[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.9.24.

COM(2010) 533 végleges

8. SZ. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2010. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ

SZAKASZONKÉNTI BONTÁSÚ KIADÁSI KIMUTATÁSIII. szakasz – Bizottság

(a Bizottság előterjesztése)

8. SZ. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZETA 2010. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ

SZAKASZONKÉNTI BONTÁSÚ KIADÁSI KIMUTATÁSIII. szakasz – Bizottság

Tekintettel:

- az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 314. cikkére, összefüggésben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével,

- az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 37. cikkére,

- az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó, 2009. december 17-én elfogadott általános költségvetésére[2],

- a 2010. május 19-én elfogadott 1/2010 sz. költségvetés-módosításra[3],

- a 2010. június 16-án elfogadott 2/2010 sz. költségvetés-módosításra[4],

- a 2010. szeptember 7-én elfogadott 3/2010 sz. költségvetés-módosításra,

- a 2/2010. sz.[5], a 3/2010. sz.[6], az 5/2010. sz.[7], a 6/2010. sz.[8] és a 7/2010. sz.[9] költségvetés-módosítási tervezetre,

Az Európai Bizottság ezúton terjeszti a költségvetési hatóság elé a 2010. évi általános költségvetés 8. számú költségvetés-módosítási tervezetét.

A SZAKASZONKÉNTI BONTÁSÚ BEVÉTELI ÉS KIADÁSI KIMUTATÁS VÁLTOZÁSAI

A szakaszonkénti bontású bevételi és kiadási kimutatás változásai elérhetők az EUR-Lexen ( http://eur-lex.europa.eu/budget/www/index-hu.htm ). A szakaszonkénti bontású kimutatások változásainak angol nyelvű változata tájékoztatásul megtalálható a költségvetés mellékletében.

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele 3

2.1. Írország: áradások 3

3. Finanszírozás 5

4. Összefoglaló táblázat a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban 7

1. BEVEZETÉS

Ez a tervezet a 2010. évi költségvetés 8. sz. módosításáról a következő elemeket tartalmazza:

- az EU Szolidaritási Alapjának 13,0 millió EUR értékben történő igénybevétele a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban az Írországban bekövetkezett súlyos áradások elleni küzdelemre.

- A 04 02 01 – Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 1. célkitűzés (2000–2006) költségvetési tétel kifizetési előirányzatainak ennek megfelelő, 13,0 millió EUR-s csökkentése.

2. Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele

2.1. Írország: áradások

2009 novemberében Írország nagy részét súlyos áradásokat okozó heves esőzések érték. Az áradások súlyos károkat okoztak a mezőgazdasági ágazatban, lakóingatlanokban és üzletekben, az úthálózatban és más infrastruktúrában.

Ezt követően Írország kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szolidaritási Alapjából biztosítandó pénzügyi támogatásra.

A 2012/2002/EK tanácsi rendelet[10] és különösen annak 2., 3. és 4. cikke értelmében a bizottsági szolgálatok alaposan megvizsgálták a kérelmeket. Az értékelés legfontosabb elemei a következőképpen foglalhatók össze:

1. A kérelmet 2010. január 27-én vették kézhez a Bizottságnál, a 2009. november 19-én észlelt első károkat követő 10 hetes határidőn belül. A Bizottság március 24-i kérelmét követően az ír hatóságok 2010. június 15-én további tájékoztatást nyújtottak be, amelyben megerősítették többek között az összes közvetlen kár becsült összegét, valamint pontosabb kárértékelést végeztek.

2. A katasztrófa természeti eredetű, így a Szolidaritási Alap alkalmazási területének hatálya alá tartozik.

3. Az ír hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt 520,9 millió EUR-ra becsülik. Ez a Szolidaritási Alapból Írország által 2010-ben igénybe vehető 935,45 millió EUR-s rendes értékhatár (amely a 2008. évi adatok alapján a GNI 0,6 %-a) 55,68 %-át teszi ki.

4. Mivel a teljes kárösszeg a normál küszöbérték alatt marad, a kérelmet a 2012/2002/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének utolsó – a Szolidaritási Alap „kivételes körülmények közötti” igénybevételének feltételeit meghatározó – albekezdésében megállapított, úgynevezett „rendkívüli regionális katasztrófa” feltétele alapján vizsgálták meg. E feltétel alapján egy régió kivételes esetben részesülhet az Alapból származó támogatásban, ha a régiót rendkívüli, elsősorban természeti, lakossága nagyobb részére ható, a régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve súlyos és tartós következményekkel járó katasztrófa éri. A rendelet értelmében különös figyelmet kapnak a távoli vagy az elszigetelt régiók, mint például a Szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső és szigeti régiók. A rendelet előírja, hogy a „rendkívüli regionális katasztrófa” feltétele alapján benyújtott kérelmek vizsgálatakor a „legszigorúbban” kell eljárni.

