Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (kodifikált szöveg) /* COM/2010/0505 végleges - COD 2010/0258 */
[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG | Brüsszel, 2010.9.24. COM(2010) 505 végleges 2010/0258 (COD) Javaslat : AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (kodifikált szöveg) (átdolgozás) INDOKOLÁS 1. A Bizottság ezért 1987. április 1-jén úgy határozott[1], hogy szervezeti egységei számára előírja valamennyi jogi aktusnak a legkésőbb a tizedik módosítást követő kodifikációját , hangsúlyozva, hogy ez minimumkövetelményként értendő, és ezen egységeknek törekedniük kell az illetékességükbe tartozó jogi aktusok kodifikációjának még gyakrabban történő elvégzésére annak érdekében, hogy e jogi aktusok rendelkezései áttekinthetők és könnyen érthetők legyenek. 2. A Bizottság kezdeményezte a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. május 25-i 1172/98/EK tanácsi rendelet[2] kodifikációját. Az új rendelet a benne foglalt jogi aktusok[3]helyébe lépett volna teljes mértékben megőrzve a kodifikált jogi aktusok tartalmát, és ennek megfelelően kizárólag a kodifikáció elvégzéséhez szükséges alaki módosítások beillesztésével azokat pusztán egybefoglalva. 3. Időközben hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke lehetővé teszi a jogalkotó számára, hogy felhatalmazást adjon a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik illetve módosítják. 4. Az ilyen felhatalmazás megfelelő lehet az 1172/98/EK rendelet néhány rendelkezése esetén. Ennek eredményeképpen helyénvaló az 1172/98/EK rendelet kodifikációját átdolgozássá alakítani, hogy az magában foglalja a szükséges módosításokat. 5. Az átdolgozási javaslatot az 1172/98/EK rendelet és a módosító aktusok előzetes, valamennyi hivatalos nyelven készült egységes szerkezetbe foglalt változata alapján az Európai Unió Kiadóhivatala készítette adatfeldolgozó rendszer segítségével. Abban az esetben, ha a cikkek új számozást kaptak, a régi és az új számozás közötti összefüggést az átdolgozott rendelet IX. mellékletében található megfelelési táblázat tartalmazza. ê 1172/98 (kiigazított szöveg) 2010/0258 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről (átdolgozás) (EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak Ö 338. cikke (1) bekezdésére Õ, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[4], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: ò új szöveg (1) A közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. május 25-i 1172/98/EK tanácsi rendeletet[5] több alkalommal jelentősen módosították[6]. Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetőség érdekében ezt a rendeletet át kell dolgozni. ê 1172/98 (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (2) A közös közlekedéspolitikával kapcsolatosan rábízott feladatok elvégzéséhez a Bizottságnak rendelkeznie kell összehasonlítható, megbízható, összehangolt, rendszeres és átfogó statisztikai adatokkal Ö az Unióban Õ bejegyzett járművel végzett közúti árufuvarozás mértékéről és fejlődéséről, továbbá az e fuvarozást végző járművek kihasználtsági fokáról. ê 1172/98 (3) Szükséges az átfogó regionális statisztikák összeállítása, tekintettel mind az árufuvarozásra, mind a járművek útvonalára. ê 1172/98 (kiigazított szöveg) (4) Ezért indokolt Ö biztosítani az Unión Õ belüli fuvarozás regionális eredetének és rendeltetésének a belföldi fuvarozással megegyező alapokon való leírását, továbbá Ö kapcsolatot teremteni Õ az árufuvarozás és a járművek útvonala között, a fuvarozást végző járművek kihasználtsági fokának mérése által. (5) A szubszidiaritás elvével összhangban az összehangolt tájékoztatást lehetővé tévő közös statisztikai szabványok létrehozása csak Ö az Unió szintjén Õ oldható meg eredményesen, miközben az adatgyűjtést az egyes tagállamok a hivatalos statisztikák összeállításával megbízott szervezetek és intézetek felügyelete mellett maguk végzik. ê 1172/98 (6) Az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanács rendelet[7] képezi a vonatkoztatási keretrendszert az e rendeletben meghatározott előírások, különösen pedig azok számára, amelyek a közigazgatási adatállományokhoz való hozzáféréssel, a rendelkezésre álló források költséghatékonyságával és a statisztikai információk bizalmasságával kapcsolatosak. (7) Az eredmények általános pontosságának becsléséhez szükséges az egyedi adatok közlése, miután azok azonosíthatóságát megszüntették. (8) Lényeges a statisztikai