[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG | Brüsszel, 3.3.2010 COM(2010) 73 végleges Javaslat: INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről TARTALOMJEGYZÉK INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről 4 I. RÉSZ – A PÉNZÜGYI KERET ÉS A SPECIÁLIS ESZKÖZÖK 6 A. A pénzügyi kerethez kapcsolódó rendelkezések 6 B. A pénzügyi keretben nem szereplő speciális eszközökhöz kapcsolódó rendelkezések 6 B.1. Sürgősségisegély-tartalék 6 B.2. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja 7 B.3. Rugalmassági eszköz 7 B.4. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 8 II. RÉSZ – A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS SORÁN FOLYTATOTT INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMűKÖDÉS JAVÍTÁSA 9 A. Az intézményközi együttműködési eljárás 9 B. Pénzügyi rendelkezések jogi aktusokba foglalása 9 C. A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadások 10 D. A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) finanszírozása 10 III. RÉSZ – AZ UNIÓS FORRÁSOKKAL VALÓ HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS 12 A. Pénzügyi programozás 12 B. Ügynökségek és Európai Iskolák 13 C. Új pénzügyi eszközök 13 MELLÉKLET – INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖLTSÉGVETÉSI TERÜLETEN 15 A. rész – A költségvetési eljárás menetrendje 15 B. rész – A költségvetési eljárás prioritásai 15 C. rész – A költségvetési tervezet összeállítása és a becslések frissítése 15 D. rész – Költségvetési eljárás az egyeztetés előtt 16 E. rész – Egyeztetési folyamat 16 F. rész – Költségvetés-módosítások 18 Javaslat: INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési kérdésekben történő együttműködésről AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, a továbbiakban: az intézmények, A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG: 1. Ezen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 295. cikkével összhangban elfogadott megállapodás célja az éves költségvetési eljárás és az intézmények közötti, költségvetési kérdésekben történő együttműködés javítása. 2. E megállapodás mindaddig kötelező érvényű minden intézményre nézve, amíg hatályos. 3. E megállapodás nem módosítja az intézményeknek a Szerződésekben, a többéves pénzügyi keret létrehozásáról szóló rendeletben[1] (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet) és a költségvetési rendeletben[2] rögzített költségvetési hatáskörét. Erre a pontra történő hivatkozás esetén a Tanács minősített többséggel, a Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével jár el. 4. E megállapodás módosításához valamennyi intézmény egyetértése szükséges. 5. A megállapodás három részből áll: 6. Az I. rész a többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó kiegészítő rendelkezéseket, valamint a pénzügyi keretben nem szereplő speciális eszközökre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. 7. A II. rész a költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködésre vonatkozik. 8. A III. rész az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodáshoz kapcsolódó rendelkezéseket tartalmaz. 9. E megállapodás a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel egy napon lép hatályba, és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[3] helyébe lép. I. RÉSZ – A PÉNZÜGYI KERET ÉS A SPECIÁLIS ESZKÖZÖK A. A pénzügyi kerethez kapcsolódó rendelkezések 10. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSÉBEN NEM SZEREPLő INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓKAT, VALAMINT AZ UNIÓS SAJÁT FORRÁSOK KÜLÖNBÖZő KATEGÓRIÁINAK ELőRELÁTHATÓ ALAKULÁSÁT TÁJÉKOZTATÁSKÉPPEN KÜLÖNÁLLÓ TÁBLÁZATOK TARTALMAZZÁK. EZT AZ INFORMÁCIÓT ÉVENTE AKTUALIZÁLJÁK, ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZET KÍSÉRőDOKUMENTUMAIVAL EGYÜTT NYÚJTJÁK BE. 11. A pénzügyi keret 1b. (Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért) alfejezetének kivételével az intézmények a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében a költségvetési eljárás során, valamint a költségvetés elfogadásakor a lehetőségek szerint elegendő mozgásteret biztosítanak az egyes fejezetek felső korlátain belül. A 2013 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések frissítése 12. 2010-ben a Bizottság frissíti a 2013 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket. A frissítés figyelembe veszi a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges megvalósítását, valamint a megvalósításra vonatkozó előrejelzéseket. