30.12.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 322/14

1.1.

Létrejöttének 20. évfordulója alkalmából a COSAC örömmel állapítja meg, hogy a parlamenti együttműködés fórumaként és az Európai Unión belüli deliberatív demokrácia megnyilvánulásának helyszíneként betöltött szerepe megerősödött, így több lehetőséget biztosít a nemzeti parlamenteknek arra, hogy párbeszédet folytassanak az uniós intézményekkel, és hogy bármilyen, helyénvaló észrevételt tegyenek az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

1.2.

Megállapítva a nemzeti parlamentek és az Európai Unió intézményei közötti együttműködés fejlesztésében az elmúlt 5 évben elért előrelépést, a COSAC köszönetét fejezi ki Margot Wallströmnek, az Európai Bizottság alelnökének e cél érdekében végzett elkötelezett munkájáért.

1.3.

Mivel a Lisszaboni Szerződést a szükséges tanácskozást és vitát követően az Európai Unió nemzeti parlamentjeinek összes kamarája jóváhagyta, jóllehet az ír parlament alsó- és felsőházának hivatalos jóváhagyása a 2009. október 2-i népszavazást követően még hátravan, a COSAC kitart a mellett a véleménye mellett, hogy e folyamat legitimitása nem vonható kétségbe, és azt minden félnek el kell ismernie. A tagállamok alkotmányos követelményeinek tiszteletben tartása mellett a COSAC kéri, hogy a Lisszaboni Szerződés a lehető legrövidebb időn belül lépjen hatályba.

A COSAC várakozással tekint a szerződésnek megfelelően átalakított európai uniós intézményekkel való együttműködés elébe. A COSAC üdvözli a nemzeti parlamenteknek a szerződésben megállapított megerősített szerepét, és hangsúlyozza az új szerződés hatálybalépését követő azonnali, teljes és hatékony végrehajtásának szükségességét, tiszteletben tartva mindazonáltal a szerződésekben a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament általi teljes és hatékony vizsgálatra megállapított időkeretet.

1.4.

A COSAC hangsúlyozza, hogy fontos a szubszidiaritás ellenőrzésére, valamint az Europol parlamenti felügyeletére és az Eurojust értékelésére szolgáló, az Európai Unió intézményei és a nemzeti parlamentek közötti jól működő eljárások kialakítása. Ebben az összefüggésben a COSAC megismétli a Prágában rendezett XLI. COSAC észrevételét.

1.5.

A COSAC hangsúlyozza, hogy a nyitottság és a hozzáférhetőség továbbra is alapvető fontossággal bír az európai állampolgárok részvétele szempontjából. Az európai uniós intézmények és a nemzeti parlamentek fokozott átláthatósága fontos eleme az európai uniós intézkedések elfogadtatásának.

2.1.

A COSAC megjegyzi, hogy noha tapasztalhatók a talpra állásra utaló biztató jelek, a gazdasági és pénzügyi válság kérdése továbbra is fontos marad a hosszú távú növekedés és a foglalkoztatási képesség megőrzése érdekében. A jelenlegi visszaesést mérsékelni kell, és olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek elősegítik a gyors, ugyanakkor fenntartható felemelkedést. További erőfeszítésekre van szükség a hitel- és tőkepiacok működésének javítása érdekében. Hosszú távon Európának megújított stratégiára van szüksége a fenntartható növekedés és foglalkoztatás érdekében – megújított lisszaboni stratégiára, amelynek révén az Unió olyan gazdasággá alakul, amely hasznára fordítja a globalizációt, ugyanakkor képes szembenézni az utóbbi által teremtett társadalmi és környezeti kihívásokkal. A munkahelyek megszűnésének korlátozására és megelőzésére tett erőfeszítéseknek olyan intézkedések formájában kell történniük, amelyek fenntarthatóan kedvező hatással vannak a foglalkoztatásra.

2.2.

A COSAC támogatja az Európai Tanács által a válságra adott, a 2009. júniusi ülés következtetéseiben megfogalmazott válaszokat, és üdvözli a G20-tagállamok 2009. szeptember 24-én Pittsburghben tartott ülése előtti átfogó előkészületeket, amelyekre a 2009. szeptember 17-i rendkívüli, nemhivatalos csúcstalálkozón került sor.

2.3.

A COSAC megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az alapos felkészülés lehetővé tette, hogy az Európai Unió aktív szerepet játsszon Pittsburghben. Az Unió hozzájárult ahhoz az eredményhez, amely előrelépést jelent a közös szabályozási keret és a fenntarthatóbb pénzügyi rendszer főbb jellemzőinek kialakításában, többek között a jutalékfizetés abnormális gyakorlata elleni intézkedések terén.

2.4.

