Rövidítések

AP : csatlakozási partnerség

CFCU : Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység

DIS : decentralizált végrehajtási rendszer

EADP : Kelet-anatóliai fejlesztési program

EU : Európai Unió

EUSG : Európai Uniós Ügyekért Felelős Főtitkárság

IPA : előcsatlakozási támogatási eszköz

JMC : támogatásfelügyeleti vegyes bizottság

MIPD : többéves indikatív tervezési dokumentum

RACER : releváns, elfogadott, hiteles, könnyen megvalósítható és tartós

SMART : specifikus, mérhető, elérhető, releváns és határidőhöz kötött

TPA : Törökországnak nyújtott előcsatlakozási támogatás

Összefoglaló

I. A Törökországnak 2002 óta nyújtott előcsatlakozási támogatás olyan projektek megvalósítását finanszírozza, amelyek célja Törökország támogatása az uniós csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítésében (lásd: 1–7. bekezdés).

II. Az ellenőrzés az alábbi három kérdést vizsgálta (lásd: 8. bekezdés):

a) Biztosította-e az Európai Bizottság, hogy az uniós támogatást azokhoz a projektekhez irányítsák, amelyek a legtöbb hozzáadott értéket nyújtják az uniós csatlakozási partnerség prioritásainak végrehajtásához?

b) Biztosította-e az Európai Bizottság, hogy a decentralizált végrehajtási rendszernek köszönhetően a projektek időben és sikeresen hozzák létre outputjaikat és elérjék céljaikat?

c) Biztosította-e az Európai Bizottság, hogy rendelkezésre álljon egy eredményes teljesítmény-ellenőrzési és értékelési rendszer?

III. A Számvevőszék az ellenőrzés során megvizsgálta a lezárult projektek egy mintáját, az új projektek programozási rendszerét, valamint a decentralizált végrehajtási rendszer működését (lásd: 9–10. bekezdés).

IV. Az első előcsatlakozási támogatási időszakban (TPA 2002–2006) számos olyan hiányosság volt tapasztalható, mint amelyek általában a korábbi előcsatlakozási programoknál is előfordultak: jelentős késedelmek, végrehajtási problémák, elégtelen monitoring és értékelés (lásd: 36–42. és 53–61. bekezdés).

V. Mindazonáltal az ellenőrzött projektek biztosították a kívánt outputokat, és a Számvevőszék megítélése szerint az eredmények valószínűleg a jövőben is fenntarthatóak lesznek (lásd: 48–52. bekezdés).

VI. A Bizottság több intézkedést is hozott a decentralizált végrehajtási rendszer számos hiányosságának kiküszöbölésére, különösen az előcsatlakozási támogatás új eszközének bevezetése óta (IPA 2007–2013). Noha ez már önmagában is javított a kiválasztás folyamatán, a változtatások teljes hatását csak az elkövetkezendő években végrehajtásra kerülő IPA projektek alapján lehet majd felmérni (lásd: 19., 30–34. és 43–47. bekezdés).

VII. Ugyanakkor a Számvevőszék megállapította, hogy a Tanács és a Bizottság stratégiai dokumentumainak nem sikerült az uniós támogatásokat a célok olyan együtteséhez rendelniük, amely az előcsatlakozási folyamaton belül elérhető lett volna. A stratégiai és projektcélok továbbá nem voltak eléggé konkrétak ahhoz, hogy értékelni lehessen a projektek végeredményeit. A Bizottságnak nem volt birtokában olyan információ, amellyel bizonyíthatta volna az előcsatlakozási támogatás eredményességét (lásd: 11–19. és 53–63. bekezdés).

VIII. A fenti észrevételek alapján a Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság küszöbölje ki az általános programozással és teljesítményirányítással kapcsolatban továbbra is fennálló hiányosságokat (lásd: 65–71. bekezdés).

1. kép: A vizsgált projektek egyike arra az általános célra irányult, hogy az uniós követelményekkel összhangban javuljon a törökországi tengeri közlekedés biztonsága és a tengerszennyezés megelőzése

+++++ TIFF +++++

Forrás: Európai Bizottság.

Bevezetés

1. Törökország – Horvátország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság mellett – egyike az Európai Unió három jelenlegi tagjelölt országának. Az EU minden tagjelölt országgal csatlakozási partnerséget hozott létre. Törökországgal a csatlakozási partnerség 2001-ben jött létre, majd 2003-ban, 2006-ban és 2008-ban aktualizálták. Ez a tanácsi határozat fekteti le az uniós csatlakozási partnerség azon prioritásait, amelyeket Törökországnak végre kell hajtania a csatlakozási tárgyalások előrehaladása érdekében.

2. Az EU pénzügyi támogatással segíti a tagjelölt országokat az európai integrációval kapcsolatos kihívások leküzdésében és az uniós tagság követelményeinek teljesítéséhez szükséges reformok végrehajtásában. A végrehajtásra kerülő projektekről minden évben nemzeti program készül.

3. Törökország esetében a 2002 és 2006 közötti nemzeti programokat a Törökországnak nyújtott előcsatlakozási támogatási (TPA) rendszer finanszírozta (lásd: 1. táblázat). A TPA-t 2007-től az előcsatlakozási támogatási eszköz, az IPA [1] váltotta fel.

1. táblázat

Az EU által a TPA keretében finanszírozott projektek és éves költségvetésük

Nemzeti program | Projektek száma | Költségvetési előirányzat (millió EUR) |

2002 | 18 | 126 |

2003 | 26 | 145 |

2004 | 38 | 237 |

2005 | 38 | 278 |

2006 | 44 | 463 |

4. A Törökország részére az IPA keretében 2007 és 2013 között nyújtandó támogatást 4873 millió EUR összegben állapították meg. Ez öt alkotóelemből áll, amelyek közül a legnagyobb az I. alkotóelem: átmeneti támogatás és intézményfejlesztés, 1665 millió eurós forrással [2]. Ez az Európai Tanács 1993. júniusi koppenhágai ülésén meghatározott politikai és gazdasági kritériumok [3] teljesítését, valamint az acquis [4] végrehajtását szolgáló uniós támogatás egyik kulcsfontosságú alkotóeleme. Mind a politikai és gazdasági kritériumok teljesítése, mind az acquis végrehajtása elengedhetetlen feltétel az uniós csatlakozáshoz.

5. Míg a Bizottság fenntartja általános felelősségét az előcsatlakozási támogatás irányításával kapcsolatban, a TPA és az IPA kezelése egy decentralizált végrehajtási rendszer (DIS) keretében a török hatóságok feladata. Az egyes projektek fő kedvezményezettjének (rendszerint egy minisztérium vagy más állami szerv) feladata, hogy javaslatot tegyen projektötletekre, meghatározza a követelményeket, és végül irányítsa a projektek tevékenységeit. Új török intézmények alakultak: az Európai Uniós Ügyekért Felelős Főtitkárság (EUSG), amelynek elsődleges feladata a projektek kiválasztása és figyelemmel kísérése, illetve a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (CFCU), amely az összes uniós finanszírozású projekt szerződéskötője.

6. A Bizottság feladata volt, hogy jóváhagyja (akkreditálja) a DIS-intézményeket és a projektirányítási rendszert, hogy azok megkezdhessék működésüket. A Bizottság hagyja jóvá továbbá az éves nemzeti programot is (amely az uniós finanszírozásra kiválasztott egyes projektekből áll), valamint a Bizottság ankarai munkatársai adnak előzetes engedélyt a pályázati kiírásokra és a szerződéskötésekre.

