[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG | Brüsszel, 2010.10.8. COM(2010) 550 végleges 2010/0282 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés részletes szabályozásáról (előterjesztő: a Bizottság) INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[1] meghatározza a két európai műholdas navigációs program, a Galileo és az EGNOS folytatásának feltételeit. A rendelet mellékletében szereplő rendelkezések megállapítják a programok konkrét céljait. A Galileo program keretében megvalósuló rendszerre vonatkozóan öt szolgáltatást sorolnak fel, melyek egyikét, a „kormányzati ellenőrzésű szolgáltatást” (Public Regulated Service, a továbbiakban: PRS) kizárólag a kormányok által felhatalmazott felhasználók vehetik majd igénybe olyan, különleges kezelést igénylő alkalmazásokhoz, amelyek szükségessé teszik, hogy a szolgáltatás folytonossága magas fokon biztosított legyen. Az említett rendelkezések értelmében a PRS erős és kódolt jeleket használ. A PRS nem lesz hozzáférhető a nagyközönség számára; a szolgáltatás kizárólag a Tanács, a Bizottság és a tagállamok részére lesz fenntartva, illetve adott esetben olyan uniós ügynökségek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek is használhatják majd, amelyek arra megfelelő felhatalmazást kaptak. Használata – ellentétben a két európai GNSS-rendszer más, nem védett szolgáltatásaival – védelmi és biztonsági okokból felügyeletet igényel. Ezért elengedhetetlenül fontos a felhasználók ellenőrzése, melyet különböző eszközökkel – például felhatalmazási eljárás alkalmazásával, titkosítási kulcsok használatával, a vevőkészülékek akkreditációjával stb. – kell megvalósítani. A PRS ráadásul olyan szolgáltatás, amelynek bizonyos alkalmazásai politikai és stratégiai szempontból rendkívül kényes természetűek lehetnek. A PRS sajátosságai miatt a szolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó részletes szabályokat pontosan meg kell határozni, és jogszabályi formába kell önteni. Másfelől a Közlekedési Tanács már a 683/2008/EK rendelet elfogadása előtt, a 2006. október 12-i ülésén elfogadott végkövetkeztetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy – a már lezajlott előkészítő munkára építve – aktívan folytassa a PRS-hozzáféréssel kapcsolatos politika kidolgozását, főként azért, hogy a tagállamok számára meg lehessen határozni a felhasználói csoportok szervezésének és kezelésének feltételeit; a Bizottság arra vonatkozóan is felkérést kapott, hogy javaslatait a megszabott időpontban juttassa el a Tanácshoz, hogy az megvitathassa és jóváhagyhassa e javaslatokat. A fent említett végkövetkeztetésekben a Közlekedési Tanács emlékeztetett arra, hogy a PRS-használatról a tagállamok szabadon dönthetnének, és a szolgáltatás használatával járó költségek összességét a felhasználók nem kereskedelmi alapon viselnék. Tekintve a különböző ellenőrzési mechanizmusok létrejöttének határidejét és azt, hogy már ismert az első szolgáltatások nyújtásának ütemezése, nem csak célszerű, de sürgős is jogszabályi szövegben meghatározni a PRS-hozzáférés részletes szabályait. 2. KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT A szövegtervezet, bár sosem képezte hivatalos hatásvizsgálat tárgyát, rendkívül mélyreható előkészítő munka eredménye, amely nagymértékben bevonta a PRS által érintett különböző szereplőket, köztük elsősorban a PRS-használat legfontosabb jogosultjait, a tagállamokat. A. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA Az egyértelműség kedvéért célszerű előzetesen tisztázni, hogy jelentésbeli különbség van a PRS-használatra jogosult felek – azaz a tagállamok, a Tanács és a Bizottság, valamint esetenként az Európai Unió ügynökségei, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek –, valamint a PRS-felhasználók, azaz azon természetes vagy jogi személyek között, akiket vagy amelyeket a PRS-használatra jogosult felek megfelelő módon felhatalmazzák PRS-vevőkészülék birtoklására vagy használatára. A PRS-hozzáférés részletes szabályai által érintett felek az alábbiak: - a Bizottság, amely a 683/2008/EK rendelet 13. cikkének alkalmazásában a rendszerek biztonságával kapcsolatos minden kérdésben eljár; - a Tanács, amely különösen a 2004/552/KKBP együttes fellépés[2] megvalósításáért felelős; - a tagállamok, amelyek a PRS-használat legfontosabb jogosultjai lesznek, és amelyek az e javaslat tárgyát képező határozat címzettjei; - a 2010/xxx/EK rendelettel létrehozott Európai GNSS Ügynökség, amely – a 683/2008/EK rendelet 16. cikkének alkalmazásában és a Bizottság által megfogalmazott iránymutatásoknak megfelelően – egyrészt az európai navigációs műholdrendszerek biztonsági akkreditációját végzi, másrészt a Galileo biztonsági központot működteti. E központ történetesen a Tanács egyetlen partnere abban, hogy a 2004/552/KKBP együttes fellépés értelmében meghozott intézkedéseket a PRS-használatra jogosultak és PRS-felhasználók mindegyikére vonatkozóan végrehajtsák. - a PRS-vevőkészülékeket tervező vagy előállító vállalatok, melyeknek eleget kell tenniük az Európai GNSS Ügynökségen belül létrehozott, biztonsági akkreditációval foglalkozó hatóság által meghatározott akkreditációs normáknak. A PRS-használathoz kapcsolódó biztonsági követelmények közvetlenül érintik az Unió és a tagállamok biztonságát. Emiatt stratégiai jelentőséggel bírnak, és az Unió külpolitikájára is kihatnak. E követelmények olyan ellenőrzési keret felállítását teszik szükségessé, amely biztosítja a felhasználók felügyeletét; lényegében e keret felállítása képezi e javaslat tárgyát. A keret egyrészt technikai, másrészt intézményi jellegű eszközöket foglal magába; az első csoportba tartoznak például a titkosítási kulcsokkal történő felhatalmazások, a másodikba pedig többek között a biztonsági akkreditációs eljárások vagy a 2004/552/KKBP együttes fellépésből fakadó, válsághelyzetekben alkalmazandó eljárások. A keret kialakításánál figyelembe