5. Írország a harmadik legnagyobb európai sziget része, amely a szárazföldi Európa északnyugati határán fekszik. Noha Írország nem a Szerződés szerint meghatározott legkülső régió, sziget volta és az európai szárazföldtől való távolsága egyértelműen hatással van gazdasági helyzetére és veszélyeztetettebbé teszi. Írországnak a Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatásra vonatkozó kérelmének értékelése során ezeket a tényezőket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

6. A Szolidaritási Alapról szóló éves jelentésben[11] (2002–2003) a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a regionális katasztrófák specifikus kritériumainak nemzeti összefüggésben való értelmezhetősége érdekében különbséget kell tenni a súlyos regionális katasztrófák és a pusztán helyi jellegűek között. A szubszidiaritás elvével összhangban utóbbi a nemzeti hatóságok illetékességébe tartozik, míg az előbbi esetében megfontolható a Szolidaritási Alap igénybevétele. Az áradások Írország területének nagy részét súlyosan érintették. Az ír hatóságok szerint a katasztrófa drámai módon rontotta Írország helyzetét, amely már amúgy is az évtizedek óta tapasztalt legsúlyosabb gazdasági visszaeséssel küszködik.

7. A Szolidaritási Alap rendkívüli igénybevételének a 2012/2002/EK rendeletben meghatározott egyik feltétele, hogy abban a régióban, amelyhez a kérelem kapcsolódik, a lakosság nagy részének érintettnek kell lennie. Az ír kérelem alapját jelentő régió egy 15 megyéből álló, összefüggő terület, amelyen több mint 1,7 millió lakos él (az ír terület mintegy kétharmada és a lakosság 40 %-a). A kérelem leírja, hogy a lakosságot milyen különféle módokon érintette a katasztrófa (személyes károk, gazdasági tevékenység megszakítása, főbb közműszolgáltatások szünetelése, valamint az úthálózatot ért károk és fennakadások). Cork és Galway City kivételével a károk nagy része túlnyomórészt vidéki területeken keletkezett, ahol az úthálózati infrastruktúra lényeges a mindennapi üzleti tevékenységek elvégzéséhez. Továbbá a közvetlenül érintett személyekkel kapcsolatosan jelentős számú lakos részesült támogatásban a Szociális és Családügyi Humanitárius Segítségnyújtási Programból. Különösen fontos tényező az áradás hosszú időtartama, amely néhány terület esetében több hónapot jelentett. Az állapítható meg tehát, hogy – amint azt az ír kérelem is tartalmazza – a lakosság nagy része érintett volt.

8. Ami az áradás hatását és következményeit, valamint a régió életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve súlyos és tartós következmények igazolására vonatkozó követelményt illeti, a kérelem különösen a mezőgazdasági ágazat destabilizálására és az áradások úthálózatra gyakorolt hatására hivatkozik. Egyedül az úthálózat esetében a károk értéke meghaladja a 159 millió EUR-t. Az áradásokban érintett régió magában foglalja a Border, Midland és Western NUTS2 régió megyéit, ahol az egy főre eső bruttó hozzáadott érték az állami átlagnak csupán 69,3 %-át teszi ki (2007. évi adatok). A Midland régió rendelkezik a legalacsonyabb, az állami átlag 65,8 %-át kitevő egy főre eső bruttó hozzáadott értékkel. Az elmúlt évek erőteljes gazdasági visszaesésével és a jelenlegi kevés munkalehetőséggel együtt az áradások még magasabb foglalkoztatási hiányt okoztak. Ezenfelül az érintett régión belül a mezőgazdaság bruttó hozzáadott érték részesedése magasabb, mint Írország összes többi régiójában. Sok gazdálkodónak kellett segélyt nyújtani a károsodott takarmányra vonatkozó segélyprogram keretén belül, mivel teljes takarmánykészletük megsemmisült. Az érintett régiókban a mezőgazdasági termelés fennakadása arányosan több embert érintett jelentősebb módon, mint a mezőgazdasági ágazattól kevésbé függő régiók esetében. Írország sziget volta és a szárazföldi Európa gazdaságaitól való viszonylagos távolsága további nehézségeket jelent egy már amúgy is kihívásokkal teli helyzetből való kilábalás tekintetében. Összeségében azt lehet megállapítani, hogy az áradások súlyos és tartós következményekkel jártak egy olyan, túlnyomórészt vidéki térség életkörülményeire és gazdasági stabilitására nézve, amely az életszínvonal javításával és a befektetési lehetőségek ösztönzésével küszködik.

