[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.6.29.

COM(2010)356 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Időközi jelentés az Európai Unión belüli barangolási szolgáltatások fejlődéséről(EGT-vonatkozású szöveg)

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Háttér 3

2.1. A jelenleg hatályos rendelet 4

3. A legfontosabb tendenciák a barangolási szolgáltatások területén 5

3.1. A barangolási szolgáltatások árának alakulása 5

3.2. A forgalom alakulása 11

3.3. Átláthatósági intézkedések 13

4. Eredmények a rendelet célkitűzéseinek megvalósításában 14

5. Összegzés 15

1. BEVEZETÉS

A Bizottság által a közelmúltban kijelölt politikai prioritások közé tartozik a barangolási szolgáltatások belső piacának kialakítása és a korábbi túlzott díjak kiküszöbölése. A belső piac zökkenőmentes működésének előmozdítása és ezzel párhuzamosan a fogyasztók magas szintű védelme, a verseny élénkítése és a piac áttekinthetőbbé tétele céljából a jogalkotó 2007 júniusában elfogadta a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról szóló első rendeletet[1] (a továbbiakban: rendelet).

A rendelet annak a helyzetnek a megváltoztatását célozta, amelyben a határokon átnyúló gazdasági tevékenység (a barangolás) az egyes tagállamokon belül végzett gazdasági tevékenységhez (a belföldi mobiltelefon-használathoz) képest kifejezetten hátrányt szenvedett.[2]

A Bizottság elvégezte a rendelet első felülvizsgálatát, és ennek során kimutatta, hogy a piac működése továbbra sem megfelelő. Ezért a Bizottság javaslatokat terjesztett elő a rendelet módosítására. Ezeket a módosításokat, amelyek egyebek mellett meghosszabbítják a rendelet időbeli hatályát, tárgyi hatályát pedig kiterjesztik a barangolásos SMS- és adatátviteli szolgáltatásokra is, az Európai Parlament és a Tanács 2009 júniusában fogadta el.[3]

A módosított rendelet 2012. június 30-ig lesz hatályban. A Bizottságnak eközben figyelemmel kell kísérnie a rendelet hatályosulását, és erről be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottságnak a rendelet hatályosulásáról legkésőbb 2011. június 30-ig értékelést kell készítenie.

A Bizottság emellett köteles legkésőbb 2010. június 30-ig időközi jelentést összeállítani a barangolással kapcsolatos nyomonkövetési tevékenységeiről. A módosított rendeletben előírt ilyen tárgyú időközi jelentést ez a közlemény tartalmazza. Figyelemmel arra, hogy a módosító rendelet csak 2009 júniusában lépett hatályba, ez az időközi jelentés a barangolás területén tapasztalt legújabb fejleményeket foglalja össze, és előzetes értékelést ad a rendelet célkitűzéseinek teljesülése tekintetében elért eredményekről.

2. Háttér

A Bizottság a rendelet végrehajtásának és a barangolási szolgáltatások fejlődésének nyomon követése érdekében a módosító rendelet elfogadása óta is szorosan együttműködik az Európai Szabályozók Csoportjával (ERG), illetőleg annak utódjával, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (BEREC). A BEREC kiterjedt adatgyűjtést folytat, és ennek alapján úgynevezett összehasonlító jelentéseket (Benchmark Data Reports) ad ki. A legutóbbi ilyen jelentés 2010 áprilisában látott napvilágot, és fontos kiindulási adatokat tartalmazott e közlemény elkészítéséhez. Ugyancsak hasznos adatokat szolgáltatott e közlemény elkészítéséhez a BEREC két további, 2010. márciusi jelentése is, amelyek közül az egyik a kiskereskedelmi beszédhívások és SMS- és adatátviteli szolgáltatások alternatív díjtételeivel, a másik a barangolási szolgáltatásokra vonatkozó követelmények teljesülésével foglalkozik.[4]

A Bizottság a barangolási szolgáltatásokról 2010. március 24-re műhelytalálkozót szervezett, amelyen az ágazat, a fogyasztói szervezetek, a nemzeti szabályozó hatóságok és a tagállami minisztériumok egyaránt képviseltették magukat. A Bizottság e jelentés elkészítése során a műhelytalálkozón megfogalmazott észrevételeket is figyelembe vette.[5]

