Javaslat: a Tanács határozata XX a tagállamoknak a nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt, az 1948. május 10-i, 1966. november 16-i és 1972. november 30-i jegyzőkönyvekkel, valamint az 1982. június 24-i módosítással és az 1988. május 31-i módosítással kiegészített egyezményhez való csatlakozásra történő felhatalmazásáról EN . /* COM/2010/0018 végleges - NLE 2010/0015 */
[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG | Brüsszel, 2010.2.5. COM(2010)18 végleges 2010/0015 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA XX a tagállamoknak a nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt, az 1948. május 10-i, 1966. november 16-i és 1972. november 30-i jegyzőkönyvekkel, valamint az 1982. június 24-i módosítással és az 1988. május 31-i módosítással kiegészített egyezményhez való csatlakozásra történő felhatalmazásáról EN . INDOKOLÁS 1. A javaslat háttere - A javaslat okai és céljai A Lett Köztársaság jelezte, hogy csatlakozni kíván a nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt, az 1948. május 10-i, 1966. november 16-i és 1972. november 30-i jegyzőkönyvekkel, valamint az 1982. június 24-i módosítással és az 1988. május 31-i módosítással kiegészített egyezményhez (a továbbiakban: párizsi egyezmény). Mivel a párizsi egyezmény az európai uniós vámjogi szabályozás tárgykörébe tartozó kérdéseket szabályoz, az egyezményhez csatlakozni kívánó tagállamnak meg kell szereznie az Unió hozzájárulását. - Háttér-információk A párizsi egyezmény a hatáskörébe tartozó nemzetközi kiállítások gyakoriságát és minőségét, valamint a vonatkozó eljárásokat hivatott szabályozni. A párizsi egyezmény 16. cikke és az egyezménynek a nemzetközi kiállítások résztvevői általi árubehozatallal kapcsolatos vámrendelkezésekre vonatkozó melléklete értelmében a kiállításokat rendező országok kötelesek engedélyezni a nemzetközi kiállítások résztvevőinek az ideiglenes árubehozatalt. Az ideiglenes árubehozatal engedélyezését a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 137–144. cikke szabályozza, melynek a kiállítások tekintetében történő végrehajtásáról a Közösségi Vámkódex végrehajtási szabályait rögzítő 2454/93/EGK bizottsági rendelet rendelkezik. Az ideiglenes árubehozatalnak az európai uniós vámjogi szabályozás szerinti rendszere teljes mértékben összeegyeztethető a párizsi egyezménnyel. Az európai uniós vámjogi szabályozás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke szerinti közös kereskedelempolitikának része. A 207. cikk értelmében nemzeti intézkedésekre, ezen belül nemzetközi megállapodások megkötésére csak az Unió kifejezett felhatalmazásával kerülhet sor. Maga az Európai Unió nem csatlakozhat a párizsi egyezményhez, mivel csak szuverén államok lehetnek annak részes felei. Mivel a párizsi egyezmény az európai uniós vámjogi szabályozás tárgykörébe tartozó kérdéseket szabályoz, a szóban forgó egyezményhez csatlakozni kívánó tagállamnak meg kell szereznie az Unió hozzájárulását. A párizsi egyezményhez eddig 24 tagállam csatlakozott. 2. Konzultáció az érdekeltekkel; hatásvizsgálat A javaslat nem igényel az érdekelt felekkel való konzultációt vagy hatásvizsgálatot. 3. A javaslat jogi elemei Jogalapul az Európai Unió működéséről szóló szerződés 2. cikkének (1) bekezdése és 207. cikkének (4) bekezdése szolgál, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával. 4. Költségvetési vonzatok Nincs költségvetési vonzat. 2010/0015 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA (…) a tagállamoknak a nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt, az 1948. május 10-i, 1966. november 16-i és 1972. november 30-i jegyzőkönyvekkel, valamint az 1982. június 24-i módosítással és az 1988. május 31-i módosítással kiegészített egyezményhez való csatlakozásra történő felhatalmazásáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 2. cikke (1) bekezdésére és 207. cikke (4) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (6) bekezdésének a) pontjával, tekintettel a Bizottság javaslatára[1], tekintettel az Európai Parlament egyetértésére[2], mivel: 1. A nemzetközi kiállításokról szóló, 1928. november 22-én, Párizsban aláírt, az 1948. május 10-i, 1966. november 16-i és 1972. november 30-i jegyzőkönyvekkel, valamint az 1982. június 24-i módosítással és az 1988. május 31-i módosítással kiegészített egyezmény (a továbbiakban: párizsi egyezmény) létrehozta a Kiállítások Nemzetközi Irodáját. Az egyezmény a hatáskörébe tartozó nemzetközi kiállítások gyakoriságát és minőségét, valamint a vonatkozó eljárásokat hivatott szabályozni. 2. A párizsi egyezmény 16. cikke és az egyezménynek a nemzetközi kiállítások résztvevői általi árubehozatallal kapcsolatos vámrendelkezésekre vonatkozó melléklete értelmében a kiállításokat rendező országok kötelesek engedélyezni a nemzetközi kiállítások résztvevőinek az ideiglenes árubehozatalt. 3. A párizsi egyezménynek a nemzetközi kiállítások résztvevői általi ideiglenes árubehozatalra vonatkozó rendelkezései a közös kereskedelempolitika tekintetében az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az ideiglenes árubehozatal engedélyezését valójában a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet[3] 137–144. cikke szabályozza, melynek a kiállítások tekintetében történő végrehajtásáról a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 2454/93/EGK bizottsági rendelet[4] 576. cikke rendelkezik. 4. A Közösségi Vámkódex szerinti ideiglenes árubehozatal összeegyeztethető a párizsi egyezmény 16. cikkével és az egyezménynek a nemzetközi kiállítások résztvevői általi árubehozatalra vonatkozó mellékletével. 5. A párizsi egyezmény 1931. január 17-én lépett hatályba. A párizsi egyezménynek nem minden tagállam részes fele. Maga az Európai Unió nem csatlakozhat a párizsi egyezményhez, mivel csak szuverén államok lehetnek annak részes felei. 6. Azokat a tagállamokat, amelyek eddig nem csatlakoztak a párizsi egyezményhez, de csatlakozni kívánnak hozzá, indokolt felhatalmazni arra, hogy ezt az ebben a határozatban rögzített feltételekkel megtegyék. ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. cikk A tagállamok ezúton – az Európai Unió hatáskörébe tartozó részek tekintetében – felhatalmazást kapnak arra, hogy csatlakozzanak a párizsi egyezményhez. 2. cikk Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, a Tanács részéről az elnök [1] HL C […], […], […] o. [2] HL C […], […], […] o. [3] HL L 302., 1992.10.19., 1. o. [4] HL L 253., 1993.10.11., 1. o.