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatok kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Európai Unió bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) vonatkozó növekedési előrejelzéseket is. B. A pénzügyi keretben nem szereplő speciális eszközökhöz kapcsolódó rendelkezések B. 1. Sürgősségisegély-tartalék 13. A sürgősségisegély-tartalék célja, hogy harmadik országok egyes olyan – mindenekelőtt humanitárius műveletekkel, de ha a körülmények indokolják, lakossági válsághelyzetek kezelésével, valamint polgári védelemmel kapcsolatos – segélyigényeire biztosíthasson gyors választ, amelyek a költségvetés megállapításakor előre nem látható események kapcsán merülnek fel. A tartalék éves összegét – 2004-es árakon – 221 millió EUR-ban rögzítették a pénzügyi keret időtartamára. A tartalék céltartalékként szerepel az Európai Unió általános költségvetésében. Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a tartalék igénybevételét, javaslatot tesz a költségvetési hatóság mindkét ágának a tartalékból a megfelelő költségvetési tételbe történő átcsoportosításra. Mindazonáltal valamennyi, e tartalékból történő átcsoportosításra vonatkozó bizottsági javaslat beterjesztése előtt meg kell vizsgálni az előirányzatok közötti átcsoportosítás lehetőségét. Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztetési eljárást indítanak. Az átcsoportosítások a költségvetési rendelet 26. cikkével összhangban történnek. B. 2. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja 14. Az Európai Unió Szolidaritási Alapja – az alap-jogiaktus értelmében – arra szolgál, hogy a tagállamok vagy valamely tagjelölt ország területén bekövetkező jelentős katasztrófa esetén gyors pénzügyi segítség nyújtását tegye lehetővé. Az alap rendelkezésére álló összeg felső korlátja (folyó árakon) évi 1 milliárd EUR. Minden év október 1-jén legalább az éves összeg egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében. Az éves összeg költségvetésben nem szerepeltetett része nem vihető át a következő évekre. Kivételes esetekben és amennyiben a katasztrófa bekövetkezésének évében – az alap-jogiaktus értelmében – az alapban még rendelkezésre álló pénzügyi források nem elegendők a költségvetési hatóság által szükségesnek ítélt segélyösszeg fedezésére, a Bizottság javasolhatja, hogy a különbözet a következő évre rendelkezésre álló éves összegből kerüljön finanszírozásra. Az alap számára előirányzott éves összeg semmilyen körülmények között sem haladhatja meg az 1 milliárd EUR-t egyetlen évben sem. Amennyiben az alap igénybevételének az alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz az alap igénybevételére. Amennyiben a többletkiadást igénylő fejezeten belül lehetőség van az előirányzatok átcsoportosítására, a Bizottság ezt a költségvetési rendelettel összhangban, a megfelelő költségvetési eszköz révén figyelembe veszi a szükséges javaslat megtételekor. Az alap igénybevételére vonatkozó határozatot a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg a 3. pontnak megfelelően. Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztetési eljárást indítanak. B.3. Rugalmassági eszköz 15. A (folyó árakon) évi 200 millió EUR-s felső korláttal rendelkező rugalmassági eszköz célja, hogy az adott pénzügyi évben és a jelzett összeg erejéig fedezze azon pontosan meghatározott kiadásokat, amelyeket egy vagy több más fejezet felső korlátján belül nem lehetne finanszírozni. Az éves összeg fel nem használt része az n+2. évig továbbvihető. A rugalmassági eszköz igénybevétele során először mindig a korábbi évekről átvitt összegeket veszik igénybe, időrendben. Az n. évi összeg azon része, ami az n+2. évben nem kerül felhasználásra, megszűnik. A Bizottság a rugalmassági eszköz felhasználására azután tesz javaslatot, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét. A javaslat meghatározza a finanszírozandó szükségleteket és az összeget. A javaslat minden pénzügyi évben a költségvetési eljárás során terjeszthető elő. A rugalmassági eszköz igénybevételére vonatkozó határozatot a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg a 3. pontnak megfelelően. Az intézmények az éves költségvetési eljárás során állapodnak meg. B.4. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap 16. Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap célja, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett változásokból eredő fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedéshez. Az alap nem lépheti túl a (folyó árakon számított) 500 millió EUR-s maximális éves összeget, és az előző év teljes kiadási korlátja alatti bármely fennmaradó mozgástérből, és/vagy az előző két év során törölt kötelezettségvállalási előirányzatokból finanszírozható, kivéve a pénzügyi keret 1b. alfejezetéhez kapcsolódókat. Amint a Bizottság a második bekezdéssel összhangban meghatározza a megfelelő mozgástereket és/vagy törölt kötelezettségvállalásokat, az előirányzatokat a rendes költségvetési eljárás keretében céltartalékként vezetik be az Európai Unió általános költségvetésébe. Amennyiben fennállnak az alap igénybevételének a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei, a Bizottság javaslatot tesz annak felhasználására. Az alap igénybevételére vonatkozó határozatot a költségvetési hatóság két ága együttesen hozza meg a 3. pontnak megfelelően. A Bizottság az alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatával egyidejűleg az érintett költségvetési sorokra történő átcsoportosításra is javaslatot terjeszt elő a költségvetési hatóság két ágánál. Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztetési eljárást indítanak. Az alaphoz kapcsolódó átcsoportosítások a költségvetési rendelet 24. cikkének (4) bekezdésével összhangban történnek. II. RÉSZ – A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS SORÁN FOLYTATOTT INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMűKÖDÉS JAVÍTÁSA A. Az intézményközi együttműködési eljárás 17. A KÖLTSÉGVETÉSI KÉRDÉSEKBEN TÖRTÉNő INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMűKÖDÉS RÉSZLETEIT A MELLÉKLET TARTALMAZZA. B. Pénzügyi rendelkezések jogi aktusokba foglalása 18. A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS KERETÉBEN ELFOGADOTT, TÖBBÉVES PROGRAMOKKAL KAPCSOLATOS MINDEN JOGI AKTUS TARTALMAZ OLYAN RENDELKEZÉST, AMELYBEN A JOGALKOTÓ MEGHATÁROZZA A PROGRAM PÉNZÜGYI KERETEIT. Az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti a költségvetési hatóság számára az elsődleges referenciát. A költségvetési hatóság és a Bizottság a költségvetési tervezet kidolgozásakor vállalja, hogy ettől az összegtől az érintett program teljes időtartama alatt legfeljebb 5 %-kal tér el, kivéve, ha új, objektív és tartós körülmények merülnek fel, amelyek okait kifejezetten és pontosan meg kell adni, figyelembe véve – az értékelések alapján – a program végrehajtása során elért eredményeket. Az ilyen eltérésből származó növekedés – az e megállapodásban és a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben említett eszközök igénybevételének sérelme nélkül – nem lépheti túl az érintett fejezet felső korlátját. Ez a pont nem vonatkozik a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott és a tagállamok által előzetesen allokált kohéziós előirányzatokra, amelyek a program pénzügyi kereteit annak teljes időtartamára tartalmazzák. 19. A nem rendes jogalkotási eljárással elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos jogi aktusok nem tartalmaznak „szükségesnek tekintett összeget”. Amennyiben a Tanács pénzügyi referenciakeretet kíván bevezetni, ezt a jogalkotó szándékjelzésének kell tekinteni, amely nem érinti a költségvetési hatóságnak az EUMSz.-ben meghatározott hatásköreit. Erre a rendelkezésre az ilyen pénzügyi referenciaösszeget tartalmazó valamennyi jogi aktusban utalni kell. Ha az érintett összeg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1975. március 4-i közös nyilatkozatában[4] leírt egyeztetési eljárással létrejött megállapodás eredménye, akkor az e megállapodás 15. pontja értelmében referenciaösszegnek tekintendő. C. A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadások 20. A HALÁSZATI MEGÁLLAPODÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁSOKRA AZ ALÁBBI KÜLÖNÖS SZABÁLYOK VONATKOZNAK: A Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a tárgyalások előkészítéséről és menetéről, beleértve a költségvetési hatásokat is. A halászati megállapodásokra vonatkozó jogalkotási folyamat során az intézmények vállalják, hogy mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy minden eljárás a lehető leggyorsabban folyjon le. A költségvetésben az érintett költségvetési év január 1-je után hatályba lépő új megállapodásokra vagy megállapodás-megújításokra elkülönített összegeket tartalékként kell szerepeltetni. Amennyiben a halászati megállapodásokra vonatkozó költségvetési