31.5.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 161/21

A.

mivel az európai vállalatok jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy befektessenek az ifjúságra irányuló fellépésekbe, különösen most, amikor a fiatalok aránya az összlakosságban folyamatosan csökken,

B.

mivel a fiatalok hozzáadott értéket nyújtanak a társadalom számára és ekként kell őket elismerni,

C.

mivel a mai generáció a jelenlegi politikák formálásakor komoly felelősséggel tartozik a fiatalokért és az eljövendő generációkért; mivel a politikaalakítóknak és a kutatóknak figyelembe kell venniük a fiatalok véleményét, és meg kell őket hallgatniuk,

D.

mivel az Európai Uniónak jelentős eszközök állnak rendelkezésére az ifjúsági politikákra vonatkozóan, ezeket az eszközöket azonban a tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk, kommunikálniuk és integrálniuk kell,

E.

mivel a foglalkoztatás több mint fizetett munka: a szocializáció eszköze, és fontos támogató, strukturális és személyiségformáló forrás lehet,

F.

mivel a bizonytalan munkahelyzet elriaszthatja a fiatalokat a családalapítástól, illetve a családalapítás elhalasztására késztetheti őket, ami kihat a népességszám alakulására,

G.

mivel a mai európai ifjúság körében egyre nagyobb a munkanélküliség mértéke és a gazdasági válság súlyosan érinti őket, mivel különösen az alulképzett fiatalok lesznek nagyobb valószínűséggel munkanélküliek és mivel emiatt fontos biztosítani, hogy a fiatalok a lehető legjobb képzésben részesüljenek, amely azonnali és tartós hozzáférést biztosít a munkaerőpiachoz,

H.

mivel támogatni kell minden fiatalnak a magas színvonalú oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférését valamennyi szinten, és még inkább ösztönözni kell az egész életen át tartó tanulási lehetőségeket,

I.

mivel elő kell segíteni és támogatni kell a fiatalok átlépését az oktatásból és képzésből a munkaerőpiacra,

J.

mivel mielőbb abszolút prioritást kell biztosítani a korai iskolaelhagyás és az írástudatlanság problémájának, különösen a fiatalkorúak és a fiatal börtönlakók körében,

K.

mivel az egészséggel, lakáskörülményekkel és környezettel kapcsolatos kérdések nagyon fontosak a fiatalok számára és ezek komolyan kihathatnak életükre és jövőjükre; mivel kedvező környezetet kell teremteni az oktatás, a foglalkoztatás, a társadalmi befogadás és az egészség terén,

L.

mivel a fiataloknak – amellett, hogy egészséges családi környezetet kell biztosítani számukra – támogatásra van szükségük az önállóság és a függetlenség iránti igényük kielégítéséhez,

M.

mivel a bizottsági közleményben és a tanácsi állásfoglalásban nem szerepelnek kifejezetten környezeti aspektusok, bár ezek alapvető fontosságúak a fiatalok számára és komoly hatással vannak az eljövendő generációk egészségére, életminőségére és jólétére; mivel ennélfogva a fiatalok számára készült uniós stratégiában egyértelműen említést érdemelnek a környezeti kérdések az intézkedési területeken,

N.

mivel a fiatalok tevékeny társadalmi részvétele nem csupán a szerepük növelésének lényeges eszköze, hanem személyes fejlődésükhöz, jobb társadalmi integrációjukhoz, szakismeretszerzésükhöz és felelősségérzetük fejlődéséhez is hozzájárul,

O.

mivel az ifjúsági munka fontos az EU ifjúsági stratégiája számára, amelyet értékes szabadidős tevékenységként fiatalok végeznek fiatalokért, illetve a szaktudás megszerzése és személyes fejlődésük érdekében,

P.

mivel annak megtanulása és megtapasztalása, hogy mit jelent a társadalom felelős tagjának lenni, a demokrácia és folyamatai megértését és az azokban való aktív részvételt erősíti,

Q.

mivel az ifjúságot támogató európai programok létezését jobban kellene kommunikálni a fiatalok felé részvételük fokozása érdekében,

R.

mivel egy hatékony ifjúsági politika hozzájárulhat egy európai mentalitás kialakításához,

1.

üdvözli a Bizottság „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése” című közleményét;

2.

