[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.3.12.

COM(2010)88 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

a hajók biztonságos és környezetkímélő újrahasznosításáról szóló Hongkongi IMO-egyezmény, a Bázeli Egyezmény és a hulladékszállításról szóló uniós rendelet közötti kapcsolat értékeléséről

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

a hajók biztonságos és környezetkímélő újrahasznosításáról szóló Hongkongi IMO-egyezmény, a Bázeli Egyezmény és a hulladékszállításról szóló uniós rendelet közötti kapcsolat értékeléséről

1. BEVEZETÉS

A hajóbontás gyakorlatának javítására irányuló uniós stratégiáról szóló bizottsági közlemény[1] nyomán a Tanács 2009. október 21-én felkérte a Bizottságot, hogy értékelje a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében elfogadott, a hajók biztonságos és környezetkímélő újrahasznosításáról szóló Hongkongi Egyezmény, a Bázeli Egyezmény és az EU hulladékszállításról szóló rendelete[2] közötti kapcsolatot, és 2010-ig nyújtson be erről jelentést a Tanácsnak, valamint adott esetben készítsen jogalkotási javaslatokat a Bázeli és a Hongkongi Egyezmény részes feleinek konferenciája által elfogadott vonatkozó határozatokkal összhangban.

Ez a közlemény a Tanács következtetéseiben szereplő felkérésnek megfelelően értékeli a három jogi aktus közötti kapcsolatot, szem előtt tartva azt a Tanács által is hangsúlyozott szempontot, hogy biztosítani kell a hajók újrahasznosítására vonatkozó különböző jogi rendelkezések egymást kiegészítő jellegét és koherenciáját. A tanácsi következtetéseik említik a Bázeli és a Hongkongi Egyezményben megállapított ellenőrzési és végrehajtási szintek folyamatban lévő nemzetközi értékelését. Ezek eredményeit követően egy következő szakaszban a Bizottság napirendre veheti a megfelelő jogalkotási javaslatok, közöttük a Hongkongi Egyezmény végrehajtását szolgáló intézkedések előterjesztését. Új uniós jogalkotási javaslat vagy módosító javaslat benyújtására csak környezeti, gazdasági és társadalmi hatásvizsgálat készítése után kerülhet sor.[3]

2. A KÜLÖNBÖZő JOGI AKTUSOK HATÁLYA, CÉLJA ÉS ALKALMAZÁSA

2.1 A Hongkongi Egyezmény

A Hongkongi Egyezményt 2009. május 15-én fogadták el, és jelenleg nyitva áll a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) tagállamai általi aláírásra és megerősítésre. Az egyezményhez az EU nem csatlakozhat, de tagállamai igen.

2.1.1 Célkitűzései

A nemzetközi közösség számára jelentős lépést képviselő Hongkongi Egyezmény a „bölcsőtől a sírig” tartó, vagyis a hajók élettartamát a tervezéstől az építésen keresztül az üzemelésig és az újrahasznosításig végigkövető, átfogó ellenőrzési és végrehajtási rendszert biztosít. Az egyezmény világszinten állapít meg olyan követelményeket, amelyekkel valóban és hatékonyan garantálható a hajók biztonságos és környezeti szempontból elfogadható újrahasznosítása. A hajók újrahasznosításával foglalkozó iparág szakmai színvonalának emelésében az egyezmény a hajók szemléjére és tanúsítására, a hajók újrahasznosítására szolgáló létesítmények engedélyezésére, valamint konkrét előírásokra támaszkodik. Ilyen előírás, hogy a hajótulajdonosnak össze kell állítaniuk a fedélzeten található veszélyes anyagok jegyzékét, a hajóbontó létesítményeknek újrahasznosítási tervet kell készíteniük, vagy hogy a lobogó szerinti államoknak az újrahasznosításra való alkalmasságot igazoló nemzetközi tanúsítványt kell kiállítaniuk a hajó részére az utolsó szemle során. Az egyezménynek fontos eleme, hogy korlátozza a veszélyes anyagok felhasználását a hajóépítés során.