információk megfelelő terjesztésének biztosítása. ê 399/2009/EK (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) (9) Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket Ö a Õ Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal[8] összhangban Ö kell elfogadni Õ. ê 399/2009/EK (4) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg) ð új szöveg (10) A Bizottságot ð a Szerződés 290. cikkével összhangban ï fel kell hatalmazni arra, hogy Ö felhatalmazáson alapuló aktusokat fogadjon el Õ az adatgyűjtés jellemzői és a mellékletek tartalmának elfogadása, a tagállamok által továbbított statisztikai eredményekre vonatkozó minimális pontossági előírások megállapítása és az Ö e Õ rendeletre vonatkozó végrehajtási eljárások - beleértve az Ö e Õ rendeletnek a gazdasági és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása érdekében meghozott intézkedéseket is - meghatározása Ö vonatkozásában Õ, Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és az rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak, azokat az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikkében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ê 1172/98 (kiigazított szöveg) ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és alkalmazási kör 1. Minden tagállam statisztikákat állít össze Ö az Unió számára Õ az adott tagállamban bejegyzett közúti árufuvarozó gépjárművel végzett közúti árufuvarozásról, továbbá az ilyen járművek által megtett útvonalról. ê 1172/98 2. Ez a rendelet nem alkalmazandó azon közúti árufuvarozásoknál, amelyek esetében: a) a közúti árufuvarozó gépjármű engedélyezett tömege vagy méretei meghaladják az adott országban általánosan engedélyezett határértékeket; b) a fuvarozást mezőgazdasági járművek, katonai járművek és a központi vagy helyi közigazgatáshoz tartozó járművek végzik, kivéve azokat a közúti árufuvarozó gépjárműveket, amelyek közvállalkozásokhoz és különösen vasúti vállalkozásokhoz tartoznak. Minden tagállam kizárhatja e rendelet alkalmazási köréből azokat a közúti árufuvarozó gépjárműveket, amelyek teherbírása vagy megengedett legnagyobb össztömege nem ér el egy bizonyos értéket. Ez az értékhatár pótkocsi nélküli gépjárművek esetén nem haladhatja meg terhelhetőség tekintetében a 3,5 tonnát vagy a megengedett legnagyobb össztömeg tekintetében a 6 tonnát. 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: a) „közúti árufuvarozás”: közúti árufuvarozó gépjárművel végzett minden árufuvarozás; b) „közúti fuvarozást végző gépjármű”: motorral felszerelt közúti jármű, amelynek ez a motor az egyetlen meghajtó eszköze, és amelyet általában személyek vagy áruk közúti fuvarozására vagy személy-, illetve árufuvarozó járművek közúti vontatására használnak; c) „közúti árufuvarozást végző jármű”: közúti jármű, amelyet kizárólag vagy főként árufuvarozásra terveztek (tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi); d) „közúti árufuvarozást végző gépjármű”: bármely közúti jármű (tehergépkocsi) vagy összetett közúti jármű, azaz közúti járműszerelvény (tehergépkocsi pótkocsival) vagy nyerges jármű (közúti nyerges vontató félpótkocsival), amelyet árufuvarozásra terveztek; e) „tehergépkocsi”: merev alvázzal rendelkező közúti jármű, amelyet kizárólag vagy főként árufuvarozásra terveztek; f) „közúti nyerges vontató”: közúti fuvarozást végző jármű, amelyet kizárólag vagy főként más meghajtással nem rendelkező közúti járművek (főként félpótkocsik) vontatására terveztek; g) „pótkocsi”: közúti árufuvarozást végző jármű, amelyet arra terveztek, hogy egy közúti fuvarozást végző jármű vontassa; h) „félpótkocsi”: első tengely nélküli közúti árufuvarozást végző jármű, amelyet olyan módon terveztek, hogy a jármű egy része és hasznos tömegének jelentős része a közúti nyerges vontatóra nehezedik; i) „nyerges jármű”: közúti nyerges vontató, amelyhez félpótkocsit kapcsoltak; j) „közúti járműszerelvény”: közúti árufuvarozást végző gépjármű, amelyhez pótkocsit kapcsoltak. Ez a kategória tartalmazza a nyerges járművet is, amelyhez egy további pótkocsit csatlakoztattak; k) „nyilvántartásba vett”: a tagállam hivatalos szerve által a közúti fuvarozást végző járművekről fenntartott nyilvántartásba történő bevezetés megtörténte, függetlenül attól, hogy e bejegyzés együttjárt-e rendszámtábla kiadásával vagy sem. Olyan fuvarozás esetében, amelyet összetett közúti fuvarozójárművel végeznek, nevezetesen közúti járműszerelvénnyel (tehergépkocsi pótkocsival) vagy