üdvözli a Tanács állásfoglalását az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018);

3.

rámutat arra, hogy az „ifjúság” fogalmának meghatározása tagállamonként eltérő; megjegyzi, hogy a fogalmat a társadalmi körülmények befolyásolják, és hogy emiatt mutatkozik különbség az egyes tagállamok megközelítésében;

4.

véleménye szerint a közösségi programoknak és támogatásoknak tükrözniük kell Európa fiatalokkal kapcsolatos törekvéseit;

5.

felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre a Lisszaboni Szerződés ifjúságpolitikai rendelkezéseit, például ösztönözzék a fiatalok részvételét a demokratikus életben, fordítsanak különös figyelmet a fiatal sportolókra és jogilag tartassák be az alapjogi chartát;

6.

elismeri, hogy a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevételével a megerősített nyílt koordinációs módszer – gyengeségei, korlátozott alkalmazása, a legitimitás hiányosságai, a „szakértők” és a megválasztott politikusok közötti hatékony együttműködés hiánya, a nemzeti prioritásoknak megfelelő integráció hiánya és a különböző szintek közötti „felelősségbeli zavar” kockázata ellenére – az ifjúsági politikában folyó együttműködés megfelelő eszköze; úgy véli, hogy hosszú távú eredmények elérése érdekében meg kell erősíteni a nyílt koordinációs módszert;

7.

hangsúlyozza, hogy a nyílt koordinációs módszer maximális eredményessége érdekében valamennyi érintett részéről erős politikai elszántságra van szükség; úgy véli, hogy a végrehajtási hiányosságok alapvetően akadályozzák a kitűzött célok elérését;

8.

elismeri, hogy e stratégia céljainak elérése érdekében fontos az intézmények közötti helyi, regionális, nemzeti és európai szintű együttműködés, valamint felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a fiatalok képviselőit, hogy játsszanak aktív szerepet az ifjúsági stratégia végrehajtásában;

9.

ifjúsági kérdésekben szorosabb együttműködést sürget az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács között, és hangsúlyozza a nemzeti parlamentekkel való és a nemzeti parlamentek közötti integráltabb együttműködés szükségességét a nyílt koordinációs módszer keretében;

10.

üdvözli a kettős megközelítés világos meghatározását, a munkamódszerek bevezetését és különösen a Tanács által meghatározott megvalósítási eszközök egyértelmű felsorolását; kéri az Európai Parlament részvételét a munkaciklusok prioritásainak meghatározásában; az ifjúságpolitika terén tényeken alapuló, koherens és konkrét európai együttműködésre szólít fel;

11.

hangsúlyozza, hogy európai és nemzeti szinten egyaránt világos és felhasználóbarát mutatókra van szükség, amelyek lehetővé teszik a fiatalok helyzetére vonatkozó valós ismeretek javítását, bővítését és naprakésszé tételét, valamint a közösen meghatározott célkitűzések végrehajtása során tett előrehaladás mérését és összehasonlítását; kiemeli a folyamatos ellenőrzés és értékelés fontosságát;

12.

rámutat az uniós ifjúsági stratégia végrehajtásának állapotára vonatkozó értékelés jelentőségére; hangsúlyozza, hogy a tagállamok ifjúsági témáról készített időközi jelentését a társadalmi tudatosság növelése érdekében nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni; hangsúlyozza, hogy figyelemmel kell kísérni, hogyan alakul és változik a fiatalok élete Európában, hogy a tényleges fejlődést értékelni lehessen;

13.

úgy véli, hogy az egymástól tanulásnak fejlettebbnek kellene lennie, mivel ezáltal megkönnyíthető a helyes gyakorlatok cseréje és hozzá lehet járulni a nemzeti szintű fellépések következetességéhez;

14.

úgy véli, hogy az uniós ifjúsági stratégia teljessége érdekében az ifjúsági politikákat pontos és átlátható módon az uniós programokkal és fellépésekkel párhuzamosan kell kialakítani; úgy véli, hogy az uniós programok végrehajtásából származó eredményeknek visszajelzést kell adniuk az ifjúsági politikák alakításához és általában az uniós ifjúsági stratégiához, és viszont;

15.

hangsúlyozza továbbá, hogy a már végrehajtott meglévő programokat mélyrehatóan elemezni kell, hogy lehetővé váljon a hatékony minőségirányítás, és ennek alapján ki lehessen dolgozni a jövőben a programoknál esetleg szükségessé váló tökéletesítéseket;

16.

