9.7.2009 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 156/27 |
Bejegyzési kérelem közzététele a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján
2009/C 156/15
Ezzel a közzététellel az 509/2006/EK tanácsi rendelet 9. cikke alapján létrejön a kérelem elleni kifogás joga. A kifogást tartalmazó nyilatkozatnak e közzététel napjától számítva hat hónapon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.
HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK BEJEGYZÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM
A TANÁCS 509/2006/EK Rendelete
„KABANOSY”
EK-szám: PL-TSG-0007-0050-22.01.2007
1. A kérelmező csoportosulás neve és címe:
Név: Związek „Polskie Mięso”
Cím:
ul. Chałubińskiego 8 |
00-613 Warsaw |
POLSKA/POLAND |
Tel. +48 228302657
Fax +48 228301648
E-mail: info@polskie-mieso.pl
2. Tagállam vagy harmadik ország:
Lengyelország
3. Termékleírás:
3.1. Bejegyzendő elnevezés (az 1216/2007/EK tanácsi rendelet 2. cikke):
„Kabanosy”
3.2. Az elnevezés:
önmagában különleges
A „kabanosy” elnevezés a termék különleges tulajdonságát fejezi ki. A XIX. századi Lengyelországban és Litvániában a „kaban” szóval vagy annak kicsinyítőképzős alakjával („kabanek”) az extenzíven, főleg burgonyával takarmányozott fiatal hízósertést illették, a tőle származó húst pedig általában „kabanina” szóval jelölték. A „Kabanos” elnevezés a szóban forgó sertések megjelölésére használt szóból származik.
3.3. Igényli-e a kérelmező az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján az elnevezés fenntartását:
Bejegyzés az elnevezés fenntartásával
3.4. A termék típusa:
1.2. osztály – |
Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) |
3.5. Annak a mezőgazdasági terméknek vagy élelmiszernek a leírása, amelyre a 3.1. pontban feltüntetett elnevezés vonatkozik (az 1216/2007/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (1) bekezdése):
A „kabanosy” hosszú és vékony kolbász, amelyik egyik végén meg van csavarva, bele pedig egyenletesen ráncos. A félbehajtott kolbászszálak hajtásában a felfüggesztés nyoma látható.
A „kabanosy” felülete sötétvörös bordó árnyalattal. Metszéslapján sötétvörös húsdarabok és krémszínű zsírdarabok láthatóak.
Tapintásra felülete sima, száraz és egyenletesen ráncos.
A „kabanosy” terméket a sült, sózott sertéshús határozott íze jellemzi, valamint enyhe köménymag, bors és füstölt íz.
Kémiai összetétel:
— |
fehérjetartalom, legalább 15,0 % |
— |
víztartalom, legfeljebb 60,0 % |
— |
zsírtartalom, legfeljebb 35,0 % |
— |
sótartalom, legalább 3,5 % |
— |
nitráttartalom(III) és NaNO2-ben kifejezett nitráttartalom (V) legfeljebb 0,0125 % |
A kémiai összetétel fenti értékei biztosítják a termék hagyományos minőségét. A késztermék menynyisége nem érheti el a felhasznált húsalapanyag mennyiségének 68 %-át.
3.6. Annak az előállítási módnak a leírása, amelynek alapján a 3.1. pontban feltüntetett elnevezésű mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert előállítják (az 1216/2007/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (2) bekezdése):
|
Hús (100 kg nyersanyag):
|
|
Ízesítők (100 kg húshoz):
|
|
Egyéb:
|
A takarmányozás a sertések zsír- és hústömegének növelésére irányul. Célja a közel 120 kg-os, 3 % feletti izomközi zsírarányú sertések tenyésztése.
