[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.3.17.

COM(2010)101 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

Banánipari kísérő intézkedések: támogatásnyújtás a fő AKCS banánexportáló országok számára, hogy fenntartható módon alkalmazkodhassanak az új kereskedelmi feltételekhez

Az emberek millióinak megélhetésében kulcsszerepet játszó banán[1] számos fejlődő ország esetében az exportjövedelem legfőbb forrása[2]. Néhány ilyen ország számára a banán Európai Unióba történő exportja fontos gazdasági tevékenység, amely számost hatást fejt ki gazdaságuk egyéb területein is.

Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (a továbbiakban: AKCS) banánszállító országok hagyományosan preferenciális hozzáféréssel rendelkeznek az EU piacához. Az AKCS országok által élvezett előnyök kapcsán a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) más tagjai kifogásokkal éltek, és a WTO fellebbezési testülete az EU közös piacszervezését több ízben elmarasztalta. Legutóbb, 2008 decemberében a fellebbezési testület kimondta, hogy az EU köteles a banánra vonatkozó vámtarifát újból megállapítani.

2009 decemberében a banánkereskedelem tekintetében az EU és a latin-amerikai banánexportáló országok olyan megállapodást parafáltak, amely meghatározza legnagyobb kedvezményes uniós vámtarifa csökkentésének ütemezését. A legnagyobb kedvezményes vámtarifákat a jelenlegi a tonnánkénti 176 euróról 114 euróra csökkentik 7–9 évig tartó időszak alatt.

Az AKCS banánexportáló országok továbbra is vám és kvótamentes hozzáférést élveznek az uniós piachoz. A kereskedelmi rendszer változása, különösen a WTO keretében történő liberalizáció miatt azonban az AKCS banánexportáló országok esetében az eredetileg vártnál gyorsabban csökken a preferencia-árrés. E kihívással megfelelő mértékben foglalkozni kell.

Az Európai Bizottság elkötelezetten segíti az AKCS országokat abban, hogy az EU importrendszerében történő változások hatásaihoz alkalmazkodjanak. Az EU kulcsfontosságú fejlesztési célkitűzése, hogy valamennyi fejlődő ország integrálódjon a többoldalú kereskedelmi rendszerbe és a világgazdaságba. Az Európai Bizottság ezért javaslatot tesz banánipari kísérő intézkedések meghozatalára, hogy ezek révén támogatást nyújtson a fő AKCS banánexportáló országok számára a kihívások kezeléséhez. Az intézkedések javasolt időtartama legfeljebb négy év (2010–2013), költségvetése pedig 190 millió euro. A Bizottság a költségvetési hatósággal együtt megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ezt az összeget kiegészítsék 10 millió euróval, amennyiben az éves költségvetési eljárás során rendelkezésre bocsátják a megfelelő hitelösszegeket.

ELőZMÉNYEK

Az EU Kereskedelmi Rendszere

Az AKCS banánexportáló országok hagyományosan preferenciális hozzáféréssel rendelkeznek az EU piacához. A banánpiac közös szervezését annak 1993. évi létrehozása óta vitatják az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményben (GATT) résztvevő más országok, a WTO vitarendezési mechanizmusa keretében is.

A számos WTO vita és az azokat követő banánkereskedelmi reformok után 2006. január 1-től az EU tarifa-alapú behozatali rendszert vezetett be, amely 176 euro/tonna alkalmazott vámból és az AKCS-országokból származó banánra alkalmazott vámmentes kontingensből áll, 775 000 tonnáig. A legnagyobb kedvezményben részesített országok azonban e helyzetet nem találták megfelelőnek, ezért a WTO fellebbezési testülete az EU közös piacszervezése ellen hozott határozatot, legutóbb 2008 decemberében.

