12.8.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 236/6

A.

mivel a 2011. évi költségvetési eljárás az első, amely a Lisszaboni Szerződésben foglaltak alapján zajlik, és mivel annak érdekében, hogy minden kiadásról megállapodásra lehessen jutni az egyeztetési eljárás során, az egyetlen olvasat miatt fokozott együttműködésre és koordinációra van szükség a költségvetési hatóság másik ágával,

B.

mivel a júliusban tartandó háromoldalú egyeztetés célja a kérdések rendezése, mielőtt a Tanács elfogadja álláspontját a költségvetés tervezetéről, annak érdekében, hogy előre pontosítsák a megegyezés tartalmát,

1.

megjegyzi, hogy a 2011. évi költségvetés tervezete összesen 142 576,4 millió euró kötelezettségvállalási előirányzatot és 130 147,2 millió euró kifizetési előirányzatot tartalmaz, miáltal az előbbi esetében 1 224,4 millió euró, az utóbbi esetében pedig 4 417,8 millió eurós mozgástér marad; megjegyzi, hogy ezek az összegek az EU 2011-re tervezett GNI-jének 1,15 %-át, illetve 1,05 %-át teszik ki;

2.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az elfogadott kötelezettségvállalási előirányzatok a 2010-es költségvetéshez képest csak 0,77 %-kal nőttek, ami nincs összhangban azokkal a széles körben hangoztatott elvárásokkal, hogy az EU költségvetésének kulcsfontosságú szerepet kell játszania az európai gazdaság válságot követő támogatásában; megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatok 5,85 %-kal nőttek, azonban emlékeztet rá, hogy a 2010-es kifizetési előirányzatok abnormálisan alacsony szintje matematikai magyarázattal szolgál e növekedésre; emlékeztet rá, hogy a többéves pénzügyi keret a jelenlegi árakon a kötelezettségvállalási előirányzatokra 142 965 eurós, a kifizetési előirányzatokra pedig 134 280 millió eurós plafont állapít meg;

3.

tudomásul veszi a kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok közötti különbség csökkenését a 2010-es költségvetéshez képest (12 429 millió euró 18 636 millió euróhoz képest), ami az EU költségvetésének jobb végrehajtását jelzi, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret 2011-re csak 8 366 millió euró különbségről rendelkezik a kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok között; ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a különbség hosszú távon deficitet okoz, azért azt a költségvetés fenntarthatóságának és kezelhetőségének érdekében el kell kerülni;

4.

hangsúlyozza, hogy a költségvetés tervezetében szereplő 1 224,4 millió eurós teljes kerettartalék nagy részét (70 %-a) a 2. fejezet (természeti erőforrások megőrzése és kezelése) mozgástere teszi ki, és a többi fejezetben – különösen az 1a., 3b. és 4. fejezetben – nagyon korlátozott a mozgástér, ami arányosan csökkenti az EU reagálási képességét a politikai változásokra és a nem tervezett szükségletekre a prioritások megőrzése mellett;

5.

hangsúlyozza továbbá, hogy a 2. fejezet alatti tartalék a piaci viszonyok változása esetén szűkülhet;

6.

üdvözli az intézményközi megállapodásban foglaltak érvényesüléséről szóló jelentés (COM(2010)0185) Bizottság általi közzétételét, és ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy várja a jelentős felülvizsgálatra irányuló javaslatot, és hogy a korábbi költségvetési eljárások során a számos felmerült kihívás megfelelő és kielégítő kezelése terén tapasztalt nehézségek miatt elkerülhetetlenné vált a jelenlegi többéves pénzügyi keret felülvizsgálata; emlékeztet a Bizottsággal szemben támasztott azon elvárására, hogy 2010 első félévének letelte előtt terjesszen elő konkrét javaslatokat a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára;

7.

felhívja a figyelmet, hogy sok olyan messzemenő költségvetési következménnyel járó eljárás van folyamatban, amelyet a költségvetési hatóság két ágának 2011-ben le kell zárnia (a költségvetés felülvizsgálata, az Európai Külügyi Szolgálat felállítása, költségvetési módosítások, az intézményközi megállapodás felülvizsgálata, a költségvetési rendelet felülvizsgálata stb.);

8.

tudomásul veszi a Bizottság által megállapított prioritásokat (nevezetesen az EU gazdaságának válság utáni támogatása és az új követelményekhez való alkalmazkodás, például a Lisszaboni Szerződés végrehajtása, új pénzügyi felügyeleti hatóságok, a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelésre irányuló kezdeményezés finanszírozása, a stockholmi program végrehajtása stb.), és felteszi a kérdést, hogy a kötelezettségvállalási előirányzatok 2010-es költségvetéshez képesti szerény növekedése elegendő lesz-e minderre;

9.

kiemeli a válságra és a pénzügyi piacok bizonytalanságára való határozott reagálás fontosságát, melynek érdekében növelni kellene az uniós költségvetés finanszírozási kapacitását és rugalmasságát; ezzel összefüggésben kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy nyújtsanak további részletes tájékoztatást arról, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2010. május 9–10-i ülésén elfogadott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus milyen következményekkel jár az EU költségvetése szempontjából; kéri továbbá, hogy a jövőbeli válságok elkerülése érdekében hozzanak létre egy hatékony felügyeleti rendszert, amelynek része az Európai Parlamentnek történő közvetlen jelentéstétel;

10.

elítéli, hogy költségvetési szempontból lehetetlen egyértelműen meghatározni az EU 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseinek (pl. az „Innovatív Unió”, a „Mozgásban az ifjúság”, az „Erőforrás-hatékony Európa”, az „Új készségek és új munkahelyek”, az „Iparpolitika a globalizáció korában”) 2011-es költségvetési tervezetre gyakorolt pénzügyi hatásait, és határozottan kétli, hogy a jelenlegi pénzügyi keretben elegendő kapacitás található e kiemelt kezdeményezések megfelelő szintű finanszírozására;

11.

emlékeztet rá, hogy – amint a 2011-es költségvetés prioritásairól szóló 2010. március 25-i állásfoglalásában megállapította – a 2011-es költségvetés egyik kulcsfontosságú prioritása az ifjúság, amelyet horizontális témaként kellene kezelni az EU-ban, szinergiákat kialakítva az ifjúsággal foglalkozó különféle politikai területek, nevezetesen az oktatás, a foglalkoztatás, a vállalkozások támogatása és az egészségügy között, egyúttal megkönnyítve és bátorítva a fiatalok társadalmi beilleszkedését, szerepvállalását, képzését és mobilitását; hangsúlyozza, hogy az „ifjúságra” olyan tág fogalomként kell tekinteni, amely magában foglalja az egyének arra irányuló képességét, hogy életük során többször is helyet és státust változtassanak, valamint a gyakorlatok, az egyetemi és szakmai közegek és a szakmunkásképzés közti korlátok nélküli átjárást, továbbá hogy ennek érdekében az egyik célkitűzésnek az oktatási rendszerekből a munkaerőpiacra történő átmenetre elősegítésére kell irányulnia;

