[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.8.16.

COM(2010) 434 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

a Lengyelország számára a Balti-tenger (25–32 alkörzet, közösségi vizek) tekintetében kiosztandó tőkehalkvótáknak a 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozó kiigazításáról szóló, 2008. április 14-i 338/2008/EK tanácsi rendelet keretében kidolgozott lengyel nemzeti cselekvési terv végrehajtásáról

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Az ellenőrzésre vonatkozó nemzeti cselekvési terv 3

2.1. Jogi keretek 3

2.2. Egyetlen hatóság 4

2.3. Végrehajtás és ellenőrzés 4

2.4. Adminisztratív ellenőrzés 5

3. A nemzeti balti-tengeri flottaátalakítási terv 5

3.1. A lengyel halászflotta változásai 5

3.2. A tőkehalhalászatra vonatkozó különleges engedélyek számának csökkentése 6

3.3. Állami támogatás a halászati tevékenység végleges beszüntetéséhez 7

3.4. Korszerűsítési intézkedések (a nyílt tengeri halászatra való áttérés) 8

3.5. Állami támogatás a halászati tevékenység ideiglenes szüneteltetéséhez 8

4. Következtetés és ajánlások 8

BEVEZETÉS

A Lengyelország számára a Balti-tenger (25–32 alkörzet, közösségi vizek) tekintetében kiosztandó tőkehalkvótáknak a 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozó kiigazításáról szóló, 2008. április 14-i 338/2008/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a halászati ellenőrzés és a flotta-szerkezetátalakítás tárgyában évente értékeli a lengyel nemzeti cselekvési tervek végrehajtását, és erről a Tanácsnak jelentést tesz. Az első jelentést 2008. november 18-án nyújtották be a Tanácsnak. A halászati ellenőrzéssel kapcsolatos nemzeti cselekvési terv célja, hogy a jelenlegi ellenőrzési és végrehajtási nehézségekre megoldást találjon, illetve a jogellenes halászat és a Balti-tengeren folytatott tőkehalhalászatra vonatkozó uniós jogszabályok megsértésének hátterében meghúzódó okokat átfogó módon rendezze. A terv tartalmával kapcsolatban a lengyel hatóságok és a Bizottság tisztviselői a halászati ellenőrzésre vonatkozó pénzügyi segítségnyújtás összefüggésében a lengyel halászati ellenőrzési rendszerről szóló, 2008. március 18-i varsói értekezleten egyeztetést folytattak, és megállapodásra jutottak. A szóban forgó értekezlet kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyve tartalmazza az ellenőrzésről szóló nemzeti cselekvési terv vázlatos ismertetését.

A balti-tengeri flotta-szerkezetátalakítására vonatkozó, a 2008–2011 közötti időszakot is magában foglaló nemzeti cselekvési terv célja az volt, hogy meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyeket a Lengyelország számára megállapított tőkehalkvóták fenntartható hasznosításának biztosítása érdekében az Európai Halászati Alap által a 2007–2013 közötti időszakban társfinanszírozott operatív program részeként mind állományvédelmi, mind gazdasági szempontból meg kell hozni. A Bizottság és a lengyel hatóságok közötti egyeztetéseket követően Lengyelország 2008 áprilisában elfogadta a nemzeti balti-tengeri flottaátalakítási tervet, 2009 januárjában pedig a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló tervet.

A 338/2008/EK tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően Lengyelország mindkét tervet elfogadta és végrehajtja. A tervekkel összhangban Lengyelország végrehajtási jelentéseket küldött a Bizottságnak. Az említett jelentésekben található, illetve a Bizottság ellenőrei által gyűjtött információk alátámasztják az ebben a jelentésben foglalt értékelést. A jelentés két részre tagolódik: először a halászati ellenőrzésre vonatkozó cselekvési tervet, majd a flottaátalakításra vonatkozó cselekvési tervet tárgyalja.

AZ ELLENőRZÉSRE VONATKOZÓ NEMZETI CSELEKVÉSI TERV

Az ellenőrzésre vonatkozó nemzeti cselekvési terv a lengyel halászati ellenőrzési rendszer fokozatos javítása érdekében kétéves időszakra szóló ütemezést alakít ki. A terv keretében Lengyelország a Bizottságnak félévenként időközi jelentést nyújt be a terv valamennyi pontjával kapcsolatban. Lengyelország 2009. április 2-án ellenőrzési jelentést nyújtott be, július 14-én pedig benyújtotta harmadik időközi jelentését.