kell venni, hogy a valószínűleg nagyszámú PRS-felhasználó – az igénybe venni kívánt alkalmazások függvényében – különböző szükségleteket támaszthat, illetve előfordulhat, hogy megbízhatóságukat illetően eltérő követelményeknek kell alávetni őket. Fontos, hogy az ellenőrzési keret még a működés tervezett indulófázisának kezdete, azaz 2014 előtt létrejöjjön. E keretnek az említett fázis során – azaz több évtizeden keresztül – fenn kell maradnia, és alapvetően az alábbi feladatokat kell ellátnia: - válsághelyzet-megelőzés; ehhez a különböző állami és magánszereplők közötti állandó és intézményesült kapcsolatokra és azokon belül megfelelő döntési eljárásra van szükség; - a PRS-vevőkészülékek használati feltételeinek szigorú keretbe foglalása, ami főként a felhasználókkal kapcsolatos igazgatási feladatok hatékony ellátását foglalja magában; - a PRS-vevőkészülékek előállításával megbízott vállalatok tevékenységének szigorú felügyelete, főként az előállításra vonatkozó, kötelező erejű szabályok bevezetése által. A fenti célkitűzések eléréséhez meg kell állapítani és hivatalos formában rögzíteni kell a Tanács, a Bizottság, a tagállamok, illetve valamennyi állami és magánszereplő felelősségi körét. Meg kell határozni továbbá azokat a feltételeket is, amelyek a PRS-t esetlegesen használó nemzetközi szervezetekre vagy harmadik országokra, illetve a PRS-berendezések exportjára vonatkoznak. A keret létrehozásánál központi szerepet kell kapnia a különböző felhasználói csoportokkal kapcsolatos igazgatási feladatoknak is, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozni lehessen e csoportok valamelyikének esetleges kiesésével járó negatív hatásokat. Végül döntő fontosságú meghatározni a PRS-vevőkészülékek gyártóira vonatkozó akkreditációs és előállítási normákat, valamint biztosítani, hogy az Európai Unió ellenőrizze azok betartását. A gyártóknak nemcsak arra kell képesnek lenniük, hogy fokozottan védett vevőkészülékeket állítsanak elő, hanem arra is, hogy olyan mechanizmusokat dolgozzanak ki, amelyek megakadályozzák az elvesztett vagy ellopott készülékek másolását. B. A KIVÁLASZTOTT MEGKÖZELÍTÉS ÉS AZ ALTERNATÍV MEGOLDÁSOK A PRS-hozzáférés részletes szabályaihoz kapcsolódó különböző kérdésekről beható megbeszélések zajlottak a 876/2002/EK tanácsi rendelet[3] 7. cikke által létrehozott és a 683/2008/EK rendelet 23. cikke által megszüntetett biztonsági tanács (Galileo Security Board, a továbbiakban: GSB) ülésein. A Galileo rendszerre vonatkozó biztonsági kérdések kezelésére létrehozott tanácsban az Európai Unió tagállamainak egy-egy képviselője, valamint a Bizottság egy képviselője vett részt. Tulajdonképpen azt a néhány európai uniós szakértőt gyűjtötte egybe, akik rendelkeztek a Galileo-hoz hasonló összetett rendszerek védelmének és biztonságának biztosításához szükséges szaktudással. A tanács helyébe a Bizottság szakértői csoportja lépett[4]. A GSB keretében 2006-ban és 2007-ben négy „PRS-szemináriumra” került sor, amelyek mindegyikén hozzávetőleg 60 tagállami szakértő vett részt. A rendkívül részletes megbeszélések a PRS-használat valamennyi biztonsági problémájára kiterjedtek, köztük különösen a technikai kérdésekre és jellemzőkre, a létrehozandó intézményi mechanizmusokra és a létrehozás ütemtervére, a PRS-használat hatáskörére stb. A szemináriumsorozat konszenzus kialakítását tette lehetővé arról, hogy szükség van egy megfelelő szabályozási keret mielőbbi létrehozására, valamint megállapodás született a PRS-hozzáférés szabályainak általános elveiről, a technikai téren teljesítendő biztonsági normákról és e normák érvénybe léptetésének különböző szakaszairól. A szövegtervezet e munka eredményeit tartalmazza jogi formába öntve, a 683/2008/EK rendelet által felállított európai műhold-navigációs programok új kormányzási sémájához igazítva. A javaslat fő elemeit az alábbi 3. pont ismerteti. Ezek az elemek azon a minden tagállam által osztott meggyőződésen alapulnak, miszerint – a biztonság magas fokának biztosítása érdekében – a PRS-hozzáférés részletes szabályainak magukban kell foglalniuk minimális biztonsági normák teljesítését és minden tagállamra egyaránt vonatkozó felhatalmazási eljárások betartását. Meg kell jegyezni, hogy a szöveg nem foglalkozik a PRS-használat jellegével; ezt a kérdést az egyes tagállamok önálló megítélésére bízza, de meghatároz olyan közös kritériumokat, amelyek alapján a PRS-használatra jogosult felek felhasználóikat védett módon választhatják ki. A kiválasztott megközelítés szerint az infrastruktúrával közvetlenül összefüggő technikai funkciók központosítottak lesznek: ezeket Európa-szerte az Európai GNSS Ügynökség által működtetett biztonsági központ végzi majd; ezzel szemben a PRS-használatra jogosult felek és a PRS-felhasználók ellenőrzésére vonatkozó feladatok végrehajtása – a helyi körülmények érvényesülése érdekében – decentralizáltan fog zajlani. A tervezett jogi mechanizmusok biztosítják majd – főként a valamennyi szereplő által betartandó közös minimális normáknak köszönhetően – a funkciók két szintje közötti koherenciát és a döntéshozatal összehangolását. Hangsúlyozandó, hogy a GSB-ben végzett előkészítő munka során és a „PRS-szemináriumok” keretében a résztvevők az összes szóba jöhető megoldást gondosan megvizsgálták. Egyedül azt a megoldást fogadták el, amelyik a legjobban megfelelt az Európai Unió és a tagállamok érdekeinek, csakúgy, mint a védelem és a biztonság követelményeinek. Több lehetséges megoldást is elvetettek, köztük az alábbiakat: - teljes passzivitás. Ez a megoldás egyrészt figyelmen kívül hagyja a Tanács által 2006. október 12-én elfogadott végkövetkeztetéseket, másrészt a gyakorlatban azt vonná maga után, hogy a PRS mindennemű használatát be kellene szüntetni, ami ellenkezne a 683/2008/EK rendelet mellékletében szereplő rendelkezésekkel is. Tulajdonképpen sem a rendszer biztonságáért felelős Bizottság, sem a 2004/552/KKBP