A Régiók Bizottsága véleménye – A cégnyilvántartások összekapcsolása

1. üdvözli „A cégnyilvántartások összekapcsolása” című zöld könyvvel kapcsolatos európai bizottsági kezdeményezést;

2. örömmel veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság „A cégnyilvántartások összekapcsolása” című zöld könyvben érdekelt valamennyi szereplőt felszólítja a témára vonatkozó álláspontjának kifejtésére;

3. emlékeztet a Régiók Bizottsága döntő szerepére, amely a helyi és regionális önkormányzatok érdekeinek képviselőjeként eddigi véleményeiben alternatív javaslatokat és lehetőségeket ismertetett annak érdekében, hogy elősegítse a belső piac akadálytalan működését, az átláthatóság növelését, valamint mind helyi, mind regionális szinten megkönnyítse az információcserét és csökkentse az adminisztrációs terheket;

4. osztja az Európai Bizottság nézetét, amely szerint a cégnyilvántartások (1) döntő szerepet töltenek be: a társaságokra vonatkozó információkat, így a társaság jogi formájára, székhelyére, tőkéjére és jogi képviselőire vonatkozó információkat ezek révén veszik nyilvántartásba, vizsgálják meg és tárolják, valamint teszik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára;

5. egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a határokon átnyúló egyesülésekről szóló irányelv, (2) valamint az európai részvénytársaság statútuma (3) és az európai szövetkezet statútuma (4) kifejezetten előírja a cégnyilvántartások közötti, határokon átnyúló együttműködést;

6. úgy véli, hogy a cégnyilvántartások, bár az alapvető szolgáltatásokra vonatkozó minimális előírásokat az európai jog határozza meg, további, országonként különböző szolgáltatásokat nyújthatnak. A vállalatok közben egyre nagyobb mértékben végeznek országhatárokon átnyúló tevékenységet, így lehetőségük van arra, hogy az egyik tagállamban jegyeztessék be magukat, de üzleti tevékenységüket részben vagy teljesen egy másikban folytassák. Mindennek következtében megnövekedett az igény aziránt, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos információk nyilvánosan, határokon átnyúlóan hozzáférhetők legyenek;

7. kiemeli, hogy az egy adott vállalkozásról szóló információk hozzáférhetők ugyanabban az országban, amelyben bejegyezték a vállalatot, a más tagállamokból való hozzáférést azonban gyakran hátráltatják technikai, jogi, nyelvi és más akadályok;

8. azt a nézetet képviseli, hogy a cégnyilvántartások közötti önkéntes együttműködés azonban önmagában nem elegendő, ezért az eddigieknél hatékonyabb módon kell biztosítani az ilyen nyilvántartások közötti, határokon átnyúló együttműködést. Különösen fontos, hogy ennek az együttműködésnek a keretében gondoskodjanak a cégnyilvántartásokban tárolt információk határokon átnyúló elérhetőségéről, valamint az ilyen információk átláthatóságáról, jogbiztonságáról és megbízhatóságáról;

9. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi pénzügyi válság ismét megmutatja, milyen fontosak az átlátható pénzügyi piacok. A pénzügyi élénkítési intézkedések keretében a társaságokra vonatkozó naprakész, hivatalos és megbízható információkhoz való hozzáférés javítására olyan eszközként tekinthetünk, amely egész Európában segít a piacokba vetett bizalom helyreállításában;

10. hangsúlyozza, hogy a cégnyilvántartásnak fontos szerepe van a belső piac határokon átnyúló és hatékony működésének biztosításában azáltal, hogy megbízható és aktuális információkat nyújt gazdasági célokra vagy valamennyi résztvevő jobb jogi védelme érdekében valamennyi tagállamban;

11. kiemeli, hogy a gazdasági növekedés szempontjából döntő jelentősége van a vállalatok mobilitásának, és ezért olyan átfogó, integrált rendszer alkalmazását ajánlja, amely az Európai Unió egészében egyforma hozzáférést biztosít az információkhoz;

