7.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 166/3

—

tudatában van annak, hogy az uniós polgárság – azon kívül, hogy olyan tényező, amely lehetővé teszi a különböző nemzeti identitások számára az együttélést az Európai Unióban, a nemzeti állampolgárság megadásainak módozataitól függetlenül, a polgároknak a közösségi integráció folyamatába való bevonása mellett – közrejátszik az európai demokrácia megteremtésének elősegítésében;

—

kedvezően nyilatkozik minden olyan kezdeményezéssel kapcsolatban, amely képes arra, hogy fokozza a polgárok részvételét az Unió demokratikus folyamatában, arra, hogy beilleszkedjék a közvetlen és részvételi demokráciával kapcsolatos tevékenységek keretébe, valamint arra, hogy alapvetően hozzájáruljon az EU demokratikus hiányosságainak felszámolásához;

—

hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a polgárok tudatosságát uniós polgári jogállásukkal, jogaikkal és kötelességeikkel, valamint ezeknek a jelentőségével kapcsolatban a mindennapi életben;

—

úgy véli, hogy az uniós polgárságra vonatkozó rendelkezéseket azzal az elvvel együtt kell értelmezni, amely szerint a döntéseket a lehető legnyitottabb és a polgárokhoz legközelebbi szinten kell meghozni;

—

tudatában van annak, hogy a regionális és helyi önkormányzatok képviselik a legmegfelelőbb szintet az uniós polgárság megértésének előmozdításában, valamint az egyének számára nyújtott konkrét előnyök megismertetésében;

—

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok már egy ideje sikeres kezdeményezésekkel kísérleteznek, felajánlva, hogy az uniós polgárság előmozdítóiként és elősegítőiként lépnek fel;

—

kiemeli, hogy olyan fellépéseket kell elfogadni, amelyek képesek biztosítani a polgári részvétellel kapcsolatos oktatást és nevelést, a különböző akadályok, valamint a tájékoztatás aszimmetriáinak és hiányosságainak leküzdését, a polgárok saját jogai és kötelességei tudatos és szabad gyakorlásának elsajátítását;

—

hangsúlyozza, hogy valamennyi kormányzati szint felelőssége hozzájárulni a „jogok kultúrájának” kialakításához.

Előadó

Roberto PELLA (IT/EPP), Valdengo önkormányzatának tagja

Referenciaszöveg

2010. évi jelentés az uniós polgárságról: Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása

COM(2010) 603 végleges

1.

nagyra értékeli a hatékony uniós polgárság irányába történő 2007 és 2010 közötti előrehaladásról szóló jelentést (1), amely leírja a polgárság területén az ebben az időszakban végbement különböző fejleményeket, és amely a „2010. évi jelentés az uniós polgárságról: Az uniós polgárok jogainak érvényesítése előtt álló akadályok lebontása” című dokumentumot kíséri;

2.

egyetért a jelentés által felvázolt megközelítéssel, amely azon főbb akadályok meghatározására irányul, amelyekkel a polgárok nap mint nap szembesülnek, amikor az élet különböző területein gyakorolniuk kell az uniós polgársághoz fűződő jogaikat. Egyetért továbbá azzal a célkitűzéssel, hogy – későbbi felszámolásuk érdekében, és hogy az európai polgárok maradéktalanul élvezhessék jogaikat – fel kívánják tárni az akadályokat, valamint az Európai Bizottságnak az uniós polgárság konkrét és hatékony megerősítésére vonatkozó szándékával;

3.

nagyra értékeli az uniós polgárságról szóló jelentést kísérő „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé: a magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért” című közleményt (2), amely azon akadályok felszámolására összpontosít, amelyekkel az uniós polgárok az egységes piaci vívmányokkal kapcsolatos jogok gyakorlása során, vagyis jelen esetben akkor találkoznak, amikor gazdasági szereplőként (vállalkozóként, fogyasztóként vagy munkavállalóként) jelennek meg az egységes piacon;

4.

kiemeli, hogy az európai identitás és az európai demokrácia megteremtésében alapvető és rendkívül szimbolikus lépés volt az „uniós polgárság” intézményének Maastrichti Szerződés általi bevezetése, amelyet az Európai Unió tagállamainak minden polgárára vonatkozóan elismertek, és amely az Amszterdami Szerződés elfogadásakor a nemzeti állampolgárság kiegészítő részévé vált;

5.

hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett szabályozási újítások az uniós polgárság megerősítését jelezték, amelyet a nemzeti állampolgárság járulékos elemének (nem egyszerűen kiegészítő részének) és nem helyettesítőjének tekintenek;