2.1. A jelenleg hatályos rendelet

A rendelet szabályozza a barangolásos beszédhívások nagy- és kiskereskedelmi díjtételeit, és intézkedéseket tartalmaz az átláthatóság növelésére. A rendelet a nagykereskedelmi díjtételeket évente csökkenő összegben korlátozza: a árkorlát 2009 júliusa óta 0,26 EUR, és 2010. július 1-jével 0,22 EUR-ra csökken. Hasonló maximálár érvényesül a kiskereskedelmi díjtételek szintjén is: a rendelet bevezette az úgynevezett eurotarifát, amelyet minden szolgáltatónak kínálnia kell, és amelynek megengedett legnagyobb összege ugyancsak évente csökken. Ezt az eurotarifát minden olyan fogyasztó esetében alkalmazni kell, aki 2007-ben kifejezetten nem kért más díjszabást; maximális összege jelenleg a kezdeményezett hívások esetében 0,43 EUR/perc, a fogadott hívások esetében 0,19 EUR/perc, 2010. július 1-jétől pedig tovább csökken 0,39 EUR/perc, illetőleg 0,15 EUR/perc értékre. A rendelet módosítása értelmében ezeket a maximálárakat másodpercalapú díjszámítás alapján kell számlázni, de – nagykereskedelmi szinten, valamint a kezdeményezett hívások esetében kiskereskedelmi szinten is – alkalmazható egy legfeljebb 30 másodperces minimális elszámolt időtartam. Míg a szolgáltatóknak a barangolásos beszédhívások esetében továbbra is kötelezően kínálniuk kell az eurotarifát, alternatív kiskereskedelmi díjrendszereiket szabadon alakíthatják ki. Fontos rendelkezés, hogy a szolgáltatók 2010. július 1-jétől nem számíthatnak fel díjat ügyfeleiknek a barangolás közben fogadott hangposta-üzenetekért.

Az SMS-szolgáltatás esetében a szabályozás 0,04 EUR-ban maximálja a nagykereskedelmi díjtételt, a kiskereskedelmi díjtételek esetében pedig bevezeti a maximum 0,11 EUR összegű úgynevezett euro-SMS tarifát, amelyet a szolgáltatóknak kötelezően kínálniuk kell ügyfeleik felé (a beszédhívások esetéhez hasonlóan a szolgáltatók az SMS vonatkozásában is kínálhatnak alternatív díjrendszereket). A barangolásos adatátviteli szolgáltatásoknak szintén évről évre csökkenő maximálára jelenleg 1 EUR, 2010. júliusától pedig 0,80 EUR megabájtonként (MB). A módosító rendelet olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek növelik a fogyasztók számára az alkalmazott díjrendszerek átláthatóságát. A szolgáltatók kötelesek megfelelően informálni ügyfeleiket minden olyan alkalommal, amikor azok másik tagállam területére lépnek, és tájékoztatniuk kell őket arról is, hogy a beutazás szerinti tagállamban is ingyenesen hívhatják a „112” segélyhívószámot. További átláthatósági követelmény a barangolásos adatátviteli szolgáltatások esetében az úgynevezett „számlasokk” kiküszöbölésére alkalmazott összegkorlátozás kötelezővé tétele. Az összegkorlátozás lehetőségével a fogyasztók 2010. március 1-jétől élhetnek, 2010. július 1-jétől pedig minden olyan ügyfél esetében 50 EUR összegű összegkorlátozást kell alkalmazni, aki addig nem jelzi, hogy más összegű korlátozásra tart igényt.

3. A legfontosabb tendenciák a barangolási szolgáltatások területén

3.1. A barangolási szolgáltatások árának alakulása

Beszédhívások

A legfontosabb megállapítások:

- Ma a kezdeményezett beszédhívásokért mintegy 46%-kal, a fogadottakért mintegy 55%-kal kell kevesebbet fizetni, mint az eredeti rendelet hatálybalépése előtt.

- A szolgáltatók által átlagosan felszámított eurotarifa-árak és alternatív díjtétek a szabályozott maximálárak körül összpontosulnak.

- A szabályozott és a nem szabályozott (azaz az eurotarifa szerinti és az alternatív) díjtételek között kicsi a különbség. Az egyes tagállamok között jelentősek az eltérések.

- A másodpercalapú díjszámítást bevezető új számlázási előírások következtében a korábbi díjszámítási rendszerek velejárója, a rejtett túlszámlázás a kezdeményezett hívások esetében 63%-kal csökkent, a fogadott hívások esetében pedig teljes mértékben megszűnt.