2.1.2 Hatálya: Mely hajókra vonatkozik?

A Hongkongi Egyezmény a legtöbb magántulajdonban lévő és kereskedelmi hajóra vonatkozik, néhány kivétellel.[4] Nem vonatkozik a kicsi, vagyis 500 BT-nél kisebb űrtartalmú hajókra, a hadihajókra, a haditengerészeti segédhajókra vagy olyan egyéb, állami tulajdonban lévő vagy államilag üzemeltetett hajókra, amelyeket kizárólag nem kereskedelmi célra vagy belföldi fuvarozásra használnak. Az egyezmény azonban előírja, hogy az ésszerűség és a gyakorlati megvalósíthatóság keretein belül ezen hajók kapcsán is az egyezmény előírásainak megfelelően kell eljárni. Az egyezmény szövege a kiszolgált (élettartamuk végét elért) hajókra „berendezéseiktől megfosztott vagy vontatott hajók”-ként hivatkozik, de nem tesz utalást a „hulladék” vagy a „veszélyes hulladék” fogalmára.

2.1.3 Hatálya: Mely létesítményekre vonatkozik?

A Hongkongi Egyezmény a hajók újrahasznosítását végző létesítményekre vonatkozik, vagyis minden olyan meghatározott helyszínre, bontóudvarra vagy üzemre, amelyet hajók újrahasznosítására használnak.[5] Hajók újrahasznosítása alatt az olyan bontást kell érteni, amelynek célja az erre alkalmas alkatrészek és anyagok újrafeldolgozása vagy újrafelhasználása, beleértve a helyszínen történő tárolást és kezelést. A köztes műveletek, a további feldolgozás, a más létesítményekben megvalósuló hulladékártalmatlanítás vagy -kezelés azonban nem tartoznak az egyezmény hatálya alá.[6]

2.1.4 Alkalmazása

A feleknek biztosítaniuk kell, hogy a lobogójuk alatt közlekedő vagy joghatóságuk alá tartozó hajókat az egyezménynek megfelelően felmérjék és tanúsítvánnyal lássák el.[7] A hajótulajdonosnak kötelessége kellő időben és írásban értesíteni a lobogó szerinti állam hatóságát egy hajó újrahasznosítására vonatkozó szándékáról, hogy a hatóság felkészülhessen a felmérő szemle és a tanúsítás elvégzésére.[8]

A felek joghatósága alatt működő hajó-újrahasznosító létesítményeknek meg kell felelniük az egyezmény követelményeinek, és annak megfelelően kiállított engedéllyel kell rendelkezniük. A hajó-újrahasznosító létesítményeknek tervet is kell készíteniük. Az egyezmény rendelkezik továbbá a felek közötti adatcseréről, a hajók ellenőrzéséről és a jogsértések kezeléséről is.

E létesítményeket úgy kell vezetni, hogy megelőzzék az emberi egészségre vagy a környezetre káros hatásokat, valamint biztonságos és környezetkímélő módon kezeljék a veszélyes anyagokat. Gondoskodni kell továbbá arról, hogy a létesítménynek legyen vészhelyzeti terve és reagálási kapacitása, valamint biztosítani kell a dolgozók biztonságát és szakmai felkészítését. A létesítményeknek az IMO által kialakítandó iránymutatásoknak megfelelő eljárásokat kell kidolgozniuk és követniük. Az egyezmény teljes körű és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében legkevesebb hat iránymutatás fog készülni.[9] A veszélyes anyagok jegyzékéről szóló első iránymutatást 2009. július 17-én fogadták el.[10] A biztonságos és környezetkímélő hajó-újrahasznosítással foglalkozó iránymutatások előkészítése már előrehaladott szakaszban van.