előirányzatok (beleértve a tartalékot is) elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság ellátja a költségvetési hatóságot a – lehetőleg egyszerűsített – háromoldalú egyeztetés formájában a helyzet okairól és az elfogadott eljárások keretében meghozható lehetséges intézkedésekről tartandó véleménycsere lefolytatatásához szükséges információkkal. Amennyiben szükséges, a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol. A Bizottság minden negyedévben részletesen tájékoztatja a költségvetési hatóságot a hatályos megállapodások végrehajtásáról és az év hátralevő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről. D. A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA (KKBP) FINANSZÍROZÁSA 21. A KKBP-KIADÁSOK TEKINTETÉBEN, AMELYEK AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZőDÉS 41. cikkének megfelelően az Európai Unió általános költségvetését terhelik, az intézmények az egyeztetőbizottságban minden évben arra törekszenek, hogy a Bizottság által készített költségvetési tervezet alapján megállapodásra jussanak az Európai Unió költségvetését terhelő működési kiadások összegéről és ezen összeg felosztásáról a költségvetés „KKBP” alcímének e pont negyedik bekezdésében javasolt jogcímcsoportjai között. Megállapodás hiányában az Európai Parlament és a Tanács az előző évi költségvetésben szereplő összeg, illetve a költségvetési tervezetben javasolt összeg közül az alacsonyabbat jeleníti meg a költségvetésben. A KKBP működési kiadásainak teljes összege a KKBP költségvetési alcím e pont negyedik bekezdésében javasolt jogcímcsoportjai között kerül felosztásra. Minden jogcímcsoport a következőket fedezi: már elfogadott eszközök, előre látható, de még el nem fogadott eszközök, és minden jövőbeni – azaz előre nem látható – eszköz, amelyeket a Tanács az adott pénzügyi évben fog elfogadni. Mivel a költségvetési rendelet értelmében a Bizottság rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a KKBP-re vonatkozó költségvetési alcímen belül önállóan átcsoportosítson előirányzatokat egyik jogcímcsoportból a másikba, a KKBP-fellépések gyors végrehajtásához szükséges rugalmasság biztosított. Amennyiben a pénzügyi év folyamán a KKBP-re vonatkozó költségvetési alcím összege nem bizonyul elégségesnek a szükséges kiadások fedezésére, a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács sürgősséggel megoldást keres, figyelembe véve a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 2. cikkét, valamint e megállapodás 10. pontját. A KKBP költségvetési alcímen belül azok a jogcímcsoportok, amelyekben a KKBP-fellépéseket meg kell jeleníteni, a következők lehetnek: - válságkezelő intézkedések, konfliktusmegelőzés, -rendezés és stabilizáció, a biztonsági és békefolyamatok megfigyelése és végrehajtása, - a fegyverek elterjedésének megakadályozása és leszerelés, - biztonsági intézkedések, - előkészítő és nyomon követő intézkedések, - az Európai Unió különmegbízottjai. A harmadik francia bekezdésben említett jogcímcsoportban szerepeltetett, intézkedésekre vonatkozó összeg nem haladhatja meg a KKBP költségvetési alcím teljes összegének 20 %-át. 22. Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője minden évben tanácskozik az Európai Parlamenttel a szóban forgó év június 15-ig megküldött, a KKBP fő szempontjait és alapvető választásait tartalmazó előretekintő dokumentumról, amely magában foglalja az Európai Unió általános költségvetésére gyakorolt pénzügyi kihatásokat, valamint az n-1. évben megkezdett intézkedések értékelését. Ezenfelül az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az évente legalább öt alkalommal tartott közös konzultációs ülések révén folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet a legkésőbb az egyeztetőbizottságban meghatározott, a KKBP-ről szóló rendes politikai párbeszéd keretében. Ezen üléseken az alábbiak vesznek részt: 23. Európai Parlament: a két érintett bizottság vezetői 24. Tanács: a Politikai és Biztonsági Bizottság elnöke. A Bizottságot felkérik, hogy vegyen részt ezeken az üléseken. Amennyiben a Tanács olyan határozatot fogad el, amely KKBP-kiadásokat von maga után, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője haladéktalanul, de legkésőbb a végső határozatot követő öt munkanapon belül megküldi az Európai Parlamentnek a tervezett költségekről, különösen az időkorlátokra, az alkalmazott személyzetre, a helyiségek és más infrastruktúra használatára, a szállítási