Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlament és tanács irányelvre a 97/68/EK irányelvnek a rugalmas végrehajtási eljárással forgalomba hozott motorokra vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról

2010. szeptember 7-én a Tanács, majd ugyanaznap az Európai Parlament úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 114. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

„Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 97/68/EK irányelvnek a rugalmas végrehajtási eljárással forgalomba hozott motorokra vonatkozó rendelkezések tekintetében történő módosításáról”

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2010. szeptember 1-jén elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. szeptember 15–16-án tartott 465. plenáris ülésén (a szeptember 16-i ülésnapon) egyhangúlag elfogadta az alábbi véleményt.

1.1 Az EGSZB meggyőződése, hogy a szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szénhidrogének és részecskék (1) tekintetében egyre alacsonyabb kibocsátású, egyre inkább környezetkímélő nem közúti mozgó gépek (NRMM) európai piacra történő bevezetésének célkitűzése elkerülhetetlen, és megfelel az EU által az egészségre káros és éghajlatváltozást okozó kibocsátások csökkentésére vonatkozóan 2020-ra kitűzött céloknak.

1.2 Az EGSZB-nek az is meggyőződése, hogy – főként a pénzügyi, gazdasági és foglalkoztatási világválság időszakában – az európai NRMM motorgyártó-ipar számára az alábbiakat kell biztosítani:

1.3 Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak az NRMM-irányelvben (3) előírt rugalmassági mechanizmusok hatálya alá tartozó ágazatokban a rugalmasság arányának 50 %-ra történő emelésére, a forgalomba hozandó motorok teljes számának a tervezett mechanizmusokhoz történő igazítására, valamint a vasúti motorkocsiknak és mozdonyoknak a rugalmassági mechanizmusba való felvételére vonatkozó javaslatát, ezek számára 20 %-os rugalmassági arányt fenntartva.

1.4 Ahogyan azt az EGSZB korábban (4) már hangsúlyozta: „A referencia-üzemanyagokkal működő motorok típusjóváhagyása garantálja a III B szakasz határértékeinek való megfelelésüket. A kibocsátások azonban csak akkor fognak megfelelni ezen értékeknek, ha a megfelelő üzemanyagok valóban jelen lesznek a piacon”.

1.4.1 Tekintettel a részecskék és a NOx kibocsátásai (5) tekintetében a III B szakaszban (6) előírt határértékek eléréséhez szükséges technológiára, számos tagállamban a jelenlegi szintek alá kell csökkenteni az üzemanyag kéntartalmát, és szükségesnek tűnik a referencia-üzemanyag jellemzőinek meghatározása.

1.5 A célkitűzések teljesítéséhez az EGSZB nemcsak szigorú határértékek, hanem a konkrét helyzeteknek megfelelő teszteljárások meghatározását is szükségesnek tartja, korlátozva az elméleti eredményeket adó laboratóriumi teszteknek és a kibocsátás-szabályozás ellentmondásos módszertanainak használatát. A nem közúti mozgó gépek kipufogógázának pontos mérésére e gépek tényleges használata során is szükség van, nem csupán a mérőpadon tesztelt motorok viselkedésének és kibocsátásának vizsgálatakor.

1.6 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy aggályosnak tartja a III B szakasz és a IV. szakasz valamint a vonatkozó típus-jóváhagyási eljárások hatálybalépésére vonatkozóan előírt időpontok betartását, és felveti, hogy nem lenne-e célszerű a III B szakasz végrehajtási időpontját kettő, a IV. szakaszét három évvel elhalasztani annak biztosítása érdekében, hogy az előírásokat konkrétan és teljes mértékben tiszteletben tartsák.

1.7 Az EGSZB úgy véli, hogy az alkalmazkodás rugalmas mechanizmusai és az egyes szakaszok közötti átállás végrehajtási ideje különösen a kkv-k számára megterhelő és időigényes, mivel a berendezések és motorok esetén várható költségek, és főleg a KTF-hez és a megfelelőség-értékeléshez szükséges várható költségek természetesen sokkal nagyobb terhet rónak egy kisebb vállalkozásra, mint a nagy ipari vállalatokra.

1.8 Az EGSZB szerint tekintettel arra, hogy „felmerül a kockázat, hogy a nem közúti gépek mechanikai állagromlása gyorsabb, mint a vonatkozó motoroké” (7), a gépek mechanikai részeinek cseréjét követően is fontos a motor teljes hasznos élettartama alatti kibocsátás figyelembevétele, valamint olyan egyetemlegesen elfogadott, élettartamra vonatkozó technikai követelmények bevezetése, amelyek lehetővé teszik a kibocsátási szint idővel bekövetkező romlásának elkerülését.

