Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Felkészülés a jövőre – Közös stratégia kidolgozása a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatban

(COM(2009) 512 végleges)

2011/C 48/20

Előadó: Peter MORGAN

2009. október 30-án az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 262. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Felkészülés a jövőre: közös stratégia kidolgozása a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatban

COM(2009) 512 végleges.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2010. július 8-án elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2010. szeptember 15–16-án tartott, 465. plenáris ülésén (a szeptember 15-i ülésnapon) 112 szavazattal 2 ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Következtetések és ajánlások

1.1   Az EGSZB támogatja azt a javaslatot, hogy a kulcsfontosságú alaptechnológiákra kell összpontosítani. Hangsúlyozza továbbá, hogy a kulcsfontosságú alaptechnológiákra irányuló hatékony kutatásra és fejlesztésre van szükség az egyetemeken és a kutatóközpontokban, hogy ezáltal ösztönözzük a fejlesztést, és támogassuk ezeknek a technológiáknak a kereskedelmi és ipari alkalmazását.

1.2   Úgy tűnik azonban, hogy a javaslat ebben a formában nem más, mint egy újabb uniós kezdeményezés azok hosszú sorában, amelyek az innováció, valamint a kutatás és fejlesztés intenzitását kívánják fokozni a belső piacon. A korábbi rendszerek nem jártak sikerrel, amint azt az európai bizottsági elemzésben leírt jelenlegi helyzet is mutatja (lásd a 3.8. pontot). Új megközelítésre van szükség.

1.3   A közlemény szerint „míg a szükséges kutatás-fejlesztés és egyedi alkalmazásai elsősorban a vállalatok felelősségi körébe tartoznak, a megfelelő keretfeltételeket és támogatási eszközöket a politikai döntéshozóknak kell megteremteni ahhoz, hogy a kulcsfontosságú alaptechnológiák fejlesztését szolgáló, uniós ipari kapacitásokat megerősítsék.” Ennek felelőssége a tagállamokra hárul, azonban az EGSZB úgy véli, hogy ez a megközelítés azért is problémás, mivel – amint azt az 5. részben kifejtjük – a tagállamokban nincs elegendő piacvezető csúcstechnológiai vállalat, amely megfelelően ki tudná aknázni a kulcsfontosságú alaptechnológiákat.

1.4   Mivel a csúcstechnológiai nagyvállalatok spektrumában hézagok mutatkoznak, a kkv-knak sajátos problémákkal kell szembenézniük az EU-ban. Egyes kkv-k induláskor kicsik, majd világszinten erős résztvevővé növik ki magukat. A legtöbb csúcstechnológiai induló vállalkozásnak szüksége van arra, hogy kapcsolatot tartson fenn egy nagyvállalattal, amely támogatja a növekedését és a túlélését. Számos kkv-t felvásárolnak a nagyvállalatok, amelyek azután az új részleggel saját kutatási és fejlesztési erőfeszítéseiket egészítik ki. Uniós csúcstechnológiai vállalatok híján egyesült államokbeli és ázsiai vállalatok válnak az EU-beli kkv-k partnereivé és tulajdonosaivá.

1.5   A közlemény burkoltan arra utal, hogy az EU érdekei jól körülhatároltak és érthetők, holott ez nem így van. A legtöbb technológiai cég multinacionális vagy globális. Székhelyük és tőzsdei jegyzésük bárhol lehet. A részvényeseik globális intézmények. Az alapkutatás, a termékfejlesztés, a gyártás és az összeszerelés értékláncának elemei akár különböző földrészeken is lehetnek. Bárhol felvásárolhatnak cégeket, ahol megtalálható a szükséges technológia. A márka és az értékesítés globális, mivel minden termék mindenütt hozzáférhető.

