[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.12.6.

COM(2010) 714 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a méhek egészségi állapotáról

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a méhek egészségi állapotáról

I. Bevezetés

Az EU háziméh populációja ( Apis mellifera ) fontos szerepet játszik mind a beporzásban, mind a méz és egyéb méhészeti termékek előállításában. Ez az oka annak, hogy az EU bizonyos összehangolt szabályokat állapított meg a méhek egészségének védelme és megőrzése érdekében, míg a tagállamok a méhészet és a hozzá kapcsolódó tevékenységek egyéb vonatkozásait szabályozhatják. A méhészek és szervezeteik maguk is aktívan tevékenykednek olyan egyéb, még nem szabályozott területeken, mint a helyes méhészeti gyakorlat és az arra vonatkozó iránymutatások. Ez a komplex rendszer évtizedek óta sikeresen működik, ennek ellenére a közelmúltban számos EU-n belüli és -kívüli ország a méhpusztulás mértékének növekedéséről számolt be.

Fontos a méhek egészségének proaktív, a méhtartás sajátosságainak, a különböző érintett szereplőknek, valamint az arányosság és a szubszidiaritás elveinek figyelembe vételével történő védelme.

Az Európai Unió állat-egészségügyi stratégiája (2007-2013), melynek alapelve: „Jobb megelőzni, mint gyógyítani”[1], 2007-ben került elfogadásra. A stratégiát 2008-ban egy, az alábbi négy pillér köré épülő egyedi intézkedésekből álló cselekvési terv[2] követte:

( az európai uniós beavatkozás prioritásainak meghatározása;

( egy modern uniós állat-egészségügyi keretrendszer;

( a megelőzés és a válsághelyzetekre való felkészültség javítása; valamint

( tudomány, innováció és kutatás.

A stratégia két alapelvető elvet tart szem előtt: a szereplők közötti partnerséget és kommunikációt. A termelők méhbetegségekkel kapcsolatos nagyobb felelősségvállalásának és az azokkal szembeni nagyobb tudatosságának elősegítése érdekében a nem jogalkotási kezdeményezések különféle lehetőségeinek vizsgálata szintén folyamatban van.

A stratégia szellemében azon méhtartó szervezetek, amelyek aggodalmukat fejezték ki az Unión belüli méhek egészségével kapcsolatban nemrégiben azért emeltek szót, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt erre a kérdésre. 2008 novemberében az Európai Parlament is elfogadott egy állásfoglalást a méhészeti ágazat helyzetéről[3]. Ebben konkrét intézkedések meghozatalára és azok koordinálásának biztosítására szólította fel a Bizottságot.

A Bizottság a méhészeti ágazat aggodalmaira válaszul egy sor kezdeményezést már elindított, és továbbiakat is tervez.

E közlemény célja a méhek egészségével kapcsolatos kulcsfontosságú kérdések és azon fő intézkedések tisztázása , amelyeket a Bizottság e kérdések kezelése érdekében tervez.

A közleménynek az Európai Parlament, a Tanács, a tagállamok hatóságai és az érdekelt felek közötti további tárgyalások alapjául kell szolgálnia, ezáltal hozzájárulva a lehetséges további uniós szintű fellépések meghatározásához is .

II. Az EU méhészeti ágazata

A méhészet széles körben elterjedt tevékenység az Unión belül, mind az azt szakmai szinten (több, mint 150 kaptárról gondoskodó méhtartók), mind a kedvtelésből űzők körében. Az Európai Unió körülbelül 700 000 méhészének 97%-a nem fő szakmájaként gyakorolja a méhészeti tevékenységet, ők az EU-ban lévő méhkaptárok 67%-áról gondoskodnak. Az évente termelt méz mennyiségét közel 200 000 tonnára becsülik. A méhészet a viasz, méhpempő, méhszurok (propolis) és más termékek előállításával is szoros kapcsolatban áll.

A méhek más rovarokhoz és szervezetekhez hasonlóan szintén fontos beporzók.

Az ágazatot érintő további nem elhanyagolható tényezők közé tartoznak a méhtartás különböző fajtái (szakmai vagy hobbi, mozgatható kaptárak tartása, vándorméhészet); a jelentős különbség a méhek egészsége és a technológia között az olyan állatokkal történő összehasonlításkor, mint például a lábasjószág, a szárnyasok stb; a különböző régiók (éghajlat, hagyományos/helyi termelés); valamint a betegségek eloszlása. A méhészeti ágazat fent is körvonalazott sajátos jellege sokrétű igényeket, megközelítéseket, nézőpontokat és gyakorlatokat eredményez.