nyerges járművel (közúti nyerges vontató félpótkocsival), és amely esetében a közúti árufuvarozást végző gépjármű (tehergépkocsi vagy közúti nyerges vontató), illetve a pótkocsi vagy félpótkocsi különböző országokban került bejegyzésre, az egész járművet a közúti árufuvarozást végző gépjárművet nyilvántartásban tartó országban nyilvántartásba vettnek tekintik; l) „terhelhetőség”: a rakománynak a jármű bejegyzése szerinti ország felhatalmazott hatósága által megengedettnek nyilvánított legnagyobb tömege. Ha a közúti árufuvarozó gépjármű egy közúti járműszerelvény, amely tehergépkocsiból és pótkocsiból áll, a terhelhetőség a tehergépkocsi és a pótkocsi terhelhetőségének összegét jelenti; m) „megengedett legnagyobb össztömeg”: a jármű (vagy a járműszerelvény) össztömege álló helyzetben és útra készen, összegezve a jármű bejegyzése szerinti ország felhatalmazott hatósága által engedélyezett szállítható legnagyobb tömeggel; ê 1172/98 (kiigazított szöveg) n) „Eurostat”: a Bizottság részlege, amely felelős Ö az uniós Õ statisztikák készítésének területéhez tartozó, az erre az intézményre háruló feladatok elvégzéséért. ê 1172/98 3. cikk Adatgyűjtés 1. A tagállamok összegyűjtik a következő területekhez kapcsolódó statisztikai adatokat: ê 1172/98 (kiigazított szöveg) a) jármű; b) útvonal; c) áruk. 2. Az egyes területek statisztikai változóit, azok meghatározását és a felosztásukhoz alkalmazott osztályozási szinteket az Ö I-VII. Õ mellékletek tartalmazzák. ê 1172/98 3. Az alkalmazott statisztikai adatgyűjtési módszer meghatározása során a tagállamok tartózkodnak bármilyen alaki követelmény bevezetésétől a tagállamok közötti határon. ê 399/2009/EK 1. cikk 1. pont (kiigazított szöveg) ð új szöveg 4. ð A Bizottság falhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 8. cikk szerint annak érdekében hogy elfogadja az ï adatgyűjtés Ö jellemzőit Õ és az I-VII. mellékletek tartalmát. a Bizottság határozza meg. Az ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 8. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ê 399/2009/EK1. cikk, 2. pont ð új szöveg 4. cikk Az eredmények pontossága Az adatgyűjtés és -feldolgozás módszereit a tagállamokban végzett közúti fuvarozás szerkezeti jellemzőinek figyelembevételével úgy dolgozzák ki, hogy a tagállamok által továbbított statisztikai eredmények megfeleljenek a minimális pontossági előírásoknak. ð A Bizottság falhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 8. cikk szerint annak érdekében hogy elfogadja ï a pontossági előírásokat. a Bizottság állapítja meg. Az ezen rendelet nem alapvető fontosságú elemei módosítására irányuló ezen intézkedést a 8. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. ê 1172/98 5. cikk Az eredmények továbbítása az Eurostathoz 1. A tagállamok minden negyedévben továbbítják az Eurostathoz a megfelelően ellenőrzött egyedi adatokat a 3. cikkben említett és az I. mellékletben felsorolt változókhoz kapcsolódva a név, a cím és a rendszám feltüntetése nélkül. Ez az adattovábbítás - adott esetben - tartalmaz olyan, korábbi negyedévekre vonatkozó adatokat is, amelyekre csak ideiglenes adatokat közöltek. ê 399/2009/EK1. cikk, 3. pont 2. Az (1) bekezdésben említett adatátadás részleteit, beleértve adott esetben az említett adatokon alapuló statisztikai táblázatokat is, a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. ê 1172/98 3. Az adattovábbításra minden negyedéves megfigyelési intervallum végét követő öt hónapon belül kerül sor. Az első adattovábbítás az 1999. év első negyedéves időszakára vonatkozik. ê 399/2009/EK1. cikk, 4. pont 6. cikk Az eredmények terjesztése A közúti árufuvarozásra vonatkozó statisztikai eredmények terjesztésével kapcsolatos előírásokat, beleértve az eredmények szerkezetét és tartalmát, a 11. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. ê 1172/98 7. cikk Jelentések 1. A tagállamok az első negyedéves információkkal egyidejűleg vagy azt megelőzően megküldik jelentésüket az Eurostatnak az adatgyűjtésnél használt módszerekre vonatkozóan. A tagállamok továbbítják az Eurostatnak az adatgyűjtési módszerek bármely lényeges változtatásának részleteit is. 2. A tagállamok évenként tájékoztatják az Eurostatot a mintanagyságról, a nem válaszolás arányáról, valamint standard hiba vagy konfidenciaintervallumok formájában a főbb eredmények megbízhatóságáról. ò új szöveg 8. cikk A felhatalmazás gyakorlása 1. A Bizottság határozatlan időre felhatalmazást kap a jelen rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. 2. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. 3. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 9. és 10. cikk határozza meg. 9. cikk A felhatalmazás visszavonása 1. Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 8. cikkben említett felhatalmazást. 2. Annak az intézménynek, amely belső eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, arra kell törekednie, hogy a végső határozat meghozatala előtt legkésőbb egy hónappal tájékoztassa arról a másik jogalkotót és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát képező felhatalmazást, valamint a visszavonás indokait. 3. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. 10. cikk A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások 1. Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben a bejelentés időpontjától kezdődő két hónapos határidőn belül. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére a határidő egy hónappal meghosszabbodik. 2. Amennyiben a fenti határidő leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem kifogásolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, illetve amennyiben ezen időpont előtt mind az Európai Parlament mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy úgy határozott, hogy nem emel kifogást, a jogi aktus a rendelkezéseiben megállapított időpontban hatályba lép. 3. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben kifogást emelő intézmény megadja kifogásának indokait. ê 399/2009/EK1. cikk, 6. pont (kiigazított szöveg) 11. cikk Ö A bizottsági eljárás Õ (1) A Bizottság munkáját a 223/2009/EK rendelet 7. cikkével létrehozott európai statisztikai rendszer bizottsága segíti. (2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire. Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében megállapított határidő három hónap. (3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését, (5) bekezdésének a) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire. ê 12. cikk Hatályon kívül helyezés Az 1172/98/EK rendelet hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a IX. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni. ê 1172/98 13. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt[…]-ban/-ben az Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az elnök ê 1172/98 (kiigazított szöveg) MELLÉKLETEK I. melléklet | A VÁLTOZÓK LISTÁJA | II. melléklet | A TENGELYELRENDEZÉS SZERINTI OSZTÁLYOZÁS | III. melléklet | AZ ÚTVONALTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA | IV. melléklet | AZ ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA | V. melléklet | A VESZÉLYES ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA | VI. melléklet | A RAKOMÁNYTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA | VII. melléklet | A FEL- ÉS LERAKÓHELYEK KÓDJAI ÖORSZÁGOK ÉS RÉGIÓK SZERINT Õ | Ö VIII. melléklet Õ | Ö A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS EGYMÁST KÖVETŐ MÓDOSÍTÁSAINAK JEGYZÉKE Õ | Ö IX. melléklet Õ | Ö MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT Õ | ________ I. MELLÉKLET A VÁLTOZÓK LISTÁJA Az egyes járművekkel kapcsolatban közlendő információk három részre oszthatók: A1. járművel kapcsolatos adatok; A2. útvonallal kapcsolatos adatok; A3. árukkal kapcsolatos adatok (fuvarozási alapművelet során). ê 1172/98 (kiigazított szöveg) è1 1893/2006 13. cikk A1. JÁRMŰVEL KAPCSOLATOS ADATOK A 2. cikkben megadott meghatározás értelmében, közúti árufuvarozást végző gépjárműnek minősül bármely közúti fuvarozást végző jármű (tehergépkocsi), összetett közúti jármű, azaz közúti járműszerelvény (pótkocsis tehergépkocsi), vagy nyerges jármű (közúti nyerges vontató félpótkocsival), amelyet árufuvarozásra terveztek. A járművel kapcsolatos közlendő adatok a következők: 1. a jármű használhatósága kombinált fuvarozásra (választható); 2. tengelyelrendezés a II. melléklet szerint (választható); 3. a közúti fuvarozást végző jármű (tehergépkocsi vagy közúti nyerges vontató) években kifejezett kora (az első nyilvántartásba vételétől számítva); 4. megengedett legnagyobb össztömeg, 100 kg-ban kifejezve; 5. terhelhetőség, 100 kg-ban kifejezve; 6. a jármű üzembentartójának è1 NACE Rev 2. ç tevékenységi kategóriája (négy számjegyű szint) (választható) Ö [9] Õ; 7. a fuvarozás típusa (ellenszolgáltatás fejében végzett/saját számlás); 8. a vizsgálati időszak alatt megtett összkilométer; 8.1 rakottan; 8.2 üresen (beleértve