1.6   Hol van Európa érdeke ebben az érdekhálózatban? Ahhoz kapcsolódik, hogy sikerül-e a tagállamoknak serkenteniük a vállalkozásokat. Több olyan vállalkozásra van szükség, amely ki tudja aknázni a kulcsfontosságú alaptechnológiákat. Ösztönözni kell a cégalapítást, támogatni kell a vállalkozások növekedését, és vonzóvá kell tenni a belülre irányuló befektetéseket. A jelenlegi európai üzleti kultúrát meg kell kérdőjelezni. A Római Szerződés és az azt követő Egységes Európai Okmány óta az EU-nak nem sikerült a technológiai fejlődés terén lépést tartania a világ többi részével. A kulcsfontosságú alaptechnológiákban rejlik Európának valószínűleg az utolsó esélye arra, hogy a csúcstechnológiai termékek és szolgáltatások terén az élre törjön.

1.7   Ahhoz, hogy ez a politika sikeres lehessen, jóval több gyártási tevékenységre van szükség Európában. Paradigmaváltásra lesz szükség. Az az elképzelés, hogy a gyártást ki lehet adni alvállalkozásba a fejlődő országoknak, már nem tartható fenn. A gyártástervezés és -technológia a csúcstechnológiájú termékekben megtestesülő innováció egyik kulcsa. Ezt a versenyelőnyforrást vissza kell hozni Európába, és az új, induló európai technológiai vállalkozásoknak növekedniük kell. Ezenkívül Európának szüksége is van a munkahelyekre.

1.8   Az EGSZB hangsúlyozza, hogy kiegyensúlyozott viszonyra van szükség az alkalmazott kutatás és az alapkutatás között. Az alapkutatás olyan közvagyon, amelyből hosszú távon és folyamatosan innovációk és kulcsfontosságú alaptechnológiák születnek. Az alkalmazott kutatás és az alapkutatás közötti kiegyensúlyozott viszony azért is fontos , hogy minőségi kutatók érkezzenek az EU-ba.

1.9   A globális piacon nehéz érvényesülni egy EU-központú stratégiával. Az EGSZB megjegyzi, hogy a közlemény nem említ sem teljesítménymércét, sem célszámokat, sem határidőket, amelyek a kezdeményezés eredményére vonatkozhatnának. A magas szintű csoport első feladata az kellene, hogy legyen, hogy a programot formába öntsék.

1.10   A 4. szakasz pontonként reagál a kulcsfontosságú alaptechnológiával kapcsolatos politikai javaslatokra. A fő pontok összefoglalva a következők:

1.11   Az Európai Bizottság jogosan aggódik amiatt, hogy helyes tájékoztatás hiányában a félreinformált lakosság esetleg – indokolatlanul – ellenzi majd a kulcsfontosságú alaptechnológiákra épülő termékek és szolgáltatások bevezetését. Az EGSZB a szükséges előrehaladás érdekében támogatná a civil társadalom bevonását. Kiemelt helyen kell ezért kezelni általában véve a lakosság, különösen pedig a fiatalok érdeklődésének felkeltését a tudomány és a technológia bámulatos világa iránt, amely átszövi mindennapi életünket, legyen szó akár a TMT-k (1) rendkívüli ötvöződéséről, amely jól megfigyelhető az iPhone-hoz hasonló termékekben, vagy arról a biológia, kémia, fizika és logisztika alkotta láncról, amelyen keresztül – a mikrohullámú sütőn át – az ételek eljutnak az asztalig. Európának több olyan tudósra van szüksége, aki eltökélten meg akarja váltani a világot.

1.12   Ugyanakkor az EGSZB hangsúlyozza, hogy elővigyázatos megközelítéssel kell kezelni a kulcsfontosságú alaptechnológiák fejlesztését, hogy az elkerülhetetlen kockázatok ellenére minél kevesebb éghajlati, egészségügyi és társadalmi probléma lépjen fel, és a fejlesztések fenntarthatóak legyenek. A fejlesztést és a felfedezést gátolja az, ha a kutatás nem járhat kockázatokkal, azonban ha kulcsfontosságú alaptechnológiai alkalmazások tömeggyártásáról van szó, az EGSZB elvárja, hogy se a lakosság jóléte, se a környezet fenntarthatósága ne szenvedjen csorbát.