A nemzetközi kereskedelmi tárgyalások és a WTO-n belüli rendezetlen jogviták szükségessé tették, hogy az EU az importált banán esetében a legnagyobb kedvezményes vámtarifákat a jelenlegi tonnánkénti 176 euro alatt állapítsa meg. 2009 decemberében, hosszas és összetett tárgyalásokat követően, a banánkereskedelem tekintetében az EU és a latin-amerikai banánexportáló országok olyan megállapodást parafáltak, amely a banán tekintetében meghatározza legnagyobb kedvezményes uniós vámtétel csökkentésének ütemezését.

E megállapodás rendezi a WTO-val fennálló vitákat, és megállapítja, hogy a legnagyobb kedvezményes vámtarifákat a jelenlegi a tonnánkénti 176 euróról 114 euróra csökkentik 7–9 évig tartó időszak alatt. Az AKCS országok továbbra is vám és kvótamentes hozzáférést élveznek az uniós piachoz, amit az AKCS régiók és az EU között 2008 januárja óta létrejött gazdasági partnerségi megállapodások részeként kínáltak fel számukra.

Az EU vámtarifarendszerében bekövetkező változás maga után vonja az AKCS preferencia-árrésének csökkentését. Az Európai Bizottság a fő AKCS banánexportáló országok részére országspecifikus kísérő intézkedések létrehozását javasolja annak érdekében, hogy az átállási folyamat során támogassa az AKCS banánszállító országokat. Az intézkedések a hagyományos AKCS-banánszállítók számára létrehozott különleges segítségnyújtási rendszer és különleges segítségnyújtási keret által elindított alkalmazkodási folyamatokra építenek.

Banánkereskedelem az AKCS és az EU között

Az 1999 óta eltelt évtizedben tíz fő AKCS banánexportáló ország jelent meg, mindegyikük évente átlagosan több mint 10 000 tonna banánt szállít az EU-ba (1. melléklet). Afrikában Kamerun, Elefántcsontpart és Ghána. A karibi térségben Belize, Dominika, Dominikai Köztársaság, Jamaica, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, valamint Suriname. Az 1. és 2. ábra az ezen országokból az EU-ba 1999 és 2008 között történt behozatalt mutatja.

Az elmúlt tíz évben húsz másik AKCS ország is szállított banánt az EU-ba. Esetükben csekély mennyiségről volt szó, országonként átlagosan évi 40 tonna alatt.

1. ábra: Uniós behozatal a fő afrikai banánszállító országokból, 1999–2008

[pic]

Forrás: Comext, Eurostat, 2009

2. ábra: Uniós behozatal a fő karibi banánszállító országokból, 1999–2008

[pic]

Forrás: Comext, Eurostat, 2009

Korábbi támogatási programok

Korábban az EU az AKCS banánágazatának támogatását a következők finanszírozásával bővítette:

- a különleges segítségnyújtási rendszer[3] 1994-től 1999-ig

- a különleges segítségnyújtási keret[4] 1999-től 2008-ig

Mindkét program a hagyományos AKCS banánexportáló országokat[5] segítette abban, hogy az EU banánpiaci rendszerében bekövetkezett változásokhoz, valamint a vámtarifa várható változásaihoz alkalmazkodni tudjanak. A kedvezményezett országokat különösen abban segítették, hogy:

- versenyképesebbé tegyék a banántermelést; és/vagy

- diverzifikálják gazdaságukat és fejlesszenek más ágazatokat a banántól való függés csökkentése érdekében.

Általában kedvező eredmények születtek, azonban egyes kihívásokkal továbbra is szembe kell nézni, különösen azokban az országokban, ahogy a diverzifikálás központi kérdés volt[6]. Négy ország – a Zöld-foki-szigetek, Grenada, Madagaszkár és Szomália – fokozatosan csökkentették, majd megszüntették az EU-ba irányuló exportjukat. Két nem hagyományos AKCS ország – a Dominikai Köztársaság és Ghána – nem élvezte a különleges segítségnyújtási rendszer és a különleges segítségnyújtási keret előnyeit, mivel banánexportáló országként csak az elmúlt években vette igénybe az EU piacához való preferenciális hozzáférést.

