[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.12.8.

COM(2010) 727 végleges

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A piaci helyzet alakulása és az abból következő feltételek a tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésének céljából

TARTALOMJEGYZÉK

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A piaci helyzet alakulása és az abból következő feltételek a tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésének céljából 1

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A piaci helyzet alakulása és az abból következő feltételek a tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésének céljából 3

Megbízatás 3

Bevezetés 3

1. A tej piaci helyzetének alakulása és a középtávú kilátások 3

1.1. A piaci fejlemények napjainkig 3

2. A tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésének alakulása 5

2.1. A kvóta alatti tejtermelés 5

2.2. Csökkenő tejkvótaárak 6

2.3. A várt fejlődés és az érzékenységelemzés 7

2.4. A tagállamok a fokozatos kvótamegszüntetés útján 7

3. Záró megjegyzések 7

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A piaci helyzet alakulása és az abból következő feltételek a tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésének céljából

Megbízatás

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 184. cikkének (6) bekezdése értelmében a Bizottság jelentést terjeszt elő 2010. december 31. és 2012. december 31. előtt az Európai Parlament és a Tanács részére a piaci helyzet alakulásáról és ebből következően, a tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésének feltételeiről, amelyhez szükség esetén megfelelő javaslatokat kell csatolni. E jelentés a két fent említett jelentés egyike.

Bevezetés

A jelentés két részből tevődik össze: az első rész a tehéntej piaci helyzetének alakulását részletezi 2008-tól, az állapotfelmérésről hozott döntés évétől 2010 közepéig, és felvázolja a középtávú kilátásokat, a második rész pedig a tejkvótarendszer megszüntetését vizsgálja meg.

1. A tej piaci helyzetének alakulása és a középtávú kilátások

A 2007. évi árcsúcs után tapasztalt, az árakat és a termelői bevételeket érintő jelentős, 2008–09-es visszaesést követően a tejpiaci helyzet 2009 második felében felélénkült és 2010 első felében folyamatosan javult.

1.1. A piaci fejlemények napjainkig

Az elmúlt három évben viszonylag stabilak maradtak a tehéntej-szállítmányok az EU-27-ben, csupán kis százalékos eltérések mutatkoztak az egyes évek között (2008-ban + 1%, 2009-ben - 0.6% és + 0.03% 2010 első 7 hónapjában).

A tejárak alakulása az I. mellékletben található. A 2007-ben rögzített kivételesen magas ár óta, a tejtermékek árcsökkenését követően a termelői tejárak visszaestek. 2008 júliusában és szeptemberében csekély mértékű emelkedés volt tapasztalható, majd 2009 májusában alacsony szintre estek vissza az árak, átlagosan valamivel a biztonsági háló szintje felettire. A tejárak 2009 májusa és novembere között emelkedtek, és körülbelül azon a szinten stabilizálódtak 2010 első negyedében, szemben az időszakos mintával, amely általában télen és tavasszal csökkenő tendenciát mutat. 2010 tavasza óta emelkednek a tejárak, amelyek augusztusban mintegy 31,5 c/kg-t értek el az EU-27 súlyozott átlagaként. A tagállamok közötti jelentős árkülönbség áttekintése érdekében nézzük meg a 2. mellékletet, amely összehasonlítja a különböző tagállamok 2010 augusztusi tejárait a 2009 augusztusi árakkal.