Jogi keretek

2008-ban a jogalkotó testület elindította az új nemzeti szabályok elfogadásának folyamatát, amelyek a cselekvési tervvel összhangban az ellenőrzési és végrehajtási rendszer hiányosságaira kínálnak megoldást, és a folyamat során halászati, illetve a halászati piacra vonatkozó új törvénytervezetet készítettek el. Ezeket a törvényeket ugyanakkor a mai napig nem fogadták el. A halászati piac szervezéséről szóló új törvényt jelenleg vizsgálja az Alkotmánybíróság, az új halászati törvény tervezete pedig a parlament előtt van, és döntésre vár.

Egyetlen hatóság

2008-ban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium új pozíciót hozott létre, és a halászati ellenőrzési hivatal igazgatóhelyettesét jelölte ki arra, hogy egyetlen hatóságként eljárjon, és a nyomon követési, ellenőrzési és felügyeleti tevékenységeket nemzeti, illetve nemzetközi szinten összehangolja. A pozíciót betöltötték és a funkciót ellátják.

Az egyetlen hatóság feladata többek között az, hogy évente nemzeti ellenőrzési programot készítsen, amely kijelöli a stratégiát, a prioritásokat és célokat. Az ellenőrök koordinációs tanácsának havi értekezletén továbbá az egyetlen hatóság tölti be az elnöki szerepet.

Végrehajtás és ellenőrzés

A 2008-ban Lengyelországban az ellenőrzési és végrehajtási nehézségek megoldása területén tett egyes pozitív szerkezeti változtatások mellett a 2008. évi bizottsági jelentés továbbra is komoly nehézségekről ad számot.

2009-ben további javulás volt tapasztalható:

- Az új halászati járőrhajók teljes körűen működnek.

- Bevezették azt a követelményt, amely szerint a korábbi 20 %-os referenciaértékkel szemben a kirakodott tőkehalmennyiség 100 %-át ellenőrizni kell.

- Az ellenőrzési útmutatót minden lengyel halászati ellenőrhöz eljuttatták.

- A felügyelőségeket mobil mérlegekkel látták el.

Noha a kirakodott tőkehalmennyiségre vonatkozóan bevezették a 100 %-os referenciaértéket, az ellenőrzési prioritások és a stratégia nem alapulnak átfogó kockázatelemzésen. Az ellenőrzési erőforrások adott helyekre történő csoportosítása miatt más területeken korlátozódhat az ellenőrzés és a felügyelet. Ebből következően más halászati és a kirakodást követő szereplők, úgymint a vevők, az eladók és a feldolgozók kívül esnek a hatékony ellenőrzési rendszeren. Többek között emiatt kerülhetett sor a Balti-tenger nyugati térségében a 2009. évre megszabott heringkvóta 17,4 %-os túlhalászására.

A lengyel hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy 2009 novemberére a regionális felügyelőségeket olyan mobil munkaállomásokkal fogják ellátni, amelyek segítségével biztosítják a hajómegfigyelési rendszerekhez (VMS) való hozzáférést.

A halászati információs rendszer fejlesztése tekintetében azonban csupán kis mértékű előrelépés volt megfigyelhető. Az egyetértési megállapodás értelmében 2009 második negyedévére a hajómegfigyelési rendszer adataihoz, az erőkifejtési jelentésekhez, a halfogási jelentésekhez, az előzetes értesítésekhez és a belépési/kilépési üzenetekhez való online hozzáférésre szolgáló elektronikus rendszert kellett bevezetni és azt hozzáférhetővé kellett tenni a kikötőkben, illetve a tengeren dolgozó ellenőrök számára. 2009 végére a Bizottságot arról tájékoztatták, hogy csupán a hajómegfigyelési rendszer adataihoz való hozzáférést tudták biztosítani.

Adminisztratív ellenőrzés

Ezen a területen főként a jogi keretek fejlődésének, illetve a halászati információs rendszer végrehajtásának stagnálása akadályozza az előrelépést. Ennek következtében:

- nincs online hozzáférés a helyi, a regionális és a központi szintek között az ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos információkhoz, és nincs mód online információcserére;

- nem hoztak létre külön adatelemző csoportot, amelynek a feladata a halászhajók valós idejű nyomon követése és kockázatelemzése lenne;

- a halászati piacra vonatkozó új törvény elfogadásáig a kirakodás utáni szakaszban érintett szereplők, úgymint a vevők, az eladók és a feldolgozók nem tartoznak hatékony ellenőrzési rendszer hatálya alá.