AZ ÚJ BANÁNIPARI KÍSÉRő INTÉZKEDÉSEK

Célkitűzések, kedvezményezettek és az intervenciós területek

A banánipari kísérő intézkedések révén az Európai Bizottság javasolja az alábbi – az elmúlt tíz évben átlagosan több mint 10 000 tonna banánt szállító – tíz AKCS ország támogatását az új legnagyobb kedvezményes vámtarifákhoz való alkalmazkodásban: Belize, Kamerun, Elefántcsontpart, Dominika, Dominikai Köztársaság, Ghána, Jamaica, Saint Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, valamint Suriname.

A banánipari kísérő intézkedések segítik az AKCS országokkal való uniós együttműködés céljainak teljesítését, azaz a szegénység csökkentését, a fenntartható növekedés támogatását, valamint az adott országok zökkenőmentes integrálódását a világgazdaságba. Az intézkedések támogatják az AKCS országok alkalmazkodását, figyelembe véve az országok saját szakpolitikáit és alkalmazkodási stratégiáit. Az intézkedések a következőkre összpontosítanak:

1. Az ágazat versenyképességének fellendítése A banánexportőrök versenyképességének növeléséhez nyújtott segítség azokban az országokban, ahol a termelők hosszú távon jó eséllyel tudnak alkalmazkodni a nemzetközi kereskedelemhez.

2. A gazdaság diverzifikálásának előmozdítása A banánexporttól jelenleg függő területek támogatása abban, hogy más módon tegyenek szert jövedelemre, hozzájárul kiszolgáltatottságuk csökkenéséhez, függetlenül attól, hogy ez az új jövedelem kiegészíti vagy felváltja a banánexportból származó bevételeket.

3. Az alkalmazkodásnak a foglalkoztatásra, oktatásra, az egészségügyre, a földhasználatra és a környezetre gyakorolt átfogó hatásainak kezelése A vámtarifa csökkentése várhatóan társadalmi, környezeti és gazdasági hatást fejt ki az AKCS országokban, különösen akkor, ha a banánipar zsugorodik. Az alkalmazkodási stratégiák kezelhetik ezeket a hatásokat, és az uniós segítségnyújtás támogathatja őket ebben.

A kedvezményezett országok átállási szükségletei jelentős mértékben eltérnek, attól függően, hogy a banánágazat mekkora szerepet játszik gazdaságukban, mekkora az EU-ba irányuló exportjuk mennyisége, és mennyire képesek alkalmazkodni. További erőfeszítések révén néhány ország egy kevésbé védett piacon is versenyképes tud maradni, míg másoknak egyéb megoldást kell választaniuk. Az intézkedéseknek ennélfogva országspecifikusnak kell lenniük, beépítve őket az egyes országok mezőgazdasági és fejlesztési stratégiáiba.

Végrehajtási módok

Az országspecifikus stratégiák támogatják az országokat az új piaci feltételekhez való alkalmazkodásban, és iránymutatást adnak az uniós segítségnyújtáshoz, biztosítva, hogy a banánipari kísérő intézkedések helytállóak és hatékonyak. Az egyes országok, közösen az érdekelt felekkel, kialakítják, illetve amennyiben már rendelkeznek ilyennel, frissítik a banánágazatra vonatkozó nemzeti alkalmazkodási stratégiájukat, összhangban a mezőgazdasági, környezetvédelmi, foglalkoztatási szakpolitikáikkal és fejlesztési stratégiáikkal. E stratégiáknak magukban kell foglalniuk adott esetben a banánágazattal kapcsolatos korábbi támogatási programok tapasztalatait, valamint az új kereskedelmi rendszer keretében a további kilátások értékelésén kell alapulniuk. E nemzeti alkalmazkodási stratégiák alapján elfogadják az EU többéves támogatási stratégiáját, amely összefügg az EU országtámogatási programjaival. A stratégiákat a továbbiakban megvizsgálják annak meghatározása érdekében, hogy szükség van-e stratégiai környezeti vizsgálatokra.

