17.7.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 165/7

Összefoglaló a Bizottság

(2004. június 2.)

az EK-Szerződés 82. cikke szerinti eljárással kapcsolatban, az alábbi ügyben hozott határozatáról:

(a COMP/38.096 sz. ügy – Clearstream (elszámolás és kiegyenlítés))

(az értesítés a C(2004) 1958. számú dokumentummal történt)

(Csak a német nyelvű szöveg hiteles)

2009/C 165/05

A Bizottság 2004. június 2-i az EK-Szerződés 82. cikkének alkalmazási eljárására vonatkozó határozatot fogadott el. A Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet  (1) 30. cikkének rendelkezései alapján ezúton közzéteszi a felek nevét, a határozat lényegét és a kiszabott bírságokat, figyelembe véve a vállalkozások üzleti titkaik védelmére vonatkozó jogos érdekét. A határozat teljes szövegének bizalmas adatokat nem tartalmazó változata az ügy hiteles nyelvein és a Bizottság munkanyelvein megtalálható a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján:

http://ec.europa.eu/competition/index_en.html

BEVEZETÉS

1.

Ez a szöveg a fenti ügyben hozott, 2004. június 2-i bizottsági határozat összefoglalása. A határozat megállapítja, hogy a Clearstream Banking AG (más néven Clearstream Banking Frankfurt, CBF) és anyavállalata, a Clearstream International (CI), (a továbbiakban együtt: Clearstream) megsértette a Szerződés 82. cikkét. Az ügy alapja, hogy a Clearstream az Euroclear Bank SA (EB) banktól megtagadott bizonyos értékpapír-elszámolási és kiegyenlítési műveleteket, és az EB rovására megkülönböztető árképzést alkalmazott.

2.

Ez az eljárás egy hivatalból indított vizsgálat eredménye, amely azt kutatta, hogy a közösségi versenypolitikát helyesen hajtják-e végre EU-szerte a kereskedés utáni szektorban. A Bizottság különösen a i. hozzáférés, ii. az árak, iii. a kizárólagos megállapodások, valamint iv. a konszolidáció kérdését vizsgálta. Ezt követően a vizsgálat egyre inkább a Clearstream esetleges visszaéléses magatartására irányult.

3.

A Bizottság 2003. március 28-án elküldte kifogásait a Clearstream-nek. 2003. július 24-én meghallgatást tartottak, ahol a Clearstream válaszolt a kifogásokra és előterjesztette véleményét.

4.

A meghallgatási tisztviselő jelentése szerint a Clearstream védelemhez való jogát tiszteletben tartották.

5.

A versenykorlátozó magatartással és erőfölénnyel foglalkozó tanácsadó bizottság 2004. április 30-án ült össze, és kedvező véleményt adott ki.

6.

Bírság kivetésére nem került sor. A határozat és a bírság kivetésétől való eltekintésre vonatkozó javaslat indoklása az alábbiakban olvasható.

1.   AZ ÜGY ÖSSZEFOGLALÓJA

7.

A Clearstream-ügy az EU versenyjogának egy konkrét pillanatban, egy adott eseménysorra való alkalmazására vonatkozik. Nem célja semmilyen szabályozás vagy szabvány előírása.

8.

Az ügy összetettsége az ágazat jellegéből fakad. Az értékpapír elszámolás és kiegyenlítés olyan szakterület, ahol a folyamatok bonyolultak, nem egységes a szakszókincs, számos résztvevő tevékenykedik különböző szinteken, és amelyre a szabályozás és a szakmai erőviszonyok miatt a számottevő változás jellemző.

9.

A kereskedés utáni főbb folyamatok jellemzőit az alábbiak szerint lehetne összegezni:

—

Az elszámolás az a folyamat, amely a kereskedés és a kiegyenlítés között zajlik. Az elszámolás biztosítja, hogy a vásárló és az eladó azonos ügyletet kötöttek, és az eladó olyan értékpapírokat ad el, amelyeknek eladására jogosult.

—

A kiegyenlítés elemei: az értékpapírok végérvényes átadása az eladótól a vásárlónak, a pénzeszközök végérvényes átadása a vásárlótól az eladónak, valamint az értékpapírok megfelelő átírása.

10.