A COSAC üdvözli a Bizottság közelmúltban tett, az európai pénzügyi felügyelet új szerkezetére vonatkozó javaslatát, és hangsúlyozza, hogy a tárgyalások tervezett gyors lezárása nem gátolhatja meg a szükséges parlamenti vizsgálatot.

2.5.

Tekintettel a közelgő, 2009. október 29–30-án rendezendő Európai Tanácsra, a COSAC megismétli, hogy óva int a gazdasági protekcionizmus bármilyen formája ellen. A világpiacok nyitottsága és a dohai forduló sikeres lezárása a globális válság leküzdésének egyik kulcsa marad.

3.1.

A COSAC ismételten hangsúlyozza, hogy a gazdasági helyzet nem vetheti vissza az Európai Unió fenntartható fejlődésre és éghajlati stratégiára irányuló törekvéseit, amelyeket az Európai Tanács korábban elfogadott. Ennek körébe tartozik, hogy kész támogatni a legkevésbé fejlett országok által a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítéseket, és hozzájárulni az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem pénzügyi támogatásának formája hatékony és fenntartható legyen.

3.2.

Az ENSZ 2009 decemberében Koppenhágában rendezendő éghajlati konferenciájára – COP15 – vonatkozó tárgyalások rendkívül összetettek. A COSAC általánosságban üdvözli az Európai Unió mint globális szereplő megerősödését, és megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Unió ambiciózus, meghatározó és befolyásos félként jelenik meg az éghajlatra vonatkozó tárgyalások során. A pittsburghi csúcstalálkozó eredménye megerősíti, hogy az Európai Uniónak meg kell tartania vezető szerepét az éghajlatváltozásról szóló csúcstalálkozóra való felkészülés során, és a csúcstalálkozón is. A COSAC sürgeti, hogy az Európai Unió intézményei és a tagállamok járuljanak hozzá e vezető szerep szilárd alapjának megteremtéséhez.

4.1.

A COSAC megállapítja, hogy az Eurobarométer és más közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az állampolgárok európai kezdeményezéseket várnak a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése terén. Ezek közé tartozik többek között a menedékjogi és bevándorlási politika, valamint az emberkereskedelem és más, határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem. Hangsúlyozva, hogy az új többéves programnak az állampolgárokra kell összpontosítania, a COSAC kiemeli, hogy a bűnüldözési intézkedések, valamint a személyi jogok és a jogállamiság megőrzésére irányuló intézkedések között egyensúlyt kell tartani.

4.2.

A COSAC megállapítja, hogy ezek az európai állampolgárok számára alapvető jelentőségű területek a parlamentek legfőbb feladatai közé tartoznak. A COSAC hangsúlyozza a parlamenti vizsgálat és a stockholmi program tárgyalásaiban való aktív részvétel, valamint a később döntés tárgyát képező részek és elemek fontosságát, megjegyezve, hogy a kiterjedt program elfogadása a 2009. december 10–11-i Európai Tanács napirendjén szerepel.

5.1.

A balti-tengeri régióra vonatkozó javasolt stratégia nem csak a régió ökológiai és más, egyedi problémáinak kezelésére irányul, hanem a makroregionális stratégiák kísérleti projektjeként is szolgál. E modell a jövőben alkalmazható lehet más, saját regionális kihívásaikkal küzdő régiókban is, mint amilyen például a Duna menti régió. A COSAC várakozással tekint a balti-tengeri régióra vonatkozó stratégia tervezett elfogadása elé, amelyre a 2009. október 29–30-án rendezendő Európai Tanácson kerülhet sor.

5.2.

A COSAC ismételten hangsúlyozza, hogy hosszú távon támogatja az európai szomszédságpolitikát, többek között annak keleti dimenzióját. A COSAC üdvözli a svéd parlament külügyi bizottsága által szervezett 2009. október 21-i ülést, amelynek témája a keleti partnerség parlamenti vetületének kidolgozása.

5.3.

A COSAC ismételten hangsúlyozza azt is, hogy támogatja az „Unió a Mediterrán Térségért” létrejöttét, amely fontos eszköze lehet a béke, a stabilitás és a biztonság szavatolásának – különösen a bevándorlás- és az energiaügy kezelésének – a földközi-tengeri térségben és a Közel-Keleten.

6.1.

A COSAC hangsúlyozza az Európai Unió folyamatos bővítésének stratégiai fontosságát, és örömmel veszi tudomásul Izland tagfelvételi kérelmét. Felismerve, hogy az egyértelmű kilátásban lévő uniós tagság nagyban ösztönzi a reformokat, a COSAC hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak tartania kell magát e téren tett kötelezettségvállalásaihoz és lefektetett elveihez, különösen a koppenhágai kritériumoknak a csatlakozáshoz szükséges teljesítéséhez. A COSAC megelégedéssel veszi tudomásul a jelenleg folyó csatlakozási tárgyalások pozitív fejleményeit.