a közúti nyerges vontatónak félpótkocsi nélküli útját) (választható); 9. a jármű súlytényezője, véletlenszerű mintavételen alapuló adatgyűjtés esetén az egyedi adatokból a teljes eredmény kikövetkeztetésére. ê 1172/98 Egymást követő jármű-összeállítások Amennyiben a vizsgálatra választott közúti fuvarozást végző jármű egy önmagában használt tehergépkocsi, azaz pótkocsi nélkül közlekedik a vizsgálat teljes ideje alatt, akkor egymagában képezi az árufuvarozásra használt közúti járművet. Mindazonáltal, amennyiben a vizsgálatra választott közúti fuvarozójármű egy közúti nyerges vontató - amely esetben egy félpótkocsi csatlakozik hozzá - vagy egy olyan tehergépkocsi, amelyhez pótkocsi kapcsolódik, a rendelet által megkövetelt adatok a közúti árufuvarozást végző járműre, mint teljes egységre vonatkoznak. Ebben az esetben az összeállításban változás következhet be a vizsgálati időszakon belül (a tehergépkocsihoz pótkocsit kapcsolnak vagy a pótkocsit lecserélik az időszak alatt, illetve a közúti nyerges vontató félpótkocsiját kicserélik). Ilyen esetben, ezeket az egymást követő összeállításokat fel kell jegyezni és a jármű adatait minden egyes útra nézve gyűjteni kell. Ha azonban nem lehetséges ezeket az egymást követő összeállításokat feljegyezni, akkor a járművel kapcsolatos változók értékeit a vizsgálati időszak alatt megtett első rakott út kezdete szerinti összeállításnak vagy az időszak során legtöbbet alkalmazott összeállításnak megfelelően jegyzik fel. Változás a fuvarozás típusában Hasonló módon, az úttól függően a fuvarozási díj ellenében vagy saját számlára is végezhető. A fuvarozás típusát minden útra fel kell jegyezni. Ha azonban nem lehetséges minden változást feljegyezni, akkor a «fuvarozás típusát» a legtöbbet alkalmazott módnak megfelelően jegyzik fel. A2. ÚTVONALLAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÓK A vizsgált időszak során a közúti árufuvarozást végző gépjármű üresen (nincs áru vagy üres csomagolás a tehergépkocsin, a pótkocsin vagy a félpótkocsin, amely ennek következtében «teljesen üres») vagy rakottan (vagy áru vagy üres csomagolás van a tehergépkocsin, a pótkocsin vagy a félpótkocsin, lévén az üres csomagolás is egyfajta árucikk) közlekedik. A közúti árufuvarozást végző gépjármű által rakottan megtett távolság az első felrakóhely és az utolsó lerakóhely (ahol a közúti árufuvarozást végző járművet teljesen lerakodják) közötti távolság. A rakott út mindezek következtében több fuvarozási alapműveletet tartalmazhat. ê 1172/98 (kiigazított szöveg) Az egyes utakra vonatkozóan a következő adatok közlendők: 1. a III. mellékletnek megfelelően megnevezett úttípus; 2. az út vagy az út egyes szakaszai során szállított áruk tömege, a bruttó tömeg 100 kg-ban kifejezve; 3. felrakóhely (a közúti árufuvarozó gépjárműre, egy rakott út esetén): - „meghatározás”: a felrakóhely az első helyszín, ahol árukat raknak a közúti árufuvarozó gépjárműre, amely ezt megelőzően teljesen üres volt (vagy ahol a közúti nyerges vontatóra megrakott félpótkocsit csatlakoztatnak). Üres út esetén ez a megelőző rakott út lerakóhelye (azaz a hely, ahol az üres út kezdődik), - „kód”: a felrakóhely kódolása a VII. mellékletben megadott előírásoknak megfelelően történik; 4. lerakóhely (a közúti árufuvarozó gépjárműről, egy rakott út esetén): - „meghatározás”: a lerakóhely az utolsó helyszín, ahol árukat raknak le a közúti árufuvarozó gépjárműről, amely ezt követően teljesen üres lesz (vagy ahol a közúti nyerges vontatóról a félpótkocsit leválasztják). Üres út esetén ez a következő rakott út felrakóhelye (elméletben a hely, ahol az üres út végződik), - „kód”: a lerakóhely kódolása a VII. mellékletben megadott előírásoknak megfelelően történik; 5. megtett távolság: az a tényleges távolság, amelyet a közúti árufuvarozást végző gépjármű megtesz, leszámítva azt a szakaszt, amelyet valamely más szállítóeszközön szállítva tesz meg; 6. az út során teljesített Ö tonnakilométer Õ; ê 2691/1999 1. cikk, 1. pont 7. tranzitországokat (legfeljebb 5) a VII. melléklet szerint kódolva; ê 1172/98 8. a közúti fuvarozást végző járműnek egy másik fuvarozóeszközre történő felrakásának helye - ha van ilyen - a VII. melléklet előírásaival összhangban (választható); 9. a közúti fuvarozást végző járműnek egy másik szállítóeszközről történő lerakásának helye - ha van ilyen - a VII. melléklet előírásaival összhangban (választható); 10. a közúti árufuvarozást végző gépjárműnek „teljes