12. megállapítja, hogy a határokon átnyúló egyesülésekről, a vállalati székhely más tagállamba való áthelyezéséről vagy más tagállamban létrehozott fióktelepekről szóló információk elérhetősége napi feltétele a belső piac akadálytalan működésének;

13. méltányolja az önkéntes projektben részt vevő tagállamoknak egy hatékony platform létrehozása érdekében tett erőfeszítéseit, arra kéri azonban az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a cégnyilvántartások közötti európai együttműködés jogi keretére, hogy a jelenlegi önkéntes rendszert egy átfogóan integrált, IKT-alapú nyilvántartás válthassa fel;

14. emlékeztet a kkv-knak az európai gazdaságban betöltött fontos szerepére, és arra szólítja fel a tagállamokat, hogy fogadják el az európai zártkörű társaság statútumát, amely egy, a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló hatékony rendszerrel együtt támogatná a kis- és középvállalkozások terjeszkedését a belső piacon;

15. sürgeti egy ambiciózus IT-megoldásokat alkalmazó, digitális európai cégnyilvántartás kölcsönös társulások alapján történő kiépítését;

16. az idevágó vállalati irányelvek felülvizsgálata mellett foglal állást, hogy azok rendelkezéseit a jelenlegi technikai lehetőségekhez, különösen az IT-rendszerek használatához igazítsák;

17. osztja azt a nézetet, hogy a cégnyilvántartások összekapcsolása során mindenképpen célszerű lenne visszanyúlni az elsősorban az európai cégnyilvántartás (EBR) és a BRITE projekt kapcsán eddig végzett munkához. A cégnyilvántartási hálózat eljárástechnikai együttműködését (egyesülések, székhelyáthelyezések, külföldi fióktelepek stb.) szabályozó részt tekintve igazat kell adnunk az Európai Bizottságnak abban, hogy a rendszer legegyszerűbben a jelenlegi BRITE-projekt alapján hozható létre;

18. emlékeztet arra, hogy az Európai Bíróság elmúlt évtizedbeli joggyakorlata (mégpedig főként a Centros (C-212/97), Überseering (C-208/00), Inspire Art (C-167/01) ügyek révén) megnyitotta a vállalkozások számára a lehetőséget, hogy határokon átnyúlóan tevékenykedjenek, és áthelyezzék székhelyüket;

19. kiemeli, hogy a gyakorlatban számos esetben nem lehet alkalmazni ezt a jogot. Ennek oka azonban nem annyira a cégnyilvántartások összekapcsolásának hiányában keresendő, mint inkább abban, hogy a tagállamok társasági jogi és nyilvántartásjogi rendelkezései nem ösztönzik a székhely külföldre helyezését és egyéb határokon árnyúló tevékenységeket, valamint hogy az európai jogalkotás sem kifejezetten követel meg ilyen rendelkezéseket;

20. úgy véli, hogy a cégnyilvántartások összekapcsolása önmagában nem oldja meg ezt a problémát. A megoldáshoz lényegében anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezéseket kell kidolgozni a vállalatok székhelyének áthelyezésére vonatkozóan, amelyek révén többek között a cégnyilvántartások együttműködését is szabályozni kell;

21. meg van győződve arról, hogy az államok és régiók között valódi verseny kialakulásának egyik legnagyobb akadálya az, hogy a székhely EU-ban való áthelyezése alapjában véve nem lehetséges. A verseny azzal a következménnyel járna, hogy a legjobb környezet vonzaná a vállalkozókat – a vállalati székhely áthelyezése azonban jelenleg rendkívül bonyolult;