6.

tudatában van annak, hogy az uniós polgárság – azon kívül, hogy olyan tényező, amely lehetővé teszi a különböző nemzeti identitások számára az együttélést az Európai Unióban, a nemzeti állampolgárság megadásainak módozataitól függetlenül, a polgároknak a közösségi integráció folyamatába való bevonása mellett – közrejátszik az európai demokrácia megteremtésének elősegítésében, mint ahogy ennek fontosságát elismerte az Európai Unióról szóló szerződés, amely az európai polgárok egyenlőségének elvével együtt az uniós polgárságot is felvette a demokratikus elvek közé;

7.

kiemeli, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében az uniós polgárokat megilletik a Szerződésben meghatározott jogok, és terhelik az abban megállapított kötelezettségek, amelyekhez hozzá kell tenni az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben elismert alapvető jogokat, amely egyezményhez az Unió a Lisszaboni Szerződés elfogadásával kívánt csatlakozni, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 2000. december 7-i, Strasbourgban 2007. december 12-én kiigazított szövegében foglalt jogokat és szabadságokat, amely Charta a Lisszaboni Szerződéssel együtt a Szerződésekkel azonos jogi kötőerőt szerzett;

8.

hangsúlyozza, hogy az uniós polgárságról szóló jelentésben szereplő jogok egyrészt olyan jogok, amelyek kizárólag uniós polgárokra érvényesek, másrészt alapjogok, amelyek érvényesek a harmadik országok polgáraira is;

9.

tudatában van annak, hogy ma az uniós polgárság az egyéneknek, az európai integráció politikai szereplőinek alapvető jogállását jelenti, lehetővé téve mindenki számára, hogy nemzetiségétől függetlenül ugyanabban a bánásmódban részesüljön;

10.

tudatában van annak, hogy az uniós polgárság megismerése és előmozdítása alapvető fontosságú stratégiai tényező, különösen azokban a tagállamokban, amelyek az utóbbi években csatlakoztak az Unióhoz, illetve azokban, amelyek be szeretnének lépni az Unióba,

11.

kiemeli, hogy az Európai Unióról szóló szerződés elvárja a csatlakozni kívánó országoktól és a tagállamoktól az Unió alapvető értékeinek a tiszteletben tartását és előmozdítását, az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság tiszteletben tartását, az emberi jogok tiszteletét, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletét, amelyek a pluralizmuson, a hátrányos megkülönböztetés tilalmán, a tolerancián, az igazságosságon, a szolidaritáson és a nők és férfiak közötti egyenlőségen alapuló társadalom közös értékei;

12.

kiemeli, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága már a tagállamoknak szánt 2002. október 16-i ajánlásában elismerte, „hogy a demokratikus polgárságra való nevelésre úgy kell tekinteni, mint bármilyen formális, informális vagy nem formális didaktikai tevékenység részére, beleértve a család által megvalósított nevelést, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az egyének számára, hogy saját jogaik és felelősségük terén egy demokratikus társadalom keretein belül egész életükben aktív és felelős polgárként élhessenek”;

13.

emlékeztet, hogy az Európai Bizottság „A beilleszkedés keretrendszerének közös programja” című 2005. szeptemberi közleményében a harmadik országbeli állampolgároknak az EU-ba történő beilleszkedésével kapcsolatban felkérte a tagállamokat „az újonnan érkezett harmadik országbeli állampolgárok számára szervezett bevezető programokban és tevékenységekben a polgári eligazítás hangsúlyozására azzal a céllal, hogy a bevándorlók megértsék, tiszteljék és hasznát lássák a közös európai értékeknek”;

14.

kiemeli, hogy a Régiók Bizottsága az Európa jövőjéről szóló vita elindítása óta kedvezően nyilatkozik minden olyan kezdeményezéssel kapcsolatban, amely képes arra, hogy fokozza a polgárok részvételét az Unió demokratikus folyamatában, arra, hogy beilleszkedjék a közvetlen és részvételi demokráciával kapcsolatos tevékenységek keretébe, valamint arra, hogy alapvetően hozzájáruljon az EU demokratikus hiányosságainak felszámolásához, és mindenekelőtt üdvözli azt az előrehaladást, amelyet a Lisszaboni Szerződés ebben a tekintetben elért;

15.