7. A Törökországért felelős támogatásfelügyeleti vegyes bizottság (JMC) felügyeli a decentralizált végrehajtási rendszer működését. A JMC elnöki tisztségét a Bizottság és a török hatóságok közösen töltik be, tagjai az összes érintett szerv vezető képviselői.

Az ellenőrzés hatóköre és módszere

8. Az ellenőrzés arra irányult, hogy felmérje, mennyire jól kezelte a Bizottság a Törökországnak nyújtott előcsatlakozási támogatást az alábbi kérdések tekintetében:

a) Biztosította-e az Európai Bizottság, hogy az uniós támogatást azokhoz a projektekhez irányítsák, amelyek a legtöbb hozzáadott értéket nyújtják az uniós csatlakozási partnerség prioritásainak végrehajtásához?

b) Biztosította-e az Európai Bizottság, hogy a decentralizált végrehajtási rendszernek köszönhetően a projektek időben és sikeresen hozzák létre outputjaikat és elérjék céljaikat?

c) Biztosította-e az Európai Bizottság, hogy rendelkezésre álljon egy eredményes teljesítmény-ellenőrzési és értékelési rendszer?

9. A Számvevőszék az ellenőrzéshez a 2002–2004 közötti nemzeti programok 82 TPA-projektje közül választott ki egy 11 projektből álló mintát, mivel a közelmúltbeli projektek az ellenőrzés idején még nem zárultak le. A vizsgálat annak felmérésére irányult, hogy a projektek milyen mértékben biztosították outputjaikat és érték el céljaikat. A vizsgálat azt is feltárta, hogy milyen típusú hiányosságok voltak tapasztalhatóak a programozás, a végrehajtás, illetve a monitoring rendszerei terén. A vizsgálati minta jelleg, nagyság és földrajzi elhelyezkedés tekintetében a projektek széles skáláját fedte le. A mintában található legegyszerűbb projekt egyetlen szerződésből állt, míg a legnagyobb projekt 312 támogatásból tevődött össze. Egy-egy vizsgált projekt uniós finanszírozásának értéke 1,5 és 45 millió EUR között volt (lásd: I. melléklet).

10. Az ellenőrzés ezenkívül megvizsgálta a stratégiai tervezést és az új projektek kiválasztási eljárásait az IPA I. alkotóelemének első programozási évétől (2007) a 2008-as év decemberéig terjedő időszakra vonatkozóan. Azért éppen ezt az alkotóelemet választották, mert az öt alkotóelem közül ez volt a legnagyobb (a Törökországnak biztosított teljes 2007. évi költségvetés 52%-a), és ez vethető össze a legkönnyebben a TPA-val.

Törökország térképe — a helyszíni ellenőrzések bejelölésével

+++++ TIFF +++++

Forrás: Európai Számvevőszék.

Észrevételek

Stratégiai tervezés

11. A csatlakozási partnerség prioritásainak végrehajtásánál az uniós támogatáson kívül számítani lehetett nemzeti forrásokra és egyéb adományozói támogatásokra, valamint a nemzeti szakpolitikák és jogszabályok által nyújtott segítségre.

12. A Számvevőszék megvizsgálta a 2007. évi nemzeti programra vonatkozó stratégiai dokumentumokat és programozási rendszert, hogy felmérje: a Bizottság következetesen oda irányította-e az uniós pénzügyi támogatást, ahol az a legtöbb hozzáadott értéket tudta nyújtani a prioritások végrehajtásához.

A tanács és a Bizottság stratégiai dokumentumainak nem sikerült az uniós támogatásokat a célok elérhető együtteséhez rendelniük

13. A költségvetési rendelet [5] előírja, hogy minden, az EU költségvetéséből finanszírozott szakpolitikai intézkedéshez SMART (specifikus, mérhető, elérhető, releváns és határidőhöz kötött) célokat kössenek. Ezeket az éves tevékenységi jelentésekben [6] kell meghatározni a tevékenységalapú költségvetés-tervezési és irányítási folyamatok részeként. Ennek ellenére a Bizottság nem fogalmazott meg ilyen célkitűzéseket a törökországi előcsatlakozási kiadásokkal kapcsolatos tevékenységi jelentésekben.

14. A 2006. évi csatlakozási partnerség 236 prioritást írt elő Törökország részére a közösségi vívmányok követelményei és a koppenhágai kritériumok teljesítése érdekében. A felsorolt prioritások fontossági sorrendjét nem jelölték meg; az egyetlen különbség közöttük a végrehajtásuk időintervalluma volt. A 2006. évi csatlakozási partnerség jelezte, hogy a rövid távú prioritásokat egy vagy két éven belül, a középtávú prioritásokat pedig 3–4 éven belül kell végrehajtani.

15. A csatlakozási partnerség prioritásait nem fogalmazták meg következetesen konkrét, mérhető módon. Az irreálisnak bizonyult, hogy valamennyi prioritást a Tanács határozatában megjelölt időtartamon belül hajtsák végre.

16. 2007-ben a Bizottság felmérte, hogy Törökország milyen mértékben tudta teljesíteni a csatlakozási partnerség prioritásait. A vizsgálat feltárta, hogy Törökország mintegy 60 prioritást teljesített, ami a csatlakozási partnerségben meghatározott határidőn belül teljesítendő prioritások 30%-át jelentette. Ezt a Számvevőszék elemzése is alátámasztotta. A 2006. évi rövid távú prioritások 67%-a szerepelt a 2008. évi csatlakozási partnerségben is, ami azt jelzi, hogy a tervezett határidőn belül nem került sor a végrehajtásukra (lásd: 2. táblázat).

17. A 2001-es csatlakozási partnerség által meghatározott egyik prioritás például, "a szervezett bűnözés, kábítószerek, emberkereskedelem, csalás, korrupció és pénzmosás elleni küzdelem", két éven belül volt teljesítendő. Ezt követően minden egyes újabb csatlakozási partnerség megismételte ugyanezt. Nyilvánvaló, hogy egy ekkora nagyságrendű prioritást nem lehetett két éven belül elérni.

18. Minden újabb csatlakozási partnerség elfogadását követően Törökországnak ki kell dolgoznia egy tervet a tervezett intézkedésekről [7]. Ezek a tervek nem határozzák meg, hogy mely tevékenységekhez lesz szükség uniós pénzügyi támogatásra.

2. táblázat

A 2006. és 2008. évi csatlakozási partnerség (AP) rövid távú prioritásainak összehasonlítása

A 2006-os AP 155, a 2008-as AP pedig 139 rövid távú prioritást sorolt fel. |

A 2006-os AP rövid távú prioritásai közül: 80 (52%) szerepelt ismét változtatás nélkül, vagy kevés változtatással a 2008-as AP-ben.24 (15%) szerepelt ismét a 2008-as AP-ben, de már pontosított, vagy megerősített megfogalmazásban.51 (33%) egyáltalán nem szerepelt a 2008-as AP-ben. |

A 2008-as AP rövid távú prioritásai közül 35 teljesen új volt, vagy korábban középtávú prioritásként volt feltüntetve. |

19. 2007-ben a Bizottság bevezette az úgynevezett többéves indikatív tervezési dokumentumot (MIPD). Ez egy általános stratégiai dokumentum arról, hogy milyen fő prioritásokat kell megoldani IPA forrásokból az elkövetkező három évben. E cél eléréséhez alapvető eszköz a MIPD, mely lehetőséget teremt az uniós támogatás jobb irányítására. Az összevonás szintje miatt azonban a dokumentum csak korlátozott mértékben ejthetett szót konkrétumokról. Egyes területek esetében ezért alig tett többet annál, mint hogy újra megfogalmazta a vonatkozó csatlakozási partnerségi prioritásokat, sőt egy ízben egyetlen pontban foglalt össze hét prioritást: "a vallásszabadság jogi és bírói védelmének megerősítése". Az MIPD tehát nem határozta meg az uniós finanszírozási célokat konkrétabb, mérhetőbb, vagy elérhetőbb módon, mint a csatlakozási partnerség.