2.1.5 Végrehajtása

A felek joghatóságukon belül megtiltják az egyezmény megsértését, és az egyezménynek való meg nem felelés eseteire – akárhol fordulnak is elő – arányos és kellő visszatartó erejű szankciókat állapítanak meg. A feleknek együtt kell működniük az egyezmény bármilyen megszegésének felderítésében és az egyezmény rendelkezéseinek végrehajtásában.

Egy másik fél joghatósága alá tartozó kikötőben vagy tengeri terminálon tartózkodó hajó megvizsgálható az egyezménynek való megfelelés ellenőrzése érdekében. Az ilyen vizsgálat a megfelelő tanúsítványok meglétére és érvényességére korlátozódik. Ennél részletesebb vizsgálat csak egy másik fél megfelelő bizonyítékokkal alátámasztott kérésére végezhető. Minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni egy hajó indokolatlan visszatartásának vagy feltartóztatásának elkerülése érdekében, különben a hajó az okozott károkért kártérítésre jogosult.

Amennyiben észlelik, hogy valamely hajó megszegi az egyezmény előírásait, a vizsgálatot végző fél a hajót figyelmeztetheti, feltartóztathatja, illetve kiutasíthatja vagy kitilthatja kikötőiből. Ilyen esetben a lobogó szerinti állam hatóságát és az IMO-t haladéktalanul értesíteni kell.

A feleknek létre kell hozniuk egy olyan mechanizmust, amely biztosítja hajó-újrahasznosító létesítményeik megfelelését, ideértve a vizsgálati, nyomonkövetési és végrehajtási előírások, illetve a hajóra szállási és mintavételi jogok kidolgozását és hatékony alkalmazását. E mechanizmus részét képezhetik auditálási rendszerek.[11] Egy másik fél indokolt kérésére bármely fél köteles vizsgálatot indítani az adott hajóval vagy hajó-újrahasznosító létesítménnyel kapcsolatban, és arról jelentést készíteni[12]. A jelentést a megtett vagy esetleg tervezett intézkedésekről szóló tájékoztatással együtt el kell juttatni a vizsgálatot kérő fél és – a megfelelő intézkedés meghozatala érdekében – az IMO részére.

Egyelőre nehéz megállapítani, hogy a Hongkongi Egyezmény ellenőrzése és végrehajtása összességében milyen szinten valósul majd meg. A tervezett ellenőrzési és végrehajtási intézkedések összhangban állnak a tengeri ágazat jellemzőivel, de az egyezmény alkalmazásának sikerességét végső soron gazdasági tényezők, valamint a részes államok szabályozási és végrehajtó intézkedéseinek szigora határozzák meg.

2.2 A Bázeli Egyezmény

A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának és ártalmatlanításának ellenőrzéséről szóló Bázeli Egyezményt 1989-ben fogadták el az ENSZ égisze alatt. Az egyezménynek a tagállamok és az Unió is szerződő felei.

2.2.1 Célkitűzései

A Bázeli Egyezmény a veszélyes hulladékok nemzetközi határokat átlépő mozgásának szabályozására elfogadott eszköz. Fő célja az emberi egészség és a környezet védelme a veszélyes hulladékok keletkezéséből, kezeléséből, határokat átlépő szállításából és ártalmatlanításából fakadó káros hatásokkal szemben.

2.2.2 Hatálya: Mely hajókra vonatkozik?

Az egyezmény meghatározott veszélyes hulladékokra és egyes más hulladéktípusokra (vegyes háztartási hulladék és az annak égetéséből származó maradványok) vonatkozik, valamint minden, a nemzeti jogszabályok értelmében veszélyes hulladéknak minősülő hulladékra. A hajóbontásra azért vonatkozik, mert a bontásra ítélt hajók általában tartalmaznak veszélyes anyagokat, így tekinthetők veszélyes hulladékot tartalmazó szállítmánynak. Az egyezmény értelmében egy hajó már hulladéknak tekinthető akkor, amikor a nemzetközi szabályok értelmében még hajónak minősül.[13] A Bázeli Egyezmény ezért minden olyan hajóra vonatkozik, amely meghatározásai szerint hulladéknak minősül. Ez alól egyetlen hajótípus sem kivétel.