emlékeztet, hogy „A kormányzás új formái: Európa, a polgári kezdeményezések kerete” című véleményében a Régiók Bizottsága felkérte az Európai Uniót, hogy oly módon tegye demokratikusabbá és átláthatóbbá a saját szakpolitikáit és döntéshozatali struktúráit, hogy megteremtődjön a polgári részvétel és kezdeményezés ideális európai szintű kerete. Kérte továbbá, hogy hozzanak létre olyan mechanizmusokat, amelyek képesek az interaktív politikai párbeszéd támogatására és a részvételi demokrácia elvének gyakorlati megvalósítására;

16.

hangsúlyozza, hogy a 2010–2012 közötti időszakra meghatározott politikai prioritások vonatkozásában megerősítette, hogy a Régiók Bizottsága intézményi szerepének megszilárdítása magában foglalja a Lisszaboni Szerződés régiókra vonatkozó, vagy mindenesetre területi elemmel rendelkező rendelkezései – mint például a polgári kezdeményezés – végrehajtása elsődleges jellegének elismerését; örömmel fogadja a polgári kezdeményezésről szóló 211/2011. sz. európai parlamenti és tanácsi rendelet 2011. február 16-i elfogadását, amely sokat átvett a Régiók Bizottsága által megfogalmazott igények közül (CdR 167/2010);

17.

kiemeli annak szükségességét, hogy az európai polgárok számára megszűnjenek a szabad mozgás előtt álló akadályok, és maradéktalanul élvezhessék a Szerződések értelmében őket megillető jogokat, függetlenül attól, hogy választásuk szerint hol tartózkodnak, illetve hol jutnak javakhoz és hol vesznek igénybe szolgáltatásokat;

18.

rámutat, hogy a tagállamokban milyen éles határ van az alkalmazandó jogszabályok és a polgárok által megtapasztalt mindennapi valóság között, különösen a határokon átnyúló helyzetekben;

19.

kiemeli, hogyan jelentkeznek a főbb problémák az uniós szabályozás egyes tagállamok általi végrehajtásakor, és a nemzeti jogrend jogszabályi újításokhoz való igazításakor;

20.

hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a polgárok tudatosságát uniós polgári jogállásukkal, jogaikkal, valamint ezeknek a mindennapi életben meglévő jelentőségével kapcsolatosan;

21.

úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani azokra a bevándorlókra, akik meg kívánják szerezni valamely tagállam állampolgárságát, és ily módon „uniós polgárokká” is válnak;

22.

úgy véli, hogy az Európai Unióról szóló szerződés demokratikus elvekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó fejezetében szereplő, az uniós polgárságra vonatkozó általános rendelkezéseket azzal az elvvel együtt kell értelmezni, amely szerint a döntéseket a lehető legnyitottabb és a polgárokhoz legközelebbi szinten kell meghozni a polgárközeli demokrácia modellje szerint, amely hatékony megvalósítása elsősorban a regionális és helyi önkormányzatok mint „a polgárokhoz legközelebb álló önkormányzatok” teljes és hatékony bevonásával történik;

23.

megállapítja azonban, hogy az Európai Bizottság jelentése nem fordít megfelelő figyelmet arra, hogy hogyan járulhatnak hozzá a regionális és helyi önkormányzatok az uniós polgárság hatékonyságához és minőségéhez;

24.

tudatában van annak, hogy – a polgárokhoz való közelségüknél fogva – a regionális és helyi önkormányzatok képviselik a legmegfelelőbb szintet az uniós polgárság megértésének előmozdításában, az uniós polgárság és az egyének számára nyújtott konkrét előnyök megismertetésében, többek közt az uniós politikáknak a polgárok életére gyakorolt kézzelfogható hatásainak bemutatásával;

25.

tudja, hogy a regionális és helyi önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a részvételi demokrácia előmozdításában az alulról felfelé irányuló megközelítés megvalósítása céljából, lehetővé téve a polgárok számára, hogy hatékonyan részt vegyenek a jogaikra konkrét hatást gyakorló uniós politikák meghatározásában;

26.

kiemeli, hogy a regionális és helyi önkormányzatok lehetővé tehetik az uniós intézmények számára elsősorban azon csoportok – mint például a fiatalok és a bevándorlók közösségeinek – elérését, amelyek egyébként gyakran csökkentett mértékű részvételt mutatnak;

27.

rávilágít arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak az európai polgárok szabad mozgásával és tartózkodásával kapcsolatos, valamint a befogadás területén felmerülő problémák kezelése is feladatuk;

28.