2.   Bevezetés

2.1   A közlemény 1. pontjának állítása szerint „az EU-nak jó innovatív teljesítményre van szüksége ahhoz, hogy meglegyenek a szükséges eszközei az előttünk álló társadalmi kihívások megválaszolásához”. Az Európai Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy jussanak egyetértésre a kulcsfontosságú alaptechnológiák EU-ban történő hatékony felhasználásának jelentőségével kapcsolatban. Ez az egyetértés alapfeltétele annak, hogy az EU az innováció fellegvárává fejlődjön. Ahhoz is szükséges, hogy az EU kulcsfontosságú szereplővé váljék a nemzetközi porondon, és elkötelezettsége nyomán mind határain belül, mind azokon kívül nagyobb legyen a jólét.

2.2   Az Európai Bizottság ezenkívül magas szintű szakértői csoport létrehozását tanácsolta, amelynek az lenne a feladata, hogy a 4. fejezetben megnevezett cselekvési területekkel foglalkozzon. Ez már meg is történt. A csoport a tagállamok ágazati és elméleti szakembereiből állt össze. Ahhoz, hogy szinergiák jöhessenek létre, a szakértői csoportnak egyéb magas szintű szakértői csoportokkal, bizottsági munkacsoportokkal és más technológiai szervezetekkel is együtt kellene működnie.

2.3   A csoport feladatai közé tartozik:

Az EGSZB azt várja a csoporttól, hogy munkáját az előretekintés, a jövőképalkotás és az átfogó megközelítés vezérelje.

3.   Kulcsfontosságú alaptechnológiák

3.1   Az Európai Bizottság a következőket tekinti a stratégiai szempontból legjelentősebb kulcsfontosságú alaptechnológiáknak:

3.2   A nanotechnológia olyan gyűjtőfogalom, amely anyagstruktúrák, eszközök és rendszerek nanométeres nagyságrendű alaki és méretbeli szabályozás mellett történő tervezését, kialakítását, gyártását és alkalmazását foglalja magában.

3.3   A mikro- és nanoelektronika a félvezető alkatrészekkel és az erősen miniatürizált elektronikai alrendszerekkel, illetve azok nagyobb termékekbe és rendszerekbe való integrálásával foglalkozó tudományág.

3.4   A fotonika a fénnyel – a fény előállításával, kimutatásával és kezelésével – foglalkozó multidiszciplináris szakterület.

3.5   A korszerű anyagok technológiáinak köszönhetően létező anyagokat lehet alacsonyabb költségűekkel helyettesíteni, és új, nagyobb hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások jöhetnek létre. Ezekkel a technológiákkal egyúttal az erőforrásfüggés, a környezeti kockázatok és a hulladék mennyisége is csökkenthető.

3.6   Az ipari biotechnológia mikroorganizmusoknak és azok alkotórészeinek, például enzimeknek a felhasználásával állít elő olyan képességekkel rendelkező, ipari szempontból hasznos termékeket, anyagokat és kémiai alkotóelemeket, amelyek hagyományos petrolkémiai folyamatok útján nem jöhetnének létre.

3.7   A kulcsfontosságú alaptechnológiák kiválasztásával kapcsolatos közösségi szintű egyetértés a közlemény fő témája. Az, hogy milyen szoftver vezérli majd ezeket a technológiákat, valamint az alkalmazási körük már a technológiák kiválasztásából adódik majd. Az EGSZB a lista finomítását szívesen ráhagyja a magas szintű szakértői csoportra. Az EGSZB azt javasolja, hogy a nagy teljesítményű számítástechnikát és a szimulációs tudományágat vegyék fontolóra.

3.8   Az Európai Bizottság szerint jelentős akadályokba ütközik, hogy az EU-ban szélesebb körben hasznosítsák a kulcsfontosságú alaptechnológiákat. Az EU a nanotechnológia, a fotonika néhány szempontja, a biotechnológia, illetve a félvezetők hatékony kereskedelmi hasznosítását és kiaknázását illetően elmarad az USA és egyes ázsiai országok mögött. Ezekre a területekre az államok jelentős kutatási és fejlesztési ráfordításokat irányítottak, de ezek sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem térültek meg kellőképpen. Ennek számos oka van:

4.   Politikai javaslatok

4.1   A kulcsfontosságú alaptechnológiák hatékony ipari hasznosításához tíz politikai területen kellene lépéseket tenni. Az alábbi pontokban a dőlt betűvel kiemelt részek az európai bizottsági javaslat lényegének összefoglalását tartalmazzák.