Az értékpapírokat az értékpapír-ügylet végrehajtásához szükséges lépéseken kívül letéti őrzésbe kell helyezni. A letéti őrzés és a letétkezelés kifejezéseket felváltva, egymással felcserélhető módon használják az értékpapírokat fizikai vagy dematerializált, elektronikus formában őrző intézetnél történő tényleges letétbe helyezés megnevezésére. Ez másképpen „eredeti letét” vagy „végleges megőrzés” néven is ismeretes. Azokat a szervezeteket, amelyek nem foglalkoznak értékpapírok végleges megőrzésével, közvetítő szervezetnek nevezik.

11.

Elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatást nyújtó intézetek lehetnek központi értéktárak (CSD) (2), nemzetközi központi értéktárak (ICSD) (3) vagy egyéb közvetítő szervezetek, így például bankok. Minden intézet azonban csak a nála végleges megőrzésre letétbe helyezett értékpapírok vonatkozásában végezhet elsődleges elszámolást és kiegyenlítést (4). Ebben az esetben, mivel az összes értékpapírt a német jog szerint bocsátották ki és azokat a CBF (kibocsátó központi értéktár) gyűjtő letétben őrzi (5), elsődleges elszámolásukat és kiegyenlítésüket csak a CBF végezheti.

12.

A határozat az értékpapírokkal kapcsolatos feldolgozási műveletekre (elszámolás és kiegyenlítés) vonatkozik, a letétkezelési szolgáltatásokra nem. A CBF ezeket a műveleteket egy CASCADE nevet viselő számítástechnikai platformon keresztül nyújtja. A CASCADE RS (ami a CASCADE-nak az az alrendszere, amelyhez az EB-nek megtagadták a hozzáférést) a névre szóló részvényekkel kapcsolatos információ bevitelét szolgálja. A rendszert csak időnként kell frissíteni (pl. közgyűlés előtt), és a névre szóló részvény ügyletek feldolgozásában nem játszik szerepet. Ennek ellenére a CBF mindaddig megtagadta az EB-nek, hogy a névre szóló részvények ügyletek feldolgozásához a CASCADE-platformot használja, míg az EB hozzáférést nem kapott a CASCADE RS-rendszerhez.

1.1.   Az érintett piac

13.

Az érintett piac a kibocsátó központi értéktár (az értékpapírok eredeti letétkezelője) által más tagállamok központi értéktárai, valamint nemzetközi központi értéktárak részére, német jog szerint kibocsátott értékpapírokra vonatkozóan nyújtott elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatások piaca. Az elsődleges elszámolásra és kiegyenlítésre akkor kerül sor, amikor a kibocsátó központi értéktárnál (ami a német jog szerint kibocsátott értékpapírok esetén a CBF) vezetett értékpapírszámla pozíciójában változás következik be. Ezzel szemben a másodlagos elszámolást és kiegyenlítést a közvetítők végzik saját nyilvántartásaikban. Ez kiterjed mind a tükörműveletekre, amelyek során a közvetítők ügyfeleik számláin megjelenítik az elsődleges elszámolás és kiegyenlítés eredményét, mind pedig a közvetlenül végrehajtott ügyleteket követő könyvelési bejegyzésekre. Internalizációra akkor kerül sor, ha a közvetítő az ügylet elszámolását el tudja végezni saját nyilvántartásában (pl. ha mind a vásárló, mind az eladó szerepel benne).

14.

A felek azzal érveltek, hogy az elsődleges és a másodlagos elszámolás és kiegyenlítés nem képez külön piacot.

15.

A határozat részletesen vizsgálja a Clearstream-nek és az EB-nek az érintett piac meghatározásával kapcsolatos álláspontját. A Clearstream érvei szerint az al-letétkezelők (közvetítők) által végzett elszámolás és kiegyenlítés kiválthatja a CBF által végzett elszámolást és kiegyenlítést. Az EB (6) hasonló megközelítést alkalmaz, amikor azt állítja, hogy az internalizáció megnövekedett versenynyomást jelent a központi értéktáraknak. Az alábbi felsorolás ezeknek az érveknek a cáfolata, ahogy az a határozatban szerepel:

—

létezik az elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatást nyújtó szervezeteknek egy csoportja, amely számára a kibocsátó központi értéktárhoz (esetünkben a CBF-hez) való közvetlen hozzáférést nem helyettesítheti a közvetítőn keresztüli, közvetett hozzáférés (figyelembe véve a kedvezőtlenebb határidőket, a nagyobb kockázatot és komplexitást, a többletköltségeket és a közvetítő igénybevételéből származó esetleges érdekellentétet);