Projektkiválasztás

20. A projekteket a török hatóságok és a Bizottság közösen választják ki, és a megfelelő nemzeti program bizottsági elfogadását követően egy mindkét fél által aláírt finanszírozási szerződésbe foglalják őket.

21. A Számvevőszék felmérte, hogy a projektkiválasztás folyamata biztosította-e, hogy a finanszírozott projektek:

a) közvetlenül a csatlakozási partnerség prioritásainak kezelésére irányuljanak;

b) konkrét célokkal rendelkezzenek, és lehetővé tegyék a teljesítmény-ellenőrzést;

c) gondosan megtervezettek és megvalósíthatóak legyenek.

A TPA keretében nem volt elég szigorú a projektkiválasztás

A TPA keretében a projektkiválasztást nem vezérelték eléggé a csatlakozási partnerség prioritásai

22. Csak egy eredményesen működő folyamat biztosíthatja, hogy a DIS által bevezetett, alulról építkező projektkiválasztási módszer a csatlakozási partnerség prioritásainak végrehajtására irányuló projektek megtervezését és jóváhagyását eredményezze.

23. A Számvevőszék az ellenőrzés alapján arra a megállapításra jutott, hogy a 2002 és 2004 közötti nemzeti programok projektjeit illetően ilyen folyamat nem működött, és a 11 projekt között volt egy, amely nem kapcsolódott egyetlen csatlakozási partnerségi prioritáshoz sem [8]. Noha e projekt hasznosságához nem fért kétség (lásd: 51. bekezdés és 5. háttérmagyarázat), a csatlakozási partnerségben ilyen projekt szükségességéről nem esett szó, míg 100-nál is több prioritáshoz viszont egyáltalán nem jelöltek ki projektet. A vizsgált projektek közül négy további projekt [9] célja és hatóköre nem kapcsolódott közvetlenül a csatlakozási partnerség prioritásaihoz.

A TPA keretében a célok és a mutatók nem voltak elégségesek a teljesítmény-ellenőrzéshez

24. A nemzeti programokba belefoglalt valamennyi projektről teljes körű projektleírást kell készíteni; ez az úgynevezett projektadatlap. Ebben határozzák meg a projekt céljait, a várható eredményeket, illetve az objektíven ellenőrizhető mutatókat és végrehajtási mérföldköveket.

25. A Számvevőszék abból a szempontból vizsgálta a projektadatlapokat, hogy azok SMART típusú (specifikus, mérhető, elérhető, releváns és határidőhöz kötött) projektcélokat és várható eredményeket, illetve RACER típusú (releváns, elfogadott, hiteles, könnyen megvalósítható és tartós) teljesítmény-ellenőrző mutatókat tartalmaztak-e.

26. Bár a projektadatlapok valóban megteremtették egy teljesítmény-ellenőrző rendszer alapjait, a Számvevőszék azt állapította meg, hogy a 11 projekt közül mindössze kettő (Fogyasztóvédelem és Pártfogói felügyelői szolgálat a 2004-es nemzeti programból) rendelkezett SMART-célokkal és RACER-teljesítménymutatókkal. A Pártfogói felügyelői szolgálat projektadatlapjában például hét mutatót jelöltek ki a börtönbüntetés alternatívájaként szolgáló feltételes szabadlábra helyezés hatásának mérésére.

27. Viszonyítási alap – azaz olyan kezdőpont, amelyhez képest a fejlődés mérhető – hiányában szinte lehetetlen volt felmérni, hogy a projektek milyen mértékben érték el céljaikat. Az 1. háttérmagyarázat bemutatja, hogy a Kelet-anatóliai fejlesztési program alkotóelemeinek céljai mérhetőek lettek volna. A projektadatlap azonban nem határozott meg sem mutatókat, sem viszonyítási alapot, amelyhez képest mérni lehet az elért eredményeket vagy célokat lehet megfogalmazni.

1. háttérmagyarázat

Kelet-anatóliai fejlesztési program (EADP)

A 45 millió eurós EADP négy alkotóelemből állt, az alábbi célokkal:

Mezőgazdaság: A vidéki lakosok és szervezetek mezőgazdasági kapacitásának, jövedelmi szintjének és életszínvonalának javítása a program területén. (Nem adtak meg sem mutatókat, sem viszonyítási adatokat a mezőgazdasági kapacitással, jövedelemmel stb. kapcsolatban).

KKV: Kis- és középvállalkozások tevékenységének ösztönzése központi és helyi szintű kapacitásépítéssel a hosszú távú, innovatív regionális fejlesztés új módszereinek alkalmazásával. (Nem adtak meg sem mutatókat, sem viszonyítási adatokat a KKV-k tevékenységével kapcsolatban).

Turizmus: A régió népszerűsítése nemzeti és nemzetközi idegenforgalmi célpontként, valamint a természeti és történelmi emlékhelyek megőrzésének elősegítése. (Nem adtak meg sem mutatókat, sem viszonyítási adatokat a belföldi/külföldi turisták számáról).

Társadalmi fejlődés: Egyensúlyjavító intézkedések a nők írástudatlanságának felszámolása és a jövedelemtermelő tevékenységekbe való bekapcsolásuk érdekében. (Nem adtak meg sem mutatókat, sem viszonyítási adatokat a nők részvételével kapcsolatban).

A TPA keretében nem vették kellőképpen figyelembe a projektek megvalósíthatóságát

28. A projekt céljainak meghatározása után meg kell nevezni a projekthez szükséges eszközöket és létesítményeket, intézkedéseket és tevékenységeket. A 11 vizsgált projektből mindössze kettő határozta meg maradéktalanul a projekthez szükséges konkrét követelményeket: a 2002. évi nemzeti program egyik projektje, a Tengeri közlekedés biztonsága, illetve a 2004. évi nemzeti program Adóigazgatás elnevezésű projektje. A többi kilenc projekt specifikációi eltérő mértékben hiányosak voltak.

29. A Növény-egészségügyi acquis [10] projekt esetében például nem vették kellőképpen tekintetbe a török hatóságok által biztosítandó létesítményeket. Már csak a projekt megkezdése után derült ki, hogy teljesen új épületekre, illetve a munkamódszerek jelentős megváltoztatására van szükség. Ezt a nagy horderejű munkát nem lehetett végrehajtani a projektre kijelölt költségvetésen és határidőn belül. Végül a projekt nem kapta meg a kívánt laboratóriumi akkreditálást, holott az EU által finanszírozott eszközöket leszállították és az uniós finanszírozású képzések rendre teljesültek.