együttes fellépés végrehajtásáért felelős Tanács, és főként a tagállamok nem tekintik megvalósíthatónak, hogy a PRS-t fokozott védelmet biztosító keret előzetes felállítása nélkül lehessen igénybe venni; - a PRS-felhasználókat a tagállamok nem ellenőrzik. Ez a megoldás sem egyeztethető össze a PRS-hez szükséges fokozott védelmi szint követelményével. Nem tekinthető megvalósíthatónak, tekintetbe véve, hogy különleges kezelést igénylő területről van szó, amely nagymértékben kihat a tagállamok és az Európai Unió biztonságpolitikájára; - a PRS-hozzáférés részletes szabályaihoz kapcsolódó felhatalmazási, akkreditációs és ellenőrzési normák és eljárások összességének európai uniós szintű, teljes mértékben központosított igazgatása, főként a vevőkészülékek előállítása és a hozzáférési kulcsok kiosztása tekintetében. E megoldás egyrészt negatív hatással járna a PRS-használatra épülő piacok fejlődésére, másrészt ellenkezne a szubszidiaritás elvével. Az Unió jelenleg nem rendelkezik olyan technikai kompetenciákkal, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy saját maga tudjon ellátni egy ilyen mértékben központosított igazgatási feladatot, még ha az Európai GNNS Ügynökség munkája révén idővel szert tehet akkreditációval kapcsolatos szakértelemre. A szóban forgó kompetenciák, elsősorban a titkosítási elemekkel kapcsolatos szaktudás jelenleg néhány tagállamban összpontosul. Ezenfelül az Unió nem rendelkezik olyan eszközökkel sem, amelyek lehetővé tennék a PRS-vevőkészülékek előállításának központosított igazgatását és ellenőrzését; a PRS-vevőkészülékek előállítása részben ipari jellegű tevékenység, amelyet – tekintve a biztonsági vonatkozásokat – csak a tagállamok végezhetnek; - a fenti opció ellentéte: az említett elemekre vonatkozó igazgatási feladatok tagállami szinten való teljes decentralizálása. E megoldást a résztvevők szintén elvetették, mivel megnehezítené a minden tagállamra érvényes közös minimális normák meghatározását, ráadásul nem tenné lehetővé, hogy e normák betartása minden tagállamban azonos szinten megkövetelhető legyen. Ebből kifolyólag az Unió hatóságainak kell meghatározniuk a közös normákat, és felügyelniük azok betartását. A kiválasztott megoldás értelmében végül egy olyan rendszer felállítására kerül sor, amelyben bizonyos elemek igazgatása – ha az lehetséges és helyénvaló – uniós szinten lesz központosítva, a többi elem igazgatása pedig – amennyiben e feladat ellátására a tagállamok bizonyulnak a legmegfelelőbbnek – decentralizált módon történik majd, annak ellenére, hogy az infrastruktúra az Unióhoz tartozik. C. A TAGÁLLAMOKRA ÉS MÁS RÉSZT VEVŐ FELEKRE GYAKOROLT HATÁS A javaslat tárgyát képező határozat várhatóan a tagállamokra, az Európai Unió hatóságaira, a nemzetközi szervezetekre, a harmadik országokra és az ipari vállalatokra fejt majd ki hatást. Először a tagállamokat, a PRS-használat terén leginkább érintett és érdekelt feleket kell megemlíteni: hangsúlyozandó, hogy a határozat csak azokra a tagállamokra gyakorol hatást, amelyek igénybe kívánják venni a PRS-t, és semmiféle hatással – ideértve a pénzügyi hatást is – nem jár majd azokra nézve, amelyek nem szándékoznak a szolgáltatást használni. Azon tagállamoknak, amelyek szeretnék igénybe venni a PRS-t, legfontosabb teendőként ki kell jelölniük a felhasználók kezelését végző, ún. „felelős PRS-hatóságot”, és adott esetben foglalkozniuk kell a PRS-vevőkészülékek előállításával, illetve felügyelniük kell, hogy a területükön előállított PRS-vevőkészülékek megfelelnek-e a közös előállítási normáknak. Megjegyzendő, hogy a „felelős PRS-hatóság” szerepét egy már létező tagállami hatóság is betöltheti. A Bizottság 2008-ban kérdőívet jutatott el a tagállamokhoz, hogy felmérje a PRS-használattal kapcsolatos szükségleteiket. Az e kérdőívre adott válaszokat, amelyekből semmiféle kötelezettség nem következik a tagállamokra nézve, az alábbi két táblázat foglalja össze (a táblázatokban nem szereplő tagállamok nem válaszoltak a kérdőívre): [pic] [pic] Hangsúlyozandó, hogy bár a PRS különféle lehetséges felhasználási módjait a tagállamok saját belátásuk szerint választhatják ki, igényeik e téren csak akkor teljesíthetők, ha össze lehet őket egyeztetetni a kötelező erejű, minimális biztonsági normák betartásával. A tagállamok azon igényeinek, amelyek nem vagy alig egyeztethetők össze e normák betartásával, nem a PRS, hanem az ugyanolyan pontossággal működő nyilvános szolgáltatás tesz majd eleget. Az Európai Unió hatóságaira a szöveg értelmében szintén a tagállamokra vonatkozó felhasználási követelmények érvényesek. A tagállamok által a javaslat megfogalmazását megelőző megbeszélések keretében közösen elfogadott általános elvek teljes mértékben lehetővé teszik a PRS „európai” felhasználását, a hozzáférésre vonatkozóan azonban valamennyi használatra jogosult félnek ugyanazon szabályokat kell betartania. Az érintett uniós hatóságok, azaz a Tanács, a Bizottság és adott esetben az uniós ügynökségek dönthetnének arról, hogy igénybe kívánják-e venni a PRS-t és ha igen, milyen felhasználási céllal. A Tanácsra és az Európai GNSS Ügynökség ezenfelül különleges szerep hárul majd a 2004/552/KKBP együttes fellépés keretében. A nemzetközi szervezetek és a harmadik országok tekintetében a PRS-használatra vonatkozó követelmények azokból a nemzetközi megállapodásokból következnek majd, amelyeket a harmadik országoknak előzetesen kell kötniük az Európai Unióval, ha hozzáférést szeretnének kapni a szolgáltatáshoz. Csakúgy, mint a tagállamokra vonatkozó követelmények, ezek is kötelező erejűek lesznek. Végezetül, az ipari vállalatokat illetően elsősorban azt a legfontosabb leszögezni, hogy közülük csak azokra vonatkoznak majd a kötelező erejű normák, amelyek önállóan úgy döntöttek, hogy válaszolnak a PRS-vevőkészülékek tervezésére vagy gyártására vonatkozó ajánlatkérésekre. Ráadásul, mivel a PRS egy új szolgáltatás, amelynek a múltban