eszközökre, a képzési követelményekre és a biztonsági rendelkezésekre vonatkozó költségekről szóló becslését („pénzügyi kimutatás”). A Bizottság negyedévenként tájékoztatja a költségvetési hatóságot a KKBP-fellépések végrehajtásáról és az év hátralévő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről. III. RÉSZ – AZ UNIÓS FORRÁSOKKAL VALÓ HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS A. Pénzügyi programozás 25. A BIZOTTSÁG ÉVENTE KÉT ALKALOMMAL, ELőSZÖR MÁJUSBAN/JÚNIUSBAN (A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZETET KÍSÉRő DOKUMENTUMOKKAL EGYÜTT), MÁSODSZOR PEDIG DECEMBERBEN/JANUÁRBAN (A KÖLTSÉGVETÉS ELFOGADÁSA UTÁN) TELJES KÖRű PÉNZÜGYI TERVET TERJESZT ELő A PÉNZÜGYI KERET 1a., 2. (a környezetvédelemre és halászatra), 3a., 3b. és 4. fejezetére. Ez a fejezetek, szakpolitikai területek és költségvetési tételek szerint felépülő dokumentum az alábbiakat határozza meg: a) hatályos jogszabályok a többéves programok és éves intézkedések megkülönböztetésével: - a többéves programok esetében a Bizottságnak fel kell tüntetnie elfogadásuk módját (rendes vagy különleges jogalkotási eljárás), időtartamukat, a referenciaösszegeket és az igazgatási kiadásokhoz rendelt részt; - az éves intézkedések (kísérleti projektek, előkészítő intézkedések, ügynökségek) és a Bizottság jogosultságainak keretében finanszírozott intézkedések esetében pedig a Bizottságnak a többéves becsléseket kell benyújtania, valamint (a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések esetében) meg kell adnia a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak[5] 32. cikkében rögzített engedélyezett felső korlátok alatt fennmaradó mozgásteret; b) függőben lévő jogalkotási javaslatok : folyamatban lévő bizottsági javaslatok, amelyekre költségvetési tétel (alacsonyabb szint), alcím és szakpolitikai terület hivatkozik. Ki kell dolgozni egy mechanizmust, amelynek segítségével a pénzügyi következmények értékelése érdekében a táblázatok minden egyes alkalommal aktualizálhatók, amikor új javaslatot fogadnak el. A Bizottságnak meg kell fontolnia a pénzügyi programozás és a jogalkotási tervezés közötti kereszthivatkozások módját, hogy pontosabb és megbízhatóbb előrejelzéseket tudjon készíteni. A Bizottságnak minden jogalkotási javaslat esetében jeleznie kell, hogy a május és december közötti időszakra vonatkozó programozás tartalmazza-e azt. A költségvetési hatóságot különösen az alábbiakról kell tájékoztatnia: a) valamennyi, már elfogadott, ám a május és december közötti időszakra vonatkozó programozásban nem szereplő új jogalkotási aktus (a hozzájuk tartozó összegekkel együtt); (b) valamennyi előterjesztett, ám a május és december közötti időszakra vonatkozó programozásban nem szereplő, függőben lévő jogszabályra vonatkozó javaslat (a hozzájuk tartozó összegekkel együtt); c) a Bizottság éves jogalkotási munkaprogramjában szereplő jogszabályok, annak megjelölésével, hogy az intézkedések várhatóan pénzügyi hatással járnak-e (igen/nem). Amennyiben szükséges, a Bizottság jelzi a javasolt új jogszabályokkal járó újraprogramozást. B. Ügynökségek és Európai Iskolák 26. ÚJ ÜGYNÖKSÉG LÉTREHOZÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLAT ELőTERJESZTÉSE SORÁN A BIZOTTSÁG ÉRTÉKELI AZ ÉRINTETT KIADÁSI FEJEZETRE GYAKOROLT KÖLTSÉGVETÉSI HATÁST. A KÖLTSÉGVETÉSI HATÓSÁG KÉT ÁGA EZEN INFORMÁCIÓ ALAPJÁN ÉS AZ ÜGYNÖKSÉG FELÁLLÍTÁSÁT SZABÁLYOZÓ JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOK SÉRELME NÉLKÜL, A KÖLTSÉGVETÉSI EGYÜTTMűKÖDÉS KERETÉBEN ELKÖTELEZI MAGÁT, HOGY KELLő IDőBEN MEGEGYEZÉSRE JUT AZ ÜGYNÖKSÉG FINANSZÍROZÁSÁRÓL. Hasonló eljárást kell alkalmazni új Európai Iskola létrehozásának tervezésekor. A következő eljárási lépések alkalmazandók: - Először, a Bizottság szisztematikusan a javaslata elfogadását követő első háromoldalú egyeztetésen előterjeszti az új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslatokat, valamint benyújtja az ügynökség létrehozását indítványozó jogi aktust kísérő pénzügyi kimutatást, illetve illusztrálja annak a pénzügyi programozás hátralévő részét érintő következményeit; - Másodszor, a jogalkotási eljárás során elért eredményt figyelembe véve, és feltéve, hogy a költségvetési hatóság mindkét ága abban a helyzetben van, hogy a jogi aktus elfogadását megelőzően állást foglaljon a javaslat pénzügyi következményeivel kapcsolatban, az új ügynökség létrehozását a soron következő (sürgős esetekben