rámutat, hogy szükség van az uniós ifjúsági programok és szociális alapok kiigazítására a hozzáférésük megkönnyítése és a hozzáférésükre irányuló eljárás egyszerűsítése érdekében; hangsúlyozza egy gyakorlatias, bürokráciamentes megközelítés kidolgozásának fontosságát ezen a területen, hogy integrált ifjúsági stratégiát hajtsanak végre a fiatalok életének javítása érdekében; kiemeli annak jelentőségét, hogy a fiatalokat bevonják az ifjúsági programok végrehajtásába, hogy igényeiket jobban figyelembe lehessen venni;

17.

kiemeli a Comenius, az Erasmus és a Leonardo da Vinci programok jelentőségét az európai oktatási és képzési politikák kidolgozásában; megismétli azon politikai prioritását, hogy ezeket a programokat az uniós ifjúsági politika fejlesztése sarokkövének tekinti, különösen a többéves programok következő generációja tekintetében;

18.

úgy véli, hogy nagyobb erőfeszítést kell tenni a fiatalok Európán belüli mobilitásának előmozdítására, és hogy a mobilitási programokban lehetőséget kell biztosítani és kellő figyelmet kell fordítani a formális oktatásban részt nem vevő fiatalok tapasztalatcseréire;

19.

felszólítja a Bizottságot, hogy az új mobilitási programokon belül szenteljen külön figyelmet a fiatal munkavállalók mobilitásának, és ennek érdekében kéri, hogy a diákok számára jelenleg is létező speciális vízumrendszert terjesszék ki a fiatal munkavállalókra is;

20.

felhívja a figyelmet arra, hogy a tömegmédiát be kell vonni az ifjúságnak szóló programok népszerűsítésébe;

21.

elismeri, hogy a fiatalok életének javítása olyan hatalmas feladat, amelyet minden politikai területen figyelembe kell venni; bátorítja az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy ösztönözzék ifjúsági területek létrehozását valamennyi tárcánál és minisztériumnál, ami segíti a megfelelő ifjúsági politikák kidolgozásának megerősítését; emellett felszólítja a Bizottságot, hogy főigazgatóságain jelöljön ki ifjúsági felelősöket és képezze tovább őket; véleménye szerint a az a cél, hogy a Bizottság dokumentumait az ifjúságpolitika céljainak szempontjából értékeljék; ezért határozottan üdvözli az ágazatokon átívelő megközelítést mint a maximális eredményesség eléréséhez szükséges tényezőt; úgy ítéli meg, hogy az ifjúsággal kapcsolatos kérdéseknek az összes politikai területbe való beépítése az ifjúsági stratégia sikerének kulcsfontosságú eleme;

22.

hangsúlyozza a generációk közötti igazságosság európai szintű intézményesítésének és annak szükségességét, hogy a tagállamok elfogadják ezt az elvet a generációk közötti kapcsolatok igazságos rendezéséhez;

23.

nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a globális gazdasági válság jelentős hatással van a fiatalokra és ennek mélyrehatóan befolyásolnia kell a cselekvési területeken belüli prioritásokat; úgy véli, hogy ezt azon intézkedések körének feltárásával kell tenni, amelyek a szociális intézkedések leépítésére vonatkozó stratégát támogatják, valamint különös figyelmet kell fordítani a szociális biztonsági hálók és a társadalombiztosítási rendszerek felülvizsgálatára;

24.

kiemeli a fiatalok közötti mindenfajta megkülönböztetés – nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló – megszüntetésének fontosságát;

25.

hangsúlyozza, hogy az ifjúságot az EU társadalmi jövőképének prioritást élvező csoportjává kell tenni;

26.

nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a fogyatékkal élő fiatalok számára hatékony, személyre szabott támogatást kell adni, és biztosítani kell számukra az oktatáshoz, munkához, kultúrához, szabadidős tevékenységekhez, sporthoz, szociális tevékenységekhez, illetve a köz- és állampolgári ügyek intézésében történő részvételhez való valódi, fizikai, érzékszervi és kognitív szempontból egyenlő esélyeket nyújtó hozzáférést;

27.

felszólít a sokféleség tiszteletben tartását és a fiatalok és gyermekek sikeres integrációját biztosító intézkedések meghozatalára;

28.

felszólítja a tagállamokat, hogy tárják fel az ifjúsági politikák, az oktatási, képzési, foglalkoztatási, kulturális és egyéb politikák közötti kapcsolatokat;

29.

kiemeli, hogy erős kapcsokat kell létrehozni a gyermekekkel és fiatalokkal kapcsolatos politikák között;

30.