4.2   A kulcsfontosságú alaptechnológiák fokozott hangsúlya

4.2.1   Az EGSZB maradéktalanul támogatja azt a javaslatot, hogy az állami támogatásban részesülő programokat meg kell erősíteni, hogy ezzel ellensúlyozzuk a válságnak a technológiai fejlődésre gyakorolt hatását. Az üzleti profitra nehezedő szorító nyomás természetesen a vállalati kutatást és fejlesztést is visszafogja. Az uniós finanszírozási rendszerekben az együttműködés hangsúlyozása gyakran áthatolhatatlan akadályt jelent azok előtt a kis csúcstechnológiai induló vállalkozások előtt, amelyek valódi küldetéstudattal szeretnék végezni feladatukat. Az állami pénzhez jutást nem lenne szabad feltételekhez kötni, hogy meglegyen az indulótőke, amíg az újítók és a vállalkozók a termék működőképességének igazolásán munkálkodnak.

4.3   A technológiatranszfer és az egész EU-ra kiterjedő ellátási láncok fokozott hangsúlya

4.3.1   Ez a politika a kutatóintézetek és az ipar, különösen a kkv-k közötti viszonyra vonatkozik. Nem tér ki az egyetemeken és kutatóközpontokban működő ipari klaszterekre. Nagy a különbség azok között az ipari ellátási láncban már meglévő kkv-k között, amelyek a láncbéli pozíciójukhoz kötődő legújabb technológiákhoz hozzá kell, hogy férjenek, valamint azok között az új, kisebb kkv-k között, amelyek azért jöttek létre, hogy olyan új tudományos vagy technológiai fejlesztéseken dolgozzanak tovább, amelyek esetleg valamilyen tudományos intézetből, egyetemről vagy vállalati kutatási részlegből indultak útjukra. Az EGSZB támogatja ugyan a felvázolt politikai javaslatot, azonban amellett száll síkra, hogy határozottabb erőfeszítést kellene tenni az egyetemi tudomány és technológia színvonalának növelése, valamint az egyetemekhez kapcsolódó kockázatitőke-klaszterek kockázatitőke-támogatásának javítása érdekében.

4.3.2   Ahhoz, hogy ez a politika sikeres lehessen, jóval több gyártási tevékenységre lesz szükség Európában. Paradigmaváltásra lesz szükség. Az az elképzelés, hogy a gyártást ki lehet adni alvállalkozásba a fejlődő országoknak, már nem tartható fenn. A gyártástervezés és -technológia a csúcstechnológiájú termékekben megtestesülő innováció egyik kulcsa. Ezt a versenyelőnyforrást vissza kell hozni Európába. Ez egyúttal a munkahelyteremtésre is jó alkalom. Ahogy növekednek a kisvállalkozások, ösztönözni kellene őket arra, hogy Európában gyártassanak.

4.4   A közös stratégiai tervezés és demonstrációs projektek fokozott hangsúlya

4.4.1   Az erre való összpontosítással lehetne például orvosolni az uniós csúcstechnológiai cégek spektrumában rejlő hézagok problémáját. A piaci szempontokat szem előtt tartó termékek és a valódi piaci igényeket kielégítő szolgáltatások fejlesztésén és bemutatásán keresztül lehetne a kis csúcstechnológiai vállalkozások növekedését elősegíteni. Az EGSZB úgy véli, hogy ez a politika inkább a tudományos és technológiai alkalmazások területén alkalmazható, mint az alapkutatások területén. Az EGSZB látni szeretné, hogy uniós és tagállami forrásokat összpontosítanak a technológiák piaci potenciáljának megvalósítására, amint az már annyi politikai iratban és elképzeléseket leíró dokumentumban szerepelt. Ahhoz, hogy új vállalkozások jöjjenek létre, és ahhoz, hogy ezek a világpiacon jelen lévő és versenyképes vállalatokká fejlődjenek, egyaránt összehangolt erőfeszítésre van szükség.