Az IPA bevezetése a projektkiválasztás folyamatának javulását eredményezte

30. A 2007-es nemzeti program projektkiválasztási folyamatának ellenőrzésekor a Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottság a programba való felvétel megfontolása előtt minden projektjavaslat esetében rendszerezett és dokumentált ellenőrzést hajtott végre.

31. Korai fázisban például sor került annak ellenőrzésére, hogy az adott projekt megfelel-e az MIPD-ben és a csatlakozási partnerségben meghatározott valamely prioritásnak. Azokat a projektjavaslatokat, amelyeknél nem volt megállapítható ilyen megfelelés, elutasították.

32. A Bizottság azt is felismerte, hogy a projektcélok teljesítésének pontosabb méréséhez jobb mutatókra van szükség, ezért ellenőrizte a mutatók minőségét. A kedvezményezettek részére iránymutatást adott arról, hogy hogyan határozhatnak meg világos célokat, valamint mutatókat a célok mérésére.

33. Ezenkívül a Bizottság kötelezte a török hatóságokat, hogy minden projekthez készítsenek igényfelmérést vagy megvalósíthatósági tanulmányt, és ellenőrzéseket vezetett be annak érdekében, hogy biztosítsa ennek megtörténtét. A beruházási projektek esetében a Bizottság (általában költség-haszon elemzés formájában elkészítendő) gazdasági értékelést javasolt. Továbbá piaci tanulmányokat írt elő a javasolt projektekhez szükséges beszerzésekről annak felmérésére, hogy valóban szükség van-e az adott eszközökre, és ezek milyen reális költségvonzattal rendelkeznek. A Bizottság iránymutatást nyújtott a török hatóságok részére arról, hogy hogyan készítendők el a fenti tanulmányok.

34. A Számvevőszék elemzése szerint a 2007. évi nemzeti program során követték ezeket az új intézkedéseket, alkalmazásukon azonban még lehetne javítani. Nem értékelték a projektjavaslatokat abban a tekintetben, hogy várhatóan mennyire lesznek eredményesek és hatékonyak egy prioritás végrehajtásában. Egy ilyen értékelés lehetővé tenné az alternatívák értelmezhető összevetését és a legnagyobb várható hatással rendelkező projektek kiválasztását.

35. Az új intézkedések elvileg lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy projektkiválasztása révén enyhítse a 2002 és 2004 közötti nemzeti programok projektjeinek ellenőrzése során feltárt problémákat. E javulás hatását azonban csak akkor lehet majd teljesen felmérni, amikor maradéktalanul végrehajtották a 2007-es nemzeti program projektjeit (2012).

Decentralizált végrehajtási rendszer (DIS)

36. A DIS biztosítja a szükséges jogi és közigazgatási kereteket a török hatóságok részére ahhoz, hogy a Bizottság felügyelete mellett ők irányítsák az uniós finanszírozású projekteket. Ehhez erőforrásokkal megfelelően ellátott, alkalmas közigazgatási szervekre – mint pl. az EUSG és a CFCU (lásd: 5. bekezdés) – és a projektek végrehajtásához szükséges elegendő kedvezményezetti kapacitásra van szükség.

37. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a DIS sikeresen irányította-e a projekteket. A DIS keretében:

a) időben végrehajtották-e a 2002 és 2004 közötti nemzeti programok ellenőrzött projektjeit;

b) elérték-e a kívánt outputokat és megvan-e annak lehetősége, hogy fenntartsák a végeredményeket.

A DIS nem tudta biztosítani az ellenőrzött projektek határidőre történő végrehajtását, de azóta sor került korrekciós intézkedésekre

38. 2003-ban a Bizottság felmérte és kielégítőnek értékelte a DIS szerkezeti és személyzeti kapacitását, és ennek alapján engedélyt adott a DIS részére a TPA végrehajtására. A gyakorlatban azonban a DIS nem rendelkezett elegendő képzett és megfelelő szakmai képzésben részesült munkaerővel ahhoz, hogy képes legyen feldolgozni a 2002 és 2004 közötti nemzeti programokban jóváhagyott nagy költségvetési és projektvolument (lásd: 2. háttérmagyarázat). Ennek ellenére a Bizottság jóváhagyta az évről évre több projektet és magasabb pénzösszeget tartalmazó nemzeti programokat (lásd: 1. táblázat).

2. háttérmagyarázat

Példák a DIS nem kielégítő személyzeti kapacitásából és a hiányos gyakorlatból fakadó késésekre

A 2004-es nemzeti program Közúti fuvarozás projektje

A műszaki leírások 2004 végére készen álltak, de a személyzeti kapacitás hiánya miatt a CFCU-nak hét hónapjába került, mire elkészítette a hozzájuk fűzött megjegyzéseket. A pályázati anyagok véglegesítése és jóváhagyása összességében több mint másfél évet vett igénybe.

A 2002-es nemzeti program Növény-egészségügyi acquis projektje

A projekt technikai támogatásához a szerződés előkészítése összesen egy évbe telt; ezalatt tíz tervezet készült el, mivel a kedvezményezettnek nem volt gyakorlata hasonló szerződések elkészítésében. A technikai segítségnyújtás emiatt mintegy 11 hónapos késéssel indult meg.

39. Az elmaradás miatt a CFCU fő prioritássá tette a régebbi projektek pályáztatását és szerződéskötését, nehogy lekésse a szerződéskötések határidejét, amivel elveszítette volna a kiutalható uniós forrásokat. Ennek az lett az eredménye, hogy a folyó évi projektek nem a tervek szerint haladtak előre, ami újabb sorozatos késésekhez vezetett [11]. Ezért egy évvel meg kellett hosszabbítani a 2002 és 2005 közötti összes TPA nemzeti program végrehajtási periódusát. A 2006. évi nemzeti program egy részét is meg kellett hosszabbítani.

40. A Számvevőszék megállapította, hogy a DIS keretében a 2002 és 2004 közötti nemzeti programok 11 ellenőrzött projektjéből hét projekt egyáltalán nem, négy pedig csak részben készült el a kitűzött határidőre.

41. A projektek végrehajtásának első lépcsője a pályáztatás, amely azonnal megkezdődhet, amint a Bizottság elfogadja a nemzeti programot. A vizsgált projektek közül hét ebben a szakaszban még nem állt készen a pályáztatás megindítására: a kedvezményezett minisztérium nem készült el kellőképpen a projektspecifikációval és az egyéb dokumentációval, így nem tudta megjelentetni a megfelelő vállalkozók kiválasztásához szükséges pályázati felhívásokat. A 2004-es nemzeti program Vámmodernizáció és Kulturális jogok projektjei esetében például a pályázati eljárás késve, a projekt jóváhagyása után 17 hónappal kezdődött meg.

3. háttérmagyarázat

A 2004. évi nemzeti program Vámmodernizáció projektje

A 2004. évi nemzeti programot 2005 januárjában hagyták jóvá. A járművek és berendezések (többek között röntgenszkennerek) beszerzésére vonatkozó közbeszerzési felhívást csak 2006. augusztus 31-én jelentették meg, a szerződést pedig a lehetséges legutolsó napon, 2006. november 30-án írták alá. A közbeszerzésre kiírt tételek közül kettőt törölni kellett, mert a rájuk vonatkozó ajánlatok nem feleltek meg a specifikációnak. Mivel új közbeszerzési eljárás indítására már nem volt idő, a késedelmek miatt mintegy 3,7 millió eurót vontak meg a projekttől (a berendezésekre vonatkozó teljes, 18 millió eurós költségvetés 21%-a). A Bizottság kénytelen volt egy évvel ( 2008. november 30-ig) meghosszabbítani a végrehajtási időszakot, hogy a projekt fennmaradó részét be lehessen fejezni.