Az új maximálárak és az új számlázási előírások alkalmazása általában véve kielégítő. A fogyasztóknak az új rendelkezéseknek köszönhetően egyre kevesebbet kell fizetniük barangolásaik alkalmával: kezdeményezett hívásaik körülbelül 46%-kal, fogadott hívásaik mintegy 55%-kal kerülnek kevesebbe az eredeti rendelet hatálybalépése előtti helyzethez képest. A fogyasztók a másodpercalapú díjszámítás előnyeit is élvezik, így mára a kezdeményezett hívások esetében több mint a felével mérséklődött az előző díjszámítási rendszerek velejárója, a rejtett túlszámlázás. Az árak azonban mind a nagy-, mind a kiskereskedelemben a maximálár környékén koncentrálódnak (1. ábra).

Az átlagos percenkénti nagykereskedelmi ár 2009 végén 0,23 EUR volt. Ugyancsak 2009 végén a szolgáltatók által kínált eurotarifa keretében érvényesülő átlagos percenkénti kiskereskedelmi ár a kezdeményezett hívások esetében 0,38 EUR, a fogadott hívások esetében 0,17 EUR volt. A szabályozott maximálár csökkenéséhez igazodva ezek az átlagos árak csökkenő tendenciát mutatnak.

[pic]

1. ábra (forrás: BEREC)

Mind a kezdeményezett, mind a fogadott hívások esetében állnak rendelkezésre alternatív díjrendszerek; az ezekben foglalt díjtételek bizonyos esetekben alacsonyabbak, mint a szolgáltatók által kínált eurotarifa szerintiek, miközben jelentős eltérések mutathatók ki az egyes tagállamok között. Az alternatív díjrendszerek alapján kezdeményezett hívások átlagos ára 2009 második felében nőtt, és ma csaknem ugyanazon a szinten van, mint az eurotarifa szerinti átlagos percenkénti ár (1. ábra). Ami a fogadott hívásokat illeti, az alternatív díjtételek általában alacsonyabbak voltak a szolgáltatók által kínált eurotarifa szerintieknél, a maximálár 2009. júliusi csökkenése következtében azonban a kétféle átlagos ár mára majdnem kiegyenlítődött.

A beszédhívások esetében a másodpercalapú díjszámítás bevezetésére azért volt szükség, hogy kiküszöbölhetők legyenek azok a rejtett díjtételek, amelyek a percalapú díjszámítás következtében a fogyasztókra hárultak, és az ügyfeleknek végső soron az igénybe vett szolgáltatással arányosan kelljen fizetniük. Az összegyűjtött adatok azt jelzik, hogy az új szabályozásnak köszönhetően jelentősen csökkent a rejtett túlszámlázás.[6] A nemzeti szabályozó hatóságok jelezték, hogy voltak olyan szolgáltatók, amelyek ezeket a rendelkezéseket nem voltak képesek időben alkalmazni, de ezeknek is szándékában állt mihamarabb megfelelni az új szabályozásnak, miközben az esetleges veszteségekért késznek mutatkoztak ellentételezni fogyasztóikat.

A kiskereskedelemben a korábbi számlázási rendszerek miatti rejtett túlszámlázás összesen körülbelül 24%-kal növelte a kezdeményezett hívások árát, amely mára több mint a felével, 10%-ra csökkent. A fogadott hívások esetében a korábbi percalapú díjszámítás becslések szerint mintegy 19%-kal növelte a hívások árát a fogyasztók számára. Mivel ma már tisztán másodpercalapú számlázás érvényesül, ennek a rejtett túlszámlázásnak elvben meg kellett szűnnie. A nemzeti szabályozó hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a szolgáltatók helyesen alkalmazzák-e ezeket a rendelkezéseket.

SMS

A legfontosabb megállapítások:

- Az SMS-árak átlagosan mintegy 60%-kal csökkentek.

- A nagykereskedelmi árak és a szolgáltatók által átlagosan felszámított euro-SMS-árak a szabályozott maximálárak körül összpontosulnak.

- Az alternatív SMS-díjtételekből adódó átlagos ár magasabb a szabályozott maximálárnál (0,14 EUR az euro-SMS tarifán kívül, 0,10 EUR az euro-SMS tarifa szerint). A szolgáltatók euro-SMS-díjrendszerei jelenleg általában a legjobb választási lehetőséget jelentik a fogyasztók számára.

Az SMS területén bevezetett maximálárak mind a nagy-, mind a kiskereskedelmi árak szintjén kielégítően érvényesülnek, és a fogyasztók ma jelentősen olcsóbban SMS-ezhetnek barangolásaik során, mint a módosító rendelet hatálybalépése előtt. Az árak azonban a maximálárak környezetében összpontosulnak, és egyelőre még nem jelentek meg versenyképes alternatív díjrendszerek.