4.4.2   A kutatás és a makroregionális együttműködés területéhez kapcsolódó közös tervezésre vonatkozó európai bizottsági kezdeményezések alapján újabb szinergiák jöhetnének létre. Különleges ösztönző eszközöket lehetne rendelkezésre bocsátani kifejezetten a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatos projektekben való közös együttműködéshez.

4.5   Állami támogatási politikák

4.5.1   Világos, hogy az uniós székhelyű vállalkozások nem kívánnak versenybe szállni olyan más uniós cégekkel, amelyek állami támogatásban részesülnek. Az EGSZB meglátása szerint azonban a legnagyobb probléma abban rejlik, hogy igen kevés az uniós csúcstechnológiai nagyvállalat, amint azt az 5. részben ki is fejtjük. Az EGSZB úgy véli, hogy a piac működésének ösztönzése érdekében van helye állami intervenciónak ezekben az ágazatokban.

4.5.2   Helyénvaló lehet konkrét politikákat kidolgozni egyes kelet- és dél-európai államok megsegítésére egy csúcstechnológiai infrastruktúra és egy azt kiegészítő egyetemi tudományos infrastruktúra kifejlesztésének meggyorsítása érdekében. A kutatási potenciál esetleg az erőforrások hiánya miatt marad kiaknázatlan.

4.5.3   Az Európai Bizottságnak prioritásként kellene kezelnie annak megértését, hogy miért vannak hézagok az uniós csúcstechnológiai cégek spektrumában, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy ezek megszűnjenek. A világ minden jelentős térségében a csúcstechnológiai cégek sikeréhez a piaci erők és az állami beavatkozás együttesen járulnak hozzá. Az Apple, a Google, a Microsoft és a Dell pusztán a piacnak köszönheti hírnevét, az EU-nak a repüléstechnika terén betöltött jelentős piaci szerepe pedig a köztámogatásoknak (ESA, EADS) köszönhető. Az EU piaci erői segítették elő a Nokia felemelkedését, azonban az EU fennállása során egyetlen más hasonló cég sem tudott ekkora sikerre szert tenni. A szakértői csoportnak meg kell találnia a módját annak, hogy az EU újra jelentős szereplővé válhasson a világ IKT-iparágában. Ezenkívül ha az EU sikeres akar lenni a megújuló energiák terén, akkor egyértelműen el kell tudnia dönteni, melyek azok a cégek, amelyek képesek új üzemanyagokat és energiaforrásokat kifejleszteni és elterjeszteni, majd pedig támogatnia kell ezeket a cégeket, hogy megerősödjenek.

4.6   A kulcsfontosságú alaptechnológiák és az éghajlat-változási politika együttes bevetése

4.6.1   Az EGSZB úgy véli, hogy prioritásként kellene kezelni a járművek meghajtására, illetve hő és fény előállítására szolgáló alternatív üzemanyagok és technológiák kifejlesztését. A legjobb éghajlat-változási stratégia az energia terén választási lehetőségek kidolgozása. (3)

4.7   Vezető piacok és közbeszerzés

4.7.1   Az EGSZB támogatja a javaslat elvi megközelítését. A magas szintű szakértői csoporttól azt várná, hogy kiemelt projekteket dolgozzanak ki annak érdekében, hogy ez a politika maximálisan kifejthesse hatását.

4.8   A csúcstechnológia területére vonatkozó politikai intézkedések nemzetközi összehasonlítása, valamint fokozott nemzetközi együttműködés

4.8.1   Az EGSZB támogatja azt az elképzelést, hogy kiterjedt nemzetközi összehasonlító elemzési program alkossa az alapot a kulcsfontosságú alaptechnológiák politikájának kialakításához. (4) A nemzetközi együttműködés értékes lehet a nagy léptékű fejlesztések esetében, különösen az éghajlatváltozás területén, de a versenyképességet kell előtérbe helyezni. Az Európai Bizottságnak arra kellene törekednie, hogy levonja a tanulságot a máshol alkalmazott ipari stratégiákból.

