[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.8.31.

COM(2010) 449 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

2006–2008. évi jelentés az Európai Unió valamely intézményénél ideiglenes és szerződéses státuszban dolgozó, majd szolgálati jogviszonyuk megszűnése után munkanélkülivé vált alkalmazottak közösségi munkanélküliségi biztosítási rendszerének pénzügyi helyzetéről

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

2006–2008. évi jelentés az Európai Unió valamely intézményénél ideiglenes és szerződéses státuszban dolgozó, majd szolgálati jogviszonyuk megszűnése után munkanélkülivé vált alkalmazottak közösségi munkanélküliségi biztosítási rendszerének pénzügyi helyzetéről

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: alkalmazási feltételek) 28a. cikkének (11) bekezdése és 96. cikkének (11) bekezdése értelmében a Bizottság kétévenként jelentést nyújt be a Tanácsnak a közösségi munkanélküliségi biztosítási rendszer és annak munkanélküli különalapja pénzügyi helyzetéről. Ez a jelentés a 2006–2008 közötti helyzetet mutatja be; mindazonáltal az előző jelentéssel való összehasonlíthatóság érdekében minden esetben feltüntettük a 2005. évi adatokat is.

A munkanélküli különalap jelenlegi pénzügyi helyzete kielégítő, mivel a számlatükörben az alap kumulált tartaléka növekedett: míg 2005 végén 9 205 000 EUR-t tett ki, addig 2008 végén már 16 160 000 EUR volt.

A 2004. május 1-jén hatályba lépett új alkalmazási feltételek azonban bevezették a szerződéses alkalmazotti státuszt, ami jelentősen módosította a hozzájárulás szabályait, a lefedettek körét és a jogosultság feltételeit. Következésképpen a rendszer a 2005–2008 közötti években átmeneti szakaszban volt, és látszólag még ezen időszak végére sem érte el teljes egészében a megfelelő működési ritmust, nevezetesen ami a jövőbeni kedvezményezettek számának alakulását illeti. Ezért rendszeres nyomon követésre van szükség.

A szerződéses alkalmazotti státusz bevezetésével és az európai ügynökségek számának növekedésével 2008-ban megduplázódott – 2005-höz képest – a munkanélküli különalapba befizetett hozzájárulások és az abból fedezett kiadások összege. A bevételek 2006-ban erőteljesen, majd 2007-ben és 2008-ban fokozatosan növekedtek, míg a kiadások különösen 2007-ben és 2008-ban emelkedtek. Ezen időeltolódásból következően a 2005. évi 755 000 EUR összegű éves többlet 2006-ban 3 410 000 EUR-ra, 2007-ben pedig 2 275 000 EUR-ra növekedett, majd 2008-ban a pénzügyi tervben 330 000 EUR-s kis összegű hiány jelent meg.

A SZABÁLYOZÁSI KERET

A rendszer leírása

Az új személyzeti szabályzat 2004. május 1-jei hatálybalépésével az 1985-től 2004 áprilisáig érvényben lévő régi személyzeti szabályzat hatályát vesztette.

Utóbbi munkanélküliségi biztosítást helyezett kilátásba azon ideiglenes alkalmazottak számára, akiknek szolgálati jogviszonya megszűnt. E közösségi munkanélküli ellátás kiegészíti azon nemzeti szintű szociális juttatásokat, amelyekre a volt közösségi alkalmazott jogosult. Amennyiben az érintett legalább hat hónapig dolgozott ideiglenes alkalmazottként, 24 hónapig illeti meg a munkanélküli ellátás. A személyzeti szabályzat rögzíti a kiegészítő közösségi munkanélküli ellátás összegének alsó és felső határát. Ezen határokat sohasem igazították ki. A közösségi betegbiztosítási rendszer keretében nyújtott biztosítás (a munkanélküli referencia-alapilletményének 5,1 %-a) a munkanélküli alapot terheli.