III. Mi befolyásolja a méhek egészségét?

Az elmúlt évtizedben világszerte számos egészségi probléma jelentkezett a különböző országok méhészeti ágazataiban.

Világszerte komoly aggodalmat okozott, hogy különösen az elmúlt néhány évben az EU-n belül és kívül is számos jelentés a méhpusztulás mértékének jelentős növekedéséről számolt be. Ennek pontos okát, illetve mértékét azonban tudományos vizsgálatokkal máig sem tudták meghatározni.

A méhek egészsége azonban összefügg több különböző jellegű (bakteriális, virális, parazitikus stb.) tényezővel; a megfelelő gyógymódok hozzáférhetőségével; invazív fajok jelenlétével; és a környezeti változásokkal is. Egy másik tényező, amire figyelmet kell fordítani, a mezőgazdaságban a növényvédőszerek használata, legalább annak tisztázása érdekében, hogy ezeknek van-e, és ha igen, milyen mértékű a szerepük a méhek egészségi állapotának befolyásolásában.

Bár még nincs bizonyíték a genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) és a méhek egészsége közötti összefüggésre, a Bizottság továbbra is nyomon követi majd az e területen történő előrelépéseket.

IV. Az EU állat-egészségügyi keretrendszerének méhekre vonatkozó részei

(1) A méhek védelmére irányuló meglévő állat-egészségügyi előírások az EU-ban

A hatályos jogszabályok[4] az állat-egészségügyi bizonyítványról és a méhek tagállamok közötti szállításával kapcsolatos követelményekről rendelkeznek. E követelmények számos olyan méhbetegséget hivatottak megelőzni és kontrollálni, amelyek a méhek szállításával terjednek. Ilyen betegségek név szerint az amerikai (nyúlós) és az európai (jóindulatú) költésrothadás, a kis méhkas bogár és a Tropilaelaps atka. Mivel kis méhkas bogár ( Aethina tumida ) és a Tropilaelaps atka egzotikus betegségek az EU-ban, bejelentésük kötelező annak érdekében, hogy a tagállamok azonnali intézkedéseket hozhassanak egy járvány esetleges kitörése esetén.

A fenti követelmények azonban nem terjednek ki egy, az EU-ban jelenlévő és elterjedt fontos méhparazitára ( Varroa ), mivel a méhek szállításának szigorítása nem csökkentené ezen kórokozó elterjedésének mértékét, ugyanakkor jelentős terhet róna a méhészekre. Az Európai Unió más járványos betegségek esetén is hasonló módon jár el. A tagállamok anyagi támogatást kapnak többek között a Varroa elleni küzdelemre is (lásd: X fejezet).

(2) A méhek egészségének egzotikus betegségek elleni védelme

Állat-egészségügyi követelmények vonatkoznak az élő méhek és poszméhek harmadik országokból az Európai Unióba történő behozatalára az egzotikus méhbetegségek Unióba történő behurcolásának elkerülése érdekében. Ezeket a követelményeket 2000 óta alkalmazzák[5].

A kis méhkas bogár és a jelentős veszteségeket okoztak azon országok méhészeti ágazatainak, amelyekben az import általi behurcolás következtében elterjedtek, ezért az EU-ba történő behozatalra vonatkozó szabályok előírják, hogy harmadik országokból kizárólag biológiailag biztonságos helyekről származó méhkirálynők és poszméhkolóniák importálhatók az Unióba. Ezeket a követelményeket az új betegségek EU-ba történő behurcolása kockázatának csökkentése érdekében vezették be.

Az állat-egészségügyi követelmények betartását az EU területére történő belépéskor az állat-egészségügyi határállomásokon hatósági állatorvosok vizsgálják meg okmányellenőrzéssel, igazoltatással és fizikai ellenőrzéssel. Ezek az intézkedések garantálják az Unióba történő méhbehozatal biztonságát, miközben genetikai forrásokat biztosítanak a méhészeknek és tiszteletben tartják a beporzók szükségleteit, kiváltképpen az üvegházakban.