4.9   Kereskedelmi politika

4.9.1   Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak el kell vetnie azt a korábbi paradigmát, amely különbséget tett fejlett és fejlődő országok között, és azt eredményezte, hogy a politikaalkotók eltűrték a harmadik országokban alkalmazott köztámogatásokat és más piactorzító tényezőket, miközben többéves tárgyalásokat folytattak a helyzet orvoslása érdekében. Az EU sok technológiai területen le van maradva Ázsia mögött. Az EGSZB úgy véli, hogy az EU-nak készen kell állnia arra, hogy a köztámogatásokkal és a piactorzító tényezőkkel szemben saját köztámogatásokat és piactorzító tényezőket vessen be. Az EU-nak természetesen készen kell állnia arra, hogy megfelelő szerződésekben állapodjon meg, ha a többi fél is kész arra, hogy leüljön tárgyalni. Addig pedig az EU-nak olyan ipari stratégiát kell követnie, amelynek révén újjáépítheti vállalkozásait, és újra a technológia élvonalába kerülhet.

4.10   Az Európai Beruházási Bank finanszírozási eszköze és a kockázatitőke-finanszírozás

4.10.1   Az elengedhetetlen piaci erők közül a pénz a legfontosabb. A kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatos program előfeltétele az, hogy még több és kiterjedtebb fejlesztési finanszírozási forrást találjunk.

4.10.2   Az EGSZB úgy véli, hogy meglévő uniós befektetési és finanszírozási mechanizmusokhoz kapcsolódó bürokratikus eljárásoknak nem szabad sem eltéríteniük a kulcsfontosságú alaptechnológiák fejlesztéséhez szükséges forrásokat, sem megakadályozniuk, hogy azok célhoz érjenek.

4.10.3   Csúcstechnológiai befektetésekkel nagyon könnyű pénzt veszíteni. Az Európai Bizottságnak nem szabad megragadnia pusztán a kockázati és a banki tőke különféle formáinál. A nagy vagyonnal rendelkezőket minden eszközzel arra kell ösztönözni, hogy pénzüket csúcstechnológiával foglalkozó induló cégekbe fektetve tegyék kockára még a korai szakaszban, mielőtt a kockázati tőke is megjelenik a színen. A csúcstechnológiai kutatást és fejlesztést a lehető legmagasabb adókedvezményben kell részesíteni. A csúcstechnológiai induló cégek értékesítéséből származó tőkehaszonra kivetett adóterhet enyhíteni kell. A siker jutalmának kompenzálnia kell az egyéb befektetésekből eredő veszteségeket. Az EU más térségekkel szemben kevésbé barátságos a befektetőkkel és a vállalkozókkal szemben.

4.11   Készségek, felsőfokú végzettség, képzések

4.11.1   Közismert, hogy Ázsia milyen nagyságrendben fektet be az oktatásba és a készségek fejlesztésébe. Az ázsiai egyetemeken szerzett doktori diplomák száma mellett eltörpül az EU-belieken szerzetteké. A legjobb uniós egyetemeken tanuló ázsiai diákok részaránya igen magas. Ha azt vesszük, hogy a XXI. században a nemzeti vagyont a világban található tantermek számával mérik, akkor a legtöbb uniós tagállam oktatási teljesítménye – az alap- és középfokú oktatásban, továbbá a felsőoktatásban egyaránt – messze nem éri el a megkívánt szintet. Ezt az iskolai teljesítményeket globális szinten összehasonlító táblázatok adatai és az egyetemek nemzetközi rangsorai támasztják alá.

4.11.2   Elsőbbséget kell biztosítani az iskolai oktatási színvonal növelésének, különösen a matematika és a természettudományok terén, és ezáltal arra kellene ösztönözni a diákokat, hogy a középiskolában, illetve az egyetemen matematikát és természettudományokat válasszanak fakultációjuk, illetve specializációjuk tárgyául, a természettudományos diplomát szerzetteket pedig arra, hogy oktatóként dolgozzanak. Emellett meg kellene határozni, hogy mely egyetemek tartozzanak az elitegyetemek csoportjába, ahol az oktatási és kutatási színvonal világszinten versenyképes lehet, emellett pedig az egyetemekhez kapcsolódó infrastruktúrákat (tudományos parkokat) kellene kialakítani, amelyek inkubátorként szolgálhatnak és biztosíthatják a szükséges magvető tőkét az induló kkv-k számára.