— |
Hizlalásra a későn érő fajták alkalmasak, a kívánt izomközi zsírtartalom megfelelő takarmányozással érhető el. A hizlaláshoz használt fajták nem rendelkeznek az RN génnel, az RYP 1T gén pedig a populáció legfeljebb 20 %-ánál fordul elő. |
— |
A hizlalást három szakaszban kell végezni – az I. szakasz kb. 60 kg, a II. szakasz kb. 90 kg, a III. szakasz pedig kb. 120 kg eléréséig tart. |
— |
A hizlalás 90 kg-os testtömegig kétféle takarmánykeverék alkalmazásával történik. A keverékekben (dózisokban) a következő összetevőket alkalmazzák:
|
— |
90 kg-tól 120 kg-ig terjedő testtömegű állatok hizlalásában a következő összetevőket alkalmazzák:
|
— |
A hizlalás teljes időtartama alatt nem használható növényi olaj, illetve állati eredetű takarmányok – tejpor, savópor, halliszt. |
— |
A takarmánykeverékek metabolikus energiatartalma a hizlalás minden szakaszában 12–13 MJ EM/kg. A takarmánykeverékek fehérjetartalma a hizlalás I. szakaszában 16–18 % körüli, a hizlalás II. szakaszában kb. 15–16 %, a hizlalás III. szakaszában pedig hozzávetőleg 14 %. |
— |
A hízósertés takarmányadagjai állhatnak csak abraktakarmányból, vagy abraktakarmányból és tömegtakarmányból – ilyen pl. a burgonya és a zöldtakarmány. |
1. szakasz |
Az összes húsalapanyag előzetes aprítása. A húsdarabok homogenizálása (kb. 5 cm átmérőre). |
2. szakasz |
Hagyományos sózás (száraz módszerrel) kb. 48 órán keresztül, sózó keverék alkalmazásával. |
3. szakasz |
Az I. osztályú hús aprítása kb. 10 mm-es méretre, a IIA. és IIB. osztályú húsok aprítása kb. 8 mm-es méretre. |
4. szakasz |
Az összes alapanyag keverése az ízesítőkkel együtt: bors, szerecsendió, köménymag és cukor. |
5. szakasz |
Vékony, 20–22 mm átmérőjű birkabél töltése; a bél egyik végének megcsavarásával kb. 25 cm-es szálak kialakítása. |
6. szakasz |
Szikkasztás 30 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten 2 órán keresztül. Előzetes felületi szárítás, az összetevők „összeérlelődése” a szálakon belül. |
7. szakasz |
Felület szárítása és hagyományos füstölés meleg füsttel (kb. 150 percen keresztül) valamint hevítés a szál belsejének minimum 70 °C hőmérséklet eléréséig. |
8. szakasz |
Pihentetés 1 órán keresztül kikapcsolt füstölőben, utána hűtés légbefúvással és lehűtés 10 °C alatti hőmérsékletre. |
9. szakasz |
Szárítás 3–5 napon keresztül 14–18 °C-os hőmérséklet és 80 %-os nedvesség mellett a kívánt (legfeljebb 68 %-os) beszáradási arány eléréséhez. |
3.7. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonsága (az 1216/2007/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (3) bekezdése):
A „kabanosy” különleges tulajdonsága a termékre jellemző néhány sajátosságából ered:
— |
omlós, zamatos, jellegzetes tulajdonságokkal bíró hús, |
— |
különleges íz és illat, |
— |
jellegzetes, egységes alak. |
A „kabanosy” jellegzetes tulajdonságait befolyásoló lényeges összetevő a későn érő fajták közül hozzávetőleg 120 kg felhizlalt hízósertés húsa, amelyet a 3.6. pontban leírt genetikai tulajdonságok jellemeznek. A követelmények teljesítésének köszönhetően elérhető a 3 % feletti izomközi zsírtartalom aránya, amely biztosítja a „kabanosy” gyártásához szükséges, megfelelő íz- és technológiai jellemzőket. Az ilyen alapanyag felhasználása, valamint a hagyományos készítési módszerek betartása – különös figyelemmel az aprítás, sózás és füstölés egyes szakaszaira – biztosítja a „kabanosy” különleges omlósságát és zamatosságát. A „kabanosy” termékre jellegzetes a tisztán hallható reccsenő hang, amikor kettétörik. Az omlósság a megfelelő elkészítés, különösen a szárítás és a füstölés eredménye.
A „kabanosy” ízével és illatával kiemelkedik más kolbászfélék közül. Ezeket a tulajdonságokat a gyártás során alkalmazott, megfelelően kiválasztott és megfelelő arányban használt fűszerek: bors, szerecsendió, köménymag és cukor, valamint az íz értékeit kiemelő, megfelelő füstölési eljárás eredményezik.
A „kabanosy” jellegzetes tulajdonságát elsősorban egyedi alakjának köszönheti. A „kabanosy” vékony és hosszú szárazkolbász, amelyik egyik végén meg van csavarva, a bél pedig egyenletesen ráncos.
3.8. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer hagyományos jellege (az 1216/2007/EK tanácsi rendelet 3. cikkének (4) bekezdése):
„Kabanosy”-t, vagyis vékony, enyhén szárított és füstölt, birkabélbe töltött sertéskolbászt már a XX. század húszas, harmincas éveiben is fogyasztottak Lengyelország szerte. A kis helyi hentesüzletekben és mészárszékekben készítették ugyanazzal az elnevezéssel, de különböző táji változatokban. A különbségek főleg a fűszerezésből adódtak, de a kolbász minőségét is érintették. Az akkori gasztronómiai és élelmiszeripari kiadványok – mint pl. M. Karczewska Wyrób wędlin i innych przetworów mięsnych sposobem domowym című, 1937-ben Varsóban kiadott műve – népszerűsítették a „kabanosy” készítésének receptjeit és szabványos előállítási technológiáját, ami elősegítette a márka megerősödését és minőség javulását. E kolbász egyedi íztulajdonságokkal rendelkezett, a tartósítási módszerek – mint például a füstölés és a szárítás – pedig a hosszabb eltarthatóságot biztosítottak.