terheléses” (2. eljárás), vagy „nem teljes terheléses” (1. eljárás) állapota a kérdéses út alatt, az út folyamán hasznosított maximális térfogat (0. eljárás = megállapodás szerint az üres útra) (választható). A3. ÁRUKKAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÓK (fuvarozási alapművelet során) Egy rakott út során számos fuvarozási alapművelet hajtható végre, a fuvarozási alapművelet egy (a nómenklatúra adott szintjére történő utalással meghatározott) árufajtának a felrakóhelytől a lerakóhelyig történő fuvarozását jelenti. A közlendő adatok egy rakott út során végzett fuvarozási alapműveletre vonatkozóan a következők: 1. árutípus, megfelelő osztályozás árucsoportjára történő utalással (ld. IV: melléklet); 2. az áru tömege: bruttó tömeg 100 kg-ban kifejezve; 3. szükség esetén az áru veszélyesnek minősítése a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek[10] az V. mellékletben megadott fő kategóriái szerint; 4. a rakomány típusa a VI. melléklet szerint (választható); 5. az áru felrakásának helye, a VII. melléklet előírásainak megfelelően kódolva; 6. az áru lerakásának helye, a VII. melléklet előírásainak megfelelően kódolva; 7. megtett távolság, tényleges távolság amelyet a közúti árufuvarozó gépjármű megtesz, leszámítva azt a szakaszt, amelyet valamely más szállítóeszközön szállítva tesz meg; Gyűjtő- vagy terítő típusú körfuvar során végrehajtott szállítási műveletek (3. úttípus) Az ilyen számos fel- és/vagy lerakási pontot magában foglaló úttípus esetében gyakorlatilag nem lehetséges a fuvarozási vállalkozótól a fuvarozási alapművelet leírását kérni. Az e típushoz tartozónak ítélt fuvarozások esetén általában egyetlen, fiktív fuvarozási alapműveletet generálnak az útvonallal kapcsolatos információk alapján. Minden tagállam közli a Bizottsággal saját meghatározását erre az úttípusra vonatkozóan, és megindokolja az egyszerűsítő feltevéseket, amelyeket alkalmazni köteles a megfelelő fuvarozási műveletekkel kapcsolatos adatgyűjtés során. ê 1172/98 Módszertani függelék A rakott utak és a fuvarozási alapműveletek Az érintett tagállamtól függően a fuvarozásra vonatkozó információkat a következők alapján gyűjtik: - vagy az árufuvarozási alapműveletek egyenkénti leírásával (az üres utakra vonatkozó kiegészítő adatokkal együtt), - vagy az ezeket az árufuvarozási alapműveleteket végrehajtó jármű útvonalainak leírásával. Az esetek nagy többségében egy rakott út egyetlen fuvarozási alapműveletet jelent, azaz: ê 1172/98 (kiigazított szöveg) - egyetlen árutípus fuvarozása történik (utalással az árucikkek használatban lévő osztályozására, jelen esetben az NST osztályozásból származtatott Ö 20 Õ csoportra)[11], ê 1172/98 - egyetlen árufelrakási ponttal, - egyetlen árulerakási ponttal. Ebben az esetben a két módszer teljesen egyenértékű. Bármelyikkel gyűjtik az információt, az leírja a következők mindegyikét: - az áruk fuvarozását (minden árufuvarozási alapműveletet), - az ezeket a műveleteket végrehajtó járművek útvonalait, a jármű kapacitására és e kapacitás kihasználására vonatkozó részletességgel (rakott út kihasználtsági együtthatóval, üres út). E rendelet értelmében le kell írni mind az árufuvarozást, mind pedig a járművek útvonalait, azonban nem kívánatos a fuvarozási vállalkozókat statisztikai kötelezettségük túlzott növelésével terhelni, tehát nem kell részletes leírást kérni az árufuvarozásra és a járművek útvonalaira vonatkozóan. Ennek következtében a tagállamokban működő statisztikai hivataloknak (NSO) a kérdőívek kódolásakor le kell választaniuk a fuvarozási vállalkozóktól nem kifejezetten kért adatokat a «fuvarozási alapművelet» vagy a «jármű útvonala» alapján gyűjtött adatokról. Akkor keletkezik probléma, ha egyetlen rakott út folyamán több fuvarozási alapműveletet is végrehajtanak, amely eset a következő körülményekre vezethető vissza: - több felrakási és/vagy lerakási pont létezik (de korlátozott számú, mert különben gyűjtő vagy terítő fuvarozásról lenne szó, amely sajátos kezelést kíván). Ebben az esetben a különböző felrakási és/vagy lerakási pontokat feljegyzik abból a célból, hogy közvetlenül kiszámítsák az út során teljesített tonnakilométer értéket, és ebből a statisztikai hivatal rekonstruálja a fuvarozási alapműveleteket, - és/vagy a rakott út során többfajta árut szállítanak, amely tényt általában nem jegyzi a statisztika, minthogy az csak az áruk típusát (egyedüli vagy fő) vizsgálja. Ebben az esetben elfogadott az információ veszteség, és a tagállamok, amelyek ilyen típusú egyszerűsítést alkalmaznak, ennek tényét világosan a Bizottság tudomására hozzák. ________ ê 1172/98 II. MELLÉKLET A TENGELYELRENDEZÉSEK OSZTÁLYOZÁSA Járműszerelvény használata esetén a tengelyelrendezés az összes tengelyt számításba veszi, azaz a tehergépkocsi vagy a közúti nyerges vontató tengelyszámának és a pótkocsi vagy a félpótkocsi tengelyszámának összegét. A megállapított járműkategóriák a következők: Kód | 1. Járművek (tehergépkocsik) tengelyszáma: | 2 | 120 | 3 | 130 | 4 | 140 | Egyéb | 199 | 2. Járműszerelvények tengelyszáma: tehergépkocsi és pótkocsi: | 2+1 | 221 | 2+2 | 222 | 2+3 | 223 | 3+2 | 232 | 3+3 | 233 | Egyéb | 299 | 3. Járműszerelvények tengelyszáma: közúti nyerges vontató és félpótkocsi: | 2+1 | 321 | 2+2 | 322 | 2+3 | 323 | 3+2 | 332 | 3+3 | 333 | Egyéb | 399 | 4. Közúti (nyerges) vontató (fél)pótkocsi nélkül | 499 | ________ III. MELLÉKLET A FUVARMENETTÍPUSOK OSZTÁLYOZÁSA 1. Rakott fuvarmenet egyetlen fuvarozási alapművelettel. 2. Rakott fuvarmenet több fuvarozási alapművelettel, amely nem minősül gyűjtő vagy terítő fuvarozásnak. 3. Rakott út, amely gyűjtő vagy terítő körfuvarnak minősül. 4. Üres út. ________ ê 1304/2007 1. cikk IV. MELLÉKLET AZ ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA NST 2007 Ágazat | Árumegnevezés | 01 | Mezőgazdasági, vadászati és erdészeti termék; hal és egyéb halászati termék | 02 | Szén és lignit; nyers kőolaj és földgáz | 03 | Fémtartalmú ércek és egyéb bányászati és kőfejtési termék; tőzeg; urán- és tóriumérc | 04 | Élelmiszer, ital és dohánytermék | 05 | Textília és textiláru; bőr és bőrtermék | 06 | Fa, fa- és parafatermék (kivéve bútor); szalma- és egyéb fonottáru; papíripari rostanyag,papír és papírtermék; nyomdai és egyéb sokszorosított médiatermék | 07 | Koksz és finomított kőolajtermék | 08 | Vegyszer, vegyipari termék és vegyi szál; gumi és műanyag termék; nukleáris fűtőanyag | 09 | Egyéb nemfém ásványi termék | 10 | Fémalapanyag; fémfedolgozási termék, kivéve gép és berendezés | 11 | Máshová nem sorolt gép és berendezés; irodagép és számítógép; máshová nem sorolt villamos gép és készülék; rádió, televízió és hírközlési berendezés és készülék; egészségügyi, precíziós és optikai műszer; karóra és egyéb óra | 12 | Szállítóeszköz | 13 | Bútor; egyéb, máshová nem sorolt feldolgozóipari termék | 14 | Másodlagos nyersanyag; kommunális hulladék és egyéb hulladék | 15 | Postai küldemény, csomag | 16 | Áruszállításban használt berendezés és anyag | 17 | Háztartási és irodai költöztetés során áthelyezett áru; utasoktól elkülönítetten szállított poggyász; javítás céljából szállított gépjármű; máshová nem sorolt egyéb nem piaci áru | 18 | Csoportosított áru: együtt szállított, vegyes típusú áru | 19 | Azonosíthatatlan áru: olyan áru, amely valamely okból nem azonosítható és ezért nem sorolható a 1–16. csoportokba. | 20 | Egyéb, máshova nem sorolt áru | ________ ê 1172/98 V. MELLÉKLET A VESZÉLYES ÁRUK OSZTÁLYOZÁSA 1 | Robbanóanyagok | 2 | Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok | 3 | Gyúlékony folyadékok | 4.1 | Gyúlékony szilárd anyagok | 4.2 | Öngyulladásra hajlamos anyagok | 4.3 | Vízzel érintkezve gyúlékony gázt kibocsátó anyagok | 5.1 | Oxidáló anyagok | 5.2 | Szerves peroxidok | 6.1 | Mérgező anyagok | 6.2 | Fertőző anyagok | 7 | Radioaktív anyagok | 8 | Maróanyagok | 9 | Különféle veszélyes anyagok | _______________ ê 1172/98 VI. MELLÉKLET A RAKOMÁNYOK OSZTÁLYOZÁSA * 0 | Folyékony ömlesztett áru (nem rakományegység) | 1 | Szilárd ömlesztett áru (nem rakományegység) | 2 | Nagyméretű teheráru-konténerek | 3 | Egyéb teheráru-konténerek | 4 | Raklapos áru | 5 | Kötegelt áru | 6 | Mozgó, önjáró egységek | 7 | Egyéb mobil egységek | 8 | (Fenntartott) | 9 | Egyéb rakomány | ____________________________ * Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága - rakomány-, csomag- és csomagolóanyag-típusok kódja, a Nemzetközi Fuvarozási Eljárásokat Egyszerűsítő Munkacsoport által 1986. márciusában Genfben elfogadott 21. ajánlás. | _______________ ê 2691/1999 1. cikk, 2. pont és melléklet (kiigazított szöveg) VII. MELLÉKLET A FEL- ÉS LERAKÓHELYEK KÓDJAI ÖORSZÁGOK ÉS RÉGIÓK SZERINTÕ 1. A berakodási és kirakodási helyeket a következők szerint kell kódolni: a) a Ö tagállamok Õ esetében a Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (NUTS) 3. szintjéig történő regionális bontásban; b) azon országok esetében, amelyek nem Ö tagállamok Õ , viszont szerződő felei az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásnak, nevezetesen Izland, Liechtenstein és Norvégia, az érintett harmadik ország által megállapított közigazgatási régiók listája szerint; c) egyéb harmadik országok esetében a két betűs ISO-3166 kódokat kell használni. A leggyakrabban használt kódok az Ö e melléklet 2. pontjának b) alpontjában szereplő Õ táblázatban szerepelnek. 