1. MELLÉKLET: Fő ÉS HAGYOMÁNYOS AKCS BANÁNSZÁLLÍTÓ ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ EU IMPORT, TONNÁBAN, 1999–2008

|1999 |2000 |2001 |2002 |2003 |2004 |2005 |2006 |2007 |2008 |Átlag 1999-2008 | | Belize | 55 650 |68 558 |51 609 |38 178 |73 806 |80 292 |74 189 |73 207 |62 357 |82 146 |65 999 | | Kamerun | 160 638 |204 978 |215 455 |229 913 |293 091 |260 056 |252 912 |252 702 |221 821 |279 530 |237 110 | | Zöld-foki-szigetek | 10 |2 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |1 | | Elefántcsontpart | 192 522 |200 163 |216 699 |210 788 |202 034 |208 948 |183 752 |221 791 |189 438 |216 583 |204 272 | | Dominika | 27 583 |27 713 |17 516 |17 467 |10 472 |12 167 |12 814 |13 298 |7 291 |10 281 |15 660 | | Dominikai Köztársaság | 42 217 |59 807 |85 886 |97 331 |109 434 |101 337 |144 683 |176 757 |206 362 |170 464 |119 428 | | Ghána | 2 526 |2 972 |3 345 |3 201 |928 |1 788 |4 207 |22 404 |34 134 |45 951 |12 146 | | Grenada | 621 |784 |591 |557 |448 |406 |0 |0 |0 |0 |341 | | Jamaica | 51 635 |40 941 |42 958 |40 600 |41 775 |28 660 |11 654 |31 863 |18 371 |40 |30 850 | | Kenya | 19 |10 |1 |3 |1 |0 |0 |0 |0 |1 |4 | | Madagaszkár | 0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 | | Saint Lucia | 65 532 |72 566 |34 727 |49 313 |32 520 |42 872 |28 243 |36 726 |30 456 |38 512 |43 147 | | Saint Vincent és Grenadine-szigetek | 37 910 |42 923 |30 829 |32 520 |20 911 |23 962 |15 893 |17 239 |13 792 |8 975 |24 495 | | Suriname | 39 029 |34 234 |28 720 |6 548 |0 |19 387 |35 258 |45 119 |58 788 |65 812 |33 290 | | Tanzánia | 0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 |0 | | Forrás: Comext, Eurostat, 2009

[1] E közlemény alkalmazásában a banán kifejezés a nemzetközi kereskedelemben a CN 08030019 WTO hivatkozási kód alatt forgalmazott banánra vonatkozik. A különböző banánfajták, a plantaint is ideértve, olyan fontos árucikkek, amelyek gyakran jelentős mértékben hozzájárulnak a családi szintű élelmezésbiztonsághoz. Az európai piacon általában fogyasztott – Cavendish fajtájú – desszert banán a világon legszélesebb körben forgalmazott gyümölcs.

[2] 2004-ben a „Mezőgazdasági termékláncok, függőség és szegénység – Javaslat európai uniós cselekvési tervre” című közlemény (a 2004. februári COM(2004)0089) megalapozta az EU megújított szerepvállalását a fejlődő országok mezőgazdasági árucikkeivel kapcsolatban, és meghatározta az együttműködés stratégiai irányvonalait.

[3] A Tanács 1994. október 31-i 2686/94/EK rendelete

[4] A Tanács 1999. április 22-i 856/1999/EK rendelete és a Bizottság 1609/1999/EK rendelete.

[5] Belize, Kamerun, Zöld-foki-szigetek, Elefántcsontpart, Dominika, Jamaica, Madagaszkár, St. Lucia, Saint Vincent és Grenadine-szigetek, Szomália és Suriname.

[6] Lásd a hagyományos AKCS-banánszállítók számára létrehozott különleges segítségnyújtási keretről szóló kétéves jelentést; COM(2010)xxxx.