[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.2.15.

COM(2010)53 végleges

2010/0035 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS …/…/EU RENDELETE

a 479/2009/EK rendeletnek a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségének tekintetében történő módosításáról

INDOKOLÁS

Az EU költségvetési felügyeleti rendszerének alapjait a Szerződések rögzítik, további részleteit pedig EU-jogszabályok határozzák meg, nevezetesen a túlzott hiány esetén követendő eljáráshoz szükséges költségvetési statisztikák minőségére vonatkozó követelmények révén. A költségvetési statisztikai keretrendszerben az adatok minőségét elsősorban az határozza meg, hogy a tagállamok helyesen hajtják-e végre a túlzott hiány esetén követendő eljárás szempontjából releváns jogi aktusokat, mint például a 2223/96/EK tanácsi rendeletet[1] (ESA 95) és a 479/2009/EK tanácsi rendeletet[2], amely statisztikai referencia-rendszert hoz létre a standardokra, fogalommeghatározásokra és számviteli előírásokra. A Bizottság azt a feladatot kapta, hogy felügyelje a tagállamok által szolgáltatott költségvetési adatok minőségét. A 479/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak (Eurostatnak) rendszeresen értékelnie kell mind a tagállamok által szolgáltatott tényadatok, mind az ezek alapjául szolgáló, az ESA 95 alapján összeállított kormányzatiszektor-számlák minőségét. A tényadatok minősége a statisztikai adatok elszámolási szabályoknak való megfelelését, valamint hiánytalanságát, megbízhatóságát, időszerűségét és ellentmondás-mentességét jelenti. Továbbá a 479/2009/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerint a tagállamok a statisztikai adatok bizalmas kezelésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül kötelesek haladéktalanul biztosítani a Bizottság (Eurostat) részére az adatok minőségének értékeléséhez kért lényeges statisztikai információkat.

Azt követően, hogy a Tanács a 2004-es „görög eset” után a tagállamok által szolgáltatott költségvetési adatok minősége felügyeletének megszigorítására szólította fel, a Bizottság 2005-ben a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó adatok minőségét szabályozó hatályos jogszabály, azaz a 3605/93/EK tanácsi rendelet módosítására tett javaslatot. A Bizottság 2005-ös javaslatában[3] szereplő módosítások a túlzott hiány esetén követendő eljárással összefüggő statisztikák átláthatóságát, illetve ennek érdekében az Eurostat adatminőséggel összefüggő jogkörét voltak hivatottak növelni. A Bizottság különösen „beható ellenőrző látogatások” bevezetésére tett javaslatot. A javaslat, melyhez az az általános követelmény társult, hogy a tagállamoknak hozzáférését kellett biztosítaniuk a Bizottság (Eurostat) számára az adatok minőségének értékeléséhez szükséges információkhoz, az adatminőséggel összefüggő hatáskör megerősítését célozta. Noha a 2103/2005/EK tanácsi rendelet[4] további eszközöket biztosított a Bizottságnak, ezek korlátozottabbak voltak, mint amelyeket a Bizottság eredetileg kért. A tagállamoknak nincs olyan általános kötelezettségük, amelynek értelmében hozzáférését kell biztosítaniuk a Bizottság (Eurostat) számára az adatok minőségének értékeléséhez kért valamennyi információhoz, a módszertani látogatások (a jogszabály elfogadása óta csak egy tagállamban került erre sor) pedig kizárólag statisztikai célokat szolgálhatnak.

A közelmúlt eseményei és különösen a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozóan 2009 októberében benyújtott görög statisztikák[5] nyilvánvalóvá tették és fokozták ezeket a korlátokat, továbbá bebizonyították, hogy a jelenlegi költségvetési statisztikai rendszer nem enyhíti a szükséges mértékben például annak a veszélyét, hogy helytelen vagy pontatlan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak.