ösztönzi a tagállamokat, hogy a növekedés és munkahelyteremtés kulcselemeként fokozzák a tudásháromszög (oktatás, kutatás, innováció) egyes elemei közötti kölcsönhatást; határozottan javasolja a nem formális oktatás és képzés erőteljesebb gazdasági elismerésére vonatkozó közös kritériumok előmozdítását; például az EKK-rendszer elfogadásának felgyorsítása révén, a képesítések elismerése, illetve az átláthatóság és a készségek érvényesítése érdekében;

31.

felszólítja a tagállamokat a munkaerőpiacon keresett munkáknak megfelelő készségekbe történő befektetések kezdeményezésére, továbbá arra ösztönzi őket, hogy az oktatási tanterveket igazítsák a munkaerő-piaci igényekhez, hozzák létre a rövid távú gyakorlati képzésre vonatkozó jogi szabályozást (ha még nincs ilyen), és amikor csak lehetséges, alkalmazzák a készségek érvényesítését és a képesítések elismerését;

32.

felhívja a figyelmet az iskolát idő előtt elhagyók problémájára, valamint arra, hogy intézkedni kell annak biztosításáról, hogy a fiatalok lehető legnagyobb hányada elvégezze a kötelező iskolákat;

33.

határozottan ösztönzi a tagállamokat, hogy a finanszírozás növelésével támogassák minden fiatal tanulmányi és képzési mobilitását, amely kulcsfontosságú tényező a tanulási és munkatapasztalatok megszerzéséhez; hangsúlyozza az ifjúság mobilitásának jelentőségét az EU határ menti régióiban is az ifjúságot támogató uniós programokban való széles körű részvétel biztosítása révén;

34.

sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a stratégiai célok elérése és annak érdekében, hogy elérjék az európai oktatási és képzési együttműködési keretben (ET 2020) meghatározott referenciaértékeket, különösen az alapvető készségek elsajátításában rosszul teljesítők és az iskolát idő előtt elhagyók tekintetében;

35.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az oktatási rendszert elhagyók számára teremtsék meg a megfelelő csatornákat az oda történő visszajutásra, és gondoskodjanak arról, hogy a gyakorlati képzésben részt vevők számára az oktatás felsőbb szintjeire vezető, megfelelő áthidaló megoldások álljanak rendelkezésre, valamint javasoljanak célzott programokat a nehéz körülmények vagy rossz választások miatt lemaradó fiatalok számára;

36.

hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára biztosítani kell az oktatásból a munkába való átmenettel kapcsolatos orientációhoz és tanácsadáshoz való hozzáférést;

37.

felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a gyermekek és a fiatalok – családjaik jogi státuszától függetlenül – hozzáférhessenek az állami oktatáshoz, és az integráció eszközeként segítsék elő, hogy e gyerekek és fiatalok saját kultúrájukat és nyelvüket kellőképpen tiszteletben tartva megszerezzék a szükséges nyelvtudást és megismerjék a befogadó tagállam kultúráját;

38.

felszólítja a tagállamokat, hogy származásukra vagy anyagi helyzetükre való tekintet nélkül biztosítsanak egyenlő hozzáférést az oktatáshoz a fiatalok számára, valamint garantálják az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést az alacsony jövedelmű családokból származó, hátrányos helyzetű fiatalok számára;

39.

felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, valamint a formális és a nem formális oktatás tekintetében egyaránt részvételre ösztönző oktatást teremtsenek meg;

40.

hangsúlyozza, hogy az oktatók számára új, hatékony és folyamatos képzési rendszert kell biztosítani annak érdekében, hogy segíthessenek a diákoknak a gyorsan változó társadalmunkhoz történő alkalmazkodásban;

41.

hangsúlyozza a médiaismeretek fontosságát;

42.

rámutat, hogy az oktatás alapvető szerepet játszik a személyes pozitív hozzáállás kialakulásában;

43.

rendkívül aggasztónak tartja a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak és a bizonytalan munkahellyel rendelkezők növekvő számát a fiatalok körében, különösen a jelenlegi gazdasági válság idején; határozottan támogatja az Európai Tanácsnak szóló azon felkérést, hogy a 2010-et követő időszakra szóló lisszaboni stratégiában és az „Európa 2020” stratégiában gondoskodjon a fiatalokra vonatkozó tervekről és az európai ifjúsági paktum átfogó céljaival összhangban támogassa a kezdeményezések folytatását; határozottan támogatja a gazdasági és pénzügyi válságtervek keretében a gazdasági fellendülés menetében a fiatalokat célzó megfelelő intézkedésekre vonatkozó javaslatot;