Ha az ideiglenes alkalmazott ezt kéri, a régi rendszer egy átmeneti időszakra továbbra is érvényben marad azon személyek tekintetében, akik már munkanélküliek, és akiknek a szerződését 2004. május 1-jét megelőzően kötötték, de a szerződés ezen időpont után ért véget.

A 2004 májusa óta alkalmazandó új rendszer munkanélküliségi biztosítást helyez kilátásba a szerződéses alkalmazottak újonnan bevezetett kategóriája számára is.

Jelenleg a jogosultság időtartama azon időszak egyharmadával egyenlő, amelyet az ideiglenes vagy szerződéses alkalmazott ténylegesen szolgálati jogviszonyban töltött, de a 36 hónapot nem haladhatja meg. A munkanélküli ellátás felső határát (amely kizárólag a munkanélküliség 7. hónapjától alkalmazandó), valamint az ideiglenes alkalmazottak vonatkozásában annak alsó határát újraszámították. E felső és alsó határ a szerződéses alkalmazottak esetében is létezik, de az ideiglenes alkalmazottakra vonatkozó összegektől eltérő. A felső és alsó határösszeget ezentúl évente kiigazítják (vö. bérkiigazítás).

Jogi hivatkozások

- Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételeinek 28a. cikke, amelyet az 1985. szeptember 27-i 2799/85/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 265., 1985.10.8.) 33. cikke hozott létre, és a 2004. március 22-i 723/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 124., 2004.4.27.) módosított.

- Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételei 28a. cikkének végrehajtására vonatkozó rendelkezések meghatározásáról szóló, 1988. január 13-i 91/88 bizottsági rendelet (HL L 11., 1989.1.15.).

- Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételei 28a. cikke (10) bekezdésének végrehajtásaként az ideiglenes alkalmazottaknak fizetendő munkanélküli ellátásra vonatkozó rendelkezések alkalmazási feltételeiről szóló, 1988. július 14-i bizottsági szabályok, a Bíróság elnöke által 1989. július 4-én megállapított közös megegyezést követően.

- Az Európai Közösségek egyéb alkalmazottai alkalmazási feltételeinek a 2004. március 22-i 723/2004/EK tanácsi rendelettel létrehozott 96. cikke és mellékletének 5. cikke (HL L 124., 2004.4.27.).

- A díjazás, nyugdíj és egyéb juttatások kiigazításáról szóló éves rendeletek.

A MUNKANÉLKÜLI KÜLÖNALAP PÉNZÜGYI HELYZETE

A munkanélküli különalap helyzetét az alábbiakban két különböző módon mutatjuk be. Az első pont („elszámolás”) az elszámolásban szereplő számértékeket tartalmazza: egy adott pénzügyi műveletet azon évhez rendeltük hozzá, amely során azt a könyvelésben rögzítették („elszámolás”). Egyes bevételek és kiadások azonban olyan műveletekre vonatkoznak, amelyekre eredetileg a könyvelést megelőző évben került sor. A második pontban („pénzügyi helyzet”) szereplő számértékek az eredményszemléletű elszámolás logikáját követik. E szemlélet szerint a bejegyzéseket ahhoz az évhez kell hozzárendelni, amely során keletkeztek.

Elszámolás: folyó egyenleg és összesített egyenleg 2005–2008 között

Az 1. táblázat a bevételekről és a kiadásokról ad áttekintést aszerint, ahogyan azokat az elszámolásban rögzítették, valamint feltünteti az ebből következő folyó egyenleget.

A „munkanélküli ellátás” rovatban szereplő összegek mindig tartalmazzák a munkanélküli alapellátást, a családi támogatásokat és a korrekciós együttható hatását (csak a régi rendszer esetében). A nemzeti szinten járó szociális juttatások (munkanélküli ellátás, családi támogatások, betegbiztosítási ellátások, terhességi támogatások stb.) levonásra kerültek.

A közösségi betegségbiztosítási rendszerhez (RCAM) befizetett hozzájárulások teljes egészében a közösségi munkanélküliségi rendszerhez tartoznak (a munkanélküli referencia-alapilletményének 5,1 %-a). Az RCAM-hez befizetett személyes hozzájárulásokat nem kell levonni a közösségi munkanélküli ellátásból.