(3) Az állat-egészségügyi stratégia és a méhek egészsége

Az Európai Unió állat-egészségügyi stratégiája egy egységes és világos szabályozási keretbe hivatott foglalni az állatok egészségével kapcsolatos ügyeket. A Bizottság jelenleg az „állat-egészségügyi törvény” egy javaslatát készíti elő, amely idővel átveszi a most hatályban lévő, közel 60 irányelvből és rendeletből álló, az élő állatok és a belőlük készült termékek kereskedelmének és importjának állat-egészségügyi feltételeiről, a járványvédelmi intézkedésekről, az azonosítási szabályokról stb. szóló alapvető állatorvosi jogszabályokat. A végső javaslat elfogadására várhatóan 2012 elején kerül majd sor. Az új törvény célja a jelenlegi jogszabályok egyszerűsítése, és egy, a betegségek elleni védekezésben a megelőzésre nagyobb hangsúlyt helyező olyan megközelítés bevezetése, amely az új stratégiával összhangban van.

Az új állat-egészségügyi törvény előkészítésekor, különösen a konzultációs szakaszban, az állatorvosok és méhészek a méhek egészségét ismételten azon területek között említették, amelyek az EU állat-egészségügyi jogszabályainak további harmonizációjából profitálhatnak.

A Bizottság értékelése az ágazatra gyakorolt lehetséges hatásokról még folyamatban van, azonban már most világosan látszik, hogy egy általános állat-egészségügyi törvény biztosíthatná a jogi keretet olyan alapvető elemeknek, mint az általános fogalommeghatározások, a járványvédelmi intézkedések és a szállítás alapelvei, míg más elemeket felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal és végrehajtási aktusokkal is szabályozhatnak. Az iránymutatást tartalmazó dokumentumok gyakoribb használata EU-s és/vagy nemzeti szinten, vagy az érintett ágazat szintjén szintén megfontolandó az olyan ügyek esetében, amelyekben az uniós szintű szabályozás nem lenne megfelelő.

(4) A megfelelő tudományos és műszaki ismeretek iránti igény

A méhészeti ágazat problémái és a méhpopuláció méretének világméretű csökkenése összetett és szerteágazó problémák, és többféle aggodalomra adnak okot, mint például a méhbetegségek kezelésére alkalmas megfelelő gyógyszerek hiánya.

A 2009-es, „A méhek pusztulása és felügyelete Európában” elnevezésű EFSA projekt[6] azt állítja, hogy számos tényező szerepet játszik a méhpopuláció méretének csökkenésében, mint például a méhek betegségei és kártevői, a peszticid-mérgezések, a genetikailag módosított növények hatásai, valamint a táplálékellátás és az éghajlati viszonyok változásaiból eredő stressz. |

Eddig még nem találtak közvetlen okozati összefüggést a méhelhullás növekedése és a speciális anyagok és szerek használata között, még mindig tisztázatlan hogy mit lehetne tenni a méhek pusztulásának megfékezése érdekében.

Adatok és nyomonkövetési intézkedések eredményeinek hiányában azonban szinte lehetetlen átlátni a valós helyzetet. Ennek következtében a méhek egészségét érintő megfelelő intézkedéseket sem lehet hozni. Ennek ellenére nyilvánvaló az is, hogy a méhek egészségének megóvásában jelentős szerepe van a felügyeletnek is.

Az EFSA-projekt fő következtetései azt jelzik, hogy az EU tagállamaiban a felügyeleti rendszerek általánosságban véve elég gyengék. Országos szinten a reprezentatív adatokból, míg európai uniós szinten a kolóniaveszteségekre vonatkozó összehasonlító adatokból van hiány. Az összegyűjtött adatok tekintetében szintén jellemző az uniós szintű szabványosítás és a harmonizáció általános hiánya. Ezidáig nem jött létre hatékony, összehangolt ellenőrzési rendszer a méhek elhullásának becslésére vagy a lehető legjobb megóvásukra.

A Bizottság 2011 végéig tervezi kísérleti felügyeleti programjának elindítását. |

(5) Európai uniós referencialaboratórium (EURL) a méhek egészségéért

Az európai uniós referencialaboratóriumok (EURL-k) az állat-egészségügyi kockázatkezelés alapvető eszközei Szerepük elismert a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó uniós jogszabályok[7] és bizonyos állatbetegségek ellenőrzése érdekében hozott uniós intézkedésekről szóló vertikális irányelvek révén.

A tudományosan megalapozott és egységes vizsgálatok alapvető elemei a betegségek megbízható diagnózisának és a szükséges védekezési és felszámolási intézkedések alkalmazásának. Az európai uniós referencialaboratóriumok fontos szerepet játszanak az állat-egészségügy területének nyújtott tudományos és műszaki támogatásban, a Bizottság tevékenységeinek támogatásában és a tagállamokban az állatbetegségek felügyeletében, ellenőrzésében és felszámolásában (mint például a vírusok tipizálása, a betegségek figyelemmel kísérése, és speciális tesztek kifejlesztése). Az európai uniós referencialaboratóriumok nemzetközi szinten fontos szerepet játszanak például a szabványosítás és az analitikai módszerek területén is.