12.

sajnálja, hogy a programok rendkívüli ismertsége és a költségvetés nagyon magas – a 2007–2009-es időszakban minden évben 95–100 %-os végrehajtási aránya ellenére a költségvetési tervezetben az alapvető ifjúsági eszközökre és programokra – egész életen át tartó tanulás, cselekvő ifjúság, Erasmus Mundus – javasolt előirányzatok növekedése csak szimbolikus mértékű; úgy véli, hogy e növekedés nem teszi lehetővé az EU számára, hogy megfelelően kezelje e prioritást, ezért további támogatást kíván nyújtani e programok számára; ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy e programok vitathatatlanul európai hozzáadott értéket képviselnek és a számukra nyújtott szerény pénzügyi támogatás ellenére nagyban hozzájárulnak egy erős európai civil társadalom létrehozásához;

13.

felszólít arra, hogy pontosítsák a működési és igazgatási kiadások megoszlását, és ismerjék el az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az igazgatási kiadásokat az 5. fejezeten kívül kezeljék; megjegyzi, hogy a valójában igazgatási jellegű kiadások jelentős részét már most is a működési előirányzatokból finanszírozzák;

14.

határozott szándéka, hogy építő jelleggel és nyílt szellemben folytassa a 2011-es pénzügyi év költségvetéséről szóló tárgyalásokat, szem előtt tartva a hatékonysággal és az európai hozzáadott értékkel kapcsolatos célkitűzéseket; cserébe azt várja, hogy a költségvetési hatóság másik ága is legyen együttműködő, és biztosítson valódi politikai párbeszédet; olyan „könyvelési feladatból” fog kiindulni, amelyben a tagállamok megtakarításai és hozzájárulásai rendkívül fontos szerepet kapnak a tárgyalások során; emlékeztet rá, hogy a Szerződés nemcsak a költségvetési eljárás jogi keretét módosította, hanem új módszert és új határidőket is bevezetett a tárgyalásokra és a kompromisszumok elérésére;

15.

hangsúlyozza, hogy az EU költségvetése lényegesen szűkebb a nemzeti költségvetéseknél; ezért emlékeztet arra, hogy a közös uniós stratégiák végrehajtása érdekében szinergiákat kell kiépíteni az EU költségvetése és a nemzeti költségvetések között; kiemeli, hogy a koherencia növeli az európai politikák hatását, valódi európai hozzáadott értéket teremt, ugyanakkor támogatja a hosszú távú politikai célkitűzéseket; meggyőződése, hogy az EU költségvetése kiemelt területeken kulcsszerepet játszhat a hosszú távú befektetések és a munkahelyteremtés előmozdításában; elvárja, hogy a Tanács ezt megfelelően vegye figyelembe, amikor az EU költségvetéséről határoz, és tartózkodjon a fűnyíró-elv alapján alkalmazott megszorításoktól, még akkor is, ha a nemzeti államháztartások helyzete rendkívül aggasztó;

16.

emlékeztet a fenti, 2010. március 25-i állásfoglalásában megfogalmazott prioritásaira;

17.

tudomásul veszi a kötelezettségvállalási előirányzatok 4,4 %-os (13 437 millió euróra történő) és a kifizetési előirányzatok 7 %-os (11 035 millió euróra (4) történő) növelését, amelyhez 50,1 millió eurós kerettartalék társul (a pénzügyi tervben szereplő 37 millió euró helyett), ami az igazgatási és műszaki támogatási kiadások (volt „BA-tételek”) és a decentralizált és végrehajtó ügynökségek előirányzatainak csökkentéséből, valamint számos program, így például a Vám 2013 és a Versenyképességi és innovációs keretprogram Vállalkozási és innovációs programja előirányzatának csökkentéséből adódik;

18.

emlékeztet arra, hogy a kkv-k fontos szerepet játszanak a helyreállítás biztosításában és az EU gazdasága fellendítésében; kéri a kkv-k támogatását célzó valamennyi program és eszköz fokozottabb támogatását, és ezzel összefüggésben aggodalmát fejezi ki a Versenyképességi és innovációs keretprogram Vállalkozási és innovációs programja javasolt kifizetési előirányzatainak csökkenése miatt;

19.

emlékeztet rá, hogy a fejezetből finanszírozott új szükségletekkel (Kozloduj leszerelésének programja, európai pénzügyi felügyeleti hatóságok, ITER és GMES, beleértve az annak működési szakaszára vonatkozó előirányzatok növelésére irányuló parlamenti kérést is) nem számoltak a jelenlegi többéves pénzügyi terv elfogadása során; hangsúlyozza, hogy e szükségletek finanszírozása nem mehet más 1a. fejezetben szereplő programok és fellépésék rovására, amelyek alapvető fontosságúak az európai gazdaság válság utáni fellendítése szempontjából;

20.

emlékeztet, hogy az európai gazdaságélénkítési tervet részben e fejezetből finanszírozzák, hiszen sok többéves program (CIP, FP7, TENs, Galileo/Egnos, Marco Polo II és a Progress program) csak 2011-re fog beérni; megismétli ezért kérését a Bizottsághoz, hogy készítsen nyomon követési jelentést az európai gazdaságélénkítési terv végrehajtásáról, beleértve az Európai Beruházási Bankra bízott feladatokat is;

21.