A vaj és a sovány tejpor intervenciós készletei 2008-ban kiürültek, de 2007–2008-ban a magán- és ipari készletek növekedtek mind a sovány tejpor, mind a vaj tekintetében, ami azt mutatja, hogy miközben erősödtek a piacok, az uniós tömegtermék mennyisége egyre növekedett, ám nem tudott piacra jutni. 2009-ben a kereslet csökkenésének hatására az intervenciós készletek gyorsan növekedtek. A piac 2009. évi romlása arra ösztönözte a tejüzemeket, hogy elforduljanak a magas hozzáadott értékű tejtermékektől (például a sajttól, a friss termékektől, joghurttól stb.), és az intervenciós készletek (sovány tejpor és a vaj) felé nyissanak. Összességében 76 367 tonna vajat és 256 982 tonna sovány tejport vásároltak fel az intervenciós készletekbe 2009-ben. A biztonsági háló hatékonynak bizonyult ahhoz, hogy újraegyensúlyozza a piacot a teljes tejtermelés 1 vagy 2%-ának megfelelő piaci termékektől való távolmaradás révén. A vajárak 2009 végén és 2010-ben eddig bekövetkezett jelentős javulásának és általában véve a tejtermékekre vonatkozó kedvező piaci fejleményeknek köszönhetően 2010-ben nem került sor az intervenciós készletekbe történő felvásárlásokra. Az intervenciós készletek mára szinte kiürültek a vajat illetően és fokozatosan csökkennek a sovány tejpor tekintetében – a leginkább rászoruló személyek részére történő élelmiszerosztási programnak és a nyílt pályázatokkal történő értékesítéseknek köszönhetően. A tejtermékek árának megerősödése a déli féltekéről érkező készletek csökkenése miatt következett be, és a vártnál jobban alakult a tejtermékek világszintű kereslete. A jobb piaci feltételeknek köszönhetően a tejüzemek visszatértek a magas hozzáadott értékű tejtermékekhez.

A főbb tejtermékek átlagos uniós árainak alakulása 2008-tól mostanáig változó volt. Miközben az árak 2008 elején nagyon magas szintet értek el, 2009 első felében rendkívül alacsony szintre estek vissza, 2009 második felében és 2010 első három negyedében pedig folyamatosan erősödtek.

Az EU tejtermékek-kivitele csökkent 2008-ban, különösen a vaj és vajolaj tekintetében; az egyetlen jelentős kivétel a teljes tejpor volt. A tendencia a világpiaci és az uniós árak közötti növekvő űr egy részének fedezése céljából bevezetett export-visszatérítéseknek köszönhetően 2009-ben megállt. Az uniós kivitel is javult 2010 első hónapjaiban az export-visszatérítések nélkül a megnövekedett világszintű kereslet miatt.

1.2. A középtávú piaci fejlemények

A EU középtávú piaci kilátásainak szimulálása az Aglink-Cosimo-modellel készült. A világpiac és a szakpolitikai környezet az alábbiakon alapul: az OECD-FAO Mezőgazdasági kilátásai 2010–2019 , a legfrissebb elérhető makrogazdasági kilátások és az a tény, hogy feltételezhetően a KAP-ban és a kereskedelmi szakpolitikákban sem lesznek változások az állapotfelmérés határozatait követően. A piaci kilátások legfontosabb ösztönzői között szerepelnek a javított GDP-növekedés kilátásai, az euró USA dollárral szembeni fokozatos erősödéséről szóló feltételezés és az OECD-FAO világpiaci árak kilátásai[1] a tejtermékek vonatkozásában. Ha ezen előrejelzések, illetve feltételezések valamelyike nem valósul meg, az jelentősen befolyásolná az előrejelzéseket. Ezenkívül a nagyobb áringadozással kapcsolatos elvárások nem kerültek bele az Aglink-Cosimo modellbe.

E modell és a fent említett feltételezések alapján a tejtermelés az előrejelzések szerint 2011-től kezdődően visszatér a növekedés útjára, a jobb makrogazdasági előrejelzésekre épülő, viszonylag optimista keresleti kilátások által ösztönözve. Az EU-27 tejtermelése 2020-ban mintegy 3%-kal felülmúlja a 2009-es szintet. A tejszállítmányok is várhatóan valamivel magasabb ütemben fognak növekedni, a különbség abból adódik, hogy fokozatosan csökken a helyben történő fogyasztás az EU-12 tagállamában. A kvóták megszüntetésével összefüggésben az EU-27 tejtermelése előreláthatólag nagyon szerényen reagál a kvótarendszer felszámolására az uniós szállítmányokkal (lásd a 3. melléklet 2. ábráját).