2.2.3 Hatálya: Mely létesítményekre vonatkozik?

A hulladékkezelés különböző szakaszaival foglalkozó minden típusú létesítményre vonatkozik, így a hulladék gyűjtésére, szállítására, újrafeldolgozására, hasznosítására és ártalmatlanítására, beleértve az ártalmatlanítási telephelyek utólagos felügyeletét is.[14]

2.2.4 Alkalmazása

A Bázeli Egyezmény értelmében hulladékok azok az anyagok vagy tárgyak, amelyeket ártalmatlanítanak vagy ártalmatlanítani szándékoznak, vagy amelyeket a nemzeti jog előírásai szerint ártalmatlanítani kell.[15] A részes felek főbb kötelezettségei csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét, biztosítani, hogy a hulladékok országhatárokon túlra szállított mennyisége a lehető legkisebb legyen, valamint hogy megfelelő ártalmatlanító létesítmények álljanak rendelkezésre.[16]

Az egyezmény a veszélyes hulladék felek közötti szállításának ellenőrzésére vonatkozóan előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárást ír elő, amelynek értelmében az exportáló, az importáló és adott esetben a tranzit országoknak is írásos engedélyt kell adniuk a szállítási műveletekhez, az exportálónak szerződnie kell az ártalmatlanítóval, és adott esetben a hulladék országhatárokat átlépő szállítását biztosítással, kötelezvénnyel vagy egyéb garanciával kell fedezni.

A veszélyes hulladéknak a környezetet nem veszélyeztető kezelése központi célja az egyezménynek, és követelmény minden hulladékkezelő és –ártalmatlanító létesítménnyel szemben.[17] A hajók újrahasznosításával foglalkozó létesítmények engedélyezésekor figyelemmel kell lenni az egyezményben foglalt környezetkímélő kezelési követelményekre, amelyeket az egyezményhez készült technikai iránymutatások bővebben kifejtenek. A Bázeli Egyezmény hajóbontással foglalkozó műszaki iránymutatása értelmében a hajók partra futtatása nem elfogadható gyakorlat, mivel a hajók bontását mindenkor vízhatlan padlózaton kell végezni.[18]

A veszélyes vagy egyéb hulladékok jogellenes kereskedelme büntetendő, és a részes feleknek megfelelő jogi, igazgatási és egyéb intézkedéseket kell tenniük az egyezmény előírásainak végrehajtása és érvényesítése érdekében.[19]

Az egyezmény rendelkezései megtiltják egyes feleknek a hulladék importját, megkövetelik az éves jelentéstételt, valamint kötelező értesítéseket és vitarendezési eljárást írnak elő.

A Bázeli Egyezmény 1995-ös ún. tilalmi módosítása értelmében OECD-országokból, a Közösség országaiból és Liechtensteinből tilos veszélyes hulladékot harmadik országokba szállítani.[20] A módosítás még nem lépett hatályba, de az EU végrehajtotta.

2.2.5 Végrehajtása

A jogellenes hulladékszállítás ellen a nemzeti vagy belső jogalkotás, a felek közötti együttműködés és a Bázeli Egyezmény titkárságának tájékoztatása útján kell fellépni.[21]

Az egyezmény keretében a végrehajtás és megfelelés előmozdítására létrehozott mechanizmus egy 15-tagú bizottság felállításával erősítette az egyezmény rendelkezéseinek érvényesítését.[22] A mechanizmus nem konfrontációs, átlátható, de jogilag nem kötelező eszköz.

A Bázeli Egyezmény végrehajtó mechanizmusa a legtöbb veszélyes hulladéktípus tekintetében meglehetősen jól működik, azonban viszonylag kevés kiszolgált hajóra alkalmazzák, és nehézkes a világ kereskedelmi hajóflottáival szembeni érvényesítése. Nehézséget jelent annak gyakorlati meghatározása is, hogy egy hajó mikor válik hulladékká, és hogy az egyezmény értelmében melyik állam tekintendő exportőrnek.