üdvözli a fő programok előirányzatainak növelését (FP7 13,8 %; CIP 4,4 %; Egész életen át tartó tanulás 2,6 %; TEN 16,8 %), és hangsúlyozza, hogy e programok alapvető szerepet játszanak az EU válságkezelési gazdasági stratégiájában;

22.

hangsúlyozza, hogy az 1a. fejezet tartalmazza az EU 2020 stratégia számos kiemelt kezdeményezését, például az „Innovatív Unió”, a „Mozgásban az ifjúság”, az „Erőforrás-hatékony Európa”, az „Új készségek és új munkahelyek” és az „Iparpolitika a globalizáció korában” elnevezésű kezdeményezést; sajnálja, hogy költségvetési szempontból nem lehet pontosan meghatározni az EU 2020 stratégia pénzügyi vonzatait, és kétségét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi pénzügyi keretben van-e kapacitás e kezdeményezések megfelelő finanszírozására;

23.

emlékeztet, hogy az EU 2020 stratégiával kapcsolatos 2011-es prioritások finanszírozása főként e fejezetből történik, és hogy a Szerződés hatálybalépéséből eredő uniós kompetenciáknak valószínűleg lesznek költségvetési vonzatai; hangsúlyozza, hogy az űrpolitika, amely konkrét példája az európai tudományos, műszaki és környezetvédelmi fejlődést előmozdító, ugyanakkor az ipar versenyképességét megerősítő európai iparpolitikának, az EU-tól és a tagállamoktól is további pénzügyi erőfeszítést igényel a GMES keretében;

24.

üdvözli a Bizottság „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kezdeményezését, amely fokozni kívánja az európai felsőoktatási intézmények teljesítményét és nemzetközi vonzerejét, és általában javítani kívánja az oktatás és a képzés színvonalát az EU-ban; határozottan támogatja az esélyegyenlőség előmozdítását minden fiatal számára, oktatási hátterükre való tekintet nélkül; hangsúlyozni kívánja annak jelentőségét, hogy megfelelő finanszírozást biztosítsanak a nagyra törő politikának az oktatás és a képzés terén, ideértve a szakképzést, amely alapvető szerepet játszik az EU 2020 stratégiában; hangsúlyozza, hogy az EU minden forrását e nagy kihívás kezelésére fogja fordítani, ami előzmények nélküli az átfogó uniós ifjúságpolitika fejlődésében; hangsúlyozza azonban, hogy egy ilyen látványos, számos elkülönülő és e területen már jól működő uniós programot átfogó kezdeményezés nem szoríthatja háttérbe az egyes programokat;

25.

hangsúlyozza, hogy a jövőben az olyan eszközök és olyan átfogó képességek számára biztosított költségvetési forrásoknak, mint az egész életen át tartó tanulás programja, illetve az e-ismeretek, a nemzetközi, vállalkozói ismeretek és a többnyelvűség, tükrözniük kell az ezen eszközök által képviselt jelentős európai hozzáadott értéket, ezért a 2011-es költségvetésben elsőbbségben kellene részesíteni őket;

26.

csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a 2011-es költségvetési tervezet nem jelöli meg egyértelműen az idegenforgalmat, amely közvetett módon az EU GDP-jének több mint 10 %-át termeli, és amely a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően teljes mértékben uniós hatáskörbe került;

27.

tudomásul veszi, hogy első alkalommal szerepelnek a költségvetésben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap kifizetési előirányzatai, és úgy véli, hogy ez fontos eleme az alap irányításáról és láthatóságáról folyó átfogó gondolkodásnak; véleménye szerint azonban nem biztos, hogy ennyi kifizetési előirányzatból fedezni lehet a 2011-es EGAA-kérelmekhez szükséges összegeket; ezért ismételten kéri, hogy az EGAA-kérelmeket ne kizárólag az ESZA soraiból történő átcsoportosítás útján finanszírozzák, és kéri a Bizottságot, hogy minden további késedelem nélkül keressen és használjon e célra más költségvetési sorokat; hangsúlyozza, hogy az alap igénybevételére vonatkozó eljárást egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni (5);

28.

tudomásul veszi az EURES céljaira, valamint az ágazati kapcsolatokat és a szociális párbeszédet támogató három költségvetési sorra elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatoknak a 2010-es költségvetéshez képest rendkívül szerény mértékű növelését vagy ezek változatlanul hagyását; úgy véli, hogy válság miatt jelenleg zajló tömeges leépítésekre és szerkezetátalakításokra való tekintettel e sorokat meg kellene erősíteni;

29.

tudomásul veszi, hogy a 2011-es költségvetés tervezetében a kötelezettségvállalási előirányzatok 3,2 %-kal nőnek, összesen 50 970 millió euróra, melyből 39 891,5 millió euró jut a strukturális alapokra (ERFA és ESZA) – hasonló összeg mint 2010-ben – és 11 078,6 millió euró a Kohéziós Alapra;

30.

megjegyzi, hogy a javaslat összhangban áll a többéves pénzügyi keretben megállapított előirányzatokkal, figyelembe véve a pénzügyi keret 2011-es technikai jellegű kiigazítását (6) (336 millió eurós növekedés), amint arról az intézményközi megállapodás 17. pontja rendelkezik; tudomásul veszi az ebből adódó 16,9 millió eurós kerettartalékot, amely főként a technikai segítségnyújtási előirányzatból adódik, és a fejezet 0,03 %-át teszi ki;

31.

üdvözli a kifizetési előirányzatok 2011-re javasolt 16,9 %-os, 42 541 millió euróra történő növelését, azonban aggódik amiatt, hogy a kifizetési igényeket a korábbi kifizetési ráták és a 2000–2006-os programozási időszak megfelelő kötelezettségvállalásai alapján becsülték meg, miközben a program végrehajtása sokkal lassabb volt a 2007–2013-as időszak elején, ezért azt határozottan fel kell gyorsítani, különösen 2011-ben;

32.

kétli, hogy a kiigazítások, nevezetesen a késedelmes kifizetéseknek a következő évek várható kifizetéseinek arányában történő átcsoportosítása teljes mértékben elegendő valamennyi további, az alábbiakból adódó kifizetési igény kielégítésére:

33.

