadások visszafogása; és a tőkekiadások csökkentése.

b) A lakossági hitelek rendszerének reformjára vonatkozó jogszabályok előterjesztése a parlamentnek, azzal a céllal, hogy a hitelnyújtók és a hitelfelvevők érdekei jobban egyensúlyba kerüljenek.

33. A program feltételeinek zökkenőmentes végrehajtása és az egyensúlytalanságok tartós megszüntetése érdekében a Bizottság a költségvetési, pénzügypiaci és strukturális reformokkal kapcsolatban és a támogatási program keretében folyamatosan tanácsokat és útmutatást nyújt az országnak, az IMF-fel és az EKB-val együttműködve, és rendszeresen értékeli az egyeztetett intézkedések eredményességét, valamint gazdasági és társadalmi hatását, és szükség esetén korrekciókat javasol a növekedés és a munkahelyteremtés erősítése, a szükséges költségvetési konszolidáció biztosítása és a hátrányos társadalmi hatások minimalizálása érdekében, különös tekintettel az ír társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaira.

4. cikk

Írország külön számlát nyit az Ír Nemzeti Banknál az uniós pénzügyi támogatás kezelésére.

5. cikk

Ennek a határozatnak Írország a címzettje.

6. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

A KÖLTSÉGVETÉSRE GYAKOROLT HATÁSRÓL SZÓLÓ KIMUTATÁS

(vö. a belső szabályzat 16. cikkével)

SZAKPOLITIKAI TERÜLET: 01. CÍM – GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYEK

TEVÉKENYSÉG: PÉNZÜGYI MŰVELETEK ÉS ESZKÖZÖK

A FELLÉPÉS MEGNEVEZÉSE: EURÓPAI PÉNZÜGYI STABILIZÁCIÓS MECHANIZMUS – PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS ÍRORSZÁGNAK

1. A JAVASLAT CÍME: ÉRINTETT KÖLTSÉGVETÉSI TÉTEL ÉS CÍM

01 04 01 03. — Az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében nyújtandó pénzügyi támogatás céljából felvett uniós kölcsönökre vonatkozó európai uniós garancia

2. JOGALAP:

A Szerződés 122. cikkének (2) bekezdése; a Tanács 407/2010/EU rendelete.

3. A PÉNZÜGYI ÉV ÁTFOGÓ ADATAI (EURÓBAN)

Itt látható az Európai Unió által vállalt garancia szerkezete. Segítségével a Bizottság képes lehet az adósság (tőkeösszeg, kamatok és egyéb költségek) visszafizetésére, ha az adós (Írország) esetleg nem teljesítene.

A költségvetési garanciát tükröző („p.m.” jelzetű) költségvetési tétel csak akkor aktiválódik, ha a garanciát ténylegesen lehívják. A költségvetési garanciát rendes körülmények között várhatóan nem hívják le.

3a – Tárgyév

Nem releváns

Kötelezettségváll. előirányzat |

Eredeti előirányzat a pénzügyi évre (költségvetés) |

Átcsoportosítások |

További előirányzat |

Összes előirányzat |

Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok |

Rendelkezésre álló egyenleg |

Összeg a javasolt fellépés esetében |

3b – Átvitt összegek

Nem releváns

Kötelezettségváll. előirányzat |

Átvitt összegek |

Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok |

Rendelkezésre álló egyenleg |

Összeg a javasolt fellépés esetében |

3c – Következő pénzügyi év

Nem releváns

Kötelezettségváll. előirányzat |

Eredeti előirányzat a pénzügyi évre (költségvetés) | p.m. |

Átcsoportosítások |

További előirányzat |

Összes előirányzat |

Más munkaprogram által már elkülönített előirányzatok |

Rendelkezésre álló egyenleg |

Összeg a javasolt fellépés esetében | p.m. |

4. AZ INTÉZKEDÉS LEÍRÁSA

A javasolt, Írországnak nyújtandó középtávú pénzügyi támogatás 22,5 milliárd EUR összegű uniós hitelből áll (ezt az Unió a nemzetközi tőkepiacokon történő hitelfelvétellel fedezi). A hitelt egy nemzetközi finanszírozási csomag keretében nyújtják. Mindenekelőtt az Írország uniós partnerországai által nyújtott hitelek tartalmazzák az európai pénzügyi stabilitási eszközből adott hozzájárulást (17,7 milliárd EUR) és kétoldalú hitelnyújtást az Egyesült Királyságtól, Svédországtól és Dániától (összesen 4,8 milliárd EUR). Emellett Írország kibővített megállapodás keretében hitelt kért a Nemzetközi Valutaalaptól, 19,5 milliárd SDR összegben (körülbelül 22,5 milliárd EUR). Az ír hozzájárulás 17,5 milliárd EUR-t tesz ki és a meglévő államkincstári készpénztartalékok felhasználásával és a National Pension Reserve Fundból (nemzeti nyugdíj-tartalékalap) származó hozzájárulással történik. Az Írországnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatás célja, hogy hozzájáruljon a gazdaság fenntartható növekedésének visszaállításához és a bankrendszer megfelelő működésének biztosításához. Ugyanakkor ez a támogatás – a bizalom helyreállítása révén – segíti megőrizni az Unió és az euroövezet pénzügyi stabilitását.

Az Unió által Írországnak nyújtandó támogatás finanszírozása céljából tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől felvett hiteleket az uniós költségvetés fedezi. Az Írországnak nyújtandó hitelek tőkeösszege 22,5 milliárd EUR.

Az Európai Unió költségvetése által vállalt garancia szerkezete lehetővé teszi, hogy Írország nemteljesítése esetén a Bizottság képes legyen az adósság visszafizetésére.

Annak érdekében, hogy kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, a Bizottság igénybe veheti készpénztartalékait az adósság átmeneti fedezésére. Ebben az esetben az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló 2007/436/EK, Euratom határozat végrehajtásáról szóló, 2000. május 22-i 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 130., 2000.5.31., 1. o.) 12. cikke alkalmazandó.

5. AZ ELFOGADOTT SZÁMÍTÁSI MÓDSZER

Tárgytalan.

6. FIZETÉSI ÜTEMTERV (EURÓBAN)

Tárgytalan.

Megnevezés | Előirányzatok | Kifizetések |

[n]. év | [n+1]. év | [n+2]. év | [n+3]. év | Későbbi pénzügyi évek |

[n]. év |

[n+1]. év |

n év |

[n+1]. év |

Összesen |

[1] HL L 118., 2010.5.12., 1. o.

[2] Lásd: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/government_finance_statistics/methodology/advice_member_states.