egyszerűsített) háromoldalú egyeztetés napirendjére tűzik annak érdekében, hogy megállapodást érjenek el a finanszírozásról; - Harmadszor, a háromoldalú egyeztetés során elért megállapodást együttes nyilatkozatban erősítik meg, a költségvetési hatóság mindkét ágának – saját eljárási szabályzatával összhangban történő – jóváhagyására figyelemmel. C. Új pénzügyi eszközök 27. AZ INTÉZMÉNYEK EGYETÉRTENEK ABBAN, HOGY TÁRSFINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUSOKAT KELL BEVEZETNI ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSZTÖNZő HATÁSÁT ÚJ FINANSZÍROZÁS-SERKENTő ELEMEK ERőSÍTSÉK. Egyetértenek a megfelelő, az állami és magánbefektetőket ösztönző többéves pénzügyi eszközök kidolgozásának támogatásában. A költségvetési tervezet előterjesztésekor a Bizottság jelentést készít a költségvetési hatóság számára az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által a kutatás-fejlesztésbe, a transzeurópai hálózatokba, valamint a kis- és középvállalkozásokba történő beruházás támogatása érdekében finanszírozott tevékenységekről. Kelt Brüsszelben, […]-án/-én. az Európai Parlament részéről a Tanács részéről a Bizottság részéről az elnök az elnök a Bizottság tagja […] […] […] MELLÉKLET – INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖLTSÉGVETÉSI TERÜLETEN A. rész – A költségvetési eljárás menetrendje 28. Az intézmények a 2., 3., 8., 9., 11., 12. és 14. pontban meghatározott menetrendet követik a költségvetési eljárás különböző lépéseinek végrehajtása során. Szükség esetén a költségvetési eljárás megkezdése előtt kellő időben közösen megállapodnak az e menetrenddel kapcsolatban helyénvalónak ítélt kiigazításokról. B. rész – A költségvetési eljárás prioritásai 29. A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben, legkésőbb azonban áprilisban az intézmények háromoldalú egyeztető ülést tartanak, ahol megvitatják a következő pénzügyi év költségvetésének lehetséges prioritásait. C. rész – A költségvetési tervezet összeállítása és a becslések frissítése 30. A Bizottság április utolsó hetében vagy legkésőbb május első hetében fogadja el a költségvetési tervezetet. 31. A Bizottság minden évben költségvetési tervezetet terjeszt elő, amely bemutatja az Európai Unió tényleges finanszírozási szükségleteit. Ebben az alábbiakat veszi figyelembe: a) a tagállamok által a strukturális alapokkal kapcsolatosan adott előrejelzések, b) az előirányzatok felhasználásának képessége, törekedve a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti szigorú kapcsolat biztosítására; c) új politikák bevezetésének lehetőségei kísérleti projektek és/vagy új előkészítő intézkedések segítségével, illetve olyan többéves intézkedések folytatása révén, amelyek véget érnek – annak megvizsgálását követően, hogy lehetséges-e egy, a költségvetési rendelet 49. cikke (az alap-jogiaktus fogalmának meghatározása, az alap-jogiaktus szükségessége a végrehajtáshoz és kivételek) értelmében vett, jogalapot megteremtő jogi aktus elfogadása; d) annak szükségessége, hogy a kiadásokban az előző évhez képest történt változtatások összhangban legyenek a költségvetési fegyelem előírásaival. 32. Az intézmények lehetőség szerint kerülik az olyan tételek felvételét a költségvetésbe, amelyek jelentéktelen összegű működési költségeket tartalmaznak. 33. A költségvetési hatóság két ága vállalja továbbá, hogy figyelembe veszi a költségvetés végrehajtási lehetőségeinek Bizottság általi, a tervezetekben és a folyó évi költségvetés végrehajtása keretében készített megítélését. 34. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, valamint a költségvetési nómenklatúrának a Bizottság szervezeti egységei jelentési kötelezettségeinek kezeléséről szóló címei és alcímei jelentős változtatása esetén a költségvetési hatóság két ága vállalja, hogy az egyeztetési eljárás során bármilyen jelentős változtatást megvitat a Bizottsággal. 35. Az egyeztetőbizottság összehívásáig a Bizottság szükség esetén az EUMSz. 314. cikkének (2) bekezdésével összhangban módosíthatja a költségvetési tervezetet, ideértve a mezőgazdasági kiadások becslését aktualizáló módosító indítvány útján történő módosítást is. A Bizottság az aktualizálásról szóló információkat megküldi a költségvetési hatóság két ágának megfontolásra, amint azok rendelkezésre állnak. A Bizottság minden szükséges igazoló dokumentumot a költségvetési hatóság rendelkezésére bocsát. D. rész – Költségvetési eljárás az egyeztetés előtt 36. A tanácsi olvasat előtt kellő időben háromoldalú egyeztető ülést hívnak össze, hogy lehetővé tegyék az intézmények számára a véleménycserét a költségvetési tervezetről. 