[pic]

A munkanélküli különalap két eszközt alkalmaz kiadásai és bevételi kezelésére: egy folyószámlát a bevételek beszedésére és a járulékok kifizetésére, valamint számos határozott idejű lekötésű számlát a folyószámlán összegyűlt többlet elhelyezésére.

A 2. táblázat első része a folyószámlán végrehajtott műveleteket, a második része pedig a határozott idejű lekötésekből származó eredményeket, valamint a két számla közötti mozgást tartalmazza. A harmadik rész a két számla konszolidált összesített többletének áttekintésére szolgál.

[pic]

A többlet 2006-ban 40 %-kal, 2007-ben 23 %-kal növekedett. 2008-ban 1 %-kal csökkent. A kumulált többlet 2008-ban közel 16,2 millió EUR-tett ki, a különalap jelenlegi helyzete ezért kielégítő a számlatükörben.

A 3. táblázat és az 1. grafikon emellett az előző jelentésben szereplő ötéves összesített egyenlegeket is feltünteti, így tehát lehetőség nyílik az összesített egyenleg alakulásának hosszú távú (1985–2008 közötti) nyomon követésére.

[pic]

[pic]

Pénzügyi helyzet: folyó egyenleg 2005–2008 között

Az N év elején beszedett és elkönyvelt egyes bevételek az N-1 év végi díjazásból levont összegeknek felelnek meg, míg az N év elején teljesített és elkönyvelt kifizetések az N-1 év végi munkanélküli időszakokra vonatkoznak. Az eredményszemléletű elszámolás alkalmazásában e könyvviteli bejegyzéseknek az N-1 költségvetési évet kellene terhelniük.

A 4. táblázat és a 2. grafikon az e logika szerinti bevételeket és kiadásokat ábrázolják, és így áttekinthetővé teszik a munkanélküli különalap bevételeinek és kiadásainak éves „pénzügyi” helyzetét.

[pic]

[pic]

A bevételek 2006-ban jelentősen (36 %-kal) emelkedtek az előző évhez képest, majd 2007-ben (15 %-kal) és 2008-ban (12 %-kal) tovább növekedtek. A kiadások 2006-ban csökkentek (5 %-kal), ezzel szemben 2007-ben (45 %-kal) és 2008-ban (48 %-kal) számottevően növekedtek. A bevételek és a kiadások ezen időbeli eltolódása 2006-ban és 2007-ben jelentős többletet, míg 2008-ban kis mértékű hiányt eredményezett. E hiányt kiegyenlítik a befektetésekből származó kamatok. A 3. grafikon a folyó egyenleget, valamint a kamatokat mutatja be a 2005–2008 közötti időszakra vonatkozóan.

[pic]A bevételek és a kiadások ilyen irányú alakulását elsősorban az új ügynökségek létrehozása, valamint 2004-től egy új alkalmazotti kategória – a határozott időre (legfeljebb három évre) felvett szerződéses alkalmazottak kategóriájának – bevezetése magyarázza. A 2004–2007 közötti időszakban a szerződéses alkalmazottak felvétele növelte a bevételt anélkül, hogy a kiadásokra azonnali hatást gyakorolt volna, miközben az első szerződések lejárta és a munkanélküli ellátásra való jogosultság megszerzése a kiadások jelentős növekedését idézte elő 2007-től kezdve.

Pénzügyi helyzet: a kiadások és a bevételek bontása intézményenként, valamint az összes ügynökségre vonatkozóan 2005–2008 között

Az 5. táblázatban a kiadások és a bevételek egyes intézményekre, valamint az ügynökségek összességére vonatkozó bontása található.

Az első rész az abszolút értékeket tartalmazza, a második rész pedig azt mutatja be, hogy az egyes intézmények, valamint az ügynökségek összessége az összkiadások és az összbevételek hány százalékát teszik ki.

[pic]