Az Európai Unió Állat-egészségügyi politikájának értékelése[8] rámutatott, hogy az állat-egészségügyi laboratóriumi hálózatok pozitívan járultak hozzá a politikában szereplő, emberi és állati egészség megőrzésére irányuló célkitűzések eléréséhez. Az EU állat-egészségügyi stratégiája hangsúlyozza az uniós diagnosztikai kapacitás fenntartásának és további fejlesztésének (például laboratóriumok hálózatának finanszírozása) fontosságát.

A stratégia részeként az európai uniós referencialaboratóriumok állat-egészségügy és élő állatok területén végzett egyedi külső értékelését nemrégiben véglegesítették[9]. Az ezen értékelésben megemlített javaslatok egyike egy új, a méhek egészségével foglalkozó európai uniós referencialaboratórium felállítása volt[10].

Ezért a Bizottság ki fog jelölni egy, a méhek egészségét vizsgáló európai uniós referencialaboratóriumot, mely 2011 áprilisában kezdi meg működését. |

Az európai uniós referencialaboratórium feladata az lesz, hogy a fent említett EFSA-jelentésben meghatározott tudományos kérdésekkel foglalkozzon, beleértve a hatékony felügyeleti programok megvalósítása alapvető feltételeinek megteremtését is. Az új uniós referencialaboratórium első feladata az lesz, hogy műszaki támogatást nyújtson a fent említett kísérleti felügyeleti program számára. A laboratórium pénzügyi támogatásban részesül a jelenleg rendelkezésre álló forrásokból.

(6) További ismeretek a méhek egészségéről – A „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” című program hozzájárulása

A „Jobb képzés a biztonságosabb élelmiszerekért” kezdeményezés[11] keretében fokozták a méhek egészségére való összpontosítást. |

2010-ben és 2011-ben minden uniós tagállamból és 7 további Európai Unión kívüli országból összesen 160 résztvevő részesült már, vagy fog a jövőben oktatásban részesülni a méhek egészségének és a méhtartásnak minden vonatkozásáról. A négy tervezett képzés az uniós egészségügyi követelményeket is ismerteti az EU-n belüli kereskedelemre és a harmadik országokból származó importokra vonatkozóan.

A két már megtartott kurzus 79 kormánytisztviselőnek adott át korszerű tudást a méhek egészségi problémáinak jobb megértése céljából. Ezek a tisztviselők a várakozások szerint országaikban előmozditják az illetékes hatóságokon belül és az érintett csoportokban az ismeretek terjesztését, és azok együttműködését nemzeti, regionális és helyi szinteken.

V. A méhek kezelésére szolgáló állatgyógyászati készítmények hozzáférhetősége

A méhészeti egyesületek szerint nem áll rendelkezésre elegendő engedélyezett gyógyászati termék a méhek betegségeinek kezelésére. Ez egy általános probléma, amely azon helyeken fordul elő, ahol az állatgyógyászati termékek piaca kicsi, és a befektetés várt megtérülése a cégek számára alacsony. Az ezekre a piacokra gyakran használt kifejezések a következők: „kisebb mértékű felhasználás/kevésbé jelentős faj”. Sok intézkedésre került már sor, különösen az Európai Gyógyszerügynökség által[12][13].

Az új állatgyógyászati termékek kis- és középvállalkozások általi fejlesztését és innovációját megcélzó különös rendelkezések közigazgatási és eljárási segítségnyújtást, vagy adott esetben díjcsökkentéseket, díjmentességeket vagy a díj fizetésének halasztását foglalják magukban[14].

Az állatgyógyászati termékek (beleértve a méhek kezelésére szolgáló termékeket is) hozzáférhetőségének problémája szintén felmerül az ilyen termékekre (kisebb mértékű felhasználás/kevésbé jelentős faj) vonatkozó jogi keretrendszer felülvizsgálatának összefüggésében. |

Az érdekelt feleknek a nyilvános konzultáció során lehetőségük nyílt arra is, hogy kifejezzék véleményüket a jelenlegi jogi keretrendszer erősségeiről és gyengéiről, és hogy javaslatokat tegyenek annak fejlesztésére. A beérkezett válaszokat a Bizottság e jogi keretrendszer felülvizsgálatról szóló hatásvizsgálat megtervezéséhez és adott esetben annak megváltoztatására irányuló javaslattervezetek elkészítéséhez fogja használni. A jogszabály-javaslat elfogadását 2012-re tervezik.