1.9 Az EGSZB úgy véli, hogy az I. mellékletben szereplő típusbizonyítványoknak nemcsak egy rugalmas végrehajtási eljárással történő forgalomba hozatali címkemintát és egy kiegészítő címkemintát kellene tartalmaznia, hanem azon kötelező készülékek részletes leírását is, amelyek lehetővé teszik a típusjóváhagyás alapját képező rendelkezésekben szereplő határértékek betartását.

1.10 Az EGSZB alapvető fontosságúnak tartja az egyértelmű és mindenki által elfogadott műszaki szabványok kidolgozására irányuló közös erőfeszítések európai és nemzetközi szintű előmozdítását azzal a céllal, hogy a Közösségben hatályos és a harmadik országokban alkalmazott vagy előírt kibocsátási határértékek fokozatos harmonizálásával előmozdítsa az ágazatban a globális szintű kereskedelmet.

1.11 Az EGSZB aktualizált végrehajtási iránymutatások kidolgozását ajánlja, annak érdekében, hogy nemcsak a motorgyártók, hanem egyben és elsősorban a gépgyártók számára megkönnyítsék a különböző szakaszokra előírt rendelkezések alkalmazását. Egyben az NRMM-motorokhoz kapcsolódó környezetvédelmi perspektívák, valamint az ágazati ökocímke használatának ösztönzési lehetőségei tekintetében a helyzet előzetes áttekintését ajánlja, az érdekeltek részvételével.

1.11.1 Fontos, hogy a tájékoztatási kampány során nemcsak a nem közúti mozgó gépek (NRMM) és a módosított motorral rendelkező gépek gyártói, hanem a végfelhasználók számára is világossá váljon a rendelkezések korrekt alkalmazásának szükségessége, amelyeket a kisebb kibocsátással járó tevékenységek különböző fejlesztési szakaszai számára írtak elő, új „zöld” szakmai és használati profilok kifejlesztése mellett, egy, az új szakképesítések elismerésére szolgáló európai rendszerben, megfelelő támogatási mechanizmusokkal, a szociális partnerek és az állami hatóságok segítségével.

2.1 A 97/68/EK irányelv (NRMM – Non-Road Mobile Machinery, nem közúti mozgó gépek) a 18 kW és 560 kW közötti teljesítményű kompressziós gyújtású motorokra vonatkozik. Meghatározza a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok, a szénhidrogének és a részecskék kibocsátási határértékeit. Az irányelv az alábbiak által kibocsátott kipufogógáz maximális szintjének betartásához előírt különböző időpontoknak megfelelő különböző szakaszokra egyre szigorúbb határértékeket ír elő:

2.2 Az NRMM-jogszabályokat – amelyeket az EGSZB több alkalommal is véleményezhetett (8) – idővel többször módosították: a 2001/63/EK irányelvvel, a 2002/88/EK irányelvvel és a 2004/26/EK irányelvvel. Ez utóbbi a különböző megengedett kibocsátási szintekre történő áttérés megkönnyítésére rugalmassági rendszereket vezetett be.

2.3 Legutóbb a 2010. március 31-i 2010/26/EU bizottsági irányelv meghosszabbította a mentesség időszakát 2013. július 31-ig a fogantyúval ellátott kisebb gépekben használt benzinmotorok esetében, és tisztázta a típusjóváhagyás néhány technikai mechanizmusát, melyek szükségesek a III B szakasz előírásainak való megfeleléshez. Egyszerűsítette továbbá a rugalmas alkalmazás adminisztratív eljárását is.

2.4 Hasonló jogszabályok léteznek az Egyesült Államokban, és kisebb mértékben Japánban, míg más fontos gazdasági térségek – mint Kína, India, Oroszország vagy Brazília – nem alkalmaznak rendelkezéseket e téren.

2.5 A bevezetett rugalmassági rendszerek megfelelnek azon igényeknek, hogy a vállalkozások alkalmazkodhassanak az új szabványokhoz, mivel a motoroknak a III B szakasz határértékeihez való igazodását lehetővé tevő technikai megoldások „általában még nem véglegesek” és „az eredetiberendezés-gyártóknak további kutatásokat és műszaki fejlesztéseket kell végezniük avégett, hogy a III B szakasznak megfelelő gépek kerüljenek forgalomba az előírt időben”. (9)

2.6 Másrészt az NRMM európai gyártóiparát 2008 őszétől jelentősen sújtották a gazdasági és pénzügyi világválság utóhatásai, főleg az építőipari és mezőgazdasági gépek ágazatában. (10)

2.6.1 Az ipar fejlődésének környezetvédelmi keretben történő megóvásához az alábbiakra van szükség:

2.7 A nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítését olyan, csökkentett rugalmassági mechanizmusokat tartalmazó közösségi rendelkezések szabályozzák, amelyek az alkalmazkodáshoz már meghatározott határidőkre egyre alacsonyabb kibocsátási határértékeket állapítanak meg.