úgy véli továbbá, hogy a kohéziós politika számára megfelelő forrásokat kell biztosítani az európai gazdaság talpra állításának meggyorsítása és a régiókra vonatkozó Európa 2020 stratégiához való hozzájárulás érdekében; hangsúlyozza az EU makroregionális együttműködésének szinergikus hatásait az Európa 2020 stratégia céljainak elérése szempontjából, valamint azt, hogy elegendő forrást kell elkülöníteni a meglévő makroregionális stratégiák végrehajtására; felhívja ezért a Bizottságot és a Tanácsot, hogy haladéktalanul nyújtson be és fogadjon el költségvetési módosítást, amennyiben a kifizetési előirányzatok nem elegendőek az igények fedezésére;

34.

kéri a Bizottságot, hogy a helyi felhasználás további javítása érdekében továbbra is szorosan működjön együtt az alacsony felhasználási arányt elérő tagállamokkal; tudatában van annak, hogy a források alacsony felhasználási aránya veszélyeztetheti az uniós politikák fokozatos végrehajtását;

35.

továbbá kéri a Bizottságot annak továbbgondolására, hogy miként lehetne átszervezni a Tanács és/vagy a tagállamok által meghatározott szabályok és előírások bonyolult rendszerét annak érdekében, hogy azok inkább a célok elérésére, mintsem a jogszerűségre és szabályszerűségre összpontosítsanak, nem engedve azonban a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének alapelvéből; hangsúlyozza, hogy ennek a mérlegelésnek hozzá kell járulnia a következő programozási időszakra vonatkozó alapvető szabályok jobb meghatározásához is; ezzel kapcsolatban emlékeztet a gazdasági válságra való tekintettel a strukturális és kohéziós alapok egyszerűsítéséről és célzottabb felhasználásáról szóló 2009. novemberi együttes nyilatkozatra;

36.

emlékeztet rá, hogy az EU működéséről szóló szerződés által bevezetett egyik legfontosabb változás, hogy megszűnt a kötelező és nem kötelező kiadások közti különbségtétel a költségvetési eljárás keretében, ami végre lehetővé teszi, hogy a költségvetési hatóság két ága egyenlő félként tárgyalhasson az éves előirányzatokról; emlékeztet arra, hogy a kötelező kiadások, melyek többsége a 2. fejezet alatt szerepelt, a teljes költségvetés közel 34 %-át tették ki;

37.

hangsúlyozza, hogy az utóbbi években a költségvetési hatóság e fejezetet használta az éves költségvetésekről szóló általános megegyezés elérésére, a kerettartalék felhasználása és az előirányzatok más programok és fellépések számára történő átcsoportosítása révén;

38.

megjegyzi, hogy az arra vonatkozó igény ellenére, hogy az előirányzatok stabilak maradjanak, a célhoz kötött bevételek több mint 25 %-kal csökkennek 2011-ben, a piaci támogatások közel 22 %-kal (3 491 millió euróra) csökkennek, továbbá az állatorvosi és növény-egészségügyi célú intézkedések 7,8 %-kal szűkülnek; aggodalmát fejezi ki a Bizottságnak a mezőgazdasági piacok 2011-es alakulásával kapcsolatos optimista feltételezései miatt (figyelembe véve a megnövekedett piaci ingadozásokat, valamint a mezőgazdasági tevékenység közegészségügyi kockázatokkal szembeni érzékenységét), aminek eredményeképpen a piaci kiadásokat közel 900 millió euróval csökkentették; sürgeti a Bizottságot, hogy gondosan kísérje figyelemmel a mezőgazdasági piacokon bekövetkező fejleményeket és álljon készen arra, hogy a szükséges védintézkedések révén gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni a káros piaci fejlemények és a piaci árak ingadozásának ellensúlyozása céljából; aggodalmának ad hangot továbbá az állatorvosi és növény-egészségügyi intézkedésekre vonatkozó előirányzatok tervezett csökkentése miatt, tekintettel arra, hogy ébernek kell maradni az állatbetegségek felszámolása terén;

39.

üdvözli a termeléshez nem kapcsolódó közvetlen támogatások (9,7 %), az iskolagyümölcs- és -zöldségprogramok (közel 50 %, 90 millió euróra) és az iskolatejprogram (5,3 %) előirányzatainak, valamint a „rászoruló személyeknek nyújtott segély” programjára elkülönített előirányzatok növelését; elégedetten veszi tudomásul az exporttámogatások 2007 óta tartó folyamatos csökkenését (166 millió euróra a 2011-es költségvetés tervezetében);

40.

üdvözli a Bizottság arra vonatkozó határozatát, hogy a számos tagállam által fel nem használt támogatásokat átcsoportosítja más, a programot sikeresen alkalmazó tagállamok számára;

41.

megjegyzi, hogy az Európa 2020 stratégia értelmében az éghajlattal kapcsolatos fellépés kiemelt helyen szerepel, továbbá hogy a 7. cím megnevezése „Környezeti és éghajlati fellépések”-re változik; tudomásul veszi az éghajlattal kapcsolatos fellépésekre vonatkozó uniós politikák és jogszabályok végrehajtására javasolt előirányzatok növelését és az éghajlattal kapcsolatos fellépés és alkalmazkodás előtérbe helyezésére irányuló előkészítő fellépést;

42.

üdvözli a LIFE+ programra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok 333,5 millió euróra (8,7 %-kal történő) emelését és a kifizetési előirányzatok igen jelentős mértékű (24,3 %-kal, 268,2 millió euróra történő) növelését a jobb végrehajtási arányokkal összhangban, tekintettel a 2010-re tervezett, biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiából eredő nyomon követési intézkedésekre is; hangsúlyozza, hogy az EU előtt álló hatalmas környezeti kihívások – ideértve a vízszennyezést – további finanszírozási erőfeszítéseket tesznek szükségessé e program keretében;

43.

emlékeztet rá, hogy a 2010-es költségvetés keretében elfogadott, a tejágazatot érintő válság következményeinek enyhítését célzó, a tejágazatra vonatkozó egyedi piactámogató intézkedést eredetileg egyszeri fellépésnek tervezték felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a tagállamok hogyan használják fel a tejágazatnak nyújtott 300 millió eurós rendkívüli támogatást, és továbbítsa ezen intézkedéssel kapcsolatos értékelését az állandó megközelítésre vonatkozó javaslatokkal és az ágazatban jelentkező áringadozások megszüntetésére vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt;

44.

aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a közös halászati politika (CFP) politikai súlya nem tükröződik megfelelően a 2011-es költségvetési tervezetben; rámutat arra, hogy az integrált tengerpolitika kidolgozására javasolt támogatás nem elegendő az ezen új politika bevezetésével kapcsolatos legfontosabb feladatok fedezésére; hangsúlyozza, hogy az Európai Unió új tengerpolitikája a közös halászati politika jelenlegi súlyponti területeinek kárára fejlődhet, ami azok költségvetési finanszírozását illeti; hangsúlyozza, hogy e politika megfelelő finanszírozást igényel több mint egy költségvetési soron;

45.

megjegyzi, hogy az e fejezethez tartozó források általános növekedése (+12,8 %) úgy tűnik, hogy gyakorlati hatással lesz a Lisszaboni Szerződésben és a stockholmi programban e területen megjelölt törekvésekre;

46.