44.

hangsúlyozza a növekedést és munkahelyteremtést célzó lisszaboni stratégia célkitűzései megvalósításának alapvető fontosságát és úgy véli, hogy a megújult EU 2020-as menetrend lehetővé teszi, hogy az EU egy innovatív és munkahelyteremtő gazdaság felé gyorsabban elmozdulva teljesen felépüljön a válságból; ebben az összefüggésben sürgeti, hogy a megújult menetrend jobban fókuszáljon a fiatalokra;

45.

felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket a bizonytalan munkahelyek és nem megfelelő munkakörülmények ellen, amelyekkel a fiatalok a munkaerőpiacon találkoznak, illetve aktívan támogassák a munkavállalás és a családi élet összeegyeztethetőségét;

46.

sürgeti a tagállamokat, hogy a foglalkoztatás elősegítése érdekében politikáikban vegyék figyelembe a generációk közötti dimenziót;

47.

felszólítja a tagállamokat, hogy javítsák a fiatalok hozzáférését a jó munkafeltételeket nyújtó valamennyi foglalkoztatási formához annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a tehetség elpazarlása, amely a készségek és munkák közötti aránytalanságból adódik; ezzel összefüggésben javasolja a gyakornoki állások minőségének és a gyakornokok jogainak javítását annak biztosításával, hogy a gyakornoki programok többsége biztosítsa a fiatalok számára a képzettség és később a fizetett állás megszerzését;

48.

felszólítja emellett a tagállamokat, hogy több munkalehetőséget teremtsenek, hajtsanak végre szociális védelmi programokat a hátrányos helyzetű fiatalok érdekében; biztosítsák a perifériáról és a városközpontokból származó fiatalok esélyegyenlőségét és külön támogatást nyújtsanak a fiatal anyáknak;

49.

emlékeztet az agyelszívás kockázatára és annak a fiatalok származás szerinti országára gyakorolt negatív következményeire; felszólítja a tagállamokat, hogy tárjanak fel és dolgozzanak ki a fiatalok otthontartására irányuló stratégiát olyan országokra és régiókra vonatkozóan, amelyekben gyakori a változatos formában – pl. agyelszívás, a hiányszakmák betöltése, valamint az olcsó, rugalmas, képzetlen és gyakran időszakos foglalkoztatás – megnyilvánuló kivándorlás;

50.

felszólítja a tagállamokat, hogy szüntessék meg a fiatal férfiak és fiatal nők közötti jövedelemkülönbségeket az olyan esetekben, amikor a különbség csak a nemeken alapul;

51.

felszólítja a tagállamokat, hogy a globalizáció korában biztosítsanak megfelelő munkavállalói jogokat és szociális biztonságot, ügyelve a rugalmasság és a biztonság közötti egyensúly fenntartására;

52.

felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák a megszerzett szociális juttatások teljes átvihetőségét annak érdekében, hogy a mobilitást választó fiatal munkavállalók jóléte ne kerüljön veszélybe;

53.

hangsúlyozza a vállalatoknál és intézményeknél a tanulmányok ideje alatt biztosított gyakorlati képzési idő jelentőségét, amely ezután megkönnyítheti a későbbi munkavállalást;

54.

javasolja a vállalkozói kultúra fiatalok körében történő népszerűsítését a vállalkozásról szóló kommunikáció javításán keresztül, az európai struktúrák és hálózatok e célból történő fejlesztésének támogatása révén, valamint a fiatalok önálló vállalkozóvá válásának vagy a mikrohitelekhez és mikrofinanszírozási eszközökhöz való folyamodásuk ösztönzése révén; hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás jelentőségét;

55.

támogatja az oktatás és az ipar közötti szinergiák, valamint az egyetemek és az üzleti világ közötti integráció fejlettebb formáinak szükségességét;

56.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az európai programokat kiegészítő nemzeti programokkal támogassák a fiatalokat célzó magánjellegű kezdeményezéseket;

57.

felhívja a figyelmet arra, hogy politikákat kell kidolgozni a munka és a magánélet összeegyeztetésére, a fiatalokat pedig ösztönözni kell a családalapításra; rámutat arra is, hogy biztosítani kell, hogy a fiatalok elegendő jövedelemmel rendelkezzenek döntéseik – többek között a családalapításra vonatkozó döntés – önálló meghozatalához;

58.