A kilátások kedvezőnek tűnnek a magasabb hozzáadott értékű tejtermékek tekintetében, lévén, hogy egyre nagyobb a kereslet a sajt és a friss tejtermékek iránt. A friss tejtermékek előállítása (beleértve a fogyasztói tejet, a tejszínt, joghurtokat stb.) várhatóan mintegy 8%-os növekedést hoz majd (2009-től 2020-ig), a sajtkészítés mennyisége pedig körülbelül 10%-kal fog emelkedni. A sajtkivitel előrejelzései kedvezőnek mondhatók, mindazonáltal számíthatunk az euró fokozatos erősödésére, és az EU közben fenntartja a globális sajtkivitel állandó, 30% feletti részesedését.

A teljes tejporra tekintettel a termelés előreláthatólag csak kis mértékben fog visszaesni a 2009. évi szint alá, az EU kivitele az erős globális kereslet miatt középtávon szilárd marad. A globális kivitel uniós piaci részesedése 2020-ra fokozatosan csökken 21%-ra (a 2009. évi 24%-ról).

Az előrejelzések szerint a vaj tekintetében folyamatos piaci stabilitás várható, de feltételes a piaci stabilitás a szilárd hazai kereslet tekintetében. A 2015. évre (a kvóták eltörlésének évére) előre jelzett termelés-növekedés az EU kivitelében is növekedéshez vezetne.

A sovány tejpor kiviteli kilátásai kevésbé kedvezőek az euró feltételezett erősödése és az egyéb exportőrök erős kínálata miatt. A viszonylag kedvező kilátás és a sovány tejpor nyilvánvaló piaci stabilitása ellenére a közelebbi időtávra vonatkozó előrejelzések érzékenyek maradnak a globális kínálat-kereslet fejleményeivel és az EU azon piaci képességével szemben, hogy felszívja a piacra bocsátott intervenciós készleteket.

A vonatkozó ábrák a 3. mellékletben találhatóak.

2. A tejkvótarendszer zökkenőmentes és fokozatos megszüntetésének alakulása

2.1. A kvóta alatti tejtermelés

A Tanács 2008. április 1-jén úgy határozott, hogy 2%-kal emeli a tejkvótákat. Az állapotfelméréssel összefüggésben hozott, 2008 novemberi határozatok a tejkvóták 1%-os éves növekedését eredményezték öt egymást követő évben, 2009 április 1-jétől kezdődően, továbbá sor került a zsírkorrekciós tényező kiigazítására, ami a kvóták további tényleges 1%-os növekedéséhez vezetett. Háromszor 1%-os éves növekedés marad a kvótarendszer 2015. április 1-jei lejárati idejéig (kivéve Olaszországot, ahol úgy határoztak, hogy már 2009. április 1-jére előrehozzák az 5%-os növekedés finanszírozását).

A tejkvóták évről-évre fokozatosan veszítik el fontosságukat, mivel a tejtermelés egyre több tagállamban kvótahiánnyal küzd. A 2008/2009-es kontingensévben hat tagállamnak kellett többletilletéket fizetni, csupán három tagállam fogja ezt megfizetni a 2009/10-es kontingensévben. A tagállamok általi hivatalos értesítések szerint a 2009/10-es kontingensév a becslések szerint körülbelül 7%-os uniós kvóta alatti tejszállítással zárt (lásd a 4. mellékletben lévő ábrát).

2008-ban az uniós tejtermelés csak csekély mértékben nőtt annak ellenére, hogy a 2008–09-re 2%-os kvótanövekedést terveztek és a naptári év során a termelőknek viszonylag kedvező tejárakat fizettek. Az értékhozzáadással készült tejtermékek uniós és a globális keresletére negatív hatást fejtett ki a gazdasági recesszió, ami nyomást gyakorolt a tejtermékek árára és 2009-ben jelentős visszaesést okozott a tejtermelői árakban. Ezek az alacsony tejárak hozzájárultak ahhoz, hogy 2009-ben és 2010 elején az uniós tejtermelés kissé visszaesett. Ennek következtében a 2008–09-es kontingensévben az uniós szállítások rekordalacsony értékeket mutattak a kvóták viszonylatában. Ez az alacsony érték még tovább növekedett a 2009–10-es kontingensévben. Az EU tejtermelése 2010 folyamán felélénkült, de jelentősen a kvótaszint alatt maradt.

