[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.8.27.

COM(2010) 442 végleges

2010/0235 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS …/…/EU RENDELETE

a többek között a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1631/2005/EK rendelet módosításáról

INDOKOLÁS

A JAVASLAT HÁTTERE |

A javaslat okai és céljai E javaslat tárgya az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletnek[1] (a továbbiakban: alaprendelet) a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav (a továbbiakban: TCCA) behozatalára vonatkozó eljárás tekintetében történő alkalmazása. |

Háttér-információk Ez a javaslat az alaprendelet végrehajtásával összefüggésben készült, és az alaprendeletben megállapított tartalmi és eljárási követelményeknek megfelelően elvégzett vizsgálat eredményeként jött létre. |

Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen 2005 októberében a Tanács az 1631/2005/EK rendelettel[2] végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó TCCA behozatalára. |

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Tárgytalan. |

AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYEI ÉS HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekeltekkel |

Az eljárásban érintett érdekeltek lehetőséget kaptak arra, hogy az alaprendelet rendelkezései szerint a vizsgálat során megvédjék érdekeiket. |

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása |

Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

Hatásvizsgálat E javaslat az alaprendelet végrehajtásának eredményeképpen jött létre. Az alaprendelet nem ír elő általános hatásvizsgálatot, tartalmazza viszont a vizsgálandó feltételek teljes körű listáját. |

A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

A javaslat összefoglalása A részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelmet egy kínai exportáló gyártó, a Heze Huayi Chemical Co., Ltd (Heze) (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be. Miután a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálat megindításához elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, 2009. július 2-án megindította az eljárást. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kérelmező, mivel megfelel a szükséges elvárásoknak, piacgazdasági elbánásban részesülhet. A felülvizsgálat tanúsága szerint továbbá a kérelmező dömpingkülönbözete kisebb lett, ami a vállalat költségszerkezetén belüli csökkenéssel magyarázható. Így bizonyítást nyert, hogy az intézkedések alapját képező körülmények a kérelmező vonatkozásában megváltoztak, és az új körülmények tartósnak bizonyulnak. Ezért módosítani kell az említett vállalat egyéni dömpingkülönbözetét. A felülvizsgálat nem érinti az 1631/2005/EK tanácsi rendelet által eredetileg bevezetett intézkedések hatályvesztésének időpontját. A Bizottság javasolja, hogy a Tanács fogadja el a mellékelt rendeletjavaslatot, amelyet legkésőbb 2010. október 1-jéig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |

Jogalap A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről[3]. |

A szubszidiaritás elve A javaslat a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható. |

Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt: |

Az intézkedés formáját a fent említett alaprendelet írja le, és nem hagy teret a nemzeti döntéshozatalnak. |

Nem szükséges annak feltüntetése, hogy az Unióra, a nemzeti kormányokra, a regionális és helyi hatóságokra, a gazdasági élet szereplőire és a polgárokra háruló pénzügyi és adminisztratív teher hogyan minimalizálható, és e teher milyen mértékben arányos a javaslat célkitűzésével. |

A jogi aktus típusának megválasztása |

Javasolt aktus: tanácsi rendelet. |

Más jogi aktus azért nem lenne megfelelő, mert az alaprendelet nem rendelkezik más választási lehetőségről. |

KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK |

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai. |

2010/0235 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS …/…/EU RENDELETE

a többek között a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1631/2005/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre[4] (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Hatályos intézkedések

1. 2005 októberében a Tanács az 1631/2005/EK rendelettel[5] (a továbbiakban: eredeti rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav (a továbbiakban: TCCA) behozatalára. A vámok mértéke 7,3–42,6 % közé esett.

2. Felülvizsgálati kérelem

2. 2009-ben a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett. A kérelmet, amely a dömping fennállásának vizsgálatára korlátozódott, egy kínai exportáló gyártó, a Heze Huayi Chemical Co., Ltd (a továbbiakban: Heze vagy kérelmező) nyújtotta be. A kérelmező esetében alkalmazandó végleges dömpingellenes vám jelenleg 14,1%.

3. Kérelmében a kérelmező azt állította, hogy az intézkedéshez vezető körülmények megváltoztak, és ezek a változások tartósnak bizonyulnak. A kérelmező prima facie bizonyítékot szolgáltatott arról, hogy a dömping ellensúlyozásához a továbbiakban nincs szükség a jelenlegi mértékű intézkedés fenntartására.