hangsúlyozza, hogy az éghajlati és környezeti változások és a környezetkárosodás kedvezőtlen hatást gyakorolnak a fiatalok életére, és e területen fenntartható intézkedések meghozatalára szólít fel;

59.

felszólítja a tagállamokat, hogy tanterveikbe építsék be az egészségügyi és környezeti kockázatok megelőzésének megfelelő oktatását;

60.

mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az együttműködési keret nem tesz említést a fogyasztóvédelmi politikákról; véleménye szerint lehet összefüggés egyes egészségügyi problémák és az egészségtelen élelmiszerek termelése és forgalomba hozatala között;

61.

hangsúlyozza, hogy a fogyasztó- és környezetvédelmi politikák alakításakor figyelembe kell venni a fiatalok és a gyermekek egyedülálló sebezhetőségét; hangsúlyozza, hogy például tájékoztató és oktatási kampányok révén kell biztosítani a fiatal fogyasztók magas szintű védelmét;

62.

kiemeli a kábítószer- és az alkoholfogyasztás és a dohányzás káros hatásai és egyéb függőségi formák – ideértve a szerencsejátékot is – elleni küzdelem elsősorban megelőzés és rehabilitáció révén történő folytatásának fontosságát; felhívja a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben aknázzák ki az EU kábítószerek elleni cselekvési tervét és stratégiáját az alkoholfogyasztás káros hatásai és az egyéb függőségi formákkal szembeni tagállami fellépés támogatására;

63.

emlékeztet arra is, hogy a gyermekek és a fiatalok erőszakos jelenetek sokaságával szembesülnek a médián keresztül; javasolja e probléma további vizsgálatát, és hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést e jelenségnek az említett korosztályok szellemi egészségére gyakorolt hatásának kiküszöbölése érdekében;

64.

javasolja, hogy médiaoktatási politikák és a média ellenőrizetlen használatából fakadó veszélyek tudatosítására irányuló politikák segítségével nyújtsanak útmutatást a fiataloknak az új technológiák használatához;

65.

hangsúlyozza a fiadalok szexuális nevelési kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatásának szerepét egészségük védelmében;

66.

felhívja a figyelmet a terhességek folyamatosan magas számára a fiatalkorúak körében, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tudatosítsák e problémát a fiatalokban, és végezzenek ezzel kapcsolatos oktatást a körükben;

67.

felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a bevándorló gyermekek és fiatalok – családjaik jogi státuszától függetlenül – hozzáférést kapjanak az egészségügyi alapellátáshoz;

68.

hangsúlyozza a sport szerepét mint a fiatalokat egészséges életmódra ösztönző, és a csapatmunkát, a becsületes játékot és a felelősségvállalást előmozdító teljes tevékenységcsoportot, valamint a fiatalok tájékoztatásának szerepét a sportpályákon tapasztalható erőszak leküzdésében; speciális programokat szorgalmaz a fogyatékkal élő fiatalok számára;

69.

felhívja a tagállamokat, hogy a fiatalok sporttevékenységének ösztönzésére irányuló erőfeszítéseik során a nemekkel kapcsolatos szempontokat is vegyék figyelembe, és biztosítsanak támogatást a kevésbé népszerű sportágaknak is;

70.

hangsúlyozza az ifjúsági felvilágosító kampányok támogatásának fontosságát a dopping elleni küzdelem és a sport tisztaságának támogatása érdekében;

71.

hangsúlyozza a fiatalokkal folytatott folyamatos strukturált párbeszéd és konzultáció fontosságát; határozottan ösztönzi, hogy a fiatalok és az ifjúsági szervezetek folyamatos strukturált párbeszéden keresztül minden (helyi, nemzeti és nemzetközi) szinten fokozottabban vegyenek részt az általános politika és különösen – de nem kizárólag –az ifjúsági politika kialakításában;

72.

hangsúlyozza az ifjúsági konzultáció módszere átgondolásának fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok véleményének széles skáláját vegyék figyelembe; támogatja olyan struktúrák kialakítását, amelyekben az összes szereplő együtt dolgozhat, egyformán befolyásolhatja a politikákat és a döntéseket, és biztosíthatja e struktúrák kialakításához szükséges eszközöket;

73.

arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az ifjúsági szervezeteket vonják be a politikaformálási folyamatba még helyi szinten is;

74.