[pic]

2. ábra (forrás: BEREC)

Nagykereskedelmi szinten jelentős mértékben, a módosító rendelet 2009. végi hatálybalépése előtti 0,13 EUR-ról 0,04 EUR-ra csökkent az átlagos SMS-ár. Ez a csökkenés egyelőre nem eredményezett fokozottabb versenyt a kiskereskedelem szintjén.

A szolgáltatók által kínált euro-SMS tarifa szerinti átlagos ár 2009 végén 0,10 EUR volt, míg a szabályozott maximálár 0,11 EUR. A szóban forgó rendelkezések hatálybalépése előtti 0,24 EUR összegű átlagos árral összevetve ez mintegy 60%-os árcsökkenést jelent.

A szolgáltatók ez esetben is kínálhatnak ügyfeleiknek alternatív díjrendszereket, az alternatív SMS-díjrendszerek területén azonban eddig sehol az EU-ban nem tapasztalhattunk komoly innovációt. Az alternatív díjrendszerekben érvényesülő árak nagy változatosságot mutatnak, és ezekben a rendszerekben 2009 végén a szabályozott maximálárnál jóval nagyobb, 0,14 EUR volt az egy SMS-ért átlagosan felszámított díj. Nagyon kevés olyan tagállam van, amelyben a szolgáltatók az euro-SMS tarifáiknál vonzóbb alternatív díjrendszereket kínálnak. Sok tagállamban ezek az alternatív díjrendszerek a maximálár környezetében vannak, míg egyes tagállamokban annál is jelentősen magasabb, esetenként még a 0,20 EUR-t is meghaladó SMS-enkénti árakat eredményeznek. Mindebből az következik, hogy az esetek többségében a fogyasztók számára az euro-SMS tarifa jelenti a legkedvezőbb választási lehetőséget.

Adatátvitel

A legfontosabb megállapítások:

- Az adatátviteli szolgáltatások nagykereskedelmi ára jelentősen csökkent (megabájtonként 1,2 EUR-ról 0,55 EUR-ra); az átalagos ár ma jelentősen alatta van a maximálárnak.

- A kiskereskedelmi árak csökkenő tendenciát mutatnak, de a nagykereskedelmi árak csökkenése egyelőre nem jelenik meg bennük maradéktalanul.

- Továbbra is vet fel aggályokat a „számlasokk” problémaköre.

A módosító rendelet a barangolásos adatátviteli szolgáltatások területén nagykereskedelmi szintű maximálárat vezetett be, melynek összege jelenleg 1 EUR/MB, és melyet kilobájtonként (kB) kell elszámolni. Kiskereskedelmi szinten a fogyasztók 2010. március 1-jétől fogva élhetnek az összegkorlátozás lehetőségével. Míg a nagykereskedelmi maximálár bevezetésének köszönhetően jelentősen visszaestek az átlagos nagykereskedelmi árak, és az átlagos kiskereskedelmi árak is mérséklődtek, a fogyasztók egyelőre még nem élvezhetik teljes mértékben a nagykereskedelmi szintű árcsökkenés előnyeit, és az egyes tagállamok között is nagyok az eltérések.

A tapasztalatok szerint a szolgáltatók kielégítő módon alkalmazzák a nagykereskedelmi maximálárat, és jelentős mértékben mérséklődtek az átlagos nagykereskedelmi díjtételek. A 2009. év végén az átlagos ár 0,55 EUR/MB volt, ami sokkal kisebb a maximálárnál. A módosító rendelet hatálybalépése előtt az átlagos nagykereskedelmi ár 1,2 EUR/MB volt, tehát ehhez képest mintegy 50%-os csökkenés következett be.

[pic]

3. ábra (forrás: BEREC)

Mint a 3. ábrán látható, az adatátvitelért felszámított átlagos kiskereskedelmi árak is csökkenő tendenciát mutatnak, ugyanakkor azonban nem egyértelmű, hogy a nagykereskedelmi árak csökkenése minden esetben megjelenik-e bennük. A 2009. év végén az átlagos kiskereskedelmi ár 2,66 EUR/MB volt, ami sokkal kisebb a 2009. eleji 3,62 EUR/MB-nál. A nagykereskedelmi árak visszaesése ugyanakkor a szolgáltatók egyébként sem csekély hasznát növeli, hiszen a kiskereskedelmi árak nem csökkentek hasonló ütemben. Emellett az egyes tagállamok között is jelentősek az eltérések: egyes tagállamokban az átlagos kiskereskedelmi árak 4 EUR/MB körül, sőt, 6 EUR/MB közelében vannak.