—

eltekintve attól, hogy a másodlagos elszámolás és kiegyenlítés nem jelent igazi alternatívát azoknak az ügyfeleknek (közvetítőknek), akiknek ahhoz, hogy saját ügyfeleiknek hatékony és versenyképes másodlagos elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatást tudjanak nyújtani, szükségük van elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatásokra, nincs olyan közvetítő, amelyik képes lenne a kibocsátó központi értéktárnál letétbe helyezett valamennyi értékpapírra vonatkozóan, minden lehetséges partnerrel minden ügyletet közvetlenül végrehajtani. Ez az ügy pontosan egy olyan helyzetre vonatkozik, amelyben a közvetítő (EB) elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatásokat kért a kibocsátó központi értéktártól, és ezek kiváltására nem talált más szolgáltatást sem házon belül, sem másik közvetítőnél.

—

Mint az ennek az ügynek a kapcsán is megmutatkozik, ha igény merül fel elsődleges elszámolásra és kiegyenlítésre, a kibocsátó központi értéktárat nem kötik a közvetítők által alkalmazott árak. Azalatt, míg az EB közvetlenül a CBF-től hiába próbált az elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatásokra árcsökkentést elérni, hogy ne kelljen a Deutsche Bankot közvetítőként használnia, a Deutsche Bank által alkalmazott árak nem kötötték a Clearstream-et az EB-vel folytatott tárgyalások során.

16.

A piac meghatározása szempontjából a Bizottságnak ebben az ügyben nem a közvetítők ügyfeleinek szükségleteit, hanem annak az ügyfélkategóriának az egyedi szükségleteit kell vizsgálnia, akik a termékre vagy szolgáltatásra igényt tartanak, azaz azokét a pénzügyi közvetítőkét, akik gazdaságilag jelentős, hatékony és versenyképes másodlagos elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatásokat kívánnak nyújtani saját ügyfeleiknek. Ennek az ügyfélkategóriának a szempontjából a kibocsátó központi értéktár által végzett elsődleges elszámolás és kiegyenlítés, illetve a közvetítők által végzett másodlagos elszámolás és kiegyenlítés nem jelentenek egymással behelyettesíthető alternatívát. Az EB magyarázata szerint egy másik közvetítő (gyakran versenytárs) igénybevételével járó közvetett hozzáférés nem jelenti elfogadható alternatíváját a kibocsátó központi értéktárhoz való hozzáférésnek.

17.

A központi értéktárak és nemzetközi központi értéktárak részére nyújtott sajátos szolgáltatások nem hasonlíthatók az egyéb ügyfeleknek (bankoknak) nyújtott szabványos szolgáltatásokhoz, amelyeket a CBF az általános szerződési feltételei alapján nyújt.

1.2.   Erőfölény

18.

A CBF-nek az érintett piacon erőfölénye van, hiszen az egyedüli olyan központi értéktár, ahol a német jog szerint kibocsátott és gyűjtő letétben őrzött értékpapírok elhelyezhetők. Ebből adódóan egyben az egyetlen olyan szervezet, amely ezeknek az értékpapíroknak a vonatkozásában elsődleges elszámolást és kiegyenlítést végezhet. A CBF helyzetét nem gátolja tényleges piaci verseny. A közeljövőben nem reális új piacralépő megjelenése.

1.3.   A visszaélés

19.

A határozatban kétfajta visszaélést különböztetnek meg:

—

névre szóló részvényeket illető elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatások megtagadása azzal, hogy visszautasították a hozzáférést a CASCADE RS-hez, és az EB-t e szolgáltatások vonatkozásában hátrányos megkülönböztetésben részesítették;

—

megkülönböztető árak alkalmazása az EB számára nyújtott elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatásokra vonatkozóan. Meg kell jegyezni, hogy ez a CASCADE-on az EB részére feldolgozott valamennyi ügyletre alkalmazott árképzésre érvényes és az előző visszaéléstől eltérően nem kizárólag a névre szóló részvényeket érinti.

1.3.1.   Elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatások megtagadása, az EB hátrányos megkülönböztetése.

20.