22. elismeri, hogy a cégnyilvántartások összekapcsolása segítené a vállalkozókat abban, hogy üzleti tevékenységük keretében információkat kapjanak partnereikről, és ez mindenképpen üdvözlendő. Az összekapcsolt cégnyilvántartások rendszere így egy szabványosított bejegyzéseket tartalmazó közös adatbankot eredményezne, amelynek segítségével elérhető lenne ez a cél, amennyiben biztosított a nyilvántartásokban szereplő információk helyessége. Törekedni kell továbbá a nyilvántartások tartalmának egységesítésére;

23. úgy véli, hogy a zöld könyvben javasolt hálózatirányítási megállapodás nem tűnik megfelelő eszköznek a hálózat létrehozásához. Ahhoz, hogy minden egyes tagállami cégnyilvántartásból szabványosított adatokat lehessen lehívni szabványosított formában, a leendő rendszert például a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelményekről szóló irányelv átdolgozása révén vagy más módon szabályozni kell;

24. hozzáteszi, hogy az erőfeszítéseknek inkább arra kellene irányulniuk, hogy az interneten mindenki számára lehetőleg ingyenesen vagy csekély díj ellenében hozzáférhetők legyenek azok a határokon átnyúló információk, amelyek a létrehozandó rendszer révén állnának rendelkezésre, valamint a belföldi cégnyilvántartásokról szóló információk. Az államnak fizetendő illeték, amelyet az idevágó információk összegyűjtése során vetnek ki, már úgyis fedezi az ezzel kapcsolatos költségeket – a közszférának nem szabad kereskednie nyilvános adatokkal. Különben a jövőbeli irányelv leple alatt konkurenciát teremtenének a konzultációs szolgáltatásokat kínáló jelenlegi vállalatoknak;

25. osztja azt a nézetet, hogy ésszerűnek tűnik az átláthatóságról szóló irányelv végrehajtása során nyert adatok összekapcsolása a cégnyilvántartások leendő hálózatával. Ezért el kell gondolkozni azon, hogy a megfelelő szabályozás inkább irányelv, sőt esetleg rendelet útján jöjjön létre;

26. felhívja a figyelmet arra, hogy az összekapcsolt cégnyilvántartás hiánya mindeddig tulajdonképpen nem képezte jelentős akadályát a határokon átnyúló társasági jogi folyamatoknak. Intelligens elektronikus megoldások (mint amilyen például Észtország, Portugália és Finnország között működik) jelenleg is igen átfogó együttműködést tesznek lehetővé, így elektronikus úton már ma is hozzáférhetünk külföldi cégnyilvántartásokhoz anélkül, hogy ezért külföldre kellene utaznunk;

27. kiemeli, hogy a határokon átnyúló társasági jogi folyamatok során felmerülő akadályok inkább egy Európa-szerte érvényes elektronikus azonosító, például egy európai elektronikus személyi igazolvány hiányára vezethetők vissza, amely lehetővé tenné a digitális aláírás használatának jogi engedélyezését és az ilyen aláírások kölcsönös elismerését. A cégnyilvántartások összekapcsolása során ez lenne az egyik legfontosabb kiindulópont, amellyel szintén mihamarabb foglalkozni kellene;

28. végül pedig utal arra, hogy minden kezdeményezésnek összhangban kell állnia a szubszidiaritás elvével, valamint az arányosság és a jobb jogalkotás alapelvével.

Kelt Brüsszelben, 2010. június 9-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Mercedes BRESSO

(1) Az ebben a zöld könyvben használt „cégnyilvántartás” kifejezés magában foglalja az első társasági jogi irányelv (68/151/EGK) 3. cikke értelmében az összes központi nyilvántartást, kereskedelmi nyilvántartást és cégjegyzéket.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/56/EK irányelve (2005. október 26.) a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről (HL L 310., 2005.11.25., 1. o.).

(3) A Tanács 2157/2001/EK rendelete (2001. október 8.) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról (HL L 294., 2001.11.10., 1. o.).

(4) A Tanács 1435/2003/EK rendelete (2003. július 22.) az európai szövetkezet (SCE) statútumáról (HL L 207., 2003.8.18., 1. o.).