Említést érdemel még az is, hogy a szolgáltatók listaárai magasabbak, mint a fent említett átlagos árak. A listaár megabájtonként 2 EUR és 5 EUR között van, de esetenként a 7 EUR-t is meghaladja. Az adatátviteli szolgáltatások átlagos kiskereskedelmi árának csökkenése tehát az átalánydíjas és a csomagban értékesített szolgáltatások térnyerésének tudható be, valamint annak, hogy a fogyasztók hatékonyabban használják ki lehetőségeiket. A szolgáltatók megtartották azt a gyakorlatukat, hogy különleges időalapú (elsősorban napi és havi alapú) csomagokat kínálnak. Ez azt jelenti, hogy a nagy adatforgalmat bonyolító előfizetők nagymértékben kedvezményes megabájtonkénti árat fizetnek, míg a kis adatforgalmúak a legtöbb esetben végső soron többet fizetnek, mint amennyit fogyasztásuk indokolna.

A nagykereskedelem szintjén a szolgáltatók ma kB-alapon elszámolt maximálár mellett működnek; e rendszer bevezetésével a jogalkotó a beszédhívások esetében az elszámolás alapja kapcsán megfigyelt kedvezőtlen jelenségeknek kívánta elejét venni. A szolgáltatók ugyanakkor nem mindig a tényleges adatforgalom alapján, azaz kB-onként számláznak ügyfeleik felé: gyakran fordul elő, hogy az elszámolás alapja 10 kB vagy 100 kB.

A továbbra is magas árak és a számlázás alapjául választott adatmennyiség bizonyos esetekben továbbra is előidéz „számlasokkot” a fogyasztónál. A várakozások szerint az összegkorlátozás 2010. július 1-jei teljes körű bevezetése segíteni fog az ilyen kellemetlen helyzetek megelőzésében.

3.2. A forgalom alakulása

A legfontosabb megállapítások:

- Tovább nő a beszédhívások (ezen belül is elsősorban a fogadott hívások) és az SMS-forgalom volumene.

- A barangolásos adatátviteli szolgáltatások volumene 2009-ben 40%-kal nőtt.

A forgalom alakulásának elemzése szempontjából fontos, hogy minden évben azonos időszakot tekintsünk, így válik ugyanis lehetővé az utazások évszakok szerinti eloszlásának figyelembevétele.

A forgalom volumenének alakulását általában véve befolyásolja a gazdasági recesszió és az emiatt EU-szerte lecsökkent utazási kedv. A rendeletnek a forgalom volumenére kifejtett hatása emiatt nem különíthető el megbízhatóan az általános gazdasági helyzet következményeitől.

A 4. ábra tanúsága szerint a gazdaság alakulása ellenére a fogyasztók továbbra is igénybe veszik a barangolási szolgáltatásokat. Ez a fogyasztók bizalmát és a rendelet kedvező hatásait tükrözi, különösképpen azt is figyelembe véve, hogy a gazdasági problémák következtében jelentős mértékben visszaesett mind az idegenforgalom, mind az üzleti célú utazások száma.[7] Az elmúlt két évben általában véve nőtt a fogadott beszédhívások és a barangolásos SMS-szolgáltatások volumene; e szolgáltatások legfokozottabb igénybevétele minden évben a harmadik negyedévben tapasztalható. A kezdeményezett hívások volumene az elmúlt évben állandó szinten maradt, és az év második negyedévében még enyhén csökkent is.

[pic]

4. ábra (forrás: BEREC)

Az SMS-maximálárat bevezető módosító rendelet hatálybalépése után az SMS-szolgáltatás igénybevételének volumene jelentősen megnőtt. A 2009. év harmadik negyedévében az SMS-szolgáltatás igénybevételének volumene 20%-kal haladta meg a 2008. év azonos időszakában tapasztaltat, ami azt jelzi, hogy az árcsökkenés és a jobb átláthatóság a fogyasztás bővülését eredményezte.

Az 5. ábra tanúsága szerint a barangolásos adatátviteli szolgáltatások volumene jelentős mértékben (2009-ben több mint 40%-kal) nőtt. Mivel a mobil adattovábbítási szolgáltatások fellendülőben vannak, várhatóan a közeljövőben is ugyanez lesz a tendencia.