2.3 Az EU hulladékszállítási rendelete

2.3.1 Célkitűzései

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet célja a környezet védelmének biztosítása hulladékok szállításakor.[23] Végrehajtja az Unióban a Bázeli Egyezményt és a bázeli tilalmat azáltal, hogy megtiltja mindenféle ártalmatlanításra szánt hulladék – veszélyes vagy nem – kivitelét az EFTA-országokon kívüli országokba. Ez alól nincs kivétel. Az EU és harmadik országok között és az EU-n belül megvalósuló hulladékszállítás esetén biztosítani kell, hogy a hulladék kezelése a szállítás teljes időtartama alatt, valamint a hulladék hasznosítása és ártalmatlanítása során az emberi egészség veszélyeztetése nélkül és környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történjen. Tiszteletben kell tartani a hulladékokról szóló európai uniós keretirányelv és más uniós jogszabályok – például a munkavállalók egészségére és biztonságára, vagy egyes anyagok, pl. az azbeszt kezelésére vonatkozó jogszabályok – előírásait.[24]

2.3.2 Hatálya: Mely hajókra vonatkozik?

A rendelet minden olyan hajóra vonatkozik, amely a hulladékokról szóló uniós keretirányelv értelmében hulladéknak minősül, vagyis amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.[25]

2.3.3 Hatálya: Mely létesítményekre vonatkozik?

A hulladékkal kapcsolatos uniós jogszabályok a hulladékgazdálkodás minden szakaszára, minden típusú létesítményben, a köztes műveletekre és a szállítás teljes időtartama alatt alkalmazandók.

2.3.4 Alkalmazása

Amennyiben egy élettartama végét elért hajóban megtalálható a rendelet V. mellékletében felsorolt veszélyes anyagok egyike (pl. azbeszt vagy PCB) – ez a legtöbb hajó esetében így van – akkor kiviteli tilalom hatálya alá esik. A veszélyes anyagokat nem tartalmazó kiszolgált hajók azonban exportálhatók környezetvédelmi szempontból megfelelő hulladékgazdálkodást végző üzemekbe.[26] A rendeltetési országban a hulladékot fogadó létesítményt olyan emberi egészségvédelmi és környezetvédelemi szabványokkal összhangban kell üzemeltetni, amelyek nagy vonalakban megegyeznek a Közösségi jogszabályokban megállapított szabványokkal.

2.3.5. Végrehajtása

A rendelet közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, vagyis a tagállamok teszik meg a végrehajtásához szükséges lépéseket, ideértve a hatékony, arányos és kellő visszatartó erejű szankciók megállapítását. A tagállamoknak rendelkezniük kell a létesítmények és vállalkozások ellenőrzéséről és a hulladékszállítás vagy az ahhoz kapcsolódó hasznosítás vagy ártalmatlanítás szúrópróbaszerű ellenőrzéséről. A tagállamok ezenfelül együttműködnek az illegális szállítások megelőzésének és felderítésének megkönnyítése érdekében. A tagállamok kijelölik a rendelet végrehajtásáért felelős illetékes hatóságo(ka)t, megnevezik állandó személyzetük együttműködésért felelős tagjait, valamint kijelölik a fizikai ellenőrzést végző központokat.[27]

A gyakorlat azt mutatja, hogy a rendeletet nehéz végrehajtani olyan esetekben, amikor egy hajó a Közösség vizein kívül válik hulladékká. Ennek ellenére születtek már ilyen esetekre vonatkozó nemzeti bírósági határozatok.[28] Az utóbbi időben több eset is rámutatott arra, hogy egyes tagállamok hatóságai bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy a vélhetően kiszolgált hajók tekintetében a hulladékszállítási szabályokat mikor és hogyan kell végrehajtani.