nem volt egyenértékű megfelelője, bevezetésének gazdasági hatása – a biztonsági előírások ellenére – csak pozitív lehet. A vállalatokkal egyébként a PRS-használat körülményeivel kapcsolatban több alkalommal is konzultáltak, különösen a 6. kutatási és fejlesztési keretprogram által finanszírozott PACIFIC tanulmány keretében. A tanulmány szerint a vállalatok: - elismerik, hogy a PRS-használat különleges biztonsági követelményekkel jár; - támogatják a PRS széleskörű használatát a biztonságot érintő területeken, főként a védelem és a rendőrségi tevékenységek terén; - hangsúlyozzák a védelem területén a katonai GPS-jellel való interoperabilitás szükségességét; - kiemelik, annak hasznosságát, hogy a rendőrség a PRS-vevőkészülékeket más védett távközlési eszközökkel kombinálva használja; - szükségesnek tartják a PRS-vevőkészülékek exportját olyan harmadik országokba, amelyek felhatalmazást kapnak a PRS-használatra. A jogszabályjavaslat a magas fokú biztonság érdekében ugyan szigorú kereteket határoz meg a magánszektor szereplőire vonatkozóan a PRS-vevőkészülékek előállítása és használata terén, ugyanakkor nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek ellentétesek lennének a vállalatok elvárásaival. D. VALÓDI KONSZENZUS MEGLÉTE A fentiekben már említett módon a szövegtervezet a 2006-ban és 2007-ben folytatott, rendkívül mélyreható előkészítő munka eredménye, amelybe bevonták a PRS terén érdekelt különböző szereplőket, köztük elsősorban a PRS-használat legfontosabb jogosultjait képező tagállamokat. A programok és rendszerek biztonságáért felelős, különböző hatóságok 2007 óta számos megbeszélést tartottak, amelyek csak megerősítették a konszenzust, amely a projekt keretében kiválasztott különböző megoldások körül kialakult. A tagállamok képviselőiből álló, fent említett hatóságok elsősorban az európai GNSS-rendszerek biztonságával foglalkozó szakértői csoport, valamint az e csoport által létrehozott, konkrétan a PRS-szel foglalkozó almunkacsoport. Nem szabad elfelejteni, hogy a PRS-használathoz fűződő kérdések – tekintve, hogy a szolgáltatás kényes területeket érint – a rendszerek biztonságán túl tulajdonképpen a tagállamok saját biztonságára is kihatnak. Ezért sem politikailag, sem gyakorlatilag nem lehetséges olyan megoldást kiválasztani, amelyről a tagállamok között nem jött létre konszenzus. A tervezet 11. cikke konkrétan előírja, hogy minden olyan esetben, amikor az Európai Unió és az uniós tagállamok biztonsága sérülhet, az egyhangú döntést megkívánó 2004/552/KKBP együttes fellépést kell alkalmazni. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI A Bizottság javaslatának jogi alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 172. cikke – az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés korábbi 156. cikke képezi. A javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslat formájában jött létre, mivel a szöveg címzettjei csak a tagállamok. A javaslat az alábbi fő intézkedéseket tartalmazza: - a PRS-hozzáférés részletes szabályainak általános elvei, miszerint a Tanács, a Bizottság és a tagállamok a világ minden részén korlátlanul és megszakítás nélkül hozzáférhetnek a PRS-hez, valamint hogy az európai uniós ügynökségek, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek PRS-hozzáféréséhez megállapodás megkötése szükséges; - rendelkezés arról, hogy a PRS-használatra jogosult felek kötelesek kijelölni egy ún. „felelős PRS-hatóságot”, amely kezeli és ellenőrzi a PRS-vevőkészülékek gyártását, birtoklását és használatát, valamint kötelesek megállapítani a felelős PRS-hatóságok által betartandó közös minimális normákat; - a PRS-vevőkészülékek előállításával, valamint a védettségük biztosításával kapcsolatos követelmények keretbe foglalása; - az exportellenőrzésre, a világszerte működő ellenőrzőállomásokra, valamint a „második pillér” keretében létrejött együttes fellépések alkalmazására vonatkozó rendelkezések. Végezetül, bár a szöveg tartalmazhat a közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó utalásokat, a javaslatot az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott eljárások keretében, a Bíróság 2008. május 20-i, „A kézi lőfegyverek” néven emlegetett – (Az Európai Közösségek Bizottsága kontra az Európai Unió Tanácsa) C-91/05. sz. ügyben hozott ítéletéből eredő joggyakorlat alkalmazásában kell elfogadni. 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A Bizottság javaslata nem jár közvetlen befolyással az Európai Unió költségvetésére; nem jelent új politikai elkötelezettséget az Európai Unió számára, a javaslat által említett különböző uniós ellenőrzési egységek létrehozása pedig már más jogszabályok révén megtörtént. 5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK A PRS egy olyan szolgáltatás, melynek bizonyos alkalmazásai politikailag és stratégiailag rendkívül kényes természetűek. A Bizottság javaslata mindenesetre nem a PRS lehetséges alkalmazásainak szabályozására irányul, hanem a szolgáltatáshoz való hozzáférés részletes szabályaira. Így a javaslat jellege sokkal inkább technikai, mint politikai. 2010/0282 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés részletes szabályozásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a javaslat nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[5], tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[6], a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően, mivel: 1. Az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[7] mellékletében előírja, hogy a Galileo program konkrét céljai annak biztosítására irányulnak, hogy a rendszer által kibocsátott jelek felhasználhatók legyenek többek között „kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás” (Public Regulated Service, a továbbiakban: PRS) nyújtására, amelyet kizárólagosan a kormányok által felhatalmazott felhasználóknak, olyan bizalmas kezelést igénylő alkalmazások céljára tartanak fenn, amelyek szükségessé teszik, hogy a szolgáltatás folytonossága magas fokon biztosított legyen. 