VI. Élelmiszer-biztonsági vonatkozások (szermaradékok a mézben)

A vonatkozó jogszabály[15] szerint a tagállamoknak biztosítaniuk kell azt, hogy amennyiben valamely bántalomra nincs engedélyezett állatgyógyászati készítmény a tagállamban, kivételes esetben megengedjék egy állatorvos számára, hogy szigorú feltételek mellett bizonyos gyógyszereket az előírásoktól eltérően használhasson. Ezt az eljárást „kaszkádnak” nevezik.

A kaszkád rendszer alá tartozó anyagokra nem írnak elő egyértelmű legmagasabb engedélyezett szermaradék-határértékeket (MRL) a jogszabályok, ami jogi bizonytalanságot okoz mind a termelők (méhészek és állatorvosok), mind a fogyasztók (az élelmiszer-biztonságért és végső soron a fogyasztókért felelős illetékes hatóságok) körében. Ez a méhészet belső piacának lehetséges zavaraihoz vezethet.

A Bizottság a kaszkád rendszerben használt anyagok legmagasabb engedélyezett szermaradék-határértékeire (MRL) vonatkozó szabályokat, valamint intézkedési referenciapontokat fog elfogadni. Ezek a szabályok megkönnyítik a forgalomba hozott termékek egész Unión belüli összehangolt ellenőrzését, és ily módon javítják az EU jogi keretrendszerének világosságát és biztonságát. |

Az EU-ban teljes mértékben összehangolt a követelményrendszer az importált élő állatok és állati eredetű termékek, beleértve a mézet és egyéb méhészeti termékeket is, állat-egészségügyi ellenőrzéséről. Ezeket az ellenőrzéseket a tagállamok illetékes hatóságai végzik az uniós állat-egészségügyi határállomásokon, és céljuk annak biztosítása, hogy az Unión kívüli országokból behozott termékek megfeleljenek az importált termékekre vonatkozó uniós egészségügyi feltételeknek, és az uniós termékekre vonatkozókkal egyenértékű garanciát biztosítsanak .

VII. Peszticidek

2009-ben fogadták el az Európai Parlament és a Tanács új rendeletét[16] a növényvédő szerek forgalomba hozataláról. Ez az új rendelet felváltja a 91/414/EGK tanácsi irányelvet. Fenntartja azt a rendelkezést, amely értelmében a peszticideket csak uniós szinten lehet jóváhagyni, ha használatuknak nincsen elfogadhatatlan hatása a méhek egészségére, vagy használatuk a méhek elhanyagolható mértékű expozíciójához vezet.[17].

A peszticidek méhekre gyakorolt hatásait a jóváhagyást megelőzően értékelik, és amennyiben szükséges, megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket hoznak. Ha a peszticidek használata következtében jelentkező káros hatások a Bizottság tudomására jutnak, további kockázatcsökkentő intézkedéseket hozhat. Ez történt néhány rovarölő szer esetében, amikor véletlenszerű expozíció lépett fel a kezelt magok vetése során[18]. |

Továbbá, a Bizottság jelenleg felülvizsgálja a peszticid dokumentációk benyújtására vonatkozóan előírt adatszolgáltatási követelményeket, szintén a mézelő méhek védelmének növelése érdekében. Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt véleményük kifejezésére a jelenlegi jogi keretrendszer erősségeiről, gyengéiről és fejlesztési lehetőségeiről.

VIII. Géntechnológiával módosított szervezetek (GMO)

A géntechnológiával módosított szervezeteket (GMO-k) illetően megállapítható, hogy bár világszerte jelentettek megnövekedett méhelhullást, a jelentések nem mutattak különbséget azon területek között, amelyeken a GMO-k termesztése igen elterjedt (mint például Amerika), azon területekkel összehasonlítva, amelyeken a GMO-k kevésbé elterjedtek (mint például Európa), még azon EU tagállamokban sem, amelyekben a GMO-k termesztését betiltották. Ez a helyzet nem támasztja alá azt a feltételezést, miszerint a megnövekedett méhelhullás összefügg a GMO-k termesztésének elterjedésével.

Az uniós szabályozás ebben a tekintetben nagyon körültekintő. Egy géntechnológiailag módosított növénynek vagy GMO-nak a környezetbe történő kijuttatása és/vagy termesztésének megkezdése előtt a 2001/18/EK irányelvnek[19] vagy az 1829/2003/EK rendeletnek[20] megfelelően engedélyeztetni kell azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) mélyreható tudományos kockázatértékelése után, amely tartalmazza többek között a GMO-k méhekre gyakorolt lehetséges káros hatásait is.