42. A szerződéskötési fázis a beérkezett ajánlatok vizsgálatából, a vállalkozó kiválasztásából és a szerződés aláírásából áll. Ez jórészt a CFCU feladatköre. A vizsgált minta projektjei között egyetlen olyan projekt sem volt, ahol az eredeti ütemezés szerint írták volna alá a beszállítói szerződéseket. A pályáztatás és a szerződéskötés során felmerült késedelmek ugyanannyi idővel csökkentik a projekt tevékenységeinek végrehajtásához rendelkezésre álló időt, és ez néhány projekt esetében súlyos következményekkel járt (lásd: 3. háttérmagyarázat).

2. kép: A Vámmodernizáció projekthez uniós finanszírozásból vásároltak szkennereket a járművek kikötőkben és határátkelőhelyeken történő átvizsgálásához az illegális ember-, kábítószer- és fegyverkereskedelem megakadályozása érdekében

+++++ TIFF +++++

Forrás: Török Vámhatóság.

3. kép: Gyanús rakomány felfedezése az uniós finanszírozású szkennerekkel

+++++ TIFF +++++

Forrás: Török Vámhatóság.

43. A CFCU létszámproblémáiból adódó gondokat követően a Bizottság a 2005. és 2006. évi nemzeti programok jóváhagyását a CFCU létszámának növelésétől tette függővé: a 2005-ös nemzeti programban 80 főre, a 2006-os nemzeti programban pedig 100 főre kívánta növelni azt.

44. Az utolsó percig halogatott szerződéskötésekből fakadó kockázatok csökkentése érdekében a Bizottság belső határidőket vezetett be. Ez már a 2005. évi nemzeti program esetében elkezdődött, de a 2006-os nemzeti program során eredményesebben valósult meg, bár akkor már a feldolgozandó szerződések száma is alacsonyabb volt (lásd: 3. táblázat).

45. A késések előfordulásának csökkentése érdekében a 2007. évi nemzeti program projektkiválasztási eljárásában újabb ellenőrzéseket is bevezettek (lásd 30. bekezdés). Felmérték a kedvezményezettek felhasználási abszorpciós kapacitását, majd a projektkiválasztási eljárás végső szakaszában ellenőrizték a "projekt érettségét" is, hogy biztosítsák, a projekt készen áll az azonnali végrehajtásra.

3. táblázat

Szerződéskötések adatai

Program | Szerződéskötés határideje | Szerződések száma összesen | Utolsó hónapban megkötött szerződések |

2002. évi nemzeti program | 2004.11.30. | 351 | 287 | 82% |

2003. évi nemzeti program | 2005.11.30. | 501 | 454 | 91% |

2004. évi nemzeti program | 2006.11.30. | 752 | 688 | 91% |

2005. évi nemzeti program | 2007.11.30. | 604 | 470 | 78% |

2006. évi nemzeti program | 2008.11.30. | 378 | 85 | 22% |

46. A Bizottság továbbá új eljárások bevezetésével a CFCU vezetőjét tette felelőssé azért, hogy meggyőződjön arról, a kedvezményezett minisztériumok elegendő kapacitással – például személyzettel – rendelkeznek-e a hatáskörükbe tartozó projektek végrehajtásához. A 2007. évi nemzeti programtól kezdődően a CFCU vezetője a kedvezményezett minisztériumok önértékelését követően "miniakkreditációkat" hajt végre.

47. Mivel ez a folyamat még zajlott az ellenőrzés idején, az intézkedés hatását még nem lehetett felmérni. Mindazonáltal a Bizottság máris úgy tapasztalta, hogy a kedvezményezettek nem részesültek világos iránymutatásban, és a CFCU nem rendelkezett kielégítő eljárással az önértékelések ellenőrzéséhez.

Az ellenőrzött projektek végső soron biztosították a kívánt outputokat, és az eredmények valószínűleg fenntarthatóak lesznek

48. A projektek az outputok létrehozása és a célok (a kívánt közvetlen és azonnali eredmények, valamint a végeredmények) elérése érdekében erőforrásokat (inputokat) használnak fel. Ezeket a fogalmakat a 4. háttérmagyarázat definiálja.

4. háttérmagyarázat

A projekt outputjainak és céljainak meghatározása

Outputok (outputs) —

A projektre fordított erőforrások segítségével közvetlenül előállított vagy elért eredmények.

Példák: laboratóriumi berendezések biztosítása (Növény-egészségügyi acquis); tanfolyamok lebonyolítása (EADP).

Közvetlen és azonnali eredmények (results) —

A projekt végrehajtásából eredő azonnali változások.

Példák: laboratóriumi berendezések használata a növények betegségeinek vizsgálatához; nők, akik a tanfolyamon való részvétellel új szakismeretekre tettek szert.

Végső hatások (impacts) —

a projekt lezárása után megfigyelhető, hosszabb távú következmények.

Példák: a növények megbetegedésének ritkább előfordulása; a nők jövedelemtermelő tevékenységekhez való jobb hozzáférése.

Végeredmények (outcomes) — A közvetlen és azonnali eredmények, valamint a végső hatások összessége.

Cél (objective) — Az elérendő végeredmények megállapítása.

49. Amint a 24–27. bekezdés jelezte, hiányoztak a SMART projektcélok és mutatók, és emiatt a Bizottság nem tudta bemutatni, hogy milyen mértékben sikerült a projektirányításnak elérnie a kívánt célokat. Így a Számvevőszék értékelése arra korlátozódott, hogy megvizsgálja, van-e bizonyíték arra, hogy a projektek biztosították a kívánt outputokat. Az outputok eléréséről szóló bizonyíték megszerzéséhez végrehajtott értékelés alapját a monitoring jelentések felülvizsgálata, a mind a 11 fő kedvezményezett minisztériummal készített interjúk, és a Számvevőszék ellenőrei által végrehajtott 19 helyszíni látogatás képezte.

50. A projektek outputjainak elérését illetően a Számvevőszék nem tárt fel jelentős hiányosságokat: az outputot a 11 projektre vonatkozóan ellenőrzött szerződések közül három projekt [12] esetében teljes egészében, a többi nyolc esetében pedig nagyrészt elérték (lásd: 4. táblázat). A vizsgálat mindössze néhány problémát talált, amelyek főként a projekttervezési és -kiválasztási szakasz hiányosságaiból (lásd: 20–29. bekezdés), valamint a pályáztatás és a szerződéskötés során tapasztalható késedelmekből fakadtak.