[pic]

5. ábra (forrás: BEREC)

3.3. Átláthatósági intézkedések

Annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban tisztában legyenek a barangolási szolgáltatások árával, a rendelet több átláthatósági intézkedést is tartalmaz. Amellett, hogy a barangolásos beszédhívásokra és SMS-ekre alkalmazandó díjakról értesítést kell küldenie ügyfeleinek, a hazai szolgáltatónak az is kötelessége, hogy barangolást végző ügyfelét tájékoztassa a barangolásos adattovábbítási szolgáltatások igénybevételének díjairól. Bár az ügyfél egyszerre több üzenetet is kap, ily módon hasznos információkhoz jut a barangolási szolgáltatások árairól. A fogyasztó emellett kérheti szolgáltatójától, hogy a jövőben ne kapjon ilyen SMS-eket.

Egyes szolgáltatók sajátos helyzetükből adódóan nem voltak képesek 2009. július 1-jén rögtön teljesíteni a módosított rendelet valamennyi követelményét, de ezek a kezdeti problémák jobbára sikeresen megoldódtak. A még fennmaradó esetekben, melyek elsősorban a 2009. július 1. óta megjelent új piaci szereplőket érintik, a nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik a jogszabályi követelmények teljesülését.

A barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz kapcsolódó „számlasokk” eseteinek megelőzése érdekében a módosított rendelet bevezeti az összegkorlátozás intézményét. Ennek keretében a szolgáltatóknak 2010. március 1-jétől fogva lehetővé kell tenniük ügyfeleik számára annak előzetes megadását, hogy külföldi tartózkodásuk során legfeljebb mennyit kívánnak adattovábbítási szolgáltatások igénybevételére költeni. A fogyasztó a megadott összeghatár 80%-ának elérésekor figyelmeztető üzenetet kap, ha pedig túllépte az összeghatárt, eldöntheti, hogy kíván-e vagy sem további adattovábbítási szolgáltatásokat igénybe venni. 2010. július 1-jétől külön kérés nélkül 50 EUR összegkorlátozást kell alkalmazni minden olyan ügyfél esetében, aki nem ad meg más összeghatárt.

Ezt a rendelkezést a szolgáltatók 2010. március 1-jén kielégítő módon ültették át a gyakorlatba: kezdetben voltak ugyan problémák, de ezek mára a jelek szerint megoldódtak. A nemzeti hatóságoknak a jogszabályi követelmények teljesülése érdekében több esetben is be kellett avatkozniuk, míg egy bizonyos szolgáltató úgy döntött, hogy feltöltőkártyás ügyfelei esetében mindaddig letiltja a barangolásos adattovábbítási szolgáltatások igénybevételének lehetőségét, amíg rendszereit teljes mértékben át nem alakította úgy, hogy azok kezelni tudják az összegkorlátozást. Az összegkorlátozást minden olyan – akár feltöltőkártyás, akár előfizetéses – ügyfél számára lehetővé kell tenni, aki barangolásos adattovábbítási szolgáltatásokat vesz igénybe.[8]

Az összegkorlátozás helyes alkalmazásának biztosítása érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok szorosan figyelemmel kísérik e rendelkezések végrehajtását, különös figyelemmel 2010. július 1-jére, amikortól fogva az összegkorlátozást minden fogyasztó esetében alkalmazni kell. Mivel az összegkorlátozás lehetőségével az azt kifejezetten kérő ügyfelek csak 2010. március 1-jétől fogva élhetnek, alkalmazását és fogyasztói fogadtatását csak a Bizottság által 2011-ben elvégzendő értékelés keretében lesz mód részletesebben elemezni.

4. Eredmények a rendelet célkitűzéseinek megvalósításában

A rendelet megalkotásának fő célja a verseny előmozdítása és a belső piac megszilárdítása volt, valamint annak biztosítása, hogy az országhatárokat átlépő fogyasztóknak ne kelljen a belföldi árakhoz képest aránytalanul sokat fizetniük. A rendelet megteremti az élénk piaci verseny feltételeit, és a Bizottság várakozásai szerint a szolgáltatók ezzel a lehetőséggel élve egymással versengő ajánlatokkal fognak előállni a barangolási szolgáltatások területén.

A rendelet kellő védelmet nyújtott a fogyasztóknak, és sikeresen járult hozzá a belső piac megszilárdításához. Mindez elsősorban a maximálárak bevezetésének köszönhető.