37. Annak érdekében, hogy a Bizottság kellő időben fel tudja mérni a költségvetési hatóság által tervezett, új előkészítő intézkedéseket/kísérleti projekteket létrehozó vagy azokat meghosszabbító módosítások megvalósíthatóságát, a költségvetési hatóság két ága június közepéig tájékoztatja a Bizottságot ilyen irányú szándékairól, így az első megbeszélés már ezen a háromoldalú egyeztető ülésen megtörténhet. 38. A Tanács az olvasatot legkésőbb július végén lezárja. 39. Az Európai Parlament költségvetési bizottsága (COBU) saját olvasata során szeptember végéig vagy legkésőbb október elejéig, az Európai Parlament pedig az október közepi plenáris ülésen tartott olvasaton szavaz. E. rész – Egyeztetési folyamat 40. Amennyiben az Európai Parlament módosításokat fogad el, az Európai Parlament elnöke – a Tanács elnökével egyetértésben és az EUMSz. rendelkezéseire kellő figyelemmel – egyeztetőbizottságot hív össze. Az egyeztetőbizottság összehívását a plenáris ülés költségvetésről történő szavazásával egyidejűleg kell aláírni és továbbítani. 41. Az intézmények szorosan együttműködnek annak érdekében, hogy az egyeztetőbizottság munkáját 21 napon belül, november közepéig lezárják. 42. Annak érdekében, hogy előkészítsék egy közös szöveg egyeztetőbizottság általi elfogadását, az intézmények között a lehető leghamarabb sor kerül a szükséges dokumentáció cseréjére. 43. Az Európai Parlament szavazását megelőzően technikai előkészítő megbeszélésre kerülhet sor annak érdekében, hogy meghatározzák a munka szervezését. 44. Az egyeztetőbizottság elnökletét az Európai Parlament és a Tanács képviselői közösen látják el. Az egyeztetőbizottsági üléseken az ülésnek otthont adó intézmény társelnöke elnököl. Saját eljárási szabályaival összhangban minden intézmény kijelöli képviselőit az egyes ülésekre, és meghatározza azok tárgyalási mandátumát. 45. Az EUMSz. 314. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével összhangban a Bizottság részt vesz az egyeztetési eljárásban, és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében. 46. Az egyeztetőbizottság üléseinek időpontját és napirendjét a társelnökök együttesen határozzák meg annak érdekében, hogy az egyeztetőbizottság az egyeztetési eljárás egésze során hatékonyan működjön. A Bizottsággal az előre meghatározott időpontokban konzultálnak. 47. Az egyeztetési eljárás egésze alatt különböző képviseleti szinteken tartanak háromoldalú találkozókat, amelyek célja a nyitott kérdések rendezése és az egyeztetőbizottság által elérendő megállapodás előkészítése. 48. Az egyeztetőbizottság üléseire és a háromoldalú találkozókra felváltva az Európai Parlament és a Tanács épületében kerül sor a létesítmények használatának – ideértve a tolmácsberendezéseket is – egyenlő elosztása érdekében. 49. Az Európai Parlament Főtitkársága és a Tanács Főtitkársága a Bizottság Költségvetési Főigazgatóságával együttműködve működik az egyeztetőbizottság titkárságaként, a feladatok három intézmény közötti egyértelmű előzetes felosztása alapján. 50. Az egyeztetőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a Bizottság költségvetési tervezetét, a Tanács álláspontját és az Európai Parlament módosításait. Emellett a Bizottság előterjeszti a Tanács álláspontjának és az Európai Parlament módosításainak végrehajthatóságára vonatkozó véleményét és esetleg a költségvetés végrehajtásáról szóló tájékoztatóját is. 51. A közös szövegről az egyeztetőbizottság egyik ülésén, vagy azt követően, a társelnökök közötti levélváltás révén születik megállapodás. E levelek másolatát továbbítják a Bizottságnak. 52. A költségvetési hatóság mindkét ága megtesz minden szükséges lépést annak biztosítása érdekében, hogy az egyeztetési eljárás során elért eredményeket a folyamatban lévő költségvetési eljárás során figyelembe vegyék az EUMSz. rendelkezéseivel összhangban. 53. Az intézmények közös sajtókonferencia tartására törekszenek, amelyen bejelentik a költségvetési eljárásnak az olvasat vagy az egyeztetés szakaszában elért sikeres lezárását. Ugyancsak törekszenek közös sajtóközlemény kiadására. 54. Amennyiben az egyeztetőbizottság megállapodott a közös szövegről, az Európai Parlament és a Tanács igyekszik az egyeztetőbizottság által elért eredményt az EUMSz. 