3. A HÁROM AKTUS HATÁLYÁNAK, CÉLJAINAK ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet és a Bázeli Egyezmény már hatályba léptek az EU-ban. A Bázeli Egyezményhez 172 fél csatlakozott, köztük csaknem minden tagállam. Az USA nem fele az egyezménynek.

Annak eldöntésében, hogy csatlakoznak-e a Hongkongi Egyezményhez, politikai, jogi és gazdasági ösztönzők fogják befolyásolni mind a lobogó szerinti, mind a hulladékgazdálkodást végző államokat. A lobogó szerinti államok számára azért lehet vonzó a csatlakozás, mert az egyezmény egy viszonylag egyszerű és egyértelmű szabályrendszert állapít meg, amellyel eleget lehet tenni a környezetvédelmi szempontból megfelelő hajóbontás iránti állampolgári igényeknek úgy, hogy a hajótulajdonosok és a kormányzat számára nem keletkeznek felesleges terhek. Az újrahasznosítást végző államok számára pedig az jelenthet ösztönzést, ha bebizonyosodik egyrészt, hogy a hajótulajdonosok olyan létesítményekbe akarják küldeni bontandó hajóikat, amelyek megfelelnek az új szabályoknak, másrészt, hogy a létesítmények korszerűsítésének költségei idővel megtérülnek. Természetesen az egyezmény hatálybalépéséhez szükséges, hogy mind a hajótulajdonosok, mind a hajó-újrahasznosítók ratifikálják.

A Hongkongi Egyezmény az 500 BT és annál nagyobb űrtartalmú hajók teljes életciklusára vonatkozik építésüktől környezetkímélő újrahasznosításukig, kivételt csak a hadihajók és a kormányzati tulajdonban lévő hajók képeznek. A hulladékszállításról szóló uniós rendelet és a Bázeli Egyezmény típustól függetlenül minden olyan hajóra vonatkozik, amely hulladéknak minősül, és amelyet környezetkímélő újrahasznosítás céljából nemzetközi határokat átlépve szállítanak.

A Hongkongi Egyezmény földrajzilag nem korlátozza az exportot, csak azt írja elő, hogy a hajó-újrahasznosító létesítmények az egyezmény szerinti engedély alapján egy szerződő fél területén működjenek. Rendelkezéseinek egyaránt címzettjei a hajókat lajstromba vevő lobogó szerinti államok és az újrahasznosítást végző államok.

A hulladékszállításról szóló uniós rendelet tartalmaz földrajzi megszorításokat, ugyanis egyes országokba tiltja a kivitelt. A Bázeli Egyezmény és a hulladékszállításról szóló uniós rendelet egyaránt megkövetelik az újrahasznosító létesítmények engedélyezését. Rendelkezéseik címzettjei az exportáló, az importáló és – adott esetben – a tranzitállamok.

Mindhárom jogi aktus érinti az anyag- és alkatrész-visszanyerés, -újrafeldolgozás és -újrahasználat céljából történő bontást. Az ezt követő feldolgozási és kezelési munkálatokat, mint a további hasznosítást, újrafelhasználást vagy ártalmatlanítást azonban csak a Bázeli Egyezmény és a hulladékszállításról szóló uniós rendelet szabályozza. A hulladékszállítási rendelet hatálya a legtágabb, ugyanis a köztes műveletekre és a végleges hasznosításra és ártalmatlanításra is kiterjed.