IX. A méhek védelme a biológiai sokféleség csökkenésének kezelése révén

A méhek egészségét a biológiai sokféleség csökkenése is befolyásolja. A biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfőbb oka egyrészről a földhasználat megváltozása és a földhasználat intenzívebbé válásának szakszerűtlen irányítása, másrészről a földterületek termelésből való kivonása, továbbá a hagyományos gazdálkodásai és erdőgazdálkodási gyakorlatok – amelyek gyakran járultak hozzá fajokban gazdag élőhelyek kialakulásához – elvesztése. Az élőhelyek elvesztése és fragmentálódása, a szennyezés és a patogének tartoznak többek között az e tendenciát előidéző lehetséges tényezők közé. Az egyéb okok közé tartozhat az éghajlatváltozásnak a beporzás időzítésére gyakorolt zavaró hatása; az invazív rovarfajok terjedése, amelyek kiszorítják a beporzást végző őshonos fajokat; valamint az invazív növények, amelyek az őshonos beporzó fajokat eltérítik az őshonos növényektől.

A Bizottság ösztönzi a beporzó fajok sokféleségének a mezőgazdaságban való megőrzésére, visszaállítására és fenntartható felhasználására vonatkozó kutatást.

Egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy azok a méhek, amelyek különböző növényekből származó pollenek keverékéhez férnek hozzá, egészségesebbek, mint azok, amelyek csak egyféle típusú pollennel táplálkoznak. Egy közelmúltban végzett tanulmány[21] eredményei szerint a méhek egészsége szempontjából alapvető fontosságú, hogy olyan környezetben éljenek, amely megfelelő biológiai sokféleséggel rendelkezik a beporzás ökoszisztéma-szolgáltatásának fenntartásához.

Az európai mezőgazdaság összefüggésében a vidékfejlesztési programok a mezőgazdasági és környezetvédelmi intézkedések széles skáláját kínálják a biológiai sokféleség elősegítése érdekében. Ezek közé olyan intézkedések is tartoznak, amelyek fontosak a méhészek számára, mint például növények felhasználása a méhek vonzására. Az ilyen intézkedések bizonyítottan jelentős környezeti előnyökkel járnak, különösen azáltal, hogy a biológiai sokféleséget a mezőgazdaságon keresztül támogatják, és a méheknek is hasznosak, mivel mérséklik az elégtelen mértékű beporzás kockázatát.

A Bizottság emellett közleményt készít az EU 2020 biológiai sokféleségre vonatkozó céljainak eléréséhez alkalmazott, a biológiai sokféleségre vonatkozó uniós stratégiáról, amely áttekinti a biodiverzitás csökkenésének megelőzésére vagy mérséklésére irányuló módszereket, megvizsgálva az okokat. E stratégia végrehajtása várhatóan kedvező hatást gyakorol majd a méhek egészségére. |

X. A közös agrárpolitika és a méhek egészsége

A fentiekben ismertetett mezőgazdasági és környezeti intézkedések mellett a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről[22] szóló 1234/2007/EK tanácsi rendelet („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) is számos intézkedést tartalmaz a méhészeti ágazat támogatása érdekében. Ezek az intézkedések szerepelhetnek a tagállamok által készített méhészeti programokban, és amennyiben támogathatónak ítélik őket, az érintett kiadások egy részét az EU finanszírozhatja. A programok lefolytatásának idõkerete három év.

Habár az intézkedések fő célja a méz termelése és forgalomba hozatala hatékonyságának javítása, a kiadások egy részét a varroatózis megelőzésére és a kaptárok állománypótlására fordítják.

A Bizottság jelentést nyújtott be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a méhészeti termékek termelése és forgalmazása feltételeinek javítását célzó intézkedések alkalmazásáról a 2008–2010 közötti időszak keretében[23]. A jelentés következtetése szerint a nemzeti programok létrehozására irányuló mechanizmus rendkívül hasznos volt a méhészeti ágazatnak mind a tagállamok, mind pedig maguk a méhészek szempontjából. |

A Bizottság 2010 szeptemberében jóváhagyta a méhészeti termékek termelésének és forgalomba hozatalának javítására irányuló nemzeti programokat, amelyeket a 27 tagállam a 2011–2013 közötti időszakra vonatkozóan nyújtott be. A programok finanszírozására szánt uniós hozzájárulás az előző időszakhoz képest (2008–2010) csaknem 25 %-kal, évi 26 millió EUR-ról 32 millió EUR-ra növekedett.

XI. A méhek egészségével kapcsolatos kutatások

Az EU a hetedik keretprogramon keresztül támogatja a méhek egészségére vonatkozó kutatási programokat.

Összességében a háziméhre és más beporzó fajokra vonatkozó kutatásokra jelenleg fordított uniós költségvetés mintegy 10 millió EUR-t tesz ki. A jelenlegi projektek[24] a vad és házi beporzók – köztük a háziméh kolóniái – számának Európában tapasztalt csökkenésével és az ezt kiváltó lehetséges okokkal foglalkoznak, valamint megfelelő diagnosztikai eszközök kialakítására irányulnak. |

Emellett a Bizottság támogatja a COLOSS[25] COST fellépést, amely kutatókból és más érdekelt felekből álló európai hálózatot épített ki, hogy figyelemmel kísérjék a méhkolóniák pusztulásának alakulását, és csatlakozzanak a nemzeti kutatóprogramok résztvevőihez annak érdekében, hogy megértsék a méhkolóniák pusztulásáért felelős tényezőket, és fellépjenek ezek ellen.

XII. Kommunikáció a méhek egészségével kapcsolatos kérdések terén

A Bizottság egyik fő célkitűzése, hogy javítsa a kommunikációt az uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szintű érdekelt felek, illetve a politikai szakterületek között. Ez többféle módon is megvalósítható, de várható, hogy a nemrég létrehozott bizottsági weboldal[26] szolgál majd az egyik európai fókuszpontul az érdekelt felek számára. Az oldal ágazati információt kínál a méhek egészségével kapcsolatos számos tevékenység és jogszabály tekintetében. Emellett az oldalon található linkek további információforrásként más állat-egészségügyi, kutatási, peszticidekkel foglalkozó stb. weboldalra is rámutatnak. A Bizottság további megbeszéléseket tervez az érdekelt felekkel arról, hogyan javíthatók a kommunikációs tevékenységek.

XIII. Globális kapcsolat a nemzetközi tevékenységekkel

Az állategészségügy terén az elismert nemzetközi szabványokat meghatározó Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) nemrég nyilatkozatot[27] adott ki a méhek egészségéről, és azt javasolta a nemzetközi közösségnek, hogy „fokozza a méhek elhullásának okaira irányuló kutatás intenzitását, és szorítsa vissza eredményesebben a számos most jelentkező vagy már ismert betegséget, illetve lépjen fel hatékonyabban velük szemben”. A méhek egészségi állapota a szervezet 2011–2015-re szóló ötödik stratégiai tervében is szerepel. Emellett információs kártyákat is kidolgoztak a méheket érintő betegségekről[28].

A Bizottság szorosan együttműködik az OIE-vel annak érdekében, hogy kicseréljék a méhek egészségével kapcsolatos tudományos információkat egymással, szinergiákat alakítsanak ki, és a jövőbeli fellépések során elkerüljék az átfedéseket. |

XIV. Következtetések

A Bizottság már most számos intézkedést hozott több szakpolitikai területen is annak érdekében, hogy egyrészt jobban megértse a méhek egészségi állapotát befolyásoló tényezőket, másrészt pedig hatékonyabban tudja kezelni a már azonosított problémákat. A most zajló fellépéseket folytatni kell, szükség esetén pedig meg is kell erősíteni az állati és emberi egészséget érintő kockázatok, illetve tágabb értelemben a környezettel kapcsolatos lehetséges kockázatok megfelelő értékelése alapján. A Bizottságnak figyelembe kell vennie a vonatkozó gazdasági és szociális szempontokat, valamint azt, hogy az ágazatnak versenyképesnek kell maradnia a világpiacon.

A Bizottság elkötelezett amellett, hogy az e közleményben vázoltaknak megfelelően fellépések széles skáláját valósítsa meg. Fontos megérteni, hogy az ilyen fellépések csak akkor bizonyulhatnak sikeresnek, ha valamennyi érdekelt fél részt vesz bennük, építő és átlátható módon.

A Bizottság ezért megbeszéléseket kezdeményez a megfelelő fórumokon, hogy széles körű visszajelzést kapjon szándékairól, valamint hogy javítsa a méhek egészségi állapotának értékelését és a helyzet kezelését.

Egyértelmű azonban, hogy nem lesz elegendő európai szinten fellépni. Többek között a következő területeken kell előrehaladást elérni: jobb biológiai biztonság és termelési gyakorlatok a méhészek részéről; új gyógyszerek kifejlesztése a méhek számára az ágazat által; illetve a hatóságoknak és a méhészeknek szóló javított képzési programok kialakítása.