hangsúlyozza, hogy növelni kell a fogva tartás körülményeinek javítását célzó előirányzatokat; emlékeztet arra, hogy – a stockholmi programban foglaltaknak megfelelően – biztosítani kell a társadalmi beilleszkedést támogató intézkedéseket és a társadalomba történő visszailleszkedést elősegítő programokat, valamint támogatni kell a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelemre irányuló kezdeményezéseket (beleértve a megelőzést, a rehabilitációt és az ártalomcsökkentést);

47.

e tekintetben tudomásul veszi a Bizottságnak a stockholmi program végrehajtására vonatkozó cselekvési tervről szóló közleményét, és a bevándorlás és a bevándorlók integrációja kérdésében üdvözli a Külső Határok Alap (254 millió euró, +22 %), az Európai Visszatérési Alap (114 millió euró, +29 %) és az Európai Menekültügyi Alap (94 millió euró, +1,3 %) számára elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatok javasolt növelését;

48.

elismeri, hogy 2011-ben a FRONTEX-re vonatkozó előirányzatok tekintetében javasolt csökkentés a fokozódó munkamennyiség ellenére a nem felhasznált előirányzatok és az éves többlet frissített értékeléséből származik;

49.

üdvözli az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH) létrehozásáról szóló rendelet elfogadását, és kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az EMTH 2011 előtt megfelelő időben megkezdhesse tevékenységét, és hogy elegendő pénzügyi forrás álljon a hivatal rendelkezésére megbízatásának megkezdéséhez;

50.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy az EUROPOL-ról szóló rendeletre irányuló javaslat (2013-re tervezett) benyújtásáig, amely uniós ügynökséget 2010 óta az uniós költségvetésből finanszírozzák, a 2011-re elkülönített előirányzatok (82,9 millió euró) gyakorlatilag változatlanok 2010-hez képest (79,7 millió euró) annak ellenére, hogy a stockholmi program az EUROPOL megerősítését sürgette;

51.

megjegyzi, hogy bár a Schengeni Információs Rendszer II (SIS II) kifejlesztésére és működésbe lépésére vonatkozó ütemterv bizonytalan, a javaslat alapján a kötelezettségvállalási előirányzatok csak csekély mértékben, 35 millióról euróról 30 millió euróra csökkennének, míg a kifizetési előirányzatok 19,5 millió euróról 21 millió euróra nőnek; emlékeztet rá, hogy a Bizottság 27,91 millió euróval számolt a SIS II 2011 negyedik negyedévében történő működésbe lépéséig; rámutat, hogy a SIS II fejlesztése már elmarad a menetrendtől, és nagyon valószínű, hogy 2011 végére nem fog befejeződni; szükségesnek tartja, hogy mivel a SIS II-re történő áttérés valószínűsége egyre csekélyebb, és jelenleg zajlik egy helyettesítő megoldás kidolgozása, e forrásokat helyezzék tartalékba a további elemzések elkészültéig;

52.

hangsúlyozza, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a nagyszabású informatikai rendszerek operatív irányításával foglalkozó tervezett ügynökség finanszírozása nem vezethet további informatikai rendszerek kifejlesztéséhez, amíg a SIS II vagy egyéb megoldás és a VIS nem működőképes; kéri ezen ügynökség és projektjei költségeinek egyértelmű meghatározását;

53.

emlékeztet rá, hogy a 3b. alfejezet olyan, az európai polgárok számára alapvető fontosságú kérdéseket tartalmaz, mint az ifjúsági, oktatási és kulturális programok, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a polgári védelmi eszköz és a kommunikációs politika; aggodalommal jegyzi meg ezért az átfogó előirányzatok egymást követő második évben történő csökkentését, amelynek keretében 2010-hez képest a kötelezettségvállalási előirányzatok 0,03 %-kal (667,8 millió euróra), a kifizetési előirányzatok pedig 3,1 %-kal (638,9 millió euróra) csökkennek, ezzel 15,2 millió eurós kerettartalékot hagyva;

54.

megjegyzi, hogy a bizonyos programok esetében javasolt emelést (Media 2007, Kultúra 2007, közegészségügy stb.) több kísérleti projektre és előkészítő fellépésre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzat hiánya tette lehetővé; sajnálattal veszi tudomásul tehát, hogy a csekély kerettartalék korlátozott mozgásteret biztosít majd egyrészt a polgárok számára közvetlen haszonnal járó prioritások finanszírozásának növelésére, másrészt projektekre és fellépésekre irányuló javaslatok elfogadására vonatkozó döntések meghozatalakor;

55.

ismételten kijelenti, hogy az ifjúságba történő összehangolt és multidiszciplináris befektetést politikákon átívelő kérdésként haladéktalanul meg kell kezdeni, továbbá hogy ennek megfelelően javaslatot kell tenni az ifjúságpolitikai eszközök finanszírozásának növelésére; sajnálattal veszi tudomásul a Bizottság ambíciójának hiányát, amiért nem kezeli megfelelően ezen prioritást, továbbá megerősíti szándékát a költségvetés-tervezet módosítására annak érdekében, hogy e kiemelt kérdés megfelelő finanszírozásban részesüljön;

56.

emlékeztet rá, hogy az együttműködés ösztönzése és elősegítése az ifjúság és a sport területén a 2011-es év költségvetésének egyik súlypontja, és hangsúlyozza, hogy a különleges éves eseményeknek nyújtott pénzügyi támogatás fontos eszköz e cél megvalósításában; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a 2011-es költségvetés-tervezet nem tartalmaz kötelezettségvállalási előirányzatokat (p.m. sor a kötelezettségvállalások esetében, és csupán 2,9 millió euró kifizetési előirányzat) a 2010-es költségvetésben szereplő 9,8 millió, illetve 10,25 millió euróhoz képest;

57.

üdvözli az önkéntesség európai éve (2011) útjára indítását, amely a 2010-es költségvetésben bevezetett előkészítő intézkedésen alapul, és emlékeztet a vonatkozó jogalkotási aktusban megállapított átfogó előirányzatok 8 millió euróra történő növeléséről szóló parlamenti és tanácsi határozatra;

58.

aggodalmát fejezi ki az európai polgárságot, a kommunikációt és a média tájékoztatását előmozdító projektekre szánt – 2010-hez képest néhány esetben ráadásul csökkenő – előirányzatok alacsony szintje miatt; úgy véli, hogy e programok alapvető jelentőséggel bírnak az európai identitás kialakítása és az uniós polgárok európai integrációval kapcsolatos tájékoztatása terén;

59.

sajnálja a Daphne program előirányzatainak csökkenését, és hangsúlyozza, hogy ez negatív következményekkel járhat az erőszak elleni küzdelemre; felhív a gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak valamennyi formája elleni küzdelemre irányuló, létező és újonnan hatályba lépett intézkedések folyamatos finanszírozására;

60.

ismételten emlékeztet arra, hogy a 4. fejezet alatt rendelkezésre álló mozgástér nagyon szűk, aminek eredményeképpen az EU nem képes megfelelően reagálni az ismétlődő és az újonnan kialakuló válságokra és vészhelyzetekre; hangsúlyozza, hogy az e fejezet alulfinanszírozottsága és a Tanács új globális politikai kötelezettségvállalásai közötti növekvő és elviselhetetlen ellentmondást csupán a jelenlegi többéves pénzügyi keretben meghatározott plafon felülvizsgálata oldhatja fel (7);

61.