4. táblázat

Outputok és fenntarthatóság

Kritérium:

I = Maradéktalanul teljesült; / = Többnyire teljesült; N = Nem teljesült.

| Projektek |

Tengeri közlekedés biztonsága | Növény-egészségügyi acquis | Igazságügyi rendészet | Kulturális jogok | Fogyasztóvédelem | Biocidok és víz | Vámmodernizáció | Adóigazgatás | Közúti fuvarozás | Pártfogói felügyelői szolgálat | EADP |

Az outputokat elérték, és azok a célokhoz hozzájárultak | I | / | / | / | / | / | I | / | / | I | / |

A projekt valószínűleg fenntartható | I | N | I | / | / | / | / | I | / | I | / |

51. A projekt akkor tekinthető fenntarthatónak, ha az uniós finanszírozás megszűnése után is képes közvetlen eredményeket és végső hatásokat elérni. Azzal a fenntartással, hogy munkáját korlátozta a vizsgált projektek érettségi szintje, a Számvevőszék úgy ítélte meg, hogy a 11 megvizsgált projekt közül tíz projekt eredményei nagy valószínűséggel fenntarthatóak lesznek (lásd: 4. táblázat). Az egyetlen kivétel a 2002. évi nemzeti program Növény-egészségügyi acquis projektje volt. Noha a projekt a legtöbb kívánt outputot elérte, fenntarthatósága kérdésessé vált, mivel nem tudta elérni az akkreditálást (lásd: 29. bekezdés), a laboratóriumokban létszámhiány volt, és a laboratóriumi berendezések szállítója nem biztosította a szerződésben rögzített karbantartást.

52. Ezen túlmenően, amint azt az 5. háttérmagyarázat bemutatja, a projektek nagyobb valószínűséggel lesznek fenntarthatóak, ha a kedvezményezett több felelősséget vállal. A kedvezményezett akkor érez magáénak egy projektet, ha úgy érzi, aktív szerepe van a kezdeményezésben; például ha a projektet saját maga javasolta, közreműködött a megtervezésében és összeállításában, irányította a végrehajtását, és ha úgy véli, előnyös számára a folytatása. A fenti feltételek teljesülésének kedvez a Törökországban alkalmazott DIS rendszer, amelyben a projektötleteket alulról építkező megközelítés alapján vetik fel, és a projektek végrehajtását maga a kedvezményezett irányítja. Bár a felelősségvállalás csak egy a fenntarthatóságot befolyásoló számos tényező közül, a Számvevőszék megállapította, hogy fennállnak a fenntarthatóság megfelelő feltételei, hiszen a projektekért vállalt felelősség a tervezett outputok elérésével párosult.

5. háttérmagyarázat

A 2004. évi nemzeti program Pártfogói felügyelői szolgálat projektje

A technikai segítségnyújtást – a projekt vitathatatlanul legfontosabb elemét – hatékonyan és határidőre hajtották végre. Az irodai berendezések szállítása azonban késett: a közbeszerzési felhívást a projektadatlapon jelzett időponthoz képest több mint 17 hónappal később jelentették meg. A késés hatását azzal sikerült minimálisra csökkenteni, hogy az Igazságügyi Minisztérium a török nemzeti forrásokból biztosított alternatív berendezésekkel lehetővé tette, hogy a pártfogói felügyelői irodák megkezdjék működésüket.

Teljesítmény-ellenőrzés és értékelés

53. A döntéshozók tájékoztatásához, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás kimutatásához teljesítmény-ellenőrzésre és értékelésre van szükség. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a Bizottság megfelelő alapokkal rendelkezett-e ahhoz, hogy felülvizsgálja a projektek végrehajtását, valamint hogy felmérje a projektcélok teljesítését és azt, hogy az uniós finanszírozású projektek milyen hatást gyakoroltak a csatlakozási partnerség prioritásainak végrehajtására.

A végrehajtással kapcsolatos problémákat nem mindig jelentették

54. A DIS rendszeres ülések és monitoringjelentések révén kísérte figyelemmel, hogy a projektek a tervek szerint haladnak-e előre.

55. Az ülések elnöke az adott projekt kedvezményezettje volt, és a megbeszélések arra szolgáltak, hogy nyomon kövessék a projektek előrehaladását és megoldják a projekt végrehajtása során felmerülő problémákat. Ezeken az üléseken a Bizottságnak, a CFCU-nak és az EUSG-nek is részt kellett vennie, itt történt ugyanis az aktuális információk cseréje a felek között. Bár nem mindegyik ülésről készítettek jegyzőkönyvet, a Számvevőszék megvizsgált néhányat azok közül, amelyek az ellenőrzött projekteknél rendelkezésre álltak. A jegyzőkönyvek megerősítették, hogy napi szintű végrehajtási problémákat tártak fel, és nyomon követési intézkedésekről is határoztak, néhány fontos kérdést azonban nem dokumentáltak. Jóllehet az EUSG felelős a végrehajtás előrehaladásának felülvizsgálatáért és azért, hogy szükség esetén korrekciós intézkedéseket javasoljon a JMC számára, a Számvevőszék megállapította, hogy az EUSG az ellenőrzött ülések egyikén sem vett részt.

56. A DIS keretében kétféle monitoringjelentést készítettek a projektekről. Az egyik a CFCU-nak a pályáztatásról, a szerződéskötésekről és a kifizetésekről szóló havi jelentése volt. Ezeket a bizottsági delegációnak és a Bizottság pénzügyi egységének küldték meg; előbbinek operatív ellenőrzés, utóbbinak pedig pénzügyi ellenőrzés céljából. A másik jelentés a kedvezményezett féléves jelentése volt a projektek tevékenységeinek kivitelezéséről; ezt az EUSG kapta meg. A Számvevőszék azonban úgy találta, hogy több jelentős késés és a projektek végrehajtása közben felmerült probléma kimaradt ezekből a jelentésekből (lásd: 5. táblázat).

57. A jelentések lehetőséget adtak arra, hogy a projekt végrehajtásának különböző szakaszaiban ellenőrizzék az előrehaladást a projektadatlapokban meghatározott mérföldkövekhez képest. Ezt azonban a projekt kezdetének és lezárulásának időpontjától eltekintve elmulasztották: nem jelentették, hogy az egyes közbülső mérföldköveket mikor érték el valójában. Ennek következtében a projekt végén nem állt rendelkezésre teljes körű nyilvántartás arról, hogy a projekt végrehajtása mennyiben felelt meg a tervnek.

5. táblázat

A kedvezményezettek projektmonitoring-jelentéseiben nem említett hiányosságok és a kezelésük érdekében hozott intézkedések

Biocidok és víz | A biztosított laboratóriumi létesítményekkel kapcsolatos hiányosságokról a kedvezményezett monitoring- jelentésében nem tettek említést, de az uniós tanácsadó részletesen beszámolt róluk a negyedéves jelentésben. A kedvezményezett kiegészítő intézkedést hozott (ezt török forrásokból finanszírozták), és a projektet sikeresen befejezték. |

Növény-egészségügyi acquis | Az ellenőrök megállapították, hogy nem a szükséges laboratóriumi berendezéseket szállították le, és a biztosított laboratóriumi létesítmények sem voltak megfelelőek (lásd: 29. és 51. bekezdés, 2. háttérmagyarázat, valamint 4. táblázat). A kedvezményezett a bizottsági helyszíni ellenőrzést követően az egyik helyszínen kiigazító intézkedéseket hozott a javasolt laboratóriumi létesítmények rendbehozatala érdekében. |

Vámmodernizáció | A röntgenszkenner késedelmes telepítéséről nem tettek említést a kedvezményezett jelentésében, mivel a kedvezményezett korábban nem tervezte, hogy egy kiegészítő szerelvényt is fel kell majd építeni a szkennerhez. Ezt végül saját forrásból oldották meg. |

58. A JMC részére évente időközi értékelő jelentéseket készített egy, a Bizottság által leszerződtetett külsős cég. Ezek a jelentések az aktív projekteket foglalták össze, tehát azokat, amelyek a jelentés határnapján végrehajtás alatt álltak. A cél az egyes projektek végrehajtásának relevancia, hatékonyság, valószínű eredményesség, végső hatás és fenntarthatóság szempontjából történő felülvizsgálata volt. Ezt elsősorban a DIS-monitoringjelentés és az interjúk alapján hajtották végre. Készült egy átfogó jelentés is, amely ajánlásokat tett arra, hogy milyen javításokra van szükség a DIS-rendszer és a programozás működésében. Számos JMC-döntést éppen ezek az ajánlások vezéreltek.