4.11.3   Az oktatás problémái számos tagállamban olyan mértékűek, és a politikusok az évek során olyannyira nyilvánvalóan képtelenek voltak megbirkózni a problémával, hogy a társadalomnak most már szinte hadiállapotban kell erőforrásait bevetnie, amíg a szükséges eredményeket nem sikerült elérni.

4.11.4   Ezenkívül az egyetemeken és a kutatóközpontokban sokkal vonzóbb oktatási, illetve kutatási és fejlesztési keretfeltételekre van szükség. Az EU-ba kell vonzani más térségekből a legkiválóbb elméket. Jelenleg olyanok a körülmények, hogy ennek épp az ellenkezője történik: az EU legkiválóbb elméi költöznek más térségekbe, mivel ott kedvezőbbek a feltételek. (5) Ennek ellenére fontos elősegíteni a nemzetközi mobilitást, (6) mivel az ma már a sikeres pályafutás előfeltételének számít.

4.11.5   Ugyanígy kiegyensúlyozott viszonyra kell törekedni az alapkutatás és az alkalmazott kutatás támogatásában. Az alapkutatás olyan közvagyon, amelyből hosszú távon és folyamatosan innovációk és kulcsfontosságú alaptechnológiák is születnek. Ez a kiegyensúlyozott viszony azért is fontos, hogy minőségi kutatók érkezzenek az EU-ba.

5.   Csúcstechnológiai vállalatok

5.1   Az EGSZB-t rendkívül aggasztja, hogy a világ vezető csúcstechnológiai vállalatai közül túl kevés működik Európában. Az alábbi két táblázatot a Financial Times 2010. évi, a vállalatokat piaci értékük szerint rangsoroló 500-as világ- és regionális ranglistája alapján állítottuk össze. Azokra az ipari ágazatokra vonatkozóan tartalmaznak adatokat, amelyek a leginkább képesek kiaknázni a kulcsfontosságú alaptechnológiákat.

5.2   Az első táblázat az 500-as világranglista kivonata. E szerint az elemzés szerint Európa a vegyi anyagok ágazatát kivéve egyetlen csúcstechnológiai ágazatban sem világelső.

5.3   A második táblázat az Amerikai Egyesült Államok, Japán és Európa 500-as ranglistájának kivonatát tartalmazza. Ágazatonként feltüntettük a regionális piaci értékeket is. A tizenhárom csúcstechnológiai ágazatból Európa a vegyi anyagok, az ipari technológia és az alternatív energia ágazatában áll az élen, bár ez utóbbi még gyermekcipőben járó ágazat. Európa ezenkívül a gyógyszerészet és a biotechnológia ágazatában is előkelő helyet szerzett. Japán vezet a gépjárművek, az elektronikai és elektromos eszközök, valamint a szabadidős termékek ágazatában. Ezekben az ágazatokban más ázsiai országok pozíciója is erős. Az Amerikai Egyesült Államok uralja a piacot és áll az első helyen a gyógyszerészet és a biotechnológia, a technológia és a hardver, a szoftverek és a számítástechnikai szolgáltatások, az egészségügyi berendezések és szolgáltatások, az általános iparcikkek, a repüléstechnika és a honvédelem, valamint az olajipari berendezések és szolgáltatások ágazatában. A kulcsfontosságú alaptechnológiák kiaknázásának szempontjából ezek mind fontos ágazatok.

5.4   Az elemzésből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az EU-nak olyan ipari stratégiára van szüksége, amellyel 2020-ig, illetve azon túl is megszilárdíthatja pozícióját a kulcsfontosságú alaptechnológiák terén.

(1)  Távközlés, média és (információs) technológia.

(2)  Lásd: HL C 218., 2009.9.11., 8. o.

(3)  Lásd: CESE 766/2010 2010.5.27.

(4)  Lásd: HL C 306., 2009.12.16., 13. o.

(5)  Lásd: HL C 110., 2004.4.30., 3. o.

(6)  Lásd HL C 224., 2008.8.30.