A szolgáltatást úgy tagadták meg, hogy nem engedélyezték a hozzáférést a CASCADE RS-hez. Enélkül az EB nem jutott hozzá a CASCADE-platformon keresztül a névre szóló részvényekre vonatkozó elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatásokhoz, míg egyéb ügyletekre vonatkozóan továbbra is igénybe tudta venni ezeket. Az EB számára a névre szóló részvényekre vonatkozóan az elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatások igénybevételének megtagadása több tényező együtteséből fakad: A Clearstream megkerülhetetlen kereskedési partner, az EB maga nem tudta azokat a szolgáltatásokat kínálni, amelyeket kért, így a szolgáltatás megtagadása károsan befolyásolta a piac alsóbb szintjein az innovációt és a versenyt. Ezenkívül annak következtében, hogy Németországban egyre növekszik a névre szóló részvények jelentősége, csökkentek az EB-nek mint a Clearstream meglévő ügyfelének nyújtott szolgáltatások, és meghiúsult az EB jogos várakozása, hogy a Clearstream ésszerű időn belül biztosítja számára az elsődleges és kiegyenlítési szolgáltatásokat.

21.

A Clearstream által alkalmazott hátrányos megkülönböztetést jelzi az is, hogy a CB-vel szemben tanúsított halogató magatartás ellentétben áll azzal az ésszerű határidővel, amelyen belül más ügyfeleket kiszolgáltak.

1.3.1.1.   A szolgáltatás megtagadása

22.

A CBF-nek az érintett piacon meglévő erőfölényét veszélyeztető potenciális versenytársak piacralépését gátló akadályok vizsgálata azt mutatja, hogy a CBF megkerülhetetlen kereskedési partner, aki helyett nem lehet más szervezethez fordulni, és az EB sem tudja kiváltani. A Clearstream azzal, hogy megtagadta az EB-től a névre szóló részvényekre vonatkozóan az elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatásokat, rontotta az EB azon képességét, hogy az EU-értékpapírok határokon átnyúló elszámolási és kiegyenlítési downstream piacán Európa-szerte átfogó és innovatív szolgáltatást tudjon nyújtani. A névre szóló részvények a nemzetközi szinten legszélesebb körben forgalmazott német részvények, s ebből következően nagy valószínűséggel lehetnek tárgya egy nemzetközi központi értéktár ügyfélköre ügyleteinek.

23.

Semmi jele annak, hogy a Clearstream magatartásának hátterében az a szándék állt volna, hogy saját szolgáltatásait vagy műveleteit hatékonyabbá tegye vagy ügyfelei számára előnyt biztosítson. A Clearstream erre nem hivatkozott. Ezzel szemben a szolgáltatás megtagadásának gazdasági indítékát és tényleges hatásait a teljes pénzügyi csoport vonatkozásában kell vizsgálni, amelynek a CBF a tagja. A Clearstream Banking Luxembourg (CBL), amely a CBF testvérvállalata és azzal együtt a Clearstream International (CI) tulajdonában van, az EB-n kívül az egyedüli nemzetközi központi értéktár az EU-ban, azaz a határokon átnyúló ügyletek másodlagos elszámolási és kiegyenlítési downstream piacán az EB közvetlen versenytársa. Az EB-iéhez hasonló innovatív jellegű szolgáltatásokat a nemzetközi központi értéktárak olyan hagyományos ügyfelei élvezik, mint az aktív intézményi befektetők, akik a nemzetközi központi értéktár szolgáltatásait az EU-n belül egy helyen kívánják igénybe venni. A Clearstream részéről a szolgáltatás megtagadása tehát gátolta a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó másodlagos elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatások nyújtását.

1.3.1.2.   Hátrányos megkülönböztetés: az EB-vel szemben tanúsított halogató magatartás ellentétben áll a hasonló ügyfelekkel szemben alkalmazott bánásmóddal

24.

Az EB 1999. augusztus 3-án kért hozzáférést a CASCADE RS rendszerhez, a Clearstream ezt csak 2001. november 19-én adta meg. A határozat részletesen vizsgálja a következőket:

—

a hozzáférés eredeti megtagadását 1999 augusztusa és 2000 novembere között, mely időszak alatt az ED-vel elhitették, hogy megadják számára a hozzáférést (részletes kérdéseket vitatnak meg, továbbképzést biztosítanak, a névre szóló részvények számlájának átadása előtt két-három hét előzetes értesítést kérnek stb.);

—

a későbbi elutasítást, 2000 decembere és 2001. november 19. között. Ezalatt az időszak alatt a CI vezetése közbeavatkozott, hogy lassítsa a CASCADE RS rendszerhez való hozzáférést azzal, hogy azt az EB-vel kötendő átfogó megállapodás újratárgyalásának feltételéhez kötötte. A hozzáférést ilyen késői stádiumban egy átfogó megállapodás újratárgyalásához kötni nem volt indokolt. Minden műszaki előkészület befejeződött, és a hozzáférést végül anélkül adták meg, hogy új megállapodás újratárgyalására sor került volna.