2. A Közlekedési Tanács 2006. október 12-i ülésén elfogadott végkövetkeztetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy – a már lezajlott előkészítő munkára építve – aktívan folytassa a PRS-hozzáféréssel kapcsolatos politika kidolgozását, főként azért, hogy a tagállamok számára meg lehessen határozni a felhasználói csoportok szervezésének és kezelésének feltételeit; a Bizottság arra vonatkozóan is felkérést kapott, hogy javaslatait a megszabott időpontban juttassa el a Tanácshoz, hogy az megvitathassa és jóváhagyhassa e javaslatokat. A fent említett végkövetkeztetésekben a Közlekedési Tanács emlékeztetőül azt is megemlíti, hogy a tagállamok szabadon dönthetnek, igénybe kívánják-e venni a PRS-t, valamint hogy e szolgáltatás felhasználásának összköltségét a felhasználók nem kereskedelmi alapon viselik majd. 3. A Tanács több alkalommal elmondta, hogy a Galileo program keretében létrejött rendszer civil felügyelet alatt álló civil rendszer, azaz megvalósítása is civil szabványok alapján, civil elvárásoknak megfelelően, és az uniós intézmények ellenőrzése mellett történik. 4. A PRS az európai navigációs műholdrendszerek különböző szolgáltatásai közül a legvédettebb és politikai, illetve stratégiai szempontból a legkényesebb. Még a legsúlyosabb válsághelyzetekben is biztosítania kell a használatra jogosultak számára a szolgáltatás folyamatosságát. A szolgáltatás használata során a biztonsági szabályok megsértése nemcsak az érintett felhasználóra nézve jár következményekkel, hanem potenciálisan kihat más felhasználókra is. A PRS használata és igazgatása ezért a tagállamok közös felelőssége, az Európai Unió és saját biztonságuk érdekében. A fentiek miatt a PRS-hozzáférést szigorúan csak bizonyos felhasználó-kategóriákra kell korlátozni, és azokat állandóan ellenőrizni kell. 5. Ennek következtében indokolt meghatározni a PRS hozzáférésének részletes szabályait és az igazgatással kapcsolatos előírásokat, meghatározva többek között a hozzáférésre vonatkozó általános elveket, a különböző kezelési és ellenőrzési entitások feladatait, a vevőkészülékek előállítására és biztonságára vonatkozó feltételeket, valamint az exportellenőrzés rendszerét. 6. A PRS-hozzáférés általános elveit illetően megjegyzendő, hogy a szolgáltatás tárgya, illetve jellemzői szükségessé teszik, hogy csak szigorúan korlátozott kör használhassa – azaz a Tanács, a Bizottság, az államok, valamint a megfelelően felhatalmazott uniós ügynökségek és nemzetközi szervezetek –; a Tanács, a Bizottság és a tagállamok a világ bármely részén szabadon, korlátlanul és megszakítás nélkül hozzáférhetnek e szolgáltatáshoz. Ezenfelül minden tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy a minimális biztonsági normáknak megfelelően szabadon dönthessen, milyen felhasználóknak ad felhatalmazást a PRS igénybevételére, és azt milyen céllal engedélyezi, ideértve a biztonsághoz kapcsolódó felhasználási formákat. 7. Ezenfelül, annak támogatása érdekében, hogy a műhold-navigáció terén működő, védett kormányzati alkalmazásoknál világszerte teret nyerjen az európai technológia használata, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek között bizonyos harmadik országok és nemzetközi szervezetek hozzáférhetnek a PRS-hez, lévén hogy a biztonsági követelmények tiszteletben tartása minden esetben elsőrendű fontosságú. 8. Általában az Uniónak és a tagállamoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy biztosítsák a Galileo program keretében megvalósuló rendszer, valamint a PRS-technológiák és -berendezések védelmét és biztonságát, annak elkerülése céljából, hogy a kibocsátott jeleket arra fel nem hatalmazott természetes vagy jogi személyek felhasználják, és annak megakadályozása végett, hogy a PRS ellenséges szándékkal, az Unió és tagállamai kárára felhasználható legyen. 9. E tekintetben fontos, hogy a tagállamok megállapítsák azon szankciók rendszerét, amelyet e határozat rendelkezéseinek megszegésekor alkalmazni kell, és biztosítsák e szankciók végrehajtását. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. 10. Az igazgatást és ellenőrzést végző entitásokat illetően elmondható, hogy a jelek szerint a PRS-használat igazgatásának hatékonyságát az a megoldás biztosítja a leginkább, ha minden használatra jogosult fél kijelöl egy „felelős PRS-hatóságot” a felhasználókkal kapcsolatos igazgatási és ellenőrzési feladatok ellátására; ez a megoldás ugyanis megkönnyíti a biztonságért felelős különböző szereplők közötti kapcsolattartást, és garantálja a felhasználóknak (köztük főként a nemzeti felhasználóknak) a közös minimális normák szerinti, állandó ellenőrzését. Megjegyzendő, hogy a „felelős PRS-hatóságok” nem feltétlenül egy bizonyos tagállamhoz kapcsolódnak, és hogy több PRS-használatra jogosult fél kijelölheti ugyanazt a hatóságot „felelős PRS-hatóságnak”. 11. Ráadásul a 683/2008/EK rendelet 16. cikke a) pontjának ii. bekezdésében említett biztonsági központ egyik feladata, hogy a PRS biztonságáért felelős különböző szereplők között technikai téren kapcsolódási pontot biztosítson. 12. A Tanács szintén szerephez jut a PRS igazgatásában, mivel rá hárul egyrészt az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól szóló, 2004. július 12-i 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépés[8] alkalmazása, másrészt a harmadik országokat vagy nemzetközi szervezeteket a PRS igénybevételére felhatalmazó nemzetközi megállapodások jóváhagyása. 13. A vevőkészülékek előállítását és biztonságát illetően a biztonsági rendelkezések előírják, hogy e feladat csak PRS-t igénybe vevő tagállamra vagy olyan vállalatokra bízható, amelyek PRS-t igénybe vevő tagállam területén működnek. Ezenfelül a vevőkészülékeket előállító entitásnak előzetesen megfelelő felhatalmazást kell kapnia az xxx/2010 rendeletben[9] létrehozott Európai GNSS Ügynökségtől, és be kell tartania az említett hatóságon belül létrehozott akkreditációs hatóság által meghatározott szabályokat. A felelős PRS-hatóság feladata, hogy folyamatosan ellenőrizze mind az akkreditációs hatóságtól eredő akkreditációs normák, mind a közös minimális normákból fakadó különleges technikai követelmények teljesülését. 