2.8 A Bizottság célul tűzte ki a bevezetett előírások szigorúságának lehetőségek szerinti enyhítését a gazdasági válság hatásának, valamint a kutatáshoz és a technológiai fejlesztéshez, az innovációhoz és a műszaki szabványosításhoz szükséges fokozott erőfeszítések szükségességének figyelembevétele érdekében.

3.1 Ez a javaslat a következő módosításokat irányozza elő a 97/68/EK irányelv vonatkozásában:

3.2 A javaslat tehát a jelenlegi rugalmas végrehajtási eljárás megerősítését és az eljárás hatálya alá nem tartozó más ágazatokra való kiterjesztését tartalmazza. Ez tűnik a legjobb megoldásnak, amely megteremti az egyensúlyt a környezeti hatás és az új kibocsátási határértékeknek való piaci megfelelés lehetővé tételéhez szükséges költségcsökkentésből eredő gazdasági haszon között.

4.1 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) támogatja a Bizottság iránymutatását, amelynek célja fokozottabb rugalmasság biztosítása az NRMM-ek vonatkozásában megengedett szénmonoxid-, nitrogénoxid-, szénhidrogén- és részecske-kibocsátási határértékek végrehajtásának egyes szakaszai alkalmazása során.

4.2 Az EGSZB osztja az Európai Bizottság igyekezetét az NRMM európai ipara versenyképességi és foglalkoztatási szintjének – a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatásai közepette történő – megőrzése tekintetében, ugyanakkor egyetért avval is, hogy magas szinten kell biztosítani mind a környezetvédelmet, mind pedig az európai polgárok jólétét.

4.3 Az EGSZB – a kibocsátás-csökkentésre vonatkozó bizottsági jogalkotási javaslatokról szóló korábbi véleményeiben kifejtettekhez hasonlóan – ezúttal is megerősíti, hogy az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére vonatkozó konkrét célok elérését célzó valamennyi közösségi kezdeményezést támogatja, mivel ezt az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a környezet- és egészségvédelem alapvető elemének tartja.

4.4 Az EGSZB tehát támogatja az Európai Bizottság javaslatát a már többször módosított 1997-es NRMM-irányelvben előírt rugalmassági mechanizmusok hatálya alá tartozó ágazatokban a rugalmasság arányának 50 %-ra történő emelésére, valamint a vasúti motorkocsiknak és mozdonyoknak a rugalmassági mechanizmusba történő bevonására, a megfelelő kategóriába tartozó motorral felszerelt berendezések éves értékesítésére vonatkozó 20 %-os rugalmassági arány mellett.

4.5 Az EGSZB újólag megerősíti, (11) hogy a kibocsátások csak akkor fognak megfelelni ezeknek az értékeknek, ha a szóban forgó üzemanyagok valóban jelen lesznek a piacon, és felhívja a figyelmet arra, hogy – figyelembe véve a III B és a IV. szakasz szerinti részecske- és NOx-kibocsátási határértékek eléréséhez szükséges technológiát – számos tagállamban a jelenlegi szint alá kell csökkenteni az üzemanyag kéntartalmát, és meg kell határozni az üzemanyagpiac valós helyzetének megfelelő, egységes referencia-üzemanyagot. (12)

4.6 Az EGSZB ezen felül aláhúzza a fenti felülvizsgálat bonyolultságát és nehézségét, hiszen annak egyrészt valós indokokkal a szénmonoxidból, nitrogénoxidokból, szénhidrogénekből és szilárd részecskékből származó kibocsátások további csökkentésére kell törekednie, másrészt viszont el kell kerülnie a rendkívül kiélezett versenyhelyzettel és a mostani mély válsággal jellemzett világpiacon működő érdekelt ágazatok meggyengítését is.

4.7 E tekintetben az EGSZB alapvetően fontosnak tartja az egyértelmű és mindenki által elfogadott műszaki szabványok kidolgozására irányuló európai és nemzetközi szintű közös erőfeszítések fokozását a világkereskedelem előmozdítása érdekében, a Közösségben hatályos és a harmadik országokban alkalmazott vagy előírt kibocsátási határértékek fokozatos harmonizálásának céljából.