A kvótanövekedésre adott lassú válasz a gazdasági recesszióhoz köthető, ami a tejtermékek iránti alacsonyabb keresletet és magasabb termelési költségeket, valamint ebből következően alacsonyabb árrést eredményezett. A 2008/09-es kvótanövekedés hatásaiból szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a tej jóval magasabb átlagos termelői ára ellenére az EU egészében a tejtermelők válasza viszonylag szerény maradt. A 2010 júliusáig tartó időszak legfrissebb adatai azonban határozottabb termelői reakciót váltottak ki a megnövekedett tejárakra.

A tejkvóták egyre kisebb szerepet kapnak, az uniós tejellátás így jobban tud reagálni a piaci lehetőségekre, a termelők reakciója az árjelzésekre kevéssé torzult és az átszervezés révén elérhetőek a hatékonysági hozamok.

Azokban a tagállamokban, amelyekben a kvótát továbbra is túllépik, a kvótatúllépés valószínűleg abból adódik, hogy egyes termelők elegendő árréssel dolgoznak ahhoz, hogy vállalhassák annak kockázatát, hogy túllépik a szállítási keretet, továbbá teljesen kihasználják a kapacitásukat azt remélve, hogy mások nem teszik ezt teljes mértékben. Azok a termelők, akik fedezni kívánják beruházási költségeiket, szükségesnek tartják a termelés fokozását és az alacsonyabb ár elérését, amíg az árak fedezik a marginális termelési költségeket. Egyes tagállamokban, amelyek tejfeldolgozó ágazata exportorientált, mindez azzal is összefüggésben van, hogy termékválasztékuk lehetővé teszi számukra, hogy kiviteli piacokra termeljenek és értékesítési lehetőséget találjanak termékeiknek.

2.2. Csökkenő tejkvótaárak

A fokozatos kvótamegszüntetés legfontosabb jeleinek egyike a „kvótabérlés” fokozatos eltörlése. A kvótabérlés a kvóta alatti ár (a piaci árnál magasabb, amennyiben a kvóták kötöttek) és a termelés marginális költségei közötti különbségként definiálható. A kvótabérlés egyik jó mutatószáma a kvótaár. Az 5. mellékletben részletezettek szerint a tejkvótaár a kvótarendszer egyre rövidülő élettartamával együtt csökken, és már alacsony vagy a nullához közelít a tagállamok nagy többségében. A helyzet három szemszögből is megvizsgálható:

1) Azok a tagállamok, amelyek tejszállítmányai jóval a kvóta határértékei alatt vannak

Azokban a tagállamokban, amelyek tejszállítmányai jóval a kvóta határértékei alatt vannak, a kvótaár már nagyon alacsony vagy akár nullával egyenlő. Néhányukban nemzeti adminisztratív rendelkezéseket fogadtak el a csökkenő kvótaár évről évre történő meghatározásáról annak érdekében, hogy 2015-re elérjék a nullát.

Feltéve, ha a termelési szintek követik a közelmúlt tendenciáit, azok a tagállamok, amelyekben a kvótaár hivatalosan nem rögzített, de már nagyon alacsony vagy nullával egyenlő, a kvótaárak várhatóan nem sokat változnak a jelenlegi szintekhez képest. Azokban a tagállamokban, amelyekben van a kvótáknak piaca, ott a tejkvótáknak is megvan az áruk annak ellenére, hogy nem fizetnek többletilletéket. 2015-höz közeledvén valamennyi kvóta teljesen elveszítené az értékét, mivel piaci jelentőségük csökken és a lejárati időtartamuk is lerövidül.