Amennyiben nem tesznek lépéseket ennek a hiányosságnak az ellensúlyozására, az ilyen esetek, amelyekben egyes tagállamok nem tartják be a szabályokat, a jövőben is aláássák majd az irányítási rendszer megbízhatóságát mind az uniós, mind a tagállami szintű résztvevők számára. Ennélfogva jelen helyzetben egyrészt helyénvaló, másrészt a szakpolitikával is összhangban áll, ha a költségvetési statisztikák irányítási keretrendszerének bizonyos módosításaira tesznek javaslatot. A módosított rendelet célja, hogy lehetővé tegye a Bizottság és a tagállamok közötti hatékonyabb együttműködést a kormányzati pénzügyi statisztikák minőségének és megbízhatóságának javítása által, kétpilléres megközelítésre támaszkodva: egyrészt gyakoribb és átfogó, rendszeres statisztikai célú látogatások a túlzott hiány esetén követendő standard eljárás keretében, másrészt ha a kockázatalapú értékelés különleges és jelentős problémákat tár fel, az Eurostat további módszertani látogatásokat tehet.

A jelenlegi hiányosságok pótlása érdekében a Bizottság ezért szükségesnek tartja, hogy az adatellenőrző mechanizmusok megszilárdítása érdekében a meglévő szabályok kiegészítésére tegyen javaslatot. Módszertani látogatásokra azonban kizárólag abban az esetben kerül sor – csakúgy mint a meglévő jogi keretben –, ha az adatok minőségével összefüggő jelentős kockázatokat vagy potenciális problémákat tárnak fel.

Mivel az Eurostatnak mint statisztikai hatóságnak képesnek kell lennie a szolgáltatott számadatok tényleges ellenőrzésére, a jelenlegi keretrendszer több vonatkozásban is kiegészítésre szorul. Különösen annak elismerésére van szükség, hogy az Eurostatnak joga van közvetlenül betekinteni a költségvetési elszámolásokba abban az esetben, ha jelentős kétely merül fel valamely nemzeti statisztikai hatóság által benyújtott statisztikai adatok megbízhatóságát illetően – ehhez pedig a nemzeti hatóságok megfelelő kötelezettségének kell társulnia, miszerint minden lényeges információforrást meg kell őrizniük és rendelkezésre kell bocsátaniuk. Továbbá a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzetiszámla-szakértők segítségét, többek között a módszertani látogatások előkészítéséhez és lebonyolításához.

2010/0035 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS …/…/EU RENDELETE

a 479/2009/EK rendeletnek a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségének tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 126. cikke (14) bekezdésének harmadik albekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A költségvetési felügyelet hitelessége a megbízható költségvetési statisztikákon áll vagy bukik. Rendkívül fontos, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez[6] csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló 479/2009/EK tanácsi rendelet értelmében a tagállamok által szolgáltatott adatok jó minőségűek legyenek.

(2) Az Európai Unió költségvetési statisztikáinak irányítási keretrendszerét továbbfejlesztették, intézményi keretét pedig frissítették az elmúlt évek során, nevezetesen azért, hogy a Bizottság (Eurostat) hatékonyabban tudja felügyelni a költségvetési adatokat.

(3) A költségvetési statisztikák felülvizsgált irányítási keretrendszere összességében jól működik, és a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó lényeges költségvetési adatokra vonatkozó adatszolgáltatás eredménye általánosságban kielégítő. A tagállamok túlnyomó része jóhiszemű együttműködésről és arról tett tanúbizonyságot, hogy jó minőségű költségvetési adatokat tudnak szolgáltatni.

(4) A közelmúlt eseményei azonban arra is egyértelműen rámutattak, hogy a költségvetési statisztikák jelenlegi irányítási keretrendszere még mindig nem enyhíti a szükséges mértékben annak a veszélyét, hogy szándékosan helytelen vagy pontatlan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak.

(5) Ezzel összefüggésben a Bizottságnak (Eurostatnak) további jogokat kell kapnia, hogy az adatok minőségének értékeléséhez az információk szélesebb köréhez férhessen hozzá.

(6) Az azon tagállamban tett ellenőrző látogatások során, melynek statisztikai adatait vizsgálják, a Bizottságot (Eurostatot) különösen arra kell feljogosítani, hogy hozzáférjen a központi, állami, helyi önkormányzati és társadalombiztosítási szintű kormányzati szervek elszámolásaihoz, beleértve az ezek alapját képező részletes számviteli információkkal, lényeges statisztikai felmérésekkel és kérdőívekkel, valamint az ezekkel összefüggő további információkkal kapcsolatos adatszolgáltatást, tiszteletben tartva az adatvédelmi jogszabályokat és a statisztikai adatok bizalmas kezelését.