9. A 2012/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében támogatható műveletek becsült költsége 111,5 millió EUR, amelyet 4 kategóriára bontottak le: A) az infrastruktúra működési feltételeinek azonnali helyreállítása, B) átmeneti szállás és mentőszolgálatok, C) megelőző infrastruktúra és a kulturális örökség azonnali megóvása, valamint D) a katasztrófa által sújtott területek azonnali megtisztítása.

10. Az érintett régiók a strukturális alapok (2007–2013) értelmében versenyképességi és foglalkoztatási régióként (8 régió) és fokozatosan bekerülő régióként (7 régió) támogathatóak.

11. A támogatható károk biztosítás általi lehetséges fedezetét tekintve az ír hatóságok jelezték, hogy a támogatható költségeknek nincs biztosítási fedezete.

Következésképpen, a fent kifejtett okokból a kérelemben említett áradások a rendelet értelmében rendkívülinek tekinthetőek és megfelelnek a 2012/2002/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdésének utolsó albekezdése által a Szolidaritási Alap kivételes igénybevételéhez meghatározott feltételeknek.

3. Finanszírozás

A Szolidaritási Alap rendelkezésére álló éves teljes keret 1 milliárd EUR. Mivel az Alap létrehozásának meghatározó oka a szolidaritás, a Bizottság azt az álláspontot képviseli, hogy az Alap támogatásait progresszív alapon kell nyújtani. Ez azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a küszöbértéket (a GNI 0,6 %-a, illetve a 2002-es árakon számított 3 milliárd EUR közül az alacsonyabbik értéket) túllépő kárrész magasabb támogatásban részesül, mint a küszöbérték alatti kárrész. A jelentős katasztrófák esetén odaítélt segély meghatározásához eddig az Alap igénybevételére szabott küszöbérték alatt a teljes közvetlen kár 2,5 %-át, a küszöbérték felett pedig 6 %-át használták. A Szolidaritási Alapból nyújtandó támogatás kiszámításának módszerét a Szolidaritási Alapról szóló 2002–2003-as éves jelentésben határozták meg. E módszert a Tanács és az Európai Parlament elfogadta.

Javasoljuk, hogy ebben az esetben is ezeket a százalékokat alkalmazzuk, valamint az alábbi összegek nyújtását:

(EUR) |

Közvetlen kár | Küszöbérték | 2,5 %-on alapuló összeg | 6 %-on alapuló összeg | A javasolt támogatás teljes összege |

Írország, 2009. évi áradások | 520 900 000 | 935 456 000 | 13 022 500 | 0 | 13 022 500 |

Összesen | 13 022 500 |

A 2012/2002/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint ezen összeg lehetővé teszi, hogy az utolsó negyedévben az Európai Unió Szolidaritási Alapja eszközeinek legalább 25 %-a továbbra is rendelkezésre álljon.

A jelenlegi szakaszban a 04 02 01 – Az Európai Szociális Alap (ESZA) befejezése – 1. célkitűzés (2000–2006) költségvetési tétel várható szükségletei lehetővé teszik, hogy az EU Szolidaritási Alapja igénybevételéhez kapcsolódó megfelelő szükségletek fedezése érdekében 13 022 500 EUR összegű kifizetési előirányzatot átcsoportosítsanak a 13 06 01. költségvetési tételbe.