üdvözli az „Európai szomszédsági politika – dél” és az „Európai szomszédsági politika – kelet” fellépésekre, és különösen ez utóbbi keleti partnerségi dimenziójára vonatkozó előirányzatok javasolt növelését; elégedetten veszi tudomásul az EU balti-tengeri stratégiájára elkülönített költségvetési sor javasolt kiürítését, de sajnálja, hogy ezzel egyenértékű összeg nem kerül elkülönítésre e stratégiára az „Európai szomszédsági politika – kelet” keretében;

62.

felhívja a Bizottságot, hogy e célok elérése, valamint a keleti partnerség hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében további pénzügyi támogatást kell nyújtani a keleti partnerség országait érintő Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz új többéves indikatív programjai és nemzeti indikatív programjai számára a 2011–2013-as időszakra;

63.

komolyan aggódik a Palesztinának, a békefolyamatnak és az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalának (UNRWA) nyújtandó pénzügyi támogatásra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatok több mint 32 %-os javasolt csökkentése miatt, figyelembe véve, hogy folyamatosan további támogatásokra van szükség; úgy véli, hogy a Bizottság nyilatkozata a „korábbi évek kivételesen magas szintű előirányzatairól, amelyek nem tarthatók fenn a nélkül, hogy ne veszélyeztetnék a térség más országainak nyújtott finanszírozást”, aláhúzza a 4. fejezet alatti pénzügyi kapacitások jelentős mértékű felülvizsgálatának sürgős szükségességét, és nem vezethet a pénzügyi támogatás csökkenéséhez, amely létfontosságú a palesztin nép, a Palesztin Hatóság és az UNRWA számára; újólag megerősíti, hogy támogatja a Palesztin Hatóságot intézményi kapacitásainak megerősítésével kapcsolatban; rámutat, hogy ha az EU hajlandó is lenne segítségnyújtási csomagját kiterjeszteni a palesztinokra, ez a kötelezettségvállalás nem határozatlan időre szólna, és ragaszkodik ahhoz, hogy míg a humanitárius segélyeket továbbra sem szabad feltételekhez kötni, az EU-nak olyan politikai szerepet kell vállalnia, amely kézzel fogható eredményeket hoz egy palesztin állam létrehozása vonatkozásában, és amely összhangban van pénzügyi segítségének jelentőségével és a térségben meglévő gazdasági befolyásával;

64.

rámutat arra, hogy e tekintetben még a 4. fejezet teljes tartalékkeretének kizárólag Palesztinának nyújtandó pénzügyi támogatásra történő felhasználása sem volna elég, hogy elérje a kötelezettségvállalási előirányzatok 2010-es szintjét (amely 2010-ben 295 millió euró volt a 2011-es elméletileg számított 270 millió euróhoz képest);

65.

megjegyzi a bővítési folyamat költségeinek fedezésére szolgáló előirányzatok jelentős mértékű (13,2 %) növekedését, amely folyamatban további előrelépés várható 2011-ben (tekintettel a Horvátországgal, Izlanddal, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, Törökországgal és a nyugat-balkáni országokkal jelenleg folyó, illetve lehetséges tárgyalásokra);

66.

megfelelőnek tartja a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) javasolt növelését, de sajnálattal veszi tudomásul a Bizottság félrevezető ismertetését, amely 65 millió eurós növelést jelez a környezetvédelem, valamint a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás esetében a koppenhágai megállapodás nyomon követéseként, amíg ez a növekedés a pénzügyi programozáson alapul, nem pedig a 2010-es költségvetésen (a 2011-es költségvetés-tervezet e tétel esetében 1,2 millió eurós csökkenést irányoz elő a 2010-es költségvetéshez képest, ami aggodalomra ad okot); kitart amellett, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos gyorsfinanszírozási csomag csak kiegészítő jellegű lehet, és nem válhat a létező fejlesztési együttműködési programok kárára; aggodalmának ad hangot az EU gyorsfinanszírozási hozzájárulásának koherenciájával és láthatóságával kapcsolatban, és kéri a tagállamokat, hogy a megfelelő információkat haladéktalanul bocsássák a Bizottság rendelkezésére az uniós hozzájárulás teljes átláthatóságának és kiegészítő jellegének biztosítása érdekében;

67.

hangsúlyozza, hogy növelni kell a migrációs jelenségek kezelésére szolgáló intézkedések támogatására szánt közösségi költségvetést a legális migráció igazgatásának javítása, az illegális migráció lelassítása és a migráció fejlődésre gyakorolt hatásának optimalizálása érdekében;

68.

emlékeztet a fő AKCS banánszállító országoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó elv támogatására, de ismételten hangsúlyozza azon szilárd álláspontját, hogy határozottan ellenzi a banánkereskedelmet kísérő intézkedések finanszírozását a kerettartalék felhasználása révén; emlékeztet rá, hogy a fejezet alatti korlátozott kerettartalék nem teszi lehetővé olyan intézkedések finanszírozását, amelyekről nem rendelkeztek a többéves pénzügyi keret 2006-os elfogadásakor; szintén határozottan ellenzi a 4. fejezeten belüli, jelenlegi eszközökből történő átcsoportosítást, ami veszélyeztetné a jelenlegi prioritásokat; ezért ellenzi a költségvetési tervezet azon javaslatát, amely szerint e célra 13 millió eurót csoportosítanának át a fejlesztési együttműködési eszköztől, valamint 5 millió eurót a polgári védelmi pénzügyi eszköztől;

69.