4.8 Az EGSZB egyetért azok aggályaival, akik hangot adnak az ipari költségekre, a KTF-költségekre és az NRMM megfelelőségértékelési költségeire gyakorolt túlzott mértékű hatással kapcsolatos aggodalmuknak. Ha ezek a költségek nem tervezettek és nem oszlanak meg az időben, veszélyeztethetik az érintett ágazatok foglalkoztatási szintjét.

4.9 Az EGSZB rámutat, hogy a célkitűzések pontos teljesítése érdekében nem csupán szigorú határértékeket kell kijelölni, hanem a konkrét helyzetekhez igazodó olyan vizsgálati eljárásokat is, melyek révén elkerülhető a pusztán laboratóriumi eredmények és egymásnak ellentmondó módszerek használata a kibocsátások ellenőrzése során. Mindeközben arra kell törekedni, hogy a nem közúti mozgó gépek által kibocsátott gázok viselkedésének egyértelmű és pontos mérése a valós használat során – és nem csupán a próbapadon – történjen. (13)

4.10 Különös figyelmet érdemelnek a kkv-k, amelyekre – az EGSZB véleménye szerint – az alkalmazkodás rugalmas mechanizmusai, a végrehajtási idő és az egyes szakaszok közötti átállás tervezett ideje a berendezések és motorok alkalmazkodási költségei miatt különös terhet ró; e terhek egy kisebb vállalkozás esetén mindig sokkal súlyosabbak, mint a nagy ipari vállalatoknál.

4.10.1 Az EGSZB aktualizált, a legjobb gyakorlatokat áttekintő útmutatással kiegészített végrehajtási iránymutatások kidolgozását ajánlja, annak érdekében, hogy nemcsak az eredetimotor-gyártók, hanem egyben és elsősorban az ezen motorokat beépítő gépgyártók számára megkönnyítsék a különböző megvalósítási szakaszokra előírt rendelkezések alkalmazását. Egyben az NRMM-motorokhoz kapcsolódó környezetvédelmi perspektívák, valamint az ágazati ökocímke használatának ösztönzési lehetőségei tekintetében a helyzet előzetes áttekintését ajánlja, az érdekeltek részvételével.

5.1 Az EGSZB hangsúlyozza, hogy aggályosnak tartja a III B szakasz és a IV. szakasz, valamint a vonatkozó jóváhagyási eljárások hatálybalépésére meghatározott időpontok betartását.

5.1.1 Az EGSZB felveti, hogy nem lenne-e célszerű a III B szakasz végrehajtási időpontját kettő, a IV. szakaszét három évvel elhalasztani annak biztosítása érdekében, hogy az előírtak konkrétan és teljes mértékben teljesüljenek.

5.2 Az I. MELLÉKLETET illetően az EGSZB úgy véli, hogy a típus-jóváhagyási bizonyítványoknak nemcsak egy – rugalmas rendszer keretében működő – forgalombahozatali címkemintát és egy kiegészítő címkét kellene tartalmazniuk, hanem a típusjóváhagyás alapját képező rendelkezésekben szereplő határértékek tiszteletben tartásához szükséges kötelező készülékek részletes leírását is.

5.3 Végül az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és magának az EGSZB-nek, amely a gyártó vállalkozások, a felhasználók és a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján tartalmazza a javasolt irányelv végrehajtási állapotát és hatását – mind annak a munkaerőpiacon való érvényességét, mind a konkrét kibocsátáscsökkenést, valamint az NRMM-ek környezetvédelemhez és az uniós „20–20–20” célok megvalósításához való hozzájárulását illetően.

Kelt Brüsszelben, 2010. szeptember 16-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Mario SEPI

(2) A gépgyártóknak teljes mértékben felül kell vizsgálniuk a jövőben az új motorokat befogadó struktúrák tervét.

(10) http://ec.europa.eu/enterprise/sectors/mechanical/non-road-mobile-machinery/publications-studies/index_en.htm

(12) Lásd a benzin és dízelüzemanyagok minőségéről szóló, 2003/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (2003. március 3.).

(13) Lásd elsősorban az alábbi UNECE-tanulmányt: „Exhaust emissions test protocol of non-road mobile machinery (NRMM) – Draft global tecnical regulation concerning the test procedure for compression-ignition (C.I.) engines to be installed in agricultural and forestry tractors and in non-road mobile machinery with regard to the emissions of pollutants by the engine”.