2) Azok a tagállamok, amelyek tejszállítmányai megközelítik a kvóta felső határértékeit

Azokban a tagállamokban, amelyek tejszállítmányai megközelítik a kvóta felső határértékeit, a kvótaárra hatással van a többletilletékkel kapcsolatos előrejelzés vagy elvárás. Abban az esetben, ha nem használják ki a nemzeti tejkvótát, csökkennek a kvótaárak. Az előrejelzések szerint a jövőben a kvótafelvásárlások tovább fognak csökkeni a nulla felé, a többlettermelés és a tejárak miatti ingadozásokkal.

3) Azok a tagállamok, amelyek tejszállítmányai túllépik a kvótát

Azon tagállamok korlátozott számában, amelyek tejszállítmányai túllépik a kvótát, a kvótaárak viszonylag magasak maradtak és a közelmúltban növekedésnek indultak. Ezekben a tagállamokban a termelők kellőképp versenyképesek vagy teljesen ki kell használniuk a kapacitásukat ahhoz, hogy folytathassák a termelést és végül kifizessék a többletilletéket. Ezekben a tagállamokban nem feltétlenül biztosítható a fokozatos kvótamegszüntetés.

2.3. A várt fejlődés és az érzékenységelemzés

A kvótarendszer eltörlését követő tejtermelés alakulása különböző tényezőktől függ: a KAP formája 2013 után (piaci intézkedések, közvetlen kifizetések, vidékfejlesztés), termelési költségek, környezetvédelmi kötelezettségek, a munkahelyteremtés és a termelés alternatívái, a nemzeti és nemzetközi tejpiacok alakulása, beleértve a tejárakat is.

A DG AGRI által használt ökonometriai modell szerint közép- és hosszú távú kilátások érdekében a tejtermelésben bekövetkezett növekedés várhatóan szerény marad az elkövetkező években, még a kvótarendszer eltörlését követően is (lásd a fenti 1.2 pontot). Egyes nemzeti tanulmányok a tejtermelés esetleges nagy növekedését várják, a legtöbbjük azonban nem ad átfogó képet a teljes EU-27-ről. A szerkezeti feleslegek elkerülhetők lennének az ármechanizmusnak köszönhetően. Az állapotfelmérés kapcsán végzett különféle tanulmányok[2] szerint különböző okokból várhatóan csak korlátozott számú tagállamban fogják teljes mértékben kihasználni az egyre növekvő tejkvótákat, miközben a legtöbb tagállam várhatóan kevesebbet fog előállítani a tejárak várt általános csökkenése miatt.

2.4. A tagállamok a fokozatos kvótamegszüntetés útján

A tejtermelés, illetve a tejkvóták alakulása és a kvótaárakban mutatkozó csökkenő tendencia is azt mutatja, hogy folyamatban van a kvóták fokozatos megszüntetése. A tagállamok nagy többségében a kvóták már nem relevánsak a termelés korlátozása tekintetében, és a kvótaár már elérte vagy hamarosan eléri a nullát.

Az állapotfelmérés részeként és a kvótaeltörlés keretében a tejágazat az ún. „új kihívások” közé került a KAP második pillére alá, ahol a modulációs alapokat azért növelték, hogy ezeket az új kihívásokat megcélozzák. A tejtermelők számára ez további támogatás nyújtását jelenti ahhoz, hogy fel tudjanak készülni a kvóták felszámolására.

3. Záró megjegyzések

A tejágazat túl van a 2007-től 2009-ig tartó magas áringadozások időszakán. Azóta javult a piaci helyzet és a kilátások is jóval pozitívabbak.

Összességében a tejágazat fokozatosan halad a nagyobb piaci orientáció irányában. A folyamatra hatást gyakorolt a 2008-as és 2009-es gazdasági válság. A piaci orientáltságú ágazatban általános jelenségként tapasztalható ingadozás még kifejezettebb lett, ezért kárt is okoz a külső tényezők konvergenciája miatt, amelyek között szerepel a háztartások fogyasztásában bekövetkezett visszaesés a gazdasági válság miatti vásárlóerő hiányában.