üdvözli az iparosodott országokat célzó eszközt létrehozó rendelet módosítására irányuló javaslatot, de határozottan ellenzi, hogy ezt az eszközt a fejlesztési együttműködési eszköz keretében történő felhasználásra szánt előirányzatokból finanszírozzák; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési együttműködésre elkülönített pénzforrásoknak a szegénység csökkentését kell megcélozniuk; rendkívül elégedetlen azzal, hogy a költségvetési tervezetben az új eszköz céljaira elkülönített összesen 70,6 millió euróból 45 millió EUR a fejlesztési együttműködési eszközből származik;

70.

ismételten kifejezi abbéli szándékát, hogy biztosítja az Európai Külügyi Szolgálat számára a megbízatásának teljesítéséhez szükséges igazgatási eszközöket; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tagállamok diplomáciai szolgálataitól érkező személyzet bevonására és a szükséges infrastruktúra költségeire szánt új források elkülönítését a külső fellépésekre vonatkozó uniós költségvetés megfelelő növelésének kell kísérnie;

71.

üdvözli a KKBP-re elkülönített előirányzatok 327,4 millió euróra történő növelését (kötelezettségvállalási előirányzatok), amit a pénzügyi programozás előirányoz és ami összhangban van az EU azon egyre ambiciózusabb szerepével, amelyet a stabilizálódó vagy konfliktus és válság sújtotta övezetekben kíván betölteni; tudomásul veszi az EU különleges képviselőkre vonatkozó költségvetési sorok kiürítését, amint arról az Európai Külügyi Szolgálat felállítása kapcsán rendelkeztek, és emlékeztet rá, hogy az intézményközi megállapodásban a KKBP-re vonatkozó külön rendelkezéseket jelentős mértékben át kell gondolni a felülvizsgált intézményközi megállapodással kapcsolatos tárgyalások és az Európai Külügyi Szolgálatra vonatkozó javaslatok elfogadása keretében;

72.

tudomásul veszi a 2011-es költségvetési tervezetben a makrogazdasági támogatásra vonatkozó sor (01 03 02) esetében a 2010-es költségvetéshez képest javasolt emelést; emlékeztet arra, hogy ezen eszköz harmadik országok számára történő mozgósítása a rendes jogalkotási eljárás alá tartozik, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson további indokolást a javasolt emeléssel kapcsolatban;

73.

üdvözli az Európai Önkéntes Humanitárius Segélyezési Hadtesttel kapcsolatos előkészítő fellépés létrehozását, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépéséből ered, és amely összhangban van az önkéntesség európai évével (2011);

74.

megjegyzi, hogy az összes intézményre vonatkozó teljes igazgatási kiadások becsült értéke 8 266,6 millió euró, ami 4,5 %-os növekedést és 149 millió eurós kerettartalékot jelent;

75.

hangsúlyozza, hogy az egyes intézmények költségvetési javaslatainak – a 2010-ben benyújtott költségvetés-módosításokkal együtt – figyelembe kell venniük a Lisszaboni Szerződés hatálybalépéséhez kapcsolódó valamennyi többletszükségletet, nevezetesen a Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága vonatkozásában; e tekintetben emlékeztet az 5. fejezetről szóló, 2009 novemberi együttes nyilatkozatra, amely sürgette az intézményeket, hogy tegyenek meg mindent a személyzetük javadalmazásához kapcsolódó igazgatási szükségleteknek a 2010-es költségvetés egyes szakaszaiban elkülönített előirányzatokon belüli finanszírozása érdekében;

76.

tudomásul veszi az igazgatási költségvetés bizottsági részének 2,9 %-os növekedését; megjegyzi azonban, hogy ebben a szakaszban nincs feltüntetve az Európai Külügyi Szolgálat működéséhez és felállításához kapcsolódó valamennyi költség; álláspontja szerint semmilyen e tekintetben megfogalmazott többletigény nem lehet negatív hatással az intézmények jelenlegi tevékenységeire; nyomatékosan hangsúlyozza ezért a feladatok egyértelmű meghatározását tartalmazó hatékony struktúra kialakításának szükségességét az egymást átfedő feladatok, valamint annak elkerülés érdekében, hogy a költségvetés viselje azokat a szükségtelen (igazgatási) költségeket, amelyek tovább ronthatnák e fejezet pénzügyi helyzetét;

77.

egyetért a Bizottság megközelítésével, hogy a 2009-ben javasolt 3,7 %-os fizetéskiigazítást, amely a Bíróság Bizottság számára kedvező ítélete esetén teljes mértékben kifizethetővé válik, elővigyázatossági okokból be kell tervezni a költségvetésbe; megjegyzi, hogy a gazdasági és pénzügyi válság miatt a tervezett bérkiigazítás a jövőre vonatkozóan még ilyen magas szintű arány figyelembe vételével is 2010 végére továbbra is körülbelül 2,2 % lesz, majd 2011 végére 1,3 %-ra csökken; felkéri a Bizottságot, hogy indokolja meg a számításait;

78.

elismeri a Bizottság erőfeszítéseit, amelyek alapján nem kérvényez további álláshelyeket, de kétkedve tekint valamennyi – köztük az új prioritásokból és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálybalépéséből származó – szükségletének pusztán a meglévő emberi erőforrások belső átcsoportosításával történő kielégítésére vonatkozó kötelezettségvállalásra;

79.

mély aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Bizottságnál tapasztalható kiszervezési tendencia – álláshelyek szerződéses alkalmazottakra vonatkozó előirányzatokká alakításával együtt – az emberi erőforrások terén ahhoz vezetett általánosságban, hogy az EU által alkalmazott személyzet egyre növekvő hányada nem látható a költségvetési hatóság által elfogadott intézményi létszámtervekben, illetve nem az 5. fejezetből kapja a fizetését; ezért úgy véli, hogy a Bizottság személyzeti létszámának változásait nemcsak a létszámtervben szereplő álláshelyek alapján kellene vizsgálni, hanem más alkalmazottak figyelembevételével is, beleértve a végrehajtó és decentralizált ügynökségek személyzetét, ahol a személyzet feladatai elkerültek a Bizottságtól; úgy véli, hogy bár a fizetések terén ez megtakarításokat eredményez, a létszámtervi álláshelyek külső személyzetté alakítása valószínűleg hatással lesz az európai közszolgálat minőségére és függetlenségére;

80.

tudomásul veszi az EPSO költségvetésének 13 %-os csökkentését, amely az EPSO fejlesztési programja által javasolt új rendszerből származó, a versenyvizsgákkal kapcsolatos kiadások alacsonyabb szintjéhez kapcsolódik, azonban fenntartja, hogy ez a csökkenés nem történhet valamennyi európai uniós személyzeti kiválasztási eljárás minőségének, átláthatóságának, igazságosságának, elfogulatlanságának és többnyelvű jellegének rovására; emlékezteti az EPSO-t, hogy a 45/2001/EK rendelet értelmében a pályázóknak elidegeníthetetlen joga a személyes adataikhoz – köztük a kérdésekhez és a válaszokhoz – való hozzáférés, és kéri az EPSO-t e jog biztosítására; e tekintetben szilárd garanciákat vár a Bizottságtól;

81.