A NEMZETI BALTI-TENGERI FLOTTAÁTALAKÍTÁSI TERV

Lengyelország 2008 áprilisában fogadta el a nemzeti balti-tengeri flottaátalakítási tervet. Ennek a cselekvési tervnek a nyomon követéseként, valamint az Európai Halászati Alapról szóló 1198/2006/EK tanácsi rendelet 22. cikkével összhangban Lengyelország 2009 januárjában, az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseket követően halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló tervet fogadott el. Ez a terv naprakésszé teszi a cselekvési tervben foglalt elemek leírását, illetve a tőkehal-halászati flotta kapacitáscsökkentésére vonatkozóan ambiciózusabb célkitűzéseket fogalmaz meg, továbbá új tételeket is feltüntet, úgymint a tulajdonjogok és a kísérő ellenőrző intézkedések bevezetését.

A lengyel halászflotta változásai

Az alábbi táblázat ismerteti a kapacitásnak a hajók darabszámában, BT-ben és kW-ban kifejezett általános csökkentését, amelyet 2008. március 1-je és 2009. december 1-je között a balti-tengeri halászflottán végrehajtottak.

1. táblázat : A lengyel halászflotta a 2008. március 1. és 2009. december 1. közötti időszakban[1]

Halászhajók LOA szerint* | A hajók darabszáma | Kapacitás kW-ban | Kapacitás BT-ben |

A hajó hossza | A hajók darabszáma | kW | BT |

0–8 m | 2 | 44 | 4 |

8–9,99 m | 5 | 275 | 27 |

10–11,99 m | 2 | 114 | 20 |

12–14,99 m | 3 | 342 | 67 |

15–18,49 m | 22 | 2723 | 824 |

18,5–20,49 m |

20,5–25,49 m | 13 | 3470 | 1255 |

25,5 m vagy hosszabb | 19 | 8421 | 3178 |

Összesen | 66 | 15 388 | 5375 |

Korszerűsítési intézkedések (a nyílt tengeri halászatra való áttérés)

A szerkezetátalakítási terv rendelkezik a 24 m-nél hosszabb halászhajók korszerűsítéséről, illetve arról, hogy az ilyen hajók (a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló terv szerint 51 hajó) a 2011. év végére térjenek át a nyílt tengeri halászatra. Az Európai Halászati Alaphoz 2009. november elejéig összesen 40 kérelem érkezett hajók korszerűsítésének társfinanszírozására; 2010 januárjának elejéig pedig 20 szerződést írtak alá az EHA támogatásával megvalósuló hajókorszerűsítésről.

A flotta ezen szegmense a kW-ban és BT-ben kifejezett kapacitás tekintetében a tőkehalra halászó flotta jelentős részét képezi. E hajók nyílt tengeri halászatra való végleges áttérése során meg kell találni az egyensúlyt a halászati lehetőségek, a nyílt tengeri állomány állapota, valamint az állományokra vonatkozó gazdálkodási rendszer várható alakulása között.

Állami támogatás a halászati tevékenység ideiglenes szüneteltetéséhez

A nemzeti balti-tengeri flottaátalakítási tervvel összhangban, valamint a tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyek számának csökkentéséből eredő kedvezőtlen társadalmi–gazdasági hatások mérséklése érdekében olyan döntés született, hogy a halászflotta egy része, amely 2009-re tőkehalhalászatra nem kapott engedélyt (amellyel azonban 2008-ban rendelkezett), a halászati tevékenység ideiglenes szüneteltetése miatt részesüljön kártalanításban. Ilyen kártalanítást legkésőbb a 2011. év végéig egyre kevesebb olyan halászhajónak kell juttatni, amely számára megtiltották a tőkehal halászatát. 2009 novemberében összesen 258 támogatási határozatot fogadtak el.

Mivel csökkent a tőkehalhalászatra vonatkozó engedélyek száma, és a kirakodásokat fokozottabban ellenőrizték, az év folyamán a tőkehalkvótát arányosabban használták fel, valamint javult a lengyel halászok jogkövetése.

A flottaátalakítási folyamat azonban még távolról sem zárult le, annak ellenére, hogy az EHA segítségét a tervezett módon használták fel. A tevékenység ideiglenes szüneteltetésére kapott támogatás miatt a 2009 és 2011 közötti időszakban a lengyel flottát alkotó (mintegy) 450 hajó több mint fele kényszerült szüneteltetni halászati tevékenységét. Ennek következtében arra számíthatunk, hogy ez után az időszak után körülbelül 200 hajó áll majd készen arra, hogy a tőkehalhalászatot újra elkezdje.