Az előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás (PIC) keretében végzett ellenőrzések, valamint a Bázeli Egyezményben és a hulladékszállításról szóló uniós rendeletben is előírt kiviteli tilalmak azt hivatottak biztosítani, hogy a kiszolgált hajókat környezetvédelmi szempontból megfelelően, a Bázeli Egyezmény iránymutatásaiban meghatározott módon kezeljék. Az EU hulladékszállítási rendelete a bázeli tilalmat mindennemű veszélyes hulladék tekintetében végrehajtja, megtiltva a nem OECD-országokba irányuló kivitelüket. A Hongkongi Egyezmény előírja a felek számára, hogy megfelelő törvényi és rendeleti rendelkezések, illetve szabványok révén biztosítsák az újrahasznosítást végző létesítmények környezetvédelmi szempontból kifogásolhatatlan tervezését, építését és üzemeltetését. A biztonságos és környezetkímélő hajó-újrahasznosítással foglalkozó iránymutatások készítése már előrehaladott szakaszban jár. Ezen iránymutatásokat a feleknek figyelembe kell venniük a Hongkongi Egyezmény végrehajtása során. A hajó-újrahasznosító létesítmények engedélyezéséről is készülni fog ilyen iránymutatás.

A Hongkongi Egyezmény a partra futtatást nem szabályozza mindaddig, amíg az IMO el nem fogadja ezzel kapcsolatos iránymutatásait. A Bázeli Egyezmény műszaki iránymutatásai és az EU hulladékszállítási rendelete értelmében a hajók partra futtatása nem tekinthető bontási módszernek, és egyértelműen előírják, hogy a hajóbontás minden szakasza csak teljesen vízzáró padlózaton végezhető

A végrehajtással kapcsolatban elmondható, hogy a veszélyes hulladékok határokat átlépő szállítását mind a Bázeli Egyezmény, mind a hulladékszállításról szóló uniós rendelet értelmében szigorúan ellenőrzik és végrehajtják a legtöbb hulladéktípus tekintetében, azonban a kiszolgált hajók kapcsán a gyakorlati végrehajtás nehézséget jelent.

A Hongkongi Egyezmény mechanizmusainak gyakorlati hatékonysága több tényező függvénye, ilyen például az újrahasznosítást végző államok engedélyezési politikája, harmadik felek részvétele a hajó-újrahasznosító létesítmények megfigyelésében és ellenőrzésében, a kikötő szerinti államok általi ellenőrzés megvalósulásának módja, valamint az új egyezménynek való megfelelést előmozdító, kellően erős ösztönzők létezése.

4. KÖVETKEZő LÉPÉSEK

Nemzetközi vonatkozásban további lépéseket kell tenni[29] annak értékelése érdekében, hogy a Hongkongi Egyezmény a Bázeli Egyezmény keretében meghatározottakkal egyenértékű ellenőrzést és végrehajtást ír-e elő. A Bázeli Egyezmény 7. nyitott munkacsoportja 2010. május 10. és 15. között fog ülésezni, és felkérték egy előzetes értékelés elvégzésére azzal kapcsolatban, hogy a Hongkongi Egyezmény jelenlegi formájában a Bázeli Egyezmény által biztosítottakkal egyenértékű ellenőrzést és végrehajtást állapít-e meg. Az értékelést segítő kritériumokat is a munkacsoportnak kell kidolgoznia. Az értékelés eredményét a Bázeli Egyezmény részes feleinek 2011 októberében esedékes 10. konferenciája elé terjesztik megvitatás és szükség szerinti intézkedések elfogadása céljából. Az értékelés nyomán a Bázeli Egyezmény részes felei várhatóan határoznak majd a Bázeli Egyezmény módosításának szükségességéről.

Amit az EU-t illeti, hozzá kell járulnia az ellenőrzések egyenértékűségét tárgyaló nemzetközi megbeszélésekhez, és azok eredményeinek megfelelően kell intézkednie. A tagállamokat felkérjük, hogy mielőbb hagyják jóvá a Hongkongi Egyezményt annak mihamarabbi hatálybalépése, valamint a tényleges és hathatós változások elérése érdekében. Mindenképpen meg kell azonban jegyezni, hogy a tagállamokat továbbra is kötik a Bázeli Egyezmény és a hulladékszállításról szóló uniós rendelet előírásai.