1945 után a termék minőségi fejlesztésére irányuló törekvés eredményeképpen minőségi előírásokat vezettek be. 1948-ban a „Rozporządzenie Ministrów Aprowizacji oraz Przemysłu i Handlu z 15.9.1948 – Dz.U. nr 44 poz. 334, 1948 rok” című rendelettel hivatalosan engedélyezték a „kabanosy” kereskedelmi forgalmazását. Ezt követően a technológiai-gyártási kérdéseket szabályozták a RN-54/MPMIM1-Mięs-56 számú, 1954. december 30-i előírással, majd 1964-ben az előállítás történelmi hagyományai alapján kidolgozták a kolbász szabványos receptjét, amelyet a Varsóban kiadott „Norma Centrali Przemysłu Mięsnego – Przepisy wewnętrzne nr 21 – Kabanosy – receptura” tartalmaz.
A „kabanosy” nagy népszerűségnek örvendett a Lengyel Népköztársaság idejében (1945–1989) – mindenki vásárolta. Díszítették az ünnepi asztalokat, valamint jó szolgálatot tettek az úti csomagban, ajándékként, illetve kísérőételként egy pohár vodka mellé. A sonka és a szalonna mellett a „kabanosy” is lengyel exportspecialitás lett.
A „kabanosy” különleges módon hizlalt, régebben „kabannak” nevezett sertés húsából készül. A „kaban” kifejezés a híres lengyel költő, Adam Mickiewicz 1834-ben írt Pan Tadeusz című verses regényében is szerepel. Habár a „kaban” eredetileg vaddisznót, sertést, sőt lovat is jelentett, a XIX. században – ahogy arra az 1863-ban Varsóban kiadott Encyklopedyja Powszechna enciklopédia 13. kötete is rámutat – már általánosan a jól táplált, kövér, fiatal sertés meghatározásaként használták. A sertést különleges módon hizlalták, hogy húsa finom és jó minőségű legyen, magas izomközi zsírtartalommal, ami a belőle készült termékeknek erőteljes, jellegzetes ízt, textúrát és omlósságot adott. A „kaban” szóból ered az akkor népszerűvé vált „kabanina” kifejezés, amely az 1861-ben Vilniusban kiadott Słownik języka polskiego című szótár szerint általában sertéshúst jelent.
A „kabanosy” gyártására tenyésztett sertés húsának izomközi zsírtartalma meg kell, hogy haladja a 3 %-ot. A hús „márványossága” kellő omlósságot, zamatosságot és rendkívüli ízt ad a terméknek. Az ilyen hús használata döntően befolyásolja a végtermék minőségét, különleges jellege megfelel a hagyományos készítési módszernek.
3.9. A különleges tulajdonság ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások (az 1216/2007/EK tanácsi rendelet 4. cikke):
A sajátos jellegére való tekintettel a „kabanosy” ellenőrzése során különösen a következőket kell figyelembe venni:
1. |
Az előállításhoz használt alapanyagok minősége (sertéshús, fűszerek), ezen belül:
|
2. |
Füstölési eljárás: Az ellenőrzés során vizsgálni kell:
|
3. |
A késztermék minősége:
|
4. |
A termék alakja: |
Az ellenőrzés gyakorisága
A fent említett szakaszok ellenőrzését kéthavonta kell végezni. Abban az esetben, ha minden szakasz megfelelően zajlik, az ellenőrzések gyakorisága évi kettőre csökkenthető.
Amennyiben valamelyik szakaszban rendellenesség tapasztalható, az adott szakasz ellenőrzését nagyobb gyakorisággal kell végezni (kéthavonta). A többi szakasz továbbra is félévente egyszeri gyakorisággal ellenőrizhető.
4. A termékleírásnak való megfelelést ellenőrző hatóságok vagy szervek:
4.1. Név és cím:
Név: Główny Inspektorat Jakości Handlowej Artykułów Rolno- Spożywczych.
Cím:
ul. Wspólna 30 |
00-930 Warsaw |
POLSKA/POLAND |
Tel. +48 226232901
Fax +48 226232099
E-mail: —
állami magán
4.2. A hatóság vagy szerv konkrét feladatai:
A fenti hatóság a termékleírásban ismertetett valamennyi előállítási szakaszt ellenőrzi.