hangsúlyozza a reprezentatív ifjúsági képviseletek fontosságát a strukturált párbeszédben, és azt javasolja a Bizottságnak, hogy a fiatalokat érintő, prioritást évező kérdésekben konzultáljon a nemzeti ifjúsági tanácsok képviselőivel;

75.

egyetért az ifjúsági szervezetek és a nem formális oktatáshoz való jelentős hozzájárulásuk elismerésének és támogatásának gyakran hangoztatott szükségességével; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ösztönözzék a tagállamokat helyi ifjúsági parlamentek és tanácsok felállítására és támogatására, és indítsanak ennek megfelelő programokat;

76.

hangsúlyozza, hogy a reprezentativitás fokozása érdekében több és sokféle fiatal részvételére van szükség; támogatja a részvételre ösztönzést fiatal kortól kezdve; ezzel összefüggésben bátorítja a gondolkodást az iskolák, az ifjúsági szervezetek és más civil társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok megerősítéséről, és határozottan ajánlja a nem formális oktatás erősebb elismerésének támogatását;

77.

javasolja díjak alapítását a társadalomban aktívan részt vevő fiatalok számára azzal a végső céllal, hogy kialakuljon a jogok és kötelességek kultúrája;

78.

hangsúlyozza, hogy külön erőfeszítésekre van szükség annak érdekében, hogy az európai tevékenységekben való aktív részvételre ösztönözzék a periférián és a vidéki térségekben, valamint a szegény városrészekben élő fiatalokat; e tekintetben sajnálatosnak tartja, hogy az együttműködési keret nem javasolt olyan konkrét fellépéseket, amelyek célja, hogy a fiatalok – és különösen azok, akik távoli területeken élnek, valamint azok, akik nem tagjai politikai, szociális vagy nem kormányzati szervezeteknek – jobb tájékoztatást kapjanak az uniós programokról; kéri a Bizottságot, hogy e kérdésben vállaljon egyértelmű kötelezettséget;

79.

hangsúlyozza, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az eredményes háromoldalú információ- és eszmecsere biztosítása érdekében a tudományos, üzleti és politikai közösségek között helyi, regionális és nemzeti szinten;

80.

felszólítja a tagállamokat, hogy könnyítsék meg az új technológiákhoz való hozzáférést annak érdekében, hogy előmozdítsák a fiatalok kreativitását és innovációs képességét, valamint felkeltsék a kultúra, a művészet és a tudomány iránti érdeklődést;

81.

meglepőnek tartja, hogy a Bizottság közleményéből teljes mértékben hiányoznak a kulturális kérdésekre tett konkrét utalások; hozzáteszi, hogy ezek a kérdések nem szorítkozhatnak kizárólag a vállalkozásokra és az új technológiák használatára;

82.

üdvözli, hogy a Tanács határozata figyelembe veszi az oktatási rendszer és a családok szerepét kiegészítő társadalmi és kulturális tevékenységek szerepét; megállapítja, hogy ezek a tevékenységek döntő mértékben járulnak hozzá a megkülönböztetés és az egyenlőtlenség elleni küzdelemhez is, és elősegítik a fiatalok szabadidős tevékenységekhez, kultúrához és sporthoz való hozzáférését;

83.

hangsúlyozza az ifjúsági kultúra támogatásának és elismerésének fontosságát a források tagállami elosztása során, mivel ez alapvető fontosságú a fiatalok kreativitásának fejlesztése szempontjából;

84.

üdvözli a Tanács állásfoglalásában szereplő javaslatot, amely kulturális, interkulturális kompetenciákról és az új médiáról folyó, fiataloknak nyújtandó szakképzésre irányul;

85.

javasolja, hogy a kultúra és a média területén megvalósuló politikák, programok és fellépések ifjúsági dimenziót is tartalmazzanak;

86.

véleménye szerint a kulturális intézményeket (például múzeumokat, könyvtárakat és színházakat) ösztönözni kellene a gyermekek és a fiatalok nagyobb mértékű bevonására;

87.

felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy dolgozza ki az európai ifjúsági igazolvány rendszerét, hogy a fiatalok az egész EU területén nagyon alacsony árak mellett léphessenek be a kulturális intézményekbe;

88.

üdvözli a Tanács határozatát, amely a 2011-es évet az önkéntesség európai évének jelöli ki, valamint a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló tanácsi ajánlásban foglalt intézkedéseket;

89.

véleménye szerint többek között az Európai Önkéntes Szolgálat program kiterjesztésével, valamint a hátrányos helyzetű fiatalok önkéntesség melletti elköteleződése elősegítésével támogatni kell a fiatalok önkéntes munkáját;

90.