314. cikkének (6) bekezdése keretében, saját belső eljárási szabályzataikkal összhangban a lehető leghamarabb jóváhagyni. F. rész – Költségvetés-módosítások Általános elvek 55. Szem előtt tartva, hogy a költségvetés-módosítások gyakran konkrét és néha sürgős ügyekhez kapcsolódnak, az intézmények megállapodnak az alábbi elvekről annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetés-módosítások gyors és zökkenőmentes elfogadásához szükséges megfelelő intézményközi együttműködést, és egyidejűleg lehetőség szerint elkerüljék a költségvetés-módosítások esetében az egyeztetőbizottság összehívásának szükségességét. 56. Az intézmények lehetőség szerint törekszenek a költségvetés-módosítások számának korlátozására. Menetrend 57. A Bizottság az elfogadás végső dátumának sérelme nélkül előre tájékoztatja a költségvetési hatóság két ágát a költségvetés-módosítási tervezetek elfogadásának lehetséges időpontjáról. 58. Saját belső eljárási szabályzatával összhangban a költségvetési hatóság mindkét ága arra törekszik, hogy a Bizottság általi elfogadást követően minél hamarabb megvizsgálja a Bizottság által javasolt költségvetés-módosítási tervezetet. 59. Az eljárás felgyorsítása érdekében a költségvetési hatóság két ága biztosítja, hogy munkamenetrendjük a lehető legnagyobb mértékben össze legyen hangolva, lehetővé téve ezzel az eljárás koherens és konvergens módon történő lefolytatását. Ezért igyekszenek a lehető leghamarabb indikatív menetrendet összeállítani a költségvetés-módosítás végleges elfogadásához vezető különböző lépésekről. A költségvetési hatóság két ága figyelembe veszi a költségvetés-módosítás relatív sürgősségét, valamint azt, mennyire szükséges a kellő időben való elfogadása ahhoz, hogy hatékony legyen az érintett év során. Együttműködés a költségvetési hatóság két ágának olvasata során 60. Az intézmények jóhiszeműen együttműködnek az eljárás egésze során annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, elősegítsék a költségvetés-módosításoknak a folyamat korai szakaszában történő elfogadását. Amennyiben helyénvaló, potenciális eltérések esetén a költségvetés-módosításra vonatkozó végső álláspontjának kialakítása előtt a költségvetési hatóság bármelyik ága vagy a Bizottság javasolhatja speciális háromoldalú egyeztetés összehívását az eltérések megvitatása és kompromisszum elérése érdekében. 61. A Bizottság által javasolt és véglegesen még jóvá nem hagyott valamennyi költségvetés-módosítási tervezetet rendszeresen felveszik az éves költségvetési eljárás keretében tervezett háromoldalú egyeztető ülések napirendjére. A Bizottság előterjeszti a költségvetés-módosítási tervezeteket, a költségvetési hatóság két ága pedig lehetőség szerint a háromoldalú egyeztetést megelőzően közli az azokkal kapcsolatos álláspontját. 62. Ha a háromoldalú egyeztetés során kompromisszum születik, akkor a költségvetési hatóság mindkét ága vállalja, hogy a Szerződéssel és saját belső eljárási szabályzatával összhangban figyelembe veszi az egyeztetés eredményét a költségvetés-módosítással kapcsolatos tanácskozásai során. Együttműködés a költségvetési hatóság két ágának olvasatát követően 63. Ha az Európai Parlament módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács álláspontját, a költségvetés-módosítást elfogadottnak kell tekinteni. 64. Ha az Európai Parlament tagjainak többségével módosításokat fogad el, az EUMSz. 314. cikke (4) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni. Az egyeztetőbizottság ülése előtt azonban háromoldalú egyeztető ülést kell összehívni. 65. Ha a háromoldalú egyeztetés során megállapodás születik – és az egyeztetés eredményének a költségvetési hatóság két ága általi jóváhagyására is figyelemmel –, az egyeztetést az egyeztetőbizottság ülése nélkül, levélváltással lezárják. 66. Ha a háromoldalú egyeztetés során nem születik megállapodás, akkor az egyeztetőbizottság ülésezik, és a körülményeknek megfelelően úgy szervezi meg a munkáját, hogy lehetőség szerint az EUMSz. 314. cikkének (6) bekezdésében megállapított huszonegy napos határidő előtt lezárja a döntéshozatali folyamatot. Az egyeztetőbizottság levélváltással is lezárhatja a munkáját. [1] HL L …, …, … o. [2] A Tanács 2002. június 25-i, 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.). [3] HL C 139., 2006.5.14., 1. o. [4] HL C 89., 1975.4.22., 1. o. [5] A Bizottság 2342/2002/EK, Euratom rendelete (2002. december 23.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 357., 2002.12.31., 1. o.).