(7) Az ellenőrzéseknek elsősorban az államháztartási szervezetek, valamint az államháztartáson kívüli állami szervezetek költségvetési elszámolásaira kell irányulniuk, melyeket statisztikai célú felhasználhatóságuk szempontjából kell megvizsgálni.

(8) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a Bizottságnak (Eurostatnak) szolgáltatott tényadatok és az ezek alapjául szolgáló kormányzati számlák rendelkezésre bocsátásáért felelős tisztviselők teljes mértékben eleget tegyenek a statisztikai elvekkel összefüggő kötelezettségeknek.

(9) Ezért a 479/2009/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ RENDELETET:

1. cikk

A 479/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

(1) Az irányelv a következő 2a. cikkel egészül ki:

„ 2a. cikk

A „hozzáférés” annak lehetősége, hogy egy lényeges dokumentumról másolatot kapjanak – az elektronikus másolatot is beleértve, amennyiben rendelkezése áll –, vagy abba a helyszínen betekintsenek, valamint minden lényeges információt megkapjanak. A kért dokumentumokat és információkat haladéktalanul rendelkezésre kell bocsátani, és amennyiben rendelkezésre állnak, egyszerűen kinyerhetőnek kell lenniük a rendelkezésre álló nyilvántartásokból vagy forrásokból.”

(2) A 8. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„2. A tagállamok a lehető legrövidebb időn belül hozzáférést biztosítanak a Bizottság (Eurostat) részére az adatok minőségének értékeléséhez kért valamennyi információhoz, többek között olyan statisztikai információkhoz, mint a nemzeti számlákból származó adatok, módszertani leírások, a túlzott hiány esetén követendő eljárásban szolgáltatott táblázatok és a jelentésre vonatkozó kiegészítő kérdőívek és pontosítások.

A kérdőívek formátumát a Bizottság (Eurostat) határozza meg a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottsággal (a továbbiakban: CMFB) folytatott konzultációt követően.”

(3) A 11. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„3. A módszertani látogatások célja a megküldött tényadatokat alátámasztó eljárások és számlák ellenőrzése, valamint részletes következtetések levonása a megküldött adatok minőségéről, a 8 cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

Módszertani látogatásokra kizárólag kivételes esetekben kerül sor, ha az adatok minőségével kapcsolatban egyértelműen jelentős kockázatokat vagy potenciális problémákat tárnak fel.”

(4) A 12. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„1. A tagállamok a Bizottság (Eurostat) kérésére biztosítják a nemzetiszámla-szakértők segítségét, többek között a módszertani látogatások előkészítéséhez és lebonyolításához. Feladataik végrehajtása során e szakértők független szakértői véleményt készítenek. A nemzetiszámla-szakértők listáját a túlzott hiányra vonatkozó adatszolgáltatásért felelős nemzeti hatóságok által a Bizottság (Eurostat) részére eljuttatott javaslatok alapján állítják össze.

A Bizottság megállapítja a szakértők kiválasztásával és a munkamegállapodásaikkal összefüggő szabályokat és eljárásokat.”

(5) A 12. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„2. A Bizottságnak (Eurostatnak) a módszertani látogatások keretében jogában áll hozzáférni valamennyi központi, állami, helyi önkormányzati és társadalombiztosítási szintű kormányzati szerv elszámolásaihoz, beleértve az ezek alapját képező részletes számviteli információkkal (mint például tranzakciók és mérlegek), lényeges statisztikai felmérésekkel és kérdőívekkel, valamint az ezekkel összefüggő további információkkal (mint például analitikus bizonylatok, valamint más közszervezetek számviteli adatai) kapcsolatos adatszolgáltatást.

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést a módszertani látogatások megkönnyítésére. Ezekre a látogatásokra a túlzott hiány esetén követendő eljárásban részt vevő nemzeti hatóságoknál, valamint a kormányzati számlák és az adósságállományra vonatkozó statisztikák elkészítésében közvetve vagy közvetlenül részt vevő szerveknél kerülhet sor. A tagállamok mindemellett biztosítják, hogy nemzeti hatóságaik, szerveik és szükség esetén a kormányzati hatásköri felelősségük alapján a hivatalos költségvetési adatokat ellenőrző nemzeti hatóságaik minden olyan segítséget megadjanak a Bizottság tisztviselőinek vagy az (1) bekezdésben említett egyéb szakértőknek, amely feladataik elvégzéséhez szükséges, beleértve a bejelentett tényleges költségvetési hiányt és államadósságot alátámasztó dokumentumok, illetve az adatok alapjául szolgáló államháztartási számlák rendelkezésre bocsátását is. A nemzeti statisztikai rendszer bizalmas adatait kizárólag a Bizottság (Eurostat) részére kell megküldeni.”