üdvözli, hogy a Bizottságnak sikerült teljesítenie az új tagállamok állampolgárainak felvételére vonatkozó átfogó célkitűzéseit, valamint elkötelezettségét az EU-12 országokból származók felvételének szoros és rendszeres figyelemmel kísérésére a felvételi célok teljesítése, valamint az EU-2 és EU-10 országok állampolgárai valamennyi tisztviselői csoportban való kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása érdekében;

82.

tudomásul veszi a nyugdíjakkal és az európai iskolákkal kapcsolatos kiadások növekedését, tekintettel az 1950-es években született tisztviselők nyugdíjba vonulásából és az új személyzet felvételéből származó generációváltásra az uniós intézményeknél; azt várja a Bizottságtól, hogy mélyrehatóbban elemezze e folyamat hosszú távú költségvetési vonzatait;

83.

kéri a Bizottságot, hogy az adott költségvetési sorokhoz tartozó megjegyzésekben pontosítsa a költségvetés szempontjából jelentős pénzügyi hatással járó és a költségvetési rendelet 179. cikke (3) bekezdésének értelmében a költségvetési hatósággal való konzultációt igénylő ingatlanprojektekre előirányzott összegeket;

84.

emlékeztet rá, hogy az intézményközi megállapodás 46. pontjának a) alpontja értelmében a Bizottságnak többéves becsléseket kell készítenie, és meg kell adnia a rögzített engedélyezett felső korlátok alatt fennmaradó mozgásteret;

85.

hangsúlyozza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságát, amelyek alapvető fontosságú eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések előkészítésében, amelyek az EU polgárainak életét javító uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; ezért már az eljárás e szakaszában megerősíti, hogy minden rendelkezésére álló eszközt hajlandó felhasználni a 2011-es költségvetésre vonatkozó kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos javaslatai elfogadásának biztosítása érdekében;

86.

emlékeztet rá, hogy a 2010-es költségvetés keretében elfogadott kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre összesen 103,25 millió euró értékű kötelezettségvállalási előirányzatot különítettek el az összes fejezet vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy amennyiben a költségvetési hatóság 2011-re hasonló szint és a fejezetek közötti hasonló lebontás mellett fogadja el a kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket, az 1a. alfejezetben a felső összeghatárokon belül fennmaradó különbözet 56 %-át (valamint az 1b. alfejezetben 33 %-át, a 3b. alfejezetben 59 %-át, a 4. fejezetben pedig 37 %-át) már felhasználnák annak ellenére, hogy a 2010-es költségvetésben e célra elkülönített teljes összeg még csak el sem érte az intézményközi megállapodás értelmében engedélyezett maximális összeget (103,25 millió euró a 140 millió euróhoz képest);

87.

szándékában áll továbbítani a Bizottságnak az intézményközi megállapodás II. mellékletének D. része alapján a 2011-es költségvetésre vonatkozó lehetséges kísérleti projektek és előkészítő intézkedések első ideiglenes listáját annak érdekében, hogy hozzájáruljon a kérdéssel kapcsolatos átfogó és kiegyensúlyozott végleges csomag parlamenti meghatározásához; elvárja, hogy a Bizottság elemezze a Parlament indikatív javaslatait, és megállapításaihoz fűzzön megfelelő indoklást; hangsúlyozza, hogy ez az első ideiglenes lista nem zárja ki a kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó módosítások hivatalos benyújtását és elfogadását a költségvetés parlamenti olvasata során;

88.

üdvözli a decentralizált ügynökségekkel kapcsolatos uniós költségvetési kiadások 679,2 millió euró összegen történő átfogó stabilizációját; tudomása van arról, hogy az új ügynökségek felállításához megfelelő finanszírozásra van szükség, az öt új (8) és a három létrehozás alatt álló (9) ügynökség esetében javasoltaknak megfelelően; hangsúlyozza, hogy amennyiben egy decentralizált ügynökség (ideértve a pénzügyi felügyeleti hatóságokat is) feladatköre megnő az eredetileg javasoltakhoz képest, a vonatkozó előirányzatokat megfelelő mértékben módosítani kell; nem ért egyet a díjaktól függő ügynökségek címzett bevételei tekintetében a Bizottság által alkalmazott, a tartalékkeret mesterséges növelését szorgalmazó megközelítéssel;

89.

tudomásul veszi, hogy az ügynökségek 258 új létszámtervi álláshelye közül 231 az új vagy létrehozandó ügynökségekre vonatkozik;

90.

kíváncsi arra, hogy miért nem várható semennyi célhoz kötött bevétel bizonyos ügynökségek többletéből, és felkéri a Bizottságot, hogy frissítse az uniós költségvetésből történő javasolt hozzájárulást a kapott további információk fényében, nevezetesen az ügynökségek végleges elszámolásának elfogadásakor; ugyanakkor aggasztónak tartja bizonyos ügynökségek folytonos év végi többletét, ami nem megfelelő költségvetési és készpénzgazdálkodásra utal és sérti a költségvetési keretrendelet rendelkezéseit;

91.

meggyőződése, hogy a Vegyianyag-ügynökségre vonatkozó 2011–2013-as pénzügyi programozás túlságosan derűlátó, és egyáltalán nem tartja reálisnak, hogy az ügynökség 2011-re önfinanszírozóvá válik; rámutat, hogy a 2011-re előrevetített díjbevétel 2006-ban végzett elemzéseken alapul; kéri a szükség esetén alkalmazandó óvintézkedések meghozatalát;

92.

emlékeztet rá, hogy az egyeztető bizottság eljárási szempontjai tekintetében a részt vevő intézményeknek megállapodásra kell jutniuk a júliusra tervezett háromoldalú egyeztetésen; ragaszkodik ahhoz, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Tanács következő elnöksége, amely elfogadja majd a költségvetést, vegyen részt e háromoldalú egyeztetésen; úgy véli, hogy a 2010. június 30-án sorra kerülő háromoldalú egyeztetésen különleges jelentőséggel bír a következő kérdések megtárgyalása:

93.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.