KÖVETKEZTETÉS ÉS AJÁNLÁSOK

Lengyelország egy kétéves időszak alatt a balti-tengeri halászati gazdálkodás javítása terén határozott előrelépéseket tett, különösen a halászati tevékenység végleges beszüntetését, illetve annak ideiglenes szüneteltetését célzó támogatással kapcsolatban tervezett EHA-intézkedések végrehajtása tekintetében.

Mivel csökkent a tőkehalhalászatra vonatkozó engedélyek száma, és a kirakodásokat fokozottabban ellenőrizték, az év folyamán a tőkehalkvótát arányosabban használták fel, valamint a lengyel halászok fokozottabb mértékben tanúsítanak jogkövető magatartást.

Az EHA által társfinanszírozott, forgalomból való végleges kivonás megkezdésében mutatkozó kezdeti késedelem ellenére a halászati tevékenységnek az Alap támogatásával történő végleges beszüntetésére irányuló folyamat most már jó úton halad, és az eddig elért eredmények általában megfelelnek a célkitűzéseknek. A folyamat intenzitását tovább kell fokozni annak érdekében, hogy a tőkehalra halászó flotta méretét a halászati lehetőségekhez igazítsák.

Mindazonáltal ahhoz, hogy a nemzeti cselekvési tervben és a nemzeti balti-tengeri flottaátalakítási tervben előírt ellenőrzés és flottakezelés összefüggésében kiaknázható legyen a nemzeti rendszer átalakításában rejlő valamennyi előny, minden szükséges intézkedést a megfelelő időben kell meghozni. A végrehajtott reformok a nemzeti cselekvési tervnek csupán egy részére terjednek ki, és a tapasztalt előrelépés még nem garantálhatja az ellenőrzési rendszer teljes körű megbízhatóságát. Ezenkívül a lengyel flotta szerkezeti aránytalanságát még nem igazították ki a szükséges mértékben, és adathiány miatt nem mérhető fel ennek a tőkehalhalászatra gyakorolt hatása.

Elengedhetetlen, hogy Lengyelország valamennyi szükséges intézkedést az előre meghatározott ütemezés szerint fogadjon el. A következő kérdéseket különösen figyelemmel kell kísérni:

- Az uniós jogszabályok teljes körű átültetése érdekében el kell fogadni a jogi kereteket.

- A halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat időben be kell nyújtani a Bizottságnak.

- Ki kell alakítani a jogkövető magatartást egy olyan, gazdaságilag életképes halászati ágazat segítségével, amely foglalkozik a túlzott kapacitás problémájával, és amelyben a jogellenes halászat immár nem jövedelmező és nem megtűrt tevékenység. Felül kell vizsgálni a szankciók rendszerét, és biztosítani kell azt, hogy a szankció arányban álljon a szabálysértés jellegével, és így megfossza a tetteseket a remélt haszontól.

- A hatékony és hatásos ellenőrzés és végrehajtás érdekében továbbra is szükséges megfelelő intézkedéseket hozni, különösen az alábbiak vonatkozásában:

- Az ellenőrzési rendszer és eljárások biztosítsák az ellenőrzések megfelelő nyomon követését.

- Az ellenőrzésnek ki kell terjednie valamennyi halászati szektorra, ideértve a kirakodással összefüggő tevékenységeket is, és az erőforrásokat ennek megfelelően kell elosztani.

- A halászati információs rendszert korszerűsíteni kell, hogy megfeleljen az uniós jogszabályok előírásainak.

- Létre kellene hozni egy külön adatelemző csoportot, amelynek feladata a halászhajók valós idejű nyomon követése és kockázatelemzése lenne.

A Bizottság felkéri Lengyelországot, hogy az egyetértési megállapodásnak való megfelelés érdekében határozza meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket, és azokat haladéktalanul hajtsa végre. A korrekciós intézkedések listáját 2010. november 1-jéig írásban be kell nyújtania a Bizottsághoz.

Ezzel egyidejűleg a Bizottság fenntartja a jogot az uniós szerződések őreként meglévő hatáskörének a gyakorlására.

[1] A közösségi flottanyilvántartás szerint. Az összehasonlítás céljára kiválasztott időpontok megfelelnek az aktuális lengyel adatok időpontjainak.

[2] A Balti-tenger keleti térségére megszabott tőkehalkvótát Lengyelország 2009-ben 97,3 %-ban használta ki.

[3] A Lengyel Halászati Főosztály által az Európai Halászati Alap operatív programja keretében működő monitoringbizottság 2010. január 27-én Varsóban megtartott értekezletén nyújtott tájékoztatás szerint.