(6) A 16. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„2. A tagállamok megfelelő intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy a Bizottságnak (Eurostatnak) szolgáltatott tényadatok és az ezek alapjául szolgáló kormányzati számlák rendelkezésre bocsátásáért felelős tisztviselőik elszámoltathatók legyenek, és az európai statisztikákról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkében megfogalmazott elvekkel összhangban járjanak el.”

Ezeknek az intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2011. december 31-ig tájékoztatják a Bizottságot ezekről az intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

_______________________

( HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT CÍME

Javaslat — A Tanács rendelete a 479/2009/EK rendeletnek a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségének tekintetében történő módosításáról

2. TEVÉKENYSÉGALAPÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZÉSI KERET

Érintett szakpolitikai terület és kapcsolódó tevékenység(ek):

Statisztika (statisztikai információ előállítása; szakpolitikai stratégia és koordináció; igazgatási támogatás)

3. KÖLTSÉGVETÉSI TÉTELEK

3.1. Költségvetési tételek (működési tételek és kapcsolódó technikai és igazgatási segítségnyújtási tételek [korábban: BA-tételek]), beleértve a következő megnevezéseket:

29.0203 Közösségi statisztikai program 2008–2012

29.010401 Statisztikai adatszolgáltatási politika – Igazgatási kiadások

3.2. A fellépés és a pénzügyi kihatás időtartama:

Meghatározatlan

3.3. Költségvetési jellemzők:

Költségvetési tétel | Kiadás típusa | Új | EFTA-hozzájárulás | Csatlakozni kívánó országok hozzájárulásai | A pénzügyi keret fejezete |

29.020101 | nem kötelező | diff.[7] | NEM | IGEN | NEM | 1. |

29.010401 | nem kötelező | nem diff.[8] | NEM | IGEN | NEM | 1. |

4. FORRÁSOK ÁTTEKINTÉSE

4.1. Pénzügyi források

4.1.1. A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok áttekintése

millió EUR (három tizedesjegyig)

Kiadás típusa | Szakasz száma | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 és későbbi évek | Összesen |

Működési kiadások |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | 8.1 | a |

Kifizetési előirányzatok | b |

A referenciaösszegbe beletartozó igazgatási kiadások |

Technikai és igazgatási segítségnyújtás (NDE) | 8.2.4 | c | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |

TELJES REFERENCIAÖSSZEG |

Kötelezettségvállalási előirányzatok | a+c |

Kifizetési előirányzatok | b+c |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások |

Személyi és kapcsolódó kiadások (NDE) | 8.2.5 | d | 1,709 | 1,709 | 1,709 | 1,709 | 1,709 | 1,709 | 1,709 |

A referenciaösszegbe bele nem tartozó igazgatási kiadások, a személyi és kapcsolódó költségek kivételével (NDE)* | 8.2.6 | e | 0,19 | 0,24 | 0,24 | 0,24 | 0,24 | 0,24 | 1,39 |

* Kiküldetési költségek

4.1.2. A pénzügyi programozással való összeegyeztethetőség

⎭ A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

4.1.3. A bevételre gyakorolt pénzügyi hatás

⎭ A javaslatnak nincs pénzügyi hatása a bevételre

4.2. Teljes munkaidős egyenértékben kifejezett személyi állomány (beleértve a tisztviselőket, az ideiglenes és a külső személyi állományt – a részleteket lásd a 8.2.1. pontnál)

Éves szükséglet | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 és későbbi évek |

A személyi állomány teljes létszáma | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 |

5. JELLEMZŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEK

5.1. Rövid vagy hosszú távon megvalósítandó célkitűzések

A közelmúlt eseményei és különösen a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozóan benyújtott görög statisztikák[9] bebizonyították, hogy a jelenlegi költségvetési statisztikai rendszer nem enyhíti a szükséges mértékben például annak a veszélyét, hogy helytelen vagy pontatlan adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak.