Az árak alakulása és az ajánlatok sokrétűsége jól jelzi a verseny fokozódásának mértékét. Ebben a vonatkozásban megemlítendő, hogy a beszédhívások és az SMS-ek esetében a piaci verseny szintjének egyik fontos mutatója az, hogy a szolgáltatók milyen mértékben kínálnak a szabályozott maximálárnál kisebb árakat. A beszédhívások és az SMS-ek esetében mindazonáltal a barangolási szolgáltatások árai egyelőre a maximálárak közelében összpontosulnak. A beszédhívások területén a szabályozott nagy- és kiskereskedelmi maximálárak közötti különbség megnövelésével a módosító rendelet elő kívánta mozdítani a verseny kialakulását a kiskereskedelem szintjén, különösen pedig az alternatív szolgáltatók számára; ez az intézkedés azonban egyelőre nem eredményezett fokozottabb árversenyt.

A szabályozott eurotarifa és euro-SMS tarifa alternatívái terén nagy változatosság mutatkozik. A beszédhívások esetében az alternatív díjrendszerek különböző árképzési megfontolásokat tartalmaznak (időkorlátozás, havi előfizetés, kapcsolási díj, percalapú elszámolás). Az alternatív díjrendszerekben az átlagos SMS-ár nagyobb a szolgáltatók által kínált euro-SMS tarifa szerinti árnál. Bizonyos tagállamokban a barangolásos SMS-szolgáltatás alternatív díjtételei jelentősen magasabbak, mint a szabályozott maximálár.

A barangolásos adattovábbítási szolgáltatások esetében egyelőre nem világos, hogy a nagykereskedelmi díjak csökkenése meghozza-e a kívánt versenyt a kiskereskedelmi piacon. Mivel a szolgáltatók listaárai továbbra is magasak, annak megítélése szempontjából, hogy a szolgáltatók a nagykereskedelmi árakban jelentkező előnyöket megjelenítik-e a kiskereskedelmi árakban, fontos szerepe van annak, hogy a fogyasztók mennyire járnak jól a különböző megtakarítási lehetőségeket kínáló speciális csomagokkal.

Miközben a barangolásos adattovábbítási szolgáltatások átlagos árai csökkenőben vannak, az átlagos kis- és nagykereskedelmi árak között még mindig jelentős a különbség. Nincs jele annak, hogy a szolgáltatók listaárai csökkentek volna, ami minden bizonnyal azt jelenti, hogy az átlagos árak mérséklődése inkább annak tudható be, hogy a fogyasztók egyre gyakrabban és egyre hatékonyabban élnek a meglévő ajánlatok nyújtotta lehetőségekkel.

A rendelkezésre álló adatok szerint a barangolási szolgáltatások díjai még mindig meghaladják a belföldi mobilszolgáltatások díjait; a belföldi mobilszolgáltatások ára általában véve csökken, és egyre nagyobb teret hódítanak az átalánydíjas és a csomagban értékesített szolgáltatások. A BEREC a 2011-ben esedékes értékelés céljából elvégzendő teljes körű elemzés előkészítéseképpen jelenleg vizsgálja a barangolási szolgáltatások és a belföldi mobilszolgáltatások árainak tendenciáit.

A fentiekből következik, hogy a barangolási szolgáltatások struktúrája egyelőre nem tanúskodik elegendő versenydinamikáról. A barangolási piac továbbra is strukturális problémákkal küzd, részint azért, mert a kínálati oldalon nincsenek meg azok a tényezők, amelyek kikényszerítenék a kívánt versenyt, részint pedig a kereslet jellemzői miatt. Ebben a tekintetben ki kell emelni azt a körülményt, hogy a barangolási piac olyan sajátos határokon átívelő jellemzőkkel rendelkezik, amelyek mindeddig megakadályozták a tényleges verseny kialakulását, és amelyeket a nemzeti szabályozó hatóságok mindeddig nem tudtak érdemben befolyásolni. Bár a fogyasztóvédelem és a belső piac előmozdítása tekintetében nem bizonyult eredménytelennek, a maximálárak jelenlegi rendszere az említett problémákat nem volt képes kellőképpen megoldani.

A nagykereskedelem szintjén, ahol a forgalom az egyes mobilszolgáltatók között kiegyensúlyozott módon oszlik meg, valószínűleg nincs kellő késztetés olyan nagykereskedelmi díjak megállapítására, amelyek valós versenyt eredményezhetnének. A vállalatcsoportok közötti nagykereskedelmi forgalom átlagos árai a maximálárak közelében vannak, ami azt jelzi, hogy egyelőre még nem érvényesül kellően erőteljes versenydinamika. Fontos szempont az is, hogy a kiskereskedelmi végfelhasználó a barangolási szolgáltatásokat nem önmagukban, hanem a hazai szolgáltatások mintegy velejárójaként vásárolja meg.