4. A kérelem elsősorban azon az állításon alapul, miszerint a TCCA-nak a kérelmezőre háruló egységnyi költsége az eredeti vizsgálat óta jelentősen csökkent, mivel:

5. a kérelmező állítja elő a vizsgált termék gyártásához szükséges fő nyersanyagot; valamint

6. a kérelmező megnövelte termelési kapacitását.

3. A felülvizsgálat megindítása

7. Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre részleges időközi felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2009. július 2-án az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján felülvizsgálatot indított[6], melynek hatályát a kérelmező vonatkozásában a dömping kivizsgálására korlátozta.

4. Érintett termék és hasonló termék

8. A jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező termék, amely megegyezik az eredeti rendeletben meghatározott termékkel, a jelenleg az ex 2933 69 80 és az ex 3808 94 20 KN-kód alá besorolt, a Kínai Népköztársaságból származó triklór-izocianursav – nemzetközi szabadnevén (INN) szimklozén – és az ebből gyártott készítmények (a továbbiakban: érintett termék).

9. A belföldi piacon értékesített, illetve az Unióba exportált kínai gyártású termékek alapvető fizikai, műszaki és kémiai tulajdonságai és felhasználása megegyezik, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

5. Az érintett felek

10. A Bizottság a felülvizsgálat megindításáról hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az uniós gazdasági ágazatot és az exportáló ország kormányának képviselőit.

11. Az érdekelt feleknek lehetőséget biztosított, hogy írásban ismertessék észrevételeiket, illetve hogy a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben rögzített határidőn belül meghallgatást kérjenek.

12. A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság a piacgazdasági elbánás, illetve egyéni elbánás iránti kérelemhez szükséges formanyomtatványokat és egy kérdőívet küldött a kérelmezőnek; a válaszok az arra megállapított határidőn belül beérkeztek a Bizottsághoz. A Bizottság összegyűjtött és ellenőrzött minden olyan információt, melyet a dömping megállapításához szükségesnek tartott, valamint ellenőrző látogatást tett a kérelmező telephelyén.

6. Vizsgálati időszak

13. A dömping vizsgálata a 2008. július 1. és 2009. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki.

B. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI

1. Piacgazdasági elbánás

14. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának megfelelően a Kínából származó behozatalt érintő dömpingellenes vizsgálatok során rendes értéket kell meghatározni az alaprendelet 2. cikkének (1)–(6) bekezdésének megfelelően azon exportáló gyártók esetében, amelyekről megállapították, hogy eleget tesznek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek, vagyis ahol beigazolódik, hogy piacgazdasági feltételek érvényesülnek a hasonló termék gyártása és értékesítése tekintetében. E követelmények a következőképpen foglalhatók össze:

15. az üzleti döntések a piac jelzéseihez igazodnak, jelentősebb állami beavatkozás nélkül, a költségek pedig a piaci értékeket tükrözik;

16. a vállalat egyetlen átlátható könyvelést vezet, amelyet a nemzetközi számviteli standardoknak (IAS) megfelelően független könyvvizsgálat alá vetnek, és amelyet minden területen alkalmaznak;

17. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági berendezkedésű rendszerből áthozott jelentős torzulások;

18. a csődre és tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok stabilitást és jogbiztonságot biztosítanak;

19. a valutaváltás piaci árfolyamon történik.

20. A vizsgálat bizonyította, hogy a kérelmező mind az öt piacgazdasági kritériumnak eleget tesz. Megállapítást nyert, hogy a vizsgálati időszak során a Heze üzleti döntéseit bármiféle állami beavatkozás vagy nem piacgazdasági feltételekkel összefüggő torzulás nélkül hozta. A Hezére a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályok vonatkoznak, eltérések nélkül. A vállalat független könyvvizsgáló által ellenőrzött könyveléssel és számviteli rendszerrel rendelkezik, és a Bizottság megítélése szerint könyvviteli gyakorlata összhangban van az általános, nemzetközileg elfogadott számviteli elvekkel és a nemzetközi számviteli standardokkal. A Bizottság megállapította, hogy a költségek és az árak a piaci értékeket tükrözik, és hogy a valutaváltás piaci árfolyamon történt.