kiemeli, hogy noha a jelentés felsorolja az uniós polgárság jogainak gyakorlását gátló akadályokat, nem szentel kellő figyelmet a polgárság valamennyi formájának hatékonnyá tételéhez, illetve a polgárok saját jogainak és kötelességeinek tudatos és szabad gyakorlását megakadályozó földrajzi, kulturális, nyelvi, tájékoztatási és technológiai akadályok leküzdéséhez szükséges előfeltételeknek;

29.

rámutat arra, hogy az uniós polgárságról szóló 2010. évi jelentés nem fordít kellő figyelmet az állampolgári erények eszközeire, amelyek a demokrácia és a polgárság terjesztésének új csatornái;

30.

kiemeli, hogy a jelentés nem veszi megfelelő módon számításba, hogy az uniós polgársággal kapcsolatos jogok hatékony végrehajtása érdekében helyi és regionális szinten kell fellépni a közigazgatás egyszerűsítésével kapcsolatos intézkedések megtétele céljából;

31.

rámutat arra, hogy az új multikulturális környezetben a polgárságot már nem az identitás és a hovatartozás puszta védelmével kapcsolatosan emlegetik, hanem az integrációnak és a társadalmi befogadásnak lendületet adó tényezőként is;

32.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok már egy ideje sikeres kezdeményezésekkel kísérleteznek, felajánlva, hogy az uniós polgárság előmozdítóiként és elősegítőiként lépnek fel a részvételi és deliberatív demokrácia eljárásai révén is;

33.

hangsúlyozza, hogy azokkal a statisztikákkal szemben, amelyek azt mutatják, hogy az EU polgárainak többsége nem ismeri az uniós polgárságból eredőként elismert jogokat, különösen a szabad mozgás és tartózkodás jogát, és azokról még tudomással sem bír, a helyi és regionális önkormányzatok – a polgárokhoz való közelségük miatt – természetes csatornát (eszközt) képeznek az e tárgyban az uniós polgárok felé irányuló információk terjesztésének fenntartásához;

34.

rámutat arra, hogy a meghatározás szerint egy „európai” választási testület kifejeződését, vagyis az európai kormányzás első autentikus szerveit képező helyi politikai intézmények jelentik a legfontosabb információs csatornát az uniós polgárok felé választójoguk vonatkozásában;

35.

kiemeli a városhálózatok és a testvérvárosi programok szerepét a polgársághoz kapcsolódó témáknak mint a polgári élethez való csatlakozás és az integráció eszközeinek előmozdításában és megismertetésében, különösen az új tagállamokkal kapcsolatosan;

36.

egyetért az Európai Bizottság azon szándékával, hogy jogalkotási intézkedések 2011. évi előterjesztése és a polgárok megfelelőbb tájékoztatása révén megerősíti az európai uniós polgárok azzal kapcsolatos jogát, hogy harmadik országokban igénybe vehessék az összes tagállam diplomáciai és konzuli hatóságainak segítségét; hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi önkormányzatokra milyen jelentős szerep hárulhat az e jogra vonatkozó információk széles körű terjesztésében, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a tárggyal kapcsolatos javaslatok kidolgozása során kérje ki az RB véleményét;

37.

kiemeli, hogy olyan fellépéseket kell elfogadni, amelyek képesek biztosítani a polgári részvétellel kapcsolatos oktatást és nevelést, a kulturális, nyelvi és technológiai akadályok leküzdését, a polgárok saját jogai és kötelességei tudatos és szabad gyakorlásának elsajátítását, valamint a tájékoztatás aszimmetriáinak és hiányosságainak leküzdését;

38.

úgy véli, hogy az uniós polgárság megerősödése a polgárok helyi közösségekben való aktív részvételének fokozódásából eredhet, és különösképpen a fiatalok körében kerülhet erre sor, akikre nagyobb mobilitás jellemző az európai térségen belül;

39.

javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretében az európai polgárság szempontjaira is helyezzen hangsúlyt, annak érdekében, hogy a jövőbeli uniós polgárok tájékozottak legyenek, és ismerjék jogaikat és kötelességeiket;

40.

kiemeli az önkéntességnek a részvétel és az aktív polgárság előmozdításában játszott fontos szerepét, valamint az ahhoz kapcsolódó fellépés támogatásának szükségességét;

41.