Amennyiben nem tesznek lépéseket ennek a hiányosságnak az ellensúlyozására, az ilyen esetek, amelyekben egyes tagállamok nem tartják be a szabályokat, a jövőben is aláássák majd az irányítási rendszer megbízhatóságát mind az uniós, mind a tagállami szintű résztvevők számára. Ennélfogva jelen helyzetben egyrészt helyénvalónak tűnik, másrészt a szakpolitikával is összhangban áll, ha a költségvetési statisztikák irányítási keretrendszerének bizonyos módosításaira tesznek javaslatot.

5.2. A közösségi részvételből adódó többletérték, valamint a javaslatnak az egyéb pénzügyi eszközökkel való összeegyeztethetősége és esetleges szinergiája

A Stabilitási és Növekedési Paktum helyes végrehajtása érdekében a Bizottságot jelentős közvetlen felelősség terheli a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó adatok elemzésérért és értékeléséért, továbbá a Bizottság feladata statisztikákat biztosítani a túlzott hiány esetén követendő eljárásról a tagállamok és a tagjelölt országok által szolgáltatott adatok alapján. Tekintettel arra, hogy a tagállamok érdekelt félnek minősülnek, ezt a fontos szerepet a Bizottságnak kell betöltenie.

Ez a fokozott közösségi szerepvállalás a nemzeti megközelítések összehangolását is fokozza majd, továbbá azzal, hogy a módszertani látogatások delegációiban más tagállamokból származó szakemberek is részt vesznek, a meglévő szinergiákat is ki fogja aknázni.

5.3. A javaslat céljai, az attól várt eredmények, valamint a kapcsolódó mutatók a tevékenységalapú irányítás keretében

A Bizottság jelentős feladata, hogy a Maastrichti Szerződéshez és a 479/2009/EK tanácsi rendelethez csatolt jegyzőkönyvnek megfelelően független szakvéleményt adjon az adatminőségről. A fő cél a költségvetési statisztikák előállítására szolgáló nemzeti rendszerek ellenőrzésére, valamint a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó helytelen adatszolgáltatások (melyet jól példáz Görögország 2004-es és 2009-es esete) számának minimalizálására szolgáló eszközök kidolgozása lenne.

Mindez várhatóan megbízhatóbb és egységesebb megközelítésen alapuló, jobb minőségű adatokat fog eredményezni. A rendszerben rejlő strukturális hiányosságok (rendszerszintű kockázat) és a nem megbízható adatok megfelelő feltárása előrelépést fog jelenteni. Ennek két fő mutatószáma az Eurostatnak a túlzott hiány esetén követendő eljárásra vonatkozó sajtóközleményében az adatokkal kapcsolatos fenntartások és módosítások száma, valamint a módszertani látogatások száma lesz.

5.4. Végrehajtási módszer (indikatív)

⎭ Centralizált irányítás

⎭ közvetlenül a Bizottság által

6. FELÜGYELET ÉS ÉRTÉKELÉS

6.1. Felügyeleti rendszer

A tagállamok által szolgáltatott adatok minőségének felügyeletére a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszerére vonatkozó rendelkezések végrehajtásának keretében fog sor kerülni; a rendszert a 2223/96/EK rendelettel (ESA95) fogadták el, amely a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében történő beszámolás és statisztikai adatszolgáltatás alapját képezi. A tagállamok és a tagjelölt országok által létrehozott statisztikai rendszereket összevetik majd azokkal a rendszerekkel, amelyek már jelenleg is jó minőségű adatokat szolgáltatnak a magatartási kódexben meghatározott módon. A Bizottság, a Parlament és a Tanács rendszeresen jelentést fog kapni a rendszerek működéséről, valamint a felügyeleti eljárás eredményeiről (felkeresett országok, feltárt problémák és tervezett megoldások).

6.2. Értékelés

6.2.1. Előzetes értékelés

A Tanács legutóbbi ülésein azt a következtetést vonta le, hogy tovább kell fokozni a statisztikák függetlenségét, illetve javítani a minőségüket, és felkérte a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat ezen a területen.

6.2.2. Időközi/utólagos értékelés nyomán hozott intézkedések (hasonló, korábbi tapasztalatok tanulságai)

Ez egy új beavatkozás.

6.2.3. A későbbi értékelések feltételei és gyakorisága

Az Eurostat rendszeresen értékelni fogja a Szerződések alkalmazásához szükséges államháztartási adatok előállítására szolgáló rendszer megfelelőségét.