25.

Az az időtartam, amelyen belül a Clearstream hozzáférést biztosított a CASCADE RS rendszerhez, meghaladja a hozzáférés iránti kéréstől számított legfeljebb négy hónap hosszúságú ésszerű határidőt. A kérést 1999. augusztus 3-án nyújtották be, a négy hónap 1999. december 3-án járt le. A határozat az ésszerű határidő megállapításánál figyelembe veszi a két oldalon végzett belső előkészületeket két időpontban (az első a CASCADE RS rendszerhez való hozzáférés 2000. december 4-re tervezett üzembe helyezése előtt volt, a második pedig a 2001. november 19-én végrehajtott üzembe helyezés előkészülete alatt). Mindkét esetben a belső tervek két-három hónapos határidővel számoltak. Ezenkívül a CASCADE RS rendszerhez hozzáférést kérő központi értéktáraknak szinte azonnal vagy legfeljebb egy hónapon megadták a hozzáférést, a CBL négy hónapon belül jutott hozzáféréshez.

1.3.1.3.   A szolgáltatás megtagadására és a szolgáltatással kapcsolatban tanúsított hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó következtetések

26.

A határozat a fenti okok alapján megállapítja, hogy a Clearstream 1999. december 3. és 2001. november 19. között a 82. cikk megsértésével, indokolatlanul és mértéktelenül hosszú ideig tagadta meg az EB-től a névre szóló részvényekre vonatkozóan az elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatásait. Amennyiben a Clearstream az EB-től megtagadta a szolgáltatást, de hasonló ügyfeleket buzgón kiszolgált, a szolgáltatás megtagadása hátrányos megkülönböztetésnek is minősül.

1.3.2.   Megkülönböztető árak alkalmazása az elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatásokra

27.

A Clearstream 1996 vége és 2002. január 1. között ügyletenként X EUR költséget számított fel az Euroclearnek, ezzel szemben Y EUR a nemzeti központi értéktáraknak (az X összeg 20 %-kal magasabb, mint Y). Ezenkívül a Euroclear a központi értéktáraktól eltérően éves díjat is fizetett, amely részben fedezte a kiegyenlítési szolgáltatásokat.

28.

A határozat a CBF által nyújott információ alapján úgy ítéli meg, hogy a Clearstream által a határokon átnyúló ügyletekre vonatkozó, központi és nemzetközi központi értéktáraknak nyújtott elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatások tartalma azonos.

29.

A határozat részletesen elemzi az árkülönbséget illető tárgyilagos indoklás hiányát. Hangsúlyozni kell, hogy a Clearstream nem rendelkezik ügyfelek szerinti lebontású költségelszámolással, és az árkülönbségre ismételt felszólításra sem nyújtott elfogadható, költségekkel alátámasztott magyarázatot.

30.

A Bizottság ennek következtében úgy határozott, hogy a Clearstream azzal, hogy az elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatásokért magasabb (X EUR) ügyleti díjat számított fel az EB-nek akkor, amikor a CBF azonos szolgáltatásokért ügyletenként csak Y EUR számított fel a nemzeti központi értéktáraknak, az EB-t hátrányosan megkülönböztette és ezzel tárgyilagos magyarázat és ügyfeleinek biztosított mindenféle előny nélkül megsértette a Szerződés 82. cikkét.

2.   BÍRSÁGOT NEM SZABTAK

31.

Több oka is van annak, hogy ebben az ügyben nem vetettek ki bírságot.

Ez az első határozat egy igen összetett ágazatban

32.