úgy gondolja, hogy európai szinten meg kell erősíteni a szociális polgárság érdekében indított kezdeményezéseket, mivelhogy a szociális jogokhoz való hozzáférés olyan kritériumok és követelmények teljesülésétől függ, amelyek diszkriminatív jelleget öltenek és ellentétesek a közösségi jog által az Európai Unió más tagállamainak szabad mozgást gyakorló polgárai, illetve a szintén az uniós jog védelme alatt álló harmadik országbeli polgárok vonatkozásában megfogalmazott egyenlőség és az egyenlő bánásmód elvével;

42.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy azon beavatkozások, amelyeket a határokon átnyúló egészségügy megvalósulásának megkönnyítése és az európai polgárok bizonyos egészségügyi adataihoz való biztonságos online hozzáférés biztosítására indított kísérleti projektek érdekében elfogadni szándékozik, gondoskodjanak a helyi és regionális önkormányzatok - mint a polgárokhoz legközelebb álló hatóságok - bevonásáról;

43.

azt kívánja, hogy vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat azokba az intézkedésekbe, amelyeket az Európai Bizottság a polgárok tájékoztatási szolgáltatásának javítása érdekében szándékozik elfogadni, és fejlesszenek ki új elektronikus adatcsere rendszert a társadalombiztosítási ágazatban az információcsere terén tapasztalható késlekedések és nehézségek csökkentése érdekében;

44.

azt kívánja, hogy vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat az uniós polgárok és harmadik országbeli családtagjaik szabad mozgásának megkönnyítése tekintetében előírt új intézkedésekbe, amelyek között szerepel a megkülönböztetés tilalma, valamint a helyes gyakorlatok és az uniós jogi normák - a polgárok számára a mozgás szabadságához fűződő jogaikkal kapcsolatos információk nagyobb léptékű terjesztésén keresztül történő - megismerésének előmozdítása;

45.

elismeri, hogy a 2004/38/EK irányelv nemzeti jogba történő átültetése során mutatkozó különbségek problémát jelenthetnek a polgárok alapvető jogainak tényleges gyakorlása szempontjából;

46.

úgy véli, hogy a polgároknak a teljes mértékű szabad mozgáshoz fűződő joga és aktív politikai részvétele az uniós polgárság alapvető része;

47.

támogatja a harmadik országból érkező és az Unió területén jogszerűen tartózkodó polgárok számára annak a lehetőségnek a biztosítását, hogy – tartózkodási idejük függvényében – részt vehessenek a településük életében. A harmadik országok polgárainak politikai részvételhez való jogát szabályozza a külföldiek helyi közéletben való részvételéről szóló egyezmény is;

48.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az uniós polgárok számára elismert azon jog tényleges gyakorlása érdekében, amelynek értelmében a tartózkodási helyük szerinti tagállamban részt vehetnek az önkormányzati és európai választásokon;

49.

hangsúlyozza, hogy a tagállamokban aktív politikai részvételük előfeltételeként az uniós polgárok számára biztosítani kell az információhoz való teljes körű hozzáférést;

50.

hangsúlyozza, hogy helyi és regionális szinten kell fellépni a közigazgatás egyszerűsítésével kapcsolatos intézkedések megtétele céljából, amelyek érvényesítik az uniós polgársághoz kapcsolódó jogokat, különösen a mozgás szabadságát, valamint hogy intézkedni kell minden visszatartó erejű gyakorlat vagy a diszkrimináció egyéb létező formáinak felszámolása érdekében is, amelyek – különösképpen a tartózkodási engedélyek megadásakor – különbséget tesznek a különböző európai polgárok között. A helyi és regionális önkormányzatoknak az általuk tapasztalt problémák azonosításából kiindulva ugyancsak megfelelő megoldásokat kellene kínálniuk;

51.

kiemeli, hogy a szabad mozgás és a polgárok szabad mozgásának megkönnyítése érdekében javítani kell az uniós tagállamokban működő közigazgatási szervek közötti online adatcserét, valamint a közigazgatási szervek és a polgárok közötti kommunikációt;

52.

rámutat arra, hogy különösen a határokon átnyúló együttműködések terén szükséges a közigazgatás egyszerűsítésének eszközeivel beavatkozni, azon a területen, ahol a polgárok a legtöbb nehézséggel találkoznak jogaik gyakorlása során;

53.

kiemeli, hogy célszerű lenne támogatni a területi együttműködések különböző formáit annak érdekében, hogy olyan projektek és fellépések valósuljanak meg, amelyek az uniós polgárság hatékonyságának növelésére irányulnak, illetve amelyek elő tudják segíteni az akadályok, valamint a közigazgatási és bürokratikus terhek csökkentését, akár a határokon átnyúló szolgáltatásokat – például az egészségügy és a soknyelvűség területén – érintő „legjobb gyakorlatok” megismertetésén keresztül is;

54.