21. A fenti tények és megfontolások alapján a kérelmező piacgazdasági elbánásban részesíthető.

2. Rendes érték

22. A rendes érték meghatározásához a Bizottság először azt vizsgálta, hogy a Heze által belföldön értékesített hasonló termék teljes volumene reprezentatív volt-e az Unióba irányuló exporteladás teljes volumenével összevetve. Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének megfelelően a belföldi értékesítések akkor tekinthetők reprezentatívnak, ha a belföldi összértékesítés volumene az adott termék Unióba irányuló teljes exportértékesítésének legalább 5 %-át eléri. A Bizottság megállapította, hogy a TCCA-t a kérelmező összességében reprezentatív mennyiségekben értékesítette a belföldi piacon.

23. Ezt követően a Bizottság azonosította a hasonló termék azon típusait, amelyeket a kérelmező a belföldi piacon értékesített, és amelyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók az uniós exportra értékesített termékek típusaival.

24. A Heze által a belföldi piacon értékesített minden olyan terméktípus esetében, amely az uniós exportra értékesített terméktípussal közvetlenül összehasonlíthatónak minősült, megállapították, hogy a nemzeti eladás volumene – az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában – reprezentatív volt-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése akkor minősült kellően reprezentatívnak, ha e típus belföldi értékesítésének összvolumene a vizsgálati időszak során elérte az Unióba exportált összehasonlítható terméktípus értékesítési összvolumenének legalább 5 %-át.

25. A Bizottság azt is megvizsgálta, hogy az egyes típusok belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint rendes kereskedelmi forgalom keretében történt értékesítésnek tekinthető-e. Ennek vizsgálatát a Bizottság oly módon végezte, hogy az érintett termék minden egyes exportált típusára meghatározta, milyen arányú volt a vizsgálati időszak folyamán a belföldi piacon, független vevők részére történt nyereséges értékesítés.

26. Amennyiben egy bizonyos terméktípus a kiszámított gyártási költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó eladási áron értékesített mennyisége az adott típus teljes értékesítésének több mint 80 %-át képviselte, és ha az említett típus súlyozott átlagára megegyezett az egységnyi előállítási költséggel, vagy meghaladta azt, a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapították meg. Ez az ár az adott típusból a vizsgálati időszak során történt összes (nyereséges és nem nyereséges) belföldi értékesítés árainak súlyozott átlagaként lett kiszámítva.

27. Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítésének volumene a típus teljes értékesítési mennyiségének legfeljebb 80 %-át érte el, vagy amikor a típus súlyozott átlagára az egységnyi előállítási költség alatt maradt, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet kizárólag a szóban forgó típus vizsgálati időszak alatti nyereséges belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

28. Amikor a Heze által értékesített adott terméktípus belföldi árait nem lehetett felhasználni a rendes érték megállapításához, más módszert kellett alkalmazni. Ilyenkor a Bizottság a számtanilag képzett rendes értéket alkalmazta. Az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően a rendes érték megállapítása úgy történt, hogy az exportált terméktípusok előállítási költségeihez eladási, általános és adminisztratív költségek ésszerű összegeit, valamint ésszerű haszonkulcsot adtak hozzá. Az eladási, általános és adminisztratív költségek, valamint a haszonkulcs összegeit az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerint, a Hezének a hasonló termék rendes kereskedelmi forgalomban való értékesítéséhez kapcsolódó átlagos eladási, általános és adminisztratív költségei és nyeresége alapján állapították meg.

29. Az eredeti vizsgálatban alkalmazott módszereknek megfelelően az előállítás költségét két terméktípusra számították ki. Tekintetbe véve a kérelmezőtől származó információt, az egyik előállítási költséget granulátumra és tablettára, a másikat porra határozták meg.

3. Exportár

30. Mivel az érintett terméket közvetlenül független uniós vásárlók részére exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz az uniós exportra való értékesítéskor a termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportár alapján állapították meg.