7. CSALÁS ELLENI INTÉZKEDÉSEK

Maga a javaslat többek között olyan intézkedésként értelmezhető, amelynek célja feltárni és mérsékelni a szabályoknak a tagállamok/tagjelölt országok általi nemteljesítését. Emellett az ellenőrzés függetlenségének és integritásának folyamatos biztosítása érdekében olyan szabályt vezetnek be, amely szigorú forgórendszert ír elő az adott tagállamokba és tagjelölt országokba irányuló módszertani látogatások által érintett álló személyzet számára.

8. A FORRÁSOK RÉSZLETEZÉSE

8.1. A javaslat célkitűzéseinek pénzügyi költségei

8.2. Igazgatási kiadások

8.2.1. Személyi állomány létszáma és típusa

Álláshely típusa | A fellépés irányítására a meglévő és/vagy pótlólagos állományból kirendelendő létszám (álláshelyek száma/teljes munkaidős egyenérték) |

2011. év | 2012. év | 2013. év | 2014. év | 2015. év | 2016. év |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak[10] (29 01 01) | A*/AD | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 |

B*, C*/AST | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |

A 29 01 02 01 jogcímcsoportból finanszírozott[11] személyzet (nemzeti szakértők) | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 |

A 29 01 02 01 jogcímcsoportból finanszírozott[12] személyzet (szerződéses alkalmazottak) | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 | 5 |

ÖSSZESEN | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 |

A személyi állományra irányuló igényeket a fellépés irányítására már odaítélt keretösszegből kell fedezni és/vagy a főigazgatóságon belül kell átcsoportosítani; ezt adott esetben további keretösszeg egészítheti ki, amelyet az irányító főigazgatóságnak az éves elosztási eljárás keretén belül a költségvetési megszorításokat figyelembe véve ítélhetnek oda.

8.2.2. A fellépés keretében felmerülő feladatok leírása

A kért személyi állományt annak az új feladatnak a végrehajtására fogják használni, amellyel a tanácsi rendelet megbízza a Bizottságot, és amely részletes módszertani látogatások lebonyolítását jelenti a tagállamokban, valamint a rendszeres látogatások gyakoriságának növelését. Módszertani látogatásokra akkor fog sor kerülni, ha bizonyítható, vagy ha felmerül a gyanú, hogy téves adatszolgáltatás történt, illetve a tagállam számára jelentős, a Stabilitási és Növekedési Paktummal és a túlzott hiány esetén követendő eljárással összefüggő események idején (pl. az euroövezetbe való belépés előtt).

Az auditok elsősorban az államháztartási szervezetek, valamint az államháztartáson kívüli állami szervezetek költségvetési elszámolásaira irányulnának, melyeket statisztikai célú felhasználhatóságuk szempontjából ellenőriznének. Közelebbről vizsgálva, a jelentés a következő kérdésekre/folyamatokra fog kitérni:

- az adatok pontos átvétele az adatforrásokból a nemzeti számlákba és a túlzott hiány esetén követendő eljárásban használt táblázatokba;

- az adatok alapjául szolgáló részletes információk – többek között a tranzakciók – vizsgálata;

- annak meghatározása, hogy nemzeti szinten mely adatforrásokat auditálják (elismert, független ellenőrző szervezetek) és melyeket nem. Ez lényeges, mert így a vizsgálat azokra a területekre összpontosíthat, amelyeket nemzeti szinten még nem auditáltak. A nem auditált területek esetében meg kell állapítani, hogy más forrásból lehet-e garantálni az adatok minőségét;

- államháztartási számviteli standardok bevezetésének ösztönzése - segítségnyújtás a tagállamoknak ahhoz, hogy kérésükre államháztartási rendszerükben auditált adatok felhasználására és az eredményszemléletű számvitelre térjenek át, lehetőleg a nemzetközi standardokat követve.

8.2.3. A Személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó személyi állomány eredete

( A következő elosztási eljárás keretében igénylendő álláshelyek

( Átcsoportosítandó álláshelyek a Főigazgatóságon belül a 2010 júliusában lezárandó ellenőrzést követően

8.2.4. A referenciaösszegbe beletartozó egyéb igazgatási kiadások (XX 01 04/05 – Igazgatási kiadások)

n.a.