59. Mivel az időközi értékelő jelentések éves gyakorisággal készültek, és egyáltalán nem értékelték ki a lezárt projekteket, a teljesítményirányításhoz szükséges információ nem állt idejében rendelkezésre vagy nem volt kellőképpen teljes körű. A DIS-projektek monitoringjelentéseiben azonosított hiányosságokkal és a rendelkezésre álló adatok összesítésének hiányával kombinálva ez ahhoz vezetett, hogy sem a késedelmes szakaszokról, sem a késedelem mértékéről nem volt elérhető hasznos monitoringinformáció. Következésképpen nem állt rendelkezésre teljes körű, megbízható és időszerű vezetői információ a CFCU éves munkamennyiségének ütemezéséhez, a szűk keresztmetszetek és elmaradások minimálisra csökkentéséhez, és elmulasztott mérföldkövek esetén a gyors beavatkozáshoz.

Nem állt rendelkezésre elegendő átfogó információ a projektek eredményeinek értékeléséhez

60. A projektcélok és mutatók 24–27. bekezdésben megjelölt elégtelen megfogalmazásán túlmenően a 11 ellenőrzött projekt közül tíz projekt monitoringjelentéseiben nem használták a projektadatlapokban meghatározott teljesítménymutatókat. Ezek között volt az a két projekt is, amelyeknél jól kidolgozott mutatók álltak rendelkezésre (lásd: 26. bekezdés). A Bizottságnak így nem voltak információi arról, hogy mennyiben voltak sikeresek a projektek a projektcélok elérése tekintetében.

61. Sok esetben a projekt részére történő záró kifizetés után el kell telnie bizonyos időnek, hogy a projekt elérje közvetlen eredményeit és hosszú távú hatásait, holott ez a kiadás teljesítményének felméréséhez kulcsfontosságú információ lenne. Mivel nem készült zárójelentés, a Bizottság a projektek befejezésekor nem rendelkezett semmiféle adatgyűjtési rendszerrel a projektadatlapban előírt mutatókhoz. A záró kifizetést követően nem gondoskodtak a projektek fenntarthatóságának és a projektcélok teljesítésének nyomon követéséről, illetve ezek jelentéséről.

62. A Törökországnak nyújtott uniós előcsatlakozási támogatás hat éve alatt nem alakítottak ki semmiféle utólagos értékelési rendszert, amellyel értékelhették volna az egyes projekteket vagy az egész program eredményességét a csatlakozási partnerség prioritásainak végrehajtása, illetve Törökország EU-csatlakozásának előmozdítása szempontjából.

63. Továbbá, mivel az előcsatlakozási pénzügyi támogatás stratégiai céljainak többsége nem volt specifikus, mérhető, vagy a rendelkezésre álló idő alatt elérhető, hiányzott a megfelelő alap a kiadások teljesítményének nyomon követéséhez, ideértve a ráfordítások értékarányosságának nyomon követését is.

Következtetések és ajánlások

64. A Törökországnak nyújtott előcsatlakozási támogatás Európai Bizottság általi irányítását illetően a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a TPA időszakában. Azóta a Bizottság intézkedett az eljárások tökéletesítéséről az IPA időszakára vonatkozóan, a változtatások eredményességét azonban csak a jövőben lehet majd felmérni. További fejlődésre van szükség a finanszírozási prioritások megállapítása és a finanszírozás eredményességének értékelése terén.

Biztosította-e az Európai Bizottság, hogy az uniós támogatást azokhoz a projektekhez irányítsák, amelyek a legtöbb hozzáadott értéket nyújtják az uniós csatlakozási partnerség prioritásainak teljesítéséhez?

65. Nem állt rendelkezésre olyan mechanizmus, amely biztosította volna, hogy a javasolt és kiválasztott projektek valóban az uniós pénzügyi források legmegfelelőbb felhasználását jelentsék a csatlakozási partnerség prioritásainak végrehajtásához.

66. A csatlakozási partnerség számos prioritás végrehajtását írja elő, hogy felkészítse Törökországot az uniós tagságra. Az uniós támogatás célja, hogy kiegészítse azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Törökország saját maga tesz a fenti prioritások elérésére. A csatlakozási partnerségtől kezdve az éves nemzeti programokon és jóváhagyott projekteken keresztül az egyes projekt-alkotóelemekig és tevékenységekig az volt a jellemző, hogy hiányzott a célkitűzések hierarchiájának világos meghatározása. Sem egy megbízható keretrendszer, sem pedig konkrét kritériumok nem álltak rendelkezésre annak meghatározásához, hogy mely prioritásokhoz kellene irányítani az uniós támogatást. A támogatáshoz nem állítottak fel specifikus, mérhető és elérhető célokat, és irreális határidőket alkalmaztak.

67. Ennek következtében a teljesítmény-ellenőrzésnek nem volt szilárd alapja.

68. Noha az IPA bevezetésével jelentősen javultak a projektkiválasztási eljárások, a projektjavaslatokat továbbra sem mérték fel a tekintetben, hogy várhatóan mennyire lesznek eredményesek és hatékonyak egy-egy stratégiai cél elérése szempontjából, holott ez lehetővé tette volna az alternatívák értelmezhető összevetését, illetve a legnagyobb várható hatással rendelkező projektek kiválasztását.

Ajánlás a stratégiai célokra vonatkozóan

A Bizottság egy megalapozott módszertan segítségével tökéletesítse a programozást, hogy meghatározhassa, mely stratégiai célok uniós pénzügyi támogatására van leginkább szükség. A módszertannak biztosítania kell, hogy az uniós beavatkozás logikája minden stratégiai cél elérését illetően világosan kimutatható legyen.

Ajánlás a tevékenységi jelentésekre vonatkozóan

A Bizottság határozzon meg konkrét célokat az előcsatlakozási pénzügyi támogatási programhoz, és ezeket a célokat foglalja bele az előzetes költségvetési tervezethez mellékelt tevékenységi jelentésbe.

Ajánlás a projektjavaslatokra vonatkozóan

A Bizottság ösztönözze a török hatóságokat arra, hogy olyan projektjavaslatokat dolgozzanak ki, amelyekkel az uniós finanszírozás stratégiai céljai reális határidőn belül elérhetőek.

Biztosította-e az Európai Bizottság, hogy a decentralizált végrehajtási rendszernek köszönhetően a projektek időben és sikeresen hozzák létre outputjaikat és elérjék céljaikat?

69. Bár a Bizottság jóváhagyásával működtek, a DIS intézményeit a 2002 és 2004 közötti nemzeti programok idején létszámhiány jellemezte, és sem az ellenőrzött projekteket, sem a programok egészét nem tudták időben végrehajtani. Mindazonáltal a DIS – a végrehajtási problémákból és késésekből eredő akadályok ellenére is – képes volt elérni, hogy az ellenőrzött projektek többnyire biztosítsák tervezett outputjaikat, és eredményeik valószínűleg fenntarthatóak lesznek.