Jelenleg a tagállamok nagy többségében fokozatosan törlik el a kvótákat. A tejkvótaárak nagyon alacsony értéket képviselnek, egyes tagállamokban már nullán vannak és a legtöbb egyéb tagállamban csökkennek, hogy 2015-re elérjék a nullát. A tejkvóták a legtöbb tagállamban, különösen az új tagállamokban már nem működnek a termelés határértékeként, és a piaci irányultság már számos tagállamban vezető elv.

Arra a következtetésre jutottunk, hogy ilyen körülmények között nincs indoka annak, hogy az állapotfelmérés határozatait újra megvizsgáljuk a kvóták fokozatos növekedése és a kvótarendszer 2015. április 1-jei megszűnése tekintetében.

A Bizottság a kvótarendszer 2015-ös megszüntetésének folyamatában való további segítségnyújtás érdekében szeretné, ha fontolóra vennék a fokozatos kvótamegszüntetés folyamatát előmozdító további lépést: a tudatosság növelése és a gazdasági szereplők felelősségének nyomatékosítása érdekében a tejtermékek láncában, hogy jobban figyelembe vegyék a piaci jeleket és a kínálatot a kereslethez igazítsák, fokozzák az átláthatóságot, ahogyan azt a tejágazatot vizsgáló magas szintű csoport is hangsúlyozta. A már működő információs rendszereken túlmenően a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság szakértői számára megbeszéléseket szerveznének a tejágazattal foglalkozó tanácsadói csoporttal együtt annak érdekében, hogy kövessék a piaci fejleményeket a piaci helyzet és a kilátások értékelésére.

Súlyos egyenlőtlenség esetén a piac stabilizációjának további eszközeként és kivételes intézkedésként, amennyiben a közös piacszervezés keretében rendelkezésre álló egyéb intézkedések elégtelennek bizonyultak, a Bizottság mérlegelheti a közös piacszervezésről szóló rendelet 186. cikke szerinti rendszert (piaci zavarokra vonatkozó záradék), amely lehetővé tenné a tejtermelők számára, hogy önkéntes alapon – kompenzáció fejében – csökkentsék szállításaikat. A tejválság idején szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy elegendő lehet a teljes tejtermelés 1 vagy 2%-ának a piacról való kivitele az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére és a stabilitás visszaállítására, a fenti 1.1. pontban említettek szerint[3].

A következő jelentés benyújtására 2010 végén fog sor kerülni.

Mellékletek: I. A tejárak alakulása

II. Termelői tejárak a különböző tagállamokban

III. Középtávú kilátások a tejágazatban

IV. Tejtermelés, illetve kvóta

V. Az EU tejkvótaárainak alakulása

I. MELLÉKLET: 1. A tejárak alakulása

[pic]

II. Melléklet: Termelői tejárak a különböző tagállamokban

2010. augusztus / 2009. augusztus

[pic]

III. MELLÉKLET: Középtávú kilátások a tejágazatban

1. ábra: A tejszállítás és az állatállomány nagysága

[pic]

2. ábra: A várható tejszállítás alakulása, illetve a kvóta

[pic]

3. ábra: A sajtpiaci egyensúly

[pic]

4. ábra: A vajpiaci egyensúly

[pic]

5. ábra: A soványtejpor-piac egyensúlya

[pic]

6. ábra: A világpiaci árak előirányzatai

[pic]

IV. MELLÉKLET: Tejtermelés, illetve kvóta

[pic]

[pic][pic]

V. MELLÉKLET: Az EU tejkvótaárainak alakulása

[pic]

[1] Az OECD-FAO mezőgazdasági kilátásai 2010–2019 között című kiadványban a világpiaci árak az Oceania ármegjelölésein alapulnak.

[2] A tejkvótarendszer felszámolásának hatásai az EU-ban és azok gazdasági elemzése (http://ec.europa.eu/agriculture/analysis/external/milk/index_en.htm)

A tejkvótarendszer eltörlésének gazdasági hatása – A tejtermelés regionális elemzése az EU-ban (http://ec.europa.eu/agriculture/analysis/external/milkquota/index_en.htm)

[3] Egy ilyen rendszer értékelését, beleértve annak pénzügyi hatását is, egy lehetséges javaslat előterjesztésének időpontjában fogják elvégezni.