A nem kormányzati szervek és különösen a méhészeti ágazati platformok kettős szerepet tölthetnek be: számos új fellépést kezdeményezhetnek, illetve hajthatnak végre. A méhészet viszonylag kevésbé szabályozott területén nagyon valószínű, hogy a nemzeti és nemzetközi szervezetektől, valamint a méhészektől származó, tökéletesített iránymutatások jelentős előnyökkel járnának, és teljes mértékben eleget tennének az arányosság és a szubszidiaritás elvének.

A Bizottság érdeklődéssel várja az Európai Parlament és a Tanács véleményét az e közleményben meghatározott fellépések menetéről.

Fontos megérteni, hogy az ilyen fellépések csak akkor bizonyulhatnak sikeresnek, ha valamennyi érdekelt fél részt vesz bennük, építő és átlátható módon. A méhészek és a tagállami illetékes hatóságok szerepe kulcsfontosságú a hatékony fellépés kialakításában.

[1] COM(2007) 539, végleges, http://ec.europa.eu/food/animal/diseases/strategy/docs/animal_health_strategy_hu.pdf

[2] COM(2008) 545, végleges, http://ec.europa.eu/food/animal/diseases/strategy/docs/comm_pdf_com_2008_0545_f_hu_autre_proc_leg_nouvelle.pdf

[3] P6_TA(2008)0567, 2008. november 20.

[4] A 92/65/EGK irányelv a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 52. o.).

[5] 2000/462/EK határozat, HL L 183, 2000.7.22, 18. o., amelyet nemrégiben a 206/2010/EU rendelet módosított. HL L 73., 2010.3.20., 1. o.

[6] http://www.efsa.europa.eu/en/scdocs/doc/27e.pdf

[7] A hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

[8] http://ec.europa.eu/food/animal/diseases/strategy/final_report_en.htm

[9] http://ec.europa.eu/food/animal/diseases/laboratories/eval_com_ref_labs_report_112009_en.pdf

[10] Jelenleg csak egy európai uniós referencialaboratórium végez maradékanyag-vizsgálatot mézmintákon, azonban nincs olyan referencialaboratórium, amely a méhek egészségét érintő kérdésekkel foglalkozna.

[11] http://ec.europa.eu/food/training_strategy/training/health_bees_exotic_animals_en.htm

[12] Az Európai Gyógyszer Ügynökség 2009 decemberében olyan munkaértekezletet szervezett, amelyen a méhek egészségének ezt a sajátos aspektusát tárgyalták meg a résztvevők.lásd például: http://ec.europa.eu/food/animal/liveanimals/bees/docs/EMA_conclusions.pdf

[13] Az Európai Gyógyszer Ügynökség valósította meg a kis mértékű felhasználás/kevésbé jelentős faj / korlátozott piacok számára az állatgyógyászati termékek besorolását és ösztönzőit: http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Regulatory_and_procedural_guideline/2009/10/WC500005157.pdf

[14] A Bizottság 2049/2005/EK rendelete (2005. december 15.) a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a mikro-, kis- és középvállalkozások által az Európai Gyógyszerügynökségnek fizetendő díjak és az attól kapott adminisztratív segítség szabályainak megállapításáról (HL L 329., 2005.12.15., 4. o.)

[15] 2001/82/EK irányelv 11. cikke, (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.)

[16] 1107/2009/EK rendelet (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.)

[17] Lásd az 1107/2009/EK Rendelet II. mellékletének 3.8.3. pontját!

[18] A Bizottság 2010/21/EU irányelve (HL L 65., 2010.3.13., 27.o.)

[19] HL L 106., 2001.4.17., 1. o.

[20] HL L 268., 2003.10.18., 1. o.

[21] By INRA (Cedric Alaux, François Ducloz, Didier Crauser és Yves Le Conte, 2010. - Biology Letters. Online közzététel: 210. január 20.,; doi: 10.1098/rsbl.2009.0986).

[22] HL L 299., 2007.11.16., 1. o., 106. cikk.

[23] COM (2010) 267 végleges.

[24] Jelenleg a következő projektek futnak: Bee Doc, Cleanhive és STEP.

[25] http://www.coloss.org/

[26] http://ec.europa.eu/food/animal/liveanimals/bees/index_en.htm

[27] http://www.oie.int/eng/press/en_100428.htm

[28] http://www.oie.int/eng/ressources/BEES-EN.pdf