14. Fontos, hogy az exportellenőrzést illetően a PRS-használattal összefüggő berendezések vagy technológiák Európai Unión kívüli exportját azokra a harmadik országokra kell korlátozni, amelyek megfelelő felhatalmazást kaptak arra, hogy – az Unióval kötött nemzetközi megállapodás alkalmazásában – hozzáférjenek a PRS-hez. 15. Helyénvaló felhatalmazni a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló aktusokat fogadjon el egyrészt a PRS-szel kapcsolatos információk védelmére vonatkozó szabályok meghatározása céljából, másrészt pedig, hogy módosítani lehessen a közös minimális normákat. 16. Mivel az e határozat tárgyát képező cél – miszerint az államok, a Tanács, a Bizottság, az uniós ügynökségek és a nemzetközi szervezetek PRS-hozzáférését meghatározandó részletes szabályokat kell megállapítani – tagállami szinten nem valósítható meg kielégítő módon, viszont – az intézkedés dimenzióit tekintve – uniós szinten jobban kivitelezhető, az EU-nak lehetősége van arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében előírt szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket hozzon. Az említett cikkben előírt arányosság elvének megfelelően e határozat ezenfelül nem haladhatja meg a cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket. ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk Tárgy E határozat meghatározza azokat a részletes szabályokat, amelyek alapján az államok, a Tanács, a Bizottság, az uniós ügynökségek és a nemzetközi szervezetek hozzáférhetnek a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer (GNSS) által biztosított „kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásokhoz” (a továbbiakban: PRS). 2. cikk A PRS-hozzáférésre vonatkozó általános elvek 17. A PRS-használatra jogosult felek a Tanács, a Bizottság és a tagállamok, valamint a megfelelő felhatalmazással rendelkező uniós ügynökségek, harmadik országok és nemzetközi szervezetek. 18. A Tanács, a Bizottság és a tagállamok korlátlan és megszakítás nélküli PRS-hozzáféréssel rendelkeznek a világ minden részén. 19. A Tanács, a Bizottság és minden tagállam eldöntheti, hogy igénybe kívánja-e venni a PRS-t. 20. A PRS-felhasználók azon természetes vagy jogi személyek, akiket vagy amelyeket a PRS-használatra jogosult felek megfelelő módon felhatalmaznak PRS-vevőkészülék birtoklására vagy használatára. 21. A Tanács és a Bizottság határoz azon tisztviselőik kategóriáiról, akik – a 6. cikk (6) bekezdésében említett minimális technikai normáknak megfelelően – felhatalmazást kapnak PRS-vevőkészülék birtoklására vagy használatára. A PRS-t igénybe vevő tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy a területükön élő természetes személyek és az ott székhellyel rendelkező jogi személyek mely kategóriáit hatalmazzák fel PRS-vevőkészülék birtoklására vagy használatára, dönthetnek továbbá a felhasználás jellegéről, a 6. cikk (6) bekezdésében említett közös minimális normáknak megfelelően. A felhasználás lehet biztonsági jellegű is. 22. Az uniós ügynökségek csak a Bizottsággal kötött igazgatási megállapodás által meghatározott keretek között és részletes szabályok szerint vehetik igénybe a PRS-t. 23. Egy harmadik ország vagy egy nemzetközi szervezet csak akkor veheti igénybe a PRS-t, ha az alábbiak mindegyike teljesül: 24. az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között biztonsági megállapodás van érvényben; és 25. az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében előírt eljárás szerint megkötött megállapodás van érvényben, amely meghatározza a PRS-használat feltételeit és részletes szabályait e harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára. 3. cikk A rendszer működéséhez fűződő hozzáférési felhatalmazás A 2. cikk sérelme nélkül és a rendszer jó működésének érdekében az alábbi szereplők kapnak felhatalmazást a PRS-technológiához való hozzáférésre, valamint PRS-vevőkészülékek birtoklására vagy használatára, amennyiben tiszteletben tartják a Bizottság által meghatározott különleges biztonsági szabályokat, és szigorúan betartják a Bizottságtól származó utasításokat: - a Bizottság, amikor a Galileo program irányítójaként jár el; - a Galileo program keretében megvalósuló rendszer működtetői, szigorúan csak a tenderfüzetben szereplő, velük szemben támasztott feltételek teljesítéséhez; - az Európai GNSS Ügynökség, hogy el tudja végezni a rábízott feladatokat; - az Európai Űrügynökség, szigorúan kutatási és fejlesztési célokra, valamint az infrastruktúra kiterjesztésére. 4. cikk A minősített adatok védelme 26. A tagállamok garantálják a PRS-szel kapcsolatos minősített adatok védelmét. 27. Bizottság felhatalmazáson alapuló aktusok révén, a 12., 13. és 14. cikknek megfelelően meghatározza a PRS-szel kapcsolatos minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat, főként azokra az esetekre vonatkozóan, amikor egy természetes vagy jogi személynek egy adott funkció vagy feladat ellátásához minősített adathoz való hozzáférésre van szüksége. Minden tagállam értesíti a Bizottságot az e bekezdés végrehajtása céljából általa elfogadott különös rendelkezésekről. 28. Ha kiderül, hogy a PRS-szel kapcsolatos adatokat felhatalmazással nem rendelkező harmadik fél tudomására hozták, a Bizottság vizsgálatot indít, melynek eredményeiről tájékoztatja a Tanácsot és a Parlamentet, és megfelelő intézkedéseket tesz a szabálytalan nyilvánosságra hozatal következményeinek orvoslására. 5. cikk Szankciók A tagállamok meghatározzák az e határozat alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciók rendszerét. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. 