8.2.5. A referenciaösszegbe bele nem tartozó személyi és kapcsolódó költségek

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyi állomány típusa | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016. és későbbi évek |

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (29 01 01) | 0,732 | 0,732 | 0,732 | 0,732 | 0,732 | 0,732 |

A 29 01 02 01. és a 29 01 02 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyzet (nemzeti szakértők és szerződéses alkalmazottak) | 0,977 | 0,977 | 0,977 | 0,977 | 0,977 | 0,977 |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségek összesen | 1,709 | 1,709 | 1,709 | 1,709 | 1,709 | 1,709 |

Számítás – Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

A becslések szerint az egy állandó tisztviselőre eső átlagos költség 122 000 EUR/év, így a (referenciaösszegbe bele nem tartozó) személyi és kapcsolódó költségek összege 732 000 EUR/év.

Számítás – A 29 01 02 01. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány

A becslések szerint az Európai Unió költségvetésében az egy nemzeti szakértőre eső átlagos költség 73 000 EUR/év, így a 29 01 02 . jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (referenciaösszegbe bele nem tartozó) személyi és kapcsolódó költségeinek összege 657 000 EUR/év.

A becslések szerint az egy szerződéses alkalmazottra eső átlagos költség 64 000 EUR/év, így a 29 01 02. jogcímcsoportból finanszírozott személyi állomány (referenciaösszegbe bele nem tartozó) személyi és kapcsolódó költségeinek összege 320 000 EUR/év.

A személyi állományra irányuló igényeket a fellépés irányítására már odaítélt keretösszegből kell fedezni és/vagy a főigazgatóságon belül kell átcsoportosítani; ezt adott esetben további keretösszeg egészítheti ki, amelyet az irányító főigazgatóságnak az éves elosztási eljárás keretén belül a költségvetési megszorításokat figyelembe véve odaítélhetnek.

8.2.6. A referenciaösszegbe bele nem tartozó egyéb igazgatási kiadások

millió EUR (három tizedesjegyig) |

n. év | n+1. év | n+2. év | n+3. év | n+4. év | n+5. és későbbi évek | ÖSSZESEN |

29 01 02 11 01 – Kiküldetések | 0,05 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,1 | 0,55 |

29 01 02 11 02 – Ülések és konferenciák | 0,14 | 0,14 | 0,14 | 0,14 | 0,14 | 0,14 | 0,84 |

29 01 02 11 03 – Bizottságok |

29 01 02 11 04 – Tanulmányok és konzultációk |

29 01 02 11 05 – Információs rendszerek |

2. Egyéb irányítási kiadások összesen (29 01 02 11.) |

3. Egyéb igazgatási jellegű kiadások (a költségvetési tétel megadása mellett) |

A (referenciaösszegbe bele NEM tartozó) személyi és kapcsolódó költségeken kívüli igazgatási kiadások összesen | 0,19 | 0,24 | 0,24 | 0,24 | 0,24 | 0,24 | 1,39 |

Az igazgatási előirányzatokra irányuló igényeket a fellépés irányítására már odaítélt keretösszegből kell fedezni és/vagy a főigazgatóságon belül kell átcsoportosítani; ezt adott esetben további keretösszeg egészítheti ki, amelyet az irányító főigazgatóságnak az éves elosztási eljárás keretén belül a költségvetési megszorításokat figyelembe véve odaítélhetnek.

[1] A Tanács 1996. június 25-i 2223/96/EK rendelete a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 310., 1996.11.30., 1. o.).

[2] A Tanács 2009. május 25-i 479/2009/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (kodifikált változat) (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).

[3] COM(2005)71.

[4] A Tanács 2005. december 12-i 2103/2005/EK rendelete a 3605/93/EK rendeletnek a túlzott hiány esetén követendő eljárás során felhasználandó statisztikai adatok minőségének tekintetében történő módosításáról (HL L 337, 2005.12.22., 1. o.).

[5] A Bizottság 2010. január 8-i jelentése a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó görög statisztikákról (COM(2010)1 végleges).

[6] HL L 145., 2009.6.10., 1. o.

[7] Differenciált előirányzatok.

[8] Nem differenciált előirányzatok, a továbbiakban: NDE.

[9] A Bizottság 2010. január 8-i jelentése a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó görög statisztikákról (COM(2010)1 végleges).

[10] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[11] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.

[12] Amelynek költségét NEM fedezi a referenciaösszeg.