úgy véli, hogy az Amicus előkészítő intézkedés értékelésének eredményétől függően további ilyen intézkedéseket kell előirányozni;

91.

véleménye szerint az önkéntes tevékenységek nem helyettesíthetik a hivatásszerű, fizetett munkalehetőségeket, de hozzáadott értéket nyújtanak a társadalom számára;

92.

kéri a már létező európai „Youthpass” tanúsítványhoz kapcsolódó „európai önkéntesigazolvány” bevezetését és kölcsönös elismerését; ebben az igazolványban tartanák nyilván a gyermekek és fiatalok által végzett önkéntes munkát, és azt az alkalmasság igazolásaként be lehetne nyújtani a lehetséges munkaadóknak;

93.

üdvözli, hogy a 2010-es évet a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének jelölték ki, főleg a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság összefüggésében, amely különösen súlyosan érinti a fiatalokat;

94.

véleménye szerint a generációk közötti méltányosság kulcsfontosságú kihívás az elöregedő társadalmak összefüggésében; felhívja a tagállamokat, hogy politikáik alakítása során vegyék figyelembe a fiatalok és a jövő generációinak érdekeit, különösen gazdasági és pénzügyi válság idején;

95.

hangsúlyozza, hogy szükség van a marginális csoportokat – például fiatal bevándorlókat és a speciális szükségletekkel rendelkező személyeket (a fogyatékkal élőket, olyan fiatalokat, akiket börtönbüntetésük letöltése után vissza kell integrálni a társadalomba, hajléktalanokat, a rendszeres munkával nem rendelkezőket stb.) felkaroló programokra;

96.

elismeri a fogyatékkal élő fiatalok tudatosságnövelésének szükségességét, és felhívja az európai intézményeket, hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben biztosítva legyen a fogyatékkal élő fiatalok teljes körű integrációja;

97.

ismételten kéri a nemek közötti egyenlőség korai életkortól kezdődő és az élet minden területén érvényesülő biztosítását; ezért különösen üdvözli, hogy a tanácsi határozat a gyermekgondozás javítását és a feladatok szülők közötti megosztásának előmozdítását célozza annak érdekében, hogy a fiatal nők és fiatal férfiak számára egyaránt megkönnyítse a szakmai és a magánélet összeegyeztetését;

98.

hangsúlyozza, hogy a fiatalokban tudatosítani kell, hogy a megkülönböztetés minden formában és minden téren elfogadhatatlan, valamint hogy határozottan fel kell lépni a szélsőségek minden formájával szemben;

99.

javasolja, hogy minden tagállam kezelje prioritásként annak biztosítását, hogy egyetlen fiatalkorútól se tagadják meg a szociális ellátáshoz való hozzáférést;

100.

hangsúlyozza a befogadó digitális környezet fontosságát; bátorítja a tagállamokat, hogy formális és nem formális oktatási rendszereik részeként dolgozzanak ki olyan koncepciókat, amelyek garantálják az információkhoz, oktatáshoz és kultúrához való hozzáférést, és javítják a fiatalok médiaismereteit;

101.

javasolja, hogy nyújtsanak közvetlen fejlesztési segélyeket a fiatalokat célzó intézkedésekhez és a kábítószer-használat és -kereskedelem elleni küzdelemhez a fejlődő országokban;

102.

helyesli a fiatalokban felelősségérzetet keltő közérdekű tevékenységek – például az éghajlatváltozással, a fejlesztéssel vagy a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos önkéntes tevékenységek – támogatását; e vonatkozásban üdvözli az Európai Önkéntes Humanitárius Segélyezési Hadtest létrehozásával a fiataloknak az EU humanitárius munkájában való részvétele előtt megnyíló lehetőségeket és felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fiatalok teljes mértékben tudomást szerezzenek annak létezéséről;

103.

bátorítja a Bizottságot, hogy tárja fel a nemzetközi együttműködés fokozására kínálkozó további lehetőségeket a fiatalok önkéntes tevékenysége terén;

104.

felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki csereprogramokat és ikerintézményi együttműködést a déli országokkal és intézményekkel annak érdekében, hogy előmozdítsák a kultúrák közötti párbeszédet, és ösztönözzék a fiatalokat arra, hogy közös projektekbe kezdjenek;

105.

szorgalmazza az Erasmus Mundus program tökéletesítését és széles körű végrehajtását;

106.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.