6. cikk A felelős PRS-hatóság 29. A PRS használatára jogosult és azt igénybe vevő minden fél kijelöl egy „felelős PRS-hatóságot”. Lehetőség van arra is, hogy több PRS-használatra jogosult fél közösen jelöljön kis egy felelős PRS-hatóságot. 30. A tagállamok által kijelölt, felelős PRS-hatóság feladata, hogy ellássa az adott tagállam területén élő természetes személyek, illetve az ott székhellyel rendelkező jogi személyek esetében a PRS-vevőkészülékek előállításával, birtoklásával és használatával kapcsolatos igazgatási és ellenőrzési feladatokat. 31. A Tanács, a Bizottság, illetve valamely uniós ügynökség vagy nemzetközi szervezet által kijelölt, felelős PRS-hatóság feladata, hogy ellássa az ezen intézmények, ügynökségek vagy szervezetek érintett tisztviselői tekintetében a PRS-vevőkészülék birtoklásával és használatával kapcsolatos igazgatási és ellenőrzési feladatokat. 32. A PRS-használatra jogosult felek kijelölhetik felelős PRS-hatóságnak az Európai GNSS Ügynökséget, mint a 683/2008/EK rendelet 16. cikke a) pontjának ii. bekezdésében említett biztonsági központ (a továbbiakban: biztonsági központ) működtetőjét. 33. A PRS-vevőkészülékek birtokosait és felhasználóit az illetékes felelős PRS-hatóság felhasználói kategóriákba csoportosítja. A felelős PRS-hatóság minden felhasználói kategóriára vonatkozóan meghatározza a PRS-hozzáférési jogokat. 34. A felelős PRS-hatóságok a PRS-vevőkészülékek birtokosainak, felhasználóinak és előállítóinak kezelése és ellenőrzése során közös minimális normákhoz tartják magukat. Ezeket a közös minimális normákat a melléklet ismerteti. A Bizottság felhatalmazáson alapuló aktusok révén, a 12., 13. és 14. cikknek megfelelően módosíthatja az említett melléklet egy részét vagy egészét annak érdekében, hogy az lépést tartson a program – elsősorban technikai jellegű – fejlődésével, illetve a biztonságot érintő szükésgletek alakulásával. 35. A Bizottság audit és helyszíni ellenőrzés révén – a tagállamok és az Európai GNSS Ügynökség támogatásával – biztosítja, hogy a felelős PRS-hatóságok tiszteletben tartsák a közös minimális normákat. 36. Attól a felelős PRS-hatóságtól, amely nem felel meg a közös minimális normáknak, a Bizottság megkövetelheti az Európai GNSS Ügynökség technikai eszközeinek alkalmazását. 7. cikk A biztonsági központ szerepe A biztonsági központ biztosítja technikai téren a kapcsolódási pontot a felelős PRS-hatóságok, a 2004/552/KKBP együttes fellépés értelmében eljáró Tanács és az ellenőrzési központok között. Értesíti a Bizottságot minden olyan eseményről, amely befolyásolhatja a PRS megfelelő működését. 8. cikk A vevőkészülékek és a biztonsági modulok előállítása és biztonsága 37. A PRS-t igénybe vevő valamennyi tagállamnak lehetősége van arra, hogy önállóan biztosítsa a PRS-vevőkészülékek és a kapcsolódó biztonsági modulok előállítását, vagy olyan vállalatokat bízzon meg ezzel a feladattal, amelyek egy PRS-t igénybe vevő tagállam területén működnek. A Tanács vagy a Bizottság a PRS-vevőkészülékek és a kapcsolódó biztonsági modulok előállításával egy PRS-t igénybe vevő tagállamot vagy olyan vállalatokat bízhat meg, amelyek egy PRS-t igénybe vevő tagállam területén működnek. 38. Az első bekezdésben említett, PRS-vevőkészülékek és kapcsolódó biztonsági modulok előállításával megbízott entitások csak akkor állíthatják elő ezeket a berendezéseket, ha arra megfelelő felhatalmazást kaptak az Európai GNSS Ügynökségen belül működő, az európai navigációs műholdrendszerek biztonsági akkreditációjával foglalkozó hatóságtól. A berendezések előállítására irányuló felhatalmazások korlátozott időtartamra szólnak és megújíthatók. 39. Az első bekezdésben említett, PRS-vevőkészülékek és a kapcsolódó biztonsági modulok előállításával megbízott entitások betartják egyrészt az Európai GNSS Ügynökségen belül létrehozott, az európai navigációs műholdrendszerek biztonsági akkreditációjával foglalkozó hatóság által meghatározott szabályokat, amelyek magukban foglalják a biztonsági modulok kettős értékelését, másrészt pedig a 6. cikk (6) bekezdésében említett közös minimális normákat, amennyiben azok érintik a szóban forgó entitások tevékenységét. 40. Hatáskörükön belül a felelős PRS-hatóságok biztosítják a (3) bekezdésben említett szabályok és normák tiszteletben tartását. 41. Az európai navigációs műholdrendszerek biztonsági akkreditációjával foglalkozó hatóság bármikor visszavonhatja az első bekezdésben említett bármely entitástól az általa a PRS-vevőkészülékek és a kapcsolódó biztonsági modulok előállítására adott felhatalmazást, ha azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az adott entitás nem tartja be. 9. cikk Exportellenőrzés A PRS-használattal összefüggő berendezések vagy technológiák Unión kívüli exportja kizárólag a 2. cikk (7) bekezdésében említett megállapodás keretében vagy a 10. cikkben említett, referenciaállomások elhelyezésére és működésére vonatkozó részletes szabályok értelmében engedélyezett, függetlenül attól, hogy ezek a berendezések vagy technológiák szerepelnek-e a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet[10] I. mellékletét képező felsorolásban. 10. cikk PRS-berendezésekkel felszerelt referenciaállomások Az, hogy egy harmadik ország területén PRS-berendezésekkel felszerelt és a Galileo program keretében megvalósuló rendszerhez tartozó referenciaállomás működik, még nem elég ok arra, hogy az adott országot PRS-használatra jogosult félnek lehessen tekinteni. A Bizottság megegyezik a szóban forgó harmadik országgal a PRS-berendezésekkel felszerelt referenciaállomás elhelyezésének és működésének szabályairól. 11. cikk A 2004/552/KKBP együttes fellépés alkalmazása Minden olyan esetben, amikor e határozat alkalmazása veszélyeztetheti az Unió vagy a tagállamok biztonságát, a 2004/552/KKBP együttes fellépés által előírt eljárásokat kell alkalmazni. 12. cikk A felhatalmazás gyakorlása 42. A 4. és 6. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört határozatlan időre ruházzák a Bizottságra. 43. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. 44. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 13. és 14. cikk határozza meg. 13. cikk A felhatalmazás visszavonása 45. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikkben megállapított felhatalmazást. 46. Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntésére, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, intézkedik annak érdekében, hogy ésszerű idővel a végső határozat meghozatala előtt tájékoztassa arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve az esetleges visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás esetleges indokait. 47. A visszavonásról szóló határozat megszünteti a benne meghatározott felhatalmazást. A határozat azonnal vagy az általa megállapított későbbi időponttól hatályos. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényét. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. 14. cikk A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások 48. Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben az értesítés időpontjától kezdődő kéthónapos határidőn belül. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbítható. 49. Amennyiben ezen időtartam végéig sem az Európai Parlament sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni; a jogi aktus az általa megállapított időpontban hatályba lép. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ezen időtartam vége előtt is kihirdethetők az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba léphetnek, ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni. 50. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben kifogást emelő intézmény megadja kifogásának indokait. 15. cikk Hatálybalépés E határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba. 16. cikk Címzettek Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, […]-án/én. az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök Melléklet Azon közös minimális normák, amelyeket a felelős PRS-hatóságoknak a PRS-vevőkészülékek birtokosaival, felhasználóival és előállítóival kapcsolatos igazgatási és ellenőrzési feladatok ellátása során be kell tartaniuk. 51. Minden felelős PRS-hatóság rendelkezik egy kapcsolattartási platformnak (PCPO) nevezett operatív struktúrával, amely állandó kapcsolatban áll a biztonsági központtal. 52. A felelős PRS-hatóságok hatáskörükön belül az alábbi feladatokat látják el: 53. A PRS-felhasználókkal kapcsolatos igazgatási feladatok, amelyek kiterjednek minden technikai és operatív területre, főként a PRS-vevőkészülékek biztonsági moduljainak nyilvántartásba vételére; 54. A titkosítási kulcsokkal kapcsolatos igazgatási feladatok, főként a kulcsok megrendelése és kézbesítése; 55. A PRS szolgáltatásra kiható elektromágneses interferenciák felügyelete és kezelése; 56. A PRS biztonságát befolyásoló valamennyi esemény kezelése; 57. A szóbeli kommunikáció és a titkosított adatok cseréje, főként a felhasználók és a biztonsági központ között; 58. A PRS-felhasználókkal közös kapcsolódási pontokra vonatkozó igazgatási feladatok. 59. Minden felelős PRS-hatóság részletes operatív előírásokat dolgoz ki, amelyek lehetővé teszik e határozat megfelelő alkalmazását, főként a különböző felhasználói kategóriák tekintetében. 60. Minden felelős PRS-hatóság rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a rendszerre vagy annak szolgáltatásaira nézve veszélyesnek tekintett valamennyi elektromágneses interferencia kimutatását, lokalizálását, tompítását vagy semlegesítését, főként zavarás (jamming és spoofing) esetében. 61. Minden felelős PRS-hatóság folyamatosan tájékoztatja a biztonsági központot a hatáskörébe tartozó felhasználói kategóriákról, valamint az egyes kategóriákhoz tartozó biztonsági modulokról. 62. Mivel rendkívül fontos tudomást szerezni a PRS biztonságát befolyásoló nem szándékos incidensekről – például a vevőkészülék elvesztéséről vagy ellopásáról –, minden felelős PRS-hatóság alkalmazza az ilyen incidensek kiderítését és korrigálását lehetővé tevő eszközöket, valamint köteles az ilyen esetekről a biztonsági központnak beszámolni. 63. A felelős PRS-hatóságok felmérik a küldetésük teljesítésével járó kockázatokat, és megteszik a megfelelő korrekciós és megelőzési intézkedéseket. 64. A PRS-vevőkészülékek vagy biztonsági modulok előállítását illetően a felelős PRS-hatóságok az alábbi dokumentumokban részletesen ismertetett technikai szabályokat és eljárásokat tekintik irányadónak: 65. a PRS-vevőkészülék biztonsági követelményei (SSRS-PRS); 66. a PRS-vevőkészülékek összekapcsolásának biztonsági követelményei (SSIRS-PRS); 67. a PRS-vevőkészülékek működési elve; 68. a védett PRS-vevőkészülékek használatára vonatkozó operatív eljárások (Secops-PRS); 69. a PRS biztonsági modul biztonsági jellemzői (PP-PRS-SM). 70. A felelős PRS-hatóságok csak azután módosíthatják egy biztonsági modul szoftverjét vagy elektronikus áramköreit, hogy arra vonatkozóan előzetes beleegyezést kaptak a biztonsági központtól. [1] HL L 196., 2008.7.24., 1. o. Az Európai Parlament és a Tanács 683/2008/EK rendelete (2008. július 9.) az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról. [2] HL L 246., 2004.7.20., 30. o. A Tanács 2004/552/KKBP együttes fellépése (2004. július 12.) az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól [3] HL L 138., 2002.5.21., 1. o. A Tanács 876/2002/EK rendelete (2002. május 21.) a Galileo Közös Vállalkozás létrehozásáról [4] HL L 101., 2009.4.21., 22. o. A Bizottság 2009/334/EK határozata (2009. április 20.) az európai GNSS-rendszerek biztonságával foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról. [5] HL C ., ., . o. [6] HL C ., ., . o. [7] HL L 196., 2008.7.24., 1. o. [8] HL L 246., 2004.7.20., 30. o. [9] HL L xxx., 2010.bb.aa., tt. o. [10] HL L 134., 2009.5.29., 1. o.