2. A tranzitországok kódolására (I. melléklet, A2. rész, 7. pont) Ö az alábbi Õ országkódokat kell alkalmazni: a) a Ö tagállamok Õ esetében az Ö alábbi Õ táblázatban szereplő NUTS-kódok két betűs részét; b) minden egyéb ország esetében a két betűs ISO-3166 kódokat kell használni. A leggyakrabban használt kódok az alábbi táblázatban szerepelnek. Az országkódok táblázata a) A tagállam Ö ok Õ (a két betűs NUTS-országkódok szerint) Megjegyzés: az országok az Európai Unió hivatalos sorrendjében követik egymást. ê 1791/2006 melléklet, 8.5.a) pont (kiigazított szöveg) Ország | Kód | Belgium | BE | Bulgária | BG | Cseh Köztársaság | CZ | Dánia | DK | Németország | DE | Észtország | EE | Ö Írország Õ | Ö IE Õ | Görögország | GR | Spanyolország | ES | Franciaország | FR | Olaszország | IT | Ciprus | CY | Lettország | LV | Litvánia | LT | Luxemburg | LU | Magyarország | HU | Málta | MT | Hollandia | NL | Ausztria | AT | Lengyelország | PL | Portugália | PT | Románia | RO | Szlovénia | SI | Szlovákia | SK | Finnország | FI | Svédország | SE | Egyesült Királyság | UK | ê 2691/1999 1. cikk, 2. pont és melléklet (kiigazított szöveg) b) Egyéb országok (két betűs ISO-3166 kódok) Megjegyzés: az országok a kód szerinti sorrendben követik egymást. Ország | Kód | Albánia | AL | Bosznia-Hercegovina | BA | Belarusz Köztársaság | BY | Svájc | CH | Horvátország | HR | Izland | IS | Liechtenstein | LI | Ö Moldovai Köztársaság Õ | MD | Ö Montenegró Õ | Ö ME Õ | Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság | MK Ö [12] Õ | Norvégia | NO | Oroszországi Föderáció | RU | Ö Szerbia Õ | Ö RS Õ | Törökország | TR | Ukrajna | UA | ___________ é VIII. MELLÉKLET A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke A Tanács 1172/98/EK rendelete (HL L 163., 1998.6.6, 1. o.) | A Bizottság 2691/1999/EK rendelete (HL L 326., 1999.12.18., 39. o.) | Az 2003. évi csatlakozási okmány II. mellékletének 10.15. pontja (HL L 236., 2003.9.23., 561. o.) | Az Európai Parlament és a Tanács 1882/2003/EK rendelete (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) | Kizárólag a II. melléklet 27. pontja | A Tanács 1791/2006/EK rendelete (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) | Kizárólag a melléklet 8.5. pontja | Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.) | Kizárólag a 13. pont | A Bizottság 1304/2007/EK rendelete (HL L 290., 2007.11.8., 14. o.) | Kizárólag a 2. cikk | Az Európai Parlament és a Tanács 399/2009/EK rendelete (HL L 126., 2009.5.21., 9. o.) | ______________________ IX. MELLÉKLET Megfelelési táblázat 1172/98/EK rendelet | Ez a rendelet | 1. cikk | 1. cikk | 2. cikk, elsőtől a tizennegyedik terjedő francia bekezdés | 2. cikk, a)–n) pont | 3. cikk | 3. cikk | 4. cikk | 4. cikk | 5. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés | 5. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés | 5. cikk, (4) bekezdés | - | 5. cikk, (5) bekezdés | - | 6. cikk | 6. cikk | 7. cikk, (1) és (2) bekezdés | 7. cikk, (1) és (2) bekezdés | 7. cikk, (3) bekezdés | - | 8. cikk | - | - | 8. cikk | - | 9. cikk | - | 10. cikk | 10. cikk, (1) és (2) bekezdés | 11. cikk, (1) és (2) bekezdés | 10. cikk, (3) bekezdés | - | 11. cikk | - | - | 12. cikk | 12. cikk | 13. cikk | A-G. melléklet | I-VII. melléklet | - | VIII. melléklet | - | IX. melléklet | _____________ [1] COM(87) 868 PV. [2] A Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleménye - A közösségi joganyag kodifikációja, COM(2001) 645 végleges. [3] Lásd e javaslat VIII. mellékletét. [4] HL C […], […], […] o. [5] HL L 163., 1998.6.6., 1. o. [6] Lásd a VIII. mellékletet. [7] HL L 87., 2009.3.31., 164. o. [8] HL L 184., 1999.7.17., 23. o. [9] Gazdasági tevékenységek statisztikai Ö nomenkaltúrája Õ az Európai Ö Unión Õ belül. [10] HL L 260., 2008.9.30., 13. o. [11] NST/R: szállítási statisztika céljára egységesített nómenklatúra. [12] Ideiglenes kód, amely nem befolyásolja az ezen országnak az Egyesült Szervezetben jelenleg folyó tárgyalások lezárását követően megállapításra kerülő végleges megnevezését.