Az értékpapír elszámolással és kiegyenlítéssel kapcsolatban nem létezik közösségi határozati gyakorlat vagy esetjog. Különösen új elemet jelent az elszámolási és kiegyenlítési folyamatok részletes elemzése a piac meghatározásának összefüggésében. A határozat az elsődleges és a másodlagos elszámolás és kiegyenlítést megkülönböztetése mellett elemzi az érintett piacot és egyéb olyan összetett, az ágazatra jellemző kérdéseket, mint például az internalizáció.

Megszűnt a jogsértés

33.

Önmagában az, hogy a jogsértés megszűnt, nem ok arra, hogy eltekintsenek bírság kivetésétől; ezt azonban olyan egyéb tényezőkkel együtt kell vizsgálni, mint a szóban forgó kérdés újszerűsége.

Az EU-n belül a határokon átnyúló elszámolás és kiegyenlítés válaszút előtt áll

34.

Az EU-n belül az elszámolás és kiegyenlítés átalakulóban levő ágazat, különösen amikor határokon átnyúló ügyletekről van szó, mint ebben az esetben. Különböző intézmények vitatják a szolgáltatók funkcióival kapcsolatos kérdéseket, az internalizáció lehetséges mértékét, a központi és nemzetközi központi értéktárak szerepét, valamint ezeknek a nagyobb letétkezelőkkel való viszonyát. Ezek a kérdések nem ugyanazok, mint amelyek a határozat tárgyát képezik, mindazonáltal szorosan kapcsolódnak hozzájuk.

35.

Ebben az összefüggésben helyénvalónak tűnik eltekinteni a bírságtól. A Bizottságnak abban az esetben is határozatot kell hoznia a jogi helyzet tisztázásra, különösen a Clearstream és más vállalkozások vonatkozásában, ha bírság kiszabására nem kerül sor.

3.   KÖVETKEZTETÉS

36.

A határozat megállapítja, hogy a Clearstream azzal, hogy a névre szóló részvények vonatkozásában indokolatlanul és mértéktelenül hosszú ideig megtagadta az EB-től az elsődleges elszámolási és kiegyenlítési szolgáltatásait és e szolgáltatások nyújtása során az EB-t hátrányos megkülönböztetésben részesítette, megsértette a Szerződés 82. cikkét. Ezenkívül megállapítja, hogy a Clearstream megkülönböztető árakat alkalmazott.

(1)  HL L 1., 2003.1.4., 1. o.

(2)  A központi értéktár (CSD) olyan szervezet, amely értékpapírokat tart és kezel, és lehetővé teszi az értékpapírügyletek kereskedési könyvben történő nyilvántartását. Saját országában a központi értéktár szolgáltatásai közé tartozik a nála (végleges megőrzésre) elhelyezett értékpapírügyletek feldolgozása, és ebben a minőségében a központi értéktár kibocsátó, nem közvetítő szervezetnek minősül. A központi értéktár transznacionális elszámolási és kiegyenlítési tevékenysége során közvetítőként végezhet feldolgozást abban az esetben, ha az értékpapírok eredeti letétkezelője egy másik országban található.

(3)  Nemzetközi központi értéktár az a szervezet, amelynek alaptevékenysége a nemzetközi (nem belföldi) környezetben végzett értékpapír (hagyományosan eurókötvény) elszámolás és kiegyenlítés. Jelenleg két nemzetközi központi értéktár működik az EU-ban: A belgiumi székhelyű Euroclear Bank, valamint a Clearstream Banking Luxembourg (CBL), amely a Clearstream International SA leányvállalata és a Clearstream Banking AG testvérvállalata. A nemzetközi központi értéktár egyéb szolgáltatásokat, például részvénykereskedéssel kapcsolatos közvetítői szolgáltatást is nyújthat.

(4)  Az eredeti elszámolás és kiegyenlítés meghatározása tekintetében lásd a (13) bekezdést.

(5)  A helyettesíthető értékpapírok gyűjtő letétje az egyedi letéttel szemben lehetővé teszi a kereskedési könyvben történő elszámolást és kiegyenlítést, és jelenleg az egyetlen jelentősebb letéti forma Németországban.

(6)  Az EB álláspontja elsőre meglepőnek tűnhet, de lehet rá magyarázatot találni, hiszen több tagállam (az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia és Belgium) központi értéktárai az EB tulajdonában vannak. Ezért az EB-nek az áll az érdekében, hogy ne legyen olyan precedens, amelynek következményeként az érintett piacot úgy határoznák meg, hogy az későbbi ügyekben lehetővé tenné az erőfölény megállapítását.