úgy véli, hogy mindenképpen, a lehető legkorábban fokozni és javítani kell az illetékes hatóságok közötti közigazgatási együttműködést és a helyes gyakorlatokkal kapcsolatos információcserét, annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az uniós polgársággal járó jogok és kötelességek szabad gyakorlását;

55.

hangsúlyozza, hogy valamennyi kormányzati szint felelőssége hozzájárulni a „jogok kultúrájának” kialakításához azáltal, hogy felhívják a polgárok figyelmét jogaikra és kötelességeikre;

56.

kiemeli az „együttes” fellépés fontosságát a polgári jogok és kötelességek előmozdítása érdekében, amely az Európai Bizottság információs és kommunikációs politikájának szilárd alkotórészét kell hogy képezze;

57.

támogatást nyújt a helyi és regionális önkormányzatoknak abban, hogy 2011-ben, vagyis az önkéntesség európai éve keretében jelentős és értékes tevékenységet végezzenek, tág teret adva az aktív polgárság fogalmán alapuló kezdeményezéseknek;

58.

támogatja az Európai Bizottság abbéli szándékát, hogy 2013-at a polgárok európai évévé nyilvánítsa; a kezdeményezés sikerének előmozdítása érdekében szervezhető tevékenységek között véleménye szerint be lehetne illeszteni ezt a tematikát a nyílt napok programjába;

59.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok képviselik a kormányzás azon szintjét, ahol el kell indítani az „európai polgári szerepvállalásra vonatkozó képzésre” irányuló kezdeményezéseket mind az iskoláskorú, mind a felnőtt polgárok körében, és különösen azok számára, akik valamely tagállam állampolgárságát szeretnék megszerezni;

60.

szükségesnek tartja a figyelemfelkeltésre és képzésre irányuló fellépések előmozdítását a bevándorlók számára, akik meg kívánják szerezni valamely tagállam állampolgárságát, ezáltal „uniós polgárokká” is válva egyúttal;

61.

úgy véli, hogy el kell indítani az „európai polgári szerepvállalásra vonatkozó képzésre” irányuló fellépéseket az európai, nemzeti, helyi és regionális közigazgatás szereplői körében;

62.

felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az uniós polgárság nevelési és iskolai programokba történő foglalását, valamint hogy segítsék elő a polgári szerepvállalásra vonatkozó képzésekre irányuló kezdeményezéseket a felnőttek számára, a médián, valamint az információs és kommunikációs technológiákon keresztül is;

63.

kiemeli a „Kulturális főváros” intézményének az európai identitás és polgárság előmozdításában játszott fontos szerepét;

64.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy terjessze és támogassa az uniós polgárság megismerésére és előmozdítására irányuló fellépéseket és terveket azon tagállamok polgárai számára, amelyek az utóbbi években csatlakoztak az Unióhoz, valamint amelyek be szeretnének lépni az Unióba, különösen az ezekben az országokban működő területi önkormányzatokkal való együttműködésen keresztül;

65.

felkéri az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a tanulással kapcsolatos mobilitás esetében még fennálló – közigazgatási és jogszabályi, tájékoztatási, motivációs és nyelvi – akadályok lebontása érdekében, valamint hogy a közintézmények, a civil társadalom, a vállalkozások és a többi érdekelt fél bevonásával határozza meg a leküzdésükhöz szükséges stratégiákat a fiatalok nemzetközi mobilitásának előmozdítása érdekében;

66.

az Európai Bizottság által kinyilvánított érdeklődésre válaszul meg fogja vizsgálni egy rugalmas és informális platform létrehozását az Európai Bizottság, a Régiók Bizottsága és a helyi és regionális önkormányzatok nemzeti szervezetei közötti együttműködés erősítésére. Cél az európai polgársággal kapcsolatos vita ösztönzése, azoknak szervezeteknek és nehézségeknek a meghatározása, amelyekkel a helyi önkormányzatok szembesülnek az uniós polgárság jogainak alkalmazásakor, valamint a tapasztalatok és legjobb gyakorlatok cseréjének ösztönzése, hozzájárulva ezáltal az uniós polgárság aktív megvalósításának előmozdításához; arra kéri az Európai Bizottságot, fontolja meg annak a lehetőségét, hogy egy megvalósíthatósági tanulmány keretében megfelelő támogatást nyújtson ehhez a kezdeményezéshez.