4. Összehasonlítás

31. A Bizottság az érintett termék minden egyes típusának átlagos rendes értékét – a gyártelepi ár alapján és a kereskedelem azonos szintjén – összehasonlította az adott terméktípus átlagos exportárával. A rendes érték és az exportárak tisztességes összehasonlítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a Bizottság figyelembe vette azokat a különbségeket, amelyek az állítások szerint – és bizonyítottan is – befolyással vannak az árakra és azok összehasonlíthatóságára. A tisztességes összehasonlítás céljából – megfelelő és indokolt esetben – kiigazítások történtek a fuvarozási, tengeri fuvarozási, biztosítási, kezelési, hitel- és banki költségek tekintetében. Ezenfelül megállapítást nyert, hogy az érintett termék uniós exportra történő értékesítése részleges héa-visszatérítéssel járt. Következésképpen – az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja értelmében – kiigazítás történt a belföldi értékesítés után fizetendő héa tekintetében.

32. A csomagolási költségeket illetőn a kérelmező mind a kínai, mind az uniós piacokon értékesített termékek tekintetében kiigazítást kért. Az ellenőrzés kimutatta, hogy e költségeket egyformán beszámították mind a belföldön értékesített, mind az exportra szánt termékek előállítási költségeibe. Ezért a Bizottság a kiigazítási kérelmet nem fogadta el sem a belföldi, sem a külföldi piac vonatkozásában.

5. Dömpingkülönbözet

33. Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a súlyozott átlaggal számított rendes értéket a Bizottság árutípusonként összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára alkalmazott exportár súlyozott átlagával. Ez az összehasonlítás alátámasztotta a dömping meglétét.

34. A Heze esetében megállapított dömpingkülönbözet – a nettó, uniós határparitáson számított ár százalékában kifejezve – 3,2%.

C. A MEGVÁLTOZOTT KÖRÜLMÉNYEK TARTÓS JELLEGE

35. Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta azt is, hogy indokolt-e a bizonyítottan megváltozott körülményeket tartósnak tekinteni.

36. A kérelmező a jelenlegi időszakos felülvizsgálat során teljes mértékben együttműködött a Bizottsággal; az összegyűjtött és ellenőrzött adatok lehetővé tették a vállalat egyedi uniós exportárán alapuló dömpingkülönbözet megállapítását. E számítás eredménye szerint az intézkedés jelenlegi szinten történő további alkalmazása már nem indokolt.

37. A vizsgálat során talált és ellenőrzött bizonyítékok azt mutatják, hogy a dömping szintje mérséklődött, ami a vállalat költségszerkezetén belüli csökkenéssel magyarázható. Az említett csökkenést előidéző két legfontosabb tényező: a termék gyártásához szükséges fő nyersanyag saját vállalaton belüli előállítása és a kérelmező megnövekedett termelési kapacitása.

38. A Bizottság azt is megállapította, hogy az eredeti vizsgálat óta a Heze exportárai minden piacra vonatkozóan növekedtek. Az uniós exportra alkalmazott árak összhangban vannak a más harmadik országokba irányuló exportra meghatározott árakkal. A helyszínen gyűjtött bizonyítékok tanúsága szerint a vállalat sok olyan uniós ügyféllel rendelkezik, amelyekre hasonló árszinteket alkalmaz. A kérelmező következetes piaci magatartása azt mutatja, hogy a körülményekben beállt változások tartósak.

39. A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy a felülvizsgálat megindítását eredményező körülmények valószínűleg nem fognak a közeljövőben olyan mértékben megváltozni, hogy az befolyásolná a jelenlegi felülvizsgálat megállapításait. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a változásokat tartósnak tekinti, és nem tartja indokoltnak az intézkedést a jelenlegi szinten tovább alkalmazni.

D. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

40. A felülvizsgálat eredményei alapján a Bizottság helyénvalónak ítéli a Hezétől származó érintett termék behozatalára alkalmazandó dömpingellenes vám 3,2 %-ra való módosítását.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1631/2005/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében található táblázatban a Heze Huayi Chemical Co. Limited vállalatra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:

Ország | Vállalat | Dömpingellenes vámtétel | TARIC kiegészítő kód |

Kína | Heze Huayi Chemical Co. Limited | 3,2 % | A629 |

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

[2] HL L 261., 2005.10.7., 1. o.

[3] HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

[4] HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

[5] HL L 261., 2005.10.7., 1. o.

[6] HL C 150., 2009.7.2., 14. o. („Értesítés felülvizsgálat megindításáról”).