70. A Bizottság intézkedéseket hozott a DIS számos hiányosságának kiküszöbölésére. Ezek teljes hatását csak az elkövetkezendő években végrehajtásra kerülő IPA-projektek alapján lehet majd felmérni.

Ajánlás a projektek tervezésére vonatkozóan

A Bizottság folytassa a DIS-intézmények projekttervezésének és projektvégrehajtásának tökéletesítésére irányuló kezdeményezéseket. Alkalmazza megfelelően az olyan intézkedéseket, mint a kötelező igényfelmérés és a szerződéskötés jobb ütemezése.

Biztosította-e az Európai Bizottság, hogy rendelkezésre álljon egy eredményes teljesítmény-ellenőrzési és értékelési rendszer?

71. A Bizottságnak nem voltak birtokában olyan információk, amelyekkel bizonyíthatta volna az előcsatlakozási támogatás eredményességét. A Számvevőszék megállapításai szerint a projektadatlapok objektíven ellenőrizhető mutatókkal rendelkező projektcélok és várható eredmények meghatározásával biztosították egy teljesítmény-ellenőrző rendszer alapjait. Ugyanakkor gyakran előfordult, hogy a felállított célok nem voltak specifikusak, mérhetők, elérhetők, relevánsak és határidőhöz kötöttek, valamint a mutatók nem voltak elégségesek a célok elérésének nyomon követésére.

Ajánlások a projektteljesítményre vonatkozóan

A Bizottság gondoskodjék arról, hogy az egyes projektjavaslatok specifikus, mérhető, elérhető, releváns és határidőhöz kötött célokkal rendelkezzenek, ami kimutathatóvá teszi a projektek hozzájárulását a stratégiai célok eléréséhez.

A Bizottság javítsa a projektek végrehajtásáról, valamint a projektek tevékenységeinek és outputjainak megvalósításáról történő jelentéstétel mechanizmusát, illetve a projektadatlapban meghatározott, a projektcélok elérését jelző mutatók használatával gondoskodjék a projektek teljesítményének nyomon követéséről.

A jövőbeli tervezéshez szükséges teljesítményinformáció biztosítása érdekében a Bizottság gondoskodjék arról, hogy minden projekt végén, és azt követően megfelelő időközönként, jelentés készüljön a projektek végeredményeiről (tehát a közvetlen és azonnali eredményekről és a hosszú távú hatásokról).

Ajánlás a programértékelésre vonatkozóan

A Bizottság kezdje meg a Törökországnak nyújtott teljes előcsatlakozási támogatási program értékelését.

Ezt a jelentést a Számvevőszék 2009. október 22-i ülésén, Luxembourgban fogadta el.

A Számvevőszék nevében

+++++ TIFF +++++

Vítor Manuel da Silva Caldeira

elnök

[1] Az IPA jogalapja: a Tanács 1085/2006/EK rendelete ( 2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).

[2] A többi alkotóelem: a határokon átnyúló együttműködés, amely a tagjelölt vagy lehetséges tagjelölt országok kedvezményezettjei közötti, valamint a közöttük és az Unió tagállamai közötti határmenti régiókra vonatkozik (IPA II); a területfejlesztés; a humánerőforrás-fejlesztés; a vidékfejlesztés (IPA III, IV és V).

[3] A koppenhágai politikai kritériumok feltételként írják elő az intézményi stabilitást a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme garanciájaként. A gazdasági kritériumok: a működőképes piacgazdaság megléte, valamint az Unión belül a versenyből adódó nyomással és piaci erőkkel való megbirkózás képessége. A csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos további információkért lásd: http://europa.eu/scadplus/glossary/accession_criteria_copenhague_en.htm

[4] Az acquis communautaire – a továbbiakban közösségi vívmányok – az uniós jogszabályok összességét jelenti, és mintegy 100000 oldal elsődleges és másodlagos jogszabályból áll. Törökország közigazgatási és igazságügyi hatóságainak fel kell készülniük az új uniós jogszabályok végrehajtására és érvényesítésére.

[5] A költségvetési rendelet 33. cikke (és a végrehajtási szabályok 24. cikke) előírja, hogy a tevékenységi jelentéseknek tartalmazniuk kell információkat valamennyi előzetesen meghatározott, specifikus, mérhető, elérhető, releváns és határidőhöz kötött cél elérésével kapcsolatban.

[6] A Bővítési Főigazgatóság legfrissebb tevékenységi jelentése a SEC(2008) 514 hivatkozási számú dokumentum: Az Európai Bizottság 2009-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének előzetes tervezete – munkadokumentum I. részének 667. oldalán található.

[7] Nemzeti program a közösségi vívmányok átvételéhez.

[8] A projekt egy pártfogó felügyelői szolgálat létrehozására irányult a törökországi börtönreform részeként, amelynek célja szolgáltatások biztosítása az igazságügyi hatóságok és a büntetés-végrehajtási szolgálat részére. Az új rendszer keretében a börtönbüntetés alternatívájaként az elkövetőnek lehetősége nyílik arra, hogy büntetését a közösségben tölthesse le.

[9] Igazságügyi rendészet, Kulturális jogok, Közúti fuvarozás, Kelet-anatóliai fejlesztési program.

[10] A Növény-egészségügyi acquis projekt célja az EU növény-egészségügyi jogszabályaihoz és gyakorlatához való igazodás volt.

[11] Korábbi számvevőszéki jelentések hasonló problémákat állapítottak meg az előcsatlakozási támogatással kapcsolatban:

- 12/2008. sz. különjelentés: Az Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze (ISPA), 2000–2006;

- 4/2006. sz. különjelentés a bulgáriai és romániai PHARE beruházási projektekről;

- 5/2004. sz. különjelentés a tagjelölt országoknak a strukturális alapok kezelésére való felkészüléshez adott PHARE-támogatásról;

- 6/2003. sz. különjelentés a Twinningről, a tagjelölt országok intézményfejlesztését támogató legfőbb eszközről.

[12] A tengeri közlekedés biztonsága (2002. évi nemzeti program), Vámmodernizáció (2004. évi nemzeti program) és Pártfogói felügyelői szolgálat (2004. évi nemzeti program).

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

AZ ELLENŐRZÖTT PROJEKTEK LISTÁJA

A projekt neve | EU-előirányzat (millió EUR) | Szerződés összege (millió EUR) | Uniós kifizetés összege (millió EUR) |

Tengeri közlekedés biztonsága | 2 | 2 | 2 |

Növény-egészségügyi acquis | 4 | 3 | 3 |

Igazságügyi rendészet | 5 | 4 | 4 |

Kulturális jogok | 3 | 2 | 1 |

Fogyasztóvédelem | 3 | 1 | 1 |

Biocidok és víz | 5 | 4 | 4 |

Vámmodernizáció | 17 | 12 | 11 |

Adóigazgatás | 5 | 5 | 5 |

Közúti fuvarozás | 5 | 4 | 3 |

Pártfogói felügyelői szolgálat | 2 | 1 | 1 |

Kelet-anatóliai fejlesztési program (EADP) | 45 | 43 | 43 |

Az EU költségei ÖSSZESEN | 95 | 82 | 78 |

| | | |

Törökország költségei ÖSSZESEN | 11 | 8 | 7 |

Uniós + nemzeti hozzájárulás | 106 | 90 | 85 |

--------------------------------------------------