IMO-egyezmény | Bázeli Egyezmény | Az EU hulladékszállítási rendelete |

Hatálya: mely hajókra terjed ki | Minden magántulajdonban lévő kiszolgált hajóra, amely 500 BT-nél nagyobb. Nem vonatkozik a hadihajókra és az állami tulajdonban lévő hajókra. | Minden kiszolgált hajóra vonatkozik. | Minden kiszolgált hajóra vonatkozik. |

Hatálya: mely létesítményekre terjed ki | Alkalmazandó az első bontó- és újrahasznosító létesítményben, de nem vonatkozik a köztes folyamatokat, a további feldolgozást és az ártalmatlanítást végző létesítményekre. | Minden hulladékkezelő létesítményre kiterjed: gyűjtés, szállítás, köztes és végleges hasznosítás és ártalmatlanítás. | Minden hulladékkezelő létesítményre kiterjed: gyűjtés, szállítás, köztes és végleges hasznosítás és ártalmatlanítás. Kifejezetten rendelkezik a köztes műveletekről. |

Célkitűzések és alkalmazás | A hajók életútját a tervezéstől az építésen keresztül az üzemelésig és az újrahasznosításig szabályozza. Az engedélyezéssel és a veszélyes hulladékok környezetkímélő kezelésével kapcsolatban azonban nem egyértelmű a helyzet mindaddig, amíg az IMO el nem fogadja ilyen tárgyú, kidolgozás alatt lévő iránymutatásait. | Előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárást ír elő (PIC). A veszélyes hulladéknak a környezetet nem veszélyeztető kezelése (ESM) elvárás minden hulladékhasznosító és -ártalmatlanító létesítménnyel szemben. Iránymutatások fejtik ki, melyek a hajóbontásra is kitérnek. A környezetkímélő hajóbontásról szóló bázeli iránymutatás nem fogadja el a partra futtatás gyakorlatát, a hajók csak vízzáró padlón tárolhatók. | Előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárást ír elő (PIC). A bázeli tilalmat végrehajtja, vagyis megtiltja a veszélyes hulladékok kivitelét az OECD-országokból bármely nem OECD-országban található létesítménybe. Az egyéb hulladékot sem lehet olyan létesítményekbe szállítni, amelyek nem garantálják a környezetkímélő kezelést. Az uniós rendelet kifejezetten utal a Bázeli Egyezmény környezetvédelmi szempontból megfelelő gazdálkodásról szóló iránymutatásaira. |

[1] COM(2008) 767 végleges.

[2] A hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelet, HL L 190., 2006.7.12., 1. o.

[3] SEC(2009) 92.

[4] 2. cikk (7) bekezdés és 3. cikk.

[5] 2. cikk (11) bekezdés.

[6] 2. cikk (10) bekezdés.

[7] 5. cikk.

[8] 24. szabály.

[9] Lásd a 2009. május 15-i diplomáciai találkozó alkalmával elfogadott 4. határozatot.

[10] MEPC.179 (59) IMO-határozat.

[11] 15. szabály.

[12] 9. cikk.

[13] Lásd a 2002-ben elfogadott VII/26. határozatot.

[14] 2. cikk (1) bekezdés és IV. melléklet.

[15] 2. cikk (1) bekezdés.

[16] 4. cikk.

[17] 2. cikk.

[18] Lásd a 2002-ben elfogadott VI/24. határozatot.

[19] 4. cikk (3) és (4) bekezdés.

[20] Lásd az 1995-ben elfogadott III/1. határozatot.

[21] 19. cikk

[22] Lásd a 2002-ben elfogadott VI/12. határozatot.

[23] A hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelet, HL L 190., 2006.7.12., 1. o., különösen (1) és (42) preambulumbekezdése.

[24] 49. cikk (1) bekezdés.

[25] A hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv, HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

[26] 2. cikk (8) bekezdés és 49. cikk.

[27] 50. cikk.

[28] Lásd a hajóbontás gyakorlatának javítására irányuló uniós stratégiáról szóló bizottsági közleményt: COM(2008) 767 végleges.

[29] A felek konferenciájának VIII/11. határozata.