A Tanács következtetései a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés európai partnerségéről

EMLÉKEZTETVE az Európai Kutatási Térség (EKT) megvalósításának általános keretére és főként a Bizottság 2007. április 4-i zöld könyvére (1), a 2007. december 14-i Európai Tanács elnökségi következtetéseire, valamint az Európai Kutatási Térség teljes megvalósításához vezető „ljubljanai folyamat” elindításáról szóló, 2008. május 30-i tanácsi következtetésekre (2), amelyek az EKT nyitását a világ felé az ezen területen kiemelt öt kezdeményezés egyikeként azonosították, és UTALVA az Európai Kutatási Térség 2020-as jövőképére (2008. december 2.) (3);

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a globalizálódás gyors üteme új lehetőségeket kínál arra, hogy fokozzuk a tudományos kiválóságot és elérjük a fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzéseket, valamint azt, hogy a jelentős globális kihívások (ideértve a már azonosított kihívásokat, például az éghajlatváltozást, a szegénységet, a fertőző betegségeket, az energiakockázatokat, a víz- és élelmiszerellátást, a lakosság biztonságát, a biológiai sokféleség megőrzését, a hálózatok biztonságát és a digitális szakadékot, valamint az esetlegesen felmerülő egyéb kihívásokat) megválaszolása érdekében világszinten meg kell erősíteni a tudományos és technológiai együttműködést;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram (hetedik keretprogram) lehetővé teszi harmadik országok részvételét és több olyan új eszközt is tartalmaz, amelyek célja a nemzetközi együttműködés ösztönzése;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a tudományos és technológiai együttműködés terén nagyszámú két-, illetve többoldalú megállapodás van hatályban az Európai Közösségek és harmadik országok, valamint a tagállamok és harmadik országok között, valamint TEKINTETTEL ARRA, hogy jelenleg nincs olyan európai szintű stratégia, amely lehetővé tenné a különböző megállapodások keretében folytatott tevékenységekre vonatkozó megfelelő információk cseréjét, vagy adott esetben biztosítaná a tevékenységek megfelelő szintű koordinációját;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy Európa az „EKT 2020-as jövőképében” azt a célt tűzte maga elé, hogy legfontosabb partnereivel és a releváns nemzetközi fórumokon a tudomány és a technológia területére vonatkozóan konzisztens hangot képviselhessen;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködési tevékenységeknek a kölcsönösségre, az egyenlő bánásmódra és a kölcsönös előnyökre irányuló elveken és gyakorlatokon, valamint a szellemi tulajdonjog megfelelő védelmén kell alapulniuk;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a tudományos és technológiai együttműködési tevékenységek alapvető szerepet játszanak az ismeretek fejlesztésében, megosztásában és terjesztésében szerte a világon, és kiemelt eszközt jelentek a kutatók mobilitásának és az agykörforgásnak az előmozdításában,

MELLÉKLET

A CREST megbízása a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés stratégiai fórumával kapcsolatban

Célkitűzés:

Az EKT nemzetközi dimenziója fejlesztésének, végrehajtásának és figyelemmel kísérésének megkönnyítése azáltal, hogy megvalósítja a partnerek (a tagállamok és a Bizottság) közötti információcserét és egyeztetést annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek azok a közös prioritások, amelyek összehangolt és együttes kezdeményezésekre kínálnak alkalmat, és összehangolhatók legyenek a harmadik országokat érintő és a nemzetközi fórumokon belüli intézkedések és álláspontok.

Munkamódszerek:

A CREST külön erre a célra felállított szakcsoport keretében („a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés stratégiai óruma”) fog ülésezni, a tagállamok és a Bizottság magas szintű képviselőinek részvételével. A CREST erre a célra felállított szakcsoportját szükség esetén megfelelő munkacsoport támogathatja. Elnökségét egyik – valamely tagállamot képviselő – tagja látja el két éves időtartamra. Szükség esetén nyitva áll majd a keretprogramhoz társult országok előtt is.

Fő tevékenységek:

—	a különböző partnerek tudományos és technológiai együttműködési tevékenységeivel (ezek lehetnek folyamatban lévő vagy tervezett tevékenységek), és ezen együttműködés céljaival kapcsolatos információk rendszeres cseréje és rendszerezése,

—	a harmadik országokra vonatkozó ismeretek összegyűjtése, különös tekintettel tudományos és technológiai forrásaik és kapacitásaik elemzésére,

—	a felek közötti rendszeres egyeztetés biztosítása és ennek révén a felek – harmadik országokkal való tudományos és technológiai együttműködésre vonatkozó – célkitűzéseinek azonosítása és a közös prioritások megállapítása („mit, kivel?”),

—	szükség esetén a tagállamok és a Közösség hasonló intézkedéseinek (változó geometriával történő) összehangolása,

—	adott esetben javaslattétel a megfelelő módokon és eszközökkel való végrehajtásra vonatkozó kezdeményezésekre,

—	a tagállamok és a Bizottság tudományos tanácsadóiból álló hálózat kialakítása a legfontosabb harmadik országokban.

Jelentéstétel:

Éves jelentés a Tanácsnak és a Bizottságnak a partnerség célkitűzéseinek megvalósításában elért eredményekről, amely szükség esetén az alábbiakat foglalja magában:

—	az EU és a harmadik országok közötti (folyamatban lévő vagy tervezett) nemzetközi együttműködési tevékenységek számbavétele,

—	a különböző uniós intézkedések hatályának, koherenciájának és egymást kiegészítő jellegének elemzése,

—	a közös prioritások és az ezek megvalósítását szolgáló intézkedések azonosítása,

—	az EU által a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés terén tett intézkedések globális hatásának értékelése.