4. Összefoglaló táblázat a pénzügyi keret fejezetei szerinti bontásban

2010. évi pénzügyi keret Fejezet/alfejezet | 2010. évi pénzügyi keret | 2010. évi költségvetés (amely tartalmazza az 1–3. sz. költségvetés-módosítást, valamint a 2–3. sz. és 5–7. sz. költségvetés-módosítási tervezetet) | 8/2010. sz. költségvetés-módosítási tervezet | 2010. évi költségvetés (amely tartalmazza az 1–3. sz. költségvetés-módosítást, valamint a 2–3. sz. és 5–8. sz. költségvetés-módosítási tervezetet) |

|Kötelezettségvállalási előirányzat |Kifizetési előirányzat |Kötelezettségvállalási előirányzat |Kifizetési előirányzat |Kötelezettségvállalási előirányzat |Kifizetési előirányzat |Kötelezettségvállalási előirányzat |Kifizetési előirányzat | | 1. FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS | | | | | | | | | | 1a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért |14 167 000 000 | |14 861 853 253 |11 342 270 803 | | |14 861 853 253 |11 342 270 803 | |1b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért |49 388 000 000 | |49 387 592 092 |36 384 885 000 | |-13 022 500 |49 387 592 092 |36 371 862 500 | | Összesen | 63 555 000 000 | |64 249 445 345 |47 727 155 803 | | |64 249 445 345 |47 740 178 303 | | Mozgástér[12]

| | |-194 445 345 | | | |-194 445 345 | | | 2. A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK MEGŐRZÉSE ÉS KEZELÉSE | | | | | | | | | | Ebből piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések |47 146 000 000 | |43 819 801 768 |43 701 207 586 | | |43 819 801 768 |43 701 207 586 | | Összesen | 59 955 000 000 | |59 498 833 302 |58 135 640 809 | | |59 498 833 302 |58 135 640 809 | | Mozgástér | | |456 166 698 | | | |456 166 698 | | | 3. UNIÓS POLGÁRSÁG, SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE | | | | | | | | | | 3a. Szabadság, biztonság és a jog érvényesülése |1 025 000 000 | |1 006 487 370 |738 570 370 | | |1 006 487 370 |738 570 370 | |3b. Uniós polgárság |668 000 000 | |668 000 000 |659 387 500 |+13 022 500 |+13 022 500 |681 022 500 |672 410 000 | | Összesen | 1 693 000 000 | |1 674 487 370 |1 397 957 870 |+13 022 500 |+13 022 500 |1 687 509 870 |1 410 980 370 | | Mozgástér[13]

| | |18 512 630 | | | |18 512 630 | | | 4. AZ EU MINT GLOBÁLIS SZEREPLŐ[14]

|7 893 000 000 | | 8 160 182 000 |7 787 695 183 | | | 8 160 182 000 |7 787 695 183 | | Mozgástér | | | -18 300 000 | | | | -18 300 000 | | | 5. IGAZGATÁS[15]

|7 882 000 000 | |7 918 504 785 |7 917 999 785 | | |7 918 504 785 |7 917 999 785 | | Mozgástér | | | 43 495 215 | | | | 43 495 215 | | | ÖSSZESEN | 140 978 000 000 |134 289 000 000 |141 501 452 802 |122 966 449 450 |+13 022 500 | |141 514 475 302 |122 966 449 450 | | Mozgástér | | |518 729 198 |11 651 432 550 | | |518 729 198 |11 651 432 550 | |

[1] HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

[2] HL L 64., 2010.3.12.

[3] HL L 183., 2010.7.16.

[4] HL L 206., 2010.8.6.

[5] COM(2010)108.

[6] COM(2010)149.

[7] COM(2010)320.

[8] COM(2010)315.

[9] COM(2010)383.

[10] A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról, HL L 311., 2002.11.14., 3. o.

[11] 2002–2003-as éves jelentés és Jelentés az új eszköz egy évnyi alkalmazása során szerzett tapasztalatokról (COM(2004) 397 végleges, 2004.5.26.).

[12] Az 1a. fejezet alatt fennmaradó mozgástér (500 millió EUR) számításában nem szerepel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA). A felső korlát fölötti 195 millió EUR-t a rugalmassági eszköz igénybevételével fedezik.

[13] Az Európai Unió Szolidaritási Alapjából származó összeg a költségvetésben a megfelelő fejezetek felső határát túllépve szerepel, a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásnak (HL C 139., 2006.6.14.) megfelelően.

[14] A 4. fejezet 2010. évi fennmaradó mozgástere nem veszi figyelembe a sürgősségisegély-tartalékhoz kapcsolódó előirányzatokat (248,9 millió EUR).

[15] Az 5. fejezet felső korlátja alatt fennmaradó mozgástér kiszámítása során a személyzet által a nyugdíjrendszerbe fizetett 80 millió EUR-s hozzájárulás erejéig figyelembe vették a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret (1) lábjegyzetét.