A technológiák fejlődése és/vagy a barangolási szolgáltatások alternatíváinak megjelenése nyomán, így például az internetalapú beszédhívások (VoIP) vagy a WiFi térnyerésével fokozódhat a verseny az európai uniós barangolási piacon. Míg ezeket az alternatívákat – és különösen a VoIP-szolgáltatásokat – a fogyasztók egyre elterjedtebben veszik igénybe, barangolásos használatuk nem nőtt jelentősen.

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a barangolási szolgáltatások jól működő piacának elválaszthatatlan velejárója a valós verseny. Ennek a fajta versenynek a kialakulását az jelezné, ha az átlagos árak nem a szabályozott maximálárak környezetében összpontosulnának, és innovációról, versenydinamikáról tanúskodó alternatív ajánlatok lennének jelen a piacon.

5. Összegzés

Általában véve elmondható, hogy a módosító rendelet végrehajtása akadálymentesnek bizonyult: a szolgáltatóknak sikerült eleget tenniük az új követelményeknek, míg a nemzeti szabályozó hatóságok gondoskodnak arról, hogy ez a jövőben is így maradjon. A fogyasztók hasznát látják mind a barangolásos beszédhívások és SMS-szolgáltatások áraiban bekövetkezett csökkenésnek, mind az átláthatóság növekedésének. Az árak a barangolásos adattovábbítási szolgáltatások esetében is csökkentek, de a nagykereskedelmi szinten bekövetkezett árvisszaesés egyelőre még nem jelenik meg kellő mértékben a fogyasztói számlákon. A barangolási szolgáltatások piacán nem fejlődött még ki elegendő mértékben a verseny, és strukturális problémák is vannak.

Az összegkorlátozás alkalmazására vonatkozó követelményt teljes körűen 2010. július 1-jétől kell alkalmazni. Ugyanezen a napon ismét csökkennek a maximálárak, és ugyancsak ekkortól a szolgáltatók többé nem számíthatnak fel díjat a fogyasztók felé a barangolás közben fogadott hangposta-üzenetekért.

A Bizottság 2011. június 30-ig teljes körű értékelést készít a rendelet hatályosulásáról. Ebben az értékelésben azt fogja vizsgálni, hogy megvalósultak-e a rendelet céljai. Ennek érdekében a Bizottság áttekinti a nagy- és a kiskereskedelmi díjak alakulását, a barangolási szolgáltatások területén tapasztalható verseny mértékét és a szolgáltatások minőségét. Emellett:

- elemzi az országhatárokon belüli mobilszolgáltatások területén bekövetkezett fejleményeket,

- a technológia fejlődésének tükrében megvizsgálja a barangolási szolgáltatások alternatíváinak rendelkezésre állását és minőségét,

- megvizsgálja, hogy az árszabályozáson kívül van-e más olyan módszer, amely alkalmas a barangolási szolgáltatások piacán meglévő strukturális problémák kezelésére, és hozzájárulhat a versenyalapú belső piac kialakításához.

A 2011. évi értékelésben tehát a Bizottság végső soron azt fogja vizsgálni, hogy – akár árszabályozás formájában, akár hosszú távú eszközrendszer felhasználásával – szükséges-e a barangolási szolgáltatások további szabályozása, vagy pedig a rendelet hatálya 2012-ben megszűnhet, és elegendő, ha a barangolási szolgáltatásokat a piaci erők maguk szabályozzák. Bármi lesz is a megoldás, arról feltétlenül gondoskodni kell, hogy ne vesszenek kárba az eddig elért eredmények.

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 717/2007/EK rendelete (2007. június 27.) a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), HL L 171., 2007.6.29., 32. o.

[2] Lásd az Európai Bíróság főtanácsnokának a C-58/08. sz. ügyre vonatkozó indítványát, 20. pont.

[3] Az Európai Parlament és a Tanács 544/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a 717/2007/EK rendelet módosításáról, HL L 167., 2009.6.29., 12. o.

[4] Az ERG/BEREC jelentései a következő internetcímen olvashatók: http://www.erg.eu.int/documents/index_en.htm

[5] A műhelytalálkozóról bővebben:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/roaming/workshop/index_en.htm

[6] A rejtett túlszámlázás a felszámított ár és a szolgáltatásarányos ár különbözete.

[7] Az Eurostat becslése szerint az utazások 12%-kal csökkentek.

[8] Lásd még a nemzetközi barangolás szolgáltatásokra vonatkozó szabályozáshoz az ERG által kiadott iránymutatás átdolgozott szövegének 27. pontját:

http://www.erg.eu.int/